Újdonságok

MILYEN LESZ 2025?

Tom Standage, az Economist 2025-ös előrejelző kiadványának szerkesztője 10 pontba foglalja a várható eseményeket. (E fantáziátlan felsorolást csak az olvassa el, aki unatkozni akar.)

Kiss Károly: A világ 2025-ben.pdf

ILYEN VOLT 2024

Kiss Károly: Ilyen volt 2024.pdf

Az amerikai gazdaság hasított, Kína megtorpant, Európa lemaradt. Olimpia botrányokkal, szélsőséges időjárási jelenségek, rossz év az autóiparnak. Folytatódó háború Ukrajnában és a Közel-Keleten. Amerika és a Nyugat kijelentései és intézkedései egy világháború felé sodorták a világot, de Trump november 5-i megválasztása meghozta a reményt: befejeződnek a konfliktusok és elhárul a világháború veszélye. Az Asszad-rezsim összeomlása meggyengítette Irán és Oroszország befolyását a Közel-Keleten.

Kiss Károly: Sok hűhó Trump kínai importot sújtó vámtarifái körül

A Biden-adminisztráció megtartotta a Trump idején a kínai importra kivetett vámokat, sőt, még fokozta is azokat. (Az intézkedések legfontosabb oka az USA kereskedelmi mérleghiánya Kínával szemben.) Donald Trump személye a balliberális világelit számára elsősorban ideológiai okok miatt nem kívánatos, és még sikeres gazdaságpolitikai intézkedéseit is kétségbe vonják.

(A diagram címe helyesen: Amerika kereskedelmi mérlege Kínával)

Kiss Károly: Trump vámtarifái.pdf

Magyar Nemzet: Trump vámtarifái

Blamini: egy kreatív játék

Blamini: Egy kreatív játék

2024 Karácsonyi számunk

Kiss Károly: A józan ész trónfosztása… zajlik most a liberális nyugati világban

(karcolat)

„Bosszúszomjas bolondokat készül kulcspozícióba helyezni Donald Trump” – írja a Financial Times. Az Amerikában élő agg Berend T. Iván azon kesereg, hogy egy bűnöző kerül majd az elnöki székbe. Hazai amerikanológusok Trump kiszámíthatatlanságát és alacsony intellektuális szintjét kifogásolják. Nagy Gábor Trump jelöltjeit bemutató cikkéből (Hvg 2024 nov. 21.) talán az ifj. (de valójában már idős) Robert Kennedy tűnik alkalmatlannak. Ő az amerikai fiatalok egészségi állapotát tartja aggasztónak, és ezért a Big Agro-t és a Big Pharma-t hibáztatja. Ebben sok igazság van, de az az állítása, hogy „a vírust úgy találták ki, hogy az a kaukázusi és a fekete embereket betegítse meg, és az aszkenázi zsidókat és kínaiakat kímélje” – lehangolólag hat.
Ezzel együtt én úgy gondolom, hogy most a józanul gondolkodó embereknek örülniük kell és felszabadultan sóhajtani: az amerikai józan többség jóvoltából – akik Trumpot választották – megszabadulunk a világháború (ne adj’ isten az atomháború) veszélyétől! A kesergő nyugati liberális elitet érdekes módon ez egyáltalán nem aggasztotta. Sőt, egyre jobban belelovallták magukat a háborúba. Nem aggódtak amiatt, hogy egy szenilis vénember és egy koncepciótlan, tudatlan nő háta mögött a militarista lobbi először kiprovokálta az oroszok támadását Ukrajna ellen, majd fokozatosan belevitték ebbe Európát is. Miután pedig több százezer férfi meghalt, és Ukrajna romokban áll, most azt követelik, hogy szállítsák le az ukrán hadkötelezettséget 18 évre, az ukránok állítsanak ki újabb 160 ezer katonát (azaz pusztuljanak el az ukrán férfiak legfiatalabb generációi is) mert egyébként nem folytatják a fegyverszállítást. Most pedig amiatt aggódnak, hogy Trump és emberei tönkreteszik Amerikát, a nemzetközi intézményeket, sőt a világot.
További felhőtlen aggodalmaskodást kívánok. De engedtessék meg nekem, hogy én boldogan várjam a karácsonyt és Trump beiktatását.

Botos Katalin:

Cancel Culture – az „eltörlés kultúrájáról” Advent idején

Az Amerikából származó cancel culture Európában sajátos fordulatot vesz: a kereszténység eltörlésére irányul. Mit tehetünk ellene? Törüljük el az eltörlés-kultúrát!
Azáltal, hogy ápoljuk hagyományainkat. Találjunk erre időt. Ápoljuk kapcsolatainkat kisebb nagyobb közösségeinkkel, amelyekben megvitatjuk a világ nagy kérdéseit, összekapcsolva személyes életünk tapasztalataival. Neveljünk gyermeket, gondozzuk öregjeinket. Kísérjük el embertársainkat a bölcsőtől a sírig. Írjuk, kutassuk családtörténeteinket. Olvassunk lírát, történelmet, szépirodalmat, - álljunk meg néha! Tanuljunk énekeket, tanítsunk rá gyermekeket, unokákat. Legyünk tevékeny gyakorlói a természetvédelemnek, gondozzunk növényeket, állatokat, legyünk közösségben – amennyire csak lehet – a minket körülvevő világgal. Ne riadjunk vissza a fizikai tevékenységektől, éljük át az alkotás egyszerű örömét, a kertészkedést, vendégvárás előkészületeit, a barkácsolást. Mint Anteusz, érintsük meg a földet, a valóságos világot, minél többször.
Erősek leszünk...Győzünk az eltörlés-kultúrája fölött.

Botos Katalin: Az eltörlés kultúrájáról.pdf

A sor végén kullogunk

(Der Spiegel Nr. 47 / 16.11.2024: Viel Geld für nichts. (Carlotta Böttcher et al.)

Azon 8. ösztályosok aránya (%), akik naponta legalább egyszer használnak digitális eszközöket az iskolai órákon - 2023-as adatok

Sajnos, a 27 európai uniós tag és még néhány más ország rangsorában szinte az utolsó helyen állunk
Az első függőleges vonal az EU-átlag, a második a nemzetközi átlag

A németeken eluralkodott a hanyatlás érzése (Der Spiegel Nr.42 / 12.10.2024)

A GDP növekedésének prognózisa

A munkaképes korú népesség aránya az összlakosságban

A villamosenergia átlagos ára

Állami beruházások

Kiss Károly: Német gazdasági hanyatlás.pdf

Csikvári F. András:

Bal-liberális a Chat-GPT? A válasz igen

(Vélemény 2024-11-10; utánközlés)

Az alábbiakban egy viszonylag hosszú beszélgetést találtok a Chat GPT-vel arról, hogy miért tűnik ő bal-liberálisnak. Miben különbözne egy orosz, kínai vagy indiai nyelvi modell a Chat-GPT-től? Lehetne-e a világnak egyetlen közös Chat-GPT-je? Hogyan kezeli azt, ha a kérdező más véleményen van, mint ő?
”Nyugati” adatbázison tanították be, és ennek az adatbázisnak a túlnyomó része kötődik a liberális demokratikus értékekhez. A válaszaiban – különösen az első válaszban, mikor még nem ismeri a kérdező preferenciáit – az általa semlegesnek gondolt irányba fordul. Egészen bizonyos, hogy az orosz, kínai vagy indiai nyelvi modell más válaszokat adna, pusztán azért, mert más adatforrásokon tanították be őket, nekik más lenne a “semleges” irány. Egy a teljes világot tükröző nyelvi modell lehet, hogy nem is tudna rövid és értelmes válaszokat adni. Végül, ő a kérdezővel nem keresi a konfrontációt, nem kívánja meggyőzni a kérdezőt, pusztán információkat nyújt a szélesebb megértéshez.

Csikvári F. András: Bal-liberális a Chat GPT?

Botos Katalin: Szubszidiaritás az egyházi tanításban

A katolikus egyház tanításai között fontos szerepe van a szubszidiaritásnak. Ezzel XVI. Benedek pápa Caritas et Veritate c. enciklikája (2009) fog-lalkozik a legáthatóbban. A szubszidiaritás elvének a kis helyi közösségektől a globális nagyvállalatokig és a világgazdaságig minden szinten van érvényes mondanivalója. Érdekes párhuzamok fedezhetők fel Raghuram Rajan neves indiai közgazdász nézetei és a pápai enciklika között.

Botos Katalin: Szubszidiaritás az egyházi tanításban.pdf

Csikvári F. András: Micsoda? Már Románia is?

(Vélemény, 2024-11-05; utánközlés)

Az utóbbi időkben gyakran jelenik meg híradás arról, hogy Románia megelőzött minket a gazdasági fejlettségben. Csikvári F. András utánajárt a statisztikáknak – és valóban, 2010 óta a román GDP gyorsabban növekszik. De ami perdöntő: ma már az egy főre jutó értéke is magasabb, mint a miénk… Pedig a magyar gazdaságpolitikai és reform-hagyományok minket jobb eredményekre jogosítanának fel…. Hacsak nem az áll a bámulatos román eredmények mögött, hogy eddig 6,5 millió polgára hagyta el az országot, és az ő hazautalásaik – évi 6,5 md euró – a GDP 2 százalékát teszik ki… (KK)

Csikvári F. András: Már Románia is?

INFANTILISEK? AZ OKOSTELEFONOK RABJAI? SÉRÜLÉKENYEK?

A NYUGATI FIATALOK VISELKEDÉSE, TÁRSADALOMSZEMLÉLETE, VILÁGNÉZETE

(Ez a témája az Economist 2024. szept. 28-i online különkiadásának – Kiss Károly ismertetése)

Sokak szerint a mai fiatalok lassabban érik el a felnőtt kort az előző generációkhoz képest: később hagyják el a családi otthont, lesznek anyagilag függetlenek és alapítanak családot. Keith Hayward „Infantilised” című könyvében ezt azzal magyarázza, hogy kultúránk leértékeli a személyes felelősséget és támogatja az ostobaságot. Robert Guest, e különszám szerkesztője ezzel nem ért egyet. Hét cikk elolvasását javasolja, melyeket a következőkben ismertetek. (A „kidult” szót az „adult”-ból képezik: gyerekes felnőtt.)

Kiss Károly: A nyugati fiatalok viselkedése.pdf

Chinosh kommentárja:

Hol van a saját felelősségünk? Nekünk nem az lenne a dolgunk, hogy vezessük őket, hogy biztosítsuk nekik a lehetőségeket, hogy eszközt adjunk a kezükbe? És valódi értékeket? Tőlünk mit tanulnak? Egy pazarló, problémákat szőnyeg alá söprő társadalom vagyunk. ahol az egyetlen érték a termék fogyasztás. Végül is erre vagyunk nevelve, hogy jó fogyasztók legyünk, vissza se kérdezzünk. Kivették a kezünkből a döntés lehetőségét (pl. arról, hogy mit eszünk, mit lélegzünk be, mit dolgozunk), de a felelősség a mi nyakunkba szakad a következményekért. Remélem a fiatalok előbb-utóbb visszatalálnak majd a minőség útjára a mennyiség útja helyett.

Chinosh: Chinosh kommentje.pdf

A Botos család betlehemes játéka

Botos betlehem

2024/12. szám, november 16.

RENDSZERHIBÁK VAGY MULASZTÁSOK?

