2023/9. szám, augusztus 17.
2023/9. szám, augusztus 17.
Csikvári F. András:
ESG: woke-kapitalizmus, vagy a jóléti és környezetbarát gazdaságok utánzata?
Európában a 2. világháború után kialakultak a jóléti államok, majd a ’90-es évektől kezdve a vállalatok önkéntes vállalásokkal is igyekeznek csökkenteni gazdálkodásuk környezeti terheit. Amerikában semmi ilyesmi nem történt. A szociálpolitika megmaradt a piaci szférában, a chicagói iskola (élén Milton Friedmannal) pedig még meg is erősítette, hogy a vállalat fő és kizárólagos feladata részvényei értékének a növeléses. Fordulatot újabban e téren az ESG (a környezetileg és társadalmilag felelős vállalat) koncepciója hozott. Ennek fő szószólója Larry Fink, a nagyhatalmú befektetési alap, a BlackRock vezetője. Ennek kapcsán Amerikában éles politikai vita alakult ki: a republikánusok az ESG-t a woke-kapitalizmus szószólójának tekintik, mivel a követelményrendszerben a „sokszínűség” és hasonlók is szerepelnek.
Csikvári F. András:: 
ESG.pdf
Larry Fink BlackRock-vezér démonizálása (Economist – interjú)
Az Economist idei július 29-i száma hosszú, élvezetes cikket közöl Larry Finkről, aki a világ legnagyobb befektetési vállalata, a BlackRock vezetője – ezt magyar fordításban adjuk közre. Fink úgy volt ismert, mint a környezetileg fenntartható befektetések propagálója, évente írt levelet a tárgyban az alaphoz tartozó vállalatok vezérigazgatóinak, bizonygatva, hogy a hosszú távú gondolkodás a saját vállalatuk szempontjából is kifizetődő. Az interjúból megtudjuk, hogy minden siker ellenére, miért is nem használja ma már Larry Fink az ESG kifejezést.
The System – Who Rigged It and How We Fix It
by Robert Reich, Alfred A Knopf, NY 2020
Demokrácia-e még Amerika?
Miközben Amerika a demokrácia megtestesítőjeként tetszeleg, és világszerte pusztító háborúkat visel a demokráciák védelmének örvén, Robert Reich, Clinton elnök volt munkaügyi minisztere The Sysytem c. könyvében azt a kérdést teszi fel, hogy Demokrácia-e még egyáltalán Amerika? A választási rendszert a korlátlan kampányfinanszírozási lehetőségek torzítják el. A gazdaságban a részvényesek érdekei minden más érdeket háttérbe szorítanak, és ráadásul a saját részvények megvásárlásának lehetősége a részvények árának manipulációjára ad lehetőséget. Az anyagi egyenlőtlenségek az egekig szökkennek, nincs társadalompolitika, amely azt mérsékelné. A könyv kiábrándít abból az illúzióból – már akinek még van ilyen –, hogy Amerika példát mutat, merre kell haladnunk. (Botos Katalin könyvajánlata)
Botos Katalin: Demokrácia-e még Amerika?.pdf
Kiss Károly: Der Untergang des Ostenlandes?
Felbomlóban a hagyományos ázsiai család
(az Economist 2023 július 8-i számának cikkeihez fűzött megjegyzések)
Kínában, Japánban, Dél-Koreában és Tajvanon ugyanazok a hanyatlásra utaló társadalmi jelenségek figyelhetők meg, mint Nyugaton. Legújabban India a kapitalizmus sikersztorija. És láss csodát: a termékenységi ráta már ott is 2-re süllyedt. Egymás után hanyatlanak a civilizációk. Mi maradt még? Az iszlám?
Kiss Károly: Der untergang des Ostenlandes?.pdf
Botos József – Botos Katalin: Politikai ciklusok – statisztikai adatok
(Világpolitika és Közgazdaságtan 2. évfolyam, 3. szám 2023, utánközlés)
A politika legitimációjához elkerülhetetlen a reálbér-alakulás figyelemmel kísérése. A polgárok politikai elégedettségét alapvetően a reál-jövedelmek alakulása befolyásolja. A rendszerváltozás előtti harminc évben a reálbér – az utolsó három év, 1987-89 kivételével – emelkedett. Amikor csökkenni kezdett, a rendszer megbukott. 1990 után nagy életszínvonal-esés, reálbér-csökkenés következett be, különösen a második ciklustól. Ezt követően 2010-ig minden kormányt leszavaztak a választók, mert nem tudta elérni még az 1990-es szintet sem. S amikor mégis sikerült megtartani a hatalmat, emelni a reálbéreket, ezt azon az áron tették, mint a Kádár-korszak kormányzata: az eladósodás terhére. Amikor ennek 2009-ben megálljt parancsolt a nemzetközi pénzpiac, meg is bukott a kormány. 2010-től minden évben sikerült a reálbéreket országosan emelni. A humán ágazatok azonban lemaradtak, miközben a versenyszférában nőtt a reálbér. Ezt a gazdaságélénkítő politika a GDP emelésével és az exporttöbbletekkel jól szolgálta. A nagyobb GDP-ből is a korábbinál nagyobb lett a bérből élők által megkapott jövedelem-hányad. Elérte %-ban a rendszerváltás előtti utolsó év szintjét. A politika így többszörösen újrázni tudott. A humán tőke ágazatai azonban lemaradtak ebben a folyamatban. Lemaradtak a nyugdíjasok is.
