2024/12. szám, november 16.
RENDSZERHIBÁK VAGY MULASZTÁSOK?
Vita a kormány politikájáról
Farkas Beáta: Rendszerhiba – a NER gyengülésének okai és ami utána jön
(Válasz, 2024. 11. 07. - utánközlés)
Mindaz, amit a kormány szemére vethetünk rendszerhiba, egy populista, szélsőjobb rendszer lényegéből következik, s csak a rendszer leváltásával küszöbölhető ki. Anélkül a folyamat a demokrácia fel-számolásába fog torkollni.
Farkas Beáta: 
Rendszerhiba és ami utána jön
Kiss Károly: Rendszerhiba és elfáradás? – Vagy következetes elvi politika?
(válasz Farkas Beáta cikkére)
Szerintem az Orbán-kormány történelmi érdemeket szerez a magyarság, a magyar nemzet sikeres fennmaradásában. A valóban kritizálható ügyek (az alacsony peda-gógusbérek, a környezetvédelem
elhanya-golása, a közbeszerzések átláthatatlansága, a nepotizmus, a helyenként túlzott cent-ralizáció) nem a rendszer lényegéből fakadnak, kijavíthatók. És eltörpülnek amellett,
hogy a kormány megmenti az országot a hagyományos identitások leépítésétől, az LMBTQ őrületétől meg a migrációtól. A helyes kormánypolitika bizonyítéka, hogy Amerika már megelégelte az identitásokat
felszámoló politikákat és a tömeges migrációt, és Nyugat-Európában is ilyen fordulat várható.
Szerintem van járható út a globalista balliberális őrület és háborúpártiság és a szélsőjobb diktatúrák között. Ez a magyar út.
Kiss Károly: 
Rendszerhiba vagy következetes elvi politika?.pdf
Kiss Károly:
A neurobiológia és a MI csodája: SIKERÜLT SZKENNELNI A MUSLICA AGYÁT!
(Az Economist 2024 október 5-i számában megjelent cikkek ismertetése és kommentálása)
A cél az emberi agy szkennelése – ezt Kurzweil a ’20-as évek végére várta, mások a század közepére, de egyes tudósok szerint az soha nem fog megvalósulni. A C elegans nevű fonalféreg 302 idegsejtből és 7000 szinapszisból álló „agyának” szkennelése azonban évekig tartott, és ez lehűtötte a várakozásokat. Ezért több, mint szenzáció a legújabb eredmény, a Princeton FlyWire kutatócsoportjának bejelentése, hogy sikerült szkennelni egy gyümölcslégy agyát. Közel 140 ezer neuron közötti majdnem 55 millió kapcsolatról van itt szó, tehát az emberi agy 80-100 md neuronjához és 10 a 14-en, 10 a 15-en szinapszisához képest ez még mindig csekélység, de a fonalféregéhez képest már óriási előrelépés. Vajon milyen távlatokat nyit számunkra ez a tudományos eredmény?
Kiss Károly: Sikerült szkennelni a muslica agyát.pdf
Verrasztó Zoltán:
Környezeti célállapot és társadalmi döntés
A Természettudományi Társulat Tudomány-történeti Szakosztálya által rendezett „Tér és idő a tudományágakban” c. konferencián tartott előadásnak különös aktualitást ad a kormány új területfejlesztési programja, a „Versenyképes Járások”. Az új terület-fejlesztési politika célja, hogy dinamikát adjon a fejlődő járásoknak. Számukra 65 milliárd forint válik megpályázhatóvá a jövő év elejétől. Az előadás jó áttekintést ad a természeti környezet állapota, a gazdasági célok, a társadalmi döntések és a területi vetületek összefüggéseiről.
Verrasztó Zoltán: Környezet és társadalmi döntés.pdf
Verrasztó Zoltán: Környezet és társadalmi döntés.pptx
E számunk festménye
C51N05: Garden II
Fellner Ákos:
A matematika eddig ismeretlen területére lépünk – Új utakon a MI
(Telex 2024. október 12 – utánközlés; eredeti forrás: Matteo Wong, The Atlantic)
Terence Tao az UCLA matematikaprofesszora, a „matematika Mozartja”. A vele készült interjúban kifejti, hogy a MI eddigi, nagyobb figyelmet kiváltó generációi
– a mindenható ChatGPT-t is beleértve – nem a matematikai gondolkodás alkalmazására lettek kifejlesztve, hanem nyelvi modelleken és statisztikai valószínűségeken
alapulnak.
