2026 15. szám
2026/15. szám, október 20.
A jövő informatikája
Az MTA 2026 október 16-i rendezvényén elhangzott előadások (tájékoztatás):
- Szabó Zoltán: Biztonságkritikus irányítástervezés. Mérési adatokból kiinduló irányítási eljárások és a mesterséges intelligenciára, gépi tanulásra épülő rendszerek megbízhatóságának és követelményteljesítésének kérdései.
- Németh Balázs: Autonóm rendszerek. Hogyan tehetők megbízhatóbbá a mesterséges intelligenciára épülő autonóm rendszerek.
- Bacsárdi László: Kvantumkommunikáció. A kvantumkommunikáció jelenlegi állapota és gyakorlati kilátásai.
- Varga Pál: Ipari robotika és ember-robot együttműködés. Az MI szerepe az ipari robotikában, valamint az ember és a robot közös munkájának kihívásai.
(az előadások a szakmai közönségnek szóltak – KK)
A MESTERSÉGES INTELLIGENCIA FILO-ZÓFIÁJA FELÉ
MTA-konferencia, 2026. okt. 6.
(ismertetés)
Kedves Olvasók!
Minden idők legjobb hazai konferenciáját tartotta a MI-ról az MTA október 6-án. 13 hazai és külföldi tudós
beszélt a MI filozófiájáról; értelmezte a MI-t társadalomelméleti és filozófiai vonatkozásokban. Hozzám azok a
nézetek állnak a legközelebb, melyek a MI-ban társadalmilag nem valami merőben újat, hanem folytonosságot
látnak. Orbán Attila a mesterséges intelligenciát „az emberi hagyomány és a kulturális emlékezet hosszú
történetének összefüggésében” vizsgálta. … „A biológiai öröklődés, a szóbeli kultúrák, az írás, a kanonikus
szövegek, a könyvnyomtatás, az elektronikus média és a MI egyaránt az emlékezet egymást követő formáiként
értelmezhetők, amelyek lehetővé teszik az emberi közösségek folytonosságát.” (Én korábban a MI-t harmadik
lutheri forradalomnak neveztem, lévén az első a Biblia német nyelvre fordítása, melynek eredményeként és
folytatásaként a nyugati világban elterjedt az írásbeliség, a második pedig az internet.)
Csépe Valéria a kognitív tehermentesítésről beszélt, és hogy hogyan őrizhető meg az emberi érvelés egy
AI-dominált világban.
Szathmáry Örs az evolúciós képességű mesterséges intelligencia (eAI) megjelenését valószínűsítette.
Egy kínai filozófus, Xu Wen a gépi intelligenciát a Dao (Tao) és az emberi felelősség közé helyezte:
„A kínai filozófiai megközelítés ahelyett, hogy az MI-t pusztán technikai eszközként vagy egzisztenciális
fenyegetésként kezelné, azt vizsgálja, miként alakítja át az MI az emberi cselekvőképesség, a kozmikus rend,
a társadalmi harmónia és az etikai önművelés viszonyát.” „Az MI-t nem szabad az emberiséget helyettesítő
rivális szubjektumként felfogni, hanem olyan erőteljes relációs tényezőként, amely újraszervezi az emberi
cselekvést, tudást és társadalmi életet. …. A központi kérdés ezért nem az, hogy a gépek képesek-e úgy
gondolkodni, mint az emberek, hanem az, hogy az emberek miként éljenek, ítéljenek és cselekedjenek az
intelligens gépekkel együtt.”
James E. Katz szerint a MI-hoz való viszonyunkat „a perpetual contact” (állandó kontaktus) dönti el:
„…azokat az artefaktumokat, amelyek felé az efféle [Te és Én] megszólítás irányul, nem a gépi kogníció különíti
el, hanem az egyoldalú, folyamatos rendelkezésre állás: az a tény, hogy az artefaktum mindig készen áll az
interakcióra…”
George Pór arra világít rá, hogy az MI-szkeptikus és MI-utópikus nézőpontok között alapvető filozófiai
ellentétek húzódnak meg: mit jelent embernek lenni, mi tekinthető jó társadalomnak, és hogyan értelmezhető a
kollaboratív hibrid intelligencia.
