2024/7. szám, július 7.
Kurzweil hajmeresztő jóslatai
(Filantropikum, 2023 márc. 27. – utánközlés)
Ray Kurzweil az információtechnológia legnagyobb alakja, aki e tudományágat filozófiai mélységekben műveli. Azt jósolja, hogy 2030-ra képesek
leszünk „minden évben több mint egy évvel meghosszabbítani a várható élettartamunkat”, és körülbelül 15 éven belül nanobotok lesznek a
véráramunkban, hibajavításokat végeznek a szervezetünkben, és összekapcsolják az agyunkat a számítástechnikai felhővel. Amikor pedig ezt elérjük,
képesek leszünk videókat küldeni egymásnak közvetlenül az agyunkból, de biztonsági másolatot is készíthetünk az emlékeinkről.
A szingularitástól (ember és információtechnológia összeolvadásától) szerinte nem kell félnünk, hiszen az végső soron „Istenhez hasonlóvá
teszi az embert”.
(Pósa Gábor olvasmányajánlata)
Ray Kurzweil: 
Az új technológiák
Kína egyke-politikájának katasztrofális következményei
(szemlézés, Economist-cikkek alapján – Kiss Károly)
Az elmúlt évtizedek demográfiai politikája következtében a kínai népesség erősen elöregszik. A század közepére a 60 éven fölüliek száma 520 millió lesz. Ennek súlyos következményei vannak a gazdasági növekedésre (elapad a munkaerő utánpótlása), a nyugdíjrendszerre, és egyre költségesebb lesz az időseket ellátó intézmények állami finanszírozása. Továbbá: az elöregedő népességet a tömeges demencia és Alzheimer-kór fenyegeti. (Az idős népességnek máshol is hasonló egészségi problémái vannak, de Kína esetében ez egy sor ok miatt nagyobb súllyal fog jelentkezni.)
Kiss Károly: 
A kinai egykézés következményei.pdf
Botos Katalin: Az EU választások környékén…
Messze van az európai integráció az Európai Egyesült Államok ideálképétől. Márpedig ezt igyekszik elérni Brüsszel. Külpolitikában, belpolitikában egyaránt. Hazánk esetében a külpolitikai nézeteinek ránk erőltetése – minden eszközzel – , világosan mutatja, minek szeretné tartani magát.
Botos Katalin: EU-választások környékén.pdf
MI-KALEIDOSZKÓP
Kiterjed-e a személyiségi jogunk a hangunkra? Scarlett Johansson esete az OpenAI-jal
(Der Spiegel Nr. 22 / 25.5.2024, Andreas Bernard)
Scarlett Johansson az OpenAI virtuális asszisztensének hangjában a sajátját véli felfedezni és ezért jogi lépéseket tett. A kérdés szélesebb implikációi: Kiterjed-e a személyiségi jogunk a hangunkra? És, tágabb értelemben: Lefordítható-e egy ember digitális adattömeggé, melyet aztán kompjúterek használnak fel és tetszés szerinti figurákká, jelenségekké változtatnak át?
A MI következő top-modelljei. A nagy nyelvi modellek (LLMs) meghaladásához frontális áttörésekre van szükség
(The Economist April 20th 2024: AI’s next top model)
A legsúlyosabb akadály az adatbázis elégtelensége. De szükség van jobb hardverekre és jobb algoritmusokra is. A fejlesztésekbe óriási pénzeket fektetnek be. Az OpenAI a Microsofttal közösen egy 100 md dollár (!) nagyságú befektetést tervez adatbázis létrehozására. (Összevetésül: Amerika legutóbb 62 md dolláros fegyverszállítási segélyt szavazott meg Ukrajnának. A magyar GDP éves nagysága 180 md dollár.) Mindazonáltal a közeljövőben nem várható egy olyan áttörés, mint amit a ChatGPT megjelenése jelentett.
Beleszól-e Európa a generatív MI-k versenyébe?
(Der Spiegel Nr. 22 / 25.5.2024: Retter oder Verräter? – Alexander Demling)
Az elmúlt években a MI fejlesztésébe invesztált összegek Amerikában nagyjából a felét teszik ki annak, amit a világ többi része erre fordít. (Tehát úgy is mondhatjuk, hogy Amerika az összes befektetésből egyharmaddal részesedik. Európa azonban ebben a versenyben szinte sehol sincs. Két említésre méltó európai cég van: a párizsi Mistral AI és a német Aleph Alpha. Meg-alakulása után egy évvel azonban a Microsofttal kötött szerződés folytán már az amerikai cég a Mistral AI legnagyobb tőkebefektetője, és ezt az európaiak árulásnak tekintik.
