Újdonságok

Kommentálás: Megjegyzések OV svájci előadásához, melyet a Weltwoche ünnepségén tartott

Miniszterelnökünk beszédei igazi intellektuális csemegék: mind elemzései mélységét, mind iránymutatását, jövőbelátását tekintve. 2023. nov. 22-i előadásának témája: Európa elvesztette önrendelkezési képességét. Amit erről mondott, azzal alapvetően egyetértek. de két tekintetben fenntartásaim vannak.

Kiss Károly: OV svájci előadása.pdf

2023/11. szám, november 25.

Bartha Zoltán: Megatrendek formálódása a globális narratívák tükrében

A John Naisbitt által meghonosított megatrend kifejezés olyan társadalmi (emberek közötti kapcsolatokkal megragadható) vagy természeti elmozdulásokra vonatkozik, amelyek hosszú (évtizedes) távon, tág földrajzi környezetben (globálisan) és széles spektrumon (több rendszert érintő módon) fejtik ki hatásukat. A téma irodalma alapján a leggyakrabban előforduló megatrendek rangsorában a Gazdasági erő eltolódása, a Digitalizáció, a Klímaváltozás és a Demográfiai válság állnak az első helyeken. A narratívák felerősíthetik vagy gyengíthetik az egyes megatrendeket. A Google Ngrams és Google Trends adatai alapján a munkaerőpiacon megfigyelhető készségrés az a kulcsszó, ami emelkedő tendenciájú, és ami az alábbi megatrendek narratíváival áll szoros korrelációs kapcsolatban: Új világrend, Klímaváltozás, Növekvő egyenlőtlenségek, Digitalizáció, Individualizmus, Nemi szerepek és Városiasodás.

Bartha Zoltán: Megatrendek és globális narratívák.pdf

Pont az evolúció-kutatásban ne lenne evolúció?

A Proceedings of the National Academy of Sciences-ben és a Nature-ben megjelent tanulmányok ismertetése

A PNAS-ban megjelent tanulmány szerint az evolúció sokkal álta-lánosabb törvényszerű-ségekkel bír, minthogy azt csak az élővilágra alkalmazzuk; az élettelen természetben is van evolúció. A másik kutatás (Assembly theory) célja egy közös matematikai nyelvezet megalkotása a fizikai, kémiai és biológiai jelenségek és folyamatok evolúciójá-nak leírására. (Csikvári F. András)

Csikvári F. András: Az evolúció álta-lános törvény.pdf

Botos Katalin: Átalakulóban a nemzetközi pénzügyi rendszer

Külügyi Szemle 2023/3. https://kki.hu/wp-content /uploads/2023/10/07-Botos-Katalin.pdf

Amerika vezető gazdasági pozícióját Kína gyors fejlődése megkérdőjelezi, s ez a pénzügyi szférában is tükröződik: Peking lett a dollárban eladósodott fejlődő államok egyik legnagyobb bilaterális hitelezője. Ezek az országok megpróbálnak egy nem dollár alapon működő pénzügyi rendszert létrehozni: kísérleteznek kétoldalú és multilaterális klíringgel, nemzeti valutákban történő elszámolással és egy kompozit valuta létrehozásával is. Az Ukrajna megtámadása után kitört szankcióháború további ösztönzést adott ennek, hogy az Oroszországgal kapcsolatban álló gazdaságok kikerülhessék a nyugati szankciókat. A jegybanki digitalizáció segítheti az országok közötti közvetlen pénzügyi kapcsolatokat. Úgy tűnik, a világ pénzügyi rendszere kettéválás előtt áll. Ez a törésvonalukon lévő kis országok, így hazánk számára nehéz helyzetet teremt.

Ökohorror: A földigiliszták titkos élete

(Romba döntik az ökoszisztémát és ránk hozzák a klímaváltozást)

Ez a történet ökoszisztémánk rendkívüli bonyolultságát, összetettségét és sérülékenységét illusztrálja. És ugyanakkor a kaotikus rendszerek működésének kiszámíthatatlanságát. Az Észak-Amerikába behurcolt földigiliszták lassan elérik az Arktiszt és lerombolják az ökoszisztémát. Furkálódásuk eredményeként a légkörbe jut a földben lekötött hatalmas mennyiségű széndioxid. A mezőgazdaságban rendkívül hasznosak: ők „gyártják” a legjobb humuszt és a talaj felső rétegének széttördelésével megakadályozzák a víz elpárolgását. De ha felrobbantják a permafoszt alatt ketyegő bombát, akkor nekünk annyi! (Kiss Károly)

Kiss Károly: Ökohorror: a földigiliszták titkos élete.pdf

A beteges és az egészséges nárcizmusról – és a német lélekről

(A Spiegel interjúja Otto Kernberg világhírű pszichiáterrel)

Az emberek 20 százaléka valamilyen személyiségzavarban szenved, de ebből nagyjából csak 5 százalék a súlyos eset. Ezek közel egyharmada (tehát a népesség 1,7 százaléka) a nárcisztikus jelenség. Az antiszociális egyének aránya pedig a népesség kb. 1 százaléka (akik ölnek, lopnak és köz-veszélyesek).

A nárcizmus enyhébb, normális formája, az önimádat és túlzott magabiztosság természetes jellemvonás. Ezek infantilis vonások – a kisgyerek a legszebb szeretne lenni és a legszebb ruhákban szeretne járni. Sok felnőtt számára is az ad magabiztosságot, ha a legjobb ruhát viseli és autót vezeti, ha jó állása van. Beteges nárcisztikus személyiségről akkor beszélünk, ha ezek az infantilis vonások antiszociális jellemmel párosulnak…

Kiss Károly: A beteges és az egészséges nárcizmusról.pdf

Dr. Verrasztó Zoltán: Javaslat a fenntarthatóság modellezésére

Az általunk javasolt térképi döntéstámogatás módszere magában foglalja a többszempontú döntéstámogatás igényét és lehetőségét, ugyanakkor nem igénye az, hogy az eredményt „egyetlen mérőszámba” sűrítsük. A módszer alkalmas annak a térbeli döntésnek – ill. a döntés következményeinek – az egzakt vizsgálatára, ami a tájban, mint adott térben végbemenő természeti, társadalmi és gazdasági kapcsolatok bonyolult rendszerét –hálózatát – kívánja ill. próbálja a saját összefüggésrendszerében feltárni. A kulcsszó a „saját összefüggésrendszer”, hiszen élesen elkülönülnek egymástól a zárt élettelen, továbbá a nyitott élő rendszerekben végbemenő hatások önmaguk rendszerein belül, továbbá az egymással végbemenő kapcsolataikban történő interaktivitásaik, de ezek komponensei is más-más mérési módot és kvalitatív továbbá kvantitatív minősítést igényelnek.

Verrasztó Zoltán: A fenntarthatóság modellezése.pdf

Rockenbauer Antal: Az anyag dominanciája és a Higgs bozon

A kozmológia egyik nyitott kérdése, hogy az univerzum létrejöttekor az ősrobbanás után miért lett domináns az anyag az antianyag felett. A jelenlegi felfogás szerint az elemirészecskék kialakulása során létrejött a protonok, neutronok és elektronok egy parányi statisztikai többlete az antianyag párjukhoz képest, melyek az annihilációs reakciókban eltüntetik az antianyagot, és a fennmaradó többlet alkotja a jelenlegi univerzumot. Rockenbauer Antal tanulmánya egy más mechanizmust javasol. A Higgs mező koncepciójából indul ki, amely a szimmetriatörés révén választ a két lehetséges anyagi világ közül, és az ennek folyamán kiválasztott elemirészecskéket tekintjük anyagi objektumoknak. Ez a felfogás elkerüli a megválaszolatlan kérdést, hogy a párkeltési folyamatban miért jönne létre eltérő mennyiségű anyagi és antianyagi részecske. Az írás rámutat az elvi lehetőségre, hogyan lehetne kísérletileg is alátámasztani a javasolt mechanizmust.

