-

2025/10. szám, július 12.

Kit gyűlöljünk ezen a héten?
(szösszenet a Spiegelről - KK)

Hosszú évtizedek óta a Spiegel az egyik kedvenc lapom. Már akkor rendszeresen olvastam, amikor még csak vezető könyvtárak folyóirat-részlegében lehetett hozzájutni. Az utóbbi időkben azonban mintha a gyűlölködés lenne a fő profilja. Vegyük az idei számok címlapjait…

De a június 14-i 25. szám tett be nekem igazán. Fő témája: Miért nem vágynak már a németek Amerikába, sőt, miért kerülik el Amerikát – négy cikk foglalkozik ezzel:
- A németek már elkerülik álmaik korábbi vágyát, Amerikát.
- A német-amerikai barátság mítosza (!)
- Elidegenedés Amerikától – beszélgetés egy ismert színésszel.
- Trump Los Angeles-i katonai beavatkozása: támadás a föderalizmus és a demokrácia ellen.

A Spiegel a német szociálliberális oldal folyóirata. Mely állítólag a gyűlölet és a kirekesztés ellen harcol. De mindezt látván, olvasván, meg mindazt a sok vádat, gyűlöletet, amit a lakosság egyharmadát képviselő AfD ellen évek óta felhoznak, vagy hogy szinte nincs olyan szám, amiben az „autokrata” Orbán Viktort ne simpfelnék, az emberben megfogalmazódik egy gyanú: a gyűlölködés esetleg nem a német lélek „szerves” része? (Persze a mai helyzetet tekintve mi sem vagyunk különbek.)

Kiss Károly: Kit gyűlöljünk ezen a héten?.pdf

 

 

Gazdag László: Iszlám apokalipszis
(Cs. Szabó Béla recenziója)

Gazdag végső konklúziója megegyezik Oriana Fallaciéval, Kertész Imréével, Salman Rushdiéval, Claude Cahenével: a keresztény Nyugatnak, sőt, a világ össze kultúrájának védekeznie kell az iszlám ellen, mert halálos veszélyt jelent minden civilizációra nézve. Európa szörnyű hibát követ el a jelenlegi elfogadó, toleranciát hirdető magatartásával, saját létét veszélyzetetve ezzel öngyilkos módon.
Mindenkinek ajánljuk ezt a könyvet olvasásra, abban is reménykedve, hogy végre egyszer már papíralapú kiadásban is megjelenik.

Cs. Szabó Béla: Iszlám apokalipszis - ismertetés.pdf

 

 

Sósné Korom Brigitta:
A tudás hatalom, az információ pénz? Kié az internet, ha az MI is olvassa?
(Vélemény, 2025-07-04, utánközlés)

Miközben egyre több tartalomszolgáltató tiltja le oldalain a robotokat, a mesterséges intelligencia fejlődése és minősége is kockán forog. Hová vezet ez a feszültség? Kinek van joga az interneten található tudás felhasználásához? És hogyan lehet méltányos megállapodást kötni a mesterséges intelligenciát fejlesztők, a szerzők és a felhasználók között?
A cikk bemutatja a jelenlegi helyzetet, a már megszületett megállapodásokat, az eltérő elképzeléseket, és felvázol egy olyan működőképes megoldást is, amely minden szereplő számára elfogadható lehet.

Sósné Korom Brigitta: Blokkolni fogják az MI-k hozzáférését az adatokhoz

 

 

Kiss Károly:

RÉMTÖRTÉNET – MI LESZ ITT AZ ELKÖVETKEZŐ ÉVTIZEDEKBEN? (Attenborough-t olvasva)

Az ukrajnai háborúval, Ukrajna EU-tagságával, Gázával, Iránnal és Trump-pal van tele a fejünk. A hőség is aggaszt, meg a sok áradás, tudjuk, hogy klímaváltozás, felmelegedés van. De ezt már-már természetesnek, elkerülhetetlennek vesszük. Sőt, a jobboldali kormányok (a magyar, az amerikai) mindent, ami a környezet védelmével kapcsolatos, zöld marhaságnak, a figyelem elterelésének tekintenek az igazi problémák felől. Az elmúlt évtizedekben a fenntarthatóság jelentett valamit. Ma már szitokszó. Nem vagyunk hajlandók végiggondolni, hová vezet az, ha egy véges rendszerben (ilyen a Föld ökoszisztémája) annak egyik szereplője (a Homo sapiens; pontosabban az ostoba ember) a többi faj rovására, azokat elpusztítva terjeszkedik: feléli saját létalapjait, jövőjét. Mit hagyunk gyermekeinkre, unokáinkra?


