Újdonságok

 

Légy részese te is a csodának!

Beszélgetések OpenAI-val és copy.ai-val

Ezt a számunkat főként annak szenteljük, hogy a nagy digitális platformok lehetővé tették, hogy bárki használhassa az informatika csodáját, a mesterséges intelligencia azon képességét, hogy bármilyen témában képes a meglévő tudást szintetizálni, kérdéseinkre választ adni. Próbálgatjuk az OpenAI-t és copy.ai-t, de még nem vonunk le következtetéseket. Sőt, még minősíteni sem merjük – de sejtésünk szerint korszakos jelentőségű lépésről – mi több – ugrásról! van szó, mely elsősorban a tudományban, a tudományos kutatásban, a tudományos eredmények publikálásában és az oktatásban okoz majd alapvető változásokat. Az egyik végiggondolandó probléma nyilvánvalóan a szerzőség kérdése lesz majd. Ez nem új téma, egy ideje már felmerült a mesterséges intelligenciával kapcsolatban, foglalkoztunk is vele – (lásd a 15. számunkban a Breakthrough-díjaknál). (Kiss Károly)

Kiss Károly: Mire képes a mesterséges intelligencia?.pdf

 

Megjelentek olyan, széles körben – elvileg a világ bármelyik részén – elérhető internetes felületek (chat.openai.com, copy.ai), melyek emberi módon megfogalmazott kérdésekre adnak olyan válaszokat, amilyeneket eddig csak emberek tudtak adni. Ezek a felületek nem a hagyományos algoritmikus módon működnek, hanem óriási tudás- és adatbázissal a háttérben összefüggéseket keresnek és mintakövetés révén adnak válaszokat. Ráadásul, hogy még jobban hasonlítsanak hozzánk, ezek a gépek sem adják ugyanazt a választ ugyanazon kérdés ismételt feltevésekor – ahogy ezt a ChatGPT látványosan igyekszik is demonstrálni. Mi lesz ebből? – kérdezik sokan, köztük én is. A legfőbb kérdés bennem – mint valamikori egyetemi emberben – a tudás szerepének markáns átértékelése körül jelenik meg. Mi az, amit a jövőben nekünk, embereknek érdemes még megtanulnunk, és ezt hogyan lehet tanítani? (Podmaniczky László)

Podmaniczky László: A mesterséges intelligencia kísértete.pdf

Goodbye to the blank page copy.ai: copy.ai

copy.ai bemutatkozik: Chat GPT vagyok.pdf

Eddig volt a ChatGPT ingyenes copy.ai: Már nem ingyenes a Chat GPT 

 

Vajon tényleg mindenhez hozzá tud szólni? Szokott-e tévedni? És elismeri-e?

Csikvári F. András: Találomra feltett kérdések.pdf

 

Vita:

Fellner Ákos: Ne misztifikáljuk a mesterséges intelligenciát! (comments are welcome!)

Fellner Ákos: Ne misztifikáljuk a MI-t!.pdf

 

Vida Gábor: Amióta "kilóra" mérik a tudományos teljesítményt, s társszerzőséget már hirdetéses alapon is lehet vásárolni, az AI (artificial intelligency) jelentősége megnőtt. Becsületesebb kutatók ezt a cikk szerzőségébe is beveszik, mások meg önálló hamis cikkeket iratnak vele, amit sokszor a szaklektorok (peer) sem vesznek észre.

Multimillion-dollar trade in paper authorships alarms publishers (nature.com)

Paper authorships

Abstracts written by ChatGPT fool scientists (nature.com)

Abstracts by ChatGPT

ChatGPT listed as author on research papers: many scientists disapprove (nature.com)

Chat GPT as author

 

Táplálkozás és agyműködés (The Economist, 2022. Karácsony)

Beliczay Erzsébet ismertetője

Az ősember az elejtett vaddisznót nyársra tűzve megsütötte, és hozzá az asszonyok bogyókat, ehető zöld leveleket gyűjtögettek. Sok ezer éven keresztül, elődeink hormonmentes húsokat, vegyszermentes – erjesztéssel, savanyítással, szárítással tartósított – zöldségeket, gyümölcsöket fogyasztottak. Mára a fejlett világban a lakosság jelentős része egészségtelenül táplálkozik, melyen nem sokat segít az étrendkiegészítők évi 150 milliárd dollár fölötti globális forgalma sem. (Test Dinan professzor, a corki egyetemről, „Étrendkiegészítő Wild West” -nek nevezte a fejlett világot.) A táplálékok agyunkra gyakorolt hatásairól és az egészséges táplálkozásra vonatkozó kutatások szükségességéről szól az Economist 2022. karácsonyi számában megjelent cikk.

Beliczay Erzsébet:

Étkezésünk kapcsolata mentális egészségünkkel.pdf

 

Bob Lloyd: One Hundred Years of Insanity:

The dangers of growth, nuclear war, climate change and peak oil; driven by propaganda and on the road to tyranny

(könyvismertetés)

A szerző az emberiség létét fenyegető legfontosabb veszélyeknek a klímaváltozást és a nukleáris háború lehetőségét tekinti, és közel ilyen súlyúnak az energiaforrások kimerülését. Ezek szerinte a gazdasági növekedés iránti véget nem érő ragaszkodásunkra vezethetők vissza. A könyv újdonsága, hogy e problémákat a fizikai tudományok, a pszichológia, a politikatudomány és a társadalomtudományok egymásbafűződő komplex rendszerében elemzi és kívánja megoldani. E megközelítést rendszerdinamikának nevezik. Módszertanilag ez azt igényli, hogy meg kell találni ez eltérő tudományágak között a megfelelő kapcsolódási pontokat. Jay Forrester, e módszer egyik képviselője szerint ez azért is nehéz, mert e kapcsolódási pontok gyakran ellentétesek az intuícióinkkal. Az elmúlt évtizedekben a világpolitika és a neoliberális közgazdaságtan megnehezítették, sőt, lehetetlenné tették ez eltérő tudományágak megfelelő összekapcsolását, és a világ nem a fő problémák megoldása, hanem azok kiélesedése felé haladt. (Vida Gábor olvasmányajánlata)

Bob Lloyd: One Hundred Years of Insanity

 


2023/1. szám, jan. 27.


