Újdonságok
Roberto ASSAGIOLI: PSYCHOSYNTHESIS
Héjjas István könyvismertetése (Harper Collins, London, 1995)
Freudról mindnyájan tudjuk, hogy lelkünk, személyiségünk sajátosságait, működését sötét, állati ösztönökre vezette vissza, melyeket hol elfojtunk, hol a tudatalattiból feltörnek, és a civilizáció szeliditi meg azokat – „szublimálódnak”. E brutális, pszichoanalízisnek nevezett pszichológiával szemben jóval kevésbé ismert Assagioli pszichoszintézise. Roberto Assagioli (1888-1974) a Sigmund Freudot (1856-1939) követő pszichológusok generációjához tartozott. Azt állította, hogy a tudattalanból nem csak ősi ösztönök, hanem kreatív erők is betörhetnek a tudatba. Bemutatta, hogyan vesz részt a tudatalatti az alkotás folyamatában, mi az intuíció szerepe a kreativitásban.
Assagioli a pszichoterápiában is jól használható módszert dolgozott ki, mely az önazonosításon, az elhatárolódáson és akaratfejlesztésen alapul.
Héjjas István: 
"Assagioli pszichoszintézise".pdf
Uri Geller:
Open letter to Prime Minister Rishi Sunak and the government of Great Britain
"As a British citizen I am deeply concerned that your decision to supply depleted uranium munitions to Ukraine could have CATASTROPHIC CONSEQUENCES both for the people of the UK and Ukraine itself. I know you are rightly trying to help the Ukrainians BUT I have an ominous feeling that this could backfire BADLY. You are playing with fire. ...I used my powers to get Russia to sign the nuclear arms reduction treaty in 1987 but it is up to you to chart the course of history now for the good of all mankind. Take heed of Putin's warnings and halt the munitions before it is too late!" (Forrás: Urbán Iván)
Uri Geller: "Open letter to Sunak".pdf
Botos Katalin: „A bankszabályozás… te ostoba!”
Botos Katalin a Silicon Valley Bank csődje kapcsán – Antonio Foglia elemzését felhasználva – rámutat az amerikai bankszabályozás hibájára: az értékpapírokat névértéken, és nem piaci értéken tartják nyilván…. Továbbá: az idők folyamán a pénzügyi összeomlásokat megszigorítások követték, majd idővel ezeken mindig lazítottak. A mostani bankcsődök is beleillenek e folyamatba. (Botos Katalin az Antall-kormány bankfelügyeleti minisztere volt, így értékelése hiteles eligazítást ad a jelenlegi helyzet megértéséhez.)
Botos Katalin: "A bankszabályozás... te ostoba".pdf
Elégedetlenségeink eredete: a kaszt
Caste: The Origins of Our Discontents by Isabel Wilkerson (Random House, 2020)
(Podmaniczky László könyvismertetője Kiss Károly megjegyzéseivel) E könyv – megítélésem szerint – az új divat, a faji és nemi identitásokat hangsúlyozó kor és a cancel culture terméke. A (nem mellesleg) feketebőrű szerző azt a tételt állítja föl, hogy a mai Amerika társadalmi feszültségeinek az az alapvető oka,
hogy a demográfiai adatok fényében a fehér többség részaránya csökken és belátható időn (egy-két évtizeden) belül a feketék és a latínók lesznek többségben. Ez a fenyegetettség ösztökéli a fehér „kasztot” arra, hogy egyre több erőszakos cselekményt kövessen el a szinesbőrűekkel szemben.
Ez a tétel – véleményem szerint – nem állja meg a helyét. Egyrészt a „magányos merénylő” az amerikai élet gyakori figurája. A politikai szociológia ezt azzal magyarázza, hogy Amerika – gyökereinek tulajdoníthatóan – erősen individualista társadalom.
Amerikában nem alakult ki a nyugat-európaihoz hasonló társadalmi kohézió (pl. nincs kötelező társadalombiztosítás, nincs a német vagy osztrák rendszerhez hasonló „Mitbestimmung”, a szakszervezetek szerepe kisebb). Továbbá: a kétpártrendszer nem teszi lehetővé azt a sokszínű vélemény- és érdekképviseletet, ami Európában kialakult.
Mindennek következtében egyes – többnyire mentális problémákkal küszködő emberek frusztráltsága így jut kifezésre: a védtelen tömegekre és gyerekekre támadnak, „bekattannak”. Nem csak erős túlzásnak, megengedhetetlen általánosításnak tartom fehér kasztról beszélni abban az Amerikában, ahol a gazdag, milliomos fehérek és a társadalom legalján álló fehérek anyagi- és státuszkülönbsége nagyobb fokú, mint Nyugat-Európában.
Végül pedig, a bűnözési lajstromokat a fekete és szinesbőrű férfiak vezetik: „A 30-as éveikben járó fekete férfiak egyharmada börtönben ül! A fekete amerikaiak nyolcszor akkora valószínűséggel lesznek gyilkosság áldozatai, mint a fehérek, és hétszer akkora valószínűséggel gyilkosok.”
Lásd erről publicisztikámat: Podmaniczky László:
Héjjas István: Az élő Univerzum genetikai kódja Az univerzum genetikai kódja úgy van „megalkotva”, hogy az élet mindenütt kialakuljon, ahol ezt a körülmények lehetővé teszik, továbbá az univerzum úgy van „megalkotva”, hogy a galaxisokban létrejöjjenek olyan körülmények, amelyek lehetővé teszik az élet megjelenését.