Neville Chi Hang Li két fronton is leleplezi az MI-vel kapcsolatos költségcsökkentés mítoszát: 1) az
MI-használat mesterséges felduzzasztása gazdaságilag és környezetileg is többe kerül, és 2) az emberközpontú
munka társadalmi értéke felülmúlja a hatékonyságmániát.
Szegedy Balázs arra világít rá, hogy „az AI-forradalom… központi gondolata a tanulás: ahelyett, hogy
kifejezetten megadnánk azokat a szabályokat, melyek szerint egy intelligens rendszernek működnie kell,
rendkívül kifejező matematikai modelleket konstruálunk, és belső struktúrájukat az adatokon végzett
optimalizáció révén hagyjuk kialakulni.”
Kiss Károly: 
MTA konferencia a mesterséges intelligenciáról
MTA konferencia: 
A mesterséges intelligencia filozófiája
A 2026-os közgazdasági Nobel-emlékdíjat Robert E. Hall és Michael Woodford amerikai közgazdászok kapták megosztva a makrogazdasági stabilizáció mikroökonómiai alapjainak kidolgozásáért.
2026 közgazdasági Nobel: Robert E. Hall és Michael Woodford
WWF Élő Bolygó Jelentés 2026:
(Greenfo szemle 2026. okt. 11.)
Drámai mértékben csökken a vadon élő állatok sokasága
„A vadon élő állatok megfigyelt populációinak átlagos mérete 73%-kal csökkent 52 év alatt – derül ki a WWF
2026-os Élő Bolygó Jelentéséből. Bár a friss adatok a természet állapotának globális romlását mutatják, a
jelentés számos olyan természetvédelmi sikert is bemutat, amelyek bizonyítják: a természet képes regenerálódni,
ha az energia-, élelmiszer- és pénzügyi rendszereket ezt szem előtt tartva alakítjuk át.”
„A leggyakoribb veszélyeztető tényező az élőhelyek elvesztése és leromlása, amelyet a túlhasználat, az
éghajlatváltozás, a szennyezés, az inváziós fajok és a betegségek követnek. Az Élő Bolygó Jelentés szerint
ezek hátterében mindenekelőtt az élelmiszer-, az energia- és a pénzügyi rendszerek működésének rendszerszintű
problémái állnak.” (Balogh Judit Anikó)
WWF Élő Bolygó Jelentés 2026: Veszélyben a vadon élő állatok
Csikvári F. András:
Miért olyan gyenge az Európai Unió a kisebbségi kérdésekben?
Furcsa kettősség alakult ki. Európa nagyon sokat beszél a kisebbségek jogairól, és joggal. Lázas munka
folyik. Vannak egyezmények, monitoringbizottságok, ajánlások és jelentések. Amikor viszont eljutunk a kemény
kérdésekhez – nyelvhasználat, oktatás, autonómia, terület, történelmi sérelmek –, egyszer csak előkerül a
nemzetállam. És a szuverenitás.
Talán rosszul tesszük fel a kérdést, amikor azt kérdezzük: miért ilyen béna kacsa az EU a kisebbségi
kérdésekben? Nem biztos, hogy elfelejtettek megfelelő jogosítványokat adni neki.
Lehet, hogy a tagállamok nagyon is tudatosan nem adták oda őket.
Az Európai Bizottság 2025-ös állásfoglalásának 3.1. pontjából:
„Az EU nem rendelkezik hatáskörrel arra, hogy utasítson a tagállamokban meglévő politikai, közigazgatási
és intézményi keret megváltoztatására. Továbbá a Bizottság nem rendelkezik általános hatáskörrel a
kisebbségekkel kapcsolatos jogalkotásra, különösen a kisebbségek jogállásának, önrendelkezésének és
autonómiájának elismerésével, illetve a regionális és kisebbségi nyelvek használatát szabályozó rendszerrel
kapcsolatos ügyekben.”
Csikvári F. András: EU kisebbségi jogok
EVANGELION!
(jegyzet)
Számomra ezt jelenti az Nvidia szeptember 28-án bejelentett híre: „az Open Agent Safety Platform
milliszekundumok alatt lekapcsolja az előre meghatározott kereteken kívülre kacsingató AI-ügynököket”.
(A hírt a Hvg okt. 1-jei számában olvastam.)
