Újdonságok

Hősök napja (szösszenet)

Hivatalosságok megkoszorúzták a Hősök napján a két világháborús emléket városainkban. Egy 16000 fős városkában köznapi szereplő, városi polgár csak kettő volt jelen. Egy idős történelemtanárnő, és a város egy (dísz)polgára, akinek nagyapja az első, édesapja a második világháborúban veszett oda. Hogyan lehetne ez ünnepségeket vonzóvá tenni? (Botos Katalin)

Botos Katalin: Hősök napja.pdf

Verrasztó Zoltán:
Kínai technikai bravúr: a tórium-alapú sóolvadékos atomreaktor

Kína üzembe helyezte a világ első tórium alapú sóolvadékos atomreaktorát (TMSR-LF1) a Góbi-sivatagban. A kísérleti reaktor 2024 júniusában érte el teljes teljesítményét, és 2024 októberében ismét történelmet írt azzal, hogy leállás nélkül újratöltötték benne az üzemanyagot – ez globális újdonság a nukleáris technológiában.
Ez a reaktor tóriumot használ urán helyett, így biztonságosabb és gazdaságosabb. Olvadt sót használ üzemanyag-hordozóként és hűtőközegként is. Ez a kialakítás lehetővé teszi a reaktor számára, hogy magasabb hőmérsékleten és alacsonyabb nyomáson működjön, ami drasztikusan csökkenti a leolvadások kockázatát, és kevesebb hosszú élettartamú radioaktív hulladékot termel.

Verrasztó Zoltán: Tórium alapú atomreaktor.pdf

Tórium alapú kínai atomreaktor

Kiss Károly:
Hova vezet Trump gazdaságpolitikája?

Az április 26-i Economist vezércikke azzal a címmel jelent meg, hogy már csak 1.361 nap van hátra, mivel letelt Donald Trump elnökségének első száz napja.
A lap Amerika gazdaságának katasztrofális jövőjét vetíti előre. Elképzelhetőnek tartja, hogy a részvénypiac összeomlik, sőt, azt a kötvénypiac összeomlása is követheti; ha a dollár leértékelődik, Amerika már nem lesz kívánatos hely a befektetők számára. Az állampapírok több, mint fele magánbefektetők tulajdonában van, és jövőre 9 billió (ezer milliárd) dollár államadósságot kell refinaszírozni.
Úgy gondolom, hogy ezt a borús jövőt az Economist Trumppal szembeni éles szembenállása mondatja. Az amerikai a világ leghatalmasabb, legerősebb gazdasága, nagy befolyású üzletemberekkel, üzleti körökkel, szektorokkal. Ezek meg fogják találni annak a módját, hogy megvásárolt képviselőiken keresztül a törvényhozásban gátat vessenek a gazdaságpolitika kedvezőtlen irányainak. Trump kezdeti lendületét az táplálja, amiért megválasztották. Az amerikai szavazóknak elegük lett a mindent behálózó LMBTQ-nyomulásból és az ellenőrizetlen migrációból. (A gazdaság kimondottan jó állapotban volt.) Ha viszont emelkedik majd az infláció, esetleg nő a munkanélküliség, a választói hangulat is Trump ellen fog fordulni.

Kiss Károly: Amerika gazdasági perspektívái.pdf

Botos Katalin: Karórák

Csak néhány napja, hogy dübörögtek a tankok a Vörös Téren, a Győzelem Napján.

Szörnyű győzelem volt 1945-ben...

Botos Katalin: Karórák.pdf

Kiss Károly:
A CSODÁLATOS VIKINGEK
(Egy kis történelem)

Kiss Károly: A csodálatos vikingek.pdf

Dr. Héjjas István: Kétségek a klímaelmélet körül

A Fekete István Szabadegyetemen 2025. ápr. 17-én tartott előadás

Dr. Héjjas István: Kétségek a hivatalos klímaelmélet körül

A klímaváltozásról folyó vitákról lásd folyóiratunk Témák: „Éghajlat és környezeti válság” c. oldalait

Világgazdasági körkép – borús kilátások
(az Economist 2025 ápr. 26-i száma alapján – KK)

Ricardo óta tudjuk, hogy ha minden ország azt termeli, amihez a legjobbak az adottságai, amiben pedig mások jobbak, azt importálja, akkor mindenki jól jár: a külkereskedelem kölcsönösen előnyös. Ezeket az előnyöket veszélyeztetik most Donald Trump játszadozásai a vámtarifákkal; az egyes országok, a gazdasági szereplők elbizonytalanodtak. Az IMF 3,3 százalékról 2,8 százalékra módosította a világ GDP-jének várható idei növekedésére vonatkozó előrejelzését. Emögött az áll, hogy a nagy országok gazdasági növekedése mind kisebb lesz a korábban vártnál. Amerikáé 1,8, az euró-övezeté 0,8 százalék, Németországban nem lesz gazdasági növekedés. Kínában viszont az még mindig 4 százalékos.

Kiss Károly: Borús világgazdasági kilátások .pdf

Botos Katalin:
Európa kettős szorításban – Ukrajnáról közgazdász szemmel

Az előadás az egymással ütköző nagyhatalmi érdekszférák szempontjából elemzi az Ukrajna körül kialakult helyzetet. Milyen érdekei játszanak szerepet az USÁ-nak, Kínának, Európának és Oroszországnak e háborúban, ill. az azt követő rendezésben. (Az előadás érdemi része a 3. perctől kezdődik.)

Botos Katalin: Európa kettős szorításban - Ukrajnáról közgazdász szemmel

Kiss Károly: Az EU – Ukrajna képlet

Az átlagnál magasabb GDP/fővel rendelkező országok nettó befizetők, az átlag alattiak nettó kedvezményezettek. Ha Ukrajna EU-tag lesz, a fejlett országok befizetésén ez nem változtat, az átlag alattiaktól viszont az agrártámogatások nagy része Ukrajnához fog kerülni. Az elöregedő fejlettek egyre nagyobb munkaerő-hiányát az ukrán munkaerő-kínálat meg fogja oldani, nem kell majd a kockázatos bevándorlásra hagyatkozni. Az ukrán termőföld, az ásványkincsek és a nagy piac további kedvező lehetőségeket nyújtanak számukra. Az átlagos fejlettségi szint alatti tagok számára viszont az ukrán belépés csak hátrányokkal jár majd. Ami érthetetlen, miért csak a magyarok tiltakoznak ellene – a többiek ennyire gyávák lennének?

Ukrajna felvétele viszont immár elkerülhetetlenül napirendre tűzné az EU intézményi (kétsebességű integráció) és döntéshozatali (a tagállami vétó kiiktatása) reformját.

Csikvári F. András: Kis moduláris atomerőművek
(utánközlés, Vélemény 2025. 05. 05.)

A jövő mindenképpen az SMR-eké, még akkor is ha távlatilag (elméletileg) napenergiából bőven elegendő mennyiség áll rendelkezésre.
A tiszta, megbízható és fenntartható energiaforrások iránti kereslet folyamatosan növekszik, és a kis moduláris reaktorok megoldást kínálnak a hálózati stabilitási kihívásoknak is, miközben megfelelnek a dekarbonizáció és az energiaellátás biztonsága iránti igénynek.

Csikvári F. András: Kis moduláris atomerőművek

2025/7. szám, április 28.

A könnyedén-tanulás mítoszai

(Der Spiegel 2025. ápr. 12, ismertetés)

Michael Skeide, lipcsei agykutató sorban leleplezi azokat a tévhiteket, melyek szerint megkönnyíthető a tanulás, javítható az emlékezet. Viszont két olyan módszert ajánl, melyek garantáltan elérik a kívánt hatást.

Kiss Károly: A könnyedén tanulás mítoszai.pdf

Cs. Szabó Béla: Lehet, hogy igaza volt a Cilleiknek?

(Toll és Igazság, 2025 ápr. 24, ajánló)

A Hunyadi filmsorozat kapcsán felvetődik: vajon érdemes volt-e ötszáz évvel ezelőtt a középkori magyar királyságnak hatalmas áldozatokat hoznia, hogy megvédje Európát a törököktől? Nem inkább Cilleire kellett volna hallgatni, aki azt javasolta, hogy át kell engedni őket? Mai szemmel nézve pedig: Nyugat-Európa úgyis eliszlámosodik és a hála legcsekélyebb jelét sem mutatja, amiért most újból igyekszünk megvédeni egy újabb beáramlástól… (Detréné L. Kamilla)

Cs. Szabó Béla: Igaza volt a Cilleiknek?

Kiss Károly:

Tartozik – követel: Hát mégsem embernek való dolog a gyilkolás?

(A poszttraumás stressz áldozatai az amerikai veteránok körében)

Egy korábbi írásunkban állatviselkedési példákból kiindulva arra a következtetésre jutottunk, hogy végtelenül igazságtalan és inkorrekt dolog egyes embereket az „állati” jelzővel illetni – mármint az állatokra nézve. (Sárkányfogvetemény, 2025/2. szám)
Ötven évvel ezelőtt fejeződött be a vietnami háború, melyben kb. 58 ezer amerikai katona halt meg. Azóta pedig több, mint 22 ezer veterán követett el öngyilkosságot. A poszttraumás stressz következtében átlagosan minden órában öngyilkos lesz egy amerikai veterán. Ez évi közel kilencezer halálesetet jelent. (De ez utóbbi számban már benne vannak a más háborúkban részt vett veteránok is.) Az amerikaiak által megölt emberek tömege nagyságrendekkel nagyobb (kb. 7 millió), de úgy látszik, hogy az élet egyensúlyra törekszik, és ha lassan is, de a tartozik oldalon lévő szám is emelkedik…

Kiss Károly: Tartozik - követel.pdf

Csikvári F. András: A V4-ben miért fogyunk mi egyedül?

(Vélemény, utánközlés)

Egy demográfiai tanulmány (szerzője Tóth G. Csaba) négy szempont szerint vizsgálja a négy visegrádi ország népességének alakulását 1990 és 2020 között. A termékenységi ráta mind a négyben hasonlóan, 14-15 százalékkal csökkent. A halandósági ráta is hasonlóan alakult – mind a négyben 5-7 százalékkal nőtt. Vándorlási egyenleg: a cseheknél 5, nálunk 4 százalékkal nőtt, miközben a lengyeleknél és a szlovákoknál mínusz értékeket látunk. A magyar népességfogyást a kezdeti rossz (elöregedett) korszerkezet okozza. (Ki gondolta volna?)

Csikvári F. András: Visegrádi demográfia

Kiss Károly: Trump értelmetlen vámtarifái

Eleinte azt hittem, hogy a Trump tervezett vámpolitikai intézkedései elleni dühödt támadások nem megalapozottak, valójában a globális balliberális elit áskálódásai. (Hiszen például a már az első elnöksége alatt elkezdett, a kínai importra kivetett vámemeléseket Biden tovább folytatta.) De világgazdasági témákra szakosodott közgazdászként értékelve a helyzetet és figyelembe véve a legmérvadóbb véleményeket, én is úgy gondolom, hogy súlyos közgazdasági amatörizmusról van szó.

Magyar Hírlap: Trump értelmetlen vámtarifái

HÁBORÚS HISZTÉRIA NÉMETORSZÁGBAN

A Spiegel 2025/14., márc. 29-i számában több, a háborús hisztériát gerjesztő cikket olvashatunk:

A címlapon von der Leyen és Friedrich Merz aggodalmas képe: „Készen állnak a háborúra? Miért ilyen nehéz és drága Németország és Európa felfegyverzése?”

A fő téma: „Az oroszok által fenyegetett és az amerikaiak által cserbenhagyott Európa fegyverkezni akar. Az EU és az európai NATO-országok több százmilliárd euró nagyságú összegeket szándékoznak költeni, hogy a jövőben meg tudják magukat védeni. A hadiipar azonban szét van zúzva, a tartalékok ki vannak fosztva és a technikai lemaradást nem lehet behozni.” A témával több cikk foglalkozik.