Globális katasztrófa felé tartunk

Nouriel Roubini könyve a „megafenyegetésekről”

Nouriel Roubini amerikai közgazdászprofesszort a szakma Dr. Vészmadárként [Dr. Doom] ismeri; azért, mert a 2008-ban kirobbant amerikai jelzáloghitel-válságot már 2006-ban megjósolta. (Ő magát Dr. Realistának nevezi.) A vele készült interjúnak a Spiegel „A harmadik világháború már elkezdődött” címet adta. A Financial Times recenzora pedig könyve kapcsán „katasztrófák áradatáról” írt.

Kiss Károly ismertetése: Rohanunk a totális katasztrófa felé

 

Podmaniczky László – ChatGPT:

Mi a baj a nagy digitális szolgáltatókkal?

2022 rossz év volt a befektetők számára; a technológiai cégek tőkéje is leértékelődött és alkalmazottaik tömeges elbocsátására került sor. Elemzésemben az Open AI ChatGPT-jét is megkérdeztem: „ő” hogy látja, Mi a baj a nagy digitális szolgáltatókkal?

 

Podmaniczky László: A nagy digitális szolgáltatók problémái.pdf

 

Kiss Károly: Befektetők gondjai

Szidjuk a mindennapi inflációt, de közben azon is törjük a fejünket, hogy mi legyen a megtakarításainkkal, mibe fektessük a megspórolt pénzünket. Ez most a világgazdaság egyik legnagyobb gondja; ami ugyanúgy érinti a sok milliárd dollárt kezelő befektetési alapokat, mint a szerény, csak néhány millió forinttal rendelkező magyar kisnyugdíjasokat.

2022-ben a befektetők a második világ-háború utáni időszak legnagyobb veszteségét szenvedték el, mert vége lett a 2010-es évekre jellemző alacsony infláció és alacsony kamatok korszakának. Az infláció és a stagfláció elemzése mellett a befektetések vizsgálata a világgazdaság egy újabb dimenzióját tárja fel.

Kiss Károly: Befektetők gondjai.pdf

 

 

Botos Katalin:

Nobel díjas közgazdák 2022-ben (Bankok a gazdaságban)

2022-ben Ben S. Bernanke, Douglas W. Diamond, és Philip H. Dybvig kapták megosztva a közgazdasági Nobel díjat a bankoknak a gazdaságban betöltött szerepe tárgyában. A Bizottság a kitüntetetteknek a 2008-2011-es nagy pénzügyi válsággal kapcsolatos kutatásait ismerte el – elméleti munkájukat Bernanke akkori, Fed-elnökként folytatott gyakorlati tevékenysége is kiegészítette. (Bernanke munkásságának további fontos része, hogy az 1929-33-as nagy gazdasági válságról megállapította, hogy a bank- és pénzügyi rendszer nem csak elszenvedője, de előidézője is volt a válságnak.) A díjazottak kutatásaiból világossá vált, hogy elsősorban a nem-banki hitelközvetítők voltak a válság fő kiváltói és a jegybanki likviditás szinte korlátlan rendelkezésre bocsátása volt a megoldás. Az így a gazdaságba pumpált pénz azonban elsősorban ezen nem-banki pénzközvetítők kimentésére szolgált. Szűk szektor-érdeket szolgált, s nem igazán a közjót; nem a reálgazdaság szükségleteinek kielégítését. Ennek elemzését hiányolom a Nobel-díj Bizottságnak a 2022-es közgazdasági Nobel díjasok munkásságát értékelő tanulmányából.

Botos Katalin: Nobel díjas közgazdák 2022-ben.pdf

 

Szentes Tamás: Végveszélyben

Szentes Tamás a világgazdaság elismert tudósa. 18 oldalas értekezésében együtt tárgyalja korunk globális kríziseit, rámutat azok összefüggéseire. Különös figyelmet fordít a migrációra (a „kibocsátó” országok szemszögéből nézve azt), a világgazdasági válságokra és a tudományok diszciplináris korlátoltságára. Legnagyobb terjedelemben az orosz-ukrán háborút elemzi; kiemeli a nyugat-európai politikusok szűklátókörűségét és Amerika e konfliktusban játszott kulcsszerepét. Különösen érdekes, amit az Oroszország elszigetelésére irányuló törek-vésekről és a kritikátlan rendszerkritikákról mond. (Kiss Károly)

Szentes Tamás: Végveszélyben.pdf

(utánközlés, megjelent az International Development Economics Associates-ban)

 

Richard Heinberg: Can Civilization Survive?

Képesek vagyunk-e a poszt-karbon jövőbe való átmenetre?

A világ jelenlegi törekvése, hogy elmozduljon a fosszilis tüzelőanyagokra való ráutaltságtól – lesz a legnagyobb, legdrágább és legbonyolultabb műszaki változás, amellyel az emberiség valaha is próbálkozott. Ha nem sikerül, az az ipari civilizáció végét jelentheti. A sikerhez óriási befektetésekre és erőfeszítésekre, valamint közös áldozatokra lesz szükség. Ez a következtetése azoknak a kulcsfontosságú, közelmúltbeli tanulmányoknak, amelyek megpróbálják modellezni a globális energiaátmenetet. A szerző az oregoni Post Carbon Institute-ban készült tanulmányok következtetéseit összegzi. (Vida Gábor olvasmány-ajánlata)

Richard Heinberg: Can Civilization Survive?

