12. szám. 2022. aug. 13.
AZ OROSZ-UKRÁN HÁBORÚ KÖVETKEZMÉNYEI
Kiss Károly: Európa az infláció és a gazdasági visszaesés kettős szorításában
(Magyar Nemzet, 2022. aug. 12.)
A 2021-ben beindult gazdasági növekedést megtartva és az inflációt visszaszorítva 2022 fordulópont, az európai gazdaság stabilizálásának éve lehetett volna. Az orosz-ukrán háború kitörése, majd az arra adott rossz válaszok azonban Európát a stagfláció lejtőjére sodorták.
Rossz vezetőktől rossz válaszok
Összeomlóban az orosz gazdaság
Kilenc mítosz cáfolata az Oroszország elleni szankciók és az üzleti visszavonulás hatásairól
Jeffrey Sonnenfeld és Steven Tian, Yale University Foreign Policy, 2022. júl. 22.
“A nyugati üzleti visszavonulások és a szankciók rövid és hosszú távon is összezúzzák az orosz gazdaságot. Kutatásunk alapján kilenc széles körben elterjedt, de félrevezető mítoszt kérdőjelezünk meg Oroszország állítólagos gazdasági ellenálló képességéről.”
(Csikvári F. András ajánlata és fordítása)
Foreign Policy:The Russian Economy is Implodingmagyar fordítás:
Kilenc mítosz cáfolata.pdf
Magyarország gázellátása
A magyar kormány már a 2010-es évek elején is tisztában volt azzal, hogy feltétlenül szükség van az orosz gáztól való függőségünk enyhítésére. A Nabucco gázvezeték, ami azeri gázt hozott volna be Törökországon keresztül, a nagypolitika áldozata lett 2013-ban, elsősorban a németek ellenállása miatt. Ez igazi csapás volt Magyarország számára. A németek az Északi Áramlat 2-t erőltették, ami aztán az amerikaiak ellenállásán bukott meg. Az amerikaiak már 2018-ban figyelmeztették Európát, hogy az Ukrajnát megkerülő gázvezeték megépülte után az oroszok sokkal keményebben fognak fellépni Ukrajnával szemben, ami akár menekült-válsághoz is vezethet. Az alábbi írás Magyarország jelenlegi gáz-helyzetét és lehetőségeit tekinti át, kerülve a nagypolitikai megfontolások taglalását.
Csikvári F. András:
Magyarország gázellátása.pdf
Milyen hatásai lehetnek az orosz-ukrán háborúnak az élelmiszerek világpiacára?
A Nemzetközi Élelmiszerpolitikai Kutatóintézet (IFPRI) azt javasolja, hogy mentesítsék az élelmiszereket és a műtrágyákat a szankciók alól, és tartózkodjanak az exporttilalmaktól. Fenn kell tartani a nyitott és átlátható piacokat. Az élelmiszerárak további növekedésének elkerülése érdekében fel kell függeszteni a bioüzemanyag előállítására vonatkozó mandátumokat, termelési kvótákat. A FAO:az alacsony és közepes jövedelmű országok élelmiszerimport finanszírozási költségeinek enyhítésére 25 milliárd dolláros segélytervet dolgozott ki, és az ukrán kis- és közepes gazdaságok segítségére is eszközöket csoportosítanak át.
Podmaniczky László:
Háború - ukrán mezőgazdaság - világpiac.pdf
Globális élelmezési válság: Éhínség fenyeget 250 millió afrikait
(a helyzet vázlatos áttekintése)Európa már az őszre és télre készül: hogyan oldja meg a maga-kiváltotta energia-válságot. Sokkal súlyosabbnak ígérkezik ennél az orosz és ukrán gabonaszállítmányok elmaradása és a tartós szárazság miatt előálló afrikai éhínség, mely 250 millió embert érint. Ez a világszolidaritás igazi próbája lesz. A legegyszerűbb megoldás a háború azonnali befejezése lenne, de – mint tudjuk – Zelenszkij és a Nyugat azt az utolsó ukrán katonáig akarja folytatni. A nyugati világ egyöntetűen az oroszokat vádolja, de – mint már sokszor kifejtettem – a háborút az indította el, hogy Amerika és Európa nem tartotta be ígéreteit, hogy nem vonja be Ukrajnát a NATO-ba. (KK)
(az Economist címplapján a búzaszemek helyén apró kis koponyák vannak) Éhínség fenyeget 250 millió afrikait.pdf
Az orosz-ukrán háború nukleáris kockázata
Putyin atomfenyegetése megnöveli a nukleáris kockázatot. Meggyengült a nukleáris tabu, megnőtt a taktikai (a harctéren közvetlenül bevethető) nukleáris fegyverek használatának esélye, és nehezebbé vált a nukleáris fegyverek elterjedésének nemzetközi korlátozása. (KK)
Nukleáris kockázat.pdf
Háború – energiakrízis – klímavédelem
Az orosz-ukrán háború és az európai országok válasza az orosz energiaimport korlátozására rendkívül kritikus energiaellátási helyzetet idézett elő. Mindez akkor történik, amikor a klímakatasztrófa egyre fenyegetőbb veszélye miatt a világ országai radikális, hosszútávú intézkedéseket hoztak a fosszilis energiák felhasználásának csökkentésére, a CO2-semlegességre (net zero) és a megújuló energiák fejlesztésére.
Koch Anna elemzése az online Economist június 25-i számának felhasználásával készült: „How to fix the world’s energy emergency without wrecking the environment”
Háború - energiakrízis - klímavédelem.pdf
Az orosz-ukrán háború globális következményei:
Az orosz-ukrán háború globális következményei
(Kiss Károly, Lugas, a Magyar Nemzet 2022. április 16-i melléklete)
2022. július 26-án, 103. születésnapján meghalt James Lovelock
A Nature megemlékezése: Obituary - James Lovelock
A Guardian megemlékezése: Obituary - James Lovelock
Helyünk a bioszférában oldalunkon ismertettük nézeteit, tudományos munkásságát
2019-ben megjelent, Novacene című utolsó könyvét 2021. szept. 14-i, 3. számunkban mutattuk be - az Újdonságoknál
2022. július 28, a túllövés napja
Már eddig a napig felhasználtuk a Föld egész évre jutó globális természeti erőforrásait. Hazánk már május 30-án elérte ezt a napot, a németek május 4-én.
A túllövés napja.pdf
A Mindennapjaink rovatban a zöldterületek egyre nehezebb fenntartásáról, a házhozszállítás okozta csomagolóanyag-problémákról és azoknak a nemzetiségi temetkezési helyeknek az ápolásáról ejtünk szót, ahol az utódok kihaltak.
(Beliczay Erzsébet)
Mindennapi gondjaink.pdf