2023/6. szám, május 23.
2023/6. szám, május. 23.
Tűhegyen táncoló tündérek (Gordon Moore-ra emlékezünk)
Moore (az Intel egyik alapítója) 1965-ben – visszatekintve az előző tíz évre – megállapította, hogy az integrált áramkörök komponensei minden évben megduplázódtak. (Később egy szilícium-lapkán integrálható tranzisztorok számáról beszéltek.) Erre tekintettel azt jósolta, hogy ez a tendencia továbbra is fennmarad. – És mivel igaza lett, a megfigyelést elnevezték Moore-törvénynek, és a jövőre nézve is igaznak tekintették. 1975-ben a megfigyelését kétévenkénti megduplázódásra módosította. (A „hétköznapi” informatikában ez úgy terjedt el, hogy a számítógépek teljesítménye évente, ill. kétévente megduplázódik.)
2023 márc. 24-én, 94 éves korában halt meg.
Kiss Károly: 
A nekrológ folytatása.pdf
Héjjas István: Helyettesíthető-e az atomenergia zöld energiával?
James Lovelock, minden ökológiai környezet-gazdász példaképe annak idején azért került feszült viszonyba a környezetvédőkkel, mert miközben az utóbbiak hagyományosan ellenzik a nukleáris energiát, Lovelock határozottan azon az állásponton volt, hogy Földünket csak az védheti meg a pusztulástól, ha a szén-hidrogéneket a lehető leggyorsabban és minél nagyobb mértékben nukleáris energiával helyettesítjük. A gyakorlatban a német zöldek jutottak a legmesszebbre az atomerőművek kiiktatásában, még annak árán is, hogy a felszíni kitermeléssel nyert barnaszén növelte a CO2-kibocsátást – nem beszélve egész falvak eldózerolásáról. (Ma, az ukrajnai háború következtében megváltozott energia-helyzetben tettek némi engedményt, az utolsó három nukleáris erőművet életben tartják.) De ez a követelés a hazai környezetvédők programjának is része.
Héjjas István tanulmánya azt elemzi és vizsgálja alapos számításokkal, hogy Magyarországon milyen esélyei lennének az atomenergia kiiktatásának és zöld energiával való helyettesítésének. Következtetése: ez a váltás nem oldható meg, de nincs is rá szükség, mert az atomenergiához fűződő félelmek alaptalanok. (Kiss Károly)
Héjjas István: Helyettesíthető-e az atomenergia zöld energiával? .pdf
Botos Katalin: Hatalom és pénz: az amerikai-kínai rivalizálás és a világ kettészakadó pénzügyi rendszere
A korábban unipoláris világ a pénzügyek terén töredezik… Miért aggaszt mindez? Azért, mert mi, magyarok, pont a „törésvonalban” vagyunk. Kereskedelmileg rendkívül erősen kötődünk az EU-hoz - s ezen keresztül a Bretton-Woods-i rendszerhez, hiszen exportunk több, mint hetven százaléka ide irányul. Kapcsolataink azonban más országokkal is fejlődnek, és fontosak. Történelmi tapasztalatok arra mutattak, hogy a világháborúkat – a másodikat minden bizonnyal –, megelőzte a klíringesedés, a pénzügyi kapcsolatok széttöredezése. A Szovjetunió is a trfRb elszámolási rendszerrel választotta le szövetségeseit a hidegháború idején a világ-gazdaságról…
Botos Katalin: Kettészakadó pénzügyi rendszer.pdf
Faragó Tibor: Planetáris környezetünk veszélyeztetése és megmentése
Közös planetáris otthonunkat növekvő mértékben kezdte veszélyeztetni más behatások mellett a toxikus nehézfémek, a veszélyes vegyi anyagok és hulladékok által okozott környezetszennyezés, az ózonkárosító anyagok és az üvegházhatású gázok kibocsátása. A kötetben bemutatom e környezeti problémák kialakulását, felismerésük történetét, az ezekkel foglalkozó nemzetközi tudományos és politikai együttműködés fejlődését. Áttekintem a vonatkozó nemzetközi programokat és megállapodásokat, értékelem azok hatékonyságát, levonom a jövőre nézve is legfontosabbnak tartott tanulságokat. Közel ezer szakirodalmi és nemzetközi forrásra hivatkozom számos idézettel is kiegészítve. (Faragó Tibor)
elérhetőség és technikai részletek: Faragó Tibor könye.pdf
Nyugat-Európa jövőjét Dél-Afrikában írják?