Vita a kormány politikájáról

Farkas Beáta: Rendszerhiba – a NER gyengülésének okai és ami utána jön

(Válasz, 2024. 11. 07. - utánközlés)

Mindaz, amit a kormány szemére vethetünk rendszerhiba, egy populista, szélsőjobb rendszer lényegéből következik, s csak a rendszer leváltásával küszöbölhető ki. Anélkül a folyamat a demokrácia fel-számolásába fog torkollni.

Farkas Beáta: Rendszerhiba és ami utána jön

Kiss Károly: Rendszerhiba és elfáradás? – Vagy következetes elvi politika?

(válasz Farkas Beáta cikkére)

Szerintem az Orbán-kormány történelmi érdemeket szerez a magyarság, a magyar nemzet sikeres fennmaradásában. A valóban kritizálható ügyek (az alacsony peda-gógusbérek, a környezetvédelem elhanya-golása, a közbeszerzések átláthatatlansága, a nepotizmus, a helyenként túlzott cent-ralizáció) nem a rendszer lényegéből fakadnak, kijavíthatók. És eltörpülnek amellett, hogy a kormány megmenti az országot a hagyományos identitások leépítésétől, az LMBTQ őrületétől meg a migrációtól. A helyes kormánypolitika bizonyítéka, hogy Amerika már megelégelte az identitásokat felszámoló politikákat és a tömeges migrációt, és Nyugat-Európában is ilyen fordulat várható.
Szerintem van járható út a globalista balliberális őrület és háborúpártiság és a szélsőjobb diktatúrák között. Ez a magyar út.

Kiss Károly: Rendszerhiba vagy következetes elvi politika?.pdf

Kiss Károly:

A neurobiológia és a MI csodája: SIKERÜLT SZKENNELNI A MUSLICA AGYÁT!

(Az Economist 2024 október 5-i számában megjelent cikkek ismertetése és kommentálása)

A cél az emberi agy szkennelése – ezt Kurzweil a ’20-as évek végére várta, mások a század közepére, de egyes tudósok szerint az soha nem fog megvalósulni. A C elegans nevű fonalféreg 302 idegsejtből és 7000 szinapszisból álló „agyának” szkennelése azonban évekig tartott, és ez lehűtötte a várakozásokat. Ezért több, mint szenzáció a legújabb eredmény, a Princeton FlyWire kutatócsoportjának bejelentése, hogy sikerült szkennelni egy gyümölcslégy agyát. Közel 140 ezer neuron közötti majdnem 55 millió kapcsolatról van itt szó, tehát az emberi agy 80-100 md neuronjához és 10 a 14-en, 10 a 15-en szinapszisához képest ez még mindig csekélység, de a fonalféregéhez képest már óriási előrelépés. Vajon milyen távlatokat nyit számunkra ez a tudományos eredmény?

Kiss Károly: Sikerült szkennelni a muslica agyát.pdf

Verrasztó Zoltán:

Környezeti célállapot és társadalmi döntés

A Természettudományi Társulat Tudomány-történeti Szakosztálya által rendezett „Tér és idő a tudományágakban” c. konferencián tartott előadásnak különös aktualitást ad a kormány új területfejlesztési programja, a „Versenyképes Járások”. Az új terület-fejlesztési politika célja, hogy dinamikát adjon a fejlődő járásoknak. Számukra 65 milliárd forint válik megpályázhatóvá a jövő év elejétől. Az előadás jó áttekintést ad a természeti környezet állapota, a gazdasági célok, a társadalmi döntések és a területi vetületek összefüggéseiről.

Verrasztó Zoltán: Környezet és társadalmi döntés.pdf

Verrasztó Zoltán: Környezet és társadalmi döntés.pptx

E számunk festménye

C51N05: Garden II

Fellner Ákos:

A matematika eddig ismeretlen területére lépünk – Új utakon a MI

(Telex 2024. október 12 – utánközlés; eredeti forrás: Matteo Wong, The Atlantic)

Terence Tao az UCLA matematikaprofesszora, a „matematika Mozartja”. A vele készült interjúban kifejti, hogy a MI eddigi, nagyobb figyelmet kiváltó generációi – a mindenható ChatGPT-t is beleértve – nem a matematikai gondolkodás alkalmazására lettek kifejlesztve, hanem nyelvi modelleken és statisztikai valószínűségeken alapulnak.
Tao és kollégái viszont már olyan, ún. „érvelő” modelleken dolgoznak, amelyek képesek lesznek az emberhez hasonló problémamegoldásra. Ez az újfajta matematika, amely a tudás ismeretlen területeit tárhatja fel, lényegét tekintve emberi marad, ugyanakkor elfogadja, hogy az emberek és a gépek nagyon különböző erősségekkel rendelkeznek, ezekre pedig úgy kell tekintenünk, mint amelyek inkább kiegészítik egymást, mintsem egymással versengenek.
Ez lényeges változást hozhat a MI megítélésében, hiszen eddig egyre inkább úgy tekintettünk rá, mint amely felvált, helyettesít minket, elveszi a munkánkat.

Telex: Új utakon a MI

Fellner Ákos: Új utakon a MI.pdf

Csikvári F. András:

A Moravec paradoxon és a robotok evolúciója

A Moravec-paradoxon a mesterséges intelligencia és a robotika kutatóinak meglepő felfedezése. A hagyományos feltételezésektől eltérően a magas szintű gondolkodás nagyon kicsi számítási teljesítményt vesz igénybe, az alacsony szintű szenzomotoros készségek ellenben óriási számítási erőforrásokat igényelnek. A paradoxont először Hans Moravec fogalmazta meg az 1980-as években. (Hans Peter Moravec osztrák származású, az USA-ban dolgozó komputer tudós volt.)

Csikvári F. András: A Moravec-paradoxon

Kard Aladár:

Demény Pálra, világhírű demográfusunkra emlékezünk

Demény Pál, világhírű demográfusunk leginkább két, társadalompolitkai javaslatáról ismert. Az egyik: a szavazati jogot a születéshez kellene kötni, és a választójogosultság korának eléréséig ezen a címen a szülő, illetve gondviselő szavazhatna a gyermek helyett. Ezzel a következő generációk érdekeinek erősebb érvényesülését teremtenénk meg, valamint ellensúlyoznánk a nyugdíjasok érdekeinek túlzott érvényesülését az elöregedő társadalmakban.
A másik: a nyugdíjak mértékének megállapításánál nem csak az aktív dolgozói korban elért jövedelmet kellene figyelembe venni, hanem azt a hozzájárulást is, amit a szülők a gyermekvállalással adtak a társadalomnak.

Kard Aladár: Demény Pálra emlékezünk.pdf

Rockenbauer Antal: A kozmosz rejtélyei. Létezik-e sötét anyag és sötét energia?

(Scolar Kiadó, 2024)

Hogyan léphet tovább a tudomány, ha egy természeti törvényről kiderül, hogy bizonyos határon túl már nem érvényesek a szabályai? Két megoldás létezik: feltételezhetünk valamilyen láthatatlan, megfigyelhetetlen anyagot vagy kölcsönhatást, amelynek a hatása okozza az eltérést; vagy kijelölhetjük a korábbi elmélet érvényességi határait, és kiegészíthetjük a korábbi törvényt abban a tartományban, ahol az eltérések megjelennek.
A gravitáció törvénye is ilyen problémába ütközött, amikor a Naprendszerben jól működő szabályok nem voltak alkalmasak a csillagvilág mozgásainak értelmezésére a galaxisok mérhetetlen távlataiban.
A jelenlegi kozmológia az első utat választja, amikor feltételezi a sötét anyag és sötét energia létezését, amelyek megfoghatatlan tulajdonságai magyarázzák a jelenségeket. Rockenbauer Antal professzor könyvében viszont a második utat járjuk be, amelyben Bolyai geometriája és Eötvös Loránd vizsgálatai alapján arra következtetünk, hogy a gravitáció nagy távolságokban átalakulhat antigravitációvá.

Mindennapjaink: Hull az elsárgult levél

A szorgos kertvárosiak nejlonzsákokba gyűjtik a lehullott aranyló őszi faleveleket. Ezt a Köztisztasági Hivatal elszállítja valahová. Felesleges fuvarozás, szennyező kipufogógázok, használt nejlonzsákok garmadája. Pedig egyszerűbb lenne a kert egy árnyékos zugába összegyűjteni a lehullott leveleket – ezek nyárra összetöppednének, csupán egy kis halom lenne belőlük, 2-3 év múlva pedig komposzt – amit a kertészkedő kertvárosiak a boltban vesznek meg, nejlonzsákokban… Ez a szemlélet azonban még az illetékes hatóságoktól is távol áll. Időnként erdőszéleken az erdészet által kitett táblákat látni: „Zöldhulladék lerakása hatóságilag tilos!” Vajon hol van a zöldhulladék helye, ha nem az erdőben? Vagy már az erdőben lehullott leveleket is össze fogják gyűjteni? – Halomba fújni, mint a parkokban alkalmazott elmés szerkezetekkel? És onnan hova kerül a lehullott lomb? A szemétdombra? (KK)

E számunk dala

Szarka Tamás:

Otthon vagyunk

2024/11. szám, október 28.

Veszélyeztetett fajok (diagram)

Szágópálmák, kétéltűek, zátonyt építő korallok, rákok, emlősök, hüllők, madarak veszélyeztetett aránya, százalékban; összességében az ismert fajok 28 százaléka veszélyeztetett! (Der Spiegel 2024 szept. 14, 94. old.)

Nobel programozóknak, fehérjehajtogatásért

David Baker, John Jumper és Demis Hassabis az idei kémiai Nobel-díjasok

(Kiss Károly)

Ezzel a témával már többször foglalkoztunk; amikor a MI felhasználásával szinte végtelenné tágítják az adott területen a biokémia lehetőségeit. Jumper és Hassabis a Breakthrough-díj 2021-es kitüntetettjei voltak, és mint ahogy az az elmúlt években történni szokott, a Breakthorugh után jön a Nobel. (Karikó Katalin és Drew Weissman 2022-ben kapott Breakthrough díjat.)
A dolog pikantériája, hogy a kitüntetettek IT és MI szakemberek, nem tanult vegyészek. (Ez történt a fizikai Nobel-díj esetében is.)

Természettudományos oldalunk

Díjazható-e a MI?

Egy új világ teremtése fehérjékből

Szabad a nemválasztás Németországban!

(karcolat – Der Spiegel 2024. szept. 14.)

