2023/10. szám, szept. 13.
2023/10. szám, szepember 13.
Fellner Ákos: Az unortodox gazdaságpolitika bukása – Avagy miért mese a háborús infláció Magyarországon?
A makrogazdasági mutatók idősoros vizsgálatával bemutattuk, hogy a kormányzat híres unortodox gazdaságpolitikája elhibázott volt, és ez a gazdaságpolitika okozta a 2022 őszén elszabadult iszonyatos erejű, az Európai Unió országai között is példátlan méretű inflációt. Az unortodoxia elhibázott gazdaságpolitikája elsődlegesen a keresleti oldal túlpörgetésén alapult, melyet a kínálati oldal felzárkózása nem tudott megfelelő ütemben követni. Az ország gazdasága továbbra is tranzitzóna jellegű, a hazai cégek innovációs fejlesztései nem megfelelő trendeket mutatnak. A kormány ahelyett, hogy tévedését beismerné, az orosz-ukrán háborúra fogta az infláció elszabadulását, ami láthattuk, hogy nem felel meg a valóságnak.
Fellner Ákos: 
Az unortodox gazdaságpolitika kudarca.pdf
Ajánló:
Bod Péter Ákos: A kormány tévúton jár, a következmény borzasztó lesz
(Jelen – politikai-gazdasági hetilap)
Bod Péter Ákos az akkumulátorgyártó beruházásokat tévútnak tartja. Csak egyetérteni lehet vele, hogy a kutatás- és technológia-igényes, információtechnológián alapuló külföldi beruházások lennének a kívánatos megoldások Magyarország számára. De vajon megvannak-e ehhez a megfelelő feltételeink? Ne felejtsük el, hogy a külföldi beruházásokért éles nemzetközi verseny folyik, még az ilyen „nemkívánatosokért” is, mint az akkumulátorgyárak. Ugyanakkor – tekintettel az autóipar átalakulására – ezek a beruházások kedvező helyzetbe hozzák Magyarországot. (KK)
Bod Péter Ákos: 
A kormány tévúton jár
Az Irinyi-tervről 2017-ben írt értékelésem: A magyar kormányt élesen bírálják az ipart előtérbe állító gazdaságpolitikája miatt. Nincs igazuk. A reindusztrializáció nemzetközi trend. Ez az ipar már nem az az ipar. A modern gazdaságnak szüksége van a tudásalapú, versenyképes feldolgozóiparra:
Kiss Károly: Arccal az ipar felé
Kiss Károly: A fővárosi közlekedési gondok háttere: az agglomerációs burjánzás
(karcolat)
A kormányzati oldal több évtizedes, vétkes mulasztása most a radikális zöld el-vakultsággal ütközik össze. Elvileg egyet lehet érteni azzal, hogy a főváros nem az autókért, hanem az emberekért van, egy nagyvárosban elsősorban a tömegközlekedéssel, és nem autókkal kell utazni. Ezt mind kényelmi, mind egészség- és környezetvédelmi okok indok-olják. De a rendszerváltás után az agg-lomerációs burjánzást szabadjára engedték, ugyanakkor nem gondoskodtak arról, hogy a vasútállomásokon és a fővárosi tömegközle-kedés végpontjainál P+R parkolók épüljenek. Így most ez a sokezres tömeg minden nap autóval igyekszik bejutni a fővárosba.
Kiss Kárly: A közlekedési gondokat az agglomerációs burjánzás okozza.pdf
Ajánló:
Nagy Gábor: BRICS-csúcs - Kína kedvére (hvg 2023. aug. 31.)
"Kusza kritériumok alapján enged be új tagokat a BRICS-csoport, amely a multipoláris világrendben akar saját erőközpontot létrehozni, de könnyen a nagyhatalmi célokat tápláló Kína segédcsapata lehet. - Még korai egységes és hatékony alternatíváról beszélni a nyugati világrenddel szemben"
2024. január 1-től hat új taggal bővül a csoport: Argentína, Egyesült Arab Emírségek, Egyiptom, Etiópia, Irán, Szaúd-Arábia.
Szentes Tamás hozzászólása a jövőnkről és létünk értelméről folyó vitához
(lásd ugyanebben a számban)
„Abszurdnak és elfogadhatatlannak tartom az Ember és a Mesterséges intelligencia ’össze-olvadását’ és ezzel az evolúció folyamata újabb szakaszának bekövetkeztét… Az a feltevés (az általam nem ismert Bernard Stiegler részéről), hogy a technika emberré válásunk nélkülöz-hetetlen része volt, ennélfogva emberi mivoltunknak is az, szerintem alapvetően téves. Nemcsak azért, mert ilyen-olyan technikát állatok is létrehoznak maguk számára és alkalmaznak, hanem mert a viszony az Ember (nem az egyes ember, hanem az emberiség) és a Technika között nem horizontális, nem partneri kölcsönösségen alapuló, hanem hierarchikus, vagyis az Alkotó és az Alkotott közötti viszony.” Következésképpen, ahogy a műszaki fejlődés eddigi útja sem magából a technika feltételezett spontán fejlődéséből adódott, hanem emberi tudatos kísérletezésekből, kutatásokból, úgy annak egy ma mindinkább tapasztalható, de most sem kizárólagosan vagy általánosan téves, elhibázott iránya is meghatározottan felelőtlen emberi döntések, azokat befolyásoló politikai és gazdasági érdekek következménye.