Kiss Károly: MI-kaleidoszkóp 2024 június.pdf
A mesterséges intelligenciával foglalkozó, folyóiratunkban eddig megjelent cikkek, írások itt olvashatók:
Az új technológiák
EURÓPA LEMARAD A TECHNOLÓGIAI VERSENYBEN
A globális főszereplők versenyében Európa egyre inkább lemarad.
A K+F kiadásokban már Kína is megelőzi. (Ide sorolják a szoftverfejlesztést, az IT hardverét, az autógyártást, a gyógyszeripart és biotechnológiát, az elektronikus eszközöket.)
A találmányok számát tekintve az elmúlt húsz évben Kína a nulláról az élre tört, megelőzte az USÁ-t is. Az EU27-ek görbéje 2010 óta stagnálást mutat, még Japán is megelőzi.
A tiszta technológiák (nap, akkugyártás, szélenergia) exportarányának tekintetében magasan Kína vezet; az EU30-ak itt jelentősen megelőzik Amerikát és Japánt is.
A kockázatitőke-finanszírozásban is USA – Kína – Európa a sorrend. (Az érintett területek: biotechnológia, MI, automatizálás-robotika, nanoanyagok, kompjútertechnológia.) Amerika különösen kiemelkedik a biotechnológiában.
Ha csak a MI fejlesztésébe irányuló kockázatitőke-befektetést nézzük, itt Amerika vezető szerepe kimagasló és Kína jelentősen lemarad. Említésre méltó még az Egyesült Királyság, Németország és India teljesítménye.
A munkatermelékenységben 2001 és 2022 között Amerika vezet Európával szemben, bár volt egy időszak (2013-2019) amikor Európa átvette a vezetést-
A diagramok forrása: Der Spiegel Nr. 21 / 18.5.2024. Ein Kontinent wird abgehängt. (Tim Bartz et al.) és Der Spiegel Nr. 19 / 4.5.2024 ( Gespräch mit Harold James)
Kiss Károly: Atlantisták korlátoltsága – levél egy régi barátnak
Dobozi Istvánnak írt levelemben mai világunk legfontosabb jellemzőiről mondok véleményt. Amerika szerintem – és mérvadó vélemények szerint – már nem demokrácia. Ezért idejétmúlt az az atlantista felfogás, hogy Amerikát mindenben követni kell. Nyugat-Európa pedig egyre jobban degenerálódik. A normalitást ma egyre inkább Kína jelenti – és hát mi, Magyarország (bármennyire is nagyképűségnek tűnik e kijelentés).
Kiss Károly: Atlantisták korlátoltsága.pdf
KÉRDEZZ – FELELEK
Botos József – Botos Katalin: Megválaszolatlan kérdések
Ebben a lassan-lassan háborúpártivá váló Európában a június 9-i EU-választások tétje óriási. De ugyanakkor önkormányzati képviselőkre is szavazunk. És számtalan olyan fontos kérdés van, melyek életünket hosszú távon, vagy éppenséggel a mindennapok során is befolyásolják… és amelyek sokszor elkerülik a politika figyelmét.
Botos József - Botos Katalin:
Megválaszolatlan kérdések.pdf
Botos Katalin: Válasz-féle, saját kérdéseinkre
Konkrét kérdéseinkre nem külön-külön válaszokat adunk, hanem megvilágítjuk azokat a témákat, jelenségeket, melyek ismeretében megfogalmazhatók a helyes válaszok, megérthetők mindennapi gondjaink. Így tárgyaljuk a demográfiai folyamatokat, az oktatás és az egészségügy helyzetét, a humán szféra finanszírozásának gondjait és történelmi okait, a környezetvédelem és vízgazdálkodás helyzetét és végül a politikai érdekképviselet, a képviselők kiválasztásával kapcsolatos teendőket.
Botos Katalin:
Válaszféle - saját kérdéseinkre.pdf
E számunk dalai: Cseh Tamás örökzöldek
Karom kitárva (2012 Emlékest)