A november 1-től életbe lépő törvény becslések szerint kb. 15 ezer embert fog érinteni a 84 millióból - 10 ezerből 1,8-at. (Ez túlzásnak tűnik, ugyanis a korábbi, ilyen jellegű bár igaz, eléggé bürokratikus törvények adta lehetőségekkel csak néhány ezren éltek.) 14 éven felüliekre vonatkozik, de a kiskorúaknál szülői beleegyezésre van szükség. Az eddigi férfi vagy nő helyett további három kategória választható: transznemű, interszexuális és nembináris. Az elbírálásra három hónapot kell várni (meggondolási idő), és egy esetleges újabb változtatásra (visszaváltoztatásra) csak egy év után van lehetőség. A nem-mel együtt a keresztnevet is meg kell változtatni. A törvény vitája során az ellenzők arra hivatkoztak, hogy a bűnözők nemük és nevük megváltoztatásával elkerülhetik az igazság-szolgáltatást, továbbá a hátsó szándékkal magukat nőnek valló férfiak visszaélhetnek ezzel a lehetőséggel. A sport terén adódó visszaélésekről a cikk nem tesz említést. (KK)

Bardócz Zsuzsa: Élelmünk az életünk

Podmaniczky László hozzászólása a Magyarok XI. Világkongresszusán, 2024. VIII. 15-én a professzor asszony által tartott előadáshoz

Vajon el tudná-e látni élelemmel a világ népességét a hagyományos, kisüzemi mezőgazdaság? És valóban mindenki egyetért azzal, hogy „az iparilag előállított, nagyüzemi élelmiszerek nyilvánvalóan ártanak az egészségnek”? Ha ez így van, akkor 2021-ben a világ mezőgazdasági területeinek miért csak 1,6 százaléka állt ökológiai művelés alatt, és az EU átlagában sem több, mint 10 % (nálunk kb. 6 % és 2027-re szeretnénk elérni a 10 %-ot).
Bardócz Zsuzsa írása tanulságos egészen addig, amíg a tudós „bőrében” marad. Ez igaz a szermaradvány-koktélokról vagy a húspótlási alternatívákról (műhús, rovarhús, sejttenyésztett hús) szóló, az élelmiszer-analitika szakterületén leírt mondataira. Amikor azonban kilép innen és megpróbálja a felvetett problémák okait is megtalálni, nos, akkor már egy egészen más szerepet játszik, a konteó-hívők leegyszerűsítő megközelítését hívja segítségül. Bár, voltaképpen ez is tanulságos, sosem gondoltam volna, hogy egyszer „első kézből” lesz lehetőségem ezzel találkozni.

Podmaniczky László: Élelmünk az életünk.pdf

Bardócz Zsuzsa előadása: Bardócz 1-4

Bardócz 2-4

Bardócz 3-4

Bardócz 4-4

Csikvári F. András Acemogluról, az új közgazdasági Nobel-díjasok egyikéről

Mindenkinek kötelezően ajánlom Acemoglu és Robinson Miért buknak el nemzetek? c. könyvét, aki ilyen kérdésekkel akar foglalkozni. Nekem igazi szemléletformáló volt, és ráadásul igazán szórakoztató is, történelmi példák sokaságával bizonyítja azt az alapállítását, hogy a befogadó intézményrendszer fejlődést hoz, a kizáró intézményrendszer – egy szűk réteg kívételével – lecsúszást okoz. Ez magyarázza a különbséget mondjuk Észak és Dél-Korea között vagy a mexikói amerikai határ által kettévágott kis város, Nogales két fele között. Nem a klíma, nem a bőrszín, nem a vallás… és nem semmi egyéb más.

Csikvári F. András: Acemogluról

E számunk festménye

C51N05: Garden I

Dr. Héjjas István:

A bioenergetika és az univerzális mező

A bioenergetika körébe sorolt diagnosztikai és terápiás eljárásokat az emberiség évezredek óta alkalmazza, eredményességük számos területen összemérhető a modern orvoslással. Bemutatjuk, hogy az ilyen terápiák működésének értelmezéséhez paradigmaváltásra van szükség, és felvázolunk egy ilyen elméleti modellt. Ehhez felhasználjuk Bauer Ervin biológia elméletét, a kvantumfizika egyes eredményeit, a kvantum-mező elméletből leszűrhető következtetéseket, továbbá Dénes Tamás által az organikus rendszerekre kidolgozott multistruktúra elméletet.
Bemutatjuk, hogy az ilyen terápiák hatásmechanizmusának értelmezéséhez a négy alapvető kölcsönhatás egyesítésével megalkotható egyesített mezőelméletet indokolt kiegészíteni egy ötödik komponenssel, amely létrehozza a világban törvényszerűen jelenlévő biológiai élet és tudatosság jelenségét.

(A Szerkesztő figyelmeztetése: ez az olvasmány erősen önbizalom-romboló hatású. Csak az vágjon bele, akinek bőven van belőle.)

Héjjas István: A bioenergetika és az univerzális mező.pdf

Kiss Károly – Verrasztó Zoltán:

Aki most kimarad, az lemarad. A hazai akkugyártás kérdőjelei

A magyar gazdaság fontos ágazata az autógyártás. Mivel az EU 2035-től be fogja tiltani a hagyományos meghajtású autók gyártását, kiemelt jelentőségű az átállás az elektromos autókra. Ezek legfontosabb eleme, „motorja” pedig a lítiumos akkumulátor. A gazdaságpolitika természetes törekvése, hogy az itt gyártott autókhoz az akkumulátorok is itt készüljenek, már csak azért is, mert az akkumulátorgyártást a jövő technológiájának, stratégiai fontosságúnak tekintjük.

A kínai akkugyártók hazai beruházásaival szemben azonban a közvélemény – különösen akik lakóhelyét a beruházás érinti – gyanakvó, sőt, ellenséges. A technológia valóban veszélyes. Felfokozott hangulat alakult ki, elsősorban az ellenzék és a környezetvédők tiltakozásának hatására. Vajon indokolt-e a félelem, az óvatosság, sőt, az elutasítás? És e kritikus helyzetben jól működik-e a környezetvédelem hatósági intézményrendszere? Elemzésünk azt mutatja, hogy a környezetvédelmi hatóságok kormányhivatalokba rendezése következtében problémák adódtak, de úgy tűnik, hogy ezt egy friss kormányrendelet meg fogja oldani.

Kiss Károly - Verrasztó Zoltán: Aki kimarad, az lemarad.pdf

Kaslik Gyula: Megjegyzések az öregedés biológiájához

(hozzászólás az előző, 10. számunkban tárgyalt témához)

Az élet és halál problémaköre a létezés alapkérdése. Aki a halálhoz vezető utat, azaz az öregedést nem természetes folyamatnak, hanem betegségnek tekinti, az az én felfogásom szerint egy teljesen félreértelmezett valóságban él, és beleesett a tudás illúziójának csapdájába.
A feltárt módszerek, amelyekkel növelhető mind az élettartam, mind az egészségben megélt évek száma, elgondolkodtatóak. Vajon a kényelmünk és biztonságunk köré szőtt társadalmi mítosz egészségtelen életkörülményeket teremt számunkra? Vajon a fizikai munka, a nélkülözés, az éhezés, a fázás, a lemondás, az élvezetek megtagadása, azaz a valamilyen szinten megvalósított aszketizmus az EGÉSZSÉG-es? A szervezetünk erre lett teremtve, számára ez a normális, ez a „komfortzóna”?

Kaslik Gyula: Megjegyzesek az öregedés biológiájához.pdf

Major Gyöngyi: Publicitás és reflexió. Vita a demográfiáról

(Magyar Hírlap, 2024. szept. 24. – utánközlés)

A Magyar Hírlapban a demográfiai válságról és annak megoldási lehetőségeiről folyó eszmecsere megmutatta, hogy a publicitásnak a társadalmi párbeszédben még mindig – és ugyanúgy, mint korábban – megvan a mással ki nem váltható problématudatosítási funkciója.
Az élet több, mint egzakt funkcionalitás, racionalitás. Azonban sajnos ma már a demográfiai kérdéskör is csak ebben az utóbbi, egynemű értelmezésben merül fel. Számoszlopokról, racionalitásról beszélünk, miközben a létezés kiüresedéséről kellene vitatkoznunk.

Major Gyöngyi: Publicitás és reflexió

Keith Hayward: Infantilised: How Our Culture Killed Adulthood (Infantilizáltak: Hogyan ölte meg kultúránk a felnőttkort)

(könyvismertetés, egy Economist-recenzió fel-használásával - Kiss Károly)

A szerző – egy koppenhágai egyetem kriminológusa – azt állítja, hogy a mai fiatalok kevésbé érettek, mint a korábbi generációk voltak, és ezért a nyugati kultúra a felelős. (Az „adult” szó mintájára megalkotta a „kidult”, „kidulting” – gyermekfelnőtt, gyermekként felnőtté váló – szavakat.) Egyetemi oktatóként lépten-nyomon azt tapasztalta, hogy a 18 éves fiatalok még nem érettek a felnőttkor küszöbén és félve tekintenek „a felnőtt autonómia idegen világára”.

Kiss Károly: Infantilisek-e a mai fiatalok?.pdf

1944 a szégyen éve

Bartal Csaba úrnak,a Múlt-Kor főszerkesztőjének

Tisztelt Főszerkesztő Úr, legújabb – 2024 őszi – , a szégyenletes 1944-es évre emlékező számuk bevezetőjében Ön ezt írja: „Félmillió honfitársunkról mondtunk le részben tétlen szemlélőként, részben aktív közreműködőként”. Ez – véleményem szerint – egy felelőtlen mondat.

Kiss Károly: Bartal Csaba részére.pdf

Én Horthyt és a korszakot így értékelem: Horthy-portré. Megjegyzések Horthy emkékirataihoz

E számunk dala

Dés László - Tóth Vera:

Botladozva

2024/10. szám, október 2.

Hogyan éljünk 100 évig?
(Orvosbiológusok lázadása az öregedés ellen)

(Der Spiegel, Nr. 39 / 21.9.2024 – szemlézés)

A kutatóknak sikerült megfejteni az öregedés kulcsát. Az eddigi felfogással szemben azt állítják, hogy az öregedés nem természetes folyamat, hanem betegség – a kor előre-haladtával megjelenő betegségek sorozata. És ha az öregedést nem természetes folyamatként, hanem súlyos betegségek forrásaként fogjuk fel, akkor az orvostudomány arra koncentrálva megtalálja e betegségek gyógyításának lehetőségét. Akkor lehet kezelni, és orvosságokat felírni rá.
De abban a terület minden vezető tudósa egyetért, hogy az öregedés ellen legtöbbet mi magunk tehetünk. A legfontosabb a megfelelő étkezés és a sok mozgás, sport.

Kiss Károly: Éljünk 100 évig!.pdf

A biológiai óra
(Spiegel-cikk ismertetése)

Steve Horvath német származású(!) genetikus, matematikus feltalált egy olyan módszert, amivel mérhető a szervezet biológiai kora – ezáltal a tudományág nagy nemzetközi sztárja lett. „A biológiai kor a sejtjeink, szöveteink és szerveink igazi, a biokémián alapuló korát jelenti” – így szól a tudományos definíció.

Kiss Károly: A biológiai óra.pdf

A Draghi-jelentés: Európa kimaradt a digitális forradalomból, ezért csökken a versenyképessége

(Ismertetés, Szabó Gyula – Index – írása alapján)

Európa nagyrészt kimaradt a digitális forradalomból és az általa kiváltott termelékenységnövekedésből: az EU és az USA közötti termelékenységi különbséget valójában nagyrészt a technológiai ágazat magyarázza. A világ 50 vezető technológiai vállalata közül mindössze négy európai. A jelentés bővebben foglalkozik az energiapolitikával is – az energetikai technológiák szélesebb körének kutatását, bevezetését és használatát javasolja.
A versenyképesség növelését célzó finanszírozáshoz – a Bizottság becslései alapján – évente legalább 750-800 milliárd euró beruházásra lenne szükség, ez a tavalyi EU-s GDP 4,4-4,7 százalékának felel meg. A források előteremtéséhez közös hitelfelvételt javasol, amit feltehetően számos tagállam, köztük a magyar kormány sem támogatna. A jelentés azt is megfogalmazza, hogy Európának reagálnia kell a kevésbé stabil geopolitikai világhelyzetre, ahol a függőségek sebezhetővé tesznek, és a biztonsága érdekében a kontinens többé nem támaszkodhat másokra.

