Újdonságok

 

2026/9. szám, július 9.

 

Alexander C. Karp – Nicolas W. Zamiska: Technológiai köztársaság (Hvg könyvek, 2026)

Kiss Károly könyvismertetése

Azt az elementáris fenyegetést, stratégiai egyensúlyt és végső soron nemzetközi biztonságot, amit az elmúlt évtizedekben a nagyhatalmak az atomfegyverek birtoklásával elértek, ma már csak az algoritmus-alapú fegyverekkel és hadászati stratégiákkal lehet megvalósítani. Ez a technológia „éppúgy képes alakítani a jelen évszázad nemzetközi politikáját, ahogy a nukleáris fegyverek alakították a múlt századét.” „A világ vezető nemzetei ma újfajta fegyverkezés részesei, …az erődemonstráció ebben az évszázadban a szoftverekre épül.”
A Szilíciumvölgy informatikai elitje azonban nem akar részt venni ebben az újfajta fegyverkezésben. Amerikában az új technológia a fogyasztói szektort szolgálja. Social médiát és platformokat építenek. „Az amerikai projekt kiüresedett” – írják a szerzők – emiatt az ország sebezhetővé és kiszolgáltatottá válik. A MI-fejlesztések nem nemzeti fontosságú és volumenű célokat követnek.
„Az 1970-es években a kialakulóban lévő technológiák, amelyekből később a mai személyi számítógépek és általánosságban a szoftverek lettek, … az egyén állammal szembeni önrendelkezésének eszközévé váltak, nem pedig nemzeti érdekeket szolgáló technológiává az állam kezében.”
E könyv tehát szokatlan megvilágításba helyezi Amerikát. Mi azt az USÁ-t ismerjük, ahol a profitérdek mindent visz, a katonai-ipari komplexum is a profitérdek révén irányít a háttérből. De most felfedeztünk egy új Amerikát, amelynek hazafias arculata van. Az információtechnológia és a mesterséges intelligencia fejlesztését és hadászati alkalmazását nem a profitérdek miatt akarja előtérbe állítani, hanem azért, mert érzékeli, ezek azok a területek, amelyek a jövő hadviselését eldöntik, és ugyanakkor a globális stratégiai egyensúly megteremtését is szolgálják.

Kiss Károly: Atom, algoritmus, Szilíciumvölgy
Magyar Nemzet, Lugas: Atombomba, algoritmus, Szilícium-völgy

 

 

A szükségtelen könyvek (Balogh Judit jegyzete)

Megdöbbent, hogy egyre több értelmiségi családtól hallom, hogy NINCS HELY A KÖNYVEKNEK és el kellene vinni valahová őket. Nekem ez felér a könyvégetéssel! Találékonyak vagyunk: vasút-állomásokon, parkokban ingyenes könyvespolcokat alakítunk ki, ide tehetők a felesleges könyvek, és el is vehetők. Német városokban házak előtt, utcasarkokon lépten-nyomon kitett könyveket látni – hátha kell valakinek.
A digitalizmusba vetett dogmatikus bizalom az emberiség tárgyiasult szellemtörténetét űzi ki az otthonokból és nem számol az. ún "FATAL ERROR" (egy extrém kozmikus mágneses vihar vagy bármi "fekete hattyú") lehetőségével, ami egyetlen pillanat alatt kitörölheti a "felhőből" több évezredes kultúránk megörökített gondolatait…
Nekem mindig is jó – néha a legjobb – társaim a könyvek voltak, melyeknek már a látványa is – a szolidan falhoz simuló könyvespolcokon – megnyugtató és esztétikus ÜZENET... – nem beszélve a könyv illatának mámoráról! Nálunk itthon, a legnagyobb családi ünnepekhez (karácsony, születésnapok) a könyv mindenképpen hozzá tartozik és legkedvesebb nyáreleji fesztiválunk az ÜNNEPI KÖNYVHÉT (és a MÚZEUMOK ÉJSZAKÁJA).

 

 

Ajánló: Intellektuális csemege profiknak

(Kerekes Sándor: Az ökológia és az ökonómia vadházassága)

Valamennyien aggódunk a környezeti problémák miatt: felmelegedés, éghajlatváltozás, az esőerdők fogyatkozása, fajok pusztulása – a biológiai sokféleség vészes csökkenése, közvetlen környezetünk elszennyeződése. Kevesen tudják, hogy a közgazdaságtannak egy speciális ágazata, a környezetgazdaságtan ezeknek a problémáknak a kezelésére született meg, és van annak egy radikálisabb válfaja is, az ökológiai közgazdaságtan. Míg az előbbi a közgazdaságtan kiterjesztése a környezeti problémák kezelésére, az ökológiai közgazdaságtan középpontjában már maga a természeti környezet áll. E három diszciplína bonyolult összefüggéseit világítja meg a szerző magas professzionális szinten. „Aki azt hiszi, hogy egy véges világban az exponenciális növekedés örökké folytatódhat, az vagy őrült, vagy közgazdász” – idézi az szerző a tudományág egyik klasszikusát, Kenneth Bouldingot.
A tanulmány a Bizonyosságok és bizonytalanságok a tudományban c. vaskos kötetben jelent meg, mely a Magyar Természettudományi Társulat konferenciasorozatának előadásait fűzi egybe. (Szerkesztők Tardy János, Gyulai Ferenc, Dévai György, 2026.) A kötet interdiszciplináris tudományfilozófiai mű. „A kevés tudás veszélyes. Egy kis mennyiség csak megmérgezi az agyat. Úgy érezzük. hogy már mindent láttunk, pedig közel sincs így. Csak akkor lehetünk biztonságban, amikor ráébredünk, hogy sohasem tudhatunk mindent teljesen” – olvashatók a Bevezetőben Suzanne O’Sullivan szavai. (KK)

 

 

Csikvári F. András: Tőkepiaci Unió

(utánközlés)

A tőke a múlt sikereinek felhalmozott eredménye. A megtakarított pénz, a nyereség, amelyet nem költöttünk el. A vagyon, amelyet nem vettünk ki a rendszerből. Másképpen fogalmazva: a tőke a társadalom jövőbe vetett bizalma.
A Tőkepiaci Unió nem egyszerűen egy brüsszeli pénzügyi projekt, hanem Európa következő húsz évének egyik kulcskérdése. Végső soron arról szól, hogy a jövő Ganz-jai, Siemens-jei, Airbusai vagy biotechnológiai vállalatai Európában nőnek-e fel, vagy máshol.

Csikvári András: Tőkepiaci Unió

 

 

Botos Katalin: Kiből legyen képviselő?

(aktuálpolitikai jegyzet)

Szavazásoknál demokráciában mindenkit egyformának tekintenek. De az emberek nem egyforma képességekkel vannak felruházva, nem egyformán tájékozottak a közügyekről, s így a döntésük következményeiről sem. Gyakran félreinformált, sőt, félrevezetett tömegek szava érvényesül a forradalmi cselekvéseknél. Amikor a nép dönt, akkor egy befolyásos kisebbség akarata érvényesül, amelynek a tömeg automatikusan követi a háttérben meghúzódók érdekeit. Anélkül, hogy ezt tudná. Csak hiszi, hogy ő döntött...
Különösen fontos, hogy az államigazgatás stabil, szakértő, legalább is, hozzáértő állományra támaszkodhasson. Demokratikus, békés viszonyok között egy politikával hivatásszerűen foglalkozó, valamelyes jogi és egyéb ismeretekkel rendelkező réteg vesz részt az országos fontosságú döntések meghozatalában. Az olyan törvényhozás, amely megakadályozza egy ilyen politikai réteg kialakulását, helyrehozhatatlan károkat okoz.

Botos Katalin: Kiből legyen képviselő?

 

 

Vezércikk

Cosa nostra vagy a nemzeti burzsoázia kiépítése?
(Hozzászólás a jún. 22-i parlamenti vitához)

Az Utódaink Jövőjének nem profilja a közvetlen politizálás – csak ritkán szólunk bele aktuális politikai-közéleti ügyekbe. A mai parlamenti vitát azonban nem lehet szó nélkül hagyni. Nemrégiben hivatkoztam József Attila felemelő, a dolgozó nép bölcsességét dícsérő ismert szavaira:
S a hozzáértő, dolgozó nép gyülekezetében hányni-vetni meg száz bajunk...
Ez lenne az? A mai magyar Parlament? A hozzá értő dolgozó nép gyülekezete?

A tulajdon működtetésének sokféle változata van. A kommunizmusban minden állami. a szocializmusban van szövetkezeti, háztáji és családi is. A jóléti és a liberális közgazdaságtan közötti örök vita, hogy a nagyvállalatok és szolgáltatási szektorok melyik tulajdonformája a hatékonyabb – az állami vagy a magán? 1979-ben Margaret Thatcherrel elkezdődött az állami kézben lévő szolgáltató szektorok privatizálása, de addig Nyugat-Európában azok állami működtetése volt a jellemző. A kor divatjának megfelelően Amerikában egy évre rá, Ronald Reagan elnökké választása indított el egy hasonló közgazdasági vitát majd gyakorlatot, mely a monetarizmus megnevezés alatt futott, és az volt a lényege, hogy minden, ami állami, az alacsony hatékonyságú, és a magántulajdon minden más tulajdoni formához képest hatékonyabb.
A volt szocialista országok átalakulásakor az állami-szövetkezeti tulajdon lebontása, átalakítása több formát öltött. A hazai privatizálás során a korábbi földtulajdonosok visszakapták földjüket, a vállalatokat pedig eladták külföldi és hazai befektetőknek, részben a korábbi vezetés kezébe kerültek, ill. állami tulajdonban maradtak. Csehországban a korábbi állami tulajdonból minden állampolgár vagyonjegyek formájában részesedett, és ezek felhasználásával privatizálták az állami vállalatokat.

E folyamat során meg kellett oldani egy komoly feladatot: a hazai nagytőkések rétegének kialakítását, ugyanis nem mindig célszerű, hogy a nagyvállalatok állami kézben maradjanak, vagy külföldi cégek töltsék be a szerepüket. A folyamatot nem célszerű a szerves fejlődésre, a magántőke-felhalmozásra bízni, mert az sokáig, hosszú évtizedekig eltarthat.
Az Orbán-kormányok ezt nem bízták a „véletlenre”, a „természetes kiválasztódásra”, közvetlenül beavatkoztak a hazai nagytőkés, nagyburzsoá osztály kialakításába, elősegítették, gyorsították azt. Ennek számtalan módja van: állami vagyonrészek átadása, szolgáltatások koncesszióba adása, állami megrendelések révén a kiszemeltek előnyhöz juttatása, kedvező állami hitelek nyújtása, stb. Ezt én történelmi-gazdasági szükségszerűségnek tartom, és nem ítélem el.
Ami vitatható: hogy mindezt politikai preferenciák alapján tették: a kormányhoz politikailag közelálló vállalkozókat juttatták előnyökhöz. De kérdem én: nem ez a természetes? Egy kormány miért juttasson olyan vállalkozókat üzleti előnyökhöz, akik nem az ő politikai nézetrendszerét vallják, nem a saját baráti köreiből kerülnek ki, nem az ő politikáját támogatják?.... Ugyanakkor egészen bizonyos, hogy ez a kiválasztás „túlzásba lett víve”. Amit én elfogadhatónak tartok, hogy ha a versengő, vagy a támogatásra, megrendelésre pályázó felek ajánlata, képességei egyformák, akkor az elbíráló nyilván a hozzá politikailag-emberileg közelebb álló félnek kedvez. De ha a politikai-haveri szempontok fölülírják a szakmaiakat, akkor a bírálat nyilvánvalóan jogos. Ezt a politikát en bloc nem lehet elítélni, de a disztingvált elemzés, áttekintés során lehet következtetéseket levonni. A mai miniszterelnöki beszéd azonban híján volt minden disztingválásnak, differenciálásnak.

Én büszke vagyok magyarságomra, a magyar történelemre, a magyar kultúrára, de a magyar Parlamentben ma történtek miatt szégyellem magam.
Kiss Károly
(Bp, 2026 jún 22.)

 

 

Csikvári F. András:

Mérnökként a technikáról és az emberi lényegről

Írásom hozzászólás az Utódaink Jövője előző, 2026/8. számában megjelent Ember és technika a digitális korban - vita az emberi lényegről c. fejtegetésekhez.
Az emberi lényeg kérdését én a különbség felől közelíteném meg. És itt számomra a legerősebb jelölt a tudat, a tudatos önreflexió. Az a tény, hogy nemcsak érzékeljük a világot, hanem tudunk arról, hogy érzékeljük. Hogy van belső nézőpontunk. Hogy átéljük a fájdalmat, az örömöt, a szépséget, a veszteséget. Hogy képesek vagyunk önmagunkra reflektálni. A technika fejlődése egyelőre ezt nem érinti. Gyorsabban számolunk, többet tudunk, messzebbre látunk, de nem látom, hogy ettől alapvetően más lényekké váltunk volna.

Csikvári F. András:: A technikáról és az emberi lényegről

 

 

Mekkora az IT és a MI mai nagyjainak hatalma az USÁ-ban a korábbi ipar-mágnásokéhoz képest? (Tycoon capitalism. The Economist April 18th 2026)

Az Economist összehasonlította, hogy az ipari forradalom óta lejátszódott, az MI és az IT előtti 9 iparfejlődési hullámban vezető szerepet játszott nagy iparmágnásokéhoz képest mekkora az IT és a MI mai nagyjainak hatalma
a MI szektorban:
- Elon Musk (xAI - 8.)
- Mark Zuckerberg (Meta - 11.)
- Dario Amodei (Anthropic 37.)
- Sam Altman (OpenAI Chat GPT - 40.)
- Demis Hassabis (Google AI - 47.)
az internet ágazatban: Jeff Bezos (Amazon) a 4.
a személyi számítógépek és szoftverek terén: Larry Elison (Oracle) 17., Bill Gates (Microsoft) 23. és Steve Jobs (Apple) a 25.
a félvezetők gyártásában: Gordon Moore a 33.
Minden idők legnagyobb iparmágnása Henry Ford, 1. az autógyártásban

Következtetés:
Még soha nem volt ilyen kevés ember kezében ilyen óriási hatalom. – Ez nyugtalanító – valójában ők tartják a kezükben a nyugati civilizáció sorsát. Valamennyien a mesterséges intelligencia fejlesztése révén jutottak ekkora hatalomhoz.