A dél-afrikai búrok útja a modern civilizáció csúcsáról a túlélésért vívott küzdelem szakadékáig (Demokrata 2023. április 26.).
A fekete lakosság túlsúlya, a fordított apartheid, a búrok üldözése és az anarchia uralja a mai Dél-Afrikát – a Demokratában megjelent cikkek hosszú távon ezt a jövőt jósolják Nyugat-Európának.
Csikvári F. András – Kiss Károly
SZÍNE ÉS FONÁKJA
Tapasztalataink ChatGPT-vel
Csikvári – Kiss: Szine és fonákja.pdf
Kairosz Kiadó, 2023
Botos Katalin könyvét nemcsak azért ajánlom olvasóink figyelmébe, mert követendő példával szolgál arra, hogy hogyan lehet egységes szerkezetbe foglalni a történelmi folyamatok köz- és magánéleti „dimenzióját”. Ez a könyv azt is igazolja, hogy a közszerepre vállalkozók teljesítményét nemcsak rátermettségük, szakértelmük és politikai el- kötelezettségük minősíti, hanem annak a kultúrának az aranyfedezete is, amelynek hatása mindenekelőtt az emberi kapcsolatok érzelmi, erkölcsi és spirituális tartalmában – legfőképpen a családi kapcsolatok konfliktusokat is kezelni képes erejében – nyilatkozik meg. Attól függően, hogy a főhatalmat egyeduralkodók, hadvezérek, pártvezérek, avagy demokratikus köztestületek gyakorolták-e, ezeknek az „erényeknek” mindig is történelemformáló szerepük volt, de soha nem volt akkora súlyuk, mint posztmodern korunk rendszerváltó politikai struktúráiban. A roskadozó, végül összeomló ’szocializmust’ felváltó MDF-KDNP-FKgP koalíció nem azért került kormányra, mert a csaknem fél évszázaddal korábbi demokratikus erők mozgalma elsöpörte a kommunista diktatúrát, hanem mert a magyar politikai kultúra legéletképesebb hagyományait őrző értelmiségi elit meg tudta szólítani a honfitársainak a többségét. Kulin Ferenc
Botos Kata kollégánk, barátunk, folyóiratunk társszerkesztője. Szívből gratulálunk szakmai sikereihez és további termékeny éveket kívánunk neki. (KK)
Valami Amerika (karcolat)
„A Kaliforniai Egyetem (San Diego) létrehozott egy főállású alkancellári posztot ’a méltányosság, sokszínűség és befogadás’ felügyeletére, amelybe beletartoznak
- a kancellári diverzitáshivatal,
- a tantestületi méltányosság társalkancellárja,
- a diverzitásügyi helyettes alkancellár,
- a tantestületi méltányossági tanácsadók,
- a végzős diverzitáskoordinátorok,
- a személyzet diverzitás-összekötője,
- az egyetemi hallgatók diverzitás-összekötője,
- a végzős egyetemi hallgatók diverzitás-összekötője,
- a diverzitásfőtiszt,
- a sokszínűségi kezdeményezések fejlesztésének igazgatója,
- az egyetemi sokszínűség és egyenlő lehetőség hivatala,
- a nemi (gender) önazonossággal és nemi (szexuális) irányultságokkal kapcsolatos témák bizottsága,
- a nők státuszának bizottsága,
- az éghajlat, kultúra és befogadás egyetemvárosi tanácsa,
- a sokszínűség tanácsa,
- a kultúrák közötti központ igazgatója,
- a leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű forrásközpont igazgatója,
- a nők központjának igazgatója.”
(Az idézet forrása: Gazdag István cikke a Magyar Demokrata 2023. ápr. 26-i számából.)
A felsőgödi vasútállomáson (karcolat)
(Hic transit gloria mundi; a Gutenberg-galaxis vége - ezek elcsépelt közhelyek, de igazak; még mindig jobb, ha a könyvek itt végzik, és nem a szemétben)
Boldizsár Iván, A szárnyas ló c. kötetét választottam, bár utazáshoz mindig bőven ellátom magam olvasnivalóval. Ifjúkoromnak a szerző vasárnap déli rádiós jegyzeteit hozta fel bennem. (A kötetet Boldizsár egy hölgynek dedikálta 1975 június 4-én a Liszt Ferenc téri könyvsátorban.) Az egyik írás arról szól, hogy hogyan kell az új közmédiumot, a tévét a közművelődés szol-gálatába állítani… Bizony-bizony, azóta már eltelt egy fél évszázad. A kötet borítóján pedig ez olvasható: „A szárnyas ló – az újfajta Pegazus. Az a táltosparipa, amely az emberiséget a rádió, a televízió hullámhosszain eddig ismeretlen távlatokba ragadja, s újfajta kapcsolatok megteremtésére teszi alkalmassá”. – És még csak egy fél évszázad telt el azóta… (KK)
Élő és élettelen – eltűnhet-e a különbség?
