2024/1. szám, jan. 22.

2024/1. SZÁM, JANUÁR 22.

Kiss Károly:

PISA itt – PISA ott. Rossz hazai és német eredmények

Az érthető, hogy miért csúsztak le a németek (a bevándorlók gyerekeinek növekvő aránya miatt) – de mi magyarázza a mi rossz eredményeinket? Vigasz-e rá, hogy az egész OECD-csoport (azaz a fejlett országok) lecsúszik?

Kiss Károly: PISA itt - PISA ott.pdf

Thomas Seyfried: The SHOCKING NEW TRUTH About Cancer!

Fabó László: A rákkutatás váratlan, fontos eredményei.pdf

Thomas Seyfried: The SHOCKING NEW TRUTH About Cancer!

Csikvári F. András: A migrációról

Megjelent az Economist karácsonyi számában egy cikk a migrációról, Hogyan lehet méregteleníteni a migrációs politikát? - címmel. Átfutottam, felbosszantott, hogy hogyan lehet erről ilyen felületesen írni. Elkezdtem lefordítani és közben rájöttem, hogy itt nem felületességről van szó, hanem megpróbálják eladni a migrációt, mint egy pozitív dolgot, mint egy nagy lehetőséget a Nyugati világ számára. A cikk összemosta a legális, a fogadó ország számára is előnyös migrációt azzal, amikor tömegek illegálisan és kéretlenül beáramlanak egy országba. Természetesen a szerző szót sem ejt olyan dolgókról, mint a gettósodás, az importált terrorizmus vagy az iszlám térhódításának a veszélyeiről. A fordítást elküldtem Kiss Károlynak, azzal a megjegyzéssel, hogy haragszom erre a cikkre.

Kiss Károly válasza: ez a cikk nagyon gyenge, így, eredeti formájában ne adjuk közre. Inkább írjál egy kritikát róla, meg írd meg a saját véleményed a témáról.

Csikvári F. András: A migrációról.pdf

The Economist: How to detoxify migration

Lentner Csaba:

2024 nem a gazdasági növekedés, hanem a pénzügyi egyensúly helyreállításának éve lesz

Lentner Csaba az utóbbi hetekben erősen bírálta a kormány (pontosabban a kormány Nagy Márton által alakított) gazdaságpolitikáját. Arra a riporteri kérdésre, hogy nem azért kritizálja-e most Nagy Mártont, amiért annak idején Matolcsynak szobrot akart állítani, azt válaszolta, hogy a 2010-es években más volt a nemzetközi pénzügyi helyzet, a nagy nyugati központi bankok a gazdasági növekedést stimulálták.

Ezen a ponton Lentner Csaba megállapítása megegyezik azzal a nézettel, amelyet a Botos Katalinnal tavaly októberben írt, „Gazdaság- és társadalompolitikánk konstruktív bírálata” c. tanulmányunkban megfogalmaztunk. Nevezetesen: A kormány expanzív gazdaságpolitikáját a kedvező nemzetközi kamatkörnyezet tette lehetővé. Ez azonban nagy valószínűséggel meg fog változni. És a magas nemzetközi kamatok igen megdrágítják majd annak a gazdaságpolitikának az árát, amely a növekedést súlyos költségvetési deficit árán éri el.

Kiss Károly: Interjú Lentner Csabával.pdf

24.hu: Lentner Csaba Nagy Mártonról

Botos Kata - Kiss Károly: Konstruktív kormánykritika

A Murdoch-birodalom: A világ legnagyobb médiavállalkozása

Médiumai:

Szathmáry Géza:

ÉLJEN A CYBERCSAPDA VAGY HURRÁ: CYBERTALANSÁG??

Szathmáry Gézának már vannak emlékei a második világháborúról, azt kisgyerekként élte meg. Nem csoda, hogy nagyon nincs ínyére ez a mai cybervilág. (Általában elmondható: a digitális eszközök elfogadottsága és az életkor fordított arányban áll egymással.) De belátja, hogy eltüntethetőségének nincs semmiféle esélye. Egy egészségesen realista viszonyulásra lenne szükség. De mi orientálja ennek megtalálását? Egy magasabb rendű etika, ami hite szerint nem lehet más, nem lehet célravezetőbb, mint a bibliai keresztyénség releváns tételei, amelyeket a fiatalokkal el kell fogadtatni. Ironikus írása végén javaslatokat tesz: hogyan kellene a kisgyerekek életébe bevezetni a hightech használatát.

Szathmáry Géza: Cybercsapda vagy cybertalansag.pdf

Kiss Károly:

Német – francia gazdasági versengés

Németországban most (2024 január) zűrzavaros állapotok uralkodnak. A németek hagyományos európai gazdasági vezető szerepét a franciák veszik át. De azért ne temessük még a németeket! A jelenlegi bajok többnyire abból származnak, hogy a kormányra került zöldek olyan intézkedéseket vezetnek be, amelyekkel a társadalom többsége szemben áll. De a német gazdaság fundamentumai változatlanul nagyon erősek. Példának hozom fel a külföldi tőke legutóbbi németországi befektetéseit a chip-gyártásban.