Rockenbauer Antal: Az anyag dominanciája és a Higgs-bozon.pdf

Farkas Beáta – Pelle Anita – Somosi Sarolta:

Az Európai Unió és a geoökonómiai kihívások – ipar- és versenypolitikai válaszok

A világgazdaság mai fő jellemzője az amerikai-kínai szembenállás. Amerika az együttműködés korlátozásával, fékezésével igyekszik versenytársának felzárkózását lassítani. És – a „de-risking” politika jegyében – ugyanezt várja el Nyugat-Európától is. De a nyugat-európai gazdaságok nagyobb mértékben rá vannak utalva Kínára, mint Amerikára. Ennélfogva kínai kapcsolataik lazítása most egy újabb nagy csapásként éri őket – hasonlóan ahhoz, amit az orosz energiaszállításoktól való megválás jelentett. (Az ember nem tud nem arra gondolna, hogy Amerika szántszándékkal gyengíti tovább Európát.)

Farkas Beáta, Pelle Anita és Somosi Sarolta kiváló tanulmánya azt vizsgálja, hogy mit tesz és mit tehet az Amerika és Kína között őrlődő Európai Unió. Arra a következtetésre jutnak, hogy mivel az EU nem rendelkezik azokkal a kompetenciákkal, melyekkel egyes tagállamai, így az iparpolitikát sem alakíthatja közvetlenül, szektorális jelleggel. Helyette horizontális módon a versenypolitika, a kereskedelem liberalizálása és a K+F-támogatás eszközeivel próbálja erősíteni a versenyképességet. Mivel Európa globális vezető szerepet tölthet be a zöld átalakulásban, az iparpolitikában a versenyképességet szolgáló digitalizációt, innovációt összekapcsolják az alacsony szén-dioxidkibocsátású és körkörös gazdasággal. (KK)

Kiss Károly: Nacionalizmus és korrupció (karcolat)

A szeptember 2-i Economist címlaptémája: How paranoid nationalism corrupts

Az ábra azt mutatja be, hogy a kormányok hogyan használják fel a nacionalizmust legitimizációjuk érdekében. Amint látjuk, Nicaragua, Kína, Oroszország, Brazília, Zimbabwe, India és Magyarország alkotják az élmezőnyt.

Valaki világosítsa már fel az Economistot, hogy mi a különbség nacionalizmus és patriotizmus között! Illyés: „A nacionalizmus jogsértés, a patriotizmus jogféltés.”

A cikk Magyarországról ezt írja: Nacionalizmus és korrupció.pdf

E számunk dala – unokáink nemzedékének egyik kedvence:

Vance Joy: Riptide

Botos Kata - Kiss Károly: Gazdaság- és társadalompolitikánk konstruktív elemzése.pdf

Hozzászólások:

Szentes Tamás: Futólagos megjegyzések a konstruktív kormánykritikához.pdf

Kiss Károly: Válasz Szentes Tamás észrevételeire.pdf

Botos Katalin: Sorközi megjegyzések Szentes Tamásnak.pdf

VITA GAZDASÁGPOLITIKÁNKRÓL

Éljen a fogyasztás!

(Nagy Márton miniszter úr előadása a Ludovikán)

Nagy Márton miniszter úr lendületes, optimista, minden kétséget kizáró – már-már fanatikus – beszédet tartott, az előző évet kisiklásnak, az ideit a helyreállítás évének nevezte. Nem hagyott kétséget afelől, hogy az eddigi gazdaságpolitika jó, azt kell követni. A hangsúlyt a növekedésre és a fogyasztásra kell helyezni.

Kiss Károly: Nagy Márton koncepciója.pdf

Botos Kata: Az igazság körei

(Vita a kormány és az MNB között a 2023. szeptemberi Közgazdász Vándorgyűlésen)

Az európa-rekorder hazai inflációt nem az orosz-ukrán háború következtében felszökött magas energiaárak okozzák, és az nem is értelmezhető csupán túlkeresletként, bár az is fontos szerepet játszik benne. Megértésének kulcsa a devizahiány: a költségvetés, a fizetési mérleg, a devizamérleg és az árfolyam bonyolult összefüggése.

Botos Kata: Az igazság körei.pdf

Csikvári F. András: Energiapolitikánkról - röviden

Energiapolitikánk jó úton halad. Az oroszokkal 2024-ben lejáró szerződést feltehetőleg sikerül megújítani. Az olajszankciók a MOL-nak és a költségvetésnek kedveztek. Földgázimportunkat némileg sikerült diverzifikálni. Paks II-re mindenképpen szükség van, de az építkezés nagyon elhúzódik. Helyes döntés a két gázerőmű megépítése a biztonságos villanyáram-ellátás érdekében.

Csikvári F. András: Energiapolitikánkról - röviden.pdf

Podmaniczky László: Mezőgazdaság – élelmiszeripar – agroökológia

A mezőgazdaság és az élelmiszeripar problémáit tekintve általában azt lehet mondani, hogy nem kellene (vagy csak nagyon körültekintően) beavatkozni a piaci folyamatokba. Ugyanis a mezőgazdaság összes problémájának megoldása – szerintem – alapvetően a piactól várható és nem a kormánytól. Az élelmiszerárakba való adminisztratív beavatkozás sem segíti elő szerintem az infláció csökkentését.

Podmaniczky László: Mezőgazdaság - élelmiszeripar - agroökológia.pdf

Botos Kata: Miben van igaza Fellner Ákosnak – és miben nincs?

(Fellner Ákos írását lásd előző számunkban)

Fellner Ákos a hibás unortodox gazdaságpolitikának tudja be az infláció felpörgését mely jelentős pénzkiáramlással jár a mai napig. – Az igaz, hogy a lakosság hitel terhére fogyaszt, de ez része egy világjelenségnek. Nem igaz ugyanis, hogy az unortodoxiát Matolcsy találta fel.

Botos Kata: Miben van igaza és miben nincs Fellner Ákosnak?.pdf

Botos Kata: A hazai iparpolitikáról

(Miben van igaza, és miben nincs Bod Péter Ákosnak? – lásd előző számunkban megjelent írását)

Iparpolitkánk gyökerei a rendszerváltás előtti időkre nyúlnak vissza, amikor a magyar ipar és mezőgazdaság jelentős részben a szovjet igények kielégítésére termelt. Az 1973-as és 1979-es olajárrobbanásokra adott rossz válaszok máig éreztetik hatásukat, de akkor azok ideológiai kényszer alatt születtek. A rendszer összeomlásához vezető eladósodás és a szocializmus értékrendje is máig érezteti a hatását, pl. abban, hogy a humán szférára – így a pedagógusok béremelésére – nincs elég forrás.

Mindenki tisztában van azzal, hogy a magasabb hozzáadott értéket termelő külföldi működőtőke becsábítása lenne kívánatos, de az ehhez szükséges feltételek többnyire hiányzanak.

Botos Kata: Miben van igaza és miben nincs BPÁ-nak.pdf

Csikvári F. András: Iparpolitika – ma

(utánközlés: Újnépszabadság 2023 szept 12.)

A szerző iparpolitikánkat a 2016-ban elfogadott Irinyi-tervhez viszonyítva vizsgálja. „Megszűntek a nagy magyar iparvállalatok, a Ganzok, a Láng, az Ikarusz és most már a Tungsram is. Helyettük vannak nagy multik leányvállalatai illetve sok kkv. Úgy hozta a sors, hogy Magyarországnak most már nemcsak nyersanyaga nincs, saját ipari nagyvállalata is alig maradt. Van viszont Audi, Knorr-Bremse, Bosh, Mercedes például. Nekem a mai magyar ipar sokkal erősebbnek és rugalmasabbnak tűnik, mint akár a húsz évvel ezelőtti.”