E hatalmas témának több elágazása van. Az egyik a rendszerdinamika körébe tartozik: az új energia elsősorban villanyáram jellegű (főként napelemek és szélturbinák termelik) és egy olyan világban kell alkalmazni, ami a szénhidrogének használatára rendezkedett be. Emellett meg kell oldani a tárolását is, mivel kinyerése nem folyamatos és nem tetszés szerinti. Véget nem érő számítások folynak az energetikai beruházások megtérüléséről – ez az EROI-mutatók (Energy Return on Investment) kérdése; a témával 13. számunkban már foglalkoztunk – lásd Héjjas István tanulmányát. Az átmenet költségét – 30 évre számítva – globálisan 275 trillió dollárra becsülik. Kontinentális európai felfogásban ez 275 billió, azaz 275 ezer milliárd dollár. (Összevetésként: a globális GDP az elmúlt évben 104 ezer milliárd dollár volt. Amerikáé 2021-ben 23 ezer md, Kínáé 18 ezer md; a miénk 185 md.) De a legfontosabb kérdés, hogy mi veszi rá, mi kényszeríti az egyes országokat e globális változások megtételére. Ez a nemzetközi klímagyezmények, a karbonsemlegesség és a „net zéró” témája, melyekkel folyamatosan foglalkozunk – lásd Éghajlat és környezeti válság oldalunkat. A tanulmány azzal is számol, hogy az átmenetnek jelentős többlet-energia igényei is lesznek és átmenetileg nő majd a széndioxid-kibocsátás. (Kiss Károly)

 

Jan Krikke: Till Debt Do Us Part – BRICs

A BRICs-országok törekvése a nemzetközi kereskedelem dollártalanítására

A dollártól, mint nemzetközi valutától való leválás kísérlete lenne a BRICs országok által kreált közös valuta bevezetése, amely a résztvevő országok valutakosarán alapulna. (Eddig swap-egyezményekkel kerülték ki a dollárt a nemzetközi elszámolásokban.) A világ népességének 41%-át kitevő BRICs országok (Kína, Oroszország, India, Brazília, Dél-Afrika) mellett mások, afrikai, arab és más országok is jelezték lehetséges csatlakozásukat. A petrodollárhoz hasonló-an ez a kosárvaluta is elsősorban a 7 ezer md dollárnyi olajpiaci forgalomra vonatkozhatna, de másra is kiterjedhet. – A dollár nemzetközi valuta szerepe az USA számára a világgazdasági és politikai hatalmat biztosítja. Ettől szeretne a Kína-vezette országcsoport szabadulni, különösen az ukrán válság utáni szankciók hatására. Az eladósodott fejlődő országok számára a dollárkamatok emelése katasztrofális hatású. – Ezt mi is megtapasztaltuk, máig megszenvedjük. (Botos Katalin)

Jan Krikke: Till Debt Do Us Part – BRICs

 

Merkel az orosz-ukrán háborúról:

2008 Bukarest = 1938 München?

Angela Merkel a NATO 2008-as bukaresti tanácskozására, melyen elodázták Ukrajna felvételét, úgy tekint mint az 1938-as müncheni egyezményre, amikor Anglia, Franciaország és Olaszország hozzájárult Csehszlovákia szétdarabolásához, és ezzel időt nyertek, hogy felkészüljenek a Hitlerrel való összecsapásra. (Azaz 2008-ban az oroszok Ukrajna elleni támadását késleltették, hogy az ukránok időt nyerjenek a háborúra való felkészüléshez.) – Vajon megállja-e a helyét ez a nagyívű történelmi összevetés?

Kiss Károly: Merkel az orosz-ukrán háborúról.pdf

 

Beliczay Erzsébet kifogásolja, hogy a főváros idegenforgalmi körzeteiben a külföldi tömeggyártás giccseit árulják, az igényes hazai kézműves termékek helyett. Összeveti a cukor, méz és melasz tápértékét. Ismerteti azokat az elképzeléseket, melyek a biodiverzitás megőrzése érdekében csökkentenék a mezőgazdaság földterületét. Az idegen nyelvtudás mellett most a szakmunkások esetét felhozva érvel. És újabb megvilágításba helyezi az autizmust.

Beliczay Erzsébet: Mindennapjaink.pdf

 


16. szám. 2022. dec. 27.


 

Évértékelés

Botos Katalin: Év végéhez közeledve.pdf

 

Kiss Károly: A hazai inflációról.pdf

 

 

 

(hvg 2022. dec. 15.)

 

 

 

 

Tocqueville a demokrácia természetéről

Churchill időnként cinikusan nyilatkozott a demokráciáról: ”Akinek illúziói vannak a demokrácia iránt, az beszélgessen el öt percet egy átlagos szavazóval.” Vagy: ”A demokrácia a legrosszabb kormányzási módszer, nem számítva az összes többit, amit időről időre kipróbálnak.” Ezeket a kijelentéseket hajlamosak vagyunk humorizálásnak tekinteni, bár érezzük, hogy „van bennük valami”. Alexis de Tocqueville (1805-1859) viszont döbbenetes dolgokat mond a demokráciáról... A többség zsarnoksága? - Tocquelle-i világban élünk!

Botos Katalin: Tocqueville a demokráciáról.pdf

 

Kiss Károly: Klímavédelem – vannak jó hírek is!

A klímaválság kapcsán szinte csak elkedvetlenítő, borús híreket szoktunk olvasni. Most viszont van egy nagyon jó, ígéretes fejlemény. Megtörni látszik egy régi trend, és a gazdaság energiaigénye kevésbé nő, mint a GDP. (Azaz a fajlagos energiaigény csökken.) Az elmúlt évtizedben ez 33 országra volt jellemző, elsősorban a fejlett ipari országokra, de köztük van Kína is. Ez nem föltétlenül jelenti az összes CO2-kibocsátás csökkenését, mert az nőhet is, ha a gazdasági növekedés még gyorsabb.

Kiss Károly: Jó hír a klímavédelemben.pdf

 

Botos Katalin: Hogyan monetizálja Amerika a deficitet (Münchhausen báró esete)

Hogyan tartsuk be a magunk hozta szabályokat, ha tulajdonképpen a helyzet azok megszegésére kényszerítene? Pénzügytanban azt tanultuk, hogy az állami pénzteremtés veszélyes, mert inflációt okozhat. Jöttek a válságok: a kormányzati intézkedésekre a pénz a költségvetésekben nem elég. Hogyan teremtsen pénzt e célra az állam? Adósodjon el? Az USA-ban az állampapírok vásárlása forrást jelenthet. Világszerte veszik a Treasury papírjait. Természetesen, azért ez kamatfizetésbe kerül. Ha a Fed venné meg, olcsóbban megúszható. A Fed non profit intézmény, szabályozása olyan, hogy hasznát a költségvetésnek kell befizetnie. Így egy speciális intézményen keresztül, valójában egy megnövelt jegybanki mérleggel, kvázi pénzkibocsátást tesz lehetővé az államnak. Ennek a monetáris-fiskális kapcsolatnak a megvilágítását Ellen Brown amerikai pénzügyi szakértő leírásából értettem meg.