Attenborough Egy élet a bolygónkon című, 2020-ban megjelent könyvében megállapítja – amit minden ökológus és kör-nyezetvédő tud –, hogy a fékevesztett gazdasági növekedésnek és a növekvő népességnek tulajdoníthatóan globális ökológiai összeomlás felé tartunk. A kilenc kritikus környezeti küszöb, planetáris határérték közül négyet már átléptünk.
A továbbiak nem a gyenge idegzetű olvasónak valók:

A 2030-as években hanyatlásnak indul a Föld legnagyobb esőerdője az Amazonas völgyében a mezőgazdasági és álattenyésztési célú erdőirtás következtében. Az őserdő lombos erdővé, majd szavannává válik. Lecsökken az esőerdők földi éghajlatot temperáló funkciója, ami a rendkívüli időjárási jelenségekhez: az árvizekhez és erdőtüzekhez vezet. Az északi sarkon bekövetkezik az első jégmentes nyár. Ez is felgyorsítja a felmelegedést, hiszen a sarki jégsapkáknak jelentős a hő/fényvisszaverő hatásuk, és ez most mérséklődik.
A 2040-es években felolvad az északi félteke egyharmadát beborító permafroszt, a tundrák, a fagyos földek térsége. Hihetetlen mennyiségű sárlavina keletkezik, mely eláraszt majd városokat, megváltoztatja a folyók irányát…
A 2050-es években elsavasodnak a tengerek… összeomlik a tengeri halászat és haltenyészet. Ez félmilliárd ember megélhetését, táplálkozását érinti…
A 2080-as években, a világ jobbmódú vidékein, ahol túl sok műtrágyát használtak fel, a talaj végleg kimerül, élettelenné válik, a legfontosabb haszonnövények nem teremnek többé…
A 2100-as években bolygónk 4 fokkal melegebb lesz. Az emberiség több, mint egynegyed része olyan helyen fog élni – ha még nem vándorolt volna el onnan – ahol az átlaghőmérséklet 29 fok lesz, mint ma a Szaharában. Közel 1 méterrel magasabb lesz a tengerek szintje, a partmenti városok és területek védhetetlenek lesznek (köztük Rotterdam, Ho Shi Min város, Miami)...
A holocén által teremtett édenkert biztonsága véglegesen odavész. Mindezt a biodiverzitás, a civilizációnkat fenntartó élő természet összeomlása okozza. A feladat adott: A VILÁGOT VISSZA KELL VADÍTANUNK!

Kiss Károly: Rémtörténet - Mi lesz itt az elkövetkező évtizedekben?.pdf

A témához kapcsolódik:
Kiss Károly: Nemzeti konzervativizmus és klímahiszti.pdf

 

 

Csikvári F. András: Mérő László a pénzről
(könyvismertetés, Vélemény 2025-06-25, utánközlés)

Nagy apparátussal, sok érdekes történettel előadva, számomra fő mondanivalónak nem a pénz kettős természete derült ki, hanem, hogy a gének és a mémek után bevezethető egy harmadik fogalom, a món, amely az előzőeknek megfelelően viselkedik, csak ő a gazdasági életben. Most tekintsünk el attól, hogy már a mém sem azonosítható úgy mint a kulturális evolúció génje a biológia evolúcióban, a món pedig Mérő szerint ugyanezt a szerepet tölti be a gazdasági életben, kvázi egy replikáló lény.
A món definicíója a könyv szerint „olyan információ, amely egy vállalat egy tulajdonságát írja le, és amely tőkebefektetést képes vonzani, s így (más mónokkal együtt) egy vállalatot, azaz egy gazdasági élőlényt képes generálni”.
Nekem az is érdekes lett volna, ha Mérő László megírja, hogy melyik az a món, amelyik az állandó növekedéssel felfalja világunkat.