A rangsort a vállalatok anyagi mutatói alapján képezték; a mai tech-óriások és platformok befolyása ezen jóval túl mutat. (KK)

 

 

Kiss Károly: A Z generáció sajátos szocializmusa

A mai huszonévesek nem a világrendet akarják megváltoztatni; nem a kollektivizmus vezérli őket és nem akarják birtokba venni a termelési eszközöket – írja az Economist. A világproblémák, a faji megkülönböztetés, a társadalmi feszültségek, a klímaváltozás kikerültek a látókörükből; az infláció, a megélhetés, a lakbérek és a munkehelyeket veszélyeztető mesterséges intelligencia miatt aggódnak. A Tik-Tok korszak szocializmusa magánjellegű.
Ez a nézetrendszer mellbevágó. Arról tanúskodik, hogy az újabb generációknak mennyire nem jelent semmit az előző század derekának történelmi tapasztalata; pontosabban hogy mennyire nem ismerik, milyen világ volt a korábbi szocialista országokban.
(The Economist June 6th 2026 felhasználásával)

Magyar Nemzet: Z-generációs szocializmus

 

 

E számunk dala:

 

Taylor Swift: The Fate of Ophelia

 

 

 

2026/8. szám, június 17.

 

Kiss Károly:

Apokaliptikus jövő: a tömeges munkanélküliség réme

Fél évvel ezelőtt az Economist mérvadó forrásokra (pl. az IMF-re) hivatkozva azt jósolta, hogy a fejlett nyugati országokban a MI széleskörű alkalmazása 20-30 százalékos munkanélküliséget fog okozni, még ebben az évtizedben. A témával a Spiegel 2025/41. száma is címlapsztoriként foglalkozott. Aztán – mintha elfeledkeztek volna róla. De az Economist május 16-i számában újra visszatért a témára, szintén a címoldalon.
A gazdaságpolitikának csak igen korlátozott lehetőségei vannak a helyzet orvoslására. Az általános alapjövedelem bevezetése megoldást adna arra, hogy mindenkinek legyen miből megélnie, de a háttérben egy súlyos, emberi mivoltunkkal kapcsolatos probléma rejlik: vajon életszükségletünk-e a munka?

Kiss Károly: A tömeges munkanélküliség réme

 

 

Greenfo info 2026/24

...................Természet-helyreállítás Magyarországon: közös ügy, helyi feladat

 

 

Botos Katalin: Jeles nők dicsérete
(Kairosz kiadó 2026)

Minden nő számára lehetséges maradandót alkotni; hiszen az élet tovább vitelénél nagyobb csoda nincsen! De azért az csodálatos, hogy egyes nők milyen hatalmas akaraterővel törtek pályájuk során a csúcsra. S az meg különösen elismerendő, ha mindkét területen, a családban és a hivatásban is helyt álltak.
Ajánlom ezt a kicsiny kötetet mindkét nembeli embertársamnak. Férfiaknak, hogy emeljenek kalapot e nők előtt; nőknek meg azért, hogy elhiggyék: minden lehetséges... Számukra is!

Botos Katalin: Jeles nők dícsérete

 

 

Vajda Zoltán: Preventív medicína

Az USA statisztikai adatai szerint az amerikai rákbetegségek mintegy 40 %-a vagy a kövérséggel, vagy az ahhoz vezető rossz táplálkozási kultúrával függ össze. A dohányzás abbahagyása mellett ez lenne az egyik legegyszerűbb rákmegelőzési stratégia, azaz a kövérséghez vezető életstílus megváltoztatása.
Jobban ismert az elhízásnak a keringési betegségekkel (szívinfarktus, stroke, mélyvénás trombózis) való asszociációja. Az is közhely, hogy a túlsúly idő előtt tönkreteszi a bokát, a térdet, a csípőt. A túlsúly kialakulásában a globális élelmiszeripar bűnös felelősséget visel.
Vajda Zoltán: Preventív medicina

 

 

Hát mégis Bős-Nagymaros kellene nekünk?
Utólag nem igazolódik az a mozgalom, mely a rendszerváltás egyik kikényszerítője volt?
Héjjas István a szárazság elleni megoldást a Dunán építendő vízlépcsőkben látja

(Toll és Igazság 2026.06.01.)
Héjjas István: Hét Balaton vize tűnt el a magyar talajokból

 

 

 

Tímár Gábor: Vízmegtartásos túlélés
ZÖLDhírek máj.31./ Fwd: Greenfo info 2026/22 (Balogh Judit Anikó)

 

 

Craig Venter (1946-2026)

A genetika az egyik terület, ahol az információtechnológia csodákra képes: a 3,2 milliárd nukleotidpárt tartalmazó emberi kromoszómával való manipulálást, variálást, és ezzel az öröjkletes tulajdonságok meg-változtatását. Creig Venter ennek volt a nagymestere. A Human Genom Projecttel párhuzamosan az emberi genom szekvenálásának gyorsított módszerét dolgozta ki (ő volt az, aki szabadalmaztatni akarta az emberi genomot). Megalkotta az első szintetikus baktériumot és útjára indította a Longevity-t, az élet meghosszabbításának programját. (KK)

 

 

 

 

 

Június 4, a nemzeti összetartozás napja
Jelenczki István: Üzenet a hazának

 

 

Elöregedett német orvostársadalom
Vészjósló híreket olvasunk a hazai orvosok elöregedéséről. Különösen a háziorvosi helyek betöltését fenyegeti a hiány... És mit látunk? Németországban - ahová a mi fiatal orvosaink (és a többi középeurópai is) tömegesen ki-vándorolnak, hasonló a helyzet. Az orvosk közel egynegyede 60 év fölötti. Különösen a háziorvosok korosak: majdnem minden ötödik 65 fölötti...
(Der Spiegel 20 / 2026, S. 87)

 


EMBER ÉS TECHNIKA A DIGITÁLIS KORBAN -
VITA AZ EMBERI LÉNYEGRŐL

Kiss Károly: Milyen szerepet játszik a technika az életünkben? Mit tartanak erről az egyes filozófiai irányzatok?
Eddigi történelmünk során a technika eszköz volt. De most több annál. A digitális technika – alkotótársunk, beszélgetőpartnerünk, felvált minket, sőt, helyettesít a szellemi munkában, fizikailag is alkotórészünkké válik.
Megváltozik-e emberi lényegünk, mivoltunk a digitális korban? És egyáltalán, mi az? Miben rejlik? Más emberek lettünk-e, leszünk-e? Anyagi és szellemi képességeink hihetetlenül megnőttek. De mi magunk megváltoztunk-e? Megváltoztak-e alapvető erkölcsi értékeink?
Marx és Stiegler szerint a munkavégzés, a technika a fő antropológiai komponensünk; vagy mégsem? Mégis csak a humánum, az együttérzés, az empátia, a segítőkészség az alapvető „antropológiai komponenseink”? És ezek honnan származnak? – AZ EVOLÚCIÓBÓL! A TECHNOLÓGIA MÉGIS CSAK ESZKÖZ?
Kiss Károly: Ember és technika a digitális korban

 

Csikvári F. András:
A harmadik lutheri kulturális forradalom
(megjegyzések Kiss Károly tételéhez)
Kétségtelen, hogy mindhárom jelenség – Luther fordítása, az internet, és a mai AI-eszközök – ugyanabba az irányba mutat: a hozzáférés demokratizálása felé. Luther a szöveghez való hozzáférést tette tömegessé, az internet az információhoz való hozzáférést, az AI pedig a kreatív eszközökhöz való hozzáférést. Mindhárom csökkenti a közvetítők hatalmát: papok, szerkesztők, szakmai kapuőrök. És mindhárom új társadalmi rétegeket emel be a kulturális térbe. Ebben az értelemben a metafora működik: valóban egy újabb „kapunyitás” zajlik. Csakhogy a kapunyitás még nem forradalom.
Ami most zajlik, az nem harmadik lutheri forradalom, hanem a kulturális termelés iparosodása. A kreatív eszközök olcsók és gyorsak lettek. Ez nem kisebb dolog, csak más. A reformáció a gondolkodás módját alakította át. A mai technológiai hullám a gyártás módját.
Csikvári F. András: A harmadik lutheri kulturális forradalom

 

Botos Katalin: Aktuális agrár-problémák

A jövő szempontjából az egyik legfontosabb téma a magyar mezőgazdaság. Magyarországot földrajzi adottságai különösen érzékennyé teszik a klímaváltozára. A fokozódó szárazság és csapadékhiány miatt újra kell gondolni a talajművelést és a vízgazdálkodást... A vízgazdálkodás folyamatosan napirenden lévő téma (bár lényeges előrehaladás nem történik), az viszont kevéssé ismert, hogy a talajművelésben is új eljárást kell meghonosítani.

Botos Katalin: A amezőgazdaságban intenzív öntözésre és a talajművelés megváltoztatására van szükség

 

 

Hogyan lett Magyarország az EU leg-kövérebb országa?

A világot tekintve az egészséges oldalon Japán áll az élen (4 százalék az elhízott felnőttek aránya), míg az USÁ-ban 42 százalék – nálunk 30 százalék az arányuk. Japánban az elhízott emberre úgy tekintenek, mint aki nem tud uralkodni magán. Amerikában a kövérek bárminemű leszólása a társadalmi diszkriminálás vádját veti fel.
Ebben a videóban nem az az újdonság, hogy a lakosság elhízása mekkora terhet tesz az egészségügy büdzséjére, hanem az. hogy a lakossági elhízás mögött milyen rossz kulturális preferenciák, és milyen óriási élelmiszeripari lobbiérdekek állnak. Pozitív, hogy megemlíti a Fidesz kormány 2017-es rendeletét az iskolai menzákról, a chipsadóról és hogy ez miért nem vált be. Nem kell baloldalinak lenni, hogy az ember belássa, a szabályozatlan kapitalizmus milyen károkat tud okozni. (Vajda Zoltán)
YouTube Tízes Lista: Elhíztunk

 

 

Kiss Károly: Közvélemény, tájékozottság, demokrácia

„A dolgozó nép okos gyülekezete”… Ha valamilyen csoda folytán költőnk feltámadna, vagy összefutnék vele a másvilágban, vajon ma is ez lenne a véleménye? – Látván a sok tiktokoló, instagramozó, mobilnyomogató embert, főként a fiatalokat,,,?

Kiss Károly: Közvélemény, tájékozottság, demokrácia
Magyar Nemzet: Harmadik lutheri kulturális forradalom

 

 

Botos Katalin: Itt a kánikula!

(A szárazság kapcsán szembesülünk elhibázott agrárpolitikánk következményeivel)

Az agráriumból 30 év alatt csaknem fél millió munkavállaló távozott. Nyugdíjba mentek, munkanélküliek lettek, vagy lassan a szolgáltatási szektor felszívta őket. De, aki otthon maradt, vidéken, az is abbahagyta a vesződést a kiskerti termeléssel. Minden kapható volt a nagy multi élelmiszerláncokban, amelyek gombamód szaporodtak... A krumpli 80 %-ban import! Nem tudjuk kielégíteni a hazai szükségleteket olyan termékekből, amelyek hungarikumoknak számítanak!
Az EU mag-országainak soha nem volt szívügye a csatlakozók profitábilis agrártermelésének lehetővé tétele. Nem akartak a maguk számára konkurenciát. A keleti piacok viszont, fizetésképtelenség miatt, csaknem megszűntek... Annak is szerepe volt az agrárium visszaesésében, hogy a kárpótlással megvalósuló földprivatizáció apró területeket hozott létre, a korábban kialakított nagygazdaságokból. Látszik, hogy milyen komplex feladat egy hatékony, az agráriumnak és a vidék gazdaságának megfelelő gazdaságpolitika kidolgozása!

Botos Katalin: Itt a kánikula!

 

 

 

 

 

Vörösödő világ

A térkép remekül szemlélteti az elmúlt negyedszázadban a világgazdaságban lezajló legfontosabb változást: 2000-ben még alig volt olyan ország, amelyiknek nem az USA volt a legfontosabb kereskedelmi partnere. Ma már nagyítóval kell keresni, hogy melyiknek nem Kínával a legnagyobb a külkereskedelmi for-galma...(KK)

(Forrás: Hvg 2026 májua 21, 27. old.)

 

 

 

Vajda Zoltán:
Mégsem olyan biztató az öregedés elleni génterápia?

Hozzászólás Duda Ernőnek a “Longevity” témájában az MTA-n tartott előadásához

Előző, 2026/7. számunkban közöltük Duda Ernőnek a Longevity témakörébe tartozó, az MTA-n elhangzott előadását, mely lelkesen sorolta, hogy milyen nagyszerűek az orvostudomány és a genetika kilátásai az öregkori betegségek kezelésében és az öregedés késleltetésében. Orvos-tanár szerzőnk lehűti a lelkesedést, és felsorolja azokat a kétségeket, melyek az eredményeket illetik és akadályokat, melyek még e tudományág előtt állnak. (KK)

Vajda Zoltán: Génterápia az öregedés ellen?

 

 

Képzőművészeti melléklet:

Oxána Bódis -

"A múlt titkai és a jövő rejtélyei" sorozatából:

Égi küldöttek

 

2026/7. szám, május 25.

 

Paks II. problémái

(Szabó M. István: Fék nélkül. Hvg, 2026 május 2. cikkének felhasználásával – KK)

A beruházás jelenleg azért áll, mert az Oroszországgal szembeni szankciók miatt a Siemens nem tudja leszállítani a reaktort irányító és szabályozó informatikai rendszert. A német beszállító kínaira cserélése nem opció az EU adatbiztonsági politikája miatt. Alternatíva viszont nincs; más potenciális beszállítók nem szándékoznak együttműködni az oroszokkal.
Az eredeti 12,5 md eurós beruházási költség 14,7 md euróra emelkedett. Ebből 10 md orosz hitel. De a Rosszatom által épített más beruházások példája azt mutatja, hogy a végső ár akár 20-22, vagy 25 md is lehet. Az Orbán-kormány eddig több, mint 700 md forintot költött a beruházásra. A Rosszatom 8-10 év alatt képes egy erőművet felépíteni.
Az előirányzatok szerint Paks II. a magyar villamosenergia-igény 35-40 százalékát fogja kielégíteni.