Ennek ellenére következtetése nem túl kedvező. „Mint minden tervnél, az Irinyi tervvel kapcsolatosan is elmondható, hogy ahogy az idő halad, újra meg újra át kell írni, mert azt az élet maga kiköveteli. Van egy cinikusnak tartott mondás, hogy a terv azért van, hogy tudjuk mihez képest tértünk el. De azért van ebben a mondásban sok igazság is. Gyorsan kell reagálni a változásokra, de átgondoltan. Nem így, ahogy ez ma folyik.” Kifogásai elsősorban a betelepülő külföldi vállalatok – de a hazaiak is – támogatásának átláthatatlanságával kapcsolatosak.

Csikvári F. András: Iparpolitika - ma

Fellner Ákos: Az unortodox gazdaságpolitika bukása – Avagy miért mese a háborús infláció Magyarországon?

A makrogazdasági mutatók idősoros vizsgálatával bemutattuk, hogy a kormányzat híres unortodox gazdaságpolitikája elhibázott volt, és ez a gazdaságpolitika okozta a 2022 őszén elszabadult iszonyatos erejű, az Európai Unió országai között is példátlan méretű inflációt. Az unortodoxia elhibázott gazdaságpolitikája elsődlegesen a keresleti oldal túlpörgetésén alapult, melyet a kínálati oldal felzárkózása nem tudott megfelelő ütemben követni. Az ország gazdasága továbbra is tranzitzóna jellegű, a hazai cégek innovációs fejlesztései nem megfelelő trendeket mutatnak. A kormány ahelyett, hogy tévedését beismerné, az orosz-ukrán háborúra fogta az infláció elszabadulását, ami láthattuk, hogy nem felel meg a valóságnak.

Fellner Ákos: Az unortodox gazdaságpolitika kudarca.pdf

Bod Péter Ákos: A kormány tévúton jár, a következmény borzasztó lesz

(Jelen – politikai-gazdasági hetilap)

Bod Péter Ákos az akkumulátorgyártó beruházásokat tévútnak tartja. Csak egyetérteni lehet vele, hogy a kutatás- és technológia-igényes, információtechnológián alapuló külföldi beruházások lennének a kívánatos megoldások Magyarország számára. De vajon megvannak-e ehhez a megfelelő feltételeink? Ne felejtsük el, hogy a külföldi beruházásokért éles nemzetközi verseny folyik, még az ilyen „nemkívánatosokért” is, mint az akkumulátorgyárak. Ugyanakkor – tekintettel az autóipar átalakulására – ezek a beruházások kedvező helyzetbe hozzák Magyarországot. (KK)

Bod Péter Ákos: A kormány tévúton jár

Kiss Károly: Reindusztrializáció 4.0

Az Irinyi-tervről 2017-ben írt értékelésem: A magyar kormányt élesen bírálják az ipart előtérbe állító gazdaságpolitikája miatt. Nincs igazuk. A reindusztrializáció nemzetközi trend. Ez az ipar már nem az az ipar. A modern gazdaságnak szüksége van a tudásalapú, versenyképes feldolgozóiparra:

Kiss Károly: Arccal az ipar felé

Farkas Zoltán: Majd ha fagy. Elértéktelenedő keresetek, kétarcú infláció, csalóka átlagok (Hvg, 2023. aug. 31.)

A keresetek vásárlóereje tavaly augusztus óta csökken. De ha az idei évet 17 százalék körüli árszínvonal-emelkedéssel megússza a kormámy, és az őszi hónapokra még tartalékol valamennyi béremelést, akkor elképzelhető, hogy a keresetek vásárlóereje az év egészében a recesszió ellenére sem csökken.

Farkas Zoltán: Csúszások és csúsztatások (Hvg 2023. okt. 12.)

A tavalyi 6,2 százalékos költségvetési hiányt a költségvetési törvény szerint az idén 3,5 százalékra kellett volna csökkenteni. Ezt a hiánycélt azonban a kormány először 3,9, majd 5,2 százalékra emelte. Az állam a többletkiadásai nagy részét magas kamatozású állampapírok eladásával fedezi, ezzel saját későbbi terheit növelve. Az idén 1.170 md forinttal nő a költségvetés kamatkiadása, ebből 560 milliárdot az infláció mértékét követő lakossági állampapírokra fizetnek ki. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter újabb kamatcsökkentést sürget, saját hatáskörben indított olcsó hitelprogramokkal, a bankokra kényszerített betéti és hitelezési kamatplafonokkal tompítja a jegybanki szigort. Orbán Viktor a fiskális alkoholizmus csapdájába esett.

Botos Kata: Fiskális politikánk

A magyar fiskális politika sokkal nagyobb mértékben támaszkodik bevételeiben a forgalmi adókra, mint a legtöbb országban. Ezzel szemben a jövedelemadók terén a legalacsonyabbak között vagyunk, a társasági adó a 2010-es évek óta folyamatosan csökkent. A magas forgalmi adók viszont nyomják felfelé az árszintet, s mivel a fogyasztáshoz kötődnek, így a fogyasztás visszaesése fokozottan növeli a deficitet. Ez az adószerkezet „békeidőben”, gyors gazdasági növekedés mellett kedvező, de válságos helyzetben fokozottan hátrányos.

Botos Kata: Fiskális politikánk.pdf

Botos Kata: Agrárgazdaságunk főbb jellemzői

A magyar agrárpolitikát sok kritika éri, hogy a birtokszerkezet nem követi a nyugat-európai mintát, ahol a kis gazdaságok a jellemzőek. De termelési szerkezetünkben a gabona- és hústermelésnek van a legnagyobb szerepe, és e téren (lásd az amerikai mezőgazdaságot) nagyfokú a koncentráció. Az agrárpolitika hangsúlyos feladata lenne, hogy a mezőgazdaságban (is) ösztönözze az intenzívebb, nagyobb hozzáadott értéket előállító termelést. A múlt (az erőszaksos tsz-esítés emléke) akadályozza azoknak a struktúráknak a kialakítását (felvásárlás, értékesítési szövetkezetek), melyek az ez irányba haladást szolgálnák, de az agrárpolitikának erőfeszítéseket kellene tennie. Továbbá: mezőgazdaságunknak alkalmassá kellene válnia arra, hogy az EU olyan pályázati pénzeihez is hozzájusson, melyek a vízpótlást előtérbe helyező tájgazdálkodást szolgálják.

Botos Kata: Mezőgazdasági politikánk főbb jellemzői.pdf

2023/10. szám, szepember 13.

Fellner Ákos: Az unortodox gazdaságpolitika bukása – Avagy miért mese a háborús infláció Magyarországon?

A makrogazdasági mutatók idősoros vizsgálatával bemutattuk, hogy a kormányzat híres unortodox gazdaságpolitikája elhibázott volt, és ez a gazdaságpolitika okozta a 2022 őszén elszabadult iszonyatos erejű, az Európai Unió országai között is példátlan méretű inflációt. Az unortodoxia elhibázott gazdaságpolitikája elsődlegesen a keresleti oldal túlpörgetésén alapult, melyet a kínálati oldal felzárkózása nem tudott megfelelő ütemben követni. Az ország gazdasága továbbra is tranzitzóna jellegű, a hazai cégek innovációs fejlesztései nem megfelelő trendeket mutatnak. A kormány ahelyett, hogy tévedését beismerné, az orosz-ukrán háborúra fogta az infláció elszabadulását, ami láthattuk, hogy nem felel meg a valóságnak.