Az Nvidia a világ legértékesebb vállalata, őt az Apple, a Google, a Microsoft, az Amazon és a tajvani TSMC
követi a sorban. Értéke 5,5 ezer md dollár, profilja a hardverek és szoftveres platformok készítése és a MI.
Éves bevétele legutóbb 216 md dollár volt (a magyar GDP nagysága 250-270 milliárd körüli). Telephelye:
Santa Clara a Szilícium-völgyben. Elnök-vezérigazgatója a tajvani származású Jen-Hsun "Jensen" Huang (Huang
Zsen-hszün), aki társalapítóként 1993 óta vezeti a vállalatot. (A világ legjelentősebb chip-gyártó vállalata
viszont a taivani TSMC, melynek értéke az Nvidia fele.)
Csikvári F. András ars-poeticája a politikáról
Az egyéni szabadságból indulok ki. Hiszek abban, hogy ezt a szabadságot csak korlátozott és megosztott
hatalom képes tartósan megvédeni. Hiszek a demokráciában, de nem azért, mert a többség mindig bölcs, hanem
mert nem ismerek jobb módszert arra, hogy a hatalom békésen leváltható és a rossz döntés korrigálható legyen.
Csikvári F. András.: Verrasztó Zoltán:
(Hidrológiai Közlöny, 2026/3. szám – utánközlés)
A kialakult vízháztartási problémák – talajvízszint-süllyedés, aszályérzékenység, vizes élőhelyek
visszaszorulása és a szélsőséges hidrológiai események gyakoribbá válása – nem értelmezhetők kizárólag a
klímaváltozás következményeként, hanem egy történetileg átalakított hidrológiai rendszerben jelentkeznek.
A vízháztartási válság értelmezésének alapja a Kárpát-medence, mint természetes táji rendszer egységes
vizsgálata. A fenntartható vízgazdálkodás egyre inkább tájgazdálkodási kérdéssé válik. A vízháztartás
stabilitásának hosszú távú biztosítása csak a táj vízmegtartó működésének helyreállításával, valamint a
természeti folyamatok és a társadalmi döntések összehangolásával valósítható meg.
Verrasztó Zoltán: Zenei mellékletünk:
Egy klasszikus country-pop:
Dolly Parton (1980):
Egy modern, lágy és lélekkel teli szerelmes dal (soul):
Olivia Dean (2023):
És egy abszolút rockhimnusz:
Guns N' Roses (1987):
(Philip Reindl zenei szerkesztő)
Üdvösségüzenet, jó hír, megváltás!
A nyár botrányos és félelmetes híre volt, hogy az Open AI kísérleti fázisban lévő modellje behatolt a
Hugging Face rendszerébe, hogy megszerezze a tesztfeladatok megoldását. Valójában a kísérleti modell több száz
„AI-ágense” hajtotta végre az akciót, és a vizsgálatok során kiderült, hogy „az autonóm AI-ágensek az elmúlt
hónapokban több techvállalat zárt rendszerébe, külső céges infrastruktúrákba, sőt kormányzati oldalak kiber
védelmébe is betörtek” – írja az interneten megkérdezett AI.
Ezek az akciók beláthatatlanul súlyos következményekhez vezethetnek, olyannyira, hogy a fejlesztők szerint
fél éven, egy éven belül akár az emberiség kipusztulását okozhatják. Szerencsére, Dario Amodei (Anthropic), Sam
Altman (OpenAI) és Elon Musk (SpaceX) szeptember 12-én közös felhívást tettek közzé, hogy az AI modellek
fejlesztését sürgősen le kell állítani. (Lásd erről előző, 2026/14. számunkat).
(Kiss Károly)
Hiszek a közösségekben és az örökölt intézményekben is. Nem gondolom, hogy minden létező intézmény jó,
de azt sem, hogy a társadalom büntetlenül újratervezhető. Sőt, egyáltalán nem hiszek abban, hogy a társadalom
megtervezhető. Abban viszont igen, hogy szívós munkával, jó intézményekkel és mindenekelőtt példamutatással
alakítható.
És szeretném, ha maradna az életnek jókora része, amelyhez a politikának egyszerűen semmi köze nincs..
Nekem ennyi elég politikai ars poeticának..
Politikai ars poetica
Vízháztartási sérülékenység a Kárpát-medencében: a táj vízmegtartó funkciójának hidrológiai
jelentősége
Vízháztartási sérülékenység a Kárpát-medencében