 

 

Botos Katalin: Amit az egészségügyről nem tudunk

A szerző egy roppant fontos tényre világít rá. Az általános hiedelem szerint az egészségügy el lett hanyagolva, nemzetközi összehasonlításban is keveset, csak a GDP 7 százalékát költjük rá. Igen ám, de a nemzetközi összevetések alapjául szolgáló Eurostat eltér a hazai statisztikáktól. Nálunk pl. kiszervezték a kórházak fenntartását, és ez az Eurostatban nem eégszségügyi kiadásként jelenik meg. Az összes egészségügyre fordított állami kiadást figyelembe véve 10,2 százalék az ágazat részaránya!
Amit viszont tudunk az egészségügyről, de mintha nem becsülnénk kellőképpen: az elmúlt időszakban történt meg a hálapénz következetes felszámolása.

Botos Katalin: A hazai egészségügy nemzetközi összehasonlításban

 

 

Gazdaságunk helyzete és prognózis az év végéig

(Hvg 2026 május 7, Farkas Zoltán)

…„A Tisza-párt eddig főként kiadásnövelő és bevételcsökkentő tervekkel állt elő. … Ez nem lesz jutalomjáték az új pénzügyminiszternek.” A GDP 6-6,5 százalékát kitevő államháztartási hiányra lehet számítani. A gazdaság fő hajtóereje a bizalom lehet. Ugyanakkor az erős forint inkább fékezi a gazdaságot. A GDP növekedését mégis 1,5-2 százalékra becsülik, ami az európai élvonalba emeli Magyarországot... (Ez talán mégis arra utal, hogy az előző kormány gazdaságpolitikája nem volt teljesen elhibázott. KK)

HVG - Farkas Zoltán: Fékek és egyensúlyok

 

 

LONGEVITY

"Mindenkinek azt javaslom, hogy tegyen meg mindent, hogy a következő tíz évet túlélje, mert ha a következő tíz évet viszonylag jó egészségben túléli, akkor én komolyan azt gondolom, hogy a határ a csillagos ég, mert közvetlenül fogunk tudni hatni az öregedési folyamatokra, úgyhogy ezt a kis időt kell még kihúzni."
Ezek Duda Ernő, a Magyar Biotechnológiai Szövetség elnökének biztató szavai, melyekkel az MTA Jövőkutatás az orvoslásban és az élettudományokban c. 2026 ápr. 10-én tartott előadását zárta le.
A számtalan, hiheteltenül izgalmas megállapítás között hallható az is, hogy az amerikai gyógyszerhatóság engedélyt adott ki az öregedést megakadályozó gyógyszerek ki-kísérletezésére, ami alapvető szemléletváltozást jelent: az öregedést immár nem természetes folyamatnak, hanem betegségnek tekintik. (KK)
Duda Ernő: Longevity

A konferencia teljes programja itt látható: Jövőkutatás az orvoslásban és az élettudományokban

 

 

Kémenes Bernadette: Dolog. A küldetésedet éled?

(Gyergyószentmiklós, 2026, magánkiadás, 81 old.)

E kis kötet igen hasznos, gyakorlati életviteli tanácsokat ad: hogyan találjuk meg életünk értelmét, és hogyan kövessük azt mindennapjaink során. A szerző felkészültségét kulturális és vizuális antropológiai, pedagógiai és filozófiai tanulmányai alapozták meg, szakdolgozatát neuro-integral coachingból írta. Mindezt a gyakorlatban is hasznosítja, pszichoterapeutaként, „coachingol”. (KK)

Kémenes Bernadette: Dolog. A küldetésedet éled?

 

 

Kiss Károly:
Az eltűnt MNB-alapítványi vagyonok nyomában

Az elmúlt években az ellenzék folyamatosan napirenden tartotta az MNB-alapítványok óriási tőkeveszteségének ügyét – 500 md forint nagyságú összegről van szó – azt állítva, hogy azt a „Matolcsy-klán” lopta ki, szisztematikus fosztogatással. Úgy tűnik, hogy a vád megalapozott.

Forrásaim: az AI alapú internetes keresés és
Brückner Gergely: „Matolcsyék a METU-nál megalkották az állami pénzből meggazdagodás legarcátlanabb receptjét” című, a Telex, 2026 május 8-i számában megjelent cikke:
Brückner Gergely: Matolcsyék megalkották...

Kiss Károly: Eltúnt MNB alapítványi vagyonok

 

 

Választási utóhangok – a Fidesz-kormány hibáiról, a korrupcióról és a propagandáról

Botos Katalin, Kard Aladár és Pindarosz jegyzetei: Választási utóhangok

 

 


Kiss Károly: Bukás 16 sikeres év után
(szubjektív értékelés)

Az április 30-i Hvg egy döbbenetes diagrammot közölt. A Medián felmérése azt mutatja, hogy a választók fele (49 százaléka) szerint a korrupció miatt bukott meg a Fidesz-kormány! Ezt a tiszások kétharmada állítja, de még a fideszesek 18 százaléka is! (Ebből jön ki a 49 százalékos átlag.) Tehát volt egy kormányunk, mely a patrióta értékek világszerte elismert legjobb képviselője és megvalósítója volt, de arra nem volt képes, hogy figyelje és komolyan vegye, mit gondolnak róla „az emberek”.

(Elhangzott a Látóhegyi Politikai Vitakörben:) Bukás 16 sikeres év után

 

 

Botos Katalin: Hazám, keresztény Európa

A Fidesz-kormány nagyarányú választási veresége részben annak tulajdonítható, hogy a választók nagyobb része számára a konzervatív keresztény értékek már nem fontosak. Egy olyan modern Európához akarnak csatlakozni, amely nem akar tudni a keresztény gyökerekről. Ez az elvallástalanodás nem valamiféle szekuláris humanizmusnak nyitott teret, hanem utat engedett egy fanatikus másik vallás terjedésének.

Kezdetben „csak” a posztmodern emberideál és társadalmi berendezkedés térhódításának, amit Toynbee emberimádásnak nevezett, az ember istenítésének, mind az individuális embert, mind az absztrakt eszméket értve ezen... Ez azonban nem zárja ki, hogy egy másik vallás követői átvegyék az uralmat Európában, és a szó szoros értelmében, kiszorítsák a keresztény kultúrát a kontinensről. A szekuláris Európa - közös nyelv híján - nem tud adni európai identitást. Lehet, egyeseknek igen. De széles néptömegeknek nem. Nincs, ami igazán kulturálisan összekötne.

Botos Katalin: Hazám, keresztény Európa

 

 

A hazai egészségügy – belülről

E cikk orvos-tanár szerzője arra figyelmeztet, hogy az egészségügyi kiadásoknak a nemzeti termékhez mért aránya nem fejezi ki megbízhatóan az ágazat teljesítményét. Emellett figyelembe kell venni, hogy az milyen biztosítási-finanszírozási modellben működik, a gyógyszerkassza hogyan gazdálkodik a pénzével és milyenek az egészségügy minőségét mutató paraméterek (életben maradási esélyhányados, csecsemő halandóság, a megelőzhető betegségek aránya, kórházban elkapott betegségek). E mutatók és a kiadások összevetése ad megbízható képet az ágazat teljesítményéről és hatékonyságáról.
Egy populáció egészségi állapota függ az iskolázottságtól (ez sokkal előbbre való mint a jövedelem), az orvosi és szakszemélyzet szaktudásától és hogy a kormányzat milyen jelentőséget tulajdonít a közegészségügynek. A magyar lakosság egészségi állapotának mutatóit lerontja a cigány népesség nagy aránya.
A tanulmányt nemzetközi összehasonlító egészségügyi statisztikák egészítik ki, melyek értő elemzése azt mutatja, hogy a magyar népesség és az egészségügy állapota nem olyan rossz, mint ahogy azt sokan vélik. (Pindarosz)

A hazai egészségügy - belülről
Health indicators

 

 

Pál Sándor Ede: Világunk szellemi hídjai

(Könyv Guru 2026 - könyvajánló)

Pál Sándor Ede könyve különleges, eredeti alkotás. Úgy mutaja be a fő világvallásokat, hogy az azok hazánkban élő hívőivel készített interjúkat illeszt közbe. A zsidó vallás, hinduizmus, taoizmus, buddhizmus, kereszténység és az iszlám mellett az ateizmusra és a spiritualizmusra is kitér. E vallásokat és szellemi irányzatokat a szerző 57 gondosan gyűjtött különleges élettörténettel illusztrálja, melyek betekintést nyújtanak e különböző hitű, velünk együtt élő emberek belső világába.
A nem európai és nem hazai vallások követői és a vallástalanok így nem távoli idegenként vagy szellemi ellenfélként jelennek meg, hanem olyan emberekként, akikkel együtt utazunk a villamoson vagy vásárolunk a közértben, találkozunk velük mindennapjaink során, intézzük közös ügyeinket.
Ez a szerkesztés kiválóan szolgálja a könyv címében szereplő szándékot, a hídépítést, a megértést és együttműködést a különböző vallások és híveik között. (KK)

 

 

Botos Katalin: Emlékmorzsák
(szösszenet)

A napokban találkozót tartott néhány, 1962-ben végzett polgár. Lehet számolni: ma már 87-88 éves emberekről van szó. Évenként összejönnek az utóbbi időben, számolgatják: még hányan vagyunk meg... Nyugdíjasként, politikáról nemigen beszélnek; az 1956 utáni nemzedékről van szó.

Botos Katalin szösszenete: Emlékmorzsák

 

 

Gyorsuló idő – fokozódó eseménytelenség

Nálunk:
- 1945-48: koalíciós idők (3 év)
- 1948-56: kommunista diktatúra (8 év)
- 1956-63: forradalom és megtorlás (7 év)
- 1963-90: konszolidáció és piaci szocializmus (27 év)
- 1990-2026: demokrácia (36 év)

A háború utolsó évében születtem. Visszatekintve az elmúlt 82 évre érdekes különbséget vélek felfedezni. Miközben nálunk fokozódó eseménytelenség játszódik le, a világban változatlanul zavaros, háborús a helyzet. (Persze az összevetés akkor lenne korrekt, ha hazánkat más országokkal hasonlítanánk össze.)

A világban:..............

Kiss Károly jegyzete: Gyorsuló idő

 

 

Képzőművészeti melléklet:

Oxána Bódis -

"A múlt titkai és a jövő rejtélyei" sorozatából:

Kódolt kövek

 

 

Választás 2026

GYŐZÖTT A MINDENSZARIZMUS

Csatlakoztunk Európához

(választási gyorsreagálás)

Amikor öt évvel ezelőtt útjára bocsátottuk az Utódaink Jövőjét, e non-stop multidiszciplináris digitális folyóiratot, az volt az elképzelésünk, hogy elsősorban széleskörű háttértudást adunk, háttérinformációkat közlünk, és aktuális politikai eseményekre csak kivételesen reagálunk.


Most ilyen helyzet van.
Az írást hamarosan kiegészítem egy részletes elemzéssel.

Kiss Károly: Csatlakoztunk Európához

 

 

Íme az okokkal is foglalkozó elemzés:

2026 április 12: Csatlakoztunk Európához

KK: Az Orbán-rendszer 16 éve és bukása

 

 

 

A Fidesz választási kudarcának társadalmi-nemzedéki hátteréről

Szembe kell néznünk egy kellemetlen ténnyel. A Fidesz-kormány keresztény értékekre épülő és családtámogató, népesség-fenntartó politikájával nem mindenki ért egyet, sőt… A fiatalok, és különösen a fiatal nők széles körében ez a politika nem szimpatikus, ellenállásra talál. Nekik senki se mondja meg, hogy hogyan éljenek, hány gyereket szüljenek, vagy szüljenek-e egyáltalán. A kormány ne avatkozzon be a magánéletükbe! (Pindarosz)

Pindarosz: A választási kudarc nemzedéki háttere

 

 

Botos Katalin: Választások után

Botos Katalin elemzése olyan részletesen és alaposan tekinti át azokat a társadalmi-gazdasági-kulturális- államigazgatási-ideológiai-nemzedéki összetevőket, amelyek szerepet játszottak a 16 éves Fidesz-kormányzás bukásában, hogy lehetetlen ebben az „előzetesben” súlypontokat képezni, figyelem-felhívó kiemeléseket tenni. Ezért arra biztatjuk a tisztelt olvasót, hogy szánja rá azt a fél órát e tíz oldalas áttekintés elolvasására. Érdemes! (KK)

Botos Katalin: Választások után

 

 

Csikvári F. András: Van-e a Fidesznek jövője?

A szerző szerint nincs:
"Minden stabil politikai rendszernek van egy 'közepe' — egy olyan tér, ahol a választók többsége otthon érzi magát. Ez nem ideológiai közép feltétlenül, hanem inkább egyfajta hangnem, stílus és biztonságérzet. A Fidesz hosszú időn keresztül ezt a teret töltötte be. Nem pusztán egy párt volt a sok közül, hanem egy széles társadalmi koalíció politikai kifejeződése. Meggyőződésem, hogy a Fidesz elkövetett egy óriási politikai hibát, amikor feladta ezt a jobbközép pozicíót."

Csikvári F. András Van-e a Fidesz-nek jövője?

 

Isten, haza, család? – Ugyan már, kinek kell az…
A fiatalok meg akik számára a magyar nemzettudat nem fontos és az elmúlt 16 évben csak a hibákat látták, nem értékelték a kormány nemzetépítő tevékenységét, valamint mindenáron egy degenerálódó Nyugat-európához akarnak tartozni, amely a szerencsétlen ukránokkal akarja legyőzetni az oroszokat, leszavazták a már nem fiatal demokratákat. Jó buli volt!
Győzött a mindenszarizmus.

De van itt egy súlyos mulasztás kormányoldalról: Orbán lop! - hallottuk lépten-nyomon, egyre gyakrabban. Ezt nem lett volna szabad válasz nélkül hagyni, erre reagálni kellett volna! A magyarok a kádári puritanizmuson szocializálódtak! Kádár tyúkokat tartott a Rózsadombon! Egyszerűsége annyira magával ragadta az egyszerű embereket, hogy még az 56 utáni tömeges kivégzéseket és megtorlásokat is megbocsátották neki... (KK)

Huntrix - Golden Demon Hunters.

2026/5. szám, április 5.

 

 

Moldvai csángó húsvéti üdvözlet Botos Katalintól:

Virágszombaton este...