Fellner Ákos: Az unortodox gazdaságpolitika kudarca.pdf

Bod Péter Ákos: A kormány tévúton jár, a következmény borzasztó lesz

(Jelen – politikai-gazdasági hetilap)

Bod Péter Ákos az akkumulátorgyártó beruházásokat tévútnak tartja. Csak egyetérteni lehet vele, hogy a kutatás- és technológia-igényes, információtechnológián alapuló külföldi beruházások lennének a kívánatos megoldások Magyarország számára. De vajon megvannak-e ehhez a megfelelő feltételeink? Ne felejtsük el, hogy a külföldi beruházásokért éles nemzetközi verseny folyik, még az ilyen „nemkívánatosokért” is, mint az akkumulátorgyárak. Ugyanakkor – tekintettel az autóipar átalakulására – ezek a beruházások kedvező helyzetbe hozzák Magyarországot. (KK)

Bod Péter Ákos: A kormány tévúton jár

Az Irinyi-tervről 2017-ben írt értékelésem: A magyar kormányt élesen bírálják az ipart előtérbe állító gazdaságpolitikája miatt. Nincs igazuk. A reindusztrializáció nemzetközi trend. Ez az ipar már nem az az ipar. A modern gazdaságnak szüksége van a tudásalapú, versenyképes feldolgozóiparra:

Kiss Károly: Arccal az ipar felé

Kiss Károly: A fővárosi közlekedési gondok háttere: az agglomerációs burjánzás

(karcolat)

A kormányzati oldal több évtizedes, vétkes mulasztása most a radikális zöld el-vakultsággal ütközik össze. Elvileg egyet lehet érteni azzal, hogy a főváros nem az autókért, hanem az emberekért van, egy nagyvárosban elsősorban a tömegközlekedéssel, és nem autókkal kell utazni. Ezt mind kényelmi, mind egészség- és környezetvédelmi okok indok-olják. De a rendszerváltás után az agg-lomerációs burjánzást szabadjára engedték, ugyanakkor nem gondoskodtak arról, hogy a vasútállomásokon és a fővárosi tömegközle-kedés végpontjainál P+R parkolók épüljenek. Így most ez a sokezres tömeg minden nap autóval igyekszik bejutni a fővárosba.

Kiss Kárly: A közlekedési gondokat az agglomerációs burjánzás okozza.pdf

Nagy Gábor: BRICS-csúcs - Kína kedvére (hvg 2023. aug. 31.)

"Kusza kritériumok alapján enged be új tagokat a BRICS-csoport, amely a multipoláris világrendben akar saját erőközpontot létrehozni, de könnyen a nagyhatalmi célokat tápláló Kína segédcsapata lehet. - Még korai egységes és hatékony alternatíváról beszélni a nyugati világrenddel szemben"

2024. január 1-től hat új taggal bővül a csoport: Argentína, Egyesült Arab Emírségek, Egyiptom, Etiópia, Irán, Szaúd-Arábia.

Szentes Tamás hozzászólása a jövőnkről és létünk értelméről folyó vitához

(lásd ugyanebben a számban)

„Abszurdnak és elfogadhatatlannak tartom az Ember és a Mesterséges intelligencia ’össze-olvadását’ és ezzel az evolúció folyamata újabb szakaszának bekövetkeztét… Az a feltevés (az általam nem ismert Bernard Stiegler részéről), hogy a technika emberré válásunk nélkülöz-hetetlen része volt, ennélfogva emberi mivoltunknak is az, szerintem alapvetően téves. Nemcsak azért, mert ilyen-olyan technikát állatok is létrehoznak maguk számára és alkalmaznak, hanem mert a viszony az Ember (nem az egyes ember, hanem az emberiség) és a Technika között nem horizontális, nem partneri kölcsönösségen alapuló, hanem hierarchikus, vagyis az Alkotó és az Alkotott közötti viszony.” Következésképpen, ahogy a műszaki fejlődés eddigi útja sem magából a technika feltételezett spontán fejlődéséből adódott, hanem emberi tudatos kísérletezésekből, kutatásokból, úgy annak egy ma mindinkább tapasztalható, de most sem kizárólagosan vagy általánosan téves, elhibázott iránya is meghatározottan felelőtlen emberi döntések, azokat befolyásoló politikai és gazdasági érdekek következménye.

„… a fejlődés értelme és célja az emberek (minden ember) életének, életkörülményeinek, tudásának, kultúrájának, magatartásának és társadalmi viszonyaiknak a javítása. Ebből következik, hogy a fejlődés nem azonos a gazdaság vagy a technika fejlődésével, bár azt is feltételezi.”

Szentes Tamás: Hozzászólás a jövőnkről és létünk értelméről folyó vitához.pdf

Kiss Károly: A Sárkány már nem szárnyal tovább?

(előzetes elemzés)

Teng Hsziao ping 1978-as reformjai után Kínában négy évtizeden át tartó bámulatos gazdasági csoda történt. Megdőlni látszott a liberális közgazdaságtan alaptétele, hogy a gazdasági siker legfontosabb feltétele az egyéni szabadság. Hiszen a rendszer a központi tervezés és a szabadpiac elemeit ötvözi egy autokrata politikai rendszer keretei között. A covid óta azonban a kínai gazdaság betegeskedik, nem talál magára. Hibás a gazdaságpolitika? Vagy mégis érvényes lenne az említett tétel? Vagy más elméleti keretek között kell elemeznünk a helyzetet?

Kiss Károly: A sárkány már nem szárnyal tovább?.pdf

Kiss Károly: Németország Európa beteg embere

A német gazdaság stagnál, a német vállalkozók többet fektetnek be külföldön, mint amennyi külföldi tőke bejön, az ipar szerkezete túl energiaigényes, ami hátrány a magas energiaárak mellett. Nem valósult meg az elképzelés, hogy az autógyártásban vezető Németország az elektromos autók gyártásában is vezető szerephez jusson. Az infrastruktúra leromlóban van, az ország a digitális átállásban lényegesen lemarad. Nem jött be az elképzelés, hogy a zöld beru-házások majd lendületet adnak a gazdaságnak.

A társadalom multikulturálissá válik, és idővel a felnövő, nemzeti és nemi identitásukban meg-gyengült, történelmi tudatában bizonytalan és csökkenő arányú német generációk egy növekvő részarányú, muzulmán vallású és stabil értékrenddel bíró népességgel találják majd szemben magukat.

Kiss Károly: Németország Európa beteg embere.pdf

Vita jövőnkről és az emberi lét értelméről

A vita az Utódaink Jövője szerzői között annak kapcsán bontakozott ki, hogy a változó, a fejlett nyugati tár-sadalmakéhoz hasonlóvá váló ázsiai családmodellt látva arra a következtetésre jutottunk, hogy a kapitalizmus térhódítása a nagy ázsiai kultúrákat is hanyatlásba sodorja (Der Untergang des Ostenlandes?).

Vita: Létünk értelméről.pdf

Kiss Károly: Éljen dr. Mengele!

(karcolat)

Németországban új divat terjed: fiatal nők, akik nem akarnak gyereket, sterilizáltatják magukat.

Kiss Károly: Éljen doktor Mengele!.pdf

Magyar Nemzet: Doktor Mengele szelleme kísért a németeknél

Kard Aladár:

Az orosz nagyhatalmi sovinizmus szellemi háttere

Az Ukrajna elleni orosz támadás okainak a megítélésében homlokegyenest eltérőek a vélemények. Kard Aladár azt a nagyorosz sovinizmus megnyilvánulásának tekinti. Bemutatja, hogy Putyin argumentációja a nagyorosz sovinizmus ideológusaitól származik, többek között az elnöksége idején rehabilitált Ivan Iljintől. Kard Aladár jelen írása folytatása annak, amit „Az orosz birodalmi eszme” címen 2022. szept. 18-i számunkban közöltünk. (Az orosz-ukrán háború szerteágazó okaival 2022. május 10-i, tematikus számunkban foglalkoztunk.) (KK)

Kard Aladár: Az orosz nagyhatalmi sovinizmus szellemi háttere.pdf

Csikvári F. András: Az MI ellen érvelni – hasonlít a könyvégetéshez

A „beszélő” MI megjelenése után a legnevesebb szakértők egész sora követelte, hogy a ChatGPT-t be kell tiltani, a nem várt következményektől félve. Ezt én ahhoz tartom hasonlatosnak, mint amikor a középkor orákulumai attól tartottak, hogy a könyvek révén az egyszerű emberek is hozzájutnak a nem kívánt tudáshoz.