„… a fejlődés értelme és célja az emberek (minden ember) életének, életkörülményeinek, tudásának, kultúrájának, magatartásának és társadalmi viszonyaiknak a javítása. Ebből következik, hogy a fejlődés nem azonos a gazdaság vagy a technika fejlődésével, bár azt is feltételezi.”
Szentes Tamás: Hozzászólás a jövőnkről és létünk értelméről folyó vitához.pdf
Kiss Károly: A Sárkány már nem szárnyal tovább?
(előzetes elemzés)
Teng Hsziao ping 1978-as reformjai után Kínában négy évtizeden át tartó bámulatos gazdasági csoda történt. Megdőlni látszott a liberális közgazdaságtan alaptétele, hogy a gazdasági siker legfontosabb feltétele az egyéni szabadság. Hiszen a rendszer a központi tervezés és a szabadpiac elemeit ötvözi egy autokrata politikai rendszer keretei között. A covid óta azonban a kínai gazdaság betegeskedik, nem talál magára. Hibás a gazdaságpolitika? Vagy mégis érvényes lenne az említett tétel? Vagy más elméleti keretek között kell elemeznünk a helyzetet?
Kiss Károly: A sárkány már nem szárnyal tovább?.pdf
Kiss Károly: Németország Európa beteg embere
A német gazdaság stagnál, a német vállalkozók többet fektetnek be külföldön, mint amennyi külföldi tőke bejön, az ipar szerkezete túl energiaigényes, ami hátrány a magas energiaárak mellett. Nem valósult meg az elképzelés, hogy az autógyártásban vezető Németország az elektromos autók gyártásában is vezető szerephez jusson. Az infrastruktúra leromlóban van, az ország a digitális átállásban lényegesen lemarad. Nem jött be az elképzelés, hogy a zöld beru-házások majd lendületet adnak a gazdaságnak.
A társadalom multikulturálissá válik, és idővel a felnövő, nemzeti és nemi identitásukban meg-gyengült, történelmi tudatában bizonytalan és csökkenő arányú német generációk egy növekvő részarányú, muzulmán vallású és stabil értékrenddel bíró népességgel találják majd szemben magukat.
Kiss Károly: Németország Európa beteg embere.pdf
Vita jövőnkről és az emberi lét értelméről
A vita az Utódaink Jövője szerzői között annak kapcsán bontakozott ki, hogy a változó, a fejlett nyugati tár-sadalmakéhoz hasonlóvá váló ázsiai családmodellt látva arra a következtetésre jutottunk, hogy a kapitalizmus térhódítása a nagy ázsiai kultúrákat is hanyatlásba sodorja (Der Untergang des Ostenlandes?).
Vita: Létünk értelméről.pdf
Kiss Károly: Éljen dr. Mengele!
(karcolat)
Németországban új divat terjed: fiatal nők, akik nem akarnak gyereket, sterilizáltatják magukat.
Kiss Károly: Éljen doktor Mengele!.pdf
Magyar Nemzet: Doktor Mengele szelleme kísért a németeknél
Kard Aladár:
Az orosz nagyhatalmi sovinizmus szellemi háttere
Az Ukrajna elleni orosz támadás okainak a megítélésében homlokegyenest eltérőek a vélemények. Kard Aladár azt a nagyorosz sovinizmus megnyilvánulásának tekinti. Bemutatja, hogy Putyin argumentációja a nagyorosz sovinizmus ideológusaitól származik, többek között az elnöksége idején rehabilitált Ivan Iljintől. Kard Aladár jelen írása folytatása annak, amit „Az orosz birodalmi eszme” címen 2022. szept. 18-i számunkban közöltünk. (Az orosz-ukrán háború szerteágazó okaival 2022. május 10-i, tematikus számunkban foglalkoztunk.) (KK)
Kard Aladár: Az orosz nagyhatalmi sovinizmus szellemi háttere.pdf
Csikvári F. András: Az MI ellen érvelni – hasonlít a könyvégetéshez
A „beszélő” MI megjelenése után a legnevesebb szakértők egész sora követelte, hogy a ChatGPT-t be kell tiltani, a nem várt következményektől félve. Ezt én ahhoz tartom hasonlatosnak, mint amikor a középkor orákulumai attól tartottak, hogy a könyvek révén az egyszerű emberek is hozzájutnak a nem kívánt tudáshoz.