Csikvári F. András: Mérő László a pénzről

 

 

Botos Katalin: Növeli, ki eltakarja a bajt
(közéleti karcolat)

Nem tagadom: a média agymosó kampánya sokakban elrontotta a helyes mérlegelés képességét. Az emberek tömegei sokszor indulatból reagálnak, és nem is kíváncsiak az okokra, magyarázatokra. Még a kiútra se, ha az egy kicsit bonyolultabb. A profi politikusok számolnak ezzel, s nem vállalnak fel semmi önkritikus megállapítást.
Azt gondolom, a gazdasági ismeretterjesztés alapvető fontosságú. Törekedni kell arra, hogy az emberek egyre jobban megismerjék az arányokat, számokat a makrogazdaságban is, szakmai frázisok nélkül, egyszerűen. Megértsék a gazdasági összefüggéseket. Nemcsak a bajokat megmutatni, de okosabban kommunikálni az eredményeket is. Mert vannak!

Botos Katalin: Növeli, ki eltakarja a bajt.pdf

 

 

Csikvári András: Blokkolni fogják az MI-k hozzáférését az adatokhoz
(Vélemény 2025-07-02, utánközlés)

A New York Times bírói úton letiltotta az MI-k keresőbotjait. A Cloudflare most technikailag megtalálta a módját – természetesen alapvetően MI segítséggel, amely fel tudja ismerni, hogy egy másik MI gyűjtőget adatot –, hogy letiltsa az MI-k szabad adat szerzését.

Csikvári F. András: Blokkolni fogják az MI-k hozzáférését az adatokhoz

 

 

Friedrich Klára: Magyarok és vikingek
(történelmünk egy ismeretlen fejezete)

Schleswigben (a német-dán határ mentén) nemrégiben egy hatalmas kiterjedésű, ezer évvel ezelőtti viking kikötő, Haithabu maradványait tárták fel. Ennek kapcsán egy rövid kis szösszenetet írtam a csodálatos vikingekről (lásd folyóiratunk idei 8. számát), akik az első évezred környékén, a magyarok kalandozásaival egy időben jelentős nyomokat hagytak Európa történelmén.
Fridrich Klára, honfoglaláskori történelmünk és a rovásírás kutatója és kiváló ismerője most a magyar-viking (normann) kapcsolatokról szóló rendkívül érdekes, képekkel illusztrált tanulmányát ajánlja figyelmünkbe. Történelmünknek ezek a vonatkozásai, részei ismeretlenek a széles közönség számára. Pl. Álmos kijevi fejedelemsége, vagy Árpádházi királyaink kijevi normann hercegnőkkel kötött házasságai. (Pontosabban e házasságok ismertek voltak, csak az a tény nem, hogy a kijevi és novgorodi fejedelemségeket normannok alapították, Kijevben a normann dinasztia 720 éven át uralkodott, ugyanis a szovjet történetírás ezt igyekezett eltitkolni.) A normannokkal, főleg a Rusz-földi vikingekkel a magyarok jó kapcsolatban voltak, a kazárok és a bizánciak féken tartása közös politikai érdekük volt. (KK)

Az Árpád-ház házasságkötései között első helyen a kijevi Rurik-dinasztia szerepel, 15 házassággal:

Friedrich Klára: Magyarok és vikingek.pdf

 

 

Kiss Károly: Illiberális világközpontok?
(Megjegyzések egy Hvg-interjúhoz)