Csikvári F. András: Az MI ellen érvelni – hasonlít a könyvégetéshez

Kiss Károly: Az időjárási rendellenességeket az esőerdők irtása okozza

Az esőerdőknek döntő szerepük van az éghajlat megőrzésében, Földünk hőmérsékletének temperálásában. Úgy működnek, mint egy hatalmas, az egész földi légkört befolyásoló hűtőberendezés, globális méretekben kiegyenlítik és stabilizálják a hőmérsékletet. Folyamatos irtásuk miatt a klímaváltozásnak nem a felmelegedés a legszembetűnőbb jegye, hanem a szélsőséges éghajlati jelenségek.

A legnagyobb esőerdők Brazíliában maradtak meg, de percenként két-három futballpálya nagyságú erdőt irtanak ki főként mezőgazdálkodás céljából. A nemzetközi közösségnek segítenie kellene Brazíliát, hogy ne szoruljon rá az esőerdők kivágására, felégetésére. Ez a segítség közgazdaságilag is indokolt lenne. A probléma a közjavak elméletének keretébe helyezendő. A trópusi esőerdők olyan funkciót látnak el, amely globális „közjószág”, mindannyiunknak hasznot hajt, amiért viszont nem fizetünk. Tehát a nemzetközi közösségnek fizetnie kellene azért, hogy Brazília tartsa meg az őserdőket, és abból a pénzből más módon fejleszthetné gazdaságát. A segély-csatornákon azonban csak igen kevés pénz áramlik Brazíliába.

Kiss Károly: Időjárási rendellenességek, esőerdők, klímaváltozás.pdf

Marcus Rosenlund: Az időjárás és a történelem (Cser Kiadó, Bp. 2021. 285 oldal

(Héjjas István könyvismertetése)

Az elmúlt tizenkétezer évben az emberiség számára a melegedések nem okoztak katasztrófát. A holocén „aranykorában”, Kr.e. 7200–3500 között például a mainál 2-3 fokkal volt melegebb, mint most. Az ezt követő drámai gyorsaságú lehűlési periódus viszont hatalmas pusztulással járt. Az emberiség valódi katasztrófáit főleg a hideg okozta, nem a meleg, nem csak azért, mert a hideg korszakokban általában élelmiszerhiány volt, hanem azért is, mert az afrikai eredetű homo sapiens jobban tűri a meleget, mint a hideget.

Az élet feltétele a jól működő víz és szén körforgás. A víz körforgását elsősorban a párolgás, felhőképződés, és csapadék hullás jelenti. A szén körforgásának fontos tényezője a levegő széndioxid tartalmának optimális szinten tartása. A földi élet kezdetekor a levegő legfőbb széndioxid utánpótlása vulkáni tevékenységből származott, miközben a levegő széntartalmat veszített az esők hatására szétmálló kőzetekben. Az oxigént kedvelő élet kialakulása után ehhez adódott egyrészt az élőlények széndioxid kibocsátása, másrészt a szén lekötődése a biomassza képződésben. A vulkáni széndioxid emisszió – a közhiedelemmel ellentétben – ma is nagyon jelentős. Ebben a vonatkozásban nem a látványosan működő szárazföldi vulkán kitörések a meghatározók, sokkal inkább annak a több száz, vagy több ezer mélytengeri aktív vulkánnak a működése, amelyek az óceánok mélyén, a földkéreg törésvonalak mentén szakadatlanul ontják a tengervízbe a széndioxidot, amelynek jelentős része azután a légkörben köt ki.

Ami a folyamatban lévő klíma melegedést illeti, az tökéletesen beleillik a Bond ciklusok menetébe, hiszen csaknem két évszázaddal ezelőtt ért véget a legutóbbi „kis jégkorszak”, amelyet emberi beavatkozás nélkül is törvényszerűen követ egy melegedési ciklus.

Mindezek ellenére a szerző nem vitatja az emberi tevékenység hatását az éghajlatra. Ugyanakkor optimista módon közelíti meg ezt a kérdést. Véleménye szerint az emberiség adaptációs, túlélési képessége nagyon jó, felülmúlja más élőlény populációk ilyen képességét. Ebben a vonatkozásban az sem elhanyagolható tény, hogy az ember könnyebben alkalmazkodik a meleghez, mint a hideghez...

Héjjas István: Az időjárás és a történelem.pdf

E számunk dala: Jon Bovi: Always

2023/9. szám, augusztus 17.

Csikvári F. András:

ESG: woke-kapitalizmus, vagy a jóléti és környezetbarát gazdaságok utánzata?

Európában a 2. világháború után kialakultak a jóléti államok, majd a ’90-es évektől kezdve a vállalatok önkéntes vállalásokkal is igyekeznek csökkenteni gazdálkodásuk környezeti terheit. Amerikában semmi ilyesmi nem történt. A szociálpolitika megmaradt a piaci szférában, a chicagói iskola (élén Milton Friedmannal) pedig még meg is erősítette, hogy a vállalat fő és kizárólagos feladata részvényei értékének a növeléses. Fordulatot újabban e téren az ESG (a környezetileg és társadalmilag felelős vállalat) koncepciója hozott. Ennek fő szószólója Larry Fink, a nagyhatalmú befektetési alap, a BlackRock vezetője. Ennek kapcsán Amerikában éles politikai vita alakult ki: a republikánusok az ESG-t a woke-kapitalizmus szószólójának tekintik, mivel a követelményrendszerben a „sokszínűség” és hasonlók is szerepelnek.

Csikvári F. András:: ESG.pdf

Larry Fink BlackRock-vezér démonizálása (Economist – interjú)

Fink Economist interjú.pdf

Az Economist idei július 29-i száma hosszú, élvezetes cikket közöl Larry Finkről, aki a világ legnagyobb befektetési vállalata, a BlackRock vezetője – ezt magyar fordításban adjuk közre. Fink úgy volt ismert, mint a környezetileg fenntartható befektetések propagálója, évente írt levelet a tárgyban az alaphoz tartozó vállalatok vezérigazgatóinak, bizonygatva, hogy a hosszú távú gondolkodás a saját vállalatuk szempontjából is kifizetődő. Az interjúból megtudjuk, hogy minden siker ellenére, miért is nem használja ma már Larry Fink az ESG kifejezést.

The System – Who Rigged It and How We Fix It

by Robert Reich, Alfred A Knopf, NY 2020

Demokrácia-e még Amerika?

Miközben Amerika a demokrácia megtestesítőjeként tetszeleg, és világszerte pusztító háborúkat visel a demokráciák védelmének örvén, Robert Reich, Clinton elnök volt munkaügyi minisztere The Sysytem c. könyvében azt a kérdést teszi fel, hogy Demokrácia-e még egyáltalán Amerika? A választási rendszert a korlátlan kampányfinanszírozási lehetőségek torzítják el. A gazdaságban a részvényesek érdekei minden más érdeket háttérbe szorítanak, és ráadásul a saját részvények megvásárlásának lehetősége a részvények árának manipulációjára ad lehetőséget. Az anyagi egyenlőtlenségek az egekig szökkennek, nincs társadalompolitika, amely azt mérsékelné. A könyv kiábrándít abból az illúzióból – már akinek még van ilyen –, hogy Amerika példát mutat, merre kell haladnunk. (Botos Katalin könyvajánlata)

Botos Katalin: Demokrácia-e még Amerika?.pdf

Kiss Károly: Der Untergang des Ostenlandes?

