2026/16. szám, november 10.
Kisajátíthatja-e a MI a tudományt?
(The Economist October 17th 2027: EurekAI! – ismertetés)
2026 okt. 6. emlékezetes nap lesz a tudomány történetében. Az OpenAI bejelentette, hogy megoldott 372 olyan
matematikai feladatot (ill. előrehaladást ért el azok megfejtésében), amelyek évtizedek óta rejtélyt jelentettek
a matematikusok számára.
Súlyos elméleti probléma merült fel: lehet-e előrehaladni a tudományban
emberi megértés nélkül? A világ megértésében a továbbiak során olyan gépek játszanak majd vezető
szerepet, amelyek „gondolkozását” az ember nem érti meg? (Ez a bámulatos előrehaladás azért történhetett meg,
mert a matematikában a bizonyítás axiómákon nyugszik, nem pedig evidenciákon.)
Matematikusok felháborodottan tiltakoztak, hogy gépek oldjanak meg matematikai feladatokat. A másik oldalról
az érvelés úgy szól, hogy a tudományt nem sajátíthatják ki a tudósok, mert az emberiségnek a tudományos
eredményekre van szüksége, és az kevésbé fontos, hogy hogy jutottunk el odáig. (Vannak olyan gyógyszerek, melyek
pozitív hatása bizonyított, viszont a hatás mechanizmusát nem ismerjük – pl. a paracetamol.)
A legnagyobb sikerekre – mint eddig is – a biológiában, a genetikában lehet számítani. Az élet, az evolúció
hasonló módszerekkel dolgozik (kódol), mint az információtechnológia. Hassabis (2024 Nobel-díjasa) a DeepMind-nál
a fehérjehajtogatás által lett ismert, és most intenzíven dolgozik az AI alkalmazásán. Dario Amodei az Anthropic
főnöke azt ígéri, hogy AI-modelljei algoritmizálni fogják a génszerkesztést. AI által írt tudományos dolgozatok
gyakran lekörözik a tudóskét.
Az Economist egy kiegyensúlyozott megoldást javasol: a MI-laboratóriumoknak csak olyan tudományos
kutatásokat szabad folytatniuk, melyek összhangban vannak az emberiség érdekeivel (alignement), és folyamatos
ellenőrzés alatt kell azokat tartani. (Kiss Károly)
Botos Katalin:
Hetven év távlatából – KÖLTŐK ÉS A FORRADALOM
(az Utódaink Jövője Botos Katalinnak a Tiszatáj, 2026 okt. 22-i számában megjelent írásával adózik az évfordulónak)
Az 1956-os forradalom nem a kapitalista rendszert akarta visszaállítani, hanem egyfajta lényegesen
megreformált szocializmust, valami harmadik út-félét keresett. A munkásság a jugoszláv modellhez hasonló
dolgozói részvételt kívánt elérni a vállalati életben. Semmiképpen sem a kapitalista tulajdonosokat akarta
visszahozni a gyárakba. A forradalomban igen nagy szerepe volt a munkástanácsoknak.
Megdöbbentő, hogy a korábbi, a szocializmusért szolgaian lelkesedő magyar költők milyen nagy érzelemmel
álltak a forradalom mellé! Nem kevésbé lelkesedtek a nyugati költők és írók sem a magyar forradalomért; az ő
hangjukba szégyenérzet vegyült, amiért kormányaik nem támogatták a magyarok szabadságharcát.
Botos Katalin: 
Költők és a forradalom
Kiss Károly:
A liberális Európa haláltusája?
(jegyzet)
Átlapoztam a nemzetközi sajtót, ilyen hangzatos címekkel van teli. A liberális elemzők nem a bevándorlási
politikát hibáztatják a zavargásokért. Hanem a megélhetési költségek emelkedését és a közszolgáltatások gyenge
a színvonalát. És attól rettegnek, hogy Macront Marine Le Pen válthatja fel, Merzzel szemben pedig tovább
erősödik Alice Weidel. Továbbá: Melonit a szélsőjobb (kormányra kerülése előtt a Spiegel az olasz újfasizmus
újraéledését látta benne). És félnek, hogy a legközelebbi spanyol, és a jövőre esedékes lengyel választásokon
a „szélsőségesek” jutnak hatalomra.
