2026/16. szám, november 10.


 

Kisajátíthatja-e a MI a tudományt?
(The Economist October 17th 2027: EurekAI! – ismertetés)

2026 okt. 6. emlékezetes nap lesz a tudomány történetében. Az OpenAI bejelentette, hogy megoldott 372 olyan matematikai feladatot (ill. előrehaladást ért el azok megfejtésében), amelyek évtizedek óta rejtélyt jelentettek a matematikusok számára.
Súlyos elméleti probléma merült fel: lehet-e előrehaladni a tudományban emberi megértés nélkül? A világ megértésében a továbbiak során olyan gépek játszanak majd vezető szerepet, amelyek „gondolkozását” az ember nem érti meg? (Ez a bámulatos előrehaladás azért történhetett meg, mert a matematikában a bizonyítás axiómákon nyugszik, nem pedig evidenciákon.)
Matematikusok felháborodottan tiltakoztak, hogy gépek oldjanak meg matematikai feladatokat. A másik oldalról az érvelés úgy szól, hogy a tudományt nem sajátíthatják ki a tudósok, mert az emberiségnek a tudományos eredményekre van szüksége, és az kevésbé fontos, hogy hogy jutottunk el odáig. (Vannak olyan gyógyszerek, melyek pozitív hatása bizonyított, viszont a hatás mechanizmusát nem ismerjük – pl. a paracetamol.)
A legnagyobb sikerekre – mint eddig is – a biológiában, a genetikában lehet számítani. Az élet, az evolúció hasonló módszerekkel dolgozik (kódol), mint az információtechnológia. Hassabis (2024 Nobel-díjasa) a DeepMind-nál a fehérjehajtogatás által lett ismert, és most intenzíven dolgozik az AI alkalmazásán. Dario Amodei az Anthropic főnöke azt ígéri, hogy AI-modelljei algoritmizálni fogják a génszerkesztést. AI által írt tudományos dolgozatok gyakran lekörözik a tudóskét.
Az Economist egy kiegyensúlyozott megoldást javasol: a MI-laboratóriumoknak csak olyan tudományos kutatásokat szabad folytatniuk, melyek összhangban vannak az emberiség érdekeivel (alignement), és folyamatos ellenőrzés alatt kell azokat tartani. (Kiss Károly)

 

 

Botos Katalin:
Hetven év távlatából – KÖLTŐK ÉS A FORRADALOM

(az Utódaink Jövője Botos Katalinnak a Tiszatáj, 2026 okt. 22-i számában megjelent írásával adózik az évfordulónak)

Az 1956-os forradalom nem a kapitalista rendszert akarta visszaállítani, hanem egyfajta lényegesen megreformált szocializmust, valami harmadik út-félét keresett. A munkásság a jugoszláv modellhez hasonló dolgozói részvételt kívánt elérni a vállalati életben. Semmiképpen sem a kapitalista tulajdonosokat akarta visszahozni a gyárakba. A forradalomban igen nagy szerepe volt a munkástanácsoknak.
Megdöbbentő, hogy a korábbi, a szocializmusért szolgaian lelkesedő magyar költők milyen nagy érzelemmel álltak a forradalom mellé! Nem kevésbé lelkesedtek a nyugati költők és írók sem a magyar forradalomért; az ő hangjukba szégyenérzet vegyült, amiért kormányaik nem támogatták a magyarok szabadságharcát.

Botos Katalin: Költők és a forradalom

 

 

Kiss Károly:
A liberális Európa haláltusája?