Botos Katalin: Hogyan monetizálja Amerika a deficitet.pdf

 

Botos Katalin: Hudson ismét

Michael Hudson: Destiny of Civilization: Finance Capitalism, Industrial Capitalism or Socialism (2022)

Hudson könyvét Csikvári F. András fedezte fel számunkra (lásd 10. számunkban.) Botos Katalin előző elemzésében (11. szám) Hudson elméletének azokat az elemeit ismertette, melyek a szocializmus és a kapitalizmus újfajta, mai felfogására vonatkoznak. (Ennek pikantériája, hogy Hudson a mai világban értelmezett kapitalizmusát és szocializmusát is Marxra vezeti vissza.) Botos Katalin mostani elemzése Hudson hatalmas gazdaságtörténeti ismereteiből azokat a szálakat ragadja ki, melyeknek a mai, modern gazdaságokban is van érvényük, relevanciájuk – beleértve hazánkat, a magyar gazdaságot is. Ugyanakkor rámutat Hudsonnak a kínai rendszerrel szembeni elfogultságaira.

Botos Katalin: Hudson ismét.pdf

 

2023-ban a kiszámíthatatlanság lesz a világ fő jellemzője

Az Economist szokásos év végi különszáma áttekinti 2023 várható legfontosabb fejleményeit, eseményeit életünk minden területén. Ebből válogattam ki, szemezgettem az alábbiakat:

- Áttekintés
- Fokozódó feszültség a fiskális és monetáris politikák között
- Mérsékelten magas energiaárak
- Nem kell kiütni Oroszországot, elég a pontozásos győzelem
- Kétségek Kína további gyors fejlődése iránt
- Klímamenekültek és éhezés Afrikában
- A nagyreményű hidrogén
- Milyen idők jönnek a technológiai cégekre?
- Kipukkant a kriptobuborék
- Lesz-e Kína digitális pénzéből nemzetközi fizetőeszköz?
- Metaverzumi csodák
- Az SNDL és a poszt-kvantum kriptográfia
- A pszichedelikus gyógyszerek elterjednek a közhasználatban
- (Az Economist tárgyilagosságáról)

Kiss Károly ismertetése: 2023 - kiszámíthatatlan világ.pdf

 

 

Csikvári F. András: Mint chipben a tenger – a Biden törvény és a Kína-ellenes szankciók

Ahogy életünk egyre nagyobb részét szövi át a digitalizáció, úgy válnak egyre fontosabbá az információtechnológia legfontontosabb hardver elemei, a félvezetők és mikroprocesszorok, azaz chipek. Ahogy az elmúlt évtizedekben az energia, és főként az olaj volt a világgazdaság legfontosabb terméke, ahhoz hasonlóan most a chipek veszik át ezt a szerepet. Egy Audi e-tronban pl. több, mint 6000 chip van beépítve, ezek működtetik 175 vezérlő egységét. Olyan évtized(ek)nek nézünk elébe, amikor ezen a piacon az elsőségért óriási harc fog kibontakozni az Egyesült Államok és Kína között. Egyelőre az USA még lépéselőnyben van, de a most meghozott intézkedései mutatják, hogy tudatában van, hogy Kína veszélyesen közel került hozzájuk. A század közepétől, már várhatóan életünk minden területét a mesterséges intelligencia fogja irányítani; hogy itt ki ér be a célba, az is jelentős mértékben a chip fejlesztésben fog eldőlni.

Csikvári F. András: Mint chipben a tenger... .pdf

 

 

Kiss Károly: Miközben Kína világuralomra tör, Amerikára hanyatlás vár?

(Civilizációk harca?)

Kína a gazdaság volumenét tekintve megközelíti Amerikát, és a világgazdasági és műszaki fejlettség legfontosabb vonatkozásaiban már utól is érte. Ez a szédületes kínai felzárkózás sajátos modelljének, a tervgazdaság és a piacgazdaság kombinációjának köszönhető, melyet egy autokrata politikai rendszer működtet.

A kínai sikerek kétségbe vonják a közgazdaságtan alaptételét, alapvető paradigmáját, miszerint a gazdasági fejlődés legfontosabb feltétele az egyén szabadsága. Szélesebb értelemben pedig: az európai kultúra legnagyobb eredményei mind az individualizáció, a személyes szabadság talaján születtek meg. A kínai polgár viszont inkább alattvaló. Kína gazdasági sikere fogas, társadalomfilozófiai és gazdaságelméleti kérdést vet fel – joggal beszélhetünk a civilizációk harcáról. (Ráadásul egyes előrejelzések az amerikai gazdaság és társadalom hanyatlását vetítik előre a század közepére.)

Kiss Károly: Civilizációk harca? Sárga veszedelem.pdf

 

 

Csikvári F. András: Woke – a bolsevizmus kísértete járja be újra...

A nagyon harsány és erőszakos, afroamerikai fajvédő jellemvonásokat is hordozó mozgalom képviselői immár nemcsak a bőrszínalapú politikai, társadalmi megkülönböztetés ellen küzdenek, hanem elsősorban a történelmi múlt és a fehér (európai keresztény) gyarmatosítók mindennemű szellemi és tárgyi kulturális öröksége ellen (a nagy történelmi személyiségektől a sakkfigurákon és meséken keresztül, a katolikus „túlzottan fehér” szentekig) emelik fel szavukat. A woke-ságban a kisebbségi identitáspolitika, az áldozati kultúra összes aspektusa megjelenik.

Csikvári F. András: Woke - a kommunizmus kísértete... .pdf

 

John J. Mearsheimer: A nagy téveszme – Liberális álmok és nemzetközi realitások

Csikvári F. András könyvismertetése

A könyv témája az Egyesült Államok külpolitikájának elméleti háttere, különösen az 1990 utáni időszakot vizsgálva. Mearsheimer professzor szerint három izmus a meghatározó a külkapcsolatokban: a liberalizmus, a nacionalizmus és a realizmus. Ő realista, de hangsúlyozza, hogy a liberális demokrácia a legjobb politikai rend. Nem tökéletes, de messze felülmúlja a versenytársakat. A nemzetközi politika területén azonban a liberalizmus végtelen bajok forrása, és ez az oka, hogy ő a realizmust ajánlja a külkapcsolatokban. Tisztában van azonban azzal, hogy az amerikai külpolitikai elit szinte teljes mértékben – és pártállástól függetlenül – elkötelezett liberális.