Ha pedig ez igaz, nem túlzás az „élő univerzum” megnevezés. – Írja Héjjas István, az elméleti fizika tudósa, aki széleskörű természettudományos ismeretekkel is rendelkezik. 6 oldalas esszéjében amellett érvel, hogy az Univerzum, az élet és a tudat kialakulása és működése
olyan feltételekhez kötött, melyek nem lehetnek a véletlen művei. Erre utal esszéjének címe. E feltételeket úgy tekinti, mint egy élőlény DNS-ébe kódolt jellegzetességeit. Jómagam e téren csupán laikus érdeklődő vagyok, ezért nézeteit közvetlenül nem vitathatom. Az Univerzum kialakulása meggyőződésem szerint nem tudományos kérdés, hanem a hit világába tartozik. De ami az élet és a tudat létrejöttét illeti, megemlítek néhány ismert természettudóst,
akik más véleményen vannak. Az élet kialakulásáról Richard Dawkins azt vallja, hogy a kezdő lépéshez igen-igen nagyfokú véletlenre volt szükség, de miután az megtörtént, az evolúció gondoskodott a további fejlődésről. (Lásd pl. Az önző gén c. könyvét.) - Szathmáry Eörs és John Maynard Smith
„A földi élet regénye” c. könyvükben számomra meggyőzően bizonyítják, hogyan alakulhatott ki „önmagától” az élet a Földön. Michio Kaku „Az elme jövője” c. könyve a tudatot mint „kontinuumot” fogja fel, számomra ugyancsak meggyőzően. Eszerint a tudat nem egy olyan szubsztancia, ami vagy megvan
egy élőlényben, vagy nincs (de legfőképpen az emberben van és másban nincs), hanem aminek legkezdetlegesebb jegyei már a legegyszerűbb élő organizmusokban is megtalálhatók. A tudat „emergens jelenségként” történő felfogása is széleskörűen elterjedt a tudományos világban. Mindazonáltal
Héjjas István esszéje érdekfeszítő, rendkívüli tájékozottságra valló olvasmány, mely elgondolkoztat minket az élet legnagyobb rejtélyéről, magáról az életről. (Kiss Károly) Héjjas István:
László Ervin: A tudat forradalma (Csikvári F. András könyvismertetése) A tudat forradalma nagyszerű beszélgetés korunk három nagy gondolkodója, László Ervin tudományfilozófus, Stanislav Grof, a transzperszonális pszichológia megalapítója és Peter Russell matematikus teoretikus között. A könyv ezt az 1996-ban egy hétvégén lezajlott beszélgetést tárja elénk.
László Ervin tagja volt a Római Klubnak. Foglalkozott a biológiai és fizikai fejlődés kérdésével, az emberi és társadalmi fejlődés elméletével. A Római Klub számára készített egy tervezetet arról, mi legyen a kormányok, közösségek, üzletemberek feladata az 1970-es és 80-as években.
Eme óriási munkában százharmincan vettek részt a világ számos országából. A három beszélgető partner arra a következtetésre jut, hogy minden problémánk gyökere tudati eredetű és ennek megfelelően a megoldást is a tudatunk módosításában kell keresni. (Csikvári F. András) Csikvári F. András: Az ökológiai közgazdaságtan művelőinek körében ismertek Ernst Schumacher nézetei is, miszerint a fogyasztás-orientált nyugati civilizáció képtelen mérsékelni környezetpusztító hatásait, ahhoz buddhista gondolkodásra lenne szükség.
E tudósok világnézetével szemben a marxista történelemfilozófia a termelőerők (munkaerő és technológia) és a termelési viszonyok (tulajdonviszonyok és vállalkozási formák) dialektikájával magyarázza az emberi történelmet.
Az új technológiák, a mesterséges intelligencia megjelenésének korában ezek embert, társadalmat és történelmet formáló hatásai különösen erőteljesek, és kétségeket támasztanak a tudat primátusát hangsúlyozó történelem-felfogással szemben –
bármennyire is kívánatos lenne az. De az is kétségtelen, hogy túlélésünket csak a tudat forradalma biztosíthatja. (Kiss Károly)
Alvajárásban haladunk egy kevésbé biztonságos jövő felé Kompetens vélemények a mai világgazdaságról (Kristalina Georgieva, David Beasly, David Malpass és az Economist 2023. febr. 18-i száma) „A jelenlegi geopolitikai széttördelődés egy új hidegháború szellemét idézi fel, mely a világot gazdasági blokkokra szabdalja szét, és amelynek az ára dollárbilliókat fog kitenni az elvesztett termelékenység formájában.
… Mindenkinek érdekében áll a nemzetközi együttműködés sürgős megerősítése.” "… Egy guatemalai vagy hondurasi gyerek eltartása az amerikai határ mentén egy menekülttáborban heti 4000 [!] dollárba kerül, miközben a szülőföldjükön hetente és gyerekenként 1-2 dollárból megvalósíthatók olyan programok,
melyek eredményeként nem fognak éhezni.” Kiss Károly:
A Mindennapjaink rovatban Beliczay Erzsébet arról ír, hogy a népbetegséggé vált elhízás ellen újabban nem egészséges életmódot és táplálkozást, hanem gyógyszereket javasolnak.
A növényeink beporzását végző méhek és más rovarok tömeges pusztulását pedig nem a kevesebb vegyszerhasználattal próbálják megelőzni, hanem drónok által végzett beporzást javasolnak. Beliczay Erzsébet: 
Fekete Amerika és Cigánymagyarország.pdf Az ő motivációjuk nyilvánvalóan nem az, hogy a fehérek belátható időn belül kisebbségbe szorulnak… és nem is a fehér erőszakra adott válasz.
Újabban gyakorta hallani olyan véleményeket, hogy Amerika oly mértékben megosztott, amely már felidézi a polgárháború veszélyét. Ez a megosztottság azonban az újkeletű hóbortokkal, a gender-mániával, a woke-kal és a cancel-culture-ral kapcsolatos. (Kiss Károly)
Elégedetlenségeink eredete: a kaszt.pdf
Az élő Univerzum.pdf
László Ervin a tudat forradalmáról.pdf
Alvajárásban.pdf
Az elhízás ellenszerei.pdf
Beliczay Erzsébet: Beporzók napja.pdf
E számunk zenéje: Counting Stars. Philip Reindl gitárral kíséri zenetanárát
http://utodaink-jovoje.hu/kepek/counting_stars.mp4
2023/3. szám, márc. 4.