(jegyzet)

Átlapoztam a nemzetközi sajtót, ilyen hangzatos címekkel van teli. A liberális elemzők nem a bevándorlási politikát hibáztatják a zavargásokért. Hanem a megélhetési költségek emelkedését és a közszolgáltatások gyenge a színvonalát. És attól rettegnek, hogy Macront Marine Le Pen válthatja fel, Merzzel szemben pedig tovább erősödik Alice Weidel. Továbbá: Melonit a szélsőjobb (kormányra kerülése előtt a Spiegel az olasz újfasizmus újraéledését látta benne). És félnek, hogy a legközelebbi spanyol, és a jövőre esedékes lengyel választásokon a „szélsőségesek” jutnak hatalomra.
Nincs itt kérem semmi látnivaló! Nem az a természetes, hogy demokráciákban felváltva vannak hatalmon az egyes pártok? Jellemző, hogy a toleranciát maguknak kisajátító liberálisok világvége hangulatot terjesztenek, ha hatalmuk veszélybe kerül. Az Ukrajnát támogató és az Oroszország elleni szankciókkal magukat büntető, egy vélt orosz támadással szemben fegyverkező nyugat-európaiak költségvetési lehetőségeik határára értek. Az eladósodás felviszi az államkötvények kamatát, fenyeget az infláció.

 

 

Forrás: Markus Becker: 2035 ist zu spät. Der Spiegel Nr. 43 / 16.10.2026 (Kiss Károly)

 

 

MILYEN A JÓ POLITIKAI RENDSZER?

Kiss Károly: Kételyeim a demokráciában
A kínai gazdasági sikerek láttán időnként elgondolkodom: vajon a nyugati demokráciák a legjobb politikai rendszerek? Amikor hozzá nem értő emberek tömegei döntenek egy ország sorsáról? Kínában a bölcsek tanácsa (a Központi Bizottság) határoz meg mindent, beleértve azt is, ha egy magánvállalat törekvései nem esnek egybe a népgazdaság érdekeivel. (Ilyenkor adminisztratív úton kötelezik a vállalatot döntése megváltoztatására.) A nyugati demokráciákban a piac korrigálja a rossz döntéseket, ami az erőforrások pazarlásával jár. De bármennyire is visszatetsző az, ami ma nálunk „a dolgozó nép okos gyülekezetében” történik, szükség van a tömeges kételyek nyilvános megvitatására, kibeszélésére.
A nyugati demokráciák egy individualizmuson alapuló két és félezer éves szellemtörténet termékei. Kína és Délkelet-Ázsia hagyományos gondolkodására ezzel szemben a közösségi szemlélet a jellemző: a társadalmi harmónia és a kölcsönös függőség előtérbe állítása.
Kiss Károly: Kételyek a demokráciában

 

Csikvári F. András: Politikai ars poetica
Milyen legyen az a politikai rendszer, amelyben élni szeretnék? Nálam minden az egyén szabadságával kezdődik. Nem azért adunk az embernek szabadságot, mert bebizonyította, hogy helyesen fog élni vele. Éppen az a szabadság lényege, hogy olyasmit is megtehet, amit én ostobaságnak, erkölcstelennek vagy egyszerűen ízléstelennek tartok. Ha csak azt engedjük meg, amivel egyetértünk, az nem szabadság.
És ez a többségre is vonatkozik. A demokrácia nem jelenti azt, hogy 51 százalék bármit megtehet a maradék 49 százalékkal. Vannak jogok, amelyekhez a többségnek sincs joga hozzányúlni. Ezért számomra a szabadság logikailag megelőzi a demokráciát.
Politikai ars poetica


 

A kudarc haszna

Október 13-án van a kudarc világnapja, ami egy roppant fontos dolog, és muszáj, hogy az ember megbarátkozzon vele, különben saját magát gáncsolja el a sikerhez vezető úton...
Tetszenek e témával kapcsolatban Edison gondolatait is: „nem vallottam kudarcot. Csak találtam 10.000 módot, ami nem működik.” Na most gondold el, mi lett volna, ha feladja az első kudarc után? Ülhetnénk mind a sötétben. (AI, Amler Irén és Bolya István közvetítésével)
AI - Amler - Bolya: A kudarc haszna

 

Puszta Dóra: Őszbe csavarodó ország, világ
(Hvg 2026 okt. 15, ismertetés)

1900-ban még csak 31 ezer 80 évesnél idősebb ember élt Magyarországon, ma már 467 ezren vannak. Az elöregedés világtendencia.