A vezércikk: „Európa meg kell, hogy védje értékeit" – arra biztat, hogy ellen kell állni Trump törekvéseinek. Európa lemaradt a haditechnika fejlesztésében, a digitális szolgáltatások tekintetében pedig szinte teljesen a nagy amerikai techcégekre van utalva, de az európai gazdaságokban van annyi erő, hogy képesek legyenek a saját érdekeiket érvényesíteni. Az EU-nak vannak eszközei, nem védtelen Amerikával szemben

„Béketeremtés – fegyverekkel? Fegyverkezés." Hirtelen kiderült, hogy rengeteg pénz van Európa felfegyverzésére. De mire költsük a milliárdokat? Drónokat vásároljunk, vagy páncélosokat? Repülőgéphordozókat, vagy műholdakat? Ezek bonyolult kérdések, és hamarosan dönteni kell.” (Matthias Gebauer et al.)

„Nagy a veszélye annak, hogy Európa a kerekek alá kerül”. Riport Michael Schöllhorn-nal, az Airbus hadiipari üzletágának vezetőjével. Kifejti, hogyan fegyverkezzen Európa egy világűrben megvívott háborúra.

„Európa harci készültége. Fegyverek. Az európai hadseregek jól el vannak látva tüzérséggel, páncélosokkal és lökhajtásos gépekkel. Bizonyos területeken azonban jelentős a hiány.” (Mark Hasse et al.)

„Mégis csak kell a háború. Esszé. Németországnak nem csak pénzre és fegyverekre van szüksége, hogy megvédje magát. Ha kitörne a konfliktus, a társadalomnak készen kell lennie arra, hogy fiataljait a háborúba küldje. Vajon készen áll rá?” (Lothar Gorris)

Lothar Gorris: Mégis csak kell a háború.pdf

Azzal, hogy mi az esélye annak, hogy az oroszok elkezdik lőni középhatósugarú rakétákkal a német nagyvárosokat és ipari központokat, vagy a ramsteini amerikai légi bázist, vagy egyszer csak az orosz páncélosok megjelennek az Odera-Neisse határnál (miután könnyűszerrel átgázoltak Lengyelországon), vagy a Szudétavidéken, miután lelépték Szlovákiát és Csehországot (de, mint elméleti lehetőség Magyarország és Ausztria lerohanása is szóba jöhet), egy korábbi írásomban foglalkoztam:
Kiss Károly, Magyar Nemzet: Indokolt-e a félelem az oroszoktól?

Megfejtés:A politikacsináló belső körök az orosz veszély felnagyításával akarják elérni, hogy Németország kitörjön a náci idők, a második világháború és a haláltáborok miatt magára kényszerített pacifizmus és önkorlátozás alól, és végre nagyságának és gazdasági erejének megfelelő hadsereggel rendelkezzen. Hozzásegíti ehhez az amerikai csökkentett jelenlét szándéka Európában, a NATO-ban. És természetesen minden európai ország hadiipari komplexuma érdekelt a fegyverkezésben. (KK)

Magyar Nemzet: Háborús hisztéria Németországban

Sehol egy csuklyás melegítő, egy mobil, vagy szakadt farmer. Ezek is a mai fiatalok. Tánciskolai záróbál a kölni Königin Luise Schule-ban:

2025/6. szám, március 28.

Bajban vagyunk – rosszak az oktatási eredményeink

Az oktatási eredményeink többnyire rosszabbak az európai uniós átlagnál; ráadásul a tíz évvel ezelőtti helyzethez képest tovább romlottak.
A korai iskolaelhagyók aránya nálunk 11,6 %, az EU-ban 9,5 %.
A felsőfokú végzettségűek arányát tekintve az őket követő korcsoportban csak Romániát előzzük meg. Ráadásul miközben az EU átlaga töretlenül emelkedik, nálunk 2015 óta stagnálás, 2021 után pedig visszaesés van.
A legalább középfokú végzettséggel rendelkezők aránya a középiskolát követő korcsoportban: egyedül itt vagyunk valamivel jobbak az európai átlagnál. (Feltűnő, hogy Németország mindhárom esetben a sereghajtók között van. Ezt a bevándorló családokból származó gyerekek magas aránya okozza.)
A diagramok forrása: Riba István: Szamárpadban Európában. (Hvg, 2025. márc. 20.)

Jánossy Ferenc óta tudjuk, hogy egy gazdaság növekedési, fejlődési potenciálját hosszú távon elsősorban munkaerejének képzettsége, kvalitásai határozzák meg. A fenti adatokat látván nem nagyon reménykedhetünk abban, hogy belátható időn belül felzárkózunk az európai átlaghoz. – Van viszont egy szempont, ami a mesterséges intelligencia alkalmazásának előrehaladásával egyre fontosabb lesz. Nevezetesen: miközben a MI fejlődése intellektuális téren szinte határtalan, motorikusan eléggé korlátozott. Tehát a mozgást igénylő folyamatokban az emberi munkaerő belátható időn belül csak kevéssé lesz helyettesíthető. Ennélfogva ha Magyarország a szakképzés terén előnyöket szerez, az hosszútávú gazdasági fejlődése szempontjából meghatározó lehet. (KK)

Mellár Tamás: Befelé a zsákutcába (Hvg 2025 márc. 20, ajánlás)

A londoni Rothschildok a Trump-Zelenszkij konfliktus hátterében

(Egy összeseküvés-elméletnek tűnő magyarázat)
(utánközlés: Szakács Árpád - Hajda Iván, Védett Társadalom Alapítvány, 182. sz. hírlevél)

A sikertelen Trump-Zelenszkij találkozó után Londonban 19 ország vezetője gyűlt össze a NATO vezérkarával, hogy további támogatásáról biztosítsa Ukrajnát. Egyes elemzők ezt összefüggésbe hozzák azzal, hogy 1890 óta állítólag minden háborús terv a londoni Rotschildok bankházában született, így a mai orosz-ukrán háborúé is. Érvként hozzák fel, hogy Ursula von der Leyen aligha merne az ukrán háború kérdésében „Amerika-ellenes” álláspontot képviselni, ha nem lenne erős háttere. … És Zelenszkij is; honnan a Trumppal szemben arcátlansága?
A cikkírók szerint Alex Krainer horvát származású elemző magyarázata derít fényt a történtekre. Eszerint az amerikaiak nem egyedül támogatták Ukrajnát (és persze az EU és Nyugat-Európa is valamelyest); abban jelentős, a Rotschildok érdekkörébe tartozó londoni bankok is részt vettek. És még mielőtt Trumpot beiktatták volna, a január 16-án Londonba utazó Zelenszkijjel megkötötték azt a szerződést, amelyet Trump szeretett volna Ukrajnával, cserébe a háborús támogatásért… (Lehet, hogy mégsem összeesküvés-elméletről van szó?) (Verrasztó Zoltán)

Szakács Árpád - Hajda Iván A Rothschildok a Trump-Zelenszkij konfliktus hátterében

Botos Katalin:

Ukrajnáról – közgazdász szemmel

Botos Katalin: Ukrajnáról - közgazdász szemmel.pdf

Christian Pfister és Heinz Wanner: Klíma és társadalom Európában, az utolsó ezer év

Csikvári F. András könyvismertetése (Vélemény, utánközlés)

A könyv – mindent tudományos alapossággal dokumentálva – áttekinti az elmúlt ezer év időjárási adatait. A ma gyakori „klímatagadókkal” szemben a szerzők egyértelműnek látják, hogy a jelenlegi globális felmelegedést az emberi tevékenység okozza. Érdekesek a társadalom-lélektani megjegyzések és a történelmi eseményekkel és az időjárással kapcsolatos fejtegetések is. (Éhínség, árvizek, boszorányüldözés összefüggése az időjárással.)

Csikvári F. András: Pfister és Wanner önyvének ismertetése

Kiss Károly, Magyar Hírlap: Trump - korunk Emmanuel goldsteinje

Kiss Károly:

Emberemlékezet óta nem zúdult annyi gyűlölet politikusra, mint megválasztása óta Donald Trumpra. A pocskondiázásban a balliberális média vezet, fő helyen és nagy terjedelemben az amerikai elnököt szidják, gyalázzák. Ő a címlapok negatív hőse, ő a karikatúrák fricskájának célpontja. A helyzet Orwell 1984-ére emlékeztet – azzal a különbséggel, hogy Goldsteint csak napi két percben kellett gyűlölni (igaz, mindenkinek és kötelező jelleggel), a Trump elleni gyűlölet viszont fakultatív, de nonstop, szakadatlanul árad a balliberális médiából…

Kiss Károly: Korunk Goldsteinje.pdf

A Spiegel irodalmi százas listája

Kiss Károly, Magyar Nemzet: Indokolt-e a félelem az oroszoktól?

Visszhang: Féljünk-e az oroszoktól?

Írásom – a téma súlyának és aktualitásának megfelelően – elég nagy visszhangot váltott ki. A vélemények megoszlanak. Az érvelések egyik vonala Oroszország expanzív történelmi múltjára hivatkozik. Ezt nem tartom meggyőzőnek; minden nép, birodalom terjeszkedésre törekedett. Hogy csak az újkort említsük: a spanyolok, a portugálok, az oszmánok, Európa gyarmatosító nemzetei, a németek, osztrákok, stb.
Sokkal megfontolandóbbnak tartom ennél, hogy vajon Oroszország 1990-91 utáni törekvései tekinthetők-e a korábbi területszerző, a kommunizmust terjesztő ideológiai alapú imperialista politika folytatásának. Azaz, miután lemondott „gyarmatairól”, korábbi érdekszférájáról, előjogot formálhat-e arra, hogy beleszóljon az ottani történésekbe. Ilyen jogot természetesen nem ismerhetünk el. De a fordított logika esete áll fenn: Oroszország bizonyos garanciák, biztosítékok fejében mondott le korábbi érdekszférájáról. … És ezeket a garanciákat, ígéreteket a Nyugat nem teljesítette, sorban megszegte.
Továbbá: Miért áll fenn még mindig a NATO, ha a veszély, mely életre hívta, már elmúlt? Ha egyes országok berendezkedése demokratikusabb másokénál, az jogot ad-e nekik a beavatkozásra?
Azokkal értek egyet, akik – a mostani nyugat-európai törekvésekkel szemben (melyek orosz katonai fenyegetést vizionálva fegyverkezésre törekszenek) - Európa biztonságát az oroszokkal folytatott kölcsönös gazdasági kapcsolatok és együttműködés fejlesztésében látják (mint a hidegháború utáni korszakban). Hosszú távon gondolkodva pedig az tűnik valószínűnek, hogy az amerikaiak célja a háború kirobbantásával az volt, hogy az európai-orosz együttműködés nehogy egy erős globális hatalmi centrumhoz vezessen, mely világuralmi vetélytársat jelent számukra. (KK)

Bezegh András: Orbán Viktorral értek egyet – az akkorival.pdf

Kozma Tamás: Én nem szeretnék még egyszer….pdf

Szarka László Tamás: "Moszkva nye hócset vojnu".pdf

Ujhelyi Géza: Az oroszok is rájöttek, hogy gazdasági eszközökkel is el lehet érni bizonyos célokat.pdf

Botos Katalin: Európa nincs abban a helyzetben.pdf

A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) március 4-én benyújtotta az Európai Bizottsághoz a nemzeti régiókról szóló polgári kezdeményezését

Benyújották a nemzeti régiókról szóló polgári ... Háromszék, független napilap Sepsiszentgyörgy

Kanalas Cini dala:

Egy életen át

Cini: Egy életen át

2025/5. szám, március 10.