Botos Katalin: Aggodalmak az ukrajnai háború kapcsán
A világgazdaság széttöredezi, és az együttműködés ma rosszabb, mint a hidegháború idején volt (Andrew Bacevich Foreign Affairs-ben megjelent ckikke alapján)
Andrew Bacevich bostoni történészprofesszor George Kennan 1948-as tanácsára emlékeztet, miszerint: „Ne essünk a II. világháborús győzelem által hozott helyzet csapdájába. Az ország nem engedheti meg magának az altruizmus luxusát, hogy az egész világ jótevője legyen. El kell kerülni a szükségtelen háborúkat, teljesíteni az ország alapdokumentumainak követelményeit, és az amerikai emberek számára tisztességes megélhetést és jövőt kell biztosítani.” Amerika ezt a tanácsot nem fogadta meg. Az orosz-ukrán háborúba való beavatkozás egyik súlyos következménye, hogy a világgazdaság széttöredezik, és az együttműködés ma rosszabb, mint a hidegháború idején volt.
Botos Katalin: Aggodalmak az orosz-ukrán háború kapcsán.pdf
Magyarország a 2. világháború óta; kultúra, politika, életbölcsesség
Szinetár Miklós székfoglaló beszéde a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémián (2022. okt. 18-án, utánközlés)
Szinetár Miklós: Székfoglaló
rövid változat: Székfoglaló - a Fidelio cikke
A kompetenciák csapdájában
Gloviczki Zoltán: Mire való a pedagógus?
(A 2023 febr. 2-i HVG-interjú ismertetése hozzá fűzött kommentárokkal.)
A kompetenciák súlyán, fontosságán túl a tanári pálya legújabb és legnagyobb módszertani kihívása a ChatGPT. Soha nem tapasztalt súllyal jelentkezik, hogy mit és hogyan tanítsanak az iskolák. Folytatva a korábbi okfejtést: ha már ismerünk egy alapvető tételt, mondjuk azt, hogy a középkorban minden vallásos formában jelentkezett, akkor a ChatGPT lehetőv teszi, hogy megkérdezzük: mit jelent ez, mit kell érteni alatta? És megkapjuk a választ, a kért terjedelemben…. De akkor most ezzel intelligensebbek lettünk? Megspóroltuk a keresés, utánajárás fáradalmait és hamarabb jutottunk el a válaszhoz. Ezáltal több idő marad tudásunk bővítésére, fejlesztésére.
De az alapvető kérdés változatlanul az: MIT KELL KÉRDEZNÜNK?
Kiss Károly: Kompetenciák csapdájában.pdf
Jeffrey Sachs – Európa elveszítette a józan eszét!
Jeffrey Sachs a kelet-európai rendszerváltások idején a Harvard közgazdász-professzoraként aktívan részt vett a volt szocialista gazdaságok átalakításában. A nevéhez fűződik a sokkterápiás javaslat, miszerint az árak felszabadításával és privatizálással kell az átalakulást végrehajtani. (Magyarország azt nem fogadta el, a fokozatos átmenet mellett döntött.) Ezen a rövid, 8 perces videón Amerikát és Nyugat-Európát illeti erős kritikával az orosz-ukrán háborúban játszott szerepe miatt. (Urbán Iván ajánlata)
Jeffrey Sachs: Európa elvesztette a józan eszét
Gelencsér András:
Ábrándok bűvöletében. A fenntartható fejlődés korlátai
A Greenfo zöld hírlevél hívta fel nemrég a figyelmemet Gelencsér András ritkábban hallható felvetéseket tartalmazó könyvére. Megállapításai erősen eltérnek a mai, főként az üvegházhatású gázok csökkentésére, a megújuló energiákra, elektromos autókra és épületfelújításokra koncentráló főáramú klímavédelmi gondolkodástól. Közel 50 perces előadása keretében a tudós-tanár sok adattal alátámasztva ismerteti alapvető kétségeit, hogy jelenlegi tudásunk mellett a klímaváltozás megállítható. Néhány gondolat az előadásból:
Az északi sark és egyéb fagyott területek (permafroszt) rohamos olvadása megállíthatatlan. A jégtakaró alól előkerülő, megolvadt talajból a felhalmozódott szerves anyagok rothadásával rengeteg üvegházhatású metán kerül a légkörbe. A napsütés, bár szinte korlátlanul érkezik a földünkre, közvetlenül nem hasznosítható energiaforrás. A napelemek igen alacsony hatékonysággal alakítják át a napsugarakat használható energiává. Gyártásukhoz energiafaló bányászattal lehet a berendezésekhez szükséges anyagokat kinyerni, a napelemek elhelyezése pedig hatalmas felületeket igényel. Ismerteti nyersanyagforrásaink végességét, ami pár évtized múlva súlyos erőforrásválsághoz vezethet. (Pl. a műtrágyához szükséges foszfáttartalék kb. 80 év alatt kimerül.) Az eddig felhalmozódott üvegházhatású gázok kivonása erőtlen, sokkal több erdőre és hatékonyabb technológiákra lenne szükség. A súlyos helyzetért elsősorban a jelenlegi kapitalista rendszert meghatározó erőviszonyok, illetve a fogyasztói társadalom tartozik felelősséggel. Óriási a gazdaság, illetve a lakosság energiaigénye, töredékét se hasznosítjuk újra a szűkösen rendelkezésre álló anyagoknak. A szerző találó módon nevezi a modern embert homo shopience-nek. (Beliczay Erzsébet)
Gelencsér András: Ábrándok bűvöletében
Beliczay Erzsébet:
Oktatásügy a partvonalon – Hogy lehet, hogy vannak, akiket ez nem zavar?