Nincs itt kérem semmi látnivaló! Nem az a természetes, hogy demokráciákban felváltva vannak hatalmon az
egyes pártok? Jellemző, hogy a toleranciát maguknak kisajátító liberálisok világvége hangulatot terjesztenek,
ha hatalmuk veszélybe kerül. Az Ukrajnát támogató és az Oroszország elleni szankciókkal magukat büntető, egy
vélt orosz támadással szemben fegyverkező nyugat-európaiak költségvetési lehetőségeik határára értek. Az
eladósodás felviszi az államkötvények kamatát, fenyeget az infláció.
Forrás: Markus Becker: 2035 ist zu spät. Der Spiegel Nr. 43 / 16.10.2026 (Kiss Károly)
MILYEN A JÓ POLITIKAI RENDSZER?
Kiss Károly: Kételyeim a demokráciában
A kínai gazdasági sikerek láttán időnként elgondolkodom: vajon a nyugati demokráciák a legjobb politikai
rendszerek? Amikor hozzá nem értő emberek tömegei döntenek egy ország sorsáról? Kínában a bölcsek tanácsa
(a Központi Bizottság) határoz meg mindent, beleértve azt is, ha egy magánvállalat törekvései nem esnek egybe
a népgazdaság érdekeivel. (Ilyenkor adminisztratív úton kötelezik a vállalatot döntése megváltoztatására.) A
nyugati demokráciákban a piac korrigálja a rossz döntéseket, ami az erőforrások pazarlásával jár.
De bármennyire is visszatetsző az, ami ma nálunk „a dolgozó nép okos gyülekezetében” történik,
szükség van a tömeges kételyek nyilvános megvitatására, kibeszélésére.
A nyugati demokráciák egy individualizmuson alapuló két és félezer éves szellemtörténet termékei. Kína és
Délkelet-Ázsia hagyományos gondolkodására ezzel szemben a közösségi szemlélet a jellemző: a társadalmi harmónia
és a kölcsönös függőség előtérbe állítása.
Kiss Károly: Kételyek a demokráciában
Csikvári F. András: Politikai ars poetica
Milyen legyen az a politikai rendszer, amelyben élni szeretnék? Nálam minden az egyén szabadságával
kezdődik. Nem azért adunk az embernek szabadságot, mert bebizonyította, hogy helyesen fog élni vele. Éppen
az a szabadság lényege, hogy olyasmit is megtehet, amit én ostobaságnak, erkölcstelennek vagy egyszerűen
ízléstelennek tartok. Ha csak azt engedjük meg, amivel egyetértünk, az nem szabadság.
És ez a többségre is vonatkozik. A demokrácia nem jelenti azt, hogy 51 százalék bármit megtehet a maradék
49 százalékkal. Vannak jogok, amelyekhez a többségnek sincs joga hozzányúlni. Ezért számomra a szabadság
logikailag megelőzi a demokráciát.
Politikai ars poetica
A kudarc haszna
Október 13-án van a kudarc világnapja, ami egy roppant fontos dolog, és muszáj, hogy az ember
megbarátkozzon vele, különben saját magát gáncsolja el a sikerhez vezető úton...
Tetszenek e témával kapcsolatban Edison gondolatait is: „nem vallottam kudarcot. Csak találtam 10.000
módot, ami nem működik.” Na most gondold el, mi lett volna, ha feladja az első kudarc után? Ülhetnénk mind a
sötétben. (AI, Amler Irén és Bolya István közvetítésével)
AI - Amler - Bolya: A kudarc haszna
Puszta Dóra: Őszbe csavarodó ország, világ
(Hvg 2026 okt. 15, ismertetés)
1900-ban még csak 31 ezer 80 évesnél idősebb ember élt Magyarországon, ma már 467 ezren vannak. Az elöregedés világtendencia.