Kiss Károly: A Draghi-jelentés.pdf

Szabó Gyula ismertetése az Indexben: A Draghi jelentés

Teljesen behálózták az életünket – a digitális világ kockázatai

(Pesti Srácok.hu – utánközlés)

Nem csak a gazdaságban és pénzügyekben, az infokommunikációs technológiák, a számítógépes online rendszerek és a kiberbiztonság terén is néhány nagy cég kezében van a világ. Július 19-én Amerika-szerte technikai hibák léptek fel a Microsoft rendszereit használó számos felhasználónál a texasi Austin-ban székelő CrowdStrike biztonságtechnikai cégnél jelentkező fennakadás miatt. A probléma nem állt meg az Egyesült Államok határainál… És mit tehetünk? –Manuális autók, készpénz, helyi termelőktől vásárolt élelmiszer, gyógyszer helyett egészséges életmód, és minél kevesebb közösségi média… Analógia: a természetvédelemben is a mozaikosan összekapcsolt sok és SOKFÉLE terület biztosítja a biodiverzitást és stabilitást, nem a globalizált, egységes és nagy terület! (Verrasztó Zoltán)

Pesti Srácok: Behálózták az életünket

Andreas Reckwitz: A TÁRSADALOM, MINT HARCI TEREP (Gesellschaft als Kamfpzone)

(ismertetés, Der Spiegel Nr. 27 / 2124)

Veszélybe került a Nyugat politikai-kulturális alap-konszenzusa. A különféle érdekek és létformák közötti konfliktust elméletileg civilizáltan és az erre szolgáló intézmények segítségével oldják fel. Az elmúlt tíz évben azonban a politikai vitatér a legtöbb nyugati országban harci tereppé vált, ahol csak győztesek és vesztesek vannak. Sőt: áldozatok és tettesek. Mindennek hátterében az az átalakulás áll, hogy a viszonylag homogén ipari társadalom szolgáltatói társadalommá alakult és jelentősen megnőttek az anyagi és pozicionális különbségek.
A neves szociológus szerző igen figyelemre méltó megállapításaival csak egy vonatkozásban vitázom: az általa tárgyalt jelenségek nem a jobboldali populizmus következményei, hanem azok miatt erősödött az fel. - De ez annyira nyilvánvaló, hogy feltételezem, megállapítását a megfelelési kényszer váltotta ki. (Kiss Károly)

Reckwitz: A társadalom mint harci terep.pdf

Martin Wolf: The crisis of democratic capitalism

(az Economist könyvismertetése nyomán)

Martin Wolf a Financial Times neves pénzügyi szemleírója. A Penguin Pressnél megjelent, 500 oldalas könyvében eléggé bárgyú módon magyarázza a fejlett nyugati országok válságát: a gyenge gazdasági teljesítménnyel, és az elitek hibáival. Odáig megy, hogy a helyzetet a ’30-as évek németországi fejleményeihez hasonlítja, melyek a nácizmus megjelenéséhez vezettek. Ennél sokkal meggyőzőbb Andreas Reckwitz magyarázata.

Kiss Károly: Wolf válságmagyarázata.pdf

Tízes lista – YouTube: Hány kormányt buktatott meg az Egyesült Államok?

Az USA csak a hidegháború alatt 72 alkalommal segített egy hatalmon lévő kormány megdöntésében. A második világháború és 2001 között a világon 248 fegyveres konfliktus robbant ki, amiből 201-ben vett részt.

Hány kormányt buktatott meg az Egyesült Államok?

Ugrin Emese: LENGYELORSZÁG KÖZÉPHATALMI AMBÍCIÓI

(A lengyel-magyar érdekkülönbségek az orosz-ukrán háború és a keletközép-európai régió jövőjének megítélésében)

Egyre világosabbá válik, hogy a magyar-lengyel kormányzati ellentétek fókuszában az orosz-ukrán konfliktusnál sokkal fontosabb kérdés, a regionális befolyásszerzés áll. A lengyelek a három tenger kezdeményezés élére állva szeretnének középhatalommá válni. Hitük szerint erre területi nagyságuk, népességük, egyre erősödő katonai potenciáljuk, valamint gazdaságuk mérete szolgáltat jogot.
Varsó a régióban a „gyengülő” Németország szerepét szeretné átvenni. E politika legfőbb indoklását pedig az orosz veszélyben találja meg. A ruszofóbia ugyanis nem csak a balti államokat és Ukrajnát köti össze Lengyelországgal, hanem biztosítja az európai politikai elit támogatását is.
Milyen más alternatíva áll rendelkezésére Varsónak ahhoz, hogy európai középhatalommá válhasson? Az északi régióhoz való csatlakozás? Közép és hosszú távon az északi vagy skandináv régióban igen nehéz gazdasági vezető szerephez jutni. A lengyeleknek ma ezért „élet-halál” kérdés az ukrán háború; pontosabban Ukrajna bevonása a lengyel befolyási övezetbe a lengyel középhatalmi elképzelések kulcsfontosságú kérdése.
Mindig csak a kínai selyemútról beszélünk, és nem látjuk, vagy nem akarjuk látni azt a pókhálót, amit a selyemút mentén Oroszország szövöget. Mivel ez a pókháló rendkívül fontos a közép-ázsiai országok számára is, hiszen e nélkül teljes elszigeteltségben maradnának a globális ellátási útvonalaktól (vagyis a fejlődés lehetőségétől), várhatóan a régi orosz birodalom minden fajta ideológia és katonai erőszak nélkül, tisztán érdekalapon meg fog erősödni és önálló globális régiót fog alkotni. Az ukrán háború ad értelmet az EU-ban lemosolygott, a korábban feleslegesnek ítélt északi-tengeri fejlesztéseknek. Sőt most kap értelmet Putyin közelkelti és afrikai politikája is. Nem Európa szigeteli el Oroszországot, hanem Oroszország szigeteli el Európát. Minden jel arra mutat, hogy Oroszország és az eurázsiai régió megkerülhetetlen tényezővé válik a jövő globális ellátási rendszerében. (Verrasztó Zoltán olvasmányajánlata)

Ugrin Emese: A lengyelek globális stratégiája.pdf

Major Gyöngyi: Nőiség és demográfia

(utánközlés, Magyar Hírlap 2024 szept. 10.)

„Kisfiúk! Nem lehet, hogy ennek az egész technikai őrületnek nincs egyéb értelme, mint mikor karácsonyra megkapjátok a játékvasutat? – Ó, hát játszadozzatok! Aranyosak vagytok. Az életről azonban, ami szép és komoly dolog, nem sokat tudtok.”
„Nemcsak kisvasút van, meg tőzsde, meg marsi kolónia, meg transzhumanizmus, hanem mi is itt vagyunk, nők, akiket mindez nem érdekel… Ha eddig nem tűnt volna fel, mi nők vagyunk az emberiség fele…”
„Az a világ, amit ti csináltatok, nincs tovább. Például azért nincs tovább, mert nekünk nem kell. Abba a világba mi nem szülünk gyermeket. Az élethez egészen más dolgok kellenek, mint amiért ti rajongtok. Élet pedig akkor lesz, ha mi is akarjuk. És ha tényleg élni akartok, akkor majd jöttök, és kérdezni fogtok. Minket fogtok kérdezni. Mert egyébként mi hallgatunk. Nem okoskodunk, hanem viseljük az életet.”

Major Gyöngyi: Nőiség és demográfia

Kommentár a maszkulin világhoz: Ez az általánosítás szerintem túlzó. A szerző megfeledkezik azokról, akiket Németh László „a fészken ülő hímek fajtájának” nevez. (Magamat is ide sorolom.) Világunk valóban sok vonatkozásban a maszkulin elvek szerint működik. De sok a kivétel is. Pl. a jóléti állam, a szociális piacgazdaság, a törekvés az esélyegyenlőségre, a kötelező társadalombiztosítás. A szolidaritás és szeretet nem kizárólag női tulajdonságok. A feminin-maszkulin szembeállítás helyett én a verseny és együttműködés kettősét használnám. A csak a szolidaritásra épülő társadalomban elveszne a hatékonyság, amely nem elhanyagolható szempont. Mondok egy környezetvédelmi példát. A környezetet úgy is lehet védeni, ha csökkentjük a természeti erőforrások felhasználását és terhelését, de úgy is, ha egységnyi erőforrásból – a hatékonyság javításával – több végterméket állítunk elő. És hogy a férfiak sodorják végveszélybe a világot? Ez a műszaki fejlődés megítélésének kérdése: mennyire autonóm folyamat és mennyire tartható kézben. Az érdeklődő olvasó szives figyelmébe ajánlom erről szóló tanulmányomat:
Kiss Károly: Kinek a kezében van a sorsunk? – Technofilozófia
Mic vogmuc 1. szám, 49-61. old.

Botos Katalin: Az élet-igenlő női bölcsesség
Mi vezethet az élet-igenlő női bölcsesség érvényre jutására az emberi társadalomban? Hol igazolódik, hogy az anyai gondoskodás szeretet-alapú, és nem pénzen megvásárolható árucikk? Hogy a pusztán piaci mechanizmus helyett – vagy mellett – működő, szolgálaton alapuló szeretet-gazdaság alapja valóban a nők értéken kezelése, kettős hivatásuk megbecsülése, tisztelete? S hogyan oldható meg, hogy ezt ne maguk a nők akadályozzák meg eltorzuló személyiségükkel?
Botos Katalin kommentárja.pdf

E számunk fényképe: Zelenszkij aláír

Zelenszkij, Josh Shapiro pennsylvaniai kormányzó-val együtt ellátogatott egy lőszergyárba, amely tüzér-ségi lövedékeket szállít Ukrajnának és aláírták azokat a bombákat, amiket aztán Oroszországra fognak kilőni. (VilagHelyzete)

MEGVAN A MEGOLDÁS A DEMOGRÁFIAI APÁLYRA!

Bármennyire is becsüljük a magyar kormány családpolitikáját, az nem vezet több gyerekszüléshez – a termékenységi ráta továbbra is csökken. (A haszna az, hogy a gyermeket vállaló fiatal házasok ne kerüljenek rosszabb anyagi helyzetbe – ami egyébként nem kevés.) Ezt igazolják a nemzetközi tapasztalatok is. A megoldás: gyermekszerető, a gyermekekkel törődő közösségek kialakítása; hogy a szülők azt érezzék és tapasztalják, hogy a gyermek nem csupán egyéni-családi ügy, a gyermek közösségi „projekt”.

Erről számol be a következő cikk:
Németh Tamás: Demográfiai sikertörténetek – A közösség a kulcs?
(utánközlés, Magyar Hírlap 2024 szept. 11.)
Németh Tamás: Demográfiai sikertörténetek

Botos Katalin: Ahol a gyermek mások számára is fontos lesz, ott kezdődik a társadalom gyógyulása
Botos Katalin kommentárja.pdf

Az érdeklődő olvasó szives figyelmébe ajánljuk 2024/8. tematikus számunkat:
Demográfiai Armageddon (lásd a kék mezőben >)

Csikvári F. András: Digitális ikertestvér

Csikvári F. András: Digitális ikertestvér

Botos Katalin: Nézzük meg az egészségügyi helyzetet Magyarországon!