Életre szóló, csodálatos útravalót kaptam általános iskolám pedagógusaitól. Felsorolni is hosszú lenne az akkori, jórészt idősebb tanítók, tanárok oktatási és nevelési teljesítményét, lelkesedését és – az ötvenes években elkerülhetetlen politikai feszültségek kezelésében tanúsított – diplomáciai érzékét. Több, mint száz népdal, szolmizálás, rengeteg közös éneklés a kirándulásokon, rajzszakkörök, évente színielőadások (ahol minden gyerek színpadra léphetett), miközben a matek és a magyar tanítását se hanyagolták el.
Gyermekeim sajnos, akik a rendszerváltás után jártak iskolába, már jóval kevesebb rátermett pedagógussal kerültek kapcsolatba. (Ez is jelzi, hogy már az átkosban megkezdődhetett a nevelők és még más, sok empátiát és áldozatot kívánó foglalkozás elhanyagolása.)
Beliczay Erzsébet: Partvonalon az oktatásügy.pdf
Robert Waldinger, Mark Schultz: The Good Life
J Mearsheimer A nagy téveszme c. könyvében (ismertetését lásd 2022. dec. 27-i, 16. számunkban) azt írja, hogy bármennyire is nagy esze van az embernek, és képes az okoskodásra, “ennek a képességnek mégis jelentős korlátai vannak, különösen akkor, amikor arra a lényeges kérdésre kell választ adni, hogy mi a jó élet. Mi határozza meg a jó életet?” Azóta elolvastam egy bonyolult esszét, mely új mesét ad elő: az evolúció elhozta a piacot, a piac a demokráciát, a demokrácia a boldogságot. (Itt a mese vége, kussoljatok már gyerekek – stílusban.) A “kis” vagy “egyszerű” emberek mindig is sejtették, hogy nem a hatalom, nem a pénz hozza el a boldogságot. A legfontosabb tényező a személyes kapcsolatok megléte, azok érzelmi minősége és az egyén maga formálta kapcsolati hálójának szorossága. Most megjelent egy könyv, ami kutatásokkal igazolja, hogy ez bizony így van. 724 ember sorsát követték 75 éven keresztül. (Robert Waldinger, Mark Schultz: The Good Life.) Hamar bestseller lett. Sajnos még nem sikerült megszerezni, de a kritikák alapján nagyon érdekes könyv lehet. Dr. Waldinger előadását „What Makes a Good Life” címmel már eddig több mint 42 millió alkalommal nézték meg.
Csíkszentmihályi szerint a boldogság feltétele, hogy minél többet azt csinálhassuk, ami örömet okoz (flow élmény). De a siker és az eredményesség is nyilvánvalóan fontos szerepet játszik életünkben; - a könyv megszerzése és elolvasása után visszatérünk a témára. Most az egyik szerző, Robert Waldinger videóját ajánljuk szives figyelmükbe. (Csikvári F. András)
R. Waldinger: The good life
Csalódás:
Harari: Oroszország Ukrajna elleni háborúja a sikeres liberális világrend elleni támadás
Yuval Noah Harari elmúlt években megjelent rendkívül izgalmas és érdekes könyvei sokunk számára azt jelentették, hogy Harari a történelem igazi értője és magyarázója. A Spiegel idei 2. számában viszont – azt kell mondjam – egy eléggé primitív álláspontot fejtett ki az orosz ukrán háborúról. (KK)
Kiss Károly: Harari az orosz-ukrán háborúról.pdf
Podmaniczky László: Okosórák, egészség és a „számszerűsített én”
Ma nem aludtam valami jól, mélyalvásban összesen csak 38 percet töltöttem, a többi alvásidő a könnyű alvás (nevezhetjük talán szendergésnek?) kategóriájába tartozott. Így aztán az összesített alvás pontszámom 73 pont lett, ami alacsonyabb, mint a felhasználók 58 %-a által elért pontszám. Reggeli után felpattantam a szobabiciklire, amivel fél órát tekertem, ügyelve arra, hogy a pulzusom 110-120 között, a kívánatosnak tartott aeorobic tartományban maradjon. Ezzel sikerült 215 kcal-t elégetnem (kb 10 %-át annak, amennyit naponta magamhoz veszek). Igen, kitalálták, mindezt az okosórám jóvoltából sikerült rögzítenem…
„A testet szenzorokkal látják el, amelyek automatikusan számokat termelnek. Még a lazításnál is a teljesítmény és a hatékonyság számít. A puszta adattömeg azonban, amely eközben felhalmozódik, nem válaszol a kérdésre: ki vagyok én? A személyiséget az értelmetlenségig adatokra bontják. Az adatok és a számok additívak, nem narratívak. Az értelem viszont a narráción alapul, az adatok az értelemnek csupán a hiányát töltik ki.”
Podmaniczky László: A számszerűsített én.pdf
A szovjet hagyaték: 16-17 millió hazátlan orosz
A Szovjetunió leépítése során elkövetett legnagyobb hiba az volt, hogy nem gondoskodtak a volt tagköztársaságokban élő orosz nemzetiségű lakosság sorsáról: feltételül kellett volna szabni számukra a területi, de legalább is kulturális autonómiát. – Részben ide vezethető vissza a mai orosz ukrán háború. A Nyugat pedig – újkeletű identitáspolitikája révén – teljesen érzéketlenné vált a nemzeti-ségi kérdések iránt.