Felbomlóban a hagyományos ázsiai család

(az Economist 2023 július 8-i számának cikkeihez fűzött megjegyzések)

Kínában, Japánban, Dél-Koreában és Tajvanon ugyanazok a hanyatlásra utaló társadalmi jelenségek figyelhetők meg, mint Nyugaton. Legújabban India a kapitalizmus sikersztorija. És láss csodát: a termékenységi ráta már ott is 2-re süllyedt. Egymás után hanyatlanak a civilizációk. Mi maradt még? Az iszlám?

Kiss Károly: Der untergang des Ostenlandes?.pdf

Botos József – Botos Katalin: Politikai ciklusok – statisztikai adatok

(Világpolitika és Közgazdaságtan 2. évfolyam, 3. szám 2023, utánközlés)

A politika legitimációjához elkerülhetetlen a reálbér-alakulás figyelemmel kísérése. A polgárok politikai elégedettségét alapvetően a reál-jövedelmek alakulása befolyásolja. A rendszerváltozás előtti harminc évben a reálbér – az utolsó három év, 1987-89 kivételével – emelkedett. Amikor csökkenni kezdett, a rendszer megbukott. 1990 után nagy életszínvonal-esés, reálbér-csökkenés következett be, különösen a második ciklustól. Ezt követően 2010-ig minden kormányt leszavaztak a választók, mert nem tudta elérni még az 1990-es szintet sem. S amikor mégis sikerült megtartani a hatalmat, emelni a reálbéreket, ezt azon az áron tették, mint a Kádár-korszak kormányzata: az eladósodás terhére. Amikor ennek 2009-ben megálljt parancsolt a nemzetközi pénzpiac, meg is bukott a kormány. 2010-től minden évben sikerült a reálbéreket országosan emelni. A humán ágazatok azonban lemaradtak, miközben a versenyszférában nőtt a reálbér. Ezt a gazdaságélénkítő politika a GDP emelésével és az exporttöbbletekkel jól szolgálta. A nagyobb GDP-ből is a korábbinál nagyobb lett a bérből élők által megkapott jövedelem-hányad. Elérte %-ban a rendszerváltás előtti utolsó év szintjét. A politika így többszörösen újrázni tudott. A humán tőke ágazatai azonban lemaradtak ebben a folyamatban. Lemaradtak a nyugdíjasok is.

Botos József - Botos Katalin: Politikai ciklusok és a gazdaság.pdf

Kiss Károly:

Uram-bátyám kapitalizmus; milliárdosok és oligarchák világa

(Az Economist 2023. május 6-i cikkének ismertetése)

A rangsorban, mely a milliárdosok vagyonát a GDP-hez viszonyítja, Svájc Szingapúr és Oroszország vezet. (Meglepetésre Csehország is az élvonalban van.) Ha viszont csak a „járadékvadász” (azaz befolyás és korrupció révén meggazdagodott) milliárdosok arányát tekintjük a GDP-ben, akkor Oroszország az első és Csehország a második. Kína Nagy-Britanniával és Amerikával van egy csoportban.

Kiss Károly:

Uram-bátyám kapitalizmus.pdf

AZ EURÓPÁBA IRÁNYULÓ MIGRÁCIÓ

A legkedveltebb célország Németország

Németországi menedékkérelmek

Migráns-útvonalak

Első alkalommal benyújtott és elfogadott kérelmek

Kitoloncolások

Ezekkel az országokkal van meg-állapodás a visszafogadásról

Forrás: Der Spiegel Nr. 26 / 24.6.2023 és Nr. 31 / 29.7.2023

Börcsök Endre és Füri Péter: A hazai villamosenergia-termelés reális lehetőségei

(utánközlés, Újnépszabadság, 2023 július 26.)

A villamosenergia-fogyasztás súlyos problémája, hogy felhasználása nem egyenletes, és csak igen nehezen és költségesen tárolható. Egyedül a földgáz tüzeléses erőművek azok, melyek teljesítménye gyorsan, akár negyedórás időtartam alatt is felfuttatható. A hazai villamosenergia-rendszerben tehát a legfontosabb szabályozható kapacitás a földgáz fölhasználásra épül. Az utóbbi években fájdalmasan szembesültünk földgáz ellátásunk bizonytalanságaival. A kormány azonban úgy tűnik meghozta a döntését. A Tiszai Erőmű tiszaújvárosi telephelyén 2 x 500 és a Mátrai Erőmű visontai telephelyein 600 megawattnyi korszerű kombinált ciklusú gázturbinás energiatermelő kapacitás létesülhet. Ezek az egységek 3 - 3,5 év alatt elkészülhetnek és nagymértékben javítani fogják az áramszolgáltatás biztonságát valamint több ezer megawatt napelemes termelés rendszerbe kapcsolását alapozzák meg. (Csikvári F. András olvasmány-ajánlata)

Börcsök Endre-Füri Péter: A hazaz villamosenergia-termelés

Botos Katalin: Vita az MNB tőkehiányáról

A Magyar Nemzeti Bank hosszú ideje fennálló vesztesége miatt elolvadt a jegyzett tőkéje. Az ECB emiatt kritizálja Magyarországot. Ilyen eset azonban a világon másutt is előfordul. Az ECB szigorúbb, mint az átlag. A jegybanki bankszabályozás nem mindenhol kizárólag az infláció leküzdését tekinti feladatának – Amerikában pl. a Fed-nek az is feladata, hogy segítse a kormánypolitika megvalósítását. E helyzet kialakulásához nagyban hozzájárult, hogy a rendszerváltás idején hazánk volt a térség legeladósodottabb országa, s e régi adósságok törlesztése súlyosan megterheli az MNB mérlegét. A hasonló helyzetben lévő fejlődő országokat annak idején a Brady-terv keretében segítették meg, de hazánk ehhez semmilyen segítséget nem kapott, a rendszerváltás utáni szocialista és szociál-liberális kormányok politikája pedig tovább súlyosbította a helyzetet.

A videón Surányi György, Bodnár Zoltán és Róna Péter vitatkozik, a témát Botos Katalin kommentálja

Kerekasztal vita: Miből fogják pótolni

Botos Katakin: Az MNB tőkehiánya.pdf

Kiss Károly: Hát mégis van háttérhatalom?

A középkori babonák és hiedelmek világában és a vallás szorításában élt ember önálló, szabad gondolkodású, felvi-lágosult egyéniség volt azokhoz a végtelenül manipulálható és önállótlan lényekhez képest, amikké a „technológia” hatására gyermekeink és unokáink lesznek…

Kiss Károly: Hát mégis van háttérhatalom?.pdf

Károly Kiss: No doubt, background power does exist.pdf

Dialógus az autóról, Platón után, igen-igen szabadon

Szathmáry Géza hozzászólása Csikvári F. András: Az autózás jövője c., az előző (2023/8.) számunkban megjelent elemzéséhez.

Szathmáry Géza az autózás jövőjét leginkábbb egy autó nélküli jövőben szeretné látni. Ez egy markáns, radikális környezetvédő álláspont, amely szerint az autóktól meg kell szabadulni, mert bármilyen változatuk súlyosan környezetszennyező, és állandó mobilitási igényt generálnak. Szerinte bármilyen változatot találunk ki (üzemanyagra, technológiára), azzal csak azt érjük el, hogy a környezetterhelés áttevődik egy másik közegre.

Szathmáry Géza: Dialógus az autóról.pdf

Kiss Károly: Szegénység, migráció, klímavédelem – a világ dilemmája

Úgy tűnik, hogy csak egy rossz és egy még rosszabb jövő között választhatunk: szegényebb sors a világ nagyobb részét kitevő fejlődő országoknak, vagy tovább melegedő klíma mindnyájunknak.