Kelet-Közép-Európában az egészségügy részesedése a GDP-ből jelentősen alacsonyabb, mint a nyugati országokban. Az orvosi és ápolói személyzet is elmarad a kívánatos szinttől, hazánkban ez kifejezetten tragikus. Csakúgy, mint a bérszínvonal elmaradása a nemzetgazdasági átlagtól. Ugyanez igaz a születéskor várható élettartamra, és hogy 65 évesen meddig élnek még az emberek. Az elkerülhető halálesetek száma ugyancsak jóval magasabb nálunk, mint az Unióban. Súlyos probléma a dohányzás, az elhízás és az öngyilkosság. Mindezek mögött finanszírozási problémák húzódnak meg...

Botos Katalin: A hazai egészségügy.pdf

Botos Katalin: Egészségügy Európában.pdf

Kiss Károly: Megjegyzések a hazai egészségügy reformjához
Két lépés elengedhetetlennek tűnik. Az egyik az alapellátás és a kiegészítő biztosítások rendszerének bevezetése. Ez azonban garantáltan kormánybuktató tényező. A másik: hogy a magánellátók is részesei legyenek az állami biztosítási rendszernek. Ezt viszont célszerű lenne megcsinálni.

Kiss Károly: Egészségügyi rendszerreform.pdf

Az évszázad beszéde – Így jött létre a Kennedy/Trump szövetség

(Utánközés – Szakács Árpád hír/háttér csatornája, 2024. aug. 30.)

Robert F. Kennedy Jr: Megállítjuk a betegségipart!

Major Gyöngyi: A demográfia komplex problematikájának vázlata

(Utánközlés, Magyar Hírlap 2024. július 26.)

Major Gyöngyi: A demográfia komplex problematikája

Sas Tibor: A kultúra evolúciós szerepe a társadalomban

(Utánközlés: Vélemény, 2024. aug. 24.)

Amióta úgy 60-70 ezer évvel ezelőtt képessé váltunk az elvont gondolkodásra, a kulturális evolúció gyorsított pályáján haladunk. Sas Tibor leírja, hogyan is működik ez a kulturális evolúció.
Ebben a leírásban a hagyományos kulturális fogalmakat átfordítjuk evolúciós fogalmakká, és evolúciós szempontból vizsgáljuk a kulturális társadalmi viszonyokat. A való világ objektumainak, folyamatainak, struktúráinak agyunkban mentális modellek felelnek meg. A mentális modellek tették lehetővé az evolúció felgyorsulását. Nem kell száz hidat megépíteni, hogy majd „evolúciósan kiválasztódjon” az, amelyik nem fog összedőlni, és majd a jövőben akár további hidak mintájául szolgáljon, mert elég egyetlen, de jó hidat megtervezni (azaz a mentális modelljét létrehozni), és azt megvalósítani.

Sas Tibor: A kultúra evolúciós szerepe a társadalomban

E számunk dala:

Sting - The Police: Roxanne

A ma - október 2-án - született Sting egyik legismertebb, 1978-ból való dala.

Sting Roxanne

2024/9. szám, augusztus 20.

Rab Irén: Magyarország és Európa

(Utánközlés, Magyar Hírlap 2024 aug. 20.)

Mai elszigeteltségünk elviseléséhez erőt ad, ha áttekintjük 1.100 éves európai történelmünket.

Rab Irén: Magyarország és Európa

Botos Katalin: Fennmaradásunk és a humán tőke

Ahhoz, hogy a magyar civilizáció ne semmisüljön meg, népességünk megmaradását, demográfiai létét biztosító társadalom- és gazdaságpolitikára van szükség. De a fogyás belátható időtávon belül mindenképpen megállíthatatlan, mert a fertilitási ráta alacsonyabb, mint 2,1. A népesség csökkenését az idősödés miatt tovább élő öregek csak ideig - óráig leplezik el. Ezért a közvetlenül előttünk álló feladat az, hogy végig gondoljuk: hogyan leszünk képesek e folyamatot lassítva, lehetőleg megállítani, de addig is, elöregedő társadalommal versenyképesen fennmaradni a jelen világgazdaságban, az elkövetkező fél évszázad alatt.
Csak akkor tudunk megmaradni, ha a humántőke bővített újratermelésére képesek leszünk. Csakis akkor, ha a modern kor követelményeinek megfelelő összetételű társadalom-szerkezet felé alakítjuk hazánk népességét.

Botos Katalin: Fennmaradásunk és a humán tőke.pdf

Kiss Károly: Félmillió ukrán él Bürgergelden Németországban

(Ismertetés, Der Spiegel Nr. 26, 2024 jún. 22. és Nr. 30, 2024. júl. 20.)

A Bürgergeld az összevont német munkanélküli és szociális segély, gyakorlatilag állampolgársági jogon járó alapjövedelem. Az ukrán menekültek ezt automatikusan, a menekültügyi eljárás nélkül kapják. Ez nagy vihart vált ki a német társadalomban, ennek tulajdonítják a hagyományos pártok katasztrofális szereplését a júliusi választásokon.

A munkanélküli segélyben és gyermekeik utáni családi pótlékban részesülők száma, millió fő; németek - külföldiek - ukránok (Der Spiegel Nr. 30 / 20.7.2024)

Kiss Károly : Bürgergeld.pdf

Major Gyöngyi: Új világ küszöbén

(Utánközlés, Magyar Hírlap 2024 aug. 7.)

Ami miatt elkerülhetetlenül elénk jön ez az új világ: a kultúrák térbeli közelsége, már-már átfedése. Az erő alkalmazása irracionálissá válik, mivel az erő elválaszt, az információ pedig összeköt. Aki elválik, az kimarad és eljelentéktelenedik. A kultúrák szelleme egyre inkább testet öltött a tudásiparban, nagy gazdasági erőforrást igénylő technológiákkal, amelyek specializációt hoztak, és a kultúrák érdekeltté váltak az egymás irányába kinyílásra, mert hatékonyabbá válnak, ha egymás képességeivel kiegészülnek, mintha egymástól elzárkóznának. Erre jött még az információtechnológia, ami akadálytalanul halad át a kultúrákon, és ha bárhol akadályoznák, az az önmegsemmisítés kockázatát hordozza.
Feltehetően a nőiség évszázadai következnek, mert a hálózati létmódban, a konnektivitás mentén szerveződő társadalmi és létstruktúrában értelemszerűen nincs mód agresszív energiák felszabadítására.

Major Gyöngyi: Új világ küszöbén

Csikvári F. András:

A digitális törvény megvéd attól, hogy bűnt kövess el

(Vélemény, 2024 aug. 7., utánközlés)

Közeleg a digitális törvények kora. Maga a törvény fogja megakadályozni, hogy elkövethesd a bűntényt vagy kihágást. Néhány példa: a kocsid eleve nem lépheti át a sebességhatárt, te hiába is akarnád, vagy a lopott fegyver használhatatlanná válik, vagy ha az orvos operáció előtt elfelejti átnézni az MRI jelentést, a rendszer nem engedi meg az operáció megkezdését… Ekkor már a techcégek és a mesterséges intelligencia kényszerítik ki a törvények betartását, nem az állam.
Elképzelhető olyan polgári (digitális) szerződés, amit maga a szerződés ellenőriz és hajt végre (mondjuk hozzáfér mindkét fél bankszámlájához és havonta átutalja az aktuális összeget)… Elképzelhető, hogy már a közeljövőben a bíró helyett első lépésben a mesterséges intelligencia ajánl fel egy döntést és ha azt a peres felek elfogadják, akkor ezzel az jogerőssé is válik.

Csikvári F. András: A digitális törvény megvéd a bűnelkövetéstől

Kiss Károly: Az intelligencia születése

(Agyunk kifejlődése, magzatok és csecsemők agyműködése, sírás és beszéd)

(A Spiegel 2024. márc. 16., 12. számában megjelent cikkek ismertetése)

Az újszülött megszületésekor egy fényes és ingerekkel teli világba kerül. Struktúrákat kell felismernie, hangokat és látványokat megkülönböztetnie. A magzatok már az anyaméhben is érzékelik a helyzetüket, megkülönböztetik a zajokat, követik anyjuk mozgását. Van érzékük a számok iránt, felismerik a családtagok hangját. Születésüktől kezdve kategóriákat képeznek, elválasztják a fontosat a lényegtelentől, és kiszűrik a rájuk zúduló ingerek tömegéből azokat, amelyek túlélésük szempontjából fontosak. Úgy alakulnak át önállótlan teremtményekből önálló, ékesszóló, humorérzékkel rendelkező, nagylelkű egyéniségekké, hogy az agyukban mindez már előre „installálva”, telepítve van. A tanulás során csak a jelenség szempontjából hasznos idegsejtek kapcsolódnak a neurális hálózathoz, a többiek elhalnak. A tanulás tehát azt jelenti, hogy a világot strukturáltabbá, átláthatóbbá, kevésbé komplexszé tesszük.

Kiss Károly : Az intelligencia születése.pdf

Fellner Ákos: Esetem a YouTube-bal

(karcolat)

Fellner Ákos: Esetem a YouTube-bal.pdf

Candace Owens amerikai republikánus-párti influencer

Kiss Károly:

Amerika arcai – az Új Jeruzsálemtől az imperialista beavatkozásokig (Atlantisták téveszméje)

Sokat töprengek azon, hogy vajon Nyugat-Európa miért nem érti meg az orosz-ukrán háború lényegét, hogy az valójában az amerikaiak háborúja az oroszok ellen, ahol a szerencsétlen ukránokat eszközként használják fel, és miért sorakozik fel Nyugat-Európa Amerika mögé. Arra jutottam, hogy a nyugati világ nem érti az amerikai rendszer lényegét, illetve abban csak az egyéni szabadságjogok szinte korlátlan érvényesülését látja.

Kiss Károly : Amerika arcai.pdf

Károly Kiss:

Faces of America – from the New Jerusalem to its imperialist interventions

(Atlanticists’ Delusion)

I wonder a lot why Western Europe does not understand the background of the Russo-Ukrainian war, that it is really a war of the USA against the Russians, where the unfortunate Ukrainians are used as tools, and why Western Europe is lining up behind America. I came to the conclusion that the Western world does not understand the essence of the American system, and sees in it only the almost unlimited realization of individual freedoms. But the USA has its obscure sides as well.