 

És mivel egyre kevesebb gyermek születik, folyamat-osan nő az időskori eltar-tottsági ráta. 1990-ben Magyarországon 20, 65 évnél isősebb ember jutott 100 aktív korúra (15-64 év közöttire). Ma már több, mint 32. Ez megközelíti az EU-tagországok átlagának értékét, és azzal párhuza-mosan nő.

 

Mindez óriási terhet jelent az államháztartásokra (nyug-díjak, egészségügyi ellátás), bár a helyzetet valamelyest megkönnyíti, hogy az idős-korúak aktivitása (foglalkoz-tatása) is jelentősen nő.

(KK)

 

 

 

LEXIKÁLIS TUDÁS KONTRA KOMPETENCIÁK:
A finnek megbuktak, a kelet-ázsiaiak élre törtek, a magyarok lecsúszása folytatódik

(a 2025-ös PISA-eredmények)

Már vagy három évtizede az oktatáspolitikában a lexikális tudással szemben a kompetenciák fejlesztése a divat, mely a tudás alkalmazására helyezi a hangsúlyt. A 2000-ben végzett első PISA-felmérésen győztes Finnország ennek köszönhette a legutóbbi időkig vezető szerepét. De a finnek átestek a ló túlsó oldalára. A legutóbbi, 2025-ös PISA-felmérésen csúfosan megbuktak és a kelet-ázsiaiak törtek az élre.
Ez várható volt – hiába fejlesztik a vitakészséget, vagy a tudás alkal-mazását, ha a gyerek feje üres. A finnek szövegértésben csak a 16., matematikában a 22. és természet-tudományokban a 12. helyen állnak. Az első helyekre a délkelet-ázsiaiak törtek fel: Kína, Szingapúr, Makaó, Tajvan, Japán, Dél-Korea, Hongkong. A másik meglepetés: az európaiak közül Észtország érte el a legjobb helyezéseket és Anglia is bekerült az első tíz közé. Mi a 30, 31, 32. helyen állunk.

Kiss Károly: PISA 2025

 

 

Útikalauz a Közösségi Átalakuláshoz

A Zuglói Ifjúsági Centrumban találtam ezt a 2016-ban készült ingyenes füzetet és letölthető kiadványt, aminek a javaslatai és ajánlott módszerei ma is aktuálisak. A 39. oldalon ezt olvashatjuk: (Ez a módszer) "lehetőséget ad arra, hogy ne fogadjuk el azt a bolygógyilkos, koncentrálóképesség-ölő, közösségromboló, javakat összpontosító őrületet, ami annyira jellemző a mai modern társadalmakra". (Balogh Judit Anikó)

Útikalauz a Közösségi Átalakuláshoz: 9 MB-os pdf / 64 oldal
Hogyan szervezzünk közösen Átalakulást utcánkban, városunkban, szervezetünkben:
Átalakulás hálózat munkacsoportja

 

 

A „reálzöldek” és a „klímarealisták” energia-politikai nyilatkozata

A Toll és Igazság 2026 október 16-i számában a „reálzöldek” és a „klímarealisták” a Paks II. esetleges leállítása ellen tiltakoznak - ezzel egyet lehet érteni. De a klímapolitikára és környezetvédelemre vonatkozó demagóg és tudatlan álláspontjukkal nem. A klímaváltozást nem tartják reális kockázatnak, nem látnak az okok között emberi tényezőket, nem számolnak a gazdasági tevékenységek externális (a környezetet terhelő, de meg nem fizetett) hatásaival, a környezetvédelmet – mind a nemzetközit, mind az egyes országokon belülit – mindenestől kidobnák a gazdaságpolitikából.
Reálzöldek és a klímarealisták: Nyilatkozat a hazai energiaellátás jövője érdekében

Részletes álláspontomat már többször kifejtettem, többnyire a Héjjas Istvánnal folytatott vitáinkban. Lásd erről e folyóirat témacsoportjai közül az "Éghajlat és környezeti válság" címűt, leginkább annak IV. fejezetét. (Kiss Károly)


E számunk dala:

Tom Odell a 2017-es Szigetfesztiválon:

Another Love

(Philip Reindl zenei szerkesztő)