Kiss Károly: Szegénység, migráció, klímavédelem – a világ dilemmája.pdf

E számunk dala: Ray Charles:Hit the Road Jack

2023/8. szám, július 18.

Botos Katalin: Az én házam az én váram

Mi minden következik abból, ha nem csupán lakásunk van, lakunk valahol, hanem otthonunk: életformánk, „családi állapotunk”, hogy van-e társunk, utódaink száma (és hogy egyáltalán vannak-e), viszonyunk, kapcsolatunk szüleinkkel. Az amerikai-nyugati értékrend az otthon képletes lerombolásával atomizálja, uniformizálja a társadalmat. Emberi mivoltunknak azonban nélkülözhetetlen „kelléke” az otthon. Mert végül is „azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne”.

Botos Katalin: Az én házam az én váram.pdf

Bojár Gábor a matematikáról (Facebook-bejegyzés utánközlése)

A Bojár Gábor által alaptott Graphisoft szoftverfejlesztő cég olyan sikeres volt, hogy még az amerikai piacon is helytállt. Az alapító ezt a páratlanul fejlett hazai matematikai kultúrának tulajdonítja. Kérdése: Miért hanyatlott le ez a nemzeti közkincs a rendszerváltás után? Sokan abban látják ennek okát, hogy műszaki tudományos és matematikai kultúránkhoz nem társul elegendő menedzsment- és üzleti tudás. De nem ez a fő ok. Az az igazi baj, hogy a kincset érő oktatási kultúránk mára elolvadt.

A mai digitális kultúrának olyan jelentősége van, amit még Neuman János sem látott előre. Magyarország jobban tenné, ha a kétségtelenül fontos akkumulátorgyárak helyett a matematika-tanításba invesztálna, és felélesztené annak hazai hagyományát. Ma az ipari forradalomnál sokkal jelentősebb informatikai forradalomban az lehet győztes, aki világtengerek helyett a cyber-térben tud jól hajózni. A cyber-tér meghódítására alkalmas „hajóhad” pedig az informatika alapját jelentő matematika magas színtű oktatása. Az lehet most a győztes, akinek ebben vannak erős hagyományai. (Botos Katalin olvasményajánlata)

Bojár Gábor: A matematikáról.pdf

Kiss Károly: A tudat rejtélyéről – röviden

Az ausztrál David Chalmers, a ma élő tudat-kutatók leghíresebbje 1998-ban fogadást kötött Christof Koch-hal, egy szintén híres tudat-kutatóval arról, hogy szerinte a tudomány 25 éven belül sem lesz képes megállapítani a tudat ún. neurális korrelátumait (azaz mely agysejtek generálják a tudatot). A 25 év lejárt, ő nyert. (Ő egyébként azt a nézetet vallja, hogy a tudat az anyaghoz és az energiához hasonló univerzális szubsztancia, mindenütt jelen van a kozmoszban, és az emberi agy képes arra, hogy – mintegy interfészként – rákapcsolódjon.) Pedig a tudat-kutatásnak ez a könnyebbik problémája: milyen neurális mechanizmus vezet a tudatos gondolkodáshoz. A nehezebb pedig az ún. „kváliák” kérdése: mitől válik ugyanazon külső inger vagy jelenség szubjektív felfogássá, tapasztalattá.

Kiss Károly: A tudat rejtélyéről - röviden.pdf

Csikvári F. András: A fenntartható Pogátsa

Az ismertetett ökológiai és klíma-problémák ismertek, a javasolt megoldás viszont kétségeket támaszt. Nevezetesen: a Modern Monetáris Elmélet szerint a deficit egy államháztartásban nem központi kérdés, az állam a saját pénzéből annyit nyomtathat, amennyit csak akar, ha azt jó célra fordítja. – Szerinte ily módon lehetne finanszírozni a zöld átállás költségeit.

Csikvári F. András: A fenntartható Pogátsa

Kiss Károly: Rabszolgakereskedelem 2.0

Egy olyan összetett, globális problémával állunk szemben, amikor a fejlett világ demográfiai apálya a szegény országok népességrobbanásával találkozik; amikor a klímakatasztrófát előidéző országok az attól leginkább szenvedő térségek menekült-áradatát váltják ki, és amikor a szegény országok iparosításának eredményeire a világpiacon már nem lenne elegendő kereslet. A megoldást a szegény országok nagyságrendekkel nagyobb támogatása és a helyi, az önellátást fokozó, környezetbarát területfejlesztés jelentené.

Kiss Károly: Rabszolgakereskedelem 2.0.pdf

Magyar Nemzet: A migráció újkori rabszolga-kereskedelem

Rockenbauer Antal: Megfigyelhetjük-e a sötét anyagot?

Rockenbauer Antal: A sötét anyag.pdf

Héjjas István: Eljött 1984?

Megvalósul Orwell világa? Az információtechnológia, a digitális kor, a mesterséges intelligencia beteljesítik Orwell jóslatát?

Héjjas István: Orwell víziója.pdf

Csikvári F. András: Az autózás jövője

Érdekes időszak előtt állunk, egyrészt megváltozik a hajtásrendszer – a többségi vélemény szerint belsőégésű motorok helyett a villanyhajtás lesz a jellemző –, másrészt jön az önvezető autók kora, és nem utolsó sorban nagy változás várható a feltörekvő országok mobilizációjában. Az e-autókra való átmenet a klímavédelem jegyében történik. A közúti közlekedés az egyik legnagyobb ühg-kibocsátó, ezért sürgető az átállás az e-autókra – bár a kérdés még nem eldöntött, új, klímabarát üzemanyag kifejlesztéséről szólnak a legújabb hírek. A mesterséges intelligencia pedig lehetővé teszi az önvezető autók elterjedését.

Csikvári F. András: Az autózás jövője.pdf

Csak tiszta, hazai forrásból

Interjú Lóránt Károllyal: Hogyan lehet kompenzálni az EU által visszatartott pénzeket és van-e realitása a „huxit”-nak (Demokrata, 2023. 06. 28., utánközlés)

- a magyar gazdaságnak át kell állni az uniós forrás nélküli létre
- hosszú távon az ország fejlesztését alapvetően hazai erőre kell alapozni
- a hiányzó EU-s pénzt nem szabad külső hitelekkel pótolni
- növelni kell a belső megtakarítást
- egyensúlyban kell tartani a fizetési mérleget
- fokozni kell a külfölditőke-behozatalt; az jobb, mint az EU-s pénzek
- a feldolgozóiparban (különösen az élelmiszeriparban) arra kell törekedni, hogy a feldolgozást minél nagyobb arányban hazai cégek végezzék, és így a profit itthon maradjon
- a kilépés nem reális alternatíva; többek között azért nem, mert a nem európai-uniós külföldi cégek azért jönnek Magyarországra, hogy ezáltal elérjék az EU egységes piacát

Lóránt Károly: Csak tiszta, hazai forrásból

RÉSEK A NYUGAT ÚJ ÉRTÉKRENDJÉN

Évek óta özönlenek Amerikából a gender, az LMBTQ, a woke, a cancel culture, a BLM körébe tartozó hírek, melyek a hagyományosan gondolkodó emberek számára az amerikai társadalom degenerálódását jelentik. De szerencsére ezek nem az egész Amerikát jellemzik, hanem főként a keleti és a nyugati partvidéket. A hallgatag Észak-Nyugat, Közép és Dél a hagyományos értékrendet vallja. (KK)

Abortusz (sötétkék legális, piros tilos, színárnyalatok: vegyes szabályozás)

Kiskorúak nemváltoztató kezelése

(sötétkék legális, piros tilos, színárnyalatok: vegyes szabály-ozás)

Könyvek betiltása iskolákban és könyvtárakban 2022 július és december között (sötétkék: nem fordult elő, piros: több, mint 200 eset, árnyalatok: 1 és 200 között)

Árva László: A gyors gazdasági növekedés gazdaságon kívüli okai és következményei

(utánközlés a TIT honlapjáról)

A gazdasági növekedés az ipari forradalmat követően rendkívüli módon felgyorsult. Ennek a hitelezés az oka. – A keresztény, zsidó és muzulmán hitelezés története és gyakorlata.