 

 

 

Babarczy Eszter kedvesség-kampánya
(Hvg, 2026 márc. 5.)

..."Meghirdettem egy forradalmat, és hirtelen felsorakoztak mögém a lelkes önkéntes forradalmárok: csináljuk! Tegyük Magyarországot kevésbé nyomasztó hellyé! ...hogyan? ... Mindenki kapcsolatban van, minden kapcsolatot feldobhat egy melegebb félmondat, egy figyelmesség. Egy kicsit több odafigyelés. Néhány őszinte dícséret... Alulról és kicsiben kezdeni, elengedni egy jóindulatú vírust, és reménykedni benne, hogy erőt ad azoknak, akik kedvesek, de nem jutalmazzák őket ezért, és azoknak, akik nem mernek kedvesek lenni, mert úgy érzik, az nem professzionális, vagy egyszerűen ciki"...

Csatlakozzunk! (KK)

 

 

Nyugalom, nyugalom!

„Folyamatosan távolodunk a demokratikus közösség ideáljától”, és „a pártharcok hideg polgárháborúvá fajulnak”… „Nem úgy tekintünk egymásra, mint akik a parlamenti többségért versenyezve is együtt tartják fönn a köztársaság alkotmányos berendezkedését, hanem mint halálos fenyegetésre…”

Ezek a kijózanító szavak Kis Jánosnak a HVG 2009. december 26-i számában megjelent, a rendszerváltás utáni húsz évet értékelő cikkéből valók. (KK)

 

 

FAZ: Megtört a jég: a legnagyobb német lap vallotta be, miért rettegnek valójában Orbántól

(Toll és Igazság 2026.03.31. – utánközlés)

"A magyar modell már régen nem egyetlen emberről szól, hanem egy rendkívül komplex, többdimenziós stratégiai architektúráról. Orbán Viktor nem csupán egy államférfi a sok közül, hanem egy olyan pókháló központi figurája, amely egyszerre kapcsol össze globális nagyhatalmi szereplőket, európai pártcsaládokat és mélyen beágyazott szellemi műhelyeket. A hálózat Budapestet a szuverenista világ központjává teszi."
"A közelgő, április 12-i választások fényében a FAZ elemzése azt sugallja: bár a politikai küzdelem Budapesten élesebb, mint valaha, az Orbán Viktor által felépített szellemi birodalom már önálló életre kelt, és a nyugati liberális elit számára a legnagyobb kihívást nem egy-egy választási eredmény, hanem éppen ez a mélyen gyökerező, professzionális hálózat jelenti."

Mandiner: Miért rettegnek Orbántól?

 

 

Rab Irén: Vagyonosodásban jól állunk

(Ungarnreal Nr. 11. 2026, utánközlés)

Sokféle adat forog közkézen, terjesztőik politikai beállítottságától függően. Rab Irén azt emeli ki, hogy az Allianz Global-Wealth szerint Magyarország Kelet-Európa növekedési bajnoka, a globális vagyonosodási ranglistán a 28. helyen áll. Egy évtizedes távlatban évi 11 százalékos átlagos vagyonnövekedést mértek, annyi pénze van a magyaroknak, mint eddig még soha.
Az ellenzék szerint 20 000 milliárd forint tűnt el nyomtalanul. Közben a nemzeti vagyon 2010 és 2026 között kétszeresére nőtt. A devizatartalékok megduplázódtak, az ország aranytartaléka a korábbi negyvenszerese, 115 tonna. (Verrasztó Zoltán)

Rab Irén: Ungarnreal 2026/11. szám

 

 

Orbán lop!

Egy nemzeti oldali újságíró elvesztette a türelmét és összeállított egy kimerítően hosszú listát Orbán kimeríthetetlenül sok lopásáról. (KK)

Cs. Szabó Béla: Orbán lop! Hol a pénz?

 

 

 

Kiss Károly: Ki Kit támogat?
Egy makacs téveszme bírálata

Amikor a nemzeti kormány van hatalmon, a balliberális ellenzék szakértői folyamatosan igyekszenek kisebbíteni a teljesítményét. Többek között annak ismétlésével, hogy a gazdasági teljesítmény még szánal-masabb lenne, ha az EU nem támogatna minket.
Vajon miért nyújtanak támogatást a gazdag Európa zsugori országai a szegényebbeknek? Azért, mert a költségvetési kiadás formáját öltő „áldozataik” busásan megtérülnek nagyvállalataik piachoz jutásában és profitjában. Néhai Pavics Lázár barátommal már a 2004-es be-lépésünket követően részletes számí-tásokkal mutattuk ki, hogy valójában mi támogatjuk az EU gazdag tagországait, és nem fordítva.

(A diagram forrása: Hvg 2026 febr. 26. Farkas Zoltán cikke)

Kiss Károly: Makacs téveszme
A részletek iránt érdeklődő olvasó szives figyelmébe ajánlom hajdanán e témával foglalkozó rövid tanulmányaimat:
Kiss Károly: Amnézia.pdf, Alamizsna vagy kölcsönös előnyök? - ábrákkal.pdf

 

 

Vendégségben
(jegyzet korunk pátriárkájáról)

Egy régi barátomnál és kollégámnál voltam vendégségben, hogy felújítsuk a barátságot és összeismertessem két külföldön élő de most itthon tartózkodó unokámat az övéivel.
 

Jelen voltak:
- barátom és felesége (2 fő)
- a középső fia, annak felesége és négy gyermekük (6 fő)
- kisebbik fia, annak felesége és két kisgyerekük (4 fő)
Igazoltan távol maradtak: a legidősebb fiú és annak felesége valamint öt gyermekük (7 fó)
Teljes létszám: 19 fő (nem számítva az egyik meny anyukáját és engem az unokáimmal)
Megjegyzés: a kisebbik fiú még versenyben van, ő sem fogja alább adni 4-5-nél.

A család minden vasárnap este együtt vacsorázik, a nyári szünetet kivéve…
Micsoda anakronizmus! Lehet-e ehhez – elcsépelt közhelyeken túl – bármit is hozzáfűzni? (KK)

 

DIAGRAMOK

 

 

A Hvg szerint "a Horvátországból in-duló Adria vezeték egyértelműen ki tudja váltani a Barátságot." (2026 febr. 26, Németh András)

 

 

 

 

 

 

 

Az ezer lakosra jutó személygépkocsi-gyártás világranglistáját Szlovákia vezeti. Mi a hatodikok vagyunk. (The Economist February 28th 2026)

 

 

 

 

 

 

Az Európában állomásozó amerikai csapatok létszáma 2024-ben (Der Spiegel 8 1 2026, S. 25)

 

 

 

 

2025-ben a világ összes megtermelt GDP-jéből Amerika több, mint 1/4 résszel részesedett; az EU 18 százalékkal, Kína 16,6 százalékkal.
(Der Spiegel 4 1 2026, S,75)

Az előrejelzések szerint az idén az indiai gazdaság növekedése lesz a leggyorsabb, őt Kína, a világátlag, az USA, majd az euró-övezet követi (The Economist January 24th 2026, p. 6.)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2018 óta Kína export-többlete folyamatosan növekszik.

A kínai gazdasági növekedés lassulása mögött a beruházások csökkenő trendje áll.

2021 óta a yuan árfolyama folyamatosan gyengül a dollárral szemben.
(The Economist January 24th 2026 p. 62)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Hosszú éveken át Kína volt a növekedés világbajnoka. Az utóbbi időkben India vette át tőle ezt a szerepet.

A gyors gazdasági növekedés a fogyasztói árak lényeges csökkenésével jár.

 

 

Érdekes módon - miközben az indiai export növekedése a világ nagy részébe stagnál -, a Kínába irányuló meredeken emelkedik.
(The Economist January 24th 2026, p. 58)

 

 

 

 

Friedrich Klára:
Marsigli tábornok újra a Budai Várban!

(Művelődéstörténeti hézagpótlás)

Luigi Ferdinando Marsigli 1682 őszén 24 évesen, a török elleni harcok önkénteseként érkezett hazánkba, ahol több mint húsz évet töltött kisebb megszakításokkal. A lángeszű olasz polihisztor kutató munkáinak egyik legszebb és legértékesebb eredménye a Duna-térkép. Magyarországról írt alapvető nagy művének, a hatkötetes Danubiusnak első kötetében jelent meg,
A fentieken kívül Marsiglinek még számos érdeme van: többek között a budai vár visszafoglalása során az üszkös palotából 600 könyvet mentett ki, a Kárpát-medence élővilágát rajzolta, festette és ami a legfontosabb: 1690-ben a Gyergyószárhegyen, talán a ferences kolostorban, vagy valamelyik kápolnában lemásolt egy botra rótt székely naptárt, ezzel legterjedelmesebb rovásemlékünket mentette meg.

Friedrich Klára: Marsigli újra a budai várban

 

 

Kard Aladár:

Az orosz-ukrán háború történelmi és ideológiai hátteréről

A felszínes megítélés alapján az oroszok azért támadták meg Ukrajnát, mert a NATO és a Nyugat a Szovjetunió és a Varsói Szerződés felbomlása után megszegték azon ígéreteiket, hogy nem fognak Kelet felé terjeszkedni. Ha azonban visszanyúlunk az orosz történelem évszázados törekvéseire, és megvizsgáljuk azokat a dokumentumokat, melyek az orosz nagyhatalmi lét ideológiai alapvetéseinek tekinthetők, belátjuk, hogy az oroszok Ukrajna elleni támadása –a kiváltónak tekintett okoktól függetlenül - törvényszerű volt.

Kard Aladár: Az orosz-ukrán háború történelmi és ideológiai háttere

 

 

A gödi akkugyárról – még egyszer

A kezdetektől sokat bírált, és súlyos környezet-veszélyeztetéssel vádolt gödi akkugyár ügyét legutóbbi számunkban két anyag közreadásával lezárni szándékoztunk. Kaderják Péter, a hazai Akkumulátor Szövetség elnöke azt állította, hogy a vádak alaptalanok. (Ő korábban környezetgazdaságtant tanított a Corvinuson, tehát ez ügyben hiteles személy.) A másik a gödi polgármesteri hivatal kiadványa volt, amely megnyugtató adatokat közölt a helyi környezetminőségi mérésekről.
De ez nem volt mindenki számára elfogadható, Lukács András, a Levegő Munkacsoport vezetője megkért, hogy tegyük közzé Éltető Andreának a hvg360-ban megjelent írását, melyben bírálja és kétségbe vonja Kaderják Péter állításait.
Az akkunagyhatalmi státusz nem sikersztori – Éltető Andrea válasza a Magyar Akkumulátor Szövetség elnökének

hvg360: Éltető Andrea válasza

A hódok a Vízművekkel versengenek

Idei 3. számunkban hírt adtunk róla, hogy a hódok gátat építenek a gödi Ilka patakon. Nemrégiben nekikezdtek az Ilka2-nek is, a zsilip fölött, hogy megmutassák, ők jobban értenek a vízgazdálkodáshoz, mint a Vízművek. (KK)

 

 

A komplikált és méregdrága zsilippel szemben ők csak egy-két fát döntenek ki és egy kis sarj-erdőt rágnak le, ami hamar visszanő majd, mert a gát miatt emelkedik a talaj vízszintje.

 

 

 

Az üzemeltetés pofon-egyszerű; a gát visszatartja a vizet, ha pedig az eléri a gát magasságát, akkor átfolyik rajta.

 

 

 

 

2026/4. szám, március 18.

AKKU-VITA
A környezetvédők által folyamatosan napirenden tartott hazai akkumulátorgyárak veszélyességéről két mérvadó véleményt teszünk közzé: Kaderják Péter, a szakmai szövetség elnökének nyilatkozatát, valamint a gödi polgármesteri hivatal tájékoztatását. (KK)

A hazai akkumulátorgyárak veszélyességéről szóló híresztelésekből semmi sem igaz

Szabó M. István interjúja Kaderják Péterrel, a Magyar Akkumulátor Szövetség elnökével
(Hvg 2026 febr. 26 – olvasmány-ajánlat)

Kaderják Péter: „… az ismeretlennel szembeni félelem exponálja túl ezeket az eseteket [egyes külföldi akkumulátorgyárak környezet-szennyezését és az okozott egészségi ártalmakat]. A magyar akkumulátoripar körüli mítoszból, abból, hogy milyen komoly munkahelyi baleseti kockázattal működik ez a szektor, bár sokszor elhangzik, jószerével semmi sem igaz.”
„ … miközben az akkumuátoripar a feldolgozóipar második-harmadik legnagyobb ágazata, valójában egyáltalán nem olyan balesetveszélyes, mint az építőipar vagy a mezőgazdaság.”
„Erről az új vegyiparról a hétköznapi emberek keveset tudnak és az ezzel kapcsolatos félelmek hatványozottan jelennek meg a lakosságban.”
„Az akkumulátor a zöldátállás és a klímavédelem egyik kulcsterülete. Az elektromos autók és a napelemes rendszerek után a megújulóenergia-hasznosítás, az energiatárolás e formája egy jövőbe mutató dolog.” Egy mérvadó európai intézmény „a cleatech térnyerését és alakulását monitorozva három sikersztorit jegyez Magyarországon: a napenergia-alapú áramtermelés (első hely), az akkumulátoripar (első hely), az elektromos gépjárműgyártás (harmadik hely).”

(Kiss Károly; Kaderják Péter korábban környezetgazdaságtant tanított a Corvinuson)

 

 

Kiss Károly: Alaptalan vádaskodások
A gödi akkugyár nem szennyezi a környezetet

Kormánykritikus körök és környezetvédő szervezetek folyamatos vádja, hogy a gödi akkumulátorgyár súlyosan szennyezi a környezetet, veszélyezteti a helyi lakosok egészségét. Ebben az ügyben személyesen is érintett vagyok. Felváltva élek Gödön és Budán, továbbá egyik szakterületem a környezetvédelem (a Corvinuson és négy másik egyetemen tanítottam környezetgazdaságtant és környezetpolitikát és a kezdetektől fogva aktívan együttműködtem a Levegő Munkacsoporttal).
A gödi önkormányzat kiadott egy tájékoztató anyagot. Ebben a különféle légszennyező anyagok határértéken felüli túllépése minden esetben nulla, a levegőminőség pedig jó vagy kiváló. Ami pedig a talaj és talajvíz minőséget illeti: „egyik mintában sem találtak olyan szennyezést, amely a gyár működésével összefüggésbe hozható és/vagy a gödi emberek egészségét veszélyeztetné”.