Kiss Károly: Francia-német gazdasági versengés.pdf

Hátborzongató élmény:

Gáll Péter rekonstruálta az 1190-es évekből származó, tehát több mint 800 éves HALOTTI BESZÉD ÉS KÖNYÖRGÉS korabeli hangzását:

Gáll Péter: A halotti beszéd eredeti hangzása

A szöveg és a hangzás értelmezésének műhelymunkája pedig itt olvasható:

Barni. Kanalas Cini noteszfirkája

KLÍMAVITA: Klímahiszti vagy indokolt aggodalom?

Héjjas István időről-időről megírja, hogy a klímaváltozás nem emberi okokra vezethető vissza, és az ellene tett intézkedések nem csak feleslegesek, de károsak is, mert csökkentik a jólétet, terhelik a környezetet. A magyar szakirodalomban Miskolczi Ferenc és Szarka László képviselik ezt a nézetet, de felsorakozik mögéjük a Professzorok Batthyány Köre is.

Az orosz-ukrán háború kitörése óta világszerte – de különösen Európában – kifejezett ellenérzés tapasztalható a klímavédelmi intézkedésekkel szemben, mert egyes kormányok (főként a németek) a helyzetet azok bevezetésére próbálják meg felhasználni. (A hazai szűklátókörűség szülötte a „klímahiszti” kifejezés.)

Héjjas István legfrissebb tanulmánya alaposan elemzi az 1200-as évektől az 1800-as évekig tartó ún. „kis jégkorszakot”, és következtetéseit megtoldja azzal, hogy az eljövendő felmelegedéstől nem félnünk kellene, hanem örülnünk neki, mert az emberiség történetében a melegebb korszakok mindig kedvezőbbek voltak, mint a hidegek. (Na, ezt kellene beadni a sivatagos régiókban meg a trópusokon élőknek...)

Héjjas István: Kis jégkorszak és a globális melegedés.pdf

Én viszont minden ilyen alkalommal azzal riposztozok, hogy
- bizonyossággal nem állapítható meg, hogy a mostani felmelegedés mögött emberi tényezők állnak, vagy az természetes folyamat
- de az olyan pusztító következményekkel fog járni, hogy mindent meg kell tenni, hogy elkerüljük
- és – ez a legfontosabb – az ennek érdekében hozott intézkedések ugyanazok, amiket egy racionális gazdaság- és társadalompolitika érdekében kellene megtennünk. (KK)

Kiss Károly: A klímavédelmi intézkedések gazdasági és társadalmi racionalitása.pdf

Egy új világ teremtése fehérjékből

(A generatív MI alkalmazása új fehérjék létrehozására)

A Seattle-ben működő Fehérjedizájn Intézetben semmi sem lehetetlen: parányi robotokat, biológiai kompjútereket, a rák és a klímaválság elleni anyagokat terveznek szintetikus fehérjékből. Ez lesz a megoldás az emberiség nagy problémáira?

Az a néhány billió fehérje, amit eddig az evolúció kipróbált, eltörpül amellett, ami mesterségesen előállítható (több, mint ahány atom van az Univerzumban). A természetnek ezt a végtelenül nagy teremtő erejét csapolják meg a tudósok, és építenek fel egy fehérjékből álló új világot. Ezt a generatív MI segítségével teszik.

Kiss Károly: Jövővarázslat fehérjékkel.pdf

E számunk dala

Zóra (Kollár-Klemencz László) : Iszom a bort

• 2024/3. szám, márc. 12.
• 2024/2. szám, febr. 27.
• 2024/1. szám, jan. 22.

2023 év számai

2023 Karácsonyi szám
2023/11. szám. nov. 25.
2023/Botos-Kiss-tanulmány
2023/10. szám. szept. 13.
2023/9. szám. aug. 17.
2023/8. szám. július 18.
2023/7. szám. június 19.
2023/6. szám. május 23.
2023/5. szám. május 2.
2023/4. szám. ápr. 16.
2023/3. szám. márc. 4.
2023/2. szám. febr. 4.
2023/1. szám. jan. 27.

2022 év számai

16. szám. 2022. dec. 27.
15. szám. 2022. nov. 27.
14. szám. 2022. okt. 24.
13. szám. 2022. szeptember 18.
12. szám. 2022. augusztus 13.
11. szám. 2022. július 30.
10. szám. 2022. július 11.
9. szám. 2022. június 11.
8. szám. 2022. május 10.
7. szám. 2022. február 28.

2021 év számai

6. szám. 2021. december 17.
5. szám. 2021. november 9.
4. szám, 2021. október 2.
3. szám, 2021. szeptember 14.
2. szám, 2021. augusztus 24.
1. szám, 2021. július 25.