Botos József - Botos Katalin: Politikai ciklusok és a gazdaság.pdf
Kiss Károly:
Uram-bátyám kapitalizmus; milliárdosok és oligarchák világa
(Az Economist 2023. május 6-i cikkének ismertetése)
A rangsorban, mely a milliárdosok vagyonát a GDP-hez viszonyítja, Svájc Szingapúr és Oroszország vezet. (Meglepetésre Csehország is az élvonalban van.) Ha viszont csak a „járadékvadász” (azaz befolyás és korrupció révén meggazdagodott) milliárdosok arányát tekintjük a GDP-ben, akkor Oroszország az első és Csehország a második. Kína Nagy-Britanniával és Amerikával van egy csoportban.
Kiss Károly:
AZ EURÓPÁBA IRÁNYULÓ MIGRÁCIÓ
A legkedveltebb célország Németország
Németországi menedékkérelmek
Migráns-útvonalak
Első alkalommal benyújtott és elfogadott kérelmek
Kitoloncolások
Ezekkel az országokkal van meg-állapodás a visszafogadásról
Forrás: Der Spiegel Nr. 26 / 24.6.2023 és Nr. 31 / 29.7.2023
Börcsök Endre és Füri Péter: A hazai villamosenergia-termelés reális lehetőségei
(utánközlés, Újnépszabadság, 2023 július 26.)
A villamosenergia-fogyasztás súlyos problémája, hogy felhasználása nem egyenletes, és csak igen nehezen és költségesen tárolható. Egyedül a földgáz tüzeléses erőművek azok, melyek teljesítménye gyorsan, akár negyedórás időtartam alatt is felfuttatható. A hazai villamosenergia-rendszerben tehát a legfontosabb szabályozható kapacitás a földgáz fölhasználásra épül. Az utóbbi években fájdalmasan szembesültünk földgáz ellátásunk bizonytalanságaival. A kormány azonban úgy tűnik meghozta a döntését. A Tiszai Erőmű tiszaújvárosi telephelyén 2 x 500 és a Mátrai Erőmű visontai telephelyein 600 megawattnyi korszerű kombinált ciklusú gázturbinás energiatermelő kapacitás létesülhet. Ezek az egységek 3 - 3,5 év alatt elkészülhetnek és nagymértékben javítani fogják az áramszolgáltatás biztonságát valamint több ezer megawatt napelemes termelés rendszerbe kapcsolását alapozzák meg. (Csikvári F. András olvasmány-ajánlata)
Börcsök Endre-Füri Péter: 
A hazaz villamosenergia-termelés
Botos Katalin: Vita az MNB tőkehiányáról
A Magyar Nemzeti Bank hosszú ideje fennálló vesztesége miatt elolvadt a jegyzett tőkéje. Az ECB emiatt kritizálja Magyarországot. Ilyen eset azonban a világon másutt is előfordul. Az ECB szigorúbb, mint az átlag. A jegybanki bankszabályozás nem mindenhol kizárólag az infláció leküzdését tekinti feladatának – Amerikában pl. a Fed-nek az is feladata, hogy segítse a kormánypolitika megvalósítását. E helyzet kialakulásához nagyban hozzájárult, hogy a rendszerváltás idején hazánk volt a térség legeladósodottabb országa, s e régi adósságok törlesztése súlyosan megterheli az MNB mérlegét. A hasonló helyzetben lévő fejlődő országokat annak idején a Brady-terv keretében segítették meg, de hazánk ehhez semmilyen segítséget nem kapott, a rendszerváltás utáni szocialista és szociál-liberális kormányok politikája pedig tovább súlyosbította a helyzetet.
A videón Surányi György, Bodnár Zoltán és Róna Péter vitatkozik, a témát Botos Katalin kommentálja
Kerekasztal vita: Miből fogják pótolni
Botos Katakin: Az MNB tőkehiánya.pdf
Kiss Károly: Hát mégis van háttérhatalom?
A középkori babonák és hiedelmek világában és a vallás szorításában élt ember önálló, szabad gondolkodású, felvi-lágosult egyéniség volt azokhoz a végtelenül manipulálható és önállótlan lényekhez képest, amikké a „technológia” hatására gyermekeink és unokáink lesznek…
Kiss Károly: Hát mégis van háttérhatalom?.pdf
Károly Kiss: No doubt, background power does exist.pdf
Dialógus az autóról, Platón után, igen-igen szabadon
Szathmáry Géza hozzászólása Csikvári F. András: Az autózás jövője c., az előző (2023/8.) számunkban megjelent elemzéséhez.
Szathmáry Géza az autózás jövőjét leginkábbb egy autó nélküli jövőben szeretné látni. Ez egy markáns, radikális környezetvédő álláspont, amely szerint az autóktól meg kell szabadulni, mert bármilyen változatuk súlyosan környezetszennyező, és állandó mobilitási igényt generálnak. Szerinte bármilyen változatot találunk ki (üzemanyagra, technológiára), azzal csak azt érjük el, hogy a környezetterhelés áttevődik egy másik közegre.
Szathmáry Géza: Dialógus az autóról.pdf
Kiss Károly: Szegénység, migráció, klímavédelem – a világ dilemmája
Úgy tűnik, hogy csak egy rossz és egy még rosszabb jövő között választhatunk: szegényebb sors a világ nagyobb részét kitevő fejlődő országoknak, vagy tovább melegedő klíma mindnyájunknak.
De a kockázat irtózatosan nagy; mindent meg kell tennünk Földünk és utódaink jövőjéért. Magyarország részesedése mind a világon előállított GDP-ből, mind a kibocsátott üvegházhatású gázokból 0,2 százalék. Mégsem háríthatjuk el a felelősséget; hiszen a világ közel 200 országának többsége hazánkhoz hasonló kis ország. Súlyuk és felelősségük meghatározó a jövő alakításában.Kiss Károly: Szegénység, migráció, klímavédelem – a világ dilemmája.pdf
E számunk dala: Ray Charles: Hit the Road Jack |  |