Kiss Károly: 16-17 millió hazátlan orosz.pdf
Kiss Károly: The Soviet legacy: 16-17 milllion stateless Russians.pdf
a Magyar Nemzetben megjelent változat: A szovjet hagyaték
Fellner Ákos:
A makroökonómiai válság-előrejelzés lehetőségei szövegbányászatilag specifikált random panelregressziós modellekkel (Külgazdaság, 2022/11-12.)
A gazdaságiválság-előrejelzést két klasszikus nézet jellemzi. Az egyik szerint válságelőrejelzésre az idősoros modellek a legalkalmasabbak, a másik szerint a legerősebb válságszignál a fogyasztói árindex, illetve a különböző befektetői bizalmi indexek változása. Ez a tanulmány magyar példán keresztül mutatja be a szövegbányászati módszerekkel specifikált random hatású panelmodell (REPR) működését amellett érvelve, hogy a modell hibatagjainak értékei jóval pontosabb összefüggések feltárását teszik lehetővé panelregresszió használatával, mint idősoros modellek alkalmazásával, illetve válságszignálok esetén sokkal fontosabb a külkereskedelmi árindexek monitorozása, mint a fogyasztói árindexé vagy a befektetői bizalmi indexé.
Fellner Ákos: Válságelőrejelzés panelregressziós modellekkel.pdf
Egy könyv és a valóság
Csányi Vilmos szerint ez a könyv megoldást kínál a klímaválságra. Obama azt mondta, hogy az aktuális kedvencei közt van. Bill Gates szerint nagyon figyelemre méltó könyv. A Csányi volt az ok, hogy megvettem.
Kim Stanley Robinson A jövő minisztériuma című könyve 2020-ban jelent meg. Műfaja sci-fi, de velünk történik a 2024 - 2050 közötti időszakban.
A könyv nagyot robbant, mert megoldásokat kínál és azt igéri, hogy 2050-re legyőzzük a klímaválságot, a Föld és az emberiség jelentősen átalakul. Megoldjuk a migráns válságot, a természet visszakapja a (fele) Földet, legyőzzük a gazdagokat, egyáltalán a kapitalizmust.
Nagyszerű könyv, zavarbaejtően gyenge könyv.
Csikvári F. András recenziója: A Jövő Minisztériuma.pdf
Dr. Héjjas István: A bioenergetika és az univerzális mező
A bioenergetika körébe sorolt diagnosztikai és terápiás eljárásokat az emberiség évezredek óta alkalmazza, eredményességük számos területen összemérhető a modern orvoslással. Bemutatjuk, hogy az ilyen terápiák működésének értelmezéséhez paradigma váltásra van szükség, és felvázolunk egy ilyen elméleti modellt. Ehhez felhasználjuk Bauer Ervin biológia elméletét, a kvantumfizika egyes eredményeit, a kvantummező elméletből leszűrhető következtetéseket, továbbá Dénes Tamás által az organikus rendszerekre kidolgozott multistruktúra elméletet. Bemutatjuk, hogy az ilyen terápiák hatásmechanizmusának értelmezéséhez a négy alapvető kölcsönhatás egyesítésével megalkotható egyesített mező-elméletet indokolt kiegészíteni egy ötödik komponenssel, amely létrehozza a világban törvényszerűen jelenlévő biológiai élet és tudatosság jelenségét.
Héjjas István: Bioenergetika és univerzális mező.pdf
E számunk zenéje:
Bruce Springsteen: Dream Baby Dream
Nézzétek ezeket az arcokat, ezeket a tekinteteket, vagy nézzetek önmagatokra. Kiléptünk a racionalitásból; az irracionális, a metafizika, a transzcendentális szférájában vagyunk - mert e zene által a transzcendentálissal, a megérthetetlennel, a felfoghatatlannal kommunikálunk.
Kiss Károly: A zene misztériuma; kalandozások a metafizika világában.pdf
2023/2. szám, febr. 4.
Légy részese te is a csodának!
Beszélgetések OpenAI-val és copy.ai-val
(Elkezdődött a 21. századi tudásforradalom)
Az OpenAI 2022. november 29-én tette nyilvánosan hozzáférhetővé ChatGPT-jét. (Generative Pre-trained Transformer – egy autoregresszív nyelvi modell, mely a deep learning felhasználásával emberi szöveget állít elő.) Ezáltal lehetővé vált, hogy bárki használhassa az informatika legújabb csodáját, a mesterséges intelligencia azon képességét, hogy bármilyen témában képes a meglévő tudást szintetizálni, kérdéseinkre választ adni. Az OpenAI tudásbázisa az Azure, a Microsoft felhője. A Microsoft hamarosan 10 milliárd dollárt (!) fektet be az OpenAI fejlesztésébe.
Próbálgatjuk az OpenAI-t. de még nem vonunk le következtetéseket. Sőt, még minősíteni sem merjük – de sejtésünk szerint korszakos jelentőségű lépésről – mi több – ugrásról! van szó, mely elsősorban a tudományban, a tudományos kutatásban, a tudományos eredmények publikálásában és az oktatásban okoz majd alapvető változásokat. Az Economist úgy ír róla, mint a kiadók, szerkesztőségek életének megkeserítőjéről, a házi dolgozatok koporsójába vert szögről. (2023 jan. 28, Schumpeter) Az egyik végiggondolandó probléma nyilvánvalóan a szerzőség kérdése lesz majd. Ez nem új téma, egy ideje már felmerült a mesterséges intelligenciával kapcsolatban, foglalkoztunk is vele – (lásd a 15. számunkban a Breakthrough-díjaknál). (Kiss Károly)
Kiss Károly: Mire képes a mesterséges intelligencia?.pdf
Megjelentek olyan, széles körben – elvileg a világ bármelyik részén – elérhető internetes felületek (chat.openai.com, copy.ai), melyek emberi módon megfogalmazott kérdésekre adnak olyan válaszokat, amilyeneket eddig csak emberek tudtak adni. Ezek a felületek nem a hagyományos algoritmikus módon működnek, hanem óriási tudás- és adatbázissal a háttérben összefüggéseket keresnek és mintakövetés révén adnak válaszokat. Ráadásul, hogy még jobban hasonlítsanak hozzánk, ezek a gépek sem adják ugyanazt a választ ugyanazon kérdés ismételt feltevésekor – ahogy ezt a ChatGPT látványosan igyekszik is demonstrálni. Mi lesz ebből? – kérdezik sokan, köztük én is. A legfőbb kérdés bennem – mint valamikori egyetemi emberben – a tudás szerepének markáns átértékelése körül jelenik meg. Mi az, amit a jövőben nekünk, embereknek érdemes még megtanulnunk, és ezt hogyan lehet tanítani? (Podmaniczky László)
Podmaniczky László: A mesterséges intelligencia kísértete.pdf
Goodbye to the blank page copy.ai: copy.ai
copy.ai bemutatkozik: Chat GPT vagyok.pdf
Eddig volt a ChatGPT ingyenes copy.ai: Már nem ingyenes a Chat GPT
Vajon tényleg mindenhez hozzá tud szólni? Szokott-e tévedni? És elismeri-e?