Hogyan látják az oroszok - miért támadták meg Ukrajnát?
(vezércikk - de nem újdonság: a 2022/8. számunknak ez volt a témája)

1949-ben megalakult a NATO – ez jogos lépés volt, a terjeszkedő kommun-izmussal szemben. 1955-ben válaszként létrejött a Varsói Szerződés, a kommunista országok szempontjából ez szintén indokolt volt.
1991 februárjában feloszlatták a Varsói Szerződést, és Gorbacsov, a történelem nagy balekja ezért semmit nem kért cserébe. (Nevezetesen a NATO feloszlatását.)
1991 decemberében felbomlott a Szovjetunió is. Gorbacsov történelmi érdeme, hogy függetlenséget adott a szovjet köztársaságoknak. A ’80-as évek második felében Gorbacsov és Reagan, majd Bush szinte évente találkoztak, és a fegyverzetkorlátozások mellett a német újraegyesítésről is tárgyaltak. Nyugati részről ígéret hangzott el, hogy a NATO – annak fejében, hogy Oroszország nem akadályozza meg a német Wiedervereinigungot, továbbá visszavonja atomfegyvereit a volt szovjet köztársaságokból – nem fog Kelet felé terjeszkedni…

Kiss Károly: NATO - Oroszország - Ukrajna.pdf

GLOBÁLIS DEMOGRÁFIA

Elkeseredett afrikai fiatalok
(The Economist February 22nd 2025: African youth)

2050-re a 15-24 éves fiatalok korosztálya Fekete-Afrikában lesz a legnépesebb az egész világon: létszámuk a maihoz képest megkétszereződik. Évente 12 millióan lépnek be a munkaerőpiacra, de csak kevesebb, mint egyharmad részük a foglalkoztatott. Háromnegyed részüknek viszont nincs képzettségüknek és igényeiknek megfelelő munkája. Fele részük a kivándorlást tervezi az elkövetkező években. Az iskolázottaknak ennél nagyobb aránya akar emigrálni: 37 százalékuk Amerikába, negyedrészük Európába. Az emigrációs szándék mögött nyilvánvalóan főleg egzisztenciális okok állnak, de országaik reménytelen, kiábrándító politikai helyzete is sokakat késztet a kivándorlásra. Elvileg az egyre fenyegetőbb nyugat-európai munkaerőhiánynak és a szubszaharai fiatalkori munka-nélküliségnek találkozniuk kellene, de…

Kínai öreglegények
(The Economist February 22nd 2025: Sex imbalance in China)

1979-ben Kínában – hogy csökkentsék a demográfiai nyomást – bevezették a drákói szigorúságú „egyke”-politikát. Az eredmény: egyre kevesebb lány született, és 2027-ben 100 22 és 36 év közötti nőre 119 hasonló korú férfi fog jutni. – És ez a különbség évtizedekig megmarad. Az ok: a kínai családok számára hagyományosan a fiú utód elsőrendű fontosságú. A’80-as években tömegesen elterjedtek az egészségügyi intézetekben az ultrahangos vizsgáló készülékek, amivel meg tudták állapítani az embrió nemét, és a nőneműeket gyakran abortálták.
Különösen a vidéki fiatal férfiak maradnak tömegesen nő/feleség nélkül, mert a lányok válogatnak, és a városi életmódot jobban kedvelik. Kínában szokás a menyasszony „megvásárlása” – a vételár a többszörösére emelkedett. A pótlás – illegális módon – a környező országokból történik: Mianmarból, Kambodzsából, Laoszból, Vietnámból és Thaiföldről.

Kiss Károly ismertetése: Globális demográfia.pdf

A kínai MI igazi veszélye: Miért kell Amerikának vezetnie a versenyt az open source MI fejlesztésében?

Jared Dunnmon írása a Foreign Affairs 2025. február 28-i számában (ismertetés)

Jared Dunnmon: The Real Threat of Chinese AI.pdf
Kiss Károly ismertetése: Dunnmon cikke.pdf

Az ukrán ásványvagyon, amire Amerika szemet vetett

(Der Spiegel Nr. 10 / 1.3.2025: Beim Paten von Washington; Christian Esch und Fedir Petrov)

ritka földfémek (lítium, titán, grafit)
uránérc

nemesfémek
egyéb fémek és ércek

földgáz
kőolaj

Kommentár: Amerika/Trump követelése: 500 md dollár. Az ásványkincsekből származó bevételek egy amerikai ellenőrzés alatt álló alapba kerülnének. (Az ukrán költségvetésnek 2024-ben a szóbanforgó tételekből 1,3 md dollár bevétele volt.) Ukrajna tehát Amerikának köszönhetően a dupla vesztes sorsára jutott. Először – mivel hagyta magát belelovallni ebbe a reménytelen, értelmetlen és teljesen felesleges háborúba. (Akinek ebben csupán egy parányi kétsége is lenne, az jobb, ha nem foglalkozik politikával; Ukrajna azért akart NATO-tag lenni, hogy kivédje egy esetleges orosz támadás veszélyét; de mivel NATO-tag akart lenni, kiprovokálta az oroszok támadását.) Több százezer ukrán férfi meghalt, több, mint tíz millióan emigráltak, az ország keleti fele romokban áll. Másodszor: most olyan megállapodást akarnak vele kötni, ami a gyarmati időkben és országokra volt jellemző: a katonai segítség ellenében a gyarmatosítók bányászati jogokat kérnek. Mindezt politikai vezetőinek és sztárolt elnökének köszönheti.
Ukrajna tehát rövid időn belül Amerika két arcával is találkozott: a militarista-hadiipari lobbi Amerika-arcával és az imperialista Amerikáéval.
A helyzet azonban olyan, hogy mind Ukrajnának, mind Európának, mind a világnak ez a lehető legjobb megoldás. (KK)

Kiss Károly:
Nemzeti konzervativizmus és klímahiszti

Az utóbbi idők egyik leggyakrabban emlegetett szitokszava a „klímahiszti”. Ezzel együtt pedig kampányszerűen folyik a környezetvédők ócsárolása, lejáratása. E buzgó nemzeti konzervatívok (akik közé egyéb vonatkozásokban magamat is sorolom), gyakran az energialobbi kijáróemberei, azt igyekeznek bizonyítani, hogy egyrészt nincs is klímaváltozás, de ha lenne, akkor sem tudnánk semmit sem tenni ellene, sőt, a felmelegedés kimondottan jó, hasznos az emberiség számára. És hogy mindez csak balliberális áskálódás. - Minden egyes tételüket cáfolom.
A klímaváltozás baloldali üggyé tematizálása végtelenül korlátolt és felelőtlen dolog.

Kiss Károly: Nemzeti konzervativizmus és klímahiszti.pdf

Kanalas Cini dala:

Még mindig rólad írok dalt (feldolgozás)

Cini: Még mindig

2025/4. szám, február 27.

Az állatok védelmében
(vezércikk)

Nemrégiben (a Sárkányfogvetemény c. írásomban) – az állati viselkedést tanulmányozva – rádöbbentem, hogy egyes gonosztevők, tömeggyilkosok, politikusok „állati” jelzővel illetése rendkívül hízelgő számukra és elfogadhatatlanul inkorrekt az állatokkal szemben, mert nincs olyan állatfaj, amely még csak megközelítőleg is olyasmire ragadtatná magát, mint ami a Homo sapiens napi rutinja. (Ráadásul az etológia a háborút - jogosan - a "kulturális evolúció" termékének tekinti...)

Azóta, hogy Donald Trump tavaly bejelentette, hogy újra indul az elnökségért, nem is beszélve november 5-i győzelméről, majd január 21-i beiktatásáról, a balliberális médiumok minden elképzelhető módon támadják, becsmérlik. A Spiegel, az Economist, a Hvg (hogy csak azokat nevezzem meg, melyeket rendszeresen olvasok) megszámlálhatatlanul sok szitkozódó, gyalázó cikket jelentetett meg róla, címlapjaikon gyűlölködő és gúnyolódó Trump-ábrázolásokkal, karikatúrákkal, belül úgyszintén.

Nos, ez a sokat gúnyolt ember, a balliberális média szerint a politikai alvilág alja, a jobboldali populizmus vezéregyénisége, nemrégiben ezt mondta: „Ha én lettem volna az elnök, az ukrajnai háború nem tört volna ki, egyetlen embernek sem kellett volna meghalnia…” [A gyengébbek kedvéért: ez utalás arra, hogy Ukrajnát a leváltott amerikai politikai „elit” lovallta bele a háborúba.]
Gondolkozzunk el azon: a balliberális világelitnek vajon ez miért nem jutott mindmáig eszébe, hogy ez értelmetlen háborúban férfiak százezrei halnak meg, és ez nem jó dolog? Nehogy állatoknak nevezzük őket! Az minden realitást fölülmúló, földtől elrugaszkodott dicséret lenne esetükben.

(Életem során több száz publicisztikát írtam, melyeket én tudományos publicisztikáknak neveztem, de vezércikket még nem – ez az első próbálkozás)
(KK)

Nagyobb a baj, mint gondolnánk
Benda József szemfelnyitó nézete a demográfiai apályról

Néhány éve már tapasztalhatjuk, hogy hiába a nagy igyekezet, a kiterjedt családpolitika, a születések száma egyre csak csökken. Nemrégiben utánanéztem és kiderült, hogy a magyar családpolitika egyáltalán nem olyan kivételes, és az anyagi ösztönzés máshol sem hozza meg az eredményeket. (Lásd erről 2024/8. tematikus számunkat: Demográfiai Armageddon.)
Beálltam a sorba: én is azt gondoltam, hogy ezeknek a mai fiataloknak rossz az értékrendje: nem akarnak elköteleződni, a kényelmet preferálják, továbbá sokan tanulnak tovább, ami miatt a nők kevesebb gyereket szülnek. Aztán úgy tűnt, hogy megvan a megoldás: gyerekszerető közösségeket kell kialakítani. Egyből a fejlett világban kivételesen magas izraeli 3,1-es születési arányszámra és a kibucokra gondoltam. De kiderült, hogy nem erről van szó; az izraeliek túl akarják szaporodni a palesztínokat.

Benda József sokkal mélyebben és általánosabban keresi az okokat. Szerinte a nyugati civilizációs modell a felelős a fogyó népességért; teljes kulturális és gazdasági rendszerváltozásra lenne szükség: pénzközpontú társadalom helyett családközpontú társadalomra. (Kiss Károly)

Benda József interjúja – hatoscsatorna, 2025.01.11. Teljes civilizásciós váltásra lenne szükség

Kiss Károly: Jó reggelt, Nyugat-Európa!
(jegyzet)

Kiss Károly: Eurábia - 2006

TUDÁSBÁNYÁSZAT ÉS POLIHISZTORKÉPZÉS

Pokol Béla korszakos javaslatai a generatív MI felhasználására az oktatásban és a kutatásban

Pokol Béla jogtudós egyetemi tanár nagy horderejű javaslatokat dolgozott ki. A ChatGPT segítségével új és új tananyagokat lehet összeállítani, melybe be kell vonni a hallgatókat, tanár és diák együttes munkájáról van szó. Ez lényegesen átalakítja a mai egyetemi képzést. A szélesebb látókörű és érdeklődő hallgatók számára lehetőség nyílik egy sokkal szélesebb, átfogó tudás megszerzésére (poli-hisztorképzés). Az alapozó tudást a hallgatók így jórészt nem passzívan, előadások hallgatásával, hanem aktív tudásbányászattal szerzik meg. A személyes jelenlétet igénylő oktatás így visszaszorul a gyakorlatiasabb tárgyak elsajátítására és a szemináriumi formákra. Ez egyben a hallgatókat is szelektálja: az elméleti és a gyakorlati érdeklődés mentén. A távoktatás óhatatlanul terjedni fog.