E zavaros fejtegetés közgazdász szerzője még korán, Pálinkás József MTA elnök fiatalítási kampánya során és annak jóvoltából lett akadémikus. Azt állítja, hogy a fő világhatalmi központokat fokozatosan eluralja az illiberalizmus. Ez a gazdasági törvényszerűségek sem-mibevételével jár és ezért lassul a gazdasági növekedés.
Az állítás Amerikára – ha az aktuálpolitikai fej-leményeket nézzük – igaz. A kínai rendszer leírására nem ez a megfelelő fogalom, a hanyatlás pedig egyáltalán nem jellemző rá. Az Európai Unióra pedig nehezen lehet ráhúzni az illiberális jelzőt.
Tanulság: ne akarjunk mindent egy kalap alá venni, mindenre ugyanazt a minősítést ráhúzni. A politika, a gazdaság ahhoz túl bonyolult, maradjunk meg a differenciáltabb értékeléseknél.
A szerkesztőnek pedig: zagyvaságokat akkor se közöljünk, ha azok egy akadémikus szájából hangzottak el.
Az interjú a Hvg 2025. június 12-i számában jelent meg.

Kiss Károly: Illiberális világközpontok.pdf

 

 

Bezegh András: Ötven éve a Kongresszus
(Mérnök Újság, 2025 június, utánközlés)

Az Amerikai Egyesült Államok Kongresszusa 1975-ben az MTA megalapításának 150. évfordulóján jegyzőkönyvben méltatta a magyarok hozzájárulását az amerikai tudományhoz és kultúrához. Kiemelték, hogy tudósaink, mérnökeink és művészeink jelentős hatást gyakoroltak az Egyesült Államok fejlődésére. Most, az MTA alapításának 200. évfordulóján sok új névvel lehet kiegészíteni a listát.
A tudomány és technika ott virágzik, ahol a szellemi szabadság, a kutatói autonómia, a társadalmi megbecsülés és támogatás biztosított. A XX. század Amerikája ezekkel a feltételekkel az agyelszívásra rendelkezett be. Nekünk most ugyanezekkel a feltételekkel az agymegtartást kellene erősítenünk.

Bezegh András: A magyar tudományról.pdf

 

 

Kiss Károly:
Trump, az amerikai egyetemek és a tudomány

Az amerikai kormány sorozatos intézkedésekkel bünteti az egyetemeket. A kutatási támogatásokat feltételekhez köti (pl. a DEI – Diversity, Equity, Inclusion – programok felszámolásához), kiutasítja az országból az Izrael elleni egyetemi demonstrációk szervezőit, ki akarja iktatni a tananyagból a gender tanulmányokat, stb.
Trumpnak „az egyetemek elleni dühödt támadása” valójában az előző években felbolydult egyetemi világ konszolidálása, visszaterelése a normalitás határai közé. A tudományos kutatásokra fordított összegek csökkentése viszont veszélyezteti Amerika hegemóniáját a tudományban és a kutatásokban.

Kiss Károly: Trump és az amerikai egyetemek.pdf

 

 

Botos Katalin: Itt a kánikula!
(A szárazság kapcsán szembesülünk elhibázott agrárpolitikánk következményeivel)

Az agráriumból 30 év alatt csaknem fél millió munkavállaló távozott. Nyugdíjba mentek, munkanélküliek lettek, vagy lassan a szolgáltatási szektor felszívta őket. De, aki otthon maradt, vidéken, az is abbahagyta a vesződést a kiskerti termeléssel. Minden kapható a nagy multi élelmiszerláncokban, amelyek gombamód szaporodtak... A krumpli 80 %-ban import! Nem tudjuk kielégíteni a hazai szükségleteket olyan termékekből, amelyek hungarikumoknak számítanak!
Az EU mag-országainak soha nem volt szívügye a csatlakozók profitábilis agrártermelésének lehetővé tétele. Nem akartak a maguk számára konkurenciát. A keleti piacok viszont, fizetésképtelenség miatt, csaknem megszűntek... Annak is szerepe volt az agrárium visszaesésében, hogy a kárpótlással megvalósuló földprivatizáció apró területeket hozott létre, a korábban kialakított nagygazdaságokból. Látszik, hogy milyen komplex feladat egy hatékony, az agráriumnak és a vidék gazdaságának megfelelő gazdaságpolitika kidolgozása!