Csikvári F. András: Találomra feltett kérdések.pdf
A szerelmes virsli Jonathan Stock, a Spiegel újságírója megkérte ChatGPT-t, hogy írjon forgatókönyvet két virsli kapcsolatáról, tekintettel Immanuel Kant etikájára (Der Spiegel Nr. 2 /2023) (KK)
Chat GPT: Szerelmes virslik.pdf
Vita:
Fellner Ákos: Ne misztifikáljuk a mesterséges intelligenciát! (comments are welcome!)
Fellner Ákos: Ne misztifikáljuk a MI-t!.pdf
Gitta Kutyniok: The Mathematics of Artificial Intelligence (utánközlés)
Ezt az előadást a szerző a Matematikusok 2022. évi Nemzetközi Kongresszusán tartotta. Középpontjában a „deep learning”, a mesterséges intelligencia új irányzatának a matematikai vizsgálata áll, mely a neurális hálózatok, az agyműködés mintáján alapszik, azt igyekszik utánozni. Hét matematikai kérdést nevez meg, melyek kulcsfontosságúak a MI szempontjából az expresszivitás, optimalizálás, általánostás és a megmagyarázás terén, továbbá melyek az inverz problémák és a parciális diferrenciálegyenletek vonatkozásában fontosak a MI számára: (1) Milyen szerepet játszik a mélységi megismerés? (2) A neurális hálózatok felépítésének melyik aspektusa befolyásolja a deep learninget? (3) Miért változik a sztochasztikus gradiens csökkenése jó lokális minimumokká, annak ellenére, hogy a probléma nem konvex jellegű? [itt még a kérdést sem értem] (4) A nagy neurális hálózatok illeszkedése miért nem túl szoros? (5) Miért teljesítenek jól a neurális hálózatok a nagyon magasan-dimenzionált környezetben? (6) Az adatok mely jellegzetességei ismerhetők meg „mély felépítéssel”? (7) Vajon képesek a neurális hálózatok helyettesíteni az erősen specializált numerikus algoritmusokat a természettudományban? (Fellner Ákos olvasmányajánlata)
Gitta Kutyniok: The Mathematics of Artificial Intelligence.pdf
Vida Gábor: Amióta "kilóra" mérik a tudományos teljesítményt, s társszerzőséget már hirdetéses alapon is lehet vásárolni, az AI (artificial intelligency) jelentősége megnőtt. Becsületesebb kutatók ezt a cikk szerzőségébe is beveszik, mások meg önálló hamis cikkeket iratnak vele, amit sokszor a szaklektorok (peer) sem vesznek észre. Multimillion-dollar trade in paper authorships alarms publishers (nature.com) Abstracts written by ChatGPT fool scientists (nature.com) ChatGPT listed as author on research papers: many scientists disapprove (nature.com) Táplálkozás és agyműködés (The Economist, 2022. Karácsony) Az ősember az elejtett vaddisznót nyársra tűzve megsütötte, és hozzá az asszonyok bogyókat, ehető zöld leveleket gyűjtögettek. Sok ezer éven keresztül, elődeink hormonmentes húsokat, vegyszermentes –
erjesztéssel, savanyítással, szárítással tartósított – zöldségeket, gyümölcsöket fogyasztottak. Mára a fejlett világban a lakosság jelentős része egészségtelenül táplálkozik, melyen nem sokat segít az étrendkiegészítők
évi 150 milliárd dollár fölötti globális forgalma sem. (Test Dinan professzor, a corki egyetemről, „Étrendkiegészítő Wild West” -nek nevezte a fejlett világot.) A táplálékok agyunkra gyakorolt hatásairól és az egészséges
táplálkozásra vonatkozó kutatások szükségességéről szól az Economist 2022. karácsonyi számában megjelent cikk. Beliczay Erzsébet:
Beliczay Erzsébet ismertetője
Étkezésünk kapcsolata mentális egészségünkkel.pdf
Bob Lloyd: One Hundred Years of Insanity:
The dangers of growth, nuclear war, climate change and peak oil; driven by propaganda and on the road to tyranny
(könyvismertetés)
A szerző az emberiség létét fenyegető legfontosabb veszélyeknek a klímaváltozást és a nukleáris háború lehetőségét tekinti, és közel ilyen súlyúnak az energiaforrások kimerülését. Ezek szerinte a gazdasági növekedés iránti véget nem érő ragaszkodásunkra vezethetők vissza. A könyv újdonsága, hogy e problémákat a fizikai tudományok, a pszichológia, a politikatudomány és a társadalomtudományok egymásbafűződő komplex rendszerében elemzi és kívánja megoldani. E megközelítést rendszerdinamikának nevezik. Módszertanilag ez azt igényli, hogy meg kell találni ez eltérő tudományágak között a megfelelő kapcsolódási pontokat. Jay Forrester, e módszer egyik képviselője szerint ez azért is nehéz, mert e kapcsolódási pontok gyakran ellentétesek az intuícióinkkal. Az elmúlt évtizedekben a világpolitika és a neoliberális közgazdaságtan megnehezítették, sőt, lehetetlenné tették ez eltérő tudományágak megfelelő összekapcsolását, és a világ nem a fő problémák megoldása, hanem azok kiélesedése felé haladt. (Vida Gábor olvasmányajánlata)
Bob Lloyd: One Hundred Years of Insanity
Botos Katalin: Keresztény közgazdaságtan
Az emberek jó közgazdászok. Keresik, miből lehet megélni, s hol tudják legolcsóbban beszerezni, ami kell, szükségleteik kielégítéséhez. Jó mikro-közgazdászok… De arról, hogy a makro-világban, országosan, s a nemzetközi gazdaságban, milyen törvényszerűségek vannak, keveset tudnak. Pedig nagy hatással van mindez az életükre. Hivatásomnak azt tekintem, hogy egy kicsit megvilágítsam ezeket a körülményeket, és a keresztény vallás szellemében interpretáljam azokat.