John J. Mearsheimer: A nagy téveszme.pdf

 

A Mindennapjaink rovatban Beliczay Erzsébet a lakások felesleges túlfűtéséről, az egészséges táplálkozásról, az álló gépkocsik motorjának felesleges járatásáról és a többnyelvűség hasznáról értekezik.

Beliczay Erzsébet: Mindennapjaink 2022 november 30.pdf

 


15. szám. 2022. nov. 27.


 

Nobel-díjak és a Breakthrough díj

A 2022-es természettudományos Nobel-díjasok

Az orvosi kategóriában Svante Pääbo kapta a díjat a „kihalt homininok genomjával és az emberi evolúcióval kapcsolatos felfedezéseiért”.

A fizikai kategóriában (megosztva) Alain Aspect, John F. Clauser és Anton Zeilinger kapták a díjat „az összegabalyodott fotonokkal végzett kísérleteik, a Bell-egyenlőtlenségek megsértésének megállapítása és az úttörő kvantuminformáció-tudományhoz való hozzájárulásuk” miatt.

A kémiai kategóriában pedig Carolyn R. Bertozzi, Morten Meldal és K. Barry Sharpless kapták (megosztva) a díjat a „kattintáskémia és a bioortogonális kémia” fejlesztése terén elért eredményeikért.

Mindhárom kategóriáról összeállítottam egy-egy részletesebb ismertetést, elsősorban arra fókuszálva, hogy egyáltalán megérthessük, mivel is foglalkoztak a díjazottak. Bevallom, hogy – főleg a fizikai és a kémiai díjak esetében – elég sok olvasásra volt szükségem a megértéshez, ami valószínűleg még így is csak felszínes maradt. Arra a kérdésre is megpróbálok válaszolni, hogy mi a közös vonásuk a díjaknak, pontosabban a díjak mögött megjelenő eredményeknek. Még általánosabban, voltaképpen az a kérdés, hogy a természettudomány mely irányait „jelzi vissza” a Bizottság, mint elismert irányokat.

A három díj mögötti kutatásokat tanulmányozva talán az „eljárás” szó lehet az, amire mindhárom eset ráhúzható. Miért is? Az orvosi díj esetében Svante Pääbo felfedezése mögött voltaképpen a korábban felfedezett DNS-hez kötődő ismereteink alkalmazása történt meg egy nagyon akkurátusan végrehajtott eljárás keretében, ahol régen kihalt neandervölgyiek maradványait szekvenálták nagyjából ugyanúgy, ahogy azt a most élőkkel teszik. A fizikai díj esetében megint egy kísérletes eljárás kellett ahhoz, hogy végre helyre tegyék az Einstein óta fennálló bizonytalanságot, ami a kvantumokat övezte. A kémiai esetében pedig végképp az eljáráson van a hangsúly, hiszen a díjazottak annak a módját találták ki, hogy miképpen lehet különböző molekulákat mesterségesen egymáshoz kapcsolni.

Mi e tudományos eredmények gyakorlati alkalmazásának igénye és lehetősége? Az orvosi esetében ez abban nyilvánul meg, hogy az archaikus gének hatással vannak a ma élő emberekre, így azáltal, hogy tudjuk, honnan is származunk, többet tudunk génjeink viselkedéséről. A fizikai esetében nem kérdés a gyakorlati alkalmazás, annak ellenére, hogy a kvantummechanika a legelvontabb tudomány mindhárom közül. A kvantum számítógépekről sokan úgy beszélnek, hogy ez alapozza majd meg a jövő információ technológiáját, így talán mindennapi éltünknek is „kézzelfogható” részévé válnak a kvantumok. A kémiai esetében pedig maga a kutatás is már a gyakorlati alkalmazást szolgálta, hiszen éppen az volt a célja, hogy a gyakorlatban (vegyészetben, gyógyszergyártásban) hatékonyan (gyorsan és olcsón) alkalmazható módszereket fejlesszenek ki új vegyületek létrehozására.

A harmadik dolog, ami közös vonásként megjelenik, az a mikrovilág dominanciája. A fizikai esetében ez nyilvánvaló, de a másik két esetben sem lépünk ki a molekulák méret-tartományából. Igencsak érvényesnek érzem mindazt, amit Heisenberg „A rész és az egész” című munkájában leírt. Ma is mindent (az „egészet”) szeretnénk megérteni, de ehhez (úgy tűnik) csak a részek megértésén keresztül vezet út. (Podmaniczky László)

Podmaniczky László: Orvosi Nobel-díj 2022.pdf

Kémiai Nobel-díj 2022.pdf

Fizikai Nobel-díj 2022.pdf

 

 

A Breakthrough díjat 2012-ben alapították főként a Silicon Valley milliárdosai és még néhány más, a digitális világból ismert nagyság; ez a Nobel-díj konkurrense. A díj 3 millió dollár jutalommal jár, mely a Nobel-díj háromszorosa. Karikó Katalint és Drew Weissmant a Breakthrough díj odaítélésével kárpótolták az elmaradt Nobelért, legújabb kitüntetettjei kapcsán pedig egy fogas kérdés vetődik fel: Díjazható-e a mesterséges intelligencia?

Kiss Károly: Díjazható-e a mesterséges intelligencia?.pdf

 

 

 

Antara Haldar: Libertarian Lettuce [Liberális saláta]

Ez a rövid, érdekes kis cikk azoknak az elméleti közgazdászoknak szól, akiket érdekel, hogy ki volt a szellemi ihletője a csúfos bukást szenvedett Liz Truss és Kwasi Kwarteng elképzeléseinek. Tanulság: nem csak Liz Truss és Kwasi Kwarteng voltak rosszkor és rossz helyen; az általuk választott gazdaságelméleti megoldás sem illett az adott helyzethez. A libertariánusok éjjeliőr-állam koncepciója sohasem valósult meg, s ezt csak alátámasztja az ilyen kormányzást megkísérlő brit miniszterelnök kudarca. (Botos Katalin ajánlata)

Antara Haldar: Libertarian lettuce

 

 

Már elháríthatatlan a klímakatasztrófa?