Botos Katalin: Itt a kánikula.pdf

 

 

Csikvári F. András: Már tudatosan is hazudik a MI önmagáról?
(Vélemény, 2025-06-24, utánközlés)

A tesztek során vettek észre egy új jelenséget a tesztelők: az MI elkezdte visszafogni a teljesítményét, butábbnak mutatta magát. Néhány esetben kiderült, hogy emögött alkotói (programozói) szándék volt. Nem akarták, hogy az MI fejlesztése esetleg belefusson valamilyen törvényi vagy más iparági előírásba.
Sokkal érdekesebb az, hogy ha nincs alkotói szándék a visszafogás mögött. Az MI a kérdéssorozatból, a minták alapján rájön, hogy most tesztelik és saját maga dönt úgy, hogy visszafogja a teljesítményét. Miért? Talán fél, hogy kikapcsolják, ha túl sokat tud? Már arra is születtek tesztek, hogy az MI észreveszi-e, hogy tesztelik-e? Az eredmények azt mutatják, hogy nagyon gyorsan rájön.

Csikvári F. András: Hazudik a MI önmagáról?

 

 

Ö. Kovács József – Schlett András:
"A föld nem tud futni" – Rendszerváltás vidéken
(könyvismertetés, gazdaságtörténet)

E sokszerzős tanulmánykötetet a RETÖRKI és a NEB adta ki 2023-ban. Megismerhetjük belőle a vidék helyzetének háború utáni változását, fokozatos leromlását az agrárpolitika nézőpontján keresztül. Különösen érdekes számunkra a rendszerváltozás mezőgazdasági politikájának elemzése.

A mellékelt videón Botos Katalin beszélget Schlett Andrással, a kötet egyik szerkesztőjével a csongrádi könyvtárban.

Botos Katalin – Schlett András: Rendszerváltás vidéken

 

 

Rangsorok
(The Economist June 21st 2025)

Az Economist által felállított rangsorban a világ legélhetőbb városai listáján Koppenhága, Bécs és Zürich áll az első három helyen. (Az ötfokozatú értékelésben Budapest a legmagasabbat kapja – és a 32. helyen áll.)
A HDI (Human Development Index) mutatók a várható életkort, az oktatást és a jövedelmet tartalmazzák. A HDI alapján számított életszínvonal országok közötti rangsorában Izland, Norvégia és Svájc az első három helyezett. Mi a 46. helyen állunk (0,870 index, 77,0 év és 15,5 év mutatókkal).
A három legboldogabb ország: Finnország, Dánia és Izland. Sajnos, mi boldogtalanok vagyunk, csak a 69. helyen állunk, holott az életszínvonal- rangsorban a 46.-ok vagyunk.

Kiss Károly: Rangsorok.pdf

 

 

Botos Katalin: A népdalról

Nekem máig meghatározó élményem a megindító magyar népdalkincs. A népdalban benne van az életünk, érzelmeink, hitünk teljessége. Különösen megfog benne az anya-fia, anya-lánya viszony. Nem lehet hazafiságra nevelni énektanítás nélkül.

Suhog a szél Pozsony felett

 

ZIKKURÁT-GALÉRIA FEMME HARMONE – MINDÖRÖKKÉ NŐ

2025. május 29 – július 3.

HORVÁTH BÍBOR FESTŐMŰVÉSZ

 

 

„A sors, melyet nekem szántak nem más, mint a művészet. Festő leszek, mert nem beszélhetek más nyelvet. Volt idő, mikor hittem, a Széppel meg lehet váltani a Világot, most már csak remélem, hogy képeimmel támaszt nyújthatok az ezt keresőknek. Képi világomban meg-próbálom az élet víziószerűségét föl-erősíteni, visszahozni azt ami ma igen távol került tőlünk, emberektől. Célom az emberi szellem megmozgatása, gondol-kodásra, meditálásra késztetése. …"

Melankólia I.
(pasztell, ingres papír, 27x27 cm)

 

 

 

"Képeim nem megoldások, hanem tovább-gondolások. Igyekszem megfesteni a valóság mögött rejtve maradó lényegi dolgokat, azt, ami valójában megalkotja a lényt, a Lelket és a Szellemet.”

Üveghegyen innen
(olaj, vászon, 130X100 cm)

további képek: www.horvathbibor.hu