Pokol Béla: Polihisztorképzés

Pokol Béla: Tudásbányászat

Google Chrome kontra ChatGPT:
A keresést a kérdezés váltja fel
Cikkek a mesterséges intelligenciáról MI

Kiss Károly: Német irreál (karcolat)

Az AfD-t megalakulása óta szélsőjobbozzák, nácizzák, megpróbálják elszigetelni, az Alkot-mánybírósággal törvényen kívül helyeztetni, tűzfalat vonni köréje. Tüntetnek ellene, össztüzet zúdítanak rá. Miért is?
A bevándorlásellenessége miatt. Holott ez az egyetlen ésszerű politikai követelése. Az összes többi viszont kétes értékű elképzelés. (Lásd erről 2024 februári írásomat: Mit kíván az AfD?.pdf

A müncheni merénylea után Scholz bekeményített. Kijelentette, hogy ez a cselekmény nagyon súlyos következményekkel járhat: még az is elképzelhető, hogy az afgán merénylőt (akit már egyszer kiutasítottak Németországból), most megint felkérik, hogy távozzon. Nancy Fraser belügyminiszter pedig nyomatékosította főnöke kijelentését. Megismételte, hogy az afgán merénylőt akár még ki is utasíthatják Németországból…

VITA A MESTERSÉGES INTELLIGENCIA TOVÁBB-FEJLESZTÉSÉRŐL

Az amerikai Fei-Fei Li szerint, akit a szakma vizionáriusának tartanak, a generatív MI a világ nyelvi leképzése. Ezen túl kell lépni, és a MI fejlődésének következő szakasza az lesz, amikor a világot a maga képi valóságában és mozgásában sikerül megragadni. (Nézeteit az Utódaink Jövője idei újévi számában ismertettük részletesen.)
Kiss Károly: Előretekintés 2025-re.pdf

Bérczi Szaniszló ezzel nem ért egyet. Szerinte a gondolkodás, a beszéd, a látás egymástól elválaszthatatlan, a világ „leképzése” nem darabolható fel nyelvi és képi dimenziókra. Ezért a MI fejlesztésének következő szakasza az lesz, de legalább is az kellene legyen – amennyiben az teljességre törekszik – amikor e három funkciót képes lesz együttesen kezelni.
Bérczi Szaniszló: A MI továbbfejlesztése.pdf

A MI további fejlesztésének két alapvető irányzata lehet: elősegíti a munkánkat, vagy helyettesít minket. Miért lenne szükség a MI olyan fejlesztésére, mely teljes mértékben megegyezik az emberével, mely a kulturális és biológiai evolúció ugyanazon útját járja be, amit az ember? Hiszen a Homo sapiens már ki lett találva!
Kiss Károly: Hozzászólás.pdf

Bérczi Szaniszló: Az MI-t tekinthetjük egy új világ-megközelítésnek
Az MI-t tekinthetjük egy új világ-megközelítésnek, amely a máig felhúzott alapokon, az áttekintési sebesség formájában hoz létre új gondolat-rendezési tartományokat. Ezt a „szavakon”, a beszélt nyelvek fogalmain át teszi. Amikor Fei-Fei Li az eddigi MI-módszert tovább akarja fejleszteni a képek segítségével átgondolt jelenségvilág-megközelítésre, olyan dolgot kezd el, amit a korai ember már megtett. A korai ember a közlés fejlesztése során lényegében képrendező munkát is végzett. Ennek nyomán fejlődött ki a mai beszélt nyelvek sokasága. Hozzászólás Kiss Károly leveléhez.pdf

Botos Katalin: A mustármag reménye
(A keresztény ember feladata ma)

Az evangelizáció munkájából mind nagyobb részt kell vállalni, laikus keresztényként is. Nem puszta szolgáltatást várni az egyháztól, tevékenyen kapcsolódni egymáshoz. Közösségeket szervezni, a keresztény kultúrát minden formájában támogatni, terjeszteni.

(Leonardo: Keresztelő Szt. János)

Megmutatni, hogy a modern tudomány és a hit nem ellentéte egymásnak, hanem kiegészítője. Fontos, hogy a magunk területén a lehető legmagasabb szakmai igényességgel teljesítsük hétköznapi feladatainkat, hivatásunkat. Akkor lehetünk mások számára is hiteles példák. Nem a szavak teszik a keresztényt, hanem tettei mutatják meg őt.

Botos Katalin: Mustármag.pdf

A palimpszeszt-jelenség

(Dawkins legújabb könyvéről)
(The Economist November 2nd 2024: The theory of evolution. A tale of two biologists)

Aki annak idején elolvasta Dawkins első könyvét, Az önző gént, majd az azután következőket (csak néhányat említek):

- A hódító gént, A vak órásmestert, Az isteni téveszmét, a Folyam az édenkertbőlt, a Gyertyaláng a sötétbent,
az az evolúciós elmélet szerelmese lett, mint én is. Úgy érezte, hogy feltárulnak előtte az élet titkai. Legújabb, 19. könyve: The Genetic Book of the Dead. Vajon mi újat tud még mondani a 83 éves idős mester, aki életét ennek az egy témának szentelte?

Kiss Károly: A palimpszeszt-jelenség.pdf

Lesz még rosszabb; Geszti Péter: Rapülők

Hé, soha ne félj, hogy oda sodor a szél, ahol jó!

2025/3. szám, február 12.

Kiss Károly: a NORMALITÁS szigete vagyunk

(karcolat)

Az Utódaink Jövőjét nem azért indítottuk útjára, hogy egyike legyen az interneten zajongó, tülekedő, hangoskodó megszámlálhatalanul sok hírportál, fórum, blog kakofóniájának. Hanem hogy segítsen eligazodni a nagy globális összefüggésekben és muníciót adjon a jövő építéséhez. Most mégis a jelenről írunk.

Kiss Károly: A normalitás szigete.pdf

Geszti-Tardos: Magyarország - egyveleg Magyarország

Csikvári F. András: Az MI intelligenciája, kreativitása, tudata

A gép kreativitása alatt azt értjük, ha a gép létrehoz valami olyan újat, alkotást, ami a programozója által nem visszafejthető. Ezt nevezték el Lovelace-tesztnek. Számtalan példa bizonyítja, hogy a számítógép megfelel e követelménynek.

(Ada Lovelace)

Úgy tűnik, hogy utolsó mentsvárként marad a tudat, a gépnek nincs tudata. Itt is felmerülnek definiciós kérdések, hogy mit is nevezzünk tudatnak, meg persze gyakorlatias kérdések is, hogy milyen vizsgálatokkal bizonyítjuk, hogy valami tudatos-e vagy sem. Én semmi kizáró okot nem látok, hogy ne hozhassunk létre vagy ne jöjjön létre tudatos gép. Ez akkor is igaz, ha nem fog teljesen egyezni a mi tudatunkkal, tudatosságunkkal, mert mi biológia alapról jöttünk létre.

Csikvári F. András: Az MI intelligenciája, kreativitása, tudata

Kiss Károly: A DeepSeek szindróma; Kína lekörözi a Szilíciumvölgyet?

(Gazdasági rendszerek harca)

„Hatalmasat zuhantak az amerikai technológiai cégek részvényei, miután a DeepSeek kínai vállalat modelljeiről kiderült, hogy ugyanolyan, vagy jobb teljesítményt nyújtanak, mint a kategóriájában eddig vezető amerikai OpenAI fejlesztése, a ChatGPT. Az MI chipek gyártásában élenjáró Nvidia részvényeinek árfolyama 17 százalékkal esett, 593 milliárd dollárt (!) tüntetve el a cég háromezer milliár dollárt meghaladó piaci értékéből. Az eddig szinte ismeretlen DeepSeek ingyenes applikációját már többen töltötték le az USÁ-ban, mint a ChatGPT-t.
A kínai cég azt állítja, hogy 6 millió dollárba sem került a betanításához szükséges számítógépes kapacitás, ami töredéke az amerikai appokénak. Ám több szakértő is kétségeit hangoztatta a kínai vállalat költségeit illetően, és azt sem tudni, nem használ-e az amerikai szankciók miatt számára tilalmas Nvidia chipet. A tőzsdei zuhanás más ágazatokra és Európától Japánig több börzére is kihatott.
Úgy tűnik, a DeepSeek megingatta az amerikai technológiai szektor legyőzhetetlenségének mítoszát. illetve megkérdőjelezte az ágazatba irányuló több száz milliárd dolláros befektetés értelmét és Amerika vélt előnyét az MI-fejlesztésekben.” (Hvg. 2025. jan. 30.)

Kiss Károly: Gazdasági rendszerek harca.pdf

Mutti hagyatéka (karcolat)

Angela Merkel, a németek még ma is sztárolt Muttija 2005-től 2021-ig volt kancellár. E hosszú idő alatt két nevezetes dolgot vitt végbe: zöld nyomásra elkezdte az atomerőművek kiiktatását, majd 2015-ben meghirdette a Willkommenskulturt. (Bírálói azt vetették a szemére, hogy túl óvatos volt, fontos kérdésekben nem mert dönteni – tévedtek!) Ez utóbbi tettéért a Nyugat osztatlan elismerését nyerte el – 2015 szeptemberében pl. az Economist címlapjára került, mint a nyugati világ követendő vezető politikusa.

A nukleáris energia a francia energiaszerkezet 2/3-át adja, a német 1,7 százalékát. A megújuló energiák a német szerkezetben több, mint 50 százalékkal, a franciában 1/4-del részesednek. Emiatt lett sokkal drágább az energia Németországban. (KK)

Trump bejelentette: 500 milliárd dollár az MI-re
Cikkek a mesterséges intelligenciáról MI

Botos Katalin: A Kennedy alapítvány kitüntetett kutatónői

(utánközlés, megjelent az Élet és Tudomány 2025. 1. számában)

Vajon van e értelme az Utódaink Jövője folyóiratban a múlt eseményeivel foglalkozni? Azt gondolom, igen, ha a múlt elemzése a jelenre és a jövőre vonatkozó üzenetet tartalmaz. Az alábbi ismertetés a közelmúlt gazdasági küzdelmeinek egy fontos mozzanatát emeli ki. A piac mindenhatósága helyett a piacszabályozás fontosságára irányítja figyelmünket. A piaci erők mindent megtesznek gátlástalan érvényesülésük érdekében. Nagy belső erővel, integritással, tudással rendelkező emberek képesek csak a pénzuralom hatalmasságaival szembe menni. És bizony, sokszor az elbukás veszélyével kell számolniuk! A jövő gyakran igazolja őket, de csekély vígasz, hogy jól látták a dolgokat... És mégis, példát adnak helytállásból, mindnyájunknak! Különös érdekessége a bemutatott történetnek, hogy mindezt két nő tette meg. Két asszony, jó családanya, közösségükért sokat tevő személyek. Bizonyíték ez arra is, hogy a két hivatás: a szakma és család összehangolható. S hogy miért fontos ilyen példák felmutatása? Azért, hogy ne csússzon félre a nők egyenjogúsításáért vívott küzdelem. Ne akarjuk férfivá gyúrni a nőket – és fordítva.

„Arról van szó, ha te szólsz, ne lohadjunk,
de mi férfiak férfiak maradjunk
és nők a nők – szabadok, kedvesek
– s mind ember, mert az egyre kevesebb...”
(József Attila: Thomas Mann üdvözlése)

És bíztatást adjunk, hogy mégiscsak elismerést nyer a bátor magatartás!

Botos Katalin: Két kitüntetett nő.pdf

Megállt a szegény országok felzárkózása

(The Economist, September 21st 2024: Economic Development. End of the Road – Kiss Károly ismertetése)

Az elmúlt tíz év a világ legszegényebb országai számára nem hozott semmilyen javulást. 800 millió ember él extrém szegénységben (napi jövedelme 2,15 dollár alatt van). A fejlesztési segélyek stagnálnak, ráadásul azok 18 százalékát a fejlett országokban költik el a menekültek ellátására (!). A helyzet kétségbeejtő: egy átlagos szegény országnak a jelenlegi trendeket figyelembe véve 170 évre lenne szüksége a gazdag országok jövedelmi szintje felének az eléréséhez!