Károly Kiss: Faces of America.pdf

Nagy Gábor: Csillogók közt – az Nvidia a világ harmadik legértékesebb vállalata
(Hvg 2024. jún. 27, ajánlás)

A ChatGPPT – mint a többi generatív mesterséges intelligencia is – az Nvidia H100-as grafikus processzorára (chip-jére) épül. Ez a vállalat részvényeit az egekbe röpítette, és rövid időre a világ legértékesebb vállalatává tette. (Némi korrekció után most 3.113 md $ tőzsdei értékkel a 3. helyen áll.) Az elmúlt években a Microsoft (jelenleg 3.342 md) és az Apple (3.181 md $) váltakozva állt az első helyen. Ez a nagyságrend jellemzi az Alphabetet (Google) és az Amazont is. (Ezek telephelye mind a Szilícium-völgy.) (KK)

Diósi Szilvia: A kultúra és a művészetek pozitív élettani hatásai (forrás: gmail levelezés)

„A művészeti élmények − akár alkotóként, akár szemlélőként jutunk hozzájuk − neurokémiai anyagok, hormonok és endorfinok felszabadulását váltják ki az agyunkban. Ez pedig jelentősen javítja mentális és fizikai állapotunkat, csökkenti a kortizol nevű sztresszhormon szintjét. Havonta egyetlen művészeti élmény akár tíz évvel is meghosszabbíthatja élettartamunkat.” (Ez arra emlékeztet, hogy An apple a day keeps the doctor away.) (Szegő Szilvia olvasmányajánlata)

Diósi Szilvia: Művészetek pozitív élettani hatása.pdf

NAPENERGIA PRO ÉS KONTRA

Az Economist 2024. június 22-i tanulmánya (Solar power; The sun machines) nagy optimizmussal ír a napenergiáról és várható térhódításáról. „A Nap az elkövetkező évtizedekben egy olyan világra süt majd le, ahol senkinek sem kell nélkülöznie az elektromosság áldásait, és ahol az energiához való hozzáférés természetes lesz.” „Az előnyök a termelékenység növelésével kezdődnek. Minden, amihez az emberek ma energiát használnak, kevesebbe fog kerülni – és ebbe nagyjából minden beletartozik. Aztán jönnek azok a dolgok, amelyeket az olcsó energia lehetővé tesz. Az olcsó energia képes megtisztítani a vizet, sőt, sótalanítani is. Meghajtja a mesterséges intelligencia éhes gépezetét. Otthonok és irodák milliárdjait teheti elviselhetőbbé a nyáron, amely évtizedekig egyre forróbb lesz.”
Az energiában gazdag jövő karnyújtásnyira van. A napenergia exponenciális növekedése meg fogja változtatni a világot. (Csikvári András ismertetése)

Csikvári András: Energiában gazdag jövő.pdf

Héjjas István neves mérnök és kultúrantropológus, klímatagadó, a zöld mozgalmak kérlelhetetlen bírálója. A napenergia térhódításával kapcsolatban arra hívja fel a figyelmet, hogy az elhasznált napelemek és akkumulátorok várhatóan óriási mennyiségű felgyülemlése igen súlyos egészségügyi kockázattal fog járni. „Ha ugyanis az összes villanyáramot majd tényleg napelemekkel és szélkerekekkel termeljük, miközben villany autókkal közlekedünk, és az áramot akkumulátorokban tároljuk, akkor a tönkrement napelemek, szélkerekek és akkumulátorok leselejtezése során olyan hatalmas mennyiségű kezelhetetlen tömegű egészségkárosító és rákkeltő szennyező anyag fog kikerülni a környezetbe, hogy még a csecsemők is rákosan születnek.”
Ezzel hozza összefüggésbe Kásler Miklós minapi jóslatát is, miszerint 2050-ben minden 65 év fölötti ember rákos daganatoktól fog szenvedni.

Héjjas István: A zöld energia-jövő beláthatatlan egészségi kockázatai.pdf

Kásler Miklós: 2050-ben minden 65 év fölötti ember rákos lesz

Ennek ellentmond Ray Kurzweil jóslata, aki szerint az információtechnológia gyógyászati alkalmazásának eredményeképpen 2030-tól minden évben egy évvel meghosszabbodik majd az életkorunk…

Ray Kurzweil: Az új technológiák

Botos Katalin: Kutyaköri gondolatok

(generációs kulturális szakadékok)

Soha ekkora kulturális, műveltségi szakadék nem volt az egymást követő generációk között...
Most, hogy nagyon későn vállalnak gyereket – ha egyáltalán – a fiatalok, és viszonylag hosszan élnek az idősebbek, nagyon messze kerültek a generációk egymástól. Nincs olyan átlapolódás a gyermekek – szülők – nagyszülők generációja között, amely a hagyományok átadását lehetővé tenné. Pedig, ahogy Chesterton mondta: a hagyomány a holtak demokráciája. Hogy ők is beleszólhatnak az életünkbe…
Nem kell migráció: kulturális tekintetben már itt vannak az idegenek… Olyan fogalmakat, mint haza, hazaszeretet, szabadság család, nemigen idéz a mai – jelentős részben külföldi – irodalom.

Botos Katalin: Kutyaköri gondolatok.pdf

Dugin: A világ sorsa az amerikai választásokon dől el
(Vadhajtások, 2024. jún. 20. – utánközés)

Alekszandr Dugin jelentős orosz nacionalista teoretikus, Putyin elnök tanácsadója. Ritka éleslátással elemzi Amerika két ideológiai áramlatának jellegzetességeit.
„Biden mögött a globalisták (néha ’világkormánynak’ nevezett) összetartó csoportosulása áll, amely nemcsak az amerikai mélyállam nagy részét, hanem az európai és globális liberális eliteket is egyesíti. Biden a globalizmus, vagyis az emberiségnek a liberális technokrata elitek uralma alatt történő egyesítésének projektje, céljuk a szuverén nemzetállamok eltörlése és a népek és vallások teljes összekeveredése.”
„Az amerikai Mély Állam két vektora a demokraták és a republikánusok hagyományos politikájában testesül meg. Az egyik vektor a globális dominancia és a liberalizmus bolygószintű elterjesztése (a demokraták politikája), a másik vektor pedig az USA mint nagy szuperhatalom, mint a világpolitika hegemónjának megerősítése (a republikánusok politikája).”
„A fő különbség Trump és Biden között az, hogy az előbbi a racionálisan kiszámított amerikai nemzeti érdekekre fog összpontosítani (ami a nemzetközi kapcsolatokban a realizmusnak felel meg), mégpedig az erőviszonyok és az erőforrások pragmatikus figyelembevételével. Míg a Biden mögött álló globalisták ideológiája bizonyos értelemben totalitárius és kompromisszummentes.” (Verrasztó Zoltán olvasmányajánlata)

Vadhajtások: Dugin az merikai választásokról

E számunk dala: Magyarország
Dalszöveg: Geszti Péter

Éneklik: Adriana, Balázs Fecó, Bíró Eszter, Bródy János, Charlie, Cipő, Csipa, Geszti Péter, Hegyi Barbara, Behumi Dóri, Kozma Orsi, Váczi Eszter, Keresztes Ildikó, Miklósa Erika, Novák Péter, Oláh Ibolya, Oroszlán Szonja, Pajor Tamás, Palya Bea, Péter Szabó Szilvia, Roy, Rúzsa Magdolna, Somló Tamás, Sub Bass Monster, Szikora Róbert, Szolnoki Péter, Sztevanovity Zorán, Szulák Andrea, Yorgos, Zséda

Magyarország Magyarország

2024/8. szám, július 17.

DEMOGRÁFIAI ARMAGEDDON

2024/8. számunk tematikus kiadvány, témája a hosszútávú demográfiai fejlemények és a családpolitika lehetőségei:
- A reprodukciós ráta kedvezőtlen alakulása a fejlett világban és a népességszám hosszútávú hanyatlása
- A nők mely korcsoportjai a „felelősök” a születések számának drasztikus visszaeséséért
- A születésösztönző, családpolitikai eszközökkel kapcsolatos negatív tapasztalatok
- Igazak-e azok a vészes jóslatok, melyek a nyugdíj- és társadalombiztosítási rendszerek összeomlásáról szólnak, és a gazdaság megtorpanásáról
- Az Európát fenyegető népességrobbanás a szubszaharai övezetben
- Milyen további lehetőségei vannak a hazai családpolitikának

The Economist: Elöregszik a Föld népessége
(The old world. The Economist May 25th 2024)

2064 lesz az első olyan év – évszázadok óta – amikor kevesebb gyermek fog születni, mint ahány ember meghal. 2100-ra a világ termékenységi rátája 1,7-re süllyed. Ez – az Economist szerint – a gazdasági növekedés visszaesésével és fokozódó konfliktusokkal fog járni. A nyugdíjak és az idősek egészségügyi kiadásai egyre nagyobb terhet jelentenek majd a költségvetésre és ez fokozza az eladósodást. A központi kamatláb szintje ebből a szempontból kulcsfontosságú lesz.

The Economist: Elöregszik a Föld népessége.pdf

Kína egyke-politikájának katasztrofális következményei
(szemlézés, Economist-cikkek alapján – Kiss Károly)

Az elmúlt évtizedek demográfiai politikája következtében a kínai népesség erősen elöregszik. A század közepére a 60 éven fölüliek száma 520 millió lesz. Ennek súlyos következményei vannak a gazdasági növekedésre (elapad a munkaerő utánpótlása), a nyugdíjrendszerre, és egyre költségesebb lesz az időseket ellátó intézmények állami finanszírozása. Továbbá: az elöregedő népességet a tömeges demencia és Alzheimer-kór fenyegeti. (Az idős népességnek máshol is hasonló egészségi problémái vannak, de Kína esetében ez egy sor ok miatt nagyobb súllyal fog jelentkezni.)

Kiss Károly: A kinai egykézés következményei.pdf

The Economist: A gyermekvállalást ösztönző támogatások hatástalanságáról
(Cash for kids. Why policies to boost birth don’t work. The Economist, May 25th 2024.
Kiss Károly ismertetése és kommentálása.)

Társadalompolitikánk legfontosabb eleme a családtámogatások, a szülések ösztönzése. De az eredmények elmaradnak a várakozásoktól. Tudjuk, érezzük, hogy a családalapítás, gyermekvállalás nem csak anyagiak kérdése; a nyugati társadalmakban a korszellem azzal ellentétes. Azzal biztatjuk magunkat, hogy a családtámogatások nélkül a helyzet még rosszabb lenne, és az alacsony születési rátákat a szülőképes nők alacsony és csökkenő aránya okozza.

Az Economist május 25-i számának ez a fő témája. A cím egyértelműen utal a szerkesztőség álláspontjára: a születésösztönző támogatások nem működnek. A fejlett világban a 15-19 és a 20-24 éves korosztály születési rátája esett vissza a legnagyobb mértékben. Ennélfogva a családpolitikának az ő szülési hajlandóságukat kellene elsősorban ösztönözni. Az Economist megismétli azokat a félelmeket, amelyek – az általános felfogás szerint – egy ilyen helyzetből következnek majd: munkaerőhiány, és ezzel gazdasági visszaesés, a nagyarányú idős népesség nyugdíjának és egészségi ellátásának költségei óriási terhet jelentenek majd a költségvetésre és a társadalomra.

The Economist: A gyermekvállalási támogatások hatástalanok.pdf

Kiss Károly: Az ezüst cunami

De a fentiekkel szemben van egy pozitív forgatókönyv is. Mivel a jobb egészségi állapot miatt a 65 évesnél idősebb népesség munkaképessége jelentős mértékben kitolódik, és ők a leggyorsabban növekvő népességcsoport, ennek a rétegnek a foglalkoztatása olyan gazdasági lehetőségeket és dinamizmust tartogat, mint ami a nőknek a munkába való tömeges bevonásával történt a hetvenes években. Az elöregedés tehát nem gazdasági-költségvetési-szociális gondokkal jár; ellenkezőleg. Mindezzel együtt fogadjuk el, hogy a nyugati társadalmak – beleértve hazánkat is – ily mértékű elöregedése nemkívánatos folyamat, és tenni kell ellene valamit.