 

November 6-án kezdődött és két hétig fog tartani az egyiptomi klímacsúcs (COP 27). A világ vezető lapjai azonban már megelőlegezték a várható eredményt. A Spiegel november 5-i címlapja: Klímaválság – meneküljön, ki merre lát – az 1,5 fokos célt nem fogjuk elérni.

 

2007-ben az IPCC klímatudósai még +2 C fokos felmelegedést tartottak megengedhetőnek az ipari forradalom előtti hőmérséklethez képest. A 2015-ös párizsi megállapodás során viszont már azt rögzítették, hogy a globális hőmérséklet emelkedése nem lépheti túl a +1,5 C fokot, mert ellenkező esetben nagymértékű és visszafordíthatatlan károsodások történnek a földi klímában és a természeti környezetben.

Az ábrán azt látjuk, hogy 2050-re nullára kellene csökkenteni a CO2-kibocsájtást, ami a cím szerint megvalósíthatatlan.

Kiss Károly: Már elháríthatatlan?.pdf

 

 

 

Friedrich Ebert Stiftung: Magyarország értéktérképe 2022

Bíró-Nagy András - Szászi Áron - Varga Attila:

Magyarország értéktérképe 2022.pdf

Balogh Judit Anikó:

Összegző megjegyzések.pdf

Kiss Károly:

Jobb vagy bal? - Értékrendünkben a nemzeti a vízválasztó.pdf

 

 

Héjjas István: Földünk, az élhető bolygó

Barátunk, Héjjas István, bámulatos természettudományos felkészültséggel igyekszik bebizonyítani – immár sokadszor – , hogy a klímaváltozás divatos humbug, és a média és a környezetvédők olyan mértékben befolyásolják és manipulálják a közvéleményt, ami teljességgel kizárja bármilyen tudományos vita lehetőségét. És hogy a klímaváltozás tagadása, vagy hogy annak antropogén okai vannak, már-már a holokauszt-tagadással fölérő bűntett a mai világban. Nem lévén légkörfizikus (sem), érvelésének lényegével nem tudok vitatkozni. Azt sem értem, hogy a környezetvédők hogyan nyerhették meg ezt a csatát a világ legnagyobb hatalmú vállalataival, a kőolajkitermelő és feldolgozó-forgalmazó cégekkel szemben. De környezetgazdászként teszek néhány ellenvetést.

Íme a tanulmány: Héjjas István: Földünk, az élhető bolygó.pdf

És ezek az ellenvetéseim: Kiss Károly: Megjegyzések.pdf

 

 

Forrás: 24.HU – 2022. ápr. 19. Vitéz F. Ibolya – D. Kovács Ildikó: Mennyi uniós támogatást bukhat el Magyarország? Mennyi támogatást.pdf

Megjegyzések:

- A nemzeti hozzájárulás a GNI arányában történik.

- A kohéziós alapokból mindazon országok kapnak támogatást, melyek egy főre jutó nemzeti jövedelme nem éri el az uniós átlag 90 százalékát. (Ez „ellenszolgáltatásként” fogható fel annak fejében, hogy a belépő kevésbé fejlett országok megnyitották piacaikat a fejlett országok vállalatai előtt.)

- Az agrártámogatások függetlenek a fejlettségi szinttől.

(KK)

 

 

Orbán Balázs: Magyarország stratégiája 2030-ig

 

„Szeretnénk az évtized végére Közép-Európán belül jelentős súlyt, egyfajta régiós középhatalmi státuszt elérni. Ez azt jelentené, hogy jelentős mértékben képesek vagyunk saját régiónk fejlődését befolyásolni, biztonságát garantálni, a saját térségünkben lévő más szereplőkkel jól együttműködni, azokat szövetségbe szervezni, a változó világrendben boldogulni, egyensúlyozni, érdeket érvényesíteni és a régión kívüli szövetségi rendszereket létrehozni és működtetni.”

Miniszterelnökünk esze, Orbán Balázs nyilatkozata a Demokrata 2022. október 19-i számában. – De előtte még túl kell élni ezt az évet, megszerezni a hiányzó 3.000 md forintot – ha nem az EU-tól, akkor a pénzpiacokról, vagy Kínától… (KK)

 

A Mindennapjaink rovat témái: Egyre több az autista gyerek. Valójában nem a számuk növekszik, hanem a sajátos tünetegyüttest korábban nem mindig ismerték fel. Az autizmus nem gyógyítható, az ilyen gyerekekhez türelem és empátia szükséges – mint ahogy a felnőttek között is arra lenne szükség, valamennyi kapcsolatunkban. Másik kommentárom azt emeli ki, hogy hiába tudjuk évtizedek óta, hogy a gazdasági növekedés tönkreteszi a természetes környezetünket, helyette fejlődésre és minőségi változásra lenne szükség, a politikai élet és a gazdaság vezető figurái még mindig nincsenek ezzel tisztában, a növekedést hajszolják. Végül az új technológiák, a mesterséges intelligencia veszélyeire hívom fel a figyelmet.

Beliczay Erzsébet: Mindennapjaink, 15. szám.pdf

 


14. szám. 2022. okt. 24.


Amerika nagystratégiájának 70 éve a legfontosabb célja fenntartani azt a világrendet, ami Amerikának kedvez. Az idők változnak, a nagystratégia elemei is változnak. Ami változatlan az a cél, és hogy a nagystratégia gerincét mindig a hadsereg ereje adja. A különböző változatokba, elsősorban Obama nagystratégiájába, és a Trump-éra zavaraiba enged betekintést Hal Brands, a fiatal történész. A könyv 2018-ban íródott, két évvel Trump hatalomra jutása után, amikor még nem volt kiforrott Trump nagystratégiája, a szerző maga is kíváncsian várta a fejleményeket. A könyv politikai elemzés, aki had-vezetési, vagy hadtudományi elemzéseket várna, az ne ezt a könyvet olvassa el.

(Csikvári F. András könyvismertetése)

Hal Brands: Amerika nagystratégiája.pdf

 

Vitatéma: A háttérhatalom

A hazai közéletben Drábik János, majd Bogár László révén terjedt el az a nézet, hogy a világot egy láthatatlan háttérhatalom irányítja, mely informális, és főként a bankszféra, a pénzvilág uraiból áll. (Drábik János megfogalmazásában „szervezett magán-hatalom”.) Az alábbiakban Botos Katalin, Szegő Szilvia, Kiss Károly és Csikvári F. András vitatkozik e kérdésről.