Kiss Károly: Világ szegényei.pdf

A német gazdasági bajok visszavetik a magyar gazdaságot

A német gazdaság már második éve hanyatlik. Az erőltetett zöldítés, az atomerőművek bezárása és az orosz-ukrán háború megdrágították az energiát. Kína félelmetesen gyors előretörése az autóiparban, és mindenekelőtt az ev-k gyártásában meggyengítette a német autógyárak kínai pozícióit. De a hazai autógyártás is válságban van: elbocsátások, bezárások követik egymást (Volkswagen). Más német termékek is elvesztik kínai piacukat – a kínaiak saját termékei kiszorítják azokat. A költségvetési korlátok akadályozzák a német infrastruktúra fejlesztését. Mindezt tetőzi a politikai válság. A német gazdasághoz, és különösen az autóiparhoz erősen kötődő magyar gazdaságra mindez súlyos következményekkel jár. (KK)

A részletekről az Index elemzését ajánljuk: Index, gazdaság

Magányosság

(Der Spiegel Nr. 52 / 2024, Martina Kix)

A WHO a magányosságot globális egészségi problémának minősítette. A New York Times „magányosság-járványról” ír. Az egészségi kárt, amit okoz, napi 15 cigaretta elszívásához hasonlítják. Nagy-Britanniában – először a világon – a magányossággal törődő minisztert neveztek ki. Ugyanis kiszámolták, hogy a magányosság évente és személyenként 9.900 font (több, mint 10.000 euró) kárt okoz.
A családok kisebbek lettek, a családtagok közötti távolságok megnövekedtek, a társadalom mobilabbá vált, és egyre inkább digitálisan szervezi meg magát, mert az így egyszerűbb. Egyszerűbb barátot, „követőt” találni az Instagramon vagy a WhatsApp-csoportban, mint az életben és a Hogy vagy? kérdésre egy hüvelykujj- emojival válaszolni, mint szóban.
Manapság már nem csak az idősek és a betegek szenvednek a magányosságtól, a szociális média csupán a társaság illúzióját kelti a fiatalok számára. Az igazi ajándék a személyes figyelem, amit egymásnak nyújthatunk. (KK)

Héjjas István: Helyünk az Univerzumban

A modern tudomány nem képes választ adni sem a világmindenség, sem az élet kialakulására. A fejlődéstől nem lettünk boldogabbak, sőt a modern ember a fejlett technika felhasználásával irtja embertársait, és az életkörülmények, az anyagi feltételek javulása nem lelki megnyugváshoz, hanem még súlyosabb meghasonlásokhoz vezet. Élet-bölcsességet a keleti filozófiák nyújtanak.

Héjjas István: Helyünk az Uni-verzumban.pdf

Kiss Károly: Sok hűhó Trump kínai importot sújtó vámtarifái körül

A Biden-adminisztráció megtartotta a Trump idején a kínai importra kivetett vámokat, sőt, még fokozta is azokat. (Az intézkedések legfontosabb oka az USA kereskedelmi mérleghiánya Kínával szemben.) Donald Trump személye a balliberális világelit számára elsősorban ideológiai okok miatt nem kívánatos, és még sikeres gazdaságpolitikai intézkedéseit is kétségbe vonják.

(A diagram címe helyesen: Amerika kereskedelmi mérlege Kínával)

Kiss Károly: Trump vámtarifái.pdf

Magyar Nemzet: Trump vámtarifái

Podmaniczky László:

Kell-e támogatni a mezőgazdaságot?

Az agrártámogatások témája azért került napirendre, mert 2024 szeptemberében az EU egy bizottsági elnöki tanácsadójának vezetésével készült szakértői anyag az agrártámogatási rendszer átalakítását javasolta. Nevezetesen: a fő támogatási mód, a minden feltétel nélkül nyújtott földalapú támogatás megszüntetését: „a gazdálkodók gazdasági életképessége alapján a KAP-nak sokkal célzottabban kell jövedelemtámogatást nyújtania bizonyos aktív gazdálkodók számára.”
Írásomban az EU Közös Agrárpolitikájának a működését igyekszem bemutatni azzal a céllal, hogy segítsek a témában kevésbé járatos olvasónak álláspontja kialakításában. Bizakodva várom, hogy az új biztos a kérésnek eleget tudjon tenni és anyaga – EP jóváhagyást követően – valóban elindítsa azt a régóta várt változást, aminek eredményeként a támogatások a jelenleginél jobban megfelelnek majd a „közpénzeket közcélokért” elvnek. Remélhetőleg a – sajnos bizonyosan várható – tiltakozások sem fogják visszafogni e törekvést.

Podmaniczky László: Kell-e támogatni a mezőgazdaságot?.pdf

Kiss Károly: Az internet hitelességéről (jegyzet)

„Az internet egyre gyorsabban pusztul és az AI kerül vele a kriptába” - írja Szabó Dániel a Portfólió.hu-n. Szerinte - más forrásokkal is alátámasztottan - az internet ma már jelentős mértékben a ChatGPT és más chatbotok által generált hiteltelen, értéktelen, használhatatlan szövegek halmaza, gyűjteménye. Az internetet elpusztítja a MI. Az állítás első része részben igaz. De a másodikkal nem értek egyet.

Érdeklődésem egyik területe a MI, így engem is lázba hozott a ChatGPT 2022. novemberi megjelenése. És bár sokat foglalkoztam vele, írtam róla, az eszembe sem jutott, hogy kipróbáljam. Az internetet rendszeresen használom, de mint kutató, nem vagyok kíváncsi arra, hogy egy algoritmus milyen információkat gyűjt ki, szed össze egy adatbázisból. Ugyanis a modell – működési logikájánál fogva – mindig a legtipikusabb irányba megy el. Adott esetben ez érdekes lehet egy amatőrnek, valakinek, aki általában érdeklődik egy téma iránt, de nekem, mint kutatónak, megvannak a saját szempontjaim. Ennélfogva az eredeti forrásra, az eredeti műre vagyok kíváncsi, és az internetet (vagy a könyvtárakat) használom.

Ez a jelenség, ez a probléma tehát – hogy az internet tele van hiteltelen ChatGPT-szövegekkel – kezelhető. Olyan forrást kell keresni és használni, amely hiteles, amit nem a MI generált. A ChatGPT aktivitása – remélem – odáig nem megy el, hogy egy összeállításban bibliográfiai hamisításokat kövessen el. De ha valaki egy ilyen modellt működtetne, indítana el, az ellen a szabályozó hatóságnak nyilvánvalóan fel kell lépnie, azt le kell tiltani, meg kell büntetni. (Köln, 2025. január)

Blamini: egy kreatív játék

Blamini: Egy kreatív játék

2025/2. szám, február 6.

EGY KIS ANTROPOLÓGIA: GYILKOLÁS ÉS KULTÚRA

(Vita az emberi természetről)

Kiss Károly: A sárkányfogvetemény – Vajon honnan ered az emberi gonoszság?

(Konrad Lorenz gondolatainak nyomában)

Konrad Lorenz „Salamon király gyűrűjét” olvasom. Humanizmus? Kultúra? – A fenét! Sárkányfogvetemények vagyunk! Bármilyen ádáz harc is alakul ki két hím állat között, a vége az, hogy a legyőzött vagy megfutamodik, vagy behódol: felkínálja magát a másiknak, hogy ölje meg. A győztes pedig – bármilyen szivesen is megtenné – gyilkos ösztönét legyőzi a még erősebb beleívódott evolúciós gátlás: fajtársadat márpedig megölni nem szabad!

Freud a kultúrát úgy definiálja, hogy az állati ösztöneink szublimálása, megszelidítése. Például: a nyers szexuális aktust az embernél hosszas udvarlás előzi meg… Kár, hogy az öreg Sigmund idejében még nem művelték az etológiát. Ha olvasta volna – de egyszerűen csak megfigyelte volna – hogy pl. az egyes madarak hímjei mit meg nem tesznek, hogy meghódítsák a tojó szívét, nem mondott volna ilyen badarságot. Ha tárgyilagosak akarunk lenni, akkor azt kell mondjuk, hogy az emberi kultúra valójában annak az állati gátlásnak a gátlástalan felszabadítása, hogy márpedig fajtársadat megölni nem szabad!
A továbbiakban szószerint idézem Lorenz leírását két kankutya, majd két hím farkas összecsapásáról.

Kiss Károly: A sárkányfogvetemény.pdf

Botos Katalin: Kain gyermekei vagyunk

Teológus ugyan nem vagyok, de magamnak én is feltettem ezt a kérdést már korábban, hiszen ez felvetődik minden gondolkodó emberben...

Az Isten képére és hasonlatosságára teremtett személy ártatlan ösztönlény. De miután evett a Tudás fájáról tudata lett, rendelkezett azzal a képességgel is, hogy a jót és a rosszat meg tudta különböztetni... Az Isten szabad akaratot adott, s ránk bízta, hogy megtartjuk-e parancsát: ne együnk a fa gyümölcséből… Ezzel nem azt akarta elérni, hogy buták maradjunk, hanem, hogy dönthessünk arról: betartjuk-e kérését, vagy nem. De sajnos, mivel tudatosan jónak lenni áldozatokkal is járhat, az ember, az immár tudatos lény, hajlamos a kevésbé nehéz utat választani. Így Kain – az egyszerűbb élet kedvéért – irigységből, megölte Ábelt. Mi Kain gyermekei vagyunk mindnyájan!...

Botos Katalin: Kain gyermekei.pdf

Kard Aladár: Még hogy Sapiens – micsoda eufémizmus!

Tökéletesen egyetértek Kiss Károllyal – ez a felismerés számomra is elszomorító. Fajunk, bár minden alap nélkül, igen eufémisztikus módon, Sapiensnek merészelte minősíteni önmagát, sajnálatos módon az evolúció eddig ismeretlen mélységébe süllyedt. Az idézett jelenségek egyaránt jelentkeznek az individualizmus korában bolygónk minden szegletében, ahol az anyagi és verbális technológiák tudományos alapossággal kidolgozott eszközeivel egyre mélyülő gyűlölettel uszítják egymásra az embereket a hatalom megszerzése és megtartása érdekében a kialakult helyzetet kihasználó törtetők. Ezt a globális katasztrófát némileg enyhíti a kisközösségekben még fellelhető humanoid nézetek ápolása, de félek, hogy napjaik már meg vannak számlálva és a Lorenz-féle felismerések is lassanként kihunynak az elvakult hatalmasok könyörtelen kereszttüzében. Bizakodom, hogy kis közösségünk még sokáig nyújthat némi vigaszt eltorzult antropocén korszakunkban az emberségre vágyó sapiensek számára.

Csikvári András: Az ember az egyetlen teremtmény, amely krumpliból körtepálinkát tud főzni

Első olvasásra nekem az jutott eszembe, hogy sok faj van a gerincesek, de még emlősök között is, amelyik megöli a fajtársát (oroszlán, bizonyos majmok). Tehát nem hiszem, hogy a tudat alapvető szerepet játszana. Az állatvilág egyébként rendkívül színes példákat produkál.

Nemrég feltettem egy kérdést, hogy mi különbözteti meg az embert minden mástól; a sziklától a növénytől, az állatoktól. Én négy dolgot gondoltam (sorrend érdektelen):
- az ember bármilyen hülyeséghez, fikcióhoz képes tömegesen csatlakozni
- az ember tud gondolkodni a jövőn
- az ember kulturális mintái alapján ugyanarra a környezeti kihívásra másképpen reagálhat; arra a hírre, hogy jön a jégeső: a vallásos körmenetet szervez, aki boszorkányságnak tartja, az boszorkány-üldözésbe kezd, a harmadik mondjuk egyszerűen csak biztosítást köt
- az ember tudatos eszköz fejlesztéseivel felgyorsítja az evolúciót, nincs kiszolgáltatva az evolúció véletlenszerű megoldásainak, pontosabban azok eljövetelének.
A barátaim rögtön szétszedték az egészet. A nyertes megjegyzés az volt, hogy az ember az egyetlen teremtmény, aki krumpliból körtepálinkát tud főzni. Félek, hogy a te vitaindítód is hasonló sorsra jut.

