2023/11. szám, nov. 25.

 

2023/11. szám, november 25.

Bartha Zoltán: Megatrendek formálódása a globális narratívák tükrében

(A Magyar Tudomány Ünnepén 2023. nov. 21-én elhangzott előadás)

A John Naisbitt által meghonosított megatrend kifejezés olyan társadalmi (emberek közötti kapcsolatokkal megragadható) vagy természeti elmozdulásokra vonatkozik, amelyek hosszú (évtizedes) távon, tág földrajzi környezetben (globálisan) és széles spektrumon (több rendszert érintő módon) fejtik ki hatásukat. A téma irodalma alapján a leggyakrabban előforduló megatrendek rangsorában a Gazdasági erő eltolódása, a Digitalizáció, a Klímaváltozás és a Demográfiai válság állnak az első helyeken. A narratívák felerősíthetik vagy gyengíthetik az egyes megatrendeket. A Google Ngrams és Google Trends adatai alapján a munkaerőpiacon megfigyelhető készségrés az a kulcsszó, ami emelkedő tendenciájú, és ami az alábbi megatrendek narratíváival áll szoros korrelációs kapcsolatban: Új világrend, Klímaváltozás, Növekvő egyenlőtlenségek, Digitalizáció, Individualizmus, Nemi szerepek és Városiasodás.

Bartha Zoltán: Megatrendek és globális narratívák.pdf

 

 

Pont az evolúció-kutatásban ne lenne evolúció?

A Proceedings of the National Academy of Sciences-ben és a Nature-ben megjelent tanulmányok ismertetése

 

A PNAS-ban megjelent tanulmány szerint az evolúció sokkal álta-lánosabb törvényszerű-ségekkel bír, minthogy azt csak az élővilágra alkalmazzuk; az élettelen természetben is van evolúció. A másik kutatás (Assembly theory) célja egy közös matematikai nyelvezet megalkotása a fizikai, kémiai és biológiai jelenségek és folyamatok evolúciójá-nak leírására. (Csikvári F. András)

Csikvári F. András: Az evolúció álta-lános törvény.pdf

 

 

Ajánló:

Botos Katalin: Átalakulóban a nemzetközi pénzügyi rendszer

Külügyi Szemle 2023/3. https://kki.hu/wp-content /uploads/2023/10/07-Botos-Katalin.pdf

Amerika vezető gazdasági pozícióját Kína gyors fejlődése megkérdőjelezi, s ez a pénzügyi szférában is tükröződik: Peking lett a dollárban eladósodott fejlődő államok egyik legnagyobb bilaterális hitelezője. Ezek az országok megpróbálnak egy nem dollár alapon működő pénzügyi rendszert létrehozni: kísérleteznek kétoldalú és multilaterális klíringgel, nemzeti valutákban történő elszámolással és egy kompozit valuta létrehozásával is. Az Ukrajna megtámadása után kitört szankcióháború további ösztönzést adott ennek, hogy az Oroszországgal kapcsolatban álló gazdaságok kikerülhessék a nyugati szankciókat. A jegybanki digitalizáció segítheti az országok közötti közvetlen pénzügyi kapcsolatokat. Úgy tűnik, a világ pénzügyi rendszere kettéválás előtt áll. Ez a törésvonalukon lévő kis országok, így hazánk számára nehéz helyzetet teremt.

 

Ökohorror: A földigiliszták titkos élete

(Romba döntik az ökoszisztémát és ránk hozzák a klímaváltozást)

(Der Spiegel Nr. 36 / 2.9.2023)

Ez a történet ökoszisztémánk rendkívüli bonyolultságát, összetettségét és sérülékenységét illusztrálja. És ugyanakkor a kaotikus rendszerek működésének kiszámíthatatlanságát. Az Észak-Amerikába behurcolt földigiliszták lassan elérik az Arktiszt és lerombolják az ökoszisztémát. Furkálódásuk eredményeként a légkörbe jut a földben lekötött hatalmas mennyiségű széndioxid. A mezőgazdaságban rendkívül hasznosak: ők „gyártják” a legjobb humuszt és a talaj felső rétegének széttördelésével megakadályozzák a víz elpárolgását. De ha felrobbantják a permafoszt alatt ketyegő bombát, akkor nekünk annyi! (Kiss Károly)

Kiss Károly: Ökohorror: a földigiliszták titkos élete.pdf

 

A beteges és az egészséges nárcizmusról – és a német lélekről

(A Spiegel interjúja Otto Kernberg világhírű pszichiáterrel)

(Der Spiegel Nr. 39 / 23.9.2023)

Az emberek 20 százaléka valamilyen személyiségzavarban szenved, de ebből nagyjából csak 5 százalék a súlyos eset. Ezek közel egyharmada (tehát a népesség 1,7 százaléka) a nárcisztikus jelenség. Az antiszociális egyének aránya pedig a népesség kb. 1 százaléka (akik ölnek, lopnak és köz-veszélyesek).