Csikvári F. András: Az MI ellen érvelni – hasonlít a könyvégetéshez
Kiss Károly: Az időjárási rendellenességeket az esőerdők irtása okozza
Az esőerdőknek döntő szerepük van az éghajlat megőrzésében, Földünk hőmérsékletének temperálásában. Úgy működnek, mint egy hatalmas, az egész földi légkört befolyásoló hűtőberendezés, globális méretekben kiegyenlítik és stabilizálják a hőmérsékletet. Folyamatos irtásuk miatt a klímaváltozásnak nem a felmelegedés a legszembetűnőbb jegye, hanem a szélsőséges éghajlati jelenségek.
A legnagyobb esőerdők Brazíliában maradtak meg, de percenként két-három futballpálya nagyságú erdőt irtanak ki főként mezőgazdálkodás céljából. A nemzetközi közösségnek segítenie kellene Brazíliát, hogy ne szoruljon rá az esőerdők kivágására, felégetésére. Ez a segítség közgazdaságilag is indokolt lenne. A probléma a közjavak elméletének keretébe helyezendő. A trópusi esőerdők olyan funkciót látnak el, amely globális „közjószág”, mindannyiunknak hasznot hajt, amiért viszont nem fizetünk. Tehát a nemzetközi közösségnek fizetnie kellene azért, hogy Brazília tartsa meg az őserdőket, és abból a pénzből más módon fejleszthetné gazdaságát. A segély-csatornákon azonban csak igen kevés pénz áramlik Brazíliába.
Kiss Károly: Időjárási rendellenességek, esőerdők, klímaváltozás.pdf
Marcus Rosenlund: Az időjárás és a történelem (Cser Kiadó, Bp. 2021. 285 oldal
(Héjjas István könyvismertetése)
Az elmúlt tizenkétezer évben az emberiség számára a melegedések nem okoztak katasztrófát. A holocén „aranykorában”, Kr.e. 7200–3500 között például a mainál 2-3 fokkal volt melegebb, mint most. Az ezt követő drámai gyorsaságú lehűlési periódus viszont hatalmas pusztulással járt. Az emberiség valódi katasztrófáit főleg a hideg okozta, nem a meleg, nem csak azért, mert a hideg korszakokban általában élelmiszerhiány volt, hanem azért is, mert az afrikai eredetű homo sapiens jobban tűri a meleget, mint a hideget.
Az élet feltétele a jól működő víz és szén körforgás. A víz körforgását elsősorban a párolgás, felhőképződés, és csapadék hullás jelenti. A szén körforgásának fontos tényezője a levegő széndioxid tartalmának optimális szinten tartása. A földi élet kezdetekor a levegő legfőbb széndioxid utánpótlása vulkáni tevékenységből származott, miközben a levegő széntartalmat veszített az esők hatására szétmálló kőzetekben. Az oxigént kedvelő élet kialakulása után ehhez adódott egyrészt az élőlények széndioxid kibocsátása, másrészt a szén lekötődése a biomassza képződésben. A vulkáni széndioxid emisszió – a közhiedelemmel ellentétben – ma is nagyon jelentős. Ebben a vonatkozásban nem a látványosan működő szárazföldi vulkán kitörések a meghatározók, sokkal inkább annak a több száz, vagy több ezer mélytengeri aktív vulkánnak a működése, amelyek az óceánok mélyén, a földkéreg törésvonalak mentén szakadatlanul ontják a tengervízbe a széndioxidot, amelynek jelentős része azután a légkörben köt ki.
Ami a folyamatban lévő klíma melegedést illeti, az tökéletesen beleillik a Bond ciklusok menetébe, hiszen csaknem két évszázaddal ezelőtt ért véget a legutóbbi „kis jégkorszak”, amelyet emberi beavatkozás nélkül is törvényszerűen követ egy melegedési ciklus.
Mindezek ellenére a szerző nem vitatja az emberi tevékenység hatását az éghajlatra. Ugyanakkor optimista módon közelíti meg ezt a kérdést. Véleménye szerint az emberiség adaptációs, túlélési képessége nagyon jó, felülmúlja más élőlény populációk ilyen képességét. Ebben a vonatkozásban az sem elhanyagolható tény, hogy az ember könnyebben alkalmazkodik a meleghez, mint a hideghez...
A jövőért való aggódás azonban az emberiség folyton visszatérő tulajdonsága. Minden történelmi időben volt világvége hangulat. Ez azonban nem akadályozta a civilizáció fejlődését, sőt a jövőtől való félelem még elő is segítette újabb innovációk megjelenését. Ez történik manapság is, amikor még akár a klíma- aggodalom is hozzájárulhat a technológiai fejlődéshez.Héjjas István: Az időjárás és a történelem.pdf
E számunk dala: Jon Bovi: Always |  |