És mivel egyre kevesebb gyermek születik, folyamat-osan nő az időskori eltar-tottsági ráta. 1990-ben Magyarországon 20, 65 évnél isősebb ember jutott 100 aktív korúra (15-64 év közöttire). Ma már több, mint 32. Ez megközelíti az EU-tagországok átlagának értékét, és azzal párhuza-mosan nő.
Mindez óriási terhet jelent az államháztartásokra (nyug-díjak, egészségügyi ellátás), bár a helyzetet valamelyest megkönnyíti, hogy az idős-korúak aktivitása (foglalkoz-tatása) is jelentősen nő.
(KK)
LEXIKÁLIS TUDÁS KONTRA KOMPETENCIÁK:
A finnek megbuktak, a kelet-ázsiaiak élre törtek, a magyarok lecsúszása folytatódik
(a 2025-ös PISA-eredmények)
Már vagy három évtizede az oktatáspolitikában a lexikális tudással szemben a kompetenciák fejlesztése a divat,
mely a tudás alkalmazására helyezi a hangsúlyt. A 2000-ben végzett első PISA-felmérésen győztes Finnország
ennek köszönhette a legutóbbi időkig vezető szerepét. De a finnek átestek a ló túlsó oldalára. A legutóbbi,
2025-ös PISA-felmérésen csúfosan megbuktak és a kelet-ázsiaiak törtek az élre.
Ez várható volt – hiába fejlesztik a vitakészséget, vagy a tudás alkal-mazását, ha a gyerek feje üres. A
finnek szövegértésben csak a 16., matematikában a 22. és természet-tudományokban a 12. helyen állnak. Az első
helyekre a délkelet-ázsiaiak törtek fel: Kína, Szingapúr, Makaó, Tajvan, Japán, Dél-Korea, Hongkong. A másik
meglepetés: az európaiak közül Észtország érte el a legjobb helyezéseket és Anglia is bekerült az első tíz közé.
Mi a 30, 31, 32. helyen állunk.
Kiss Károly: PISA 2025
Útikalauz a Közösségi Átalakuláshoz
A Zuglói Ifjúsági Centrumban találtam ezt a 2016-ban készült ingyenes füzetet és letölthető kiadványt, aminek a javaslatai és ajánlott módszerei ma is aktuálisak. A 39. oldalon ezt olvashatjuk: (Ez a módszer) "lehetőséget ad arra, hogy ne fogadjuk el azt a bolygógyilkos, koncentrálóképesség-ölő, közösségromboló, javakat összpontosító őrületet, ami annyira jellemző a mai modern társadalmakra". (Balogh Judit Anikó)
Útikalauz a Közösségi Átalakuláshoz: 9 MB-os pdf / 64 oldal
Hogyan szervezzünk közösen Átalakulást utcánkban, városunkban, szervezetünkben:
Átalakulás hálózat munkacsoportja
A „reálzöldek” és a „klímarealisták” energia-politikai nyilatkozata
A Toll és Igazság 2026 október 16-i számában a „reálzöldek” és a „klímarealisták”
a Paks II. esetleges leállítása ellen tiltakoznak - ezzel egyet lehet érteni. De a klímapolitikára és
környezetvédelemre vonatkozó demagóg és tudatlan álláspontjukkal nem. A klímaváltozást nem tartják
reális kockázatnak, nem látnak az okok között emberi tényezőket, nem számolnak a gazdasági tevékenységek
externális (a környezetet terhelő, de meg nem fizetett) hatásaival, a környezetvédelmet – mind a nemzetközit,
mind az egyes országokon belülit – mindenestől kidobnák a gazdaságpolitikából.
Reálzöldek és a klímarealisták: Nyilatkozat a hazai energiaellátás jövője érdekében
Részletes álláspontomat már többször kifejtettem, többnyire a Héjjas Istvánnal folytatott vitáinkban. Lásd erről e folyóirat témacsoportjai közül az "Éghajlat és környezeti válság" címűt, leginkább annak IV. fejezetét. (Kiss Károly)
E számunk dala:
Tom Odell a 2017-es Szigetfesztiválon:
(Philip Reindl zenei szerkesztő)