Kaslik Gyula:

Sárkányfog vetemény lennénk? Honnan ered az emberi gonoszság?

(Gondolatok Kiss Károly írásához)

Konrad Lorenz egyedi megfigyelései nem általánosíthatók. Szerintem nincs olyan evolúciós parancs, hogy „Márpedig fajtársadat megölni nem szabad!”. Sok ezzel ellentétes példát lehet felhozni az állatvilágból. Ebből következően az emberi lét legnagyobb problémája sem e parancs megszegéséből, azaz a tudatos és tömeges gyilkolásból ered. Az emberiség jelenlegi állapota, az a polikrízis, amiben élünk, a világunk minden problémájának, akár a bennünk élő gonosznak a megragadása is, ugyanoda vezethető vissza: a gondolkodásunk helytelen voltára
A fő baj az, hogy nincs megfelelő világképünk. A meglévő analitikus és materialista. A világ azonban nem ilyen elvek szerint működik. A lét ügye csak az EGÉSZ-ből kiindulva tárható fel. Az EGÉSZ-et kell kiindulási alapnak tekinteni, és ebbe kell beillesztenünk a RÉSZ-t. A világ szellemi és egységes egész. Fennmaradásunk érdekében mindennél fontosabb lenne, hogy megalkossunk egy működő világképet, amire kultúrát lehet alapozni és építeni, ami illeszkedik a valósághoz, és segít beleilleszteni az emberi létezést a mindenség egészébe.

Kaslik Gyula: A gonozsságról.pdf

Sas Tibor: Miért ölik egymást az emberek?

A kulturális evolúciónk eredménye a gondolkodás. Az pedig lehetővé teszi a tervezést és a prevenciót. A másik ember megölése a kulturális evolúciónk eredménye, mert arra akkor kerül sor, ha veszélyben érezzük élet-feltételeinket, erőforrásaink kisajátítását mások, más emberek által. Az állat esetében tehát a gyilkolás ösztönös jellegű, az embernél viszont a kulturális evolúció teszi lehetővé.

Sas Tibor: Miért ölik az emberek egymást?

2025 Újévi számunk

MILYEN LESZ 2025?

Tom Standage, az Economist 2025-ös előrejelző kiadványának szerkesztője 10 pontba foglalja a várható eseményeket.

Standage: A világ 2025-ben.pdf

A százoldalas, 102 cikket tartalmazó kiadványból válogattam össze e 23 oldalas áttekintést:

Kiss Károly: Előretekintés 2025-re.pdf

ILYEN VOLT 2024

Kiss Károly: Ilyen volt 2024.pdf

Az amerikai gazdaság hasított, Kína megtorpant, Európa lemaradt. Olimpia botrányokkal, szélsőséges időjárási jelenségek, rossz év az autóiparnak. Folytatódó háború Ukrajnában és a Közel-Keleten. Amerika és a Nyugat kijelentései és intézkedései egy világháború felé sodorták a világot, de Trump november 5-i megválasztása meghozta a reményt: befejeződnek a konfliktusok és elhárul a világháború veszélye. Az Asszad-rezsim összeomlása meggyengítette Irán és Oroszország befolyását a Közel-Keleten.

Újévi köszöntő: Újévi dalocska

2024 Karácsonyi számunk

Kiss Károly: A józan ész trónfosztása… zajlik most a liberális nyugati világban

(karcolat)

„Bosszúszomjas bolondokat készül kulcspozícióba helyezni Donald Trump” – írja a Financial Times. Az Amerikában élő agg Berend T. Iván azon kesereg, hogy egy bűnöző kerül majd az elnöki székbe. Hazai amerikanológusok Trump kiszámíthatatlanságát és alacsony intellektuális szintjét kifogásolják. Nagy Gábor Trump jelöltjeit bemutató cikkéből (Hvg 2024 nov. 21.) talán az ifj. (de valójában már idős) Robert Kennedy tűnik alkalmatlannak. Ő az amerikai fiatalok egészségi állapotát tartja aggasztónak, és ezért a Big Agro-t és a Big Pharma-t hibáztatja. Ebben sok igazság van, de az az állítása, hogy „a vírust úgy találták ki, hogy az a kaukázusi és a fekete embereket betegítse meg, és az aszkenázi zsidókat és kínaiakat kímélje” – lehangolólag hat.
Ezzel együtt én úgy gondolom, hogy most a józanul gondolkodó embereknek örülniük kell és felszabadultan sóhajtani: az amerikai józan többség jóvoltából – akik Trumpot választották – megszabadulunk a világháború (ne adj’ isten az atomháború) veszélyétől! A kesergő nyugati liberális elitet érdekes módon ez egyáltalán nem aggasztotta. Sőt, egyre jobban belelovallták magukat a háborúba. Nem aggódtak amiatt, hogy egy szenilis vénember és egy koncepciótlan, tudatlan nő háta mögött a militarista lobbi először kiprovokálta az oroszok támadását Ukrajna ellen, majd fokozatosan belevitték ebbe Európát is. Miután pedig több százezer férfi meghalt, és Ukrajna romokban áll, most azt követelik, hogy szállítsák le az ukrán hadkötelezettséget 18 évre, az ukránok állítsanak ki újabb 160 ezer katonát (azaz pusztuljanak el az ukrán férfiak legfiatalabb generációi is) mert egyébként nem folytatják a fegyverszállítást. Most pedig amiatt aggódnak, hogy Trump és emberei tönkreteszik Amerikát, a nemzetközi intézményeket, sőt a világot.
További felhőtlen aggodalmaskodást kívánok. De engedtessék meg nekem, hogy én boldogan várjam a karácsonyt és Trump beiktatását.

Botos Katalin:

Cancel Culture – az „eltörlés kultúrájáról” Advent idején

Az Amerikából származó cancel culture Európában sajátos fordulatot vesz: a kereszténység eltörlésére irányul. Mit tehetünk ellene? Törüljük el az eltörlés-kultúrát!
Azáltal, hogy ápoljuk hagyományainkat. Találjunk erre időt. Ápoljuk kapcsolatainkat kisebb nagyobb közösségeinkkel, amelyekben megvitatjuk a világ nagy kérdéseit, összekapcsolva személyes életünk tapasztalataival. Neveljünk gyermeket, gondozzuk öregjeinket. Kísérjük el embertársainkat a bölcsőtől a sírig. Írjuk, kutassuk családtörténeteinket. Olvassunk lírát, történelmet, szépirodalmat, - álljunk meg néha! Tanuljunk énekeket, tanítsunk rá gyermekeket, unokákat. Legyünk tevékeny gyakorlói a természetvédelemnek, gondozzunk növényeket, állatokat, legyünk közösségben – amennyire csak lehet – a minket körülvevő világgal. Ne riadjunk vissza a fizikai tevékenységektől, éljük át az alkotás egyszerű örömét, a kertészkedést, vendégvárás előkészületeit, a barkácsolást. Mint Anteusz, érintsük meg a földet, a valóságos világot, minél többször.
Erősek leszünk...Győzünk az eltörlés-kultúrája fölött.

Botos Katalin: Az eltörlés kultúrájáról.pdf

A sor végén kullogunk

(Der Spiegel Nr. 47 / 16.11.2024: Viel Geld für nichts. (Carlotta Böttcher et al.)

Azon 8. ösztályosok aránya (%), akik naponta legalább egyszer használnak digitális eszközöket az iskolai órákon - 2023-as adatok

Sajnos, a 27 európai uniós tag és még néhány más ország rangsorában szinte az utolsó helyen állunk
Az első függőleges vonal az EU-átlag, a második a nemzetközi átlag

A németeken eluralkodott a hanyatlás érzése (Der Spiegel Nr.42 / 12.10.2024)

A GDP növekedésének prognózisa

A munkaképes korú népesség aránya az összlakosságban

A villamosenergia átlagos ára

Állami beruházások

Kiss Károly: Német gazdasági hanyatlás.pdf

Csikvári F. András:

Bal-liberális a Chat-GPT? A válasz igen

(Vélemény 2024-11-10; utánközlés)

Az alábbiakban egy viszonylag hosszú beszélgetést találtok a Chat GPT-vel arról, hogy miért tűnik ő bal-liberálisnak. Miben különbözne egy orosz, kínai vagy indiai nyelvi modell a Chat-GPT-től? Lehetne-e a világnak egyetlen közös Chat-GPT-je? Hogyan kezeli azt, ha a kérdező más véleményen van, mint ő?
”Nyugati” adatbázison tanították be, és ennek az adatbázisnak a túlnyomó része kötődik a liberális demokratikus értékekhez. A válaszaiban – különösen az első válaszban, mikor még nem ismeri a kérdező preferenciáit – az általa semlegesnek gondolt irányba fordul. Egészen bizonyos, hogy az orosz, kínai vagy indiai nyelvi modell más válaszokat adna, pusztán azért, mert más adatforrásokon tanították be őket, nekik más lenne a “semleges” irány. Egy a teljes világot tükröző nyelvi modell lehet, hogy nem is tudna rövid és értelmes válaszokat adni. Végül, ő a kérdezővel nem keresi a konfrontációt, nem kívánja meggyőzni a kérdezőt, pusztán információkat nyújt a szélesebb megértéshez.

Csikvári F. András: Bal-liberális a Chat GPT?

Botos Katalin: Szubszidiaritás az egyházi tanításban

A katolikus egyház tanításai között fontos szerepe van a szubszidiaritásnak. Ezzel XVI. Benedek pápa Caritas et Veritate c. enciklikája (2009) fog-lalkozik a legáthatóbban. A szubszidiaritás elvének a kis helyi közösségektől a globális nagyvállalatokig és a világgazdaságig minden szinten van érvényes mondanivalója. Érdekes párhuzamok fedezhetők fel Raghuram Rajan neves indiai közgazdász nézetei és a pápai enciklika között.

Botos Katalin: Szubszidiaritás az egyházi tanításban.pdf

Csikvári F. András: Micsoda? Már Románia is?

(Vélemény, 2024-11-05; utánközlés)

Az utóbbi időkben gyakran jelenik meg híradás arról, hogy Románia megelőzött minket a gazdasági fejlettségben. Csikvári F. András utánajárt a statisztikáknak – és valóban, 2010 óta a román GDP gyorsabban növekszik. De ami perdöntő: ma már az egy főre jutó értéke is magasabb, mint a miénk… Pedig a magyar gazdaságpolitikai és reform-hagyományok minket jobb eredményekre jogosítanának fel…. Hacsak nem az áll a bámulatos román eredmények mögött, hogy eddig 6,5 millió polgára hagyta el az országot, és az ő hazautalásaik – évi 6,5 md euró – a GDP 2 százalékát teszik ki… (KK)

Csikvári F. András: Már Románia is?

INFANTILISEK? AZ OKOSTELEFONOK RABJAI? SÉRÜLÉKENYEK?

A NYUGATI FIATALOK VISELKEDÉSE, TÁRSADALOMSZEMLÉLETE, VILÁGNÉZETE

(Ez a témája az Economist 2024. szept. 28-i online különkiadásának – Kiss Károly ismertetése)

Sokak szerint a mai fiatalok lassabban érik el a felnőtt kort az előző generációkhoz képest: később hagyják el a családi otthont, lesznek anyagilag függetlenek és alapítanak családot. Keith Hayward „Infantilised” című könyvében ezt azzal magyarázza, hogy kultúránk leértékeli a személyes felelősséget és támogatja az ostobaságot. Robert Guest, e különszám szerkesztője ezzel nem ért egyet. Hét cikk elolvasását javasolja, melyeket a következőkben ismertetek. (A „kidult” szót az „adult”-ból képezik: gyerekes felnőtt.)