A könyv a Mária Rádióban tartott ismeretterjesztő célú előadásaimból válogat; kereskedelmi forgalomba nem kerül, igényelhető – esetleg némi támogatás fejében – a Kiadótól, a Mária rádiótól. (Botos Katalin)
Botos Katalin: Keresztény közgazdaságtan.pdf
MINDENNAPJAINK (Beliczay Erzsébet rovata)
(Az élelmiszer-ársapka táplálkozási hátrányai; Kvassay Jenő vízgazdálkodási útmutatása; Az egészségügy megbecsülésének hiánya európai jelenség; Petőfi 200; Zöldítsük városainkat)
Beliczay Erzsébet: Mindennapjaink 2023. január.pdf
2023/1. szám, jan. 27.
Globális katasztrófa felé tartunk
Nouriel Roubini könyve a „megafenyegetésekről”
Nouriel Roubini amerikai közgazdászprofesszort a szakma Dr. Vészmadárként [Dr. Doom] ismeri; azért, mert a 2008-ban kirobbant amerikai jelzáloghitel-válságot már 2006-ban megjósolta. (Ő magát Dr. Realistának nevezi.) A vele készült interjúnak a Spiegel „A harmadik világháború már elkezdődött” címet adta. A Financial Times recenzora pedig könyve kapcsán „katasztrófák áradatáról” írt.
Kiss Károly ismertetése: Rohanunk a totális katasztrófa felé
Podmaniczky László – ChatGPT:
Mi a baj a nagy digitális szolgáltatókkal?
2022 rossz év volt a befektetők számára; a technológiai cégek tőkéje is leértékelődött és alkalmazottaik tömeges elbocsátására került sor. Elemzésemben az Open AI ChatGPT-jét is megkérdeztem: „ő” hogy látja, Mi a baj a nagy digitális szolgáltatókkal?
Podmaniczky László: A nagy digitális szolgáltatók problémái.pdf
Kiss Károly: Befektetők gondjai
Szidjuk a mindennapi inflációt, de közben azon is törjük a fejünket, hogy mi legyen a megtakarításainkkal, mibe fektessük a megspórolt pénzünket. Ez most a világgazdaság egyik legnagyobb gondja; ami ugyanúgy érinti a sok milliárd dollárt kezelő befektetési alapokat, mint a szerény, csak néhány millió forinttal rendelkező magyar kisnyugdíjasokat.
2022-ben a befektetők a második világ-háború utáni időszak legnagyobb veszteségét szenvedték el, mert vége lett a 2010-es évekre jellemző alacsony infláció és alacsony kamatok korszakának. Az infláció és a stagfláció elemzése mellett a befektetések vizsgálata
a világgazdaság egy újabb dimenzióját tárja fel.
Kiss Károly: Befektetők gondjai.pdf
Botos Katalin:
Nobel díjas közgazdák 2022-ben (Bankok a gazdaságban)
2022-ben Ben S. Bernanke, Douglas W. Diamond, és Philip H. Dybvig kapták megosztva a közgazdasági Nobel díjat a bankoknak a gazdaságban betöltött szerepe tárgyában. A Bizottság a kitüntetetteknek a 2008-2011-es nagy pénzügyi válsággal kapcsolatos kutatásait ismerte el – elméleti munkájukat Bernanke akkori, Fed-elnökként folytatott gyakorlati tevékenysége is kiegészítette. (Bernanke munkásságának további fontos része, hogy az 1929-33-as nagy gazdasági válságról megállapította, hogy a bank- és pénzügyi rendszer nem csak elszenvedője, de előidézője is volt a válságnak.) A díjazottak kutatásaiból világossá vált, hogy elsősorban a nem-banki hitelközvetítők voltak a válság fő kiváltói és a jegybanki likviditás szinte korlátlan rendelkezésre bocsátása volt a megoldás. Az így a gazdaságba pumpált pénz azonban elsősorban ezen nem-banki pénzközvetítők kimentésére szolgált. Szűk szektor-érdeket szolgált, s nem igazán a közjót; nem a reálgazdaság szükségleteinek kielégítését. Ennek elemzését hiányolom a Nobel-díj Bizottságnak a 2022-es közgazdasági Nobel díjasok munkásságát értékelő tanulmányából.