A dánok – úgy tűnik, megtalálták a megoldást. Egyrészt nem engedik, hogy a fiatalok szinte tetszés szerinti ideig elhúzzák egyetemi éveiket, másrészt kitolják a nyugdíjkorhatárt. A németek modellezték a dán mintát, és arra a következtetésre jutottak, hogy ha a fiatalok két évvel korábban kezdenek el dogozni, az idősek pedig két évvel később mennek nyugdíjba, elviselhetővé válna a nyugdíjkasszákra nehezedő nyomás. Ily módon 2050-ben a keresőképesek aránya csupán csak 6 százalékkal lenne alacsonyabb – szemben az ezen intézkedések nélküli 23 százalékos csökkenéssel.

Kiss Károly: Az ezüst cunami.pdf

Demográfiai vészhelyzet?

Kormányunk azt hirdeti – és ezt többnyire el is fogadjuk – hogy hazánk mintaszerű családpolitikát folytat, mindent megteszünk azért, hogy elég gyermek szülessen, és a népesség száma ne csökkenjen. Tudjuk, hogy ennek ellenére rosszak a demográfiai mutatóink, kevés gyermek születik, de ezt a szülőképes női korosztályok csökkenő létszámával magyarázzuk.
Az Összefogás a Gyermek- és Családbarát Magyarországért (CSAM) Szakértői Műhely ezzel szemben azt állítja, hogy a kormány családbarát politikája csupán szemfényvesztés. A Mi Hazánk állásfoglalására hivatkozik, mely szerint a jelenlegi állapot olyan súlyos, hogy ki kellene hirdetni a demográfiai vészhelyzetet… "Megtévesztő kormánypropaganda, hogy hazánk sokat költ családtámogatásokra, ugyanis az Eurostat adatai szerint a GDP százalékában vizsgálva az EU 27 tagállamának e kiadásait, messze átlag alatt költünk erre, Magyarország csak a 20."
(utánközlés)

CSAM: Demográfiai vészhelyzet?.pdf

Botos Katalin megjegyzései a fentiekhez:

Tóth I. János: A progresszió nem egyeztethető össze a 2,1-es termékenységgel

(Magyar Hírlap, 2024. július 5, utánközlés)

Tóth I. János: A progresszió nem egyeztethető össze a 2,1-es termékenységgel

Mi lesz itt 2070-ben? A szubszaharai népességszaporulat Európára zúdul a felmelegedés miatt (karcolat - KK)

2070-ben a felmelegedés miatt kb. 560 millió, a szubszaharai övezetben élő afrikai számára az élet elviselhetetlenné válik. Ebből messze a legnagyobb mértékben – 325 millióval – Nigéria részesedik majd.

(The Economist April 6th 2024)

Ez a tömeg nyilván el fog vándorolni. De az elvándorlás már azt megelőzően elkezdődik (sőt, már egy idő óta tart is). Nigéria népességét 2050-re 380, 2100-ra 550 millióra becsülik (a világ 3. legnépesebb országa lesz India és Kína után). Így hát az elvándorlásnak szinte kimeríthetetlen utánpótlása lesz…
Európa három dolgot tehet: (1) korlátlanul beengedi az elvándorlókat, (2) bezárkózik, és ekkor a migráció Dél felé, a többi afrikai országba irányul – ők emiatt komoly fejlesztésekre és segélyekre szorulnak majd, (3) amennyiben a klímaváltozás antropogén jellegű, a fejlett világnak mindent meg kell tennie, hogy azt mérsékelje… (Ez erősen vitatott tudományos téma, eldönthetetlen, emiatt úgy kell viselkednünk, mintha az antropogén jellegű lenne.)

László Tamás: A demográfiai trendforduló lehetséges kitörési pontjai

(Magyar Hírlap 2024 jún. 21, 23, 26. – utánközlés)

I. – A célzás célzása
A jelenlegi születésszámot egy 300 ezer fővel kevesebb szülőképes női korosztály érte el. Ez a családtámogatási rendszer eredménye. Nem kis eredmény! Ugyanakkor sajnálatos, hogy valamennyi szülőképes női korosztály létszáma csökken. Ez azt jelenti, hogy a demográfiai trendforduló elérése a jelenlegi rendszerben lehetetlen… Hol van mégis tartalék, ha mennyiségi tartalékkal úgy tűnik, nem rendelkezünk? Az időben, ami sokféleképpen értelmezhető, a javaslataink erről szólnak!
Nagy szükség volna a témánk szempontjából egy gyermekvállalással (sőt ezt kiterjesztve a gyermekneveléssel) kapcsolatos bizalmi index kidolgozására és bevezetésére. Ezzel lehetne mindazon tényezőket vizsgálni, amik pozitívan, illetve negatívan hatnak a gyermekvállalásra.

László Tamás: I. – A célzás célzása

II. – Életpályák mentén
Kiemelt jelentőségű kitörési pont lehetősége rejlik abban, hogy a fiatalok a jelenleginél korábban hagyják el a szülői otthont, kössenek házasságot, vállaljanak gyermeket. Ha néhány évvel hamarabb történnének mindezek, akkor a demográfiai trendforduló érdekében évente a jelenleginél többletként akár több ezer gyermek születése lenne elérhető. Cél: a szülői otthon elhagyása a 23–25, a házasságkötés a 24–27, az első gyermek vállalása a 26–28 év előtti életkorban legyen. Ehhez célzott módon át kell alakítani, illetve észszerűen ki kellene egészíteni a jelenlegi otthonteremtési támogatási rendszert.
Szintén a „pronatalista fordulat” elérését szolgálná a nők atipikus foglakoztatásának lényeges bővítése, hathatós állami részvétellel. A hat- illetve négyórás női foglalkoztatás rengeteg időt szabadíthat fel a gyermeknevelésre (csökkentené a nők kettős terhelését, elvezethet az úgynevezett „láthatatlan munka” társadalmi megbecsülésén túl a gazdasági megbecsüléshez is. A három- és többgyermekes családok számára a „hivatásos szülők életpályamodelljét” lehetne alkalmazni. Számos életpályamodellt kellene kidolgozni, amelyek összeérnek és átjárhatók.

László Tamás: II. – Életpályák mentén

III. – Mentális szempontok
Több próbálkozás volt a külföldre távozó fiatalok hazavonzásával kapcsolatban. Az eddigieknél alaposabb kutatás szükséges a fiatalok motivációjának feltérképezéséhez a külföldre távozással, az ott maradással, illetve a hazaköltözéssel kapcsolatban. Ezt megelőzően azonban szemléletváltásra is szükség van: ki kell jelenteni, hogy a nyelveket beszélő, vállalkozó kedvű fiatalok külföldi tapasztalatszerzésére az országnak szüksége van. Éspedig nemcsak a felsőoktatásban résztvevők körére kell gondolnunk, hanem a szakmagyakorlókra is.
Az önmegvalósítást szolgáló magánélettannal szemben (mellett) szükséges lenne a közösségélettan, házasságélettan és családélettan kidolgozása és bevezetése. A közösségeknek, a házasságnak, a családnak is vannak életpályái, életciklusai, mindegyik sajátos törvényszerűségekkel rendelkezik (amik nincsenek benne a köztudatban). Ne tantárgyra gondoljunk, hanem inkább egy, a különböző közösségekben, civil világban, az iskolákban, szülői, nagyszülői közösségekben könnyedén használható „kézikönyvet” kellene közreadni és számtalan fórumon terjeszteni.

László Tamás: III. – Mentális szempontok

Botos Katalin: Javaslatok a demográfiai vészhelyzet elkerülésére

A volt európai KGST-országokban még a nyugati liberalizmus által vezérelt folyamatoknál is erősebben jelentkezik a társadalom elöregedése. A társadalomra kényszerített, anorganikus közösségi szemlélet után feltörő individualizmus itt még erőteljesebben mutatkozott meg, mint Nyugaton… Ha nem akarok gyereket tehernek a nyakamra venni, hát nem akarok. Szabad vagyok, nem?
A gyermekvállalás visszaeséséhez az is hozzájárult, hogy ezek az országok súlyos átalakulási, un. transzformációs válság terheit voltak kénytelenek hordozni. A civilizáltabb, ámde szegény országok jellemzője lett a gyermekvállalás radikális csökkenése. Így a társadalom Kelet-Európában egyre előnytelenebb szerkezetű lett: kevés fiatal, sok idős. Nem a mindent elborító vörös lobogók, hanem az egyre őszebb lakosság tűnik szembe a látogatónak…
A magyar rendszer nemcsak pénzbeli direkt támogatásokat nyújt a családoknak, hanem számos, közvetettebb módon is segíti a gyermekvállalást és nevelést. Ha csak a közvetlen pénzügyi támogatásokat néznénk, meglehetősen kedvezőtlen helyen lennénk Európában. Az adókedvezmények, hitelkedvezmények és egyéb támogatási formák hazánkat élenjáróvá teszik a területen. Van azonban néhány fontos kérdés, amelyben a kormányzat mindeddig nem lépett, s ez probléma. Elsősorban a lakáskérdést említjük. Másodikként a képzést, továbbá, a gyermek-alapú nyugdíjrendszer módosítását emelnénk ki. S végül fontos kérdésnek tartjuk a magyar társadalom lelkiállapotát, erkölcsi normáinak lazulását.
Úgy véljük, hogy egy olyan társadalmi hozzáállás nélkül, amely utódaink jövőjével törődik, és az erkölcsi normák emelését fontosnak tartja, nem lehet eredményt elérni a demográfiai trendek megváltoztatása terén. Még jelentősebb anyagi eszközök ráfordításával sem.

Botos Katalin: Javaslatok a demográfiai vészhelyzet elkerülésére.pdf

Konklúziók:

- A fejlett világban megállíthatatlanul csökken a termékenységi ráta – a lakosság azonos szintű reprodukcióját biztosító 2,1-ről 1,6-ra. Tény
- A jelenség mögött elsősorban a fiatal, 19 év alatti nők szülési hajlandóságának drasztikus csökkenése áll. Így van
- A továbbtanuló, értelmiségi pályára lépő nők többnyire megszülik tervezett gyermekeiket (kettőt), de a harmadikra már nem kerül sor, kifutnak az időből. Ezt milyen statisztikából láttad?

„Ma a főiskolát [college] végzett 24 éves amerikai nők átlagosan 2,2 gyermeket szeretnének szülni, nagyjából annyit, mint a korábbi generációk. Most egy kicsit később születnek meg a gyermekeik mint korábban; az első 30 éves korukban; 2000-ben 28 évesen szültek először... Az elmaradás ugyanaz lesz, mint az előző generációknál, átlagosan 0,25 gyermek…” (The Economist, May 25th 2024, Putting a price on them.)