Tao és kollégái viszont már olyan, ún. „érvelő” modelleken dolgoznak, amelyek képesek lesznek az emberhez hasonló problémamegoldásra. Ez az újfajta matematika,
amely a tudás ismeretlen területeit tárhatja fel, lényegét tekintve emberi marad, ugyanakkor elfogadja, hogy az emberek és a gépek nagyon különböző erősségekkel
rendelkeznek, ezekre pedig úgy kell tekintenünk, mint amelyek inkább kiegészítik egymást, mintsem egymással versengenek.
Ez lényeges változást hozhat a MI megítélésében, hiszen eddig egyre inkább úgy tekintettünk rá, mint amely felvált, helyettesít minket, elveszi a munkánkat.
Telex: Új utakon a MI
Fellner Ákos: Új utakon a MI.pdf
Csikvári F. András:
A Moravec paradoxon és a robotok evolúciója
A Moravec-paradoxon a mesterséges intelligencia és a robotika kutatóinak meglepő felfedezése. A hagyományos feltételezésektől eltérően a magas szintű
gondolkodás nagyon kicsi számítási teljesítményt vesz igénybe, az alacsony szintű szenzomotoros készségek ellenben óriási számítási erőforrásokat igényelnek.
A paradoxont először Hans Moravec fogalmazta meg az 1980-as években. (Hans Peter Moravec osztrák származású, az USA-ban dolgozó komputer tudós volt.)
Csikvári F. András: Kard Aladár:
Demény Pálra, világhírű demográfusunkra emlékezünk
Demény Pál, világhírű demográfusunk leginkább két, társadalompolitkai javaslatáról ismert. Az egyik: a szavazati jogot a születéshez kellene kötni, és a
választójogosultság korának eléréséig ezen a címen a szülő, illetve gondviselő szavazhatna a gyermek helyett. Ezzel a következő generációk érdekeinek erősebb
érvényesülését teremtenénk meg, valamint ellensúlyoznánk a nyugdíjasok érdekeinek túlzott érvényesülését az elöregedő társadalmakban.
Kard Aladár: Rockenbauer Antal: A kozmosz rejtélyei. Létezik-e sötét anyag és sötét energia?
(Scolar Kiadó, 2024)
Hogyan léphet tovább a tudomány, ha egy természeti törvényről kiderül, hogy bizonyos határon túl már nem érvényesek a szabályai? Két megoldás létezik:
feltételezhetünk valamilyen láthatatlan, megfigyelhetetlen anyagot vagy kölcsönhatást, amelynek a hatása okozza az eltérést; vagy kijelölhetjük a korábbi elmélet
érvényességi határait, és kiegészíthetjük a korábbi törvényt abban a tartományban, ahol az eltérések megjelennek.
Mindennapjaink: Hull az elsárgult levél
A szorgos kertvárosiak nejlonzsákokba gyűjtik a lehullott aranyló őszi faleveleket. Ezt a Köztisztasági Hivatal elszállítja valahová. Felesleges fuvarozás,
szennyező kipufogógázok, használt nejlonzsákok garmadája. Pedig egyszerűbb lenne a kert egy árnyékos zugába összegyűjteni a lehullott leveleket – ezek nyárra
összetöppednének, csupán egy kis halom lenne belőlük, 2-3 év múlva pedig komposzt – amit a kertészkedő kertvárosiak a boltban vesznek meg, nejlonzsákokban… Ez a szemlélet azonban még az
illetékes hatóságoktól is távol áll. Időnként erdőszéleken az erdészet által kitett táblákat látni: „Zöldhulladék lerakása hatóságilag tilos!” Vajon hol van a
zöldhulladék helye, ha nem az erdőben? Vagy már az erdőben lehullott leveleket is össze fogják gyűjteni? – Halomba fújni, mint a parkokban alkalmazott elmés
szerkezetekkel? És onnan hova kerül a lehullott lomb? A szemétdombra? (KK)
E számunk dala Szarka Tamás:
A Moravec-paradoxon
A másik: a nyugdíjak mértékének megállapításánál nem csak az aktív dolgozói korban elért jövedelmet kellene figyelembe venni, hanem azt a hozzájárulást is,
amit a szülők a gyermekvállalással adtak a társadalomnak.
Demény Pálra emlékezünk.pdf
A gravitáció törvénye is ilyen problémába ütközött, amikor a Naprendszerben jól működő szabályok nem voltak alkalmasak a csillagvilág mozgásainak
értelmezésére a galaxisok mérhetetlen távlataiban.
A jelenlegi kozmológia az első utat választja, amikor feltételezi a sötét anyag és sötét energia létezését, amelyek megfoghatatlan tulajdonságai magyarázzák
a jelenségeket. Rockenbauer Antal professzor könyvében viszont a második utat járjuk be, amelyben Bolyai geometriája és Eötvös Loránd vizsgálatai alapján arra
következtetünk, hogy a gravitáció nagy távolságokban átalakulhat antigravitációvá.
Otthon vagyunk