Botos Katalin: Nobel díjas közgazdák 2022-ben.pdf
Szentes Tamás: Végveszélyben
Szentes Tamás a világgazdaság elismert tudósa. 18 oldalas értekezésében együtt tárgyalja korunk globális kríziseit, rámutat azok összefüggéseire. Különös figyelmet fordít a migrációra (a „kibocsátó” országok szemszögéből nézve azt), a világgazdasági válságokra és a tudományok diszciplináris korlátoltságára. Legnagyobb terjedelemben az orosz-ukrán háborút elemzi; kiemeli a nyugat-európai politikusok szűklátókörűségét és Amerika e konfliktusban játszott kulcsszerepét. Különösen érdekes, amit az Oroszország elszigetelésére irányuló törek-vésekről és a kritikátlan rendszerkritikákról mond. (Kiss Károly)
Szentes Tamás: Végveszélyben.pdf
Richard Heinberg: Can Civilization Survive?
Képesek vagyunk-e a poszt-karbon jövőbe való átmenetre?
A világ jelenlegi törekvése, hogy elmozduljon a fosszilis tüzelőanyagokra való ráutaltságtól – lesz a legnagyobb, legdrágább és legbonyolultabb műszaki változás, amellyel az emberiség valaha is próbálkozott. Ha nem sikerül, az az ipari civilizáció végét jelentheti. A sikerhez óriási befektetésekre és erőfeszítésekre, valamint közös áldozatokra lesz szükség. Ez a következtetése azoknak a kulcsfontosságú, közelmúltbeli tanulmányoknak, amelyek megpróbálják modellezni a globális energiaátmenetet. A szerző az oregoni Post Carbon Institute-ban készült tanulmányok következtetéseit összegzi. (Vida Gábor olvasmány-ajánlata)
Richard Heinberg: Can Civilization Survive?
E hatalmas témának több elágazása van. Az egyik a rendszerdinamika körébe tartozik: az új energia elsősorban villanyáram jellegű (főként napelemek és szélturbinák termelik) és egy olyan világban kell alkalmazni, ami a szénhidrogének használatára rendezkedett be. Emellett meg kell oldani a tárolását is, mivel kinyerése nem folyamatos és nem tetszés szerinti. Véget nem érő számítások folynak az energetikai beruházások megtérüléséről – ez az EROI-mutatók (Energy Return on Investment) kérdése; a témával 13. számunkban már foglalkoztunk – lásd Héjjas István tanulmányát. Az átmenet költségét – 30 évre számítva – globálisan 275 trillió dollárra becsülik. Kontinentális európai felfogásban ez 275 billió, azaz 275 ezer milliárd dollár. (Összevetésként: a globális GDP az elmúlt évben 104 ezer milliárd dollár volt. Amerikáé 2021-ben 23 ezer md, Kínáé 18 ezer md; a miénk 185 md.) De a legfontosabb kérdés, hogy mi veszi rá, mi kényszeríti az egyes országokat e globális változások megtételére. Ez a nemzetközi klímagyezmények, a karbonsemlegesség és a „net zéró” témája, melyekkel folyamatosan foglalkozunk – lásd Éghajlat és környezeti válság oldalunkat. A tanulmány azzal is számol, hogy az átmenetnek jelentős többlet-energia igényei is lesznek és átmenetileg nő majd a széndioxid-kibocsátás. (Kiss Károly)
Jan Krikke: Till Debt Do Us Part – BRICs
A BRICs-országok törekvése a nemzetközi kereskedelem dollártalanítására
A dollártól, mint nemzetközi valutától való leválás kísérlete lenne a BRICs országok által kreált közös valuta bevezetése, amely a résztvevő országok valutakosarán alapulna. (Eddig swap-egyezményekkel kerülték ki a dollárt a nemzetközi elszámolásokban.) A világ népességének 41%-át kitevő BRICs országok (Kína, Oroszország, India, Brazília, Dél-Afrika) mellett mások, afrikai, arab és más országok is jelezték lehetséges csatlakozásukat. A petrodollárhoz hasonló-an ez a kosárvaluta is elsősorban a 7 ezer md dollárnyi olajpiaci forgalomra vonatkozhatna, de másra is kiterjedhet. – A dollár nemzetközi valuta szerepe az USA számára a világgazdasági és politikai hatalmat biztosítja. Ettől szeretne a Kína-vezette országcsoport szabadulni, különösen az ukrán válság utáni szankciók hatására. Az eladósodott fejlődő országok számára a dollárkamatok emelése katasztrofális hatású. – Ezt mi is megtapasztaltuk, máig megszenvedjük. (Botos Katalin)
Jan Krikke: Till Debt Do Us Part – BRICs
Merkel az orosz-ukrán háborúról:
2008 Bukarest = 1938 München?
Angela Merkel a NATO 2008-as bukaresti tanácskozására, melyen elodázták Ukrajna felvételét, úgy tekint mint az 1938-as müncheni egyezményre, amikor Anglia, Franciaország és Olaszország hozzájárult Csehszlovákia szétdarabolásához, és ezzel időt nyertek, hogy felkészüljenek a Hitlerrel való összecsapásra. (Azaz 2008-ban az oroszok Ukrajna elleni támadását késleltették, hogy az ukránok időt nyerjenek a háborúra való felkészüléshez.) – Vajon megállja-e a helyét ez a nagyívű történelmi összevetés?
Kiss Károly: Merkel az orosz-ukrán háborúról.pdf
Beliczay Erzsébet kifogásolja, hogy a főváros idegenforgalmi körzeteiben a külföldi tömeggyártás giccseit árulják, az igényes hazai kézműves termékek helyett. Összeveti a cukor, méz és melasz tápértékét. Ismerteti azokat az elképzeléseket, melyek a biodiverzitás megőrzése érdekében csökkentenék a mezőgazdaság földterületét. Az idegen nyelvtudás mellett most a szakmunkások esetét felhozva érvel. És újabb megvilágításba helyezi az autizmust.
Beliczay Erzsébet: Mindennapjaink.pdf