- A mögöttes okok társadalompszichológiai jellegűek: a fiatalok óvakodnak a hosszútávú elkötelezettségtől. Ez sokkal fontosabb, mint amennyire tárgyaljuk.
- A családpolitikai eszközöknek rendkívül korlátoltak a lehetőségei; elsősorban a fiatalabb, nem továbbtanuló nőknél hatnak. Igaz. De a módszerek változtatása azért valamit segíthetne.
- De vannak még e téren tartalékok, kipróbálásra váró módszerek; pl. Botos Katalin és Botos József javaslata, hogy a nyugdíjakat a felnevelt gyermekek számához kell kötni. Nemcsak a gyerekszám fontos, hanem a befektetési szemlélet, tehát, hogy a gyerekek tovább-taníttatása is szempont legyen! S a mi javaslatunk fontos társadalmi igazságtalanságot korrigálna! A gyermek - közjószág...
- Ha a népességcsökkenés folyamata nem is állítható meg, a gazdasági következmények kezelhetők. Eltúlzottak azok a félelmek, melyek a nyugdíjkasszák összeomlását és súlyos gazdasági bajokat vizionálnak. Az életkor meghosszabbodásával az egészségben eltöltött évek is hosszabbak lesznek, és a nyugdíjkorhatár jelentősen kitolható. Nem gondolom, hogy célravezető a korhatár kitolás. Az ugyan igaz, hogy tovább élünk, és idős korban is vágyunk hasznosságra, de a társadalmi átlag a teljes munkaidős munkavállalást – nálunk – aligha fogja bírni.. Az egészségben töltött évek számának növekedése erősen kétes. Lehet, hogy világjelenség, de differenciálni kell régiónként.... Aki akar, természetesen dolgozhasson tovább – ha lépést tartott a kor követelményeivel. Erre érdemes ösztönözni. Fontos lenne az értelmes időeltöltésre alkalmassá tevő képességeket tanítani az iskolában, a bölcsész-ismeretek felértékelése, a művészeti oktatás, a civil élet kis köreinek a fejlesztése, a fenntarthatósággal kapcsolatos, nem feltétlenül versenypiaci munkatevékenységek lehetővé tétele (ami vidéken komoly lehetőségeket rejt magában, de a nagyvárosokban nehezebb lesz, bár nem lehetetlen...) Életmód lakástípusok változtatására van szükség
- A fentiek ismeretében némileg másképpen kell tekintenünk a migrációra. A hosszútávú demográfiai fejlemények miatt elkerülhetetlen a bevándorlók befogadása, de nem korlátlanul, és szelektíven, differenciáltan. Ezzel egyetértek, de nem érzékelteti azt a hatalmas nyomást, ami jelentkezni fog a fejlődők felől... Aminek hogyan tudunk ellenállni? És itt kellene arra utalni, hogy a kevesebb lélekszám – ha annak magasabb a kvalifikációja –, az utóbbi miatt kevesebb ember is elég lehet... Nem jó a „fogyás" de valószínűleg elkerülhetetlen. Azért a (magyar) civilizációs közösség megőrzése nagyobb hangsúlyt kell kapjon annál, mint ahogy az összefoglalóban a "kezelhető" szó kifejezi... Kérdés persze, hogy az innováció milyen mértékű lesz.. Mindenesetre, akkor nem csupán a járulékra lehet alapozni a nyugdíjat, hanem az egyéb adóztatásra is kell számolni.

(Kiss Károly – Botos Katalin)

2024/7. szám, július 7.

Kurzweil hajmeresztő jóslatai
(Filantropikum, 2023 márc. 27. – utánközlés)

Ray Kurzweil az információtechnológia legnagyobb alakja, aki e tudományágat filozófiai mélységekben műveli. Azt jósolja, hogy 2030-ra képesek leszünk „minden évben több mint egy évvel meghosszabbítani a várható élettartamunkat”, és körülbelül 15 éven belül nanobotok lesznek a véráramunkban, hibajavításokat végeznek a szervezetünkben, és összekapcsolják az agyunkat a számítástechnikai felhővel. Amikor pedig ezt elérjük, képesek leszünk videókat küldeni egymásnak közvetlenül az agyunkból, de biztonsági másolatot is készíthetünk az emlékeinkről.
A szingularitástól (ember és információtechnológia összeolvadásától) szerinte nem kell félnünk, hiszen az végső soron „Istenhez hasonlóvá teszi az embert”.
(Pósa Gábor olvasmányajánlata)

Ray Kurzweil: Az új technológiák

Kína egyke-politikájának katasztrofális következményei
(szemlézés, Economist-cikkek alapján – Kiss Károly)

Az elmúlt évtizedek demográfiai politikája következtében a kínai népesség erősen elöregszik. A század közepére a 60 éven fölüliek száma 520 millió lesz. Ennek súlyos következményei vannak a gazdasági növekedésre (elapad a munkaerő utánpótlása), a nyugdíjrendszerre, és egyre költségesebb lesz az időseket ellátó intézmények állami finanszírozása. Továbbá: az elöregedő népességet a tömeges demencia és Alzheimer-kór fenyegeti. (Az idős népességnek máshol is hasonló egészségi problémái vannak, de Kína esetében ez egy sor ok miatt nagyobb súllyal fog jelentkezni.)

Kiss Károly: A kinai egykézés következményei.pdf

Botos Katalin: Az EU választások környékén…

Messze van az európai integráció az Európai Egyesült Államok ideálképétől. Márpedig ezt igyekszik elérni Brüsszel. Külpolitikában, belpolitikában egyaránt. Hazánk esetében a külpolitikai nézeteinek ránk erőltetése – minden eszközzel – , világosan mutatja, minek szeretné tartani magát.

Botos Katalin: EU-választások környékén.pdf

MI-KALEIDOSZKÓP

Kiterjed-e a személyiségi jogunk a hangunkra? Scarlett Johansson esete az OpenAI-jal
(Der Spiegel Nr. 22 / 25.5.2024, Andreas Bernard)

Scarlett Johansson az OpenAI virtuális asszisztensének hangjában a sajátját véli felfedezni és ezért jogi lépéseket tett. A kérdés szélesebb implikációi: Kiterjed-e a személyiségi jogunk a hangunkra? És, tágabb értelemben: Lefordítható-e egy ember digitális adattömeggé, melyet aztán kompjúterek használnak fel és tetszés szerinti figurákká, jelenségekké változtatnak át?

A MI következő top-modelljei. A nagy nyelvi modellek (LLMs) meghaladásához frontális áttörésekre van szükség
(The Economist April 20th 2024: AI’s next top model)

A legsúlyosabb akadály az adatbázis elégtelensége. De szükség van jobb hardverekre és jobb algoritmusokra is. A fejlesztésekbe óriási pénzeket fektetnek be. Az OpenAI a Microsofttal közösen egy 100 md dollár (!) nagyságú befektetést tervez adatbázis létrehozására. (Összevetésül: Amerika legutóbb 62 md dolláros fegyverszállítási segélyt szavazott meg Ukrajnának. A magyar GDP éves nagysága 180 md dollár.) Mindazonáltal a közeljövőben nem várható egy olyan áttörés, mint amit a ChatGPT megjelenése jelentett.

Beleszól-e Európa a generatív MI-k versenyébe?
(Der Spiegel Nr. 22 / 25.5.2024: Retter oder Verräter? – Alexander Demling)
 

Az elmúlt években a MI fejlesztésébe invesztált összegek Amerikában nagyjából a felét teszik ki annak, amit a világ többi része erre fordít. (Tehát úgy is mondhatjuk, hogy Amerika az összes befektetésből egyharmaddal részesedik. Európa azonban ebben a versenyben szinte sehol sincs. Két említésre méltó európai cég van: a párizsi Mistral AI és a német Aleph Alpha. Meg-alakulása után egy évvel azonban a Microsofttal kötött szerződés folytán már az amerikai cég a Mistral AI legnagyobb tőkebefektetője, és ezt az európaiak árulásnak tekintik.

Kiss Károly: MI-kaleidoszkóp 2024 június.pdf

A mesterséges intelligenciával foglalkozó, folyóiratunkban eddig megjelent cikkek, írások itt olvashatók: Az új technológiák

EURÓPA LEMARAD A TECHNOLÓGIAI VERSENYBEN

A globális főszereplők versenyében Európa egyre inkább lemarad.

A diagramok forrása: Der Spiegel Nr. 21 / 18.5.2024. Ein Kontinent wird abgehängt. (Tim Bartz et al.) és Der Spiegel Nr. 19 / 4.5.2024 ( Gespräch mit Harold James)

Kiss Károly: Atlantisták korlátoltsága – levél egy régi barátnak

Dobozi Istvánnak írt levelemben mai világunk legfontosabb jellemzőiről mondok véleményt. Amerika szerintem – és mérvadó vélemények szerint – már nem demokrácia. Ezért idejétmúlt az az atlantista felfogás, hogy Amerikát mindenben követni kell. Nyugat-Európa pedig egyre jobban degenerálódik. A normalitást ma egyre inkább Kína jelenti – és hát mi, Magyarország (bármennyire is nagyképűségnek tűnik e kijelentés).

Kiss Károly: Atlantisták korlátoltsága.pdf

KÉRDEZZ – FELELEK

Botos József – Botos Katalin: Megválaszolatlan kérdések

Ebben a lassan-lassan háborúpártivá váló Európában a június 9-i EU-választások tétje óriási. De ugyanakkor önkormányzati képviselőkre is szavazunk. És számtalan olyan fontos kérdés van, melyek életünket hosszú távon, vagy éppenséggel a mindennapok során is befolyásolják… és amelyek sokszor elkerülik a politika figyelmét.

Botos József - Botos Katalin: Megválaszolatlan kérdések.pdf

Botos Katalin: Válasz-féle, saját kérdéseinkre

Konkrét kérdéseinkre nem külön-külön válaszokat adunk, hanem megvilágítjuk azokat a témákat, jelenségeket, melyek ismeretében megfogalmazhatók a helyes válaszok, megérthetők mindennapi gondjaink. Így tárgyaljuk a demográfiai folyamatokat, az oktatás és az egészségügy helyzetét, a humán szféra finanszírozásának gondjait és történelmi okait, a környezetvédelem és vízgazdálkodás helyzetét és végül a politikai érdekképviselet, a képviselők kiválasztásával kapcsolatos teendőket.

Botos Katalin: Válaszféle - saját kérdéseinkre.pdf

E számunk dalai: Cseh Tamás örökzöldek

Karom kitárva (2012 Emlékest)

Karom kitárva

• 2024 Karácsonyi szám, dec. 24.
• 2024/12. szám, nov. 16.
• 2024/11. szám, okt. 28.
• 2024/10. szám, okt. 2.
• 2024/9. szám, aug. 20.
• 2024/8. szám, júl. 17.
• 2024/7. szám, júl. 7.
• 2024/6. szám, máj. 27.
• 2024/5. szám, ápr. 25.
• 2024/4. szám, Húsvét
• 2024/3. szám, márc. 12.
• 2024/2. szám, febr. 27.
• 2024/1. szám, jan. 22.

2023 év számai

2023 Karácsonyi szám
2023/11. szám. nov. 25.
2023/Botos-Kiss-tanulmány
2023/10. szám. szept. 13.
2023/9. szám. aug. 17.
2023/8. szám. július 18.
2023/7. szám. június 19.
2023/6. szám. május 23.
2023/5. szám. május 2.
2023/4. szám. ápr. 16.
2023/3. szám. márc. 4.
2023/2. szám. febr. 4.
2023/1. szám. jan. 27.

2022 év számai

16. szám. 2022. dec. 27.
15. szám. 2022. nov. 27.
14. szám. 2022. okt. 24.
13. szám. 2022. szeptember 18.
12. szám. 2022. augusztus 13.
11. szám. 2022. július 30.
10. szám. 2022. július 11.
9. szám. 2022. június 11.
8. szám. 2022. május 10.
7. szám. 2022. február 28.

2021 év számai

6. szám. 2021. december 17.
5. szám. 2021. november 9.
4. szám, 2021. október 2.
3. szám, 2021. szeptember 14.
2. szám, 2021. augusztus 24.
1. szám, 2021. július 25.