A nárcizmus enyhébb, normális formája, az önimádat és túlzott magabiztosság természetes jellemvonás. Ezek infantilis vonások – a kisgyerek a legszebb szeretne lenni és a legszebb ruhákban szeretne járni. Sok felnőtt számára is az ad magabiztosságot, ha a legjobb ruhát viseli és autót vezeti, ha jó állása van. Beteges nárcisztikus személyiségről akkor beszélünk, ha ezek az infantilis vonások antiszociális jellemmel párosulnak…

Kiss Károly: A beteges és az egészséges nárcizmusról.pdf

 

Dr. Verrasztó Zoltán: Javaslat a fenntarthatóság modellezésére

Az általunk javasolt térképi döntéstámogatás módszere magában foglalja a többszempontú döntéstámogatás igényét és lehetőségét, ugyanakkor nem igénye az, hogy az eredményt „egyetlen mérőszámba” sűrítsük. A módszer alkalmas annak a térbeli döntésnek – ill. a döntés következményeinek – az egzakt vizsgálatára, ami a tájban, mint adott térben végbemenő természeti, társadalmi és gazdasági kapcsolatok bonyolult rendszerét –hálózatát – kívánja ill. próbálja a saját összefüggésrendszerében feltárni. A kulcsszó a „saját összefüggésrendszer”, hiszen élesen elkülönülnek egymástól a zárt élettelen, továbbá a nyitott élő rendszerekben végbemenő hatások önmaguk rendszerein belül, továbbá az egymással végbemenő kapcsolataikban történő interaktivitásaik, de ezek komponensei is más-más mérési módot és kvalitatív továbbá kvantitatív minősítést igényelnek.

Verrasztó Zoltán: A fenntarthatóság modellezése.pdf

 

Rockenbauer Antal: Az anyag dominanciája és a Higgs bozon

A kozmológia egyik nyitott kérdése, hogy az univerzum létrejöttekor az ősrobbanás után miért lett domináns az anyag az antianyag felett. A jelenlegi felfogás szerint az elemirészecskék kialakulása során létrejött a protonok, neutronok és elektronok egy parányi statisztikai többlete az antianyag párjukhoz képest, melyek az annihilációs reakciókban eltüntetik az antianyagot, és a fennmaradó többlet alkotja a jelenlegi univerzumot. Rockenbauer Antal tanulmánya egy más mechanizmust javasol. A Higgs mező koncepciójából indul ki, amely a szimmetriatörés révén választ a két lehetséges anyagi világ közül, és az ennek folyamán kiválasztott elemirészecskéket tekintjük anyagi objektumoknak. Ez a felfogás elkerüli a megválaszolatlan kérdést, hogy a párkeltési folyamatban miért jönne létre eltérő mennyiségű anyagi és antianyagi részecske. Az írás rámutat az elvi lehetőségre, hogyan lehetne kísérletileg is alátámasztani a javasolt mechanizmust.

Rockenbauer Antal: Az anyag dominanciája és a Higgs-bozon.pdf

 

Ajánló:

Farkas Beáta – Pelle Anita – Somosi Sarolta:

Az Európai Unió és a geoökonómiai kihívások – ipar- és versenypolitikai válaszok

(Közgazdasági Szemle, 2023. november)

A világgazdaság mai fő jellemzője az amerikai-kínai szembenállás. Amerika az együttműködés korlátozásával, fékezésével igyekszik versenytársának felzárkózását lassítani. És – a „de-risking” politika jegyében – ugyanezt várja el Nyugat-Európától is. De a nyugat-európai gazdaságok nagyobb mértékben rá vannak utalva Kínára, mint Amerikára. Ennélfogva kínai kapcsolataik lazítása most egy újabb nagy csapásként éri őket – hasonlóan ahhoz, amit az orosz energiaszállításoktól való megválás jelentett. (Az ember nem tud nem arra gondolna, hogy Amerika szántszándékkal gyengíti tovább Európát.)

Farkas Beáta, Pelle Anita és Somosi Sarolta kiváló tanulmánya azt vizsgálja, hogy mit tesz és mit tehet az Amerika és Kína között őrlődő Európai Unió. Arra a következtetésre jutnak, hogy mivel az EU nem rendelkezik azokkal a kompetenciákkal, melyekkel egyes tagállamai, így az iparpolitikát sem alakíthatja közvetlenül, szektorális jelleggel. Helyette horizontális módon a versenypolitika, a kereskedelem liberalizálása és a K+F-támogatás eszközeivel próbálja erősíteni a versenyképességet. Mivel Európa globális vezető szerepet tölthet be a zöld átalakulásban, az iparpolitikában a versenyképességet szolgáló digitalizációt, innovációt összekapcsolják az alacsony szén-dioxidkibocsátású és körkörös gazdasággal. (KK)

 

 

Kiss Károly: Nacionalizmus és korrupció (karcolat)

A szeptember 2-i Economist címlaptémája: How paranoid nationalism corrupts

Az ábra azt mutatja be, hogy a kormányok hogyan használják fel a nacionalizmust legitimizációjuk érdekében. Amint látjuk, Nicaragua, Kína, Oroszország, Brazília, Zimbabwe, India és Magyarország alkotják az élmezőnyt.

Valaki világosítsa már fel az Economistot, hogy mi a különbség nacionalizmus és patriotizmus között! Illyés: „A nacionalizmus jogsértés, a patriotizmus jogféltés.”

A cikk Magyarországról ezt írja: Nacionalizmus és korrupció.pdf

 

 

E számunk dala – unokáink nemzedékének egyik kedvence:

Vance Joy: Riptide