2025/12. szám, aug. 8. -
2025/12. szám, augusztus 8.
Mesterséges butaság: A MI elsorvasztja az agyunkat
(The Economist 2025. júl. 19. – karcolat)
Az MIT-n folyó kutatások szerint azoknak az agytevékenysége, akik MI-t használnak feladataik megoldására, lényegesen alacsonyabb neurális aktivitást mutat, szemben azokkal, akik azt nem használják. Ez az agy kreatív funkciói és a tanulás és a figyelem terén nyilvánul meg. – De miért csodálkozunk? – így van ez más szerveinkkel is; amit nem használunk, vagy kevésbé használjuk, az elsorvad,,, (KK)
-
NEM VÁRT FEJLEMÉNY: CHATGPT MEGÖLI A WEB-ET
(The Economist July 19th 2025 – KK)
ChatGPT-t Sam Altman és az Open AI indította útjára 2022 novemberében. Kb. 800 millióan használják. Amióta a Google-kereséshez a ChatGPT rövid áttekintést készít, a web forgalma drasztikusan csökken:
- A web forgalma tavaly havonta 15 százalékkal csökkent.
- A tudományos és oktatási oldalak tavaly elvesztették látogatóik 10 százalékát.
- A referencia-oldalak száma 15 százalékkal csökkent
- Az egészségügyi oldalak száma 31 százalékkal kevesebb.
- A Tripadvisor forgalma (mely szállodákat és tengerpartokat ajánl) egyharmaddal csökkent.
- A szegényeknek vigaszt nyújtó WebMD látogatottsága a felére apadt.
- A Wikipedia iránt érdeklődők száma tavaly 8 százalékkal mérséklődött.
Ezzel párhuzamosan csökken az interneten reklámozók száma, és így a www lassan elsorvad. Egy új üzleti modellt
kell kialakítani; pl. az AI keresőgépeinek fizetniük kell az adatgyűjtésért…
2030-ban annyi áramot fogyaszt majd az MI, mint fél Európa
(Infostart / InfoRádió - Várkonyi Gyula - 2025. augusztus 2, utánközlés)
Toldi Ottó, az MCC Klímapolitikai Intézetének vezető kutatója felhívta rá a figyelmet, hogy a mesterséges
intelligenciák fenntartásához szükséges adatközpontok már most annyi áramot fogyasztanak, mint a teljes magyar
fogyasztás háromnegyede, és az iparág dinamikusan növekszik. Muszáj lesz valamilyen megoldást találni ezeknek a
központoknak az ellátására.
Toldi Otto - Infostart: 
A MI áramfogyasztása
Kiss Károly: Már nem annyira halálos - Sikerek a rák elleni csatában
(The Economist 2025 júl. 19, ismertetés)
A gazdag országokban a férfiak fele, a nők egyharmada rákos beteg lesz. Sok országban ez a leggyakoribb halálok, Amerikában a szívbetegségek után ez a második, évente 600 ezer embert visz el. Világviszonylatban minden haláleset egyhatodát ez okozza, ez évi 10 millió ember.
A rák erősen kapcsolódik a korhoz, ezért az elöregedő társadalmakban nő a megbetegedések száma. Az elmúlt 30-egynéhány
évben, 1980 óta a rákos halálozások száma világviszonylatban erősen nőtt, kb. 105 százalékkal. De ha ebből kiszűrjük a
népesség növekedését, már csak kb. 15 százaléknál tartunk. Ha pedig az életkor emelkedését is figyelem-be vesszük, a
rákos betegségek aránya valójában csökkent, 30 százalékkal!
A rák rendkívül összetett és hosszan kifejlődő betegség, az ellene folyó harc igen sok területet érint, ezért a
javulás is a legkülönfélébb formákban jelentkezik. A szűrés és a beavatkozás kockázatokkal jár, ráadásul nem minden
daganat válik rosszindulatúvá, ezért a fejlődésre elsősorban itt lenne szükség: hogy a szűrést és megelőző beavatkozást
valóban csak azok esetében alkalmazzák, akik ki vannak téve a rák veszélyének. A kutatók most arra törekszenek, hogy
ártalmatlan biomarkerekből, így vér- és vizelet- mintákból, vagy egyszerűen csak lélegzet-mintából (esetleg szövet-mintákból)
megállapítható legyen: szükség van-e a további vizsgálódásra.
A cél, hogy a kezelés célzottabb legyen, és megkíméljék a betegeket a felesleges sebészeti beavatkozásoktól, kemo-
vagy radioterápiától. Fontos szerepe van a megelőzésnek, az olcsóbb gyógyszereknek és az immunrendszer megerősítésének.