Kiss Károly: A nyugati fiatalok viselkedése.pdf

Chinosh kommentárja:

Hol van a saját felelősségünk? Nekünk nem az lenne a dolgunk, hogy vezessük őket, hogy biztosítsuk nekik a lehetőségeket, hogy eszközt adjunk a kezükbe? És valódi értékeket? Tőlünk mit tanulnak? Egy pazarló, problémákat szőnyeg alá söprő társadalom vagyunk. ahol az egyetlen érték a termék fogyasztás. Végül is erre vagyunk nevelve, hogy jó fogyasztók legyünk, vissza se kérdezzünk. Kivették a kezünkből a döntés lehetőségét (pl. arról, hogy mit eszünk, mit lélegzünk be, mit dolgozunk), de a felelősség a mi nyakunkba szakad a következményekért. Remélem a fiatalok előbb-utóbb visszatalálnak majd a minőség útjára a mennyiség útja helyett.

Chinosh: Chinosh kommentje.pdf

A Botos család betlehemes játéka

Botos betlehem

2024/12. szám, november 16.

RENDSZERHIBÁK VAGY MULASZTÁSOK?

Vita a kormány politikájáról

Farkas Beáta: Rendszerhiba – a NER gyengülésének okai és ami utána jön

(Válasz, 2024. 11. 07. - utánközlés)

Mindaz, amit a kormány szemére vethetünk rendszerhiba, egy populista, szélsőjobb rendszer lényegéből következik, s csak a rendszer leváltásával küszöbölhető ki. Anélkül a folyamat a demokrácia fel-számolásába fog torkollni.

Farkas Beáta: Rendszerhiba és ami utána jön

Kiss Károly: Rendszerhiba és elfáradás? – Vagy következetes elvi politika?

(válasz Farkas Beáta cikkére)

Szerintem az Orbán-kormány történelmi érdemeket szerez a magyarság, a magyar nemzet sikeres fennmaradásában. A valóban kritizálható ügyek (az alacsony peda-gógusbérek, a környezetvédelem elhanya-golása, a közbeszerzések átláthatatlansága, a nepotizmus, a helyenként túlzott cent-ralizáció) nem a rendszer lényegéből fakadnak, kijavíthatók. És eltörpülnek amellett, hogy a kormány megmenti az országot a hagyományos identitások leépítésétől, az LMBTQ őrületétől meg a migrációtól. A helyes kormánypolitika bizonyítéka, hogy Amerika már megelégelte az identitásokat felszámoló politikákat és a tömeges migrációt, és Nyugat-Európában is ilyen fordulat várható.
Szerintem van járható út a globalista balliberális őrület és háborúpártiság és a szélsőjobb diktatúrák között. Ez a magyar út.

Kiss Károly: Rendszerhiba vagy következetes elvi politika?.pdf

Kiss Károly:

A neurobiológia és a MI csodája: SIKERÜLT SZKENNELNI A MUSLICA AGYÁT!

(Az Economist 2024 október 5-i számában megjelent cikkek ismertetése és kommentálása)

A cél az emberi agy szkennelése – ezt Kurzweil a ’20-as évek végére várta, mások a század közepére, de egyes tudósok szerint az soha nem fog megvalósulni. A C elegans nevű fonalféreg 302 idegsejtből és 7000 szinapszisból álló „agyának” szkennelése azonban évekig tartott, és ez lehűtötte a várakozásokat. Ezért több, mint szenzáció a legújabb eredmény, a Princeton FlyWire kutatócsoportjának bejelentése, hogy sikerült szkennelni egy gyümölcslégy agyát. Közel 140 ezer neuron közötti majdnem 55 millió kapcsolatról van itt szó, tehát az emberi agy 80-100 md neuronjához és 10 a 14-en, 10 a 15-en szinapszisához képest ez még mindig csekélység, de a fonalféregéhez képest már óriási előrelépés. Vajon milyen távlatokat nyit számunkra ez a tudományos eredmény?

Kiss Károly: Sikerült szkennelni a muslica agyát.pdf

Verrasztó Zoltán:

Környezeti célállapot és társadalmi döntés

A Természettudományi Társulat Tudomány-történeti Szakosztálya által rendezett „Tér és idő a tudományágakban” c. konferencián tartott előadásnak különös aktualitást ad a kormány új területfejlesztési programja, a „Versenyképes Járások”. Az új terület-fejlesztési politika célja, hogy dinamikát adjon a fejlődő járásoknak. Számukra 65 milliárd forint válik megpályázhatóvá a jövő év elejétől. Az előadás jó áttekintést ad a természeti környezet állapota, a gazdasági célok, a társadalmi döntések és a területi vetületek összefüggéseiről.

Verrasztó Zoltán: Környezet és társadalmi döntés.pdf

Verrasztó Zoltán: Környezet és társadalmi döntés.pptx

E számunk festménye

C51N05: Garden II

Fellner Ákos:

A matematika eddig ismeretlen területére lépünk – Új utakon a MI

(Telex 2024. október 12 – utánközlés; eredeti forrás: Matteo Wong, The Atlantic)

Terence Tao az UCLA matematikaprofesszora, a „matematika Mozartja”. A vele készült interjúban kifejti, hogy a MI eddigi, nagyobb figyelmet kiváltó generációi – a mindenható ChatGPT-t is beleértve – nem a matematikai gondolkodás alkalmazására lettek kifejlesztve, hanem nyelvi modelleken és statisztikai valószínűségeken alapulnak.
Tao és kollégái viszont már olyan, ún. „érvelő” modelleken dolgoznak, amelyek képesek lesznek az emberhez hasonló problémamegoldásra. Ez az újfajta matematika, amely a tudás ismeretlen területeit tárhatja fel, lényegét tekintve emberi marad, ugyanakkor elfogadja, hogy az emberek és a gépek nagyon különböző erősségekkel rendelkeznek, ezekre pedig úgy kell tekintenünk, mint amelyek inkább kiegészítik egymást, mintsem egymással versengenek.
Ez lényeges változást hozhat a MI megítélésében, hiszen eddig egyre inkább úgy tekintettünk rá, mint amely felvált, helyettesít minket, elveszi a munkánkat.

Telex: Új utakon a MI

Fellner Ákos: Új utakon a MI.pdf

Csikvári F. András:

A Moravec paradoxon és a robotok evolúciója

A Moravec-paradoxon a mesterséges intelligencia és a robotika kutatóinak meglepő felfedezése. A hagyományos feltételezésektől eltérően a magas szintű gondolkodás nagyon kicsi számítási teljesítményt vesz igénybe, az alacsony szintű szenzomotoros készségek ellenben óriási számítási erőforrásokat igényelnek. A paradoxont először Hans Moravec fogalmazta meg az 1980-as években. (Hans Peter Moravec osztrák származású, az USA-ban dolgozó komputer tudós volt.)

Csikvári F. András: A Moravec-paradoxon

Kard Aladár:

Demény Pálra, világhírű demográfusunkra emlékezünk

Demény Pál, világhírű demográfusunk leginkább két, társadalompolitkai javaslatáról ismert. Az egyik: a szavazati jogot a születéshez kellene kötni, és a választójogosultság korának eléréséig ezen a címen a szülő, illetve gondviselő szavazhatna a gyermek helyett. Ezzel a következő generációk érdekeinek erősebb érvényesülését teremtenénk meg, valamint ellensúlyoznánk a nyugdíjasok érdekeinek túlzott érvényesülését az elöregedő társadalmakban.
A másik: a nyugdíjak mértékének megállapításánál nem csak az aktív dolgozói korban elért jövedelmet kellene figyelembe venni, hanem azt a hozzájárulást is, amit a szülők a gyermekvállalással adtak a társadalomnak.

Kard Aladár: Demény Pálra emlékezünk.pdf

Rockenbauer Antal: A kozmosz rejtélyei. Létezik-e sötét anyag és sötét energia?

(Scolar Kiadó, 2024)

Hogyan léphet tovább a tudomány, ha egy természeti törvényről kiderül, hogy bizonyos határon túl már nem érvényesek a szabályai? Két megoldás létezik: feltételezhetünk valamilyen láthatatlan, megfigyelhetetlen anyagot vagy kölcsönhatást, amelynek a hatása okozza az eltérést; vagy kijelölhetjük a korábbi elmélet érvényességi határait, és kiegészíthetjük a korábbi törvényt abban a tartományban, ahol az eltérések megjelennek.
A gravitáció törvénye is ilyen problémába ütközött, amikor a Naprendszerben jól működő szabályok nem voltak alkalmasak a csillagvilág mozgásainak értelmezésére a galaxisok mérhetetlen távlataiban.
A jelenlegi kozmológia az első utat választja, amikor feltételezi a sötét anyag és sötét energia létezését, amelyek megfoghatatlan tulajdonságai magyarázzák a jelenségeket. Rockenbauer Antal professzor könyvében viszont a második utat járjuk be, amelyben Bolyai geometriája és Eötvös Loránd vizsgálatai alapján arra következtetünk, hogy a gravitáció nagy távolságokban átalakulhat antigravitációvá.

Mindennapjaink: Hull az elsárgult levél

A szorgos kertvárosiak nejlonzsákokba gyűjtik a lehullott aranyló őszi faleveleket. Ezt a Köztisztasági Hivatal elszállítja valahová. Felesleges fuvarozás, szennyező kipufogógázok, használt nejlonzsákok garmadája. Pedig egyszerűbb lenne a kert egy árnyékos zugába összegyűjteni a lehullott leveleket – ezek nyárra összetöppednének, csupán egy kis halom lenne belőlük, 2-3 év múlva pedig komposzt – amit a kertészkedő kertvárosiak a boltban vesznek meg, nejlonzsákokban… Ez a szemlélet azonban még az illetékes hatóságoktól is távol áll. Időnként erdőszéleken az erdészet által kitett táblákat látni: „Zöldhulladék lerakása hatóságilag tilos!” Vajon hol van a zöldhulladék helye, ha nem az erdőben? Vagy már az erdőben lehullott leveleket is össze fogják gyűjteni? – Halomba fújni, mint a parkokban alkalmazott elmés szerkezetekkel? És onnan hova kerül a lehullott lomb? A szemétdombra? (KK)

E számunk dala

Szarka Tamás:

Otthon vagyunk

2024/11. szám, október 28.

Veszélyeztetett fajok (diagram)

Szágópálmák, kétéltűek, zátonyt építő korallok, rákok, emlősök, hüllők, madarak veszélyeztetett aránya, százalékban; összességében az ismert fajok 28 százaléka veszélyeztetett! (Der Spiegel 2024 szept. 14, 94. old.)

Nobel programozóknak, fehérjehajtogatásért

David Baker, John Jumper és Demis Hassabis az idei kémiai Nobel-díjasok

(Kiss Károly)

Ezzel a témával már többször foglalkoztunk; amikor a MI felhasználásával szinte végtelenné tágítják az adott területen a biokémia lehetőségeit. Jumper és Hassabis a Breakthrough-díj 2021-es kitüntetettjei voltak, és mint ahogy az az elmúlt években történni szokott, a Breakthorugh után jön a Nobel. (Karikó Katalin és Drew Weissman 2022-ben kapott Breakthrough díjat.)
A dolog pikantériája, hogy a kitüntetettek IT és MI szakemberek, nem tanult vegyészek. (Ez történt a fizikai Nobel-díj esetében is.)

Természettudományos oldalunk

Díjazható-e a MI?

Egy új világ teremtése fehérjékből

Szabad a nemválasztás Németországban!

(karcolat – Der Spiegel 2024. szept. 14.)