Árva László: A gyors gazdasági növekedés okairól.pdf

Botos Katalin – Csikvári F. András – Kiss Károly:

A vallások szerepe az ökológiai katasztrófa elhárításában

(vita Botos Katalin: Világvallások és a gazdaság c. könyve kapcsán)

Elegendőek-e a nemzetközi közösség törekvései a klímaváltozás és az ökológiai katasztrófa megállítására? Sikerülhet-e a törekvés az uralkodó gazdaságelméletek, gazdaságpolitikák talaján? Vagy ehhez egy új világnézet és erkölcsi rendszer szükséges? Esetleg egy új vallás? Vagy a régiek is megteszik (megtennék)?

Botos - Csikvári - Kiss: A vallások és az ökológiai katasztrófa.pdf

Jeffrey Sachs: Az orosz-ukrán háborút Amerika gőgje és arroganciája váltotta ki

(a Hír tv interjúja Sachs-szal)

Sachs sokadszor fejti ki az orosz-ukrán háborúról vallott nézeteit, miszerint azt Amerika és a NATO keleti terjeszkedése okozza. Azzal az állításával viszont nem értek egyet, hogy mindennek hátterében Amerika gőgje és arroganciája áll. Az indíték sokkal konkrétabb és megfoghatóbb: az amerikai hadiipari komplexum és egyes más ágazatok (főként a gázipar) érdekeiről van szó. De kétségtelen, hogy emellett a liberális amerikai értelmiség is háborúpárti. Ők azon az alapon állnak, hogy a nyugati liberális piacgazdaság és annak politikai berendezkedése a létező világok legjobbika, és ennélfogva Amerika morális kötelessége, hogy a világ minden részén ezt a rendszert terjessze és támogassa – a szó szoros értelmében bármi áron. És ha az arrogancia mögé nézünk, talán az is megemlíthető, hogy egyes történészek szerint a homo sapiens legvérengzőbb fajtája az angolszászok (lásd az észak-amerikai indiánok kiirtását, vagy a brit birodalom kiépítése során elkövetett tömeges kegyetlenkedéseket, és a hitleri fasizmus semmihez sem fogható népirtását). (KK)

Geffrey Sachs: Jeffrey Sachs nem kertel

E számunk dala: Kaleo:Way Down We Go

2023/7. szám, június 19.

Kiss Károly: A munkába lépő Z generáció elvárásai

(viták a négynapos munkahétről Németországban)

Még nem is olyan régen, ha egy fiatal munkára jelentkezett, jövendő munkáltatója ismertette vele, hogy milyen követelményeknek kell megfelelnie, és számbavette képzettségét, tudását, tapasztalatait. Külföldi üzletemberektől azt hallom, hogy változott a helyzet: most a munkát kereső fiatal sorolja el az elvárásait, és faggatja jövendő munkáltatóját, mit tud neki nyújtani. Korábban még az érdekelte, hogy milyen gyorsan építheti fel karrierjét, és mennyit fog keresni. Most már azon van a hangsúly, hogy munkája mennyire segíti hozzá az élet élvezetéhez. A „work-life-balance” lett a kulcsszó. Ez új fejleményt a Németországban lejátszódó eseményekkel mutatom be.

Kiss Károly: A Z generáció elvárásai.pdf

Kiss Károly (Magyar Nemzet) : a Z generáció különös elvárásai

Bencsik Gábor: A migránsok befogadásának németországi gazdasági háttere (utánközlés)

„Morálisan elfogadható-e, hogy a nyugat a saját munkaerőhiányát a fejletlenebb országok leg-mozgékonyabb, legképzettebb, leginkább vállalkozó kedvű, leginkább munkaképes fiataljainak az elcsábításával akarja orvosolni? Rendben van-e, hogy a Nyugat a nyersanyagok után most a munkaerőt fölözi le a fejlődő világból? Életképes-e az a világrend, amelyben az országok egy csoportja tartósan a többiek humán erőforrásának ki-zsákmányolására rendezkedik be, arra alapozza a jólétét?” „A bevándorlók vajon képesek lesznek-e arra a termelékenységre, amire az őshonos európaiak? Tudják-e majd reprodukálni a híres német precizitást? …Az 1950-es, 1960-as évek német gazdasági csodája, a Wirtschaftswunder mögött a német munkások kiemelkedő teljesítménye állt. Amögött viszont az évszázadok alatt kialakult munkakultúra. …Az ilyesmit egyének ugyan elsajátíthatják, népes, saját kultúrájukat magukkal hozó közösségek viszont csak nehezen és lassan.”

Nem csak a terrorizmusnak vannak áldozatai – a terrorizmus elleni harc is követel áldozatokat – mégpedig nem is keveset

PAX AMERICANA: 4,6 MILLIÓ HALOTT

Az amerikai ikertornyok elleni, 2001. szeptember 11-i támadásnak közel 3000 halálos áldozata volt. George W. Bush elrendelte a terrorizmus elleni háborút, melynek során megtámadták, ill. katonai műveleteket hajtottak végre Afganisztánban, Irakban, Pakisztánban, Szíriában, Libanonban, Szomáliában és Jemenben. A Rhode Island-i Brown University kutatói kiszámolták, hogy mennyi közvetlen és közvetett halálos áldozattal jártak e beavatkozások. Közvetett áldozatnak tekintik azokat, akik a háború miatt kialakult szegénységben, éhezésben, betegségekben, vagy menekülés során ill. lelki trauma miatt pusztultak el. Ezek száma 3,6-3,7 millió között van. Minimum 937 ezren haltak meg közvetlenül a harcok során, köztük 387 ezer civil. Amerikai oldalon 7000 katona a veszteség. Továbbá: a poszttramuás stressz következtében átlagosan minden órában öngyilkos lesz egy amerikai veterán. (Der Spiegel, Nr. 22 / 27.5.2123)

A nagy digitális platformokat a horribilis bírságok sem tántorítják el a trösztellenes és adatvédelmi törvények megszegésétől (The Economist May 27th 2023)

A Szilícium-völgy óriásai a nyugati világban olyan monopolhelyzetet élveznek, hogy bármit megengedhetnek maguknak. Számtalanszor megsértik a trösztellenes szabályozást és az EU adatvédelmi törvényeit. (Pl. felhasználóik adatait gátlástalanul eladják, kiszolgáltatják.) A Bizottság, és különösen a mindenkori, az egységes piac működéséért felelős biztos óriási bírságokat ró ki rájuk. Ezek alkalmanként elérhetik a százmillió eurós nagyságrendet is – sőt, néhány esetben még a milliárd (ezer millió) eurót is felülmúlták – , de ez nekik meg sem kottyan. Amint a diagramból látjuk, a büntetések a hirdetésekből származó óriási profitjuknak csak néhány százalékát teszik ki. (KK)

Botos Katalin: Pénzügyi ismeretterjesztés

Az amerikai és svájci bankcsődök, a világgazdasági bizonytalanság és a nemzetközi pénzügyi rendszer átrendeződése korszakában fontos, hogy tisztában legyünk a bankvilág működési elveivel és alapfogalmaival: likviditás, szolvencia, prudencia. Írásom a pénzügyi ismeretterjesztés jegyében született.

Botos Katalin: Pénzügyi alapfogalmak.pdf

Tisztában kell lennünk a racionális és irracionális gondolkodással, a két- és többálapotú logikával, Gödel rendszerkonzisztenciájával, az ok és okozat kapcsolatