2026/10. szám

 

Hírek az IT és a MI világából

2026/10. szám, július 20.

 

A KOGNITÍV BEHÓDOLÁS VESZÉLYE
(A kalkulátor, a GPS és a MI)
(The Economist May 2nd 2026)

A MI elkényelmesít, helyettünk gondolkodik. Hova vezet ez, mennyire káros a folyamat? Vannak kézenfekvő példák, előfutárok: a kalkulátor és a GPS. A kis kézi számítógépek használata óriási előnyökkel jár. Senki sem gondolná, hogy hátrányai lennének – úgyszintén a GPS-nek. De vannak erre vonatkozó kutatások. Egy csoportnak manipulálták a kalkulátorait, és azok néha rossz eredményt adtak ki – a felhasználók nem vették észre. Megfigyelték, hogy aki sokat használja a GPS-t, annak romlik a tájékozódóképessége. Korábban hírt adtunk egy olyan vizsgálatról, mely kimutatta, hogy azoknak a fiataloknak az agyi tevékenysége, akik sokat használják a MI-t, mérhetően romlik.
A MI-ágens ráadásul néha téved is. Az üzleti életben ez dilemma. Leginkább munkahelyi vezetők szembesülnek vele: mennyire hagyják, hogy alkalmazottaik a MI-t használják, arra támaszkodjanak. Egyesek ezt úgy oldják meg, hogy jóeszű, de a MI-t nem használó munkatársakkal kontrollálják az eredményeket.
Mindez azonban csak a kérdés felületét érinti. A nagy dilemma: mi lesz az emberiség kognitív kapacitásával, ha a gondolkodást igénylő feladatokat egyre nagyobb mértékben a MI-ra bízzuk? (KK)

 

Tőzsdére mennek a nagyok

A „csodálatos hét” és a SpaceX várható tőzsdei értéke billió (1000 md) dollárban; abból az alkalomból, hogy Elon Musk tőzsdére vitte a SpaceX-t
(Der Spiegel 25 / 2026)

Az Anthropic azt várja, hogy a tőzsde kb. 1 ezer md dollárra fogja értékelni. Musk szintén tőzsdére viszi a SpaceX-et, 1,8 ezer md dolláros értékelésre számít, az Open AI pedig 1,2 ezer md dollárra – a három együtt kb. 4 billió. Összevetésül: az S&P 500 tőzsdeindexbe tartozó vállalatok összes tőzsdei értéke kb. 65 billió (ezer md) dollár.
A SpaceX 75 md dollár bevételt vár a részvények eladásából. Az Anthropic és az OpenAI egyenként 60 milliárdot. (Az eddigi rekord: 2019-ben a szaudi Aramco tőzsdére vitele 29 md dollárt hozott – ami ma 38 md-nak felel meg.) Az Alphabet (Google) 85 md dollárt szeretne kapni a részvénykibocsátásból. (Megjegyzés: az IT-óriások eddig a befektetési alapokból, nyugdíjalapokból és a venture-capitalból szerezték a tőkét.)
(The Economist June 6th 2026)

 

A Vatikán a MI-ról
(The Economist May 30th 2026: Of God and Claude)

Leó pápa első enciklikája, a Magnifica Humanitas sok témával foglalkozik, de a legfontosabb megállapításai a mesterséges intelligenciára vonatkoznak. Fejlesztésének és felhasználásának szabályozását követeli. Filozófiai tartalma erőteljesen elítéli a transzhumanizmust és a poszthumanizmust, és a 20. századi eugenetikához hasonlítja. Megállapítja, hogy a „body engineering” és a „hybridisation” ahhoz hasonló kockázatokkal jár. Mert „ha az emberi lényt olyannak tekintjük, amely tökéletesíthető vagy fölülmúlható, az azzal a kockázattal jár, hogy egyes embereket alsóbbrendűnek, másokat felsőbbrendűnek tekintünk”.
„A tökéletlenségek az ember integráns részei, aki gyakran nem azok ellenére, hanem azok révén teljesedik ki.”… „A lélek csodái bennünk történnek meg. … A lényeg, hogy az embert – minden nagysága és sérülékenysége ellenére – sohasem lehet lecserélni vagy fölülmúlni.” … „A Szilíciumvölgy technológiai optimizmusa egy olyan apokaliptikus pillanatot vizionál, amikor az emberek isteni tulajdonságokkal fognak rendelkezni.” Ez a keresztény eszkatológiát modellezi, azzal a különbséggel, hogy annak lényegét valami mással helyettesíti. A pápa nem lelkesedik, amikor a MI-t messianisztikus jelzőkkel magasztalják fel.
Slusszpoén: MI-szakértők megállapították, hogy az enciklika egyes részeit MI-val íratták; az Anthropic Claude-jának stílusjegyeit fedezték fel a szövegben.

 

Az okostelefonok is okai az alacsony amerikai születési rátának

A kutatók a 2007-2011 közötti adatokat vizsgálták, amikor elterjedtek az okostelefonok. A következtetés: a 15-44 év közötti nők körében a születések csökkenésének 33-52 százalékáért az okostelefonok hibáztathatók, mert leépítették a közvetlen személyes kapcsolatokat, a fogamzásgátlási tanácsok elérhetőbbé váltak a telefon által és a pornográfia nézegetése is könnyebbé vált. (The Economist June 13th 2026)

 

A MI működtetésének óriási a vízigénye!

A MI-t működtető adatközpontoknak igen nagy az energiaigénye. Az évtized végére az USÁ-ban több villanyáramot fogyasztanak majd, mint az energiaigényes alumíniumipar, acélgyártás, cementipar és vegyipat együttvéve! De egyre nagyobb a szerverparkok hűtésére szolgáló vízfelhasználás is. Egy 100 szavas, MI-val megírt szöveg vízigénye fél liter (!). (Nagy Iatvánné)

Meglepő számok:: A MI óriási vízigénye

 

 

Szűk keresztmetszetek a MI fejlesztésében

E szűk keresztmetszetek a nagy nyelvi modellek működése során történő szövegfeldolgozásban (angolul tokenisation) jelentkeznek. A szolgáltatók ezért - az Anthropictól az OpenAI-on át az Amazonig - korlátozásokat vezetnek be.

A szűk keresztmetszetek:
- adatközpontok építése: különösen Amerikában ez ellen helyi tiltakozó mozgalmak alakultak;
- hiány transzformerekben, kapcsolókban és gázturbinákban (egyes ilyen felszerelésekre 2-5 évet is kell várni),
- de a legszűkebb a keresztmetszet a chipek, processzorok terén;
- a hiány kiterjed a „memory chips”-re és a központi feldolgozó egységekre (CPUs) is
- valamint az ellátási láncok éveket igénybe vevő kiéptése is oka a szűk keresztmetszeteknek.

A fejlesztések, beruházások hihetetlen méreteket öltenek. Az öt „hyperscaler”, az Amazon, Google, Meta, Microsoft, Oracle az idén együttesen több, mint 750 md dollárt fog beruházni! (Ez több, mint a magyar GDP egynegyede!) De a szakma többi nagyágyúja is dollármilliárdokat ruház be fejlesztésre.

Kiss Károly: Szűk keresztmetszetek a MI fejlesztésében

 

Virtuális Zuckerberg

A Metánál most készítik a főnök MI-val működtetett képmását. Hangja és stílusa, modora is ugyanaz lesz. Fáradhatatlanul, bármikor elérhető lesz a beosztottak számára. Nyilvánvaló, hogy ez a jövő útja, ez a megoldás gyorsan el fog terjedni. (The Economist, April 18th, p. 8.)

 

Európa az amerikai IT-óriások foglya
(The Economist May 23rd 2026: Digital sovereignty)

A német szövetségi kormány évente csaknem félmilliárd euró licencdíjat fizet a Microsoftnak; a nagy francia vállalatok több, mint évi 50 md dollárért vesznek szoftvert és felhőszolgáltatást az amerikai tech-óriásoktól; az amerikai szellemi- tulajdon szolgáltatások évi importja az eurózónában eléri a 200 md dollárt. (Összevetésül: az idei magyar GDP 270 md dollár lesz.) Az Amazon, a Google, a Meta és a Microsoft mérföldekkel lekörözik felhő-szolgáltatásban és MI-ban Európát; a németek egy 1,16 md dolláros adatközpont felépítését tervezik München mellett; az amerikai négy nagy – csupán tavaly – 350-szer (!!!) ennyit költött e célra; a tavaly világszerte előállított 100 MI-modellből csak egy volt európai.
Az EU most egy IT-szuverenitási csomagot készít elő, mely kiterjed a felhőszolgáltatásra és a MI-ra is. Több országban az amerikai IT-tól való függés csökkentésére törekszenek; mind a kormányok, mind az üzleti szféra.
Az amerikai függés több vonatkozásban okoz gondot. (1) A nagy IT-cégek érzékeny adatokat szolgáltathatnak ki az amerikai kormánynak, mivel arra törvény kötelezi őket. (2) A „lekapcsolás” veszélyétől is félnek. (3) A veszélyes tartalmak is gondot okozhatnak, és (4) az európai szabályozás több szempontból szigorúbb, mint az amerikai. Mivel a NATO terén bizonyos elidegenedés folyik a két térség között, arra is tekintettel kell lenni, hogy a digitális szuverenitásra törekvés ne fokozza a feszültséget. (KK)

 

A szoftverek felfalják önmagukat

Néhány évvel ezelőtt a szoftveripar fejlődése szinte megállíthatatlannak tűnt. De a kompjúter-programok előállítására képes mesterséges intelligenciák egzisztenciális fenyegetést jelentenek számukra. A veszély a nagy MI-laborok, a MI-szülte startupok és a DIY szoftverfejlesztés felől fenyegeti az iparágat.

2025 közepétől a SAP500 szoftverindex meredeken esik a SAP500 általános tőzsde-indexéhez képest.
(The Economist June 13th 2026)

 

 

Hogyan kellene elosztani a MI által teremtett gazdagságot?

Mérvadó vélemények szerint a MI még ebben az évtizedben 20-30 százalékos munkanélküliséget fog okozni a fejlett országokban. Az európai közvéleményt elsősorban ez foglalkoztatja, és az európai válasz valószínűleg a jóléti állam szellemében fog megszületni: az állampolgári jogon járó minimális jövedelem formájában. (Ami a jövedelem-hiányt megoldhatja ugyan, de mit fognak csinálni a dologtalan emberek?) De Amerika és a liberális közgazdászok erről máshogy gondolkodnak: hogyan kellene elosztani a MI által teremtett gazdagságot.

Erre máris különféle elképzelések születtek:
- Sam Altman, az OpenAI főnökének javaslata: az MI-cégek önkéntesen járuljanak hozzá részvények adományozásával egy nyilvános alaphoz, és a jövedelmeket a rászoruló rétegeknek osszák szét. (Ezt Trump elnök is támogatja.)
- Bernie Sanders, Amerika baloldali szenátora egy egyszeri, 50 százalékos adó kivetését javasolja az MI-vállalatok értéke után, melyet azok részvények formájában fizetnék be, és azok hozamából az amerikai nép közvetlenül részesedne.
- Dario Amodei, az Anthropic vezetője az „univerzális tőkeszámlák” ötletével állt elő…
A MI által okozott robbanásszerú gazdagodás Amerikában különösen kényes ügy: a felső 1 százalék a gazdagság egyharmadát birtokolja, miközben a lakosság alsó fele csak 2,5 százalékát. Ez a szakadék a MI elterjedésével tovább növekedhet.
Figyelembe kell venni, hogy az IT szektort és a MI fejlesztését Amerikában eddig főként a befektetési és nyugdíjalapok finanszírozták. Egy közösségi célú hozzájárulás tőlük vonna e eszközöket.

 

Pert nyert a Chatbot

Az igazságszolgáltatásban a mesterséges intelligencia felhasználására számtalan lehetőség nyílik. Ügyvédi irodákban, bíróságokon ma is sokféleképpen használják. De először fordult elő, hogy egy vádlott pert nyert a segítségéval. A lipcsei David Hinz-et a munkaügyi hivatal azzal vádolta, hogy csalt, illetéktelenül vette fel a munkanélküli segélyt. A visszafizetés mellett még bírságot is kiszabott rá. Hinzet bíróság elé álították, ő a védelmét egy „chatbotra” bízta, mely bebizonyította, hogy a védence nem rosszhiszeműen járt el, és így a büntetés nem indokolt.
(Der Spiegel 22 / 2026: Sein anwalt ist ein Chatbot; Jakob Milzner)

 

A Mikulás és a húsvéti nyuszi – mint deepfake-ek;
Képes-e agyunk szembeszállni az ámítástechnikával?

A TikTokon több, mint 1,3 milliárd MI által generált videó van. A Youtube-on a videók több, mint ötöde MI által készített képeket mutat. Ha a netre feltett posztokat is figyelembe vesszük, azt az eredményt kapjuk, hogy ezeken a platformokon az ember-generálta tartalmak már kisebbségben vannak. Hogyan tudjuk megkülönböztetni, hogy a forrás, a látvány valódi, vagy azt az MI generálta?
Oliver Reindl német informatikus szerint egy digitális termék valódisága csak akkor állapítható meg, ha birtokában vagyunk a kódolásának. (Lásd írását a 2025/17 -i, karácsonyi számunkban).
Nadine Dijsktra és társai, a londoni University College kutatói azonban biztató következtetésre jutottak: „Minden amellett szól, hogy az agyunkban van egy olyan marker, ami alapján fel tudjuk ismerni, hogy valami valódi-e”. A magyarázathoz ingerület-átviteli pályákat használnak fel, és a valódiságmutatót olyannak írják le, mint ami az előző tapasztalatok alapján százalékosan fejezi ki az észlelt esemény, kép valódiságát, megtörténhetőségét… Az elképzelt és a tényleges történéseknek, érzékeléseknek megkülönböztethető neurális háttere van.


Azt hiszem, ez a kutatás tévútra futott: az agyunk meg tudja külön-böztetni azt, ami ténylegesen meg-történt velünk attól, amit csak elképzelünk. De ez nem ugyanaz, mint ami a vi-lágban ténylegesen megtörtént, vagy ami csak megtörténhetne, és amit a MI segítségével mutatnak be. A kutatók ezt a képességünket misztifikálják.

Kiss Károly: Agyunk és az ámítástechnika

 

A komponista taxisofőr (karcolat)

Éjfél után érkeztem a Keletibe, szabad taxi nem volt, rendelni kellett. A 30-40 közötti sofőr megkérdezte, hogy milyen doktornak tetszem lenni, orvos vagy ügyvéd. Elmondtam, hogy egyetemen tanítottam. Attól kezdve még nagyobb respekttel beszélt velem, kérdezett erről-arról. Én is megkérdeztem, hogy mi az eredeti foglalkozása. Asztalos, mondta kissé szégyenkezve. Biztattam, hogy az iparosoké a jövő, a diplomásokat a mesterséges intelligencia feleslegessé fogja tenni. Elmeséltem Demis Hassabis esetét, aki úgy lett kémiai Nobel-díjas, hogy utoljára a középiskolában tanult kémiát. Olyan világ jön, amikor bárkiből bármi lehet, csupán ambíció és érdeklődés kérdése. Röstelkedve bevallotta, hogy ő is használja a barátaival a MI-t: popdalokat komponáltatnak vele, és amikor összejönnek, versenyeznek: ki íratott jobbat, melyiké tetszik jobban…

 

A MI vállalati alkalmazása

Ethan Mollick, az Economist szemleírója szerint a vállalatok rosszul alkalmazzák a MI-t. A legkézenfekvőbb hasznot realizálják, elbocsátják a feleslegessé vált munkaerőt. Ehelyett azonban azon kellene gondolkodni, hogy mire lehetne felhasználni azt a lehetőséget, hogy pl. egy programozó most százszor annyi kód írására vált képessé; hogyan lehet az új lehetőségekkel fejleszteni a vállalatot. (April 4th 2026)
A gépies, ismétlődő, és különösebb személyes interakciót nem igénylő munkák helyettesítése a MI-val felújít egy régi vitát: a feleslegessé válás fenyegetése javítja, vagy rontja a munkaerő teljesítményét? Egy széles bázison végzet azt mutatja, hogy a fenyegetettség rontja a teljesítményt. Az Economist szemleírója azt ajánlja a vállalatvezetőknek, hogy ne mondjanak olyan könnye le a feleslegessé váló munkaerőről. Képezzék át olyanná, ami több tudást és interakciós képességet igényel. Ez – ha be is következne az elbocsátás – azt a reményt kelti bennük, hogy hátha szükség lesz rájuk, és így a teljesítményük nem csökken.
(The Economist May 30th 2026)

 

Elbocsátások az IT-szektorban

A MI terjedése nem csak általános munkaerőfelesleget okoz; magában az IT-szektorban is elbocsátásokhoz vezet. (A legszemléletesebb példa: a MI saját maga állítja elő a programokat.) 2022-ig az ágazatban erőteljesen nőtt a foglalkoztatás. De a ChatGPT 2022 novemberi megjelenése óta stagnál, vagy visszaesik.

Az igazán jelentős változást az Anthropic Claude Code-ja hozta 2025 januárjában. Ez már tömegesen képes felváltani a programozókat. Amerika legjobban kereső alkalmazottainak felső tíz százaléka körében az utolsó három évben jelentősen megnőtt azok aránya, akik munkájuk elvesztésétól félnek.
Közrejátszik a programozók iránti csökkenő keresletben az is, hogy az IT-vállalatok gyakran dolgoztatnak külföldi, főleg indiai cégekkel (mint a TCS és Infosys), melyek szolgáltatásai lényegesen olcsóbbak.
(The Economist April 18th 2026: AI and employment. Code red)

 

 

A rendszer, amely az adatokat egy klikkeléssel hamuvá változtatja (a MI a hadviselésben)

A Maven nevű rendszer nem csak azonosítja az ellenséges célpontokat, azt is megmondja, hogyan támadják meg azokat. Ez nem a jövő, már az iráni háborúban is alkalmazzák. Ahogy egy NATO-tiszt fogalmazott: „a Maven azt jelenti a hadviselésben, amit a Microsoft az irodai munkában. Az adatokat egyetlen klikkeléssel hamuvá változtatja”. A technológia a képi információk hihetetlen tömegén alapul. (The Economist, May 16th 2026)
Most tapsikoljunk az örömtől, vagy rettegjünk? Újból felhívjuk a figyelmet egy könyvre, melyet a 9. számban ismertettünk: az IT-nak most olyan szerepe van a hadviselésben, mint az atombombának lett a második világháború után. Nem háborúra csábít, hanem megakadályozza azt. (Egyelőre azt az amerikaiak széles körben alkalmazzák, beleértve az ukránok segítését is az orosz célpontok felderítésében és megsemmisítésének módjában.)