Bauer Ervin: Elméleti biológia (Akadémiai Kiadó, 1967. Héjjas István könyvismertetése)
A könyv oroszul jelent meg 1935-ben, első változata pedig 1920-ban németül „A természettudományos biológia alapelvei” címmel.
Bauer Ervin könyve az élő szervezet és az élettelen szerkezet (az élet és a nem-élet) különbségeiről szól. Vajon lehet-e ennél aktuálisabb téma, amikor a tudományos vita arról folyik, hogy milyen képességekkel rendelkezik a mesterséges intelligencia, és milyen feladatokat képes ellátni. Lehet-e tudata, személyisége. A tudomány mai művelői (Ray Kurzweil, Nick Bostrom, Max Tegmark, vagy korábban Gotthard Günther filozófus) azt bizonyítják és vizionálják, hogy eltűnik az élő és az élettelen közti különbség, az életfunkciók szervetlen alapon is létrejöhetnek, sőt, ez az evolúció iránya: ember és technika összeolvadása. A szerzőről nagyon röviden: Sztálin paranoiája miatt végezték ki „a biológia Einsteinjét”, Bauer Ervint.
Héjjas István: Bauer Ervin: Elméleti biológia.pdf
Indiáé a jövő?
A század végén is India lesz a világ legnépesebb országa, Kína lakossága 800 millióra csökken, az USÁ-é 400 millióra nő. A demográfiai termékenységben és a várható életkorban nem lesz számottevő különbség közöttük.
2021-től már a GDP növekedésében is India az éllovas, a 2027-ig tartó prognózis szerint gyorsabb lesz a növekedése, mint a másik két nagyhatalomé. (Der Spiegel Nr.16/2023.)
Kiss Károly: Indiáé a jövő?.pdf
A 2023. évi ökokapacitás
Az USA és Kanada már márciusban kimerítette, Németország, Franciaország és Japán májusban meríti ki azt a lakosságarányosan rá jutó ökokapacitást, amit egész évben felhasználhatott volna anélkül, hogy károsítaná a földi ökoszisztémákat. A globális ökoszisztémák pusztításában az olajkitermelő öbölmenti országok járnak az élen, és természetszerűleg a gazdaságilag legkevésbé fejlettek a sereghajtók. Kína júniusban, Brazília augusztusban éri el ezt a pontot. (Der Spiegel 2023. ápr. 22.)
Amerika szárnyal – Kína felzárkózik
(diagramok az Economist 2023 ápr. 15-i számából)
1990 és 2022 között az amerikai GDP/fő (vásárlóerőparitáson) 25 ezer dollárról 75 ezerre nőtt. Ez gyorsabb, mint Japáné (20 ezerről 50 ezerre) és hasonló mint Nyugat-Európáé (19 ezerről 58 ezerre). Amerika legszegényebb államában, Mississippiben a GDP/fő magasabb, mint Franciaországban. Kína GDP/fő értéke most 22 ezer dollár. (A miénk 21-ben 37 ezer volt.) A GDP volumenét tekintve (ez a hasábok területe) Kína megelőzte Amerikát.
A tőzsdék jövedelmezősége Amerikában volt a legmagasabb.
Ugyanakkor Amerika nyugdíjalapjai és egészségbiztosítása a fizetésképtelenség felé halad.
Az amerikai szövetségi kormány deficitje is növekedni fog hosszú távon.
Beliczay Erzsébet: Mindennapjaink (2023 április)
(Április 2. az Autizmus Világnapja; Construma építőipari szakkiállítás – Innovatív válaszok globális problémákra; Mivel fűtsenek a németek 2024-től? - VISSZHANG az Economist-ban megjelent elhízással kapcsolatos cikkekre; - Value for money? - Antibiotikumok az európai állattenyésztésben)
Beliczay Erzsébet: Mindennap - 2023 április.pdf
E számunk dala: Elvis Presley:  Always on My Mind |  |