A november 1-től életbe lépő törvény becslések szerint kb. 15 ezer embert fog érinteni a 84 millióból - 10 ezerből 1,8-at. (Ez túlzásnak tűnik, ugyanis a korábbi, ilyen jellegű bár igaz, eléggé bürokratikus törvények adta lehetőségekkel csak néhány ezren éltek.) 14 éven felüliekre vonatkozik, de a kiskorúaknál szülői beleegyezésre van szükség. Az eddigi férfi vagy nő helyett további három kategória választható: transznemű, interszexuális és nembináris. Az elbírálásra három hónapot kell várni (meggondolási idő), és egy esetleges újabb változtatásra (visszaváltoztatásra) csak egy év után van lehetőség. A nem-mel együtt a keresztnevet is meg kell változtatni. A törvény vitája során az ellenzők arra hivatkoztak, hogy a bűnözők nemük és nevük megváltoztatásával elkerülhetik az igazság-szolgáltatást, továbbá a hátsó szándékkal magukat nőnek valló férfiak visszaélhetnek ezzel a lehetőséggel. A sport terén adódó visszaélésekről a cikk nem tesz említést. (KK)

Bardócz Zsuzsa: Élelmünk az életünk

Podmaniczky László hozzászólása a Magyarok XI. Világkongresszusán, 2024. VIII. 15-én a professzor asszony által tartott előadáshoz

Vajon el tudná-e látni élelemmel a világ népességét a hagyományos, kisüzemi mezőgazdaság? És valóban mindenki egyetért azzal, hogy „az iparilag előállított, nagyüzemi élelmiszerek nyilvánvalóan ártanak az egészségnek”? Ha ez így van, akkor 2021-ben a világ mezőgazdasági területeinek miért csak 1,6 százaléka állt ökológiai művelés alatt, és az EU átlagában sem több, mint 10 % (nálunk kb. 6 % és 2027-re szeretnénk elérni a 10 %-ot).
Bardócz Zsuzsa írása tanulságos egészen addig, amíg a tudós „bőrében” marad. Ez igaz a szermaradvány-koktélokról vagy a húspótlási alternatívákról (műhús, rovarhús, sejttenyésztett hús) szóló, az élelmiszer-analitika szakterületén leírt mondataira. Amikor azonban kilép innen és megpróbálja a felvetett problémák okait is megtalálni, nos, akkor már egy egészen más szerepet játszik, a konteó-hívők leegyszerűsítő megközelítését hívja segítségül. Bár, voltaképpen ez is tanulságos, sosem gondoltam volna, hogy egyszer „első kézből” lesz lehetőségem ezzel találkozni.

Podmaniczky László: Élelmünk az életünk.pdf

Bardócz Zsuzsa előadása: Bardócz 1-4

Bardócz 2-4

Bardócz 3-4

Bardócz 4-4

Csikvári F. András Acemogluról, az új közgazdasági Nobel-díjasok egyikéről

Mindenkinek kötelezően ajánlom Acemoglu és Robinson Miért buknak el nemzetek? c. könyvét, aki ilyen kérdésekkel akar foglalkozni. Nekem igazi szemléletformáló volt, és ráadásul igazán szórakoztató is, történelmi példák sokaságával bizonyítja azt az alapállítását, hogy a befogadó intézményrendszer fejlődést hoz, a kizáró intézményrendszer – egy szűk réteg kívételével – lecsúszást okoz. Ez magyarázza a különbséget mondjuk Észak és Dél-Korea között vagy a mexikói amerikai határ által kettévágott kis város, Nogales két fele között. Nem a klíma, nem a bőrszín, nem a vallás… és nem semmi egyéb más.

Csikvári F. András: Acemogluról

E számunk festménye

C51N05: Garden I

Dr. Héjjas István:

A bioenergetika és az univerzális mező

A bioenergetika körébe sorolt diagnosztikai és terápiás eljárásokat az emberiség évezredek óta alkalmazza, eredményességük számos területen összemérhető a modern orvoslással. Bemutatjuk, hogy az ilyen terápiák működésének értelmezéséhez paradigmaváltásra van szükség, és felvázolunk egy ilyen elméleti modellt. Ehhez felhasználjuk Bauer Ervin biológia elméletét, a kvantumfizika egyes eredményeit, a kvantum-mező elméletből leszűrhető következtetéseket, továbbá Dénes Tamás által az organikus rendszerekre kidolgozott multistruktúra elméletet.
Bemutatjuk, hogy az ilyen terápiák hatásmechanizmusának értelmezéséhez a négy alapvető kölcsönhatás egyesítésével megalkotható egyesített mezőelméletet indokolt kiegészíteni egy ötödik komponenssel, amely létrehozza a világban törvényszerűen jelenlévő biológiai élet és tudatosság jelenségét.

(A Szerkesztő figyelmeztetése: ez az olvasmány erősen önbizalom-romboló hatású. Csak az vágjon bele, akinek bőven van belőle.)

Héjjas István: A bioenergetika és az univerzális mező.pdf

Kiss Károly – Verrasztó Zoltán:

Aki most kimarad, az lemarad. A hazai akkugyártás kérdőjelei

A magyar gazdaság fontos ágazata az autógyártás. Mivel az EU 2035-től be fogja tiltani a hagyományos meghajtású autók gyártását, kiemelt jelentőségű az átállás az elektromos autókra. Ezek legfontosabb eleme, „motorja” pedig a lítiumos akkumulátor. A gazdaságpolitika természetes törekvése, hogy az itt gyártott autókhoz az akkumulátorok is itt készüljenek, már csak azért is, mert az akkumulátorgyártást a jövő technológiájának, stratégiai fontosságúnak tekintjük.

A kínai akkugyártók hazai beruházásaival szemben azonban a közvélemény – különösen akik lakóhelyét a beruházás érinti – gyanakvó, sőt, ellenséges. A technológia valóban veszélyes. Felfokozott hangulat alakult ki, elsősorban az ellenzék és a környezetvédők tiltakozásának hatására. Vajon indokolt-e a félelem, az óvatosság, sőt, az elutasítás? És e kritikus helyzetben jól működik-e a környezetvédelem hatósági intézményrendszere? Elemzésünk azt mutatja, hogy a környezetvédelmi hatóságok kormányhivatalokba rendezése következtében problémák adódtak, de úgy tűnik, hogy ezt egy friss kormányrendelet meg fogja oldani.

Kiss Károly - Verrasztó Zoltán: Aki kimarad, az lemarad.pdf

Kaslik Gyula: Megjegyzések az öregedés biológiájához

(hozzászólás az előző, 10. számunkban tárgyalt témához)

Az élet és halál problémaköre a létezés alapkérdése. Aki a halálhoz vezető utat, azaz az öregedést nem természetes folyamatnak, hanem betegségnek tekinti, az az én felfogásom szerint egy teljesen félreértelmezett valóságban él, és beleesett a tudás illúziójának csapdájába.
A feltárt módszerek, amelyekkel növelhető mind az élettartam, mind az egészségben megélt évek száma, elgondolkodtatóak. Vajon a kényelmünk és biztonságunk köré szőtt társadalmi mítosz egészségtelen életkörülményeket teremt számunkra? Vajon a fizikai munka, a nélkülözés, az éhezés, a fázás, a lemondás, az élvezetek megtagadása, azaz a valamilyen szinten megvalósított aszketizmus az EGÉSZSÉG-es? A szervezetünk erre lett teremtve, számára ez a normális, ez a „komfortzóna”?

Kaslik Gyula: Megjegyzesek az öregedés biológiájához.pdf

Major Gyöngyi: Publicitás és reflexió. Vita a demográfiáról

(Magyar Hírlap, 2024. szept. 24. – utánközlés)

A Magyar Hírlapban a demográfiai válságról és annak megoldási lehetőségeiről folyó eszmecsere megmutatta, hogy a publicitásnak a társadalmi párbeszédben még mindig – és ugyanúgy, mint korábban – megvan a mással ki nem váltható problématudatosítási funkciója.
Az élet több, mint egzakt funkcionalitás, racionalitás. Azonban sajnos ma már a demográfiai kérdéskör is csak ebben az utóbbi, egynemű értelmezésben merül fel. Számoszlopokról, racionalitásról beszélünk, miközben a létezés kiüresedéséről kellene vitatkoznunk.

Major Gyöngyi: Publicitás és reflexió

Keith Hayward: Infantilised: How Our Culture Killed Adulthood (Infantilizáltak: Hogyan ölte meg kultúránk a felnőttkort)

(könyvismertetés, egy Economist-recenzió fel-használásával - Kiss Károly)

A szerző – egy koppenhágai egyetem kriminológusa – azt állítja, hogy a mai fiatalok kevésbé érettek, mint a korábbi generációk voltak, és ezért a nyugati kultúra a felelős. (Az „adult” szó mintájára megalkotta a „kidult”, „kidulting” – gyermekfelnőtt, gyermekként felnőtté váló – szavakat.) Egyetemi oktatóként lépten-nyomon azt tapasztalta, hogy a 18 éves fiatalok még nem érettek a felnőttkor küszöbén és félve tekintenek „a felnőtt autonómia idegen világára”.

Kiss Károly: Infantilisek-e a mai fiatalok?.pdf

1944 a szégyen éve

Bartal Csaba úrnak,a Múlt-Kor főszerkesztőjének

Tisztelt Főszerkesztő Úr, legújabb – 2024 őszi – , a szégyenletes 1944-es évre emlékező számuk bevezetőjében Ön ezt írja: „Félmillió honfitársunkról mondtunk le részben tétlen szemlélőként, részben aktív közreműködőként”. Ez – véleményem szerint – egy felelőtlen mondat.

Kiss Károly: Bartal Csaba részére.pdf

Én Horthyt és a korszakot így értékelem: Horthy-portré. Megjegyzések Horthy emkékirataihoz

E számunk dala

Dés László - Tóth Vera:

Botladozva

• 2025/7 szám, ápr. 28.
• 2025/6 szám, márc. 28.
• 2025/5 szám, márc. 10.
• 2025/4 szám, febr. 27.
• 2025/3 szám, febr. 12.
• 2025/2 szám, febr. 6.
• 2025 Újévi szám, jan. 15.
• 2024 Karácsonyi szám, dec. 24.
• 2024/12. szám, nov. 16.
• 2024/11. szám, okt. 28.
• 2024/10. szám, okt. 2.
• 2024/9. szám, aug. 20.
• 2024/8. szám, júl. 17.
• 2024/7. szám, júl. 7.
• 2024/6. szám, máj. 27.
• 2024/5. szám, ápr. 25.
• 2024/4. szám, Húsvét
• 2024/3. szám, márc. 12.
• 2024/2. szám, febr. 27.
• 2024/1. szám, jan. 22.

2023 év számai

2023 Karácsonyi szám
2023/11. szám. nov. 25.
2023/Botos-Kiss-tanulmány
2023/10. szám. szept. 13.
2023/9. szám. aug. 17.
2023/8. szám. július 18.
2023/7. szám. június 19.
2023/6. szám. május 23.
2023/5. szám. május 2.
2023/4. szám. ápr. 16.
2023/3. szám. márc. 4.
2023/2. szám. febr. 4.
2023/1. szám. jan. 27.

2022 év számai

16. szám. 2022. dec. 27.
15. szám. 2022. nov. 27.
14. szám. 2022. okt. 24.
13. szám. 2022. szeptember 18.
12. szám. 2022. augusztus 13.
11. szám. 2022. július 30.
10. szám. 2022. július 11.
9. szám. 2022. június 11.
8. szám. 2022. május 10.
7. szám. 2022. február 28.

2021 év számai

6. szám. 2021. december 17.
5. szám. 2021. november 9.
4. szám, 2021. október 2.
3. szám, 2021. szeptember 14.
2. szám, 2021. augusztus 24.
1. szám, 2021. július 25.