Gödi Önkormányzat Levegő- és talajminőségi vizsgálatok Gödön

 

Botos Katalin:
Tessék mondani, hova álljanak a belgák?
(Morgolódás múltról, jelenről és jövőről)

Mennél szélesebb látókörű vagy, annál magányosabb maradsz. Nem értik meg, amit mondasz. Okos emberek sem! Hogy lehet ez??? A múltba nézve is, a rendszerváltás problémáit felidézve... A jövőt nézve is, a nyugdíjrendszer perspektíváit vázolva. A jelen választás tétjét elemezve...

Botos Katalin: Hova álljanak a belgák?

Cseh Tamás: Vasárnapi nép

 

 

Felpörög az AI-háború - A techóriások az Anthropic mögé álltak
(Portfolio 2026. március 12. – utánközlés)

Új szintre lépett az amerikai kormány és a mesterséges intelligenciával foglalkozó Anthropic konfliktusa. A cég perében most a világ legnagyobb technológiai vállalatai is felsorakoztak mellette, miután a Trump-adminisztráció nemzetbiztonsági és ellátási lánc kockázatnak minősítette az AI-fejlesztőt, amely korábban megtagadta, hogy technológiáját tömeges megfigyelésre vagy teljesen autonóm fegyverekhez használják.
Az Anthropic nem volt hajlandó engedélyezni mesterségesintelligencia-modelljeinek olyan felhasználását, amely tömeges belföldi megfigyelést vagy teljesen autonóm fegyverrendszereket tenne lehetővé. A cég inkább lemond a Pentagon-megbízásokról, mintsem feladja az ilyen felhasználást korlátozó biztonsági szabályokat.

Portfolio: Az Anthropic és a nagy tech cégek szembemennek az amerikai kormánnyal

 

 

Kiss Károly: A minőség forradalma a Hvg-nél?
(karcolat)

Hogy mi van? – üti fel a fejét a Németh László munkásságát valamennyire is ismerő, és az eszmetörténetben jártas olvasó. „A minőségi hírek forradalma” – ezzel a címmel vezeti be a lap március 5-i számát a főszerkesztő. Arról ír, hogy Trump, az általa létrehozott béketanács elnöke, a nemzetközi jogot és a szuverenitásvédelem eszméjét sárba tiporva megtámadta Iránt és hazárdjátékot játszik. Vannak itt dehonesztáló, Orbán Viktorra és a Fideszre vonatkozó utalások is, de az nem jön szóba, hogy mekkora fenyegetést jelentene a szélsőséges iráni iszlám rendszer Izraelre, a Közel- és Közép-Keletre, sőt, az egész világra, ha sikerülne atombombát előállítaniuk.

De mit is értett Németh László a minőség forradalmán?...
Kiss Károly: Hvg és minőség

 

 

Nyugat-Európa hanyatlása a német-kínai kereskedelem példáján

 

 

 

(Forrás:Hvg 2026 márc. 5, 27. old.)

 

György László: Ők az Orbán-kormány csókosai, és nagyon sokan vannak
(Index, 2026. 03. 10, utánközés)

Az ellenzéki vádak áradatával szemben azt javaslom, hallgassuk meg néha a kormányoldalt is. György László gazdasági stratégiákért felelős kormánybiztos sorban cáfolja a szokásos ellenzéki állításokat.
(Kissné Gál Ágnes)

„Nagyon sok csókos van Magyarországon, húszezer vállalkozás kapott vissza nem térítendő támogatást 2020 óta” – jelezte a gazdasági stratégiákért felelős kormánybiztos, amikor a kormányzati támogatások NER-körökbe vándorlásáról érdeklődtünk. György Lászlót a hazai korrupcióról, a felcsúti kisvasútról, a gazdagok vagyonosodásáról, a választási osztogatásról és a gödi akkumulátorgyárról is kérdeztük.
"Sokan kritizálják a stadionépítéseket, a felcsúti kisvasutat. Hova ment az adófizetők pénze? A focistadionokra a Puskás Arénával együtt körülbelül 350 milliárd forint ment. Ezzel szemben oktatási, egészségügyi, szociális és közlekedési infrastruktúrára 2010 óta több mint 10 ezer milliárd forintot költöttünk. Ha valaki kérdezi, hogy hol van a pénz, ott van a pénz. Négyezer kilométernyi út megújult, kétezer kilométer kerékpárút épült, a gyorsforgalmi útjaink közül ma tíz ér el a határig, 2010-ben csak három, 5680 iskolát és óvodát újítottunk fel – és a felsorolásom nem teljes".

György László: Válasz a vádakra

 

 

Balogh Judit Anikó:
Nemrég 3 országjavító könyvvel jelentkezett a hazai FELELŐS ÉRTELMISÉG

Magyarország kézikönyv - 33 megoldás 33 égető problémára (az Egyensúly Intézet szakértői)

Felforgatókönyv - A rendszerváltozás forgatókönyve (Magyar Hang Könyvek 2026)

Merre tovább? - Magyarország helyzete és kilátásai (Osiris Kiadó, 2026

Balogh Judit: Három könyv

 

Hűtlenség, árulás (Kiss Károly kommentárja):
Lányi András, a Felforgatókönyv c. kötet szerkesztője azzal vádolja a kormányoldalt, hogy hűtlen lett a Nyugat szellemi örökségéhez, sőt, elárulta azt. A Hvg febr. 26-i számában a következőt nyiltakozta: "... a kötet szerzői szerint történelmünk egyik legszégyenletesebb korszaka áll mögöttünk: árulói lettünk a nyugati szellemi örökségnek, európai szövetségeseinknek; a politikát, a gazdaságot alárendeltük az orosz és kínai nagyhatalmi érdekeknek. A közvagyon elveszítette közvagyon jellegét, a jogállam leépült. Így lettünk Európa legszegényebb és legkorruptabb, leginkább megvetett nemzete." - Ez a hazai balliberális ellenzék szokásos vádja.
Ami a nyugati szellemi örökség elárulását illteti: szerintem ez a vád a mai nyugat-európai politikai vezetőket illeti. Akik a nemzeti és az osztályidentitást felcserélték a genderre, egy rosszul értelmezett szolidaritás jegyében beengedték Európába az iszlámot, a keresztény erkölcsi hagyományt sutba vágták, és akik a hidegháborút követő kelet-nyugati együttmködést konfrontációvá változtatták. (Bűnüket nem kisebbíti, hogy Ukrajna NATO-tagságát elsősorban a korábbi amerikai adminisztráció kezdeméényezte.) És ráadásul nem közvetlenül akarják meggyengíteni Oroszországot, hanem a szerencsétlen ukránokat használják fel eszközül... (Na ez aztán az erkölcstelenség, sőt, aljasság netovábbja.)
És hogy Európa leginkább megvetett nemzete lennénk? Én büszke vagyok magyarságomra, és a hosszú fideszes kormányzás tovább erősítette bennem ezt az érzést. Nem szabad beleesni abba a csapdába, hogy megmondjuk, ki a jó magyar és mi a jó magyarság jellemzője. Az idő majd megmutatja, hogy kinek az álláspontja szolgálta (volna) jobban a magyarság ügyét.
A további vádpontok megválaszolása hosszabb kifejtést igényelne. Folyóiratunkban közlünk időnként ilyen jellegű írásokat. (Lásd pl. György László ckkét ugyanebben a számban.)

 

 

Greenfo info 2026/9

Ebből a számból az alábbi tudósításokat ajánljuk az olvasó szives figyelmébe:

- Zöld beruházás országszerte; 100 000 fa ereszthet gyökeret
- A körforgás illúziója – 12 ok, amiért a műanyag-újrahasznosítás rendszerszinten kudarcos
- Évtizedeken belül elérhetjük a forró Föld értékeit. A klímaváltozás hatására kiléphetünk abból a stabil éghajlati korszakból, amelyben az emberi civilizáció kialakult.
- A Greenpeace Magyarország meghirdette a Csomagollam-pályázatot. Bármi is az a csomagolás kompozíció, ami nálad a legjobban kivágta a biztosítékot, ne tartsd magadban!
- Talajgondozás természetesen, avagy miért nem szereti a kert a természetellenes tisztaságot
- A műanyag csomagolású készételek és elviteles ételek mikrohullámú sütőben vagy sütőben történő melegítése több százezer mikro- és nanoműanyag-részecskét, valamint mérgező vegyi anyagok „koktélját” juttathatja közvetlenül az ételbe.

Greenfo: 2026/9. szám

 

Múltidéző jelenmagyarázat:
A KÁDÁR-KORI ELADÓSODÁS MÁIG NYÚLÓ ÁRNYAI
Hogy lett a legvidámabb barakkból, a gulyáskommunizmusból az egyik leggyengébben teljesítő piacgazdaság...

Kiss Károly:
Hogyan lettünk a legvidámabb barakkból sereghajtók?
Mint a Kádár-kor megélője, a szocialista gazdaságok akkori kutatója, a 68 után kialakított szocialista piacgazdasági modellt mindmáig nagyon sokra tartottam és becsültem. A kádári gazdasági rendszer az indikatív tervezésen alapult: a tervcélok közvetett. piaci módszerekkel (árakkal és gazdasági ösztönzőkkel) történő elérése volt a lényege. A mezőgazdaságban pedig kialakították a tsz-ek, a háztájik és az állami gazdaságok olyan kombinációját, amely a magyar mezőgazdaságot a nyugat-európai szintre emelte. A többi volt szocialista országgal szemben – nálunk nem volt áruhiány, nem erőltettük dogmatikusan a nehézipar fejlesztését, az élelmisszerek és fogyasztási cikkek iránti keresletet is kielégítettük. 63 után a politikai terror is megszűnt, szabad teret kapott az egyéni kisipar (a maszekolás), mi voltunk a legvidámabb barakk, a gulyáskommunizmus.
Ma viszont a legtöbb mutató tekintetében a volt szocialista országok között Bulgáriával és Romániával az utolsó helyeken állunk. Hogyan történt ez a lecsúszás? Hogyan lettünk a legvidámabb barakkból sereghajtók?
Akit kielégít a felszínes, demagóg válasz, az azt szajkózza, hogy Orbánék tönkretették az országot. De aki professzionális magyarázatra vágyik, annak szives figyelmébe ajánlom Botos Katalin elemzését és az én közbevetett kérdéseimet.
Kiss Károly: A legvidámabb barakkból sereghajtók

Botos Katalin: Számvetés
(Országút, 2026. február 28. - utánközlés):
Sajnálatos módon az embereket nem érdeklik a helyzet múltba visszanyúló okai. Különösen a fiatalabbakat, akik már a rendszerváltás után születtek. Ők egyáltalán nem értik, mi is történt annak előtte. Azt meg sem ők, sem a korábban születettek nem fogják fel, hogyan hathatnak a régi folyamatok még ma is, ennyi idő eltelte után. Pedig az, hogy hazánk az EU keleti felén többnyire még a volt szocialista országoktól is lemaradt, bizony a múltban, a kilencvenes évek, illetve az azt megelőző időszak – hazai és nemzetközi – gazdaságpolitikájában gyökerezik. A súlyos külső eladósodásban, majd pedig az okozott nagy terheket, már a rendszerváltás után, hogy a Horn-kormány a stabilizás érdekében kiárusította az energiaszektort, a közlekedési infrastruktúrát és a bankok egy részét, amit később a Fidesz-kormány visszavásárolt.
Botos Katalin: Számvetés

Kiss Károly: Kérdések és ellenvetések:
- a 68-ban induló új gazdasági mechanizmus,
- a tervutasításos rendszer szocialista piacgazdasággá alakítása,
- a háztájik kialakulása a mg-ban, a tsz-ek, a háztájik és az állami kooperációján alapuló sikeres mezőgazdasági modell,
- a súlyos eladósodást okozó nyugati import (mely a keleti export teljesítéséhez kellett), de mégis csak új technológiákat honosított meg a magyar gazdaságban;
nem okoztak mást, csak eladósodást és nagy tehertételt a rendszerváltás után?
Nem hozták ezek kedvezőbb helyzetbe a gazdaságot a piacgazdasággá alakulás során?
Tehát mindezeknek egy egyszeri múló hatásuk volt, ráadásul súlyos utólagos teherrel?
Az új gazdasági mechanizmus, a szocialista piacgazdaság nem teremtett olyan pozitív helyzetet, nem fejlesztett ki olyan kézségeket, melyek a rendszerváltás után előnyösek lettek volna?
És a rendszerváltás után sorra lehagynak minket azok az országok, amelyek megmaradtak a direktív tervezésnél, nem nyitottak sem a piacgazdaság felé, sem a nyugati kapcsolatok felé? Azaz a kádári reformpolitika. az új gazdasági mechanizmus, csak rontottak a perspektivikus helyzeten, és a direktív tervutasításos rendszerek fennmaradása jobb feltételeket szolgált a piacgazdasági átmenetre?
Nincs ebben az érvelésben valami súlyos tévedés?
És még valami: a kiegyezés után, a 19. és a 20. század forulóján létrejöttek a magyar ipar zászlóshajói: a Weissmanfréd, a Ganz, a MÁVAG, a Tungsram és a többiek. Ezek virágoztak a Horthy-korszakban, túlélték a Rákosi-rendszert, a Kádár-korban másodvirágzásukat élték, a 90 utáni demokráciában viszont elhaltak, elsorvadtak.
Mint a volt szocialista gazdaságok kutatója annak idején, ezt nem tudom elfogadni.
Nem játszott ebben közre az, hogy az Antall kormány idején, Kádár Béla külgazdasági minisztersége alatt "elvi" megontolásból leépítették az egész gazdaságot húzó orosz (volt szovjet) exportot?

