1. szám. 2021. július 25.

Az állam gazdasági szerepe, amikor az emberiség léte a tét

A közgazdaságtan és a társadalomtudományok felfogása az állam gazdasági szerepéről széles skálán helyezkedik el. A klasszikus liberálisok a minimális állam koncepcióját vallják, míg a jóléti gazdaságtan jelentős szerepet szán az államnak, a környezetvédelem pedig további feladatokat ró rá (Ökosozialmarktwirtschaft). Mikroszinten az állami beavatkozás hatékonyságvesztést okoz, de az okozott társadalmi és környezeti károk elhárítása és a pozitív externáliák előidézése, azaz a társadalmi-gazdasági optimum megteremtése érdekében fokozott állami beavatkozásra van szükség.

Mariana Mazzucato könyve ebbe a gondolati vonalba illeszkedik: minél nagyobb a gazdasági tevékenység által okozott környezeti, társadalmi és globális kár, annál jelentősebb szerep hárul az államra. Amikor pedig a fenyegetés az emberiség vesztét is okozhatja (klímaválság, mesterséges intelligencia, világméretű járványok), az állami szerepvállalásnak a gazdasággal, a piaccal szemben egyértelműen prioritást kell adni.

Koch Anna könyvismertetése
mission_economy.pdf

Kijózanodás?

A Spiegel 2021/28. (júl. 10-i) számának fő témája az IDENTITÁSPOLITIKA. E tekintélyes balliberális lap meglepő módon igen kritikusan kezeli a témát, minden kényes kérdést feltesz, és kétségbe vonja az identitáspolitika haladó jellegét – inkább egy olyan irányzatnak tekinti, ami zavarokat okoz a társadalomban és új egyenlőtlenségeket szül. Konklúziója: e hóbortos és sokszor értelmetlen, sőt, a szólásszabadságot korlátozó kilengések egy korszakváltás kísérőjelenségei: a feszes, nemzetállami keretek közé szorított homogén társadalom egy heterogén, posztindusztriális, globalizált társadalom felé tart.
Kiss Károly: identitaspolitika.pdf

Az Economist 2021. június 12-i száma két elvetélt transzgender törvényjavaslatról számol be. Az egyiket a spanyol Podemos nyújtotta be a spanyol parlamentben, a másikat a német Zöld Párt a Bundestagban – mindkettőt elutasították.
Kiss Károly: self-id.pdf

Matthias Horx a német nyelvterület legismertebb jövőkutatója. Az a rögeszméje, hogy a jövőt mi, egyének és a társadalom konstruáljuk, a fejünkben képződik, az valósul meg, amit a jövőről gondolunk. Ezzel szemben én egyre inkább úgy látom, hogy a műszaki fejlődés szinte önálló életet él, determinálja a jövőnket, az valósít meg (vagy tesz tönkre) minket.
15 ½ Regeln für die Zukunft című könyvének ismertetése (Econ, Berlin 2019) – KK.
horx-jovoszabalyok.pdf

Govcoin: Capitalism without banks? (The alchemy of capitalism)
A summary, based on The Economist May 8th 2021 Special report: The future of banking. Shaken structures. (KK)
govcoin.pdf
A hosszabb, magyar nyelvű ismertetés itt olvasható: Govcoin: Bankok nélküli világ?
govcoin_teljes.pdf

Az ember – még ha közgazdász is – a pénzügyi rendszerről azt tudja, hogy a kereskedelmi bankok a náluk elhelyezett betétek fejében hiteleket nyújtanak a vállalatoknak, pénzt teremtenek; a passzív, rövidlejáratú betétekből a gazdasági növekedést és az innovációt szolgáló beruházásokat finanszíroznak. Schumpeter ezt – lelkesedésében – egyenesen a kapitalizmus alkímiájának nevezte. A központi bank pedig a tartalékráta és a kamatláb meghatározásával és a nyílt piaci műveletekkel szabályozza a pénzmennyiséget. Botos Katalin tanulmánya megkérdőjelezi ezt az ideális képet (bár kérdéses, hogy az időnkénti válságok miatt ideálisnak nevezhető-e), és ismerteti azokat az új pénzelméleteket, melyek feltárják e bonyolult rendszer valódi működését és motivációit: Pénzelméleti kihívások a modern gazdaságban
Pénzelméleti kihívások a modern gazdaságban (u-szeged.hu)

Könczey Réka egy vitacikkben fejti ki a környezeti nevelésre, és általában, a nevelésre vonatkozó nézeteit az Új Pedagógiai Szemlében:
http://upszonline.hu/index.php?article=710304013

Vészhelyzetben bolygónk állapota

Koch Anna összefoglalása a nemzetközi szervezetek legfrissebb jelentései és értékelései alapján
bolygonk_veszhelyzetben.pdf

The State of our Planet. A Summary by Anna Koch, based on the recent environmental reports and evaluations of international organizations
state_of_planet.pdf

A net zero (kibocsátás-közömbösítés) problémája

A legújabb klímavédelmi egyezmények kapcsán egyre nagyobb súllyal jelentkezik a net zero problémája: az ühg-k kibocsátói a jelenlegi kibocsátást egy majdani, jövőbeli kompenzálással akarják közömbösíteni. Ennek leggyakoribb formája az erdősítésre, vagy a légköri széndioxid kinyerésének valamilyen technológiájára tett ígéret.

Ez a téma uralja az ENSZ novemberi, glasgowi klímavédelmi konferenciájának előkészületeit. A cél változatlanul a hosszútávú hőmérséklet-emelkedés 1,5 C fok alatt tartása, melyet a 2015-ös párizsi konferencián határoztak el. A kibocsátások következő évtizedeken belüli „kinettózására” tett ígéretet több, mint 100 ország, köztük az USA, Kína és az EU. (Kína 2060-ra ígéri a net zero-t.) Neves klímaszakértők, köztük az IPCC korábbi elnöke azonban ezt az ipar és a kormányok által felállított csapdának, rászedésnek tartják.

A fő kifogás: A net zero a műszaki megoldások mindenhatóságába vetett hitet erősíti és elvonja a figyelmet a cselekvés sürgősségéről. Valójában a „szennyezz most, fizess később” elv megvalósítását jelenti, és menlevelet ad azoknak az ágazatoknak, ahol a széndioxid-kibocsátás technológiai csökkentése nehezen valósítható meg.

Bp, 2021. jún. 18.

K K

(a témára Vida Gábor hívta fel a figyelmemet; a Yale Environment 360 elemzése itt olvasható:
https://e360.yale.edu/features/net-zero-emissions-winning-strategy-or-destined-for-failure)

Big Pharma – mRNS-forradalom kezdődik a gyógyszergyártásban

A koronavírus ellen sikeresen alkalmazzák az mRNS-alapú vakcinát. A gyógyszerkutatók úgy vélik, hogy ez a módszer szinte minden más betegség leküzdésében is hatásosan alkalmazható lesz – az ágazat „eufórikus cunamit” él át.

Die Supermedizin. Die Medizin von morgen. Der Spiegel Nr. 25, 19. 6. 2021.
(ismertetés, KK)

big_pharma.pdf

Az intelligencia nem számítási kapacitás kérdése. A mesterséges intelligencia (MI) nem vetélytársunk, csupán a társunk lesz.
Kate Darling könyvének ismertetése

Zöld támadás az ExxonMobil ellen (The Economist May 29th 2021)
exxonmobil.pdf