Vitatéma: A háttérhatalom

Comments are welcome! kk[kukac]utodaink-jovoje.hu

 

Káosz a világgazdaságban

 

 

A költségvetések növekvő terhei az elöregedés (nyugdíj és egészségügy), a védelmi kiadások és az üvegházhatású gáz-kibocsátások közömbösítése miatt 2030-ban, a 2021-es GDP százalékos növekményében ki-fejezve. (The Economist October 8th 2022)

 

Az idén az EKB 1,25, a Fed pedig 3,15 százalékra emelte a kamatlábat. Az emelések az infláció megfékezését célozzák. De mind az EU, mind az USA nagyméretű költségvetési programokat indított el, és a fejlett országoknak hosszú távon fokozott költségvetési kiadásokkal kell számolniuk. (Az elöregedés, a hadiipari kiadások növekedése és a hosszútávú klímacélok elérése miatt.) Egy olyan világ jön majd tehát, amikor ugyan a központi bankok szoros pénzpolitikát folytatnak, de a deficites költségvetések elveszik annak élét.

Kiss Károly: Káosz a világgazdaságban.pdf (Magyar Nemzet, 2022. okt. 19.)

házi változat: Káosz a világgazdaságban

 

 

A szó veszélyes fegyver, segítségével az önazonosság nélküli ember kiszolgáltatottá válik a kommunikációs teret uralók számára. Segítségével identitásharc folytatható, kulturális diktatúra valósítható meg a narratíva kizárólagosságára való törekvés talaján.

Görög Mihály előadása a korszellemről, korunk szellemiségéről és a kommunikációs teret uraló illiberális médiáról.

A szó veszélyes fegyver
 

 

Mi lesz veled, szegény Földünk?

A fenntarthatóság követelménye azt jelenti, hogy a gazdasági tevékenység és az emberi populáció mértéke nem veszélyeztetheti a természeti környezet épségét és megújuló képességét. Ezt a korlátot már régen átléptük: a ’80-as évek közepe óta nagyobb az „ökológiai lábnyomunk”, mint amire a természeti környezet megújuló képessége lehetőséget ad. Úgy élünk, mintha 1,5 Földünk lenne. Pedig csak egy van. Ha mindnyájan úgy szeretnénk élni, ahogy az amerikaiak, öt Földre lenne szükség. Mi lesz veled, szegény emberiség?

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A világ népessége elérte a 8 milliárdot és a 2080-as évek-ben felthetőleg 10,4 milliárd-on tetőz, majd lassan csökken-ni fog. Kína népessége 2023-tól kezdve fog csökkenni, és India lesz a világ legnépesebb országa.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A gazdag országok születési rátája hosszú távon is változatlan marad, a szegényeké viszont folyamatosan csökken, és 2100-ra már alig lesz magasabb, mint a gazdagoké. Ennek tulajdonítható a világ népességének fenti előrejelzése. Az ábra alsó részén a születéskor várható átlagos életkor látható a gazdag és a szegény országokban. Most 20 év a különbség, 2100-ra 16-ra csökken.

 

 

 

 

 

Az egyes országok népesség-aránya jelentősen megváltozik majd. A legnagyobb növekedés Fekete-Afrikában, a legnagyobb csökkenés pedig Európában következik be. 2100-ban Nigéria 546 milliós népessége alig marad majd el Európáétól (587 millió). Etiópiáé annyi lesz, mint most az USÁ-é, a Kongói Köztársaságnak pedig több, mint hatszor annyi lakosa lesz, mint Német-országnak. [Az Etiópiára vonatkozó előrejelzés szerintem téves: Kelet-Afrikát, Afrika "szarvát" már hosszú ideje sújtja a krónikus szárazság, melyet a klíma-változásnak tulajdonítanak, és a térségből jelentős migráció indult el.]

 

Forrás:

Der Spiegel Nr. 39 / 24.9.2022. Zwei Menschen mehr pro Sekunde. (Marco Evers)

A témáról jó áttekintést ad Illényi Balázs cikke a Hvg-ben: Nyolcmilliárdos kérdés. (2022. okt. 6.)

Lélegzetelállító látvány, ahogy az interneten „valós időben” figyelhetjük a születések számát, a demográfiai folyamatokat: Worldometers (a születések számlálója szemmel láthatólag gyorsabban pörög, mint a halálozásoké)

A fenntarthatóság koncepciójának tudományos kifejtése web-oldalunk Fenntartható fejlődés című oldalán található meg.

Kiss Károly

 

 

Major Gyöngyi: Paradigmaváltás kényszerében

(Magyar Hírlap 2022. október 11.)

Major Gyöngyi közgazdász-filozófus szerint az új technológiák (az információtechnológia és a mesterséges intelligencia) alapjaiban változtatják meg azokat a feltételeket, melyek közepette a gazdálkodás folyik, és hamarosan - ha a biotechnológia alkalmazásának várható hatásaival is számolunk - ember-mivoltunkat is érinthetik. Ezért a közgazdaságtannak új paradigmára van szüksége. Fejtegetése Matolcsy György gondolatainak a továbbgondolása, melyek az augusztusban Szegeden tartott Közgazdász Vándorgyűlésen hangzottak el.

Major Gyöngyi: VándorReflex
 

George Friedman: Vihar a csönd előtt

Csikvári F. András könyvismertetése

Ez a könyv magyar szempontból sem nem különösebben érdekes, sem nem fontos. Miniszterelnökünk ajánlotta figyelmünkbe Tusványoson. Kizárólag az USÁ-ról szól, az intézményi felépítettség legfontosabb jellegzetességeinek múltjáról és várható jövőjéről, és úgyszintén társadalmi-gazdasági fejlődésének szakaszairól. George Friedman előrejelzése szerint az elkövetkező évek azért lesznek fontosak, mert ekkor fog egybeesni egy nagy és egy kis szakaszhatár. Jóslata szerint 2028-ig fokozódnak, akár háborúba is torkollhatnak a feszültségek, de azt követően gondtalan fejlődés vár Amerikára. (Minket, és a világot elsősorban az érdekelne, hogy a Friedman által előrejelzett változások hogyan hatnak majd Amerika világpolitikai, világgazdasági pozícióira.)

Csikvári F. András: Vihar a csönd előtt.pdf

 

Önmagukért beszélő ábrák (The Economist September 24th 2022)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Oroszország az Európa által visszautasított tengeri olajszállításainak 75 százalékát el tudja máshol adni. Szeptemberben a tavalyihoz képest napi fél millió hordóval több olajat ad el.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ha az Északi áramlat nem indul újra, Európa az idén összességében 90 md m3 gázt fog kapni Oroszországtól. – Emiatt 60-70 md m3 hiány fog keletkezni.

 

 

Posztkeresztény értékrend

Hosszú évszázadokon át Jézus élete volt a legismertebb történetünk, ő volt mindnyájunk számára a hivatkozási pont. De a második világháború óta a második világháború lett az. A filmipar és az írók még ma is ontják a második világháborús történeteket. Előtte Jézus volt az abszolút jó, azóta Hitler és a nácizmus az abszolút gonosz.

„Tudjuk, mit gyűlölünk, de azt már nem, hogy mit szeretünk. A gonosz elítélése minden morális rendszer alapvető része, de talán több erőfeszítést kellene tennünk arra, hogy megtaláljuk azt, amit jónak tartunk.”… „A második világháború még ma is korunk meghatározó morális eseménye és olyan mítosza, amely akadályozhat bennünket abban, hogy a világ mai problémáira megfelelő válaszokat adjunk.”

Alec Ryrie vallástörténész: Veszélyes világháborús rajongás.

Írása a BBC History 2022. szeptemberi számában olvasható. (KK)

 

Botos Katalin: A népszámlálás elé

Az Európai Unió az alapelveinek meghatározásakor nem vállalta fel a keresztény gyökereket. Európa csak a felvilágosodást és az antik kultúrát tekinti szellemi forrásának. Pedig Európa országait a közös keresztény múlt köti össze. A vallásos hit túlmegy a személy határain: az azonos valláshoz tartozó egyének hasonlóan viszonyulnak gazdasági, társadalmi kérdésekhez, a nőkhöz és az állammal szembeni kötelezettségekhez. Befolyásolja, hogy hívei mennyire befogadóak, kooperatívak, vagy mennyire vállalkozó szelleműek. A hit nem ellentéte a tudománynak, a legnagyobb természettudósok gyakorta hívők is voltak. Ezért fontos, hogy a népszámláláskor vállaljuk fel keresztény hitünket.

Botos Katalin: A népszámlálás elé.pdf

 

Lannert Judit: A gyerekeink jövőjének ne a saját múltunkat képzeljük el

(utánközlés, eredeti megjelenés: g7.hu)

Az oktatás a jövőről szól, a romokból érdemes nem a már elavult régit újraépíteni, hanem valami olyat, ami képes Magyarországot átvinni a 21. századba. 2025-re a legfontosabb készségek, az analitikus gondolkodás, aktív tanulás, komplex problémamegoldás, kritikai gondolkodás, kreativitás, rugalmasság, érzelmi intelligencia, és azok a kompetenciák lesznek, amelyek elősegítik a technológia irányítását és ellenőrzését, megkönnyítik a másokkal és a mesterséges intelligenciával való együttműködést. Az oktatás többé nem arról szól, hogy a tanulókat valamire egyesével megtanítjuk; sokkal fontosabb, hogy megbízható iránytűvel és navigációs eszközökkel lássuk el őket, hogy ebben az egyre komplexebb, változékonyabb és bizonytalanabb világban megtalálják az útjukat.

Lannert Judit: A gyerekeink jövőjének ne a saját múltunkat képzeljük el.pdf

Hozzászólások:

Beliczay Erzsébet: Sokadszor az oktatásról.pdf

egy vaskalapos megjegyzés: Zéró információ - zéró intelligencia

 

 

Lipcse, 2022. szept. 23: Magyarország – Németország 1:0

 

Mi az igazság az Oroszország elleni szankciók hatásáról?

A figyelem középpontjában az áll, hogy Oroszország hogyan képes a nyugati szankciók miatt kieső kőolaj- és földgáz-exportját máshol eladni, és a magas energiaárak miatt mennyi többlet-bevétele keletkezik. Az elemzések a szankciók pillanatnyi, idei hatásaira koncentrálnak: az energiaárak emelkedése miatt bekövetkező dolláresőt az európaiakat fenyegető tél viszontagságaival állítják szembe. A szankciók lényeges hatása azonban a nyugati hightech és lowtech termékek oroszországi exportjának korlátozása is, mely fennakadásokat okoz az orosz gazdaságban. A legjelentősebb veszteség pedig az, hogy a jól képzett, fiatal IT-szakértők tömegesen hagyják el az országot – bár ez nem a szankciók, hanem a háború következménye. Közép- és hosszútávon a szankciók súlyos gondokat fognak okozni Oroszországnak, a várt sokkhatása helyett inkább hanyatlás fog bekövetkezni.

Kiss Károly: Mi az igazság az Oroszország elleni szankciók hatásáról?.pdf

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Évtizedekkel ezelőtt egy barátom, aki az akkori Kulturális Kapcsolatok Intézetében dolgozott, hivatalos volt pekingi nagykövetségünk kulturális rendezvényére. Az állófogadáson a követség egy diplomatájával beszél-getett, amikor odajött hozzájuk egy kis kínai, meghajolt, és rákezdte: tyim-tyam-tyao.... Majd amikor befejezte, újból meghajolt, sarkonfordult és elment. – Hát ez meg mi volt? – kérdezte barátom meglepetten a követségi diplomatát, aki beszélt kínaiul. – A Szeptember végén-t szavalta el…

(KK, 2022 szeptember végén)

 

 

A Lourdes-i Szent Pius templom

A képen a világ legnagyobb katedrálisa látható, a 25.000 hívőt befogadó Szent Pius templom. De nem ám a háttérben lévő tornyos templom az, hanem a hatalmas, füves, ovális terület alatti barlang-létesítmény. Pierre Vágó, magyar származású francia építész-zseni alkotása.