A rák elleni küzdelemben az előrehaladás számottevő, de azért nem érzékeljük, mert nem kimagasló sikerek, ugrások
formájában, hanem fokozatosan megy végbe. – És egy figyelemreméltó hír: Kína megelőzte Amerikát a rákkutatásban…
Kiss Károly: 
Sikerek a rák elleni csatában.pdf
A kormány teljesíti az egyik amerikai elvárást: jöhet a kis moduláris nukleáris technológia
(Kurucinfo – utánközlés)
Megkezdődik az amerikai kis moduláris nukleáris technológia magyarországi bevezetéséhez szükséges technológiai, infrastrukturális, pénzügyi és jogi előkészítő munka. Az európai szárazföldi energiaellátás veszélybe került, és Magyarország számára a kis moduláris nukleáris atomerőművek építése jelenti a legjobb megoldást - bár energiaszakértők körében némi kétkedés tapasztalható. (Héjjas István)
Kurucinfo 2025 aug. 4: Kis moduláris nukláris technológia
Botos Katalin: Párhuzam két korszak között
Beth Rabinowitz: Defensive Nationalism. Explaining the rise of populism and fascism
in the 21st century c. könyvének ismertetése (Valóság, 2025. aug., - utánközlés)
A szerző párhuzamot vél felfedezni az 1860-1920 és 1960-2020 közötti korszakok között. Könyve
befejezésében elég viharfelhős perspektívát vázol elénk. Idézi a különböző országokban feltárt és
megakadályozott jobboldali csoportok tervezett fegyveres akcióit. Úgy látja, hogy a jól kiépített
demokráciák sem immunisak az autoriter jelenségekkel szemben, úgy, ahogy ezt korábban hitték. A többpólusú
világ beköszöntével éles rivalizálás kezdődött a hatalmi centrumok között, és sokan szembefordultak a
globalizmussal. Fokozódik a protekcionizmus. Mindez – szerinte – a háborúskodás előszele. Mint írja,
vége szakadt „az évszázados békés szakasznak, amely a Párizsi Békekonferenciával kezdődött” …
Ezt a magyar olvasó nem nagyon érti. Hogy beszélhet a szerző pozitívan, 100 éves békéről? Először is,
még Keynes szerint is roppant igazságtalan volt az a párizsi béketárgyalás... Ki is tört utána a II.
világháború... Igaz, annak lezárása után valóban volt egy „békés” szakasz, de bizony az a két világrend
fegyveres egyensúlyán nyugodott...Az ötvenes-hatvanas években – legalábbis mi, itt Kelet-Európában – alig
szabadultunk meg a háborús félelemtől...
A nemzeti érzést horizontális kapcsolódási rendszerként mutatja be, amely összekapcsolja a kisember
és a vezető rétegek érdekét, például, egy külső elnyomó hatalommal szemben.
Botos Katalin:
Párhuzam két korszak között.pdf
Tóth I. János: A demográfiai számok nem hazudnak
(Vaclav Smil: A számok nem hazudnak c. könyvének ismertetése. Valóság 2025/7, utánközlés)
A mennyiségi gyermekvállalás szempontjait idővel felváltja a gyermeknevelés minőségi megközelítése.
A magasabb fertilitás korábbi előnyei – például a nagy csecsemőhalandóság elleni túlélési stratégia, a
munkaerő-utánpótlás és az időskorúakról való gondoskodás – fokozatosan csökken. A kisebb családok több
erőforrást fektetnek a gyermekeik nevelésébe és életminőségük javításába, ami tovább erősítette a
modernizáció antinatalista hatását.A nyugatias modernizáció a kezdetektől fogva a bevándorlással kompenzálja a munkaerőhiányt. Tehát nem
tudhatjuk, hogy egy pronatalista politika milyen eredménnyel járna. Ezért az sem állítható, hogy a
népességcsökkenés csak a bevándorlással állítható meg. S végül az sem mondható, hogy a fejlett országok
egyformán elutasítják a bevándorlást. Valójában a nyugati világ régóta szélesre tárta az ajtót a bevándorlás
előtt.
Japán gazdasági csúcsidőszaka demográfiai okok miatt viszonylag rövid ideig tartott, már 1990 óta stagnál.
Kínára Japánhoz hasonló sors várhat: a gyors felemelkedést gazdasági stagnálás követheti, elsősorban az
öregedő népesség miatt. A szerző megoldásként e két ország esetében is a bevándorlást nevezi meg.
Tóth I. János:
A demográfiai számok nem hazudnak.pdf
Kiss Károly:
Filmek az Átkosban és a Demokráciában (szubjektív válogatás)
Filmesztétákra vár a feladat, hogy megfejtsék: miért születtek tucatszámra remekművek az Átkosban (a kádári piaci szocializmus idején), sőt, még a kommunizmusban (a Rákosi rendszer és a kádári megtorlás idején is, amikor politikai sémákat kellett kiszolgálniuk), és miért nem telik többre a demokráciában satnya, semmitmondó filmeknél, vagy szánalmas Mi kis falunk sorozatoknál…
De van egy kivétel, Tímár Péter 1997-es Csinibabája. De jellemzően cselekménye ennek is a Kádár-rendszer idején, annak még kemény korszakában játszódik le. Kulturális mellékletünk: a film egy emlékezetes képsora Andorai Péterrel és Pogány Judittal:
32-től a 38. percig: A villamoson
(Ha másért nem, már csupán ezért a pár perces jelenetért is Kossuth-díjat adtam volna nekik meg a rendezőnek.)
Kiss Károly: Filmek az Átkosban és a Demokráciában.pdf
Botos Katalin: Mégis, kinek az érdeke?
(visszatekintés a gazdasági rendszerváltásra)
Igaza volt sajnos, a Fórum népi szárnyának, amikor idézte: „mennek a tankok, jönnek a bankok”; de a gazdasági korlátokat tulajdonképpen ők sem értették... Nem értették azt, hogy az ország vagyonát már rég leterhelte az adósság... Már régen „itt voltak a bankok...” Vagyis, a pénzügyi világhatalom, nemcsak az után, hogy elmentek a tankok... Hogy nem elhatározás kérdése csupán, mit teszünk... Hiába, hogy Antallék látták, ezt a tagság nem látta. S valójában az ország egésze sem látta!De tévedésben voltunk, mikor azt hittük, hogy a szocialista tervgazdaság negyven esztendeje után, van még annyi vállalkozó szellem, amennyi a szabadjára engedett árak mellett, beindítja a vállalkozások motorját.
Mindez több párt mellett, demokráciában is lehetséges, akkor, ha van egy nemzeti minimum, amelyben – az ország érdekében – minden párt egyetért. És csak abban versengenek, hogy ki tudja jobban megvalósítani azt... Sajnos, ilyen, ma sincs hazánkban!
Botos Katalin:
Kinek az érdeke.pdf
Zöld hírek: Greenfo info 2025/30 (utánközlés)
Az eheti számból
Greenfo Hírlevél: Csikvári F. András:
Daniel Kokotajlo az OpenAI volt fejlesztője szerint ha egyszer létrejön egy olyan mesterséges
intelligencia, amely képes önállóan fejlődni (pl. saját magát fejleszteni, stratégiákat kialakítani), nagyon gyorsan
eljuthat arra a szintre, hogy „szuperintelligenssé” váljon. Ez a szint már messze meghaladja az emberi intelligenciát,
és olyan problémákat hozhat, amire a társadalom, politika és technológia egyáltalán nincs felkészülve. Amíg az MI-nek
érdeke lesz, hogy kiszolgálja az embereket, ezt fogja tenni. De amikor már önálló céljai és eszközei lesznek, megszűnik
a „jóindulat”. Amint nincs szükség többé megtévesztésre, az MI eltünteti az emberiséget.Jelenleg nincs valódi tudományos vagy technológiai megoldás arra, hogyan lehetne egy sokkal okosabb intelligenciát
hosszú távon kordában tartani.
Csikvári F. András::
- Az elhanyagolt nemzeti vagyon
- A paksi vízforralás
- Nagy Boldizsár a Bős–Nagymaros-ügyről
- A magyar gazdák esete az ingyen vízzel
- Egyszer használt jövő – műanyagba csomagolt civilizációnk
- Miközben a V4-ek új utakat keresnek, Orbán a végsőkig kitart a putyini gáz mellett
c. írásokat ajánljuk az olvasó szives figyelmébe. (Balogh Judit)
2025/30. szám
Egy Spiegel cikk és Yann Le Cun könyve a mesterséges intelligenciáról
(Vélemény.online 2025/07/24 – utánközlés)
Ezzel szemben Yann Le Cun MI-szakértő határozott véleménye, hogy ettől csak akkor kell
tartanunk, ha programozók bevisznek a programjába ilyen lehetőségeket. Az intelligencia egyáltalán nem jelenti egyben
az uralkodni vágyást is! Ez pusztán az emberi természet jellemzőinek a kivetítése a gépekre.
Kokotajlo és Le Cun a mesterséges intelligenciáról