Botos Katalin válasza:
A 68-as reform életszínvonal emelkedést hozott az országnak. Egyben azt a pozitív képet alakította ki, hogy nem is volt olyan rossz az a rendszer. Valóban megtanított számolni – csak torz információk alapján... Nem közvetítette a pénz a külföldi valós információkat. Ennek nagyon messzire előre vetítő árnyéka lett, hiszen ezért szavazták sokáig vissza a szocialistákat a kormányba. Az információ-hiány miatt soha nem értette a "jónép", hogy mekkora teher az adósság. folyton a guruló dollárokat keresték, a személyi fosztogatást – amin nem vitatkozom, de a nagyobb bajnak az intézményes struktúrát tartom, aminek negatívumait igazán csak 1989 után tapasztalták meg az emberek, a radikális megszorítások kényszerét... De nem ehhez a tényhez kapcsolták, hanem a rendszerváltás tényéhez kötötték... Az új hatalom ügyetlenségének tudták be... Ebben is van valami igazság, de az alapvető különbség a többi kelet-európai országhozhoz képest mégiscsak az, hogy FAJLAGOS ELADÓSODÁSUNK nekünk volt a legnagyobb...
Nagyon sajnálom, hogy MINDEN ERŐFESZÍTÉSEM ELLENÉRE nem világos ez a kép, még a leghozzáértőbbek számára sem. Hát még az átlagembereknek... És a jelen hatalom a közgazdaságtudományban – mert ott is van ilyen..., - nem érdekelt abban, hogy kimutassa: a nyugat eladósító kiszipolyozása ránk pont olyan negatív hatással volt, mint a fejlődő országokra... és minket nem segítettek, érdemben semmivel tisztelt nyugati barátaink. legfeljebb beruházások idehozásával, de arra nem igen fizettek rá...
Botos Katalin: Lemaradtunk - válasz

Kiss Károly: Nehéz elfogadni, hogy a legvidámabb barakkot eredményező szocialista piacgazdasági átalakulás nem, hogy nem járt olyan előnyökkel, amelyek a rendszerváltás utáni fejleményeket elősegítették volna, de ellenkezőleg, még hátráltatták is azokat, és még ma is annak a levét isszuk. – A direktív tervezésnél megmaradó szocialista országok pedig ma előttünk járnak... És vajon a többi volt socialista ország mivel fizetett a szovjet olajért? - az ő gép- és berendezés-exportjukhoz nem volt szükség nyugati importra? Ők miért nem adósodtak el Nyugat felé?... De Botos Katalinnál aligha van ennek a témának avatottabb szakértője...
KK: Máig nyúló árnyak

Botos Katain: Persze, a többi szocialista ország is gépet exportált a SZU-ba... - bár a cseheknek volt uránércük is, ami nem szerepelt a hivatalos statisztikában, ez titkos átadás volt..A románoknak volt saját olajuk. A lengyeleknek jelentős szénvagyonuk, így kevésbé voltak az orosz olajra és gázra ráutalva. A hetvenes években egyébként öt ország részt vett az orenburgi gázvezeték beruházásában, amit a szovjetek gázzal törlesztettek. De a SZU-ba a többi szocialista ország is mind döntően gépipari termékeket adott el. 1970-ben pl. a lengyel hajógyártás 77%-a oda került eladásra ... Meg mezőgazdasági termékkel, aki tudott; pl. a bolgárok is, hozzánk hasonlóan... De a baj az, hogy a mi gépipari exportőreink lelkesen adtak el kontingens fölött is a SZU-ba, s így ott többletünk képződött a gépipari termékek révén... Ami tiszta veszteség lett az országnak... Meg hát a mi exportunkban beépített tőkés deviza volt. Ami a dollár-rubel konverziót erősítette...

Botos Katalin: Az 1968-as reform – 2026-ból visszatekintve

Az 1968-as gazdasági reform jelentős életszínvonal-javulást eredményezett. De – bár a kialakult rendszert szocialista piacgazdaságnak neveztük – nem járt olyan előnyökkel, melyek a rendszerváltás során és után a tőkés piacgazdaság létrehozását elősegítették volna.
Így pl. a tsz-ek és a háztájik együttműködése nem tanította meg a gazdákat az önálló gazdálkodásra, a tsz-ek pedig nem lehettek az új szövetkezetek elődei, mert a kárpótlással szétzilálták őket. A szocialista piacgazdaság legnagyobb fogyatékossága a konvertibilitás hiánya volt. A konvertibilitás hiányában az ár- és érdekeltségi rendszer torz volt, az exportőrök a könnyebb utat választották, a szovjet piacra termeltek. Így miközben ott nagy aktívumunk alakult ki, a szovjet gépexportunkhoz szükséges nyugati import miatt jelentősen eladósodtunk. Közvetlenül a rendszerváltást megelőzően megszűnt a gabonát, húst olajért konstrukció, s így az olajért már dollárral kellett fizetnünk.
A szocialista piacgazdaság megszüntette a hiányokat, és így jelentősen javult az életszínvonal. De a szovjet export jelentős nyugati-import hányada miatt súlyosan eladósodtunk. Az új gazdasági mechanizmus nem járt olyan előnyökkel, melyek a rendszerváltás után a tőkés piacgazdaság kiépülését és működését elősegítették volna, viszont a súlyos nyugati eladósodás terhe megmaradt, melynek következményei mindmáig hatnak. A rendszerváltás után pedig a fejlett nyugati országok részéről olyan bánásmódot kaptunk, amiben a fejlődő országok részesülnek, nagyvállalataik prédájává váltunk.
Így lettünk a legvidámabb barakkból sereghajtók.

Botos Katalin: Az 1968-as reform – 2026-ból visszatekintve.pdf

 

Zenei melléklet:

A Játékkészítő - Álmodd meg a csodát!

Álmodd meg a csodát!

 

2026/3. szám, március 2.

Csikvári F. András:

Miért kell iskolába járni 2026-ban – és miért fog kelleni 2050-ben is?

(Vélemény, 2026-02-23, utánközlés)

Az iskola legitimitása megrendült. Nem azért, mert felesleges lenne, hanem mert rossz dolgokkal indokoljuk vagy egyszerűen azért, mert nem a szükséges dolgokat tanítja. Őszintén fel kell tennünk a kérdést: mire való az iskola most?
Amit adhat – és amit nehéz máshol pótolni –, az egy védett gyakorlótér. Egy mesterséges közeg, ahol idegenekkel kell együtt lenni, szabályokhoz alkalmazkodni, igazságtalanságot elviselni, kudarcot átélni – anélkül, hogy ezek végzetesek lennének. Mindehhez kell valami, amit sokszor magától értetődőnek veszünk: alaptudás. Alapműveltség nélkül kiszolgáltatottabbak lennénk. De talán a legfontosabb, amit az iskola adhat – ha jól működik, és ha nem romboljuk le otthon –, az a kritikai gondolkodás és tanulási önbizalom.

Csikvári F. Adrás: Miért kell iskolába járni?

 

 

Héjjas István: Az ország energetikai zsarolhatósága

Héjjas István azt javasolja, hogy az USÁ-hoz hasonlóan lépjünk ki a nemzetközi klímavédelmi egyezményből, és hasznosítsuk nagyobb mértékben hazai energia-forrásainkat, elsősorban a szenet. (Ezt ugyanis a széndioxid kibocsátás növekedése miatt – a klímavédelmi kötelezettségekre tekintettel – nem tehetjük.) Ezzel megszüntethető az ország zsarolhatósága.

Héjjas István: Energiabiztonság

 

 

Kiss Károly: „Dolgozó szegények”
(a hazai cigányság sikeres emancipációjának kigúnyolása)

A Fidesz-kormány mesterien kialakított szociális és gazdaságpolitikája eredményeként a hazai cigányság döntő része munkából él. Ez történelmi lehetőséget nyújt számukra a teljes emancipációhoz. Igaz, képzettségük alacsony-abb az átlagnál, és ennél fogva a jövedelmük is. De már nem segélyekből, gyesből és alkalmi munkákból élnek. Nagyfokú korlátoltság és cinizmus kell ahhoz, hogy ezt valaki (a Hvg szemleírója) ne az illető népcsoport társadalmi-gazdasági stabilizálódásának lássa, hanem úgy értékelje, hogy dologtalan szegényekből most „dolgozó szegények” lettek.

Kiss Károly: "Dolgozó szegények"
a MN-ben megjelent változat: Dolgozó szegények

 

 

Botos Katalin: Steve Jobs regényes élete

Steve Jobs a ’70-es és ’80-as évek személyi számítógépet kifejlesztő korszakának az egyik úttörője volt; az Apple egyik megalapítója. A személyi számítógép-ipar, amely mára annyira része lett a modern életmódnak, az ő vágyából épült fel, hogy a tömegek számára készítsen számítógépeket. Nemcsak az üzletembereknek és a szakembereknek történő értékesítésre összpontosított, mint ahogy a legtöbb számítógépes cég tette az 1980-as évekig.
Jobs átalakította az animációs filmiparágat is. Az iPod kifejlesztése teljesen megváltoztatta a zenefogyasztás módját. Az iPhone még forradalmibb volt, bevezetve az okostelefonok új korszakát, melyeket az emberek ma már sokféle célra használnak. A Jobs által bemutatott iPad egyfajta köztes eszközzé vált az okostelefon és a számítógép között. Úgy vélte, az általa feltalált eszközök forradalmi jelentőségűek a jövő szempontjából. Igaza volt!
Hamarosan több tízmilliárd dollár értékű árut és szolgáltatást fognak értékesíteni az interneten. A világ legkisebb vállalata is akkora lehet a weben, mint a világ legnagyobb vállalata. Ha 10 év múlva visszakintünk, a web lesz a meghatározó technológia... A web egy teljesen új ajtót fog megnyitni ebben az iparágban...

Botos Katalin: "Steve Jobs regényes élete"


 

Négy nagy bejelentésre készül a kormány, ami az életünk minden területére kihat
Index 2026.02.25. - utánközlés
Önvezető autók Budapest utcáin, mesterséges intelligencia a szakképzésben, diagnosztikai rendszerek a mentőautókban és robotok a műtőkben – Palkovics László mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos szerint Magyarország belépett az AI alkalmazásának új szakaszába.
Index - Palkovics-interjú: A MI alkalmazása Magyarországon

The Economist February 7th 2026:

Elon Musk azt tervezi, hogy az XAI adatközpontját a SpaceX-szel fellövi az űrbe, mert a földi energiaforrások képtelenek lesznek kielégíteni az adatközpontok energiaigényét. [Ugyanis az űrben nincs szükség hűtésre, melynek energiaigénye földi körülmények között az összes energiafelhasználás kb. 40 százalékát teszi ki.] A szolgáltatás a Starlink segítségével jut majd el a felhasználókhoz.

Az Alphabet (korábban Google) azt tervezi, hogy az idén 185 md dollárt (!) fektet be a MI és a felhőszolgáltatások fejlesztésébe. (2025-ben erre 96 milliárdot költött, a magyar éves GDP nem éri el a 240 milliárdot.)

Téboly! Moltbook. Facebook-ot hoztak létre a MI-ágensek (Chatbot-ok) számára! Alig néhány nappal később már 1,5 millió fiókot (registered accounts) jegyeztek be! Becslések szerint ezek közül csak 17 ezer az autonóm ágens, azaz 1,5 millió mínusz 17 ezer homo sapiens kíváncsi rá, hogy miről beszélgetnek a chatbotok. (Korábban tudósítottunk arról, hogy az egyik amerikai egyetemen kutatócsoportot hoztak létre chatbotok részvételével, egy konkrét kutatási feladatot – egy bizonyos gyógyszer előállítását – bíztak rájuk, és azt sikeresen végrehajtották.)

The Economist February 21st 2026:

Megalakult a brit AISI (AI Security Institute). Ez az első jelentősebb kormányszervezet, melynek célja a MI lehetőségeinek és hatásainak a jobb megértése. Vezetője egy startup befektető, a kormány 100 millió fonttal támogatta az intézményt. Az intézmény profilja a MI-biztonság, és nem a MI fejlesztése.

A Deep Mind, a Google londoni fiókja egy olyan tanulmányt tett közzé a Nature-ben, mely gyökeres változást hoz a DNS megértésében.

Dario Amodei, az Anthoropic főnöke esszéjében figyelmeztette az emberriséget, hogy ideje lenne ráébredni, micsoda veszélyeket rejt magában a MI. Ugyanekkor a vállalat MI-biztonsági vezetője elhagyta a céget azzal, hogy nem vesz részt ebben az emberiséget fenyegető tevékenységben.

(Kiss Károly)

 

Kard Aladár:
Túlélésem alkalmából követtem el ezt a kósza publikációt
GONDOLATOK A KÓRHÁZBÓL.
KISKÖZÖSSÉGEK – CHAMBERLAIN SZINDRÓMA

Ezt az írást idős szerzőnk kórházi kezelésből történt felépülése alkalmából és az eltérő nézetek iránti tolerancia jegyében adjuk közre. Oroszország féktelen terjeszkedésének bizonyítására ő ezt az érvet hozza fel: Dél-Oszétia, Abházia, Transznisztria, Krim, Donbasz. Én ezzel a NATO terjeszkedését állítom szembe, a számtalan ígéret ellenére: a 10 volt kelet-európai szocialista ország felvétele – a három volt balti szovjet köztársaság felvétele – Finnország és Svédország csatlakozása – az oroszbarát ukrán kormány megbuktatása bevallottan amerikai támogatással – Ukrajna felbiztatása, hogy lépjen be a NATO-ba. (Kiss Károly)

Kard Aladár Gondolatok a kórházból

 

 

Kiss Károly: Az áprilisi választások tétje

A Hvg február 12-i száma tételesen felsorolja a Tisza választási programjának főbb pontjait. Ezek szerint megtartják a családtámogatási rendszert, megőrzik a rezsicsökkentést, a 13. és 14. havi nyugdíjat, sőt… Az egészségügyre évente 500 milliárddal többet költenek, emelik a tanárok bérét, csökkentik az adókat. Mindennek a fedezetéről nem sok szó esik; hazahozzák az uniós támogatásokat és vagyonadót vezetnek be.
Tételezzük fel, hogy ezek az ígéretek megalapozottak. Mivel a programban még az is szerepel, hogy „zéró tolerancia az illegális bevándorlással szemben”, a kormány és az ellenzék választási programjának fő eltérései az ukrajnai háborúra és Ukrajna EU-s tagságára szűkülnek. És mivel a Tisza programjában az is olvasható, hogy „nem küldenek katonát az orosz-ukrán háborúba”. a két legjelentősebb eltérés: vajon részt vesz-e Magyarország Ukrajna pénzügyi támogatásában, és hozzájárul-e az EU-tagságához. E két tételnek azonban akkora a súlya, hogy ha a Tisza hatalomra kerül és ezekre igent mond, választási ígéretei betarthatatlanok lesznek,

Hvg 2026 febr. 12. a Tisza tisza_választási_programja:

 

 

Stoffán György: Kampány és évértékelők …

(Nemzeti Napló, 2026. január 18. – utánközlés)

Ma, ebben a választási kampányban minden buktató, minden rossz és magyarellenes tulajdonság kicsúcsosodott. Gyűlölet és irigység, hazudozás és hamis ígéretek, vádaskodások és rágalmak… Az évszázados terv valóra válhat, mert a nemzeti méltóság szertefoszlott, a hit elgyengült és megszűnni látszik, mert a közös nevező, a szeretet és az egymás iránti megbecsülés, őseink bizalma megrendült. Pártok és pártvezérek hülyítik a nemzetet saját jólétük érdekében, miközben talán a választások eredménye már ott lapul egy páncélszekrényben. (Verrasztó Zoltán olvasmány-ajánlata)

Stoffán György: Kampány és évértékelők

 

 

Rab Irén:

Az egymás után bezáró német vállalatok Magyarországra helyezik át a termelésük nagy részét

(Ungarnreal 260. szám – utánközés)

Berliner Zeitung: Az egymás után bezáró német vállalatok Magyarországra helyezik át a termelésük nagy részét, mert a jól képzett munkavállalók, a színvonalas egyetemek, az alacsony adók, olcsó energia és a kormány gazdaságpolitikája vonzóvá teszi az országot. A cikkben tételesen elolvasható, mely cégek mekkora tőkével hány munkahelyet teremtenek Magyarországon.. Áprilisban ezt is mérlegelni kellene, mert van mit veszíteni!

Berliner Zeitung: Exodus deutscher Unternehmen nach Ungarn

 

 

 

Fenntarthatóság és demográfia – vita egy kényes egyensúlyról

a Magyar Közgazdasági Társaság Demográfiai Szakosztályának konferenciája, 2026. jan. 19.

A vita során három alapvető véleménykülönbség rajzolódott ki.
Elsőként, álláspontom szerint a környezeti fenntarthatóság mellett a demográfiai fenntarthatóságot is figyelembe kell venni: a tartós népességcsökkenés és az elöregedés demográfiai szempontból fenntarthatatlan folyamat.
Másodszor, olyan jelentős különbségek vannak az egyes régiók között, hogy súlyos hiba kizárólag globális átlagokban gondolkodni. Egészen más fenntarthatósági problémái vannak Afrikának – ahol alacsony az ökológiai lábnyom, de magas a termékenység –, mint Európának, ahol ezzel szemben magas az ökológiai lábnyom és alacsony a termékenység.
Harmadszor, a cél minden térségben azonos: egy környezeti és demográfiai szempontból fenntartható állapot elérése. +Az odavezető út azonban régiónként eltérő, sőt demográfiai értelemben ellentétes. Afrikában a hangsúlyt a termékenység radikális csökkentésére és az alacsony környezetterhelés megőrzésére kell helyezni – például a fosszilis energiahordozókra épülő fejlődési pálya elkerülésével. Ezzel szemben a fejlett világban egyszerre szükséges az ökológiai lábnyom jelentős csökkentése és a gyermekvállalási hajlandóság növelése. (Tóth I. János)

MKT Demográfiai Szakosztály: Fenntarthatóság és demográfia
A kerekasztal-beszélgetésről Kaszás Gábor tudósított az Indexen: Zöld jörvő, üres bölcsők

 

 

Dr. Héjjas István:

A MEGISMERÉS ÚTJAI – Hit vagy tudomány?

Bioenergetic Kft. 2009, 165 old.

Az ősi szakrális szövegek tanulmányozásakor megdöbbenve vehetjük észre, hogy ezek a bölcsek talán tudhattak valamit a relativisztikus kvantumelméletről, az univerzum működéséről, a legmodernebb mélylélektani, biofizikai és genetikai ismeretekről.
De honnan tudhatták? Ezt a szerző sem tudja. Amiről a könyv szól, csupán néhány kiragadott példa olyan tudományos felfedezésekről és elméletekről, amelyekről valamit – és nem is keveset – az egykor élt bölcsek megsejthettek.A könyv nem törekszik teljességre. Ami itt olvasható, csupán a jéghegy csúcsa.

Héjjas István: A megismerés útjai

 

 

 

 

Kiss Károly: A közgazdaságtan jövője

A minap végigültem az MTA Jövőkutatási Bizottságának összejövetelét. Volt egy ígéretes cím: A közgazdaságtan jövője. De sajnos, az előadás a közgazdaságtan múltjáról és jelenéről szólt. Így ezen a felületen írok röviden arról, amit ott az előadó elmulasztott.

KK: A közgzdságtan előtt álló feladatok

 

Hódolat a hódoknak

Valahányszor hódokról olvastam, vagy filmet láttam róluk, mindig elcsodálkoztam: milyen mérnöki képességekkel vannak felruházva ezek az oktalan kis állatok. Fákat döntenek ki, gátakat építenek, patakokat duzzasztanak fel, hogy a saját igényeik szerint átalakítsák a környezetet.
Hát most a való életben is láttam: Gödön, az Ilka pataknál. A vize emelkedik, és kutyasétáltató szomszédaimtól tudtam meg, hogy azért, mert a hódok gátat építenek rajta.
(Kiss Károly)

 


Ez az ára: az elpusztított fiatal fák.

 

 

 

A patak egy fentebbi részén már nekikezdtek az Ilka 2-nek is

 

Íme a foguk nyoma

2026/2. szám, febuár 8.

E számunk speciális kiadvány: Az elmúlt napok heves hóeséséhez fűzött jegyzeten kívül nem tartalmaz tnulmányokat, cikkeket. Csak diagramokat, ábrákat és azokhoz fűzött kommentárokat

 

Dopamin

Betemetett a nagy hó
erdőt, mezőt rétet.
Minden, mint a nagyanyó
haja, hófehér lett.
Minden, mint a nagyapó
bajsza, hófehér lett,
csak a feketerigó
maradt feketének.
(Kányádi Sándor) - - - - - ZeneOvi: Betemetett a nagy hó

A Látóhegy oldalában lakom. (A fővárosiak Guggerhegyként ismerik.) Régebben, hóeséskor, azonnal előkerültek a szánkók, a lejtős utcákon alig lehetett közlekedni, gyerekzsivaj, nevetés. Most hóból volt elég, de szánkó egy sem. A gyerekek – miközben mobiljukat, tabletjüket bámulják – időnként kinéznek az ablakon: Még mindig esik?

Kiss Károly: Dopamin

 

A SZÁMOK ÖNMAGUKÉRT BESZÉLNEK!

 

Súlyos lemaradás az egészségügyben
(Hvg 2026 jan. 8, Herzog Tamás)

Az összehasonlításból kiderül, hogy az egy főre jutó hazai egészségügyi kiadások (vásárlóerőparitáson) nem csak az EU-s átlag felét teszik ki, de a volt szocialista országokhoz képest is utolsóelőttiek vagyunk. Ez elgondolkodtató: Nem inkább a mindenkinek járó rezsi-csökkentést kellene differenciálni és mérsékelni a választási osztogatást?
(Jó hír viszont, hogy a hazai magán-egészségügyi pénztárak forgalma nö-vekszik. Ez elvezethet majd egy olyan "egészségesebb" rendszerhez, amikor az állami egészégügyi szolgáltatásokat a magánpénztárakkal kötött biztosítások egészítik ki.)

 

 

Venezuela olaja

 

 

 

Olajkészletei bármely országénál nagyobbak - az Öböl-mentieket is beleértve

(Hvg 2026 jan. 8., 9. old.)

 

 

 

 

 

Figyeljünk Indiára!

 

 

2026-ban a növekedése a legfontosabb országok körében a leggyorsabb lesz.
(The Economist January 24th 2026, p. 6)

 

 

 

 

 

India részesedése a globális GDP-ből
(Der Spiegel 4 / 2026, p. 75)

2025-ben még csak 3,5 százalék volt, de az előrejelzések szerint az idén már meg fegja előzni Japánt.

Kínába irányuló exportja meredeken növekszik.

 

India az az ország, ahol a mesterséges intelligenciát a legjobban képesek felhasználni az ország fejlődése érdekében.
(Lásd erről az Economist 2026-ra szóló előrejelzéseit az idei első, újévi számunkban)
KK: A világ2026-ban

 

 

 

 

 

Vészjósló hírek a felmelegedésről
(Der Spiegel 4 / 2026, p. 8)

 

A korábbi klímaelőrejelzések kimutatták, hogy ha az évi átlagos felmelegedés eléri a +1,5 C fokot, olyan automatizmusok indulnak be, melynek következtében a folyamat meg-állíthatatlan lesz. (És ez most független attól, hogy az okok emberi eredetűek, avagy nem.)

 

 

Hírek a MI világából

 

 

A felhasználói igények szerint módosítható MI-programok letöltése származási ország szerint. Ebben magasan Kína vezet az USA és az EU előtt; a kínai modelleket jóval nagyobb számban töltik le.
(The Economist January 24th 2026, p. 51.)

 

 

 

 

 

 

A generatív MI-t használó vállalatok aránya az EU egyes országaiban
(The Economist January 24th 2026, p. 53.)

Magyarország az átlagtól ugyan lényegesen elmarad, de megelőzzük Olaszországot és Görögországot

 

 

 

 

Milyen üzleti területeken használják a generatív MI-t az EU-ban és az USÁ-ban

Ez a jellemző rangsor:
1. A vállalati ügymenet szervezésében
2. Marketingben és eladásban
3. Ügyfélszolgálatban
4. Termékfejlesztésben
5. HR-ben

Ez egyben arra is utal, hogy milyen vállalati munkakörök válnak egyre feleslegesebbé.

 

 

E számunk dala: Huntrix-Golden. KPopDemon Hunters, Sony Animation.

Damon Hunters: No more hiding I am shining

 

 

2026/1. Újévi szám, január 22.

 

A VILÁG 2026-BAN

The Economist: The World Ahead 2026

(Kiss Károly ismertetése)

KK: A világ2026-ban

 

 

Botos Katalin: A jövőnk egyedül rajtunk múlik

(Magyar Nemzet 2026 január 16. - utánközlés)

A jövőre vonatkozó várakozásokat elsősorban az élhető élet határozza meg. Év elején mindnyájan visszagondolunk a mögöttünk hagyott esztendőre, és megpróbálunk belepillantani a mostaniba. A legfontosabb mutatók tekintetében még nem lehet pontos adatokat mondani. Az OECD és az egyéb elemző források más-más becslést adnak a 2025. évi számokra, pedig már magunk mögött hagytuk az esztendőt.

Botos Katalin: A jövőnk egyedül rajtunk múlik

 

 

Kiss Károly: Valótlan világok

A nap 16 órájában aggódom. Főállású aggódó vagyok. Aggódom civilizációnk, utódaink jövőjéért. A virtuális képek, videók, világok egyre nagyobb szerepet játszanak életünkben. Félek, hogy egyre kevésbé tudunk majd különbséget tenni a képzelt, a művi és a valódi események, dolgok, jelenségek között. A valóság-érzékelés elvesztése, az identitás összezavarodása pedig katasztrofális következmény-ekkel fog járni. Különösen a fiatalok lehetnek a megtévesztés, képzelgés áldozatai. De most én lettem az, aki pedig már Szálasi idején ült (no nem bilin, még csak karon). A történet a következő...

Kiss Károly: Valótlan világok
a Mearsheimer videó szövege: Brazil - USA - Amazonia - BRICS - New World Order
a Magyar Nemzetben: Becsapós álvideó John Mearsheimerrel

 

 

Dezse-Zelenka Dóra:
A Z-generáció valóságproblémája, ami mára már a magyar politikát is átformálta

(Pesti Srácok, 2026. január 8. – utánközlés)

A késői huszonévesek, korai harmincasok, a Z generáció tagjai közül sokan már a virtuális világ polgárai (de nevezzük őket inkább a virtuális világ foglyainak). Valóságérzékelésük, valóságfelfogásuk eltorzult, nem tudnak különbséget tenni a valóság és a neten olvasható, hallható zaj (nem tartalom, hanem zaj!) között. Ők olyan fiatalok, akik sem nem akarják érteni, sem nem akarják élni a valóságot... És ugyanolyan súllyal vesznek rész egy ország sorsának eldöntésében, mint akik a valóságban élnek. Ez a politika – bármely ország politikájának – egyre súlyosabb problémájává kezd válni. (Verrasztó Zoltán)

Dezse-Zelenka Dóra: A Z-generáció valóságproblémája

 

 

Karácsony Szingapúrban
(Héjjas István jegyzete)

A 6 milliós lakosú Szingapúrban hatalmas az idegenforgalom, itt évenként akár 20 millió nyugati turista is megfordul. A legnagyobb forgalom Karácsonykor volt, amikor zsúfolásig tele voltak a luxus szállodák, a szórakozó helyek, a játékkaszinók, és a pazar áruházak.
Karácsony a kereszténység legnagyobb szakrális ünnepe. Keleten is vannak szent ünnepek, mint pl. Ramadán, Holdújév, Vészák, és még sorolhatnánk. Ezeket az ünnepeket nagyon tisztelik, és nem szennyezik be azzal, hogy zsibvásárt csinálnak belőlük. Ilyesmire csak a nyugati ember képes. A keletiek örülnek ennek, és kihasználják az ebben rejlő üzleti lehetőségeket, miközben óvják a saját szent ünnepeiket.
Annak idején Krisztus korbáccsal kergette ki a templomból a kufárokat.
Kérdés: Vajon milyen jövőre számíthat egy olyan civilizáció, amely bohócot csinál a spirituális örökségéből?

 

 

Kiss Károly:

Milyen évnek nézünk elébe? – Milyen lesz 2026?

A jövő év első felének kétségtelenül az Ukrajnában folyó háború lezárása lesz a fő témája. A másik meghatározó fejleményének én Kína szuper-hatalommá válását látom. Döntő jelentőségű, hogy Kína a tudományok terén is utólérte Amerikát. Izgalmas kérdés, hogy ez hogyan változtatja meg a világpolitika hatalmi erőviszonyait. Kétpólusú világ felé tartunk? Kína világhatalmi pozícióinak a megerősödése a kínai „modell” sikerét is jelenti.
Az amerikai gazdaság – a Trump beiktatását követő baljós előrejelzések ellenére – köszöni jól van. Más feszültségek kezdenek jelentkezni. A lassan szuperintelligenciává fejlődő, az ember kognitív képességeit utólérő és lehagyó mesterséges intelligencia fantasztikus eredményeket produkál, alkalmazásának számtalan területén. E sikerek elképesztő módon megnövelték a nagy tech-vállalatokba irányuló befektetéseket. De amikor majd megtörik e befektetési cunami, az visszaveti a tőzsdéket, akár összeomlást is okozhat, ami a világgazdaság visszaeséséhez vezethet. A világgazdaságban a másik veszélyt a fejlett országok eladósodása, költségvetési túlköltekezése okozhatja.
2026 legnagyobb kihívásának én azt látom, hogy a mesterséges intelligencia egyre szélesebb körű alkalmazása egyre több munkahelyet tesz feleslegessé. Az elkövetkező években világszerte 20, de a fejlett országokban 30 százalékos munkanélküliségre lehet számítani!
Mi az idén sorsdöntő választások előtt állunk. Egy lecsúszó, szétzilálódó Nyugat-Európa és az Európai Unió a föderalista törekvéseivel nem nyújt számunkra optimális feltételeket. De integrálódásunk az egységes piacba megkérdőjelezhetetlenül az EU-hoz köti hazánkat. Ezért a feladat nyilvánvaló: vissza kell térni az EU eredeti struktúrájához – ez a Fidesz-kormány fő törekvése, és az EU-ban ehhez feltehetőleg növekvő támogatást talál. De emellett érzékelni kell a kétpólusúvá váló világgazdaság és világpolitika kihívásait is. A kormány e tekintetben is jó úton jár: az amerikai és a kínai gazdasági és politikai kapcsolatok fejlesztésének útján...

Kiss Károly: Milyen lesz 2026?
a Magyar Nemzetben: A MI 2026 egyik legnagyobb kihívása

 

BŰNBEESÉS ÉS KIŰZETÉS A PARADICSOMBÓL

(A jó és a rossz tudása fájának gyümölcse)

Általában úgy rögzült a fejünkben, hogy Ádámot és Évát azért űzte ki az Úr a paradicsomból, mert – tilalma ellenére – ettek a tudás fájának gyümölcséből. Bár azt is tudjuk, hogy „a jó és a gonosz tudása fájának gyümölcséről” van szó, ezt elhessegetjük, mert ezzel a kiegészítéssel a tilalom már értelmetlennek látszik… Vajon miért tiltaná meg az Úr, hogy különbséget tudjunk tenni jó és rossz között?
Az Ótestementumból vett idézetek után Kiss Károly profán, szószerinti értelmezése következik. Abból teljesen nyilvánvalóvá válik, hogy a Genezisben leírt cselekvéssort csakis szimbolikusan lehet értelmezni. Ezután Sütő Zoltán, majd Fabó László és Kiss Endre magyarázatát ajuk közre, végül pedig Csikvári András közreműködésével megkértük ChatGPT-t is, hogy mondjon véleményt a témáról. (Azt elolvasva csak ámulunk és bámulunk... Nem a tartalmán, hiszen az nem lehet más, mint az emberiség tudása e témáról, hanem azon, hogy azt hogyan képes egy neki bemutatott vitaanyag kapcsán azonnal, és a vitaanyag érveinek, szekezetének megfelelően prezentálni.)

Mózes I. 1. és I. 2.: Bűnbeesés

Kiss Károly: Profán, szószerinti értelmezés

 

Sütő Zoltán: Bűnbeesés

A régi időkből átöröklött metafizikai tartalmak, amelyekről eredetileg tudták, hogy nem egyebek szimbólumoknál, egyre inkább direkt értelmezést kaptak. A legnagyobb törés Krisztus kora körül állt be, amikor a szellemi kaszt kénytelen volt kipréselni magából Isten megtestesült formájának elképzelését - erre volt tömegigény. Mindazt, amit addig szellemi szimbólumként lehetett értelmezni, a tömeg tárgyi valóságában kívánta felfogni. Istent, aki szimbólum, lehúzták a Földre.
A Bibiliát érdemes forgatni, de nem olyan elvárás szerint, hogy abból megtudunk valamit Istenről, vagy a saját korunkban megvalósítható viselkedésünk szempontjából mértékadó koncepciót kaphatunk. Elmúlt korokról tudhatunk meg valamit, akár lényeges dolgokat is.
Az én személyes véleményem, hogy ez a motívum valójában az állati és az emberi létezés megkülönböztetésének szimbóluma. Vagyis, az állat olyan absztrakt értelemmel nem bír, mint az ember, akinek ebből rengeteg problémája származik. Az állat ártatlansága, lehetséges boldogsága az értelem miatt megszűnik az ember számára. Az állat kiszolgáltatottságát ugyan az értelem képes hárítani (már amennyiben), de ezért az ember súlyos árat fizet: frusztráltság a jövő miatt, lelkiismeret, önértelmezés, komplexusok.....

Sütő Zoltán: Bűnbeesés, kiűzetés

 

Fabó László: Hogyan értelmezzük a bűnbeesést és kiűzetést
Nálam párhuzamossá váltak a bibliai metaforák értelmezései és az engem már több mint harminc éve foglalkoztató, az alkalmazkodó rendszerek működését feltáró próbálkozásaim. Aki eléggé elmélyült, annak számára egyértelművé válik, hogy az Úr, az Atya minden igyekezete, szeretete az Élet védelmét célozza! Az Élet részrehajlás nélküli, állandó védelmét! Ami, szerintem a legnagyobb félreértések forrása, hogy ez a védelem az egyes élőkre csak annyiban és addig terjed ki, ameddig azok valóban szolgálják a maguk egyszemélyi életvitelével a nagy Életfolyamat tartós megmaradását!
Az egyszemélyi ember, sőt a különböző közösségek képzeteiben a jó vagy rossz megállapitások a tudásaik terjedelmétől, valamint sajátos, helyi érdekeiktől függően eltérőek és időben képlékenyen változóak. Részlegesek és kikerülhetetlenül elfogultak! Így közelítve teljesen bizonytalan és megtévesztő minden jó/rossz minősítés! A felelősen és távlatosan gondolkodó számára van abszolút jó és rossz! Ami az Életfolyamat fennmaradását szolgálja az Jó, ami nem az Rossz!
Fabó László: Bűnbeesés, kiűzetés

 

ChatGPT: ChatGPT magyarázata

 

 

Kiss Endre: Éva, az alma és mi
A bűnbeesés története a maga többszörösen feltételezett eredeti formájában elsősorban végtelen projekciós felület, egy olyan alapszövet (egyben alaptörténet), amelybe minden korszak, minden művészet és minden egyes művész, minden moralista, filozófus belevetíti a maga uralkodó képzeteit. Végtelen számú eddigi projekciót kellene felidéznünk, mindenesetre poszt-hisztorikus, posztmodern és post-truth korszakunk meglepően jól tolerálja a történetet.
Kiss Endre: Éva, az alma és mi

 

VITA A FŐÁLLÁSÚ ANYASÁGRÓL

Kaszás Gábor: Ezért nem születnek meg a jövő magyarjai – a demográfiai válság valódi okai (Index, 2025.12.31. – utánközlés)

A demográfiai válság nem egyik napról a másikra alakult ki, és nem is kizárólag magyar probléma. A születésszám történelmi mélypontja már nemcsak népesedési kérdés, hanem a gazdaság, a társadalmi együttműködés és a jövőbeli életminőség szempontjából is fordulópont – hangsúlyozta Indexnek adott interjújában Benda József demográfus-szociológus. Csak egy-egy elemmel – például pénzbeli ösztönzőkkel – nem lehet megoldani a népesedési válságot. Átfogó, rendszerszintű szemléletre van szükség, ami a családpolitikai, adózási, gazdasági és társadalmi tényezőket egyaránt integrálja. A demográfiai fordulathoz új társadalmi szerződésre van szükség, ami a gyermeknevelést nem magánügyként, hanem nemzeti prioritásként kezeli. A legfőbb megoldás a főállású szülőség társadalmi elismerése, a gyermeknevelés teljes értékű munkaként elfogadása jelenthetné.
Kaszás Gábor: Interjú Benda Józseffel

Kommentár: Az Utódaink Jövője tavaly július 17-i, 2024/8. tematikus számát e témának szenteltük. Megállapítottuk, hogy a fejlett világban (Izrael kivételével) a reprodukciós ráta egyetlen egy országban sem éri el a népesség szintentartásához szükséges 2,1-es mutatót. Annak ellenére, hogy egyes országok rendkívüli erőfeszítéseket tesznek e cél érdekében. Sajnos, ezt igazolja a mi példánk is.
A fenti interjúban Benda József a megoldást a „főállású szülőségben”, „a gyermeknevelés teljes értékű munkaként való elfogadásában” látja. Véleményem szerint ez a javaslat a következő problémákat veti fel. A főállású szülő státuszában lévő nők lemondanának arról, hogy a gyermeknevelés mellett más társadalmilag hasznos tevékenységet folytassanak, ill. ilyen státuszt, állást is betöltsenek. (Ők a populáció egynegyedét teszik ki.) Másrészt mi ösztönözné azokat a nőket a gyermekvállalásra, akik számára fontos az a társadalmi szerep, vagy professzionális munkakör, amit ellátnak? Ha bevezetnék a főállású szülői státuszt, akkor feleslegessé válna a bölcsődei és óvodai hálózat igen költséges fenntartása. Ez viszont tovább súlyosbítaná azoknak a nőknek a helyzetét, akik nem „főállású anyaként” vállalnának gyermeket.
Benda József a kérdés gyökerét abban látja, hogy a gazdaság öncélú, nem a társadalom érdekeit szolgálja. Emellett én továbbra is azt tartom fő oknak, hogy a nők családi és társadalmi-gazdasági szerepvállalásának ütközése megoldhatatlan problémának tűnik.
(Kiss Károly)

Botos Katalin kommentárja
Vajon van-e a gyermeknevelésnél hasznosabb „társadalmilag hasznos” tevékenység? Az a nő tehát, aki a főállású anyaságra adja a fejét, nem áldozatot vállal, nem lemond a karrierjéről, hanem a társadalom számára a lehető leghasznosabb tevékenységet végzi. Az ilyen életpálya a gyermekek felnevelése után az idős szülők gondozásával is folytatódhat… Felmerül még a finanszírozás kérdése. Joggal feltételezhető, hogy az ilyen családok teljesen elköltik jövedelmüket, tehát a költségvetés általuk nagyobb ÁFA-bevételhez jut. A gyermekintézményeket viszont továbbra is fenn kell tartani, hogy a gyermekek mellett munkát vállaló nők életét megkönnyítsük.
Botos Katalin: Főállású anyaság
a Magyar Nemzetben: Helyeslem a főállású anyaságot

 

 

 

Újévi köszöntő: Adjon az Isten minden jót

 

MELLÉKLETEK

 

2025/17. Karácsonyi szám, december 24.

 

 

Élniakarás

A gödi Duna-parton sétálva szoktam megcsodálni ezt a szívós nyárfát.
Vajon van-e még egy olyan nyelv, mely a tudattalan élniakarásra ilyen csodálatos szót használ: növény. (KK)

 

 

 


Képzőművészeti mellékletünk:

 

 

Lucian Freud
öregkori képei

 

 

 

 

 

Összeállítás Lucian Freud képeiből: Brutális esztétika

E számunk dala:

Demjén: A szabadság vándorai

 

 

 

 

E számunk képzőművészeti melléklete:

Horváth Bíbor:
PITYPANGVIHAR

A pitypangvihar szálló „vitorlásai” élet-ígérettel töltik be a teret, s megtermékenyítik azt...

 

további képei:
www.horvathbibor.hu

 

ZIKKURÁT-GALÉRIA FEMME HARMONE – MINDÖRÖKKÉ NŐ

2025. május 29 – július 3.

HORVÁTH BÍBOR FESTŐMŰVÉSZ

 

 

„A sors, melyet nekem szántak nem más, mint a művészet. Festő leszek, mert nem beszélhetek más nyelvet. Volt idő, mikor hittem, a Széppel meg lehet váltani a Világot, most már csak remélem, hogy képeimmel támaszt nyújthatok az ezt keresőknek. Képi világomban meg-próbálom az élet víziószerűségét föl-erősíteni, visszahozni azt ami ma igen távol került tőlünk, emberektől. Célom az emberi szellem megmozgatása, gondol-kodásra, meditálásra késztetése. …"

Melankólia I.
(pasztell, ingres papír, 27x27 cm)

 

 

 

"Képeim nem megoldások, hanem tovább-gondolások. Igyekszem megfesteni a valóság mögött rejtve maradó lényegi dolgokat, azt, ami valójában megalkotja a lényt, a Lelket és a Szellemet.”

Üveghegyen innen
(olaj, vászon, 130X100 cm)

további képek: www.horvathbibor.hu

 

 

 

 

Sehol egy csuklyás melegítő, egy mobil, vagy szakadt farmer. Ezek is a mai fiatalok. Tánciskolai záróbál a kölni Königin Luise Schule-ban:

 

http://utodaink-jovoje.hu/kepek/angolkeringo.mp4

http://utodaink-jovoje.hu/kepek/francianegyes.mp4

http://utodaink-jovoje.hu/kepek/mai_tanc.mp4

 

Kanalas Cini dala:

Egy életen át

 

 

Cini: Egy életen át

 

 

 

Kanalas Cini dala:

Még mindig rólad írok dalt (feldolgozás)

 

 

Cini: Még mindig

 

 

Lesz még rosszabb; Geszti Péter: Rapülők

Hé, soha ne félj, hogy oda sodor a szél, ahol jó!

Lesz még rosszabb

 

 

 

Újévi köszöntő: Újévi dalocska

 

 

 

 

A Botos család betlehemes játéka

Botos betlehem

 

 

 

 

 

 

 

 

 

E számunk festménye

C51N05: Garden II

 

E számunk dala

Szarka Tamás:

Otthon vagyunk

 

 

 

 

 

 

 

 

 

E számunk festménye

C51N05: Garden I

 

E számunk dala

Dés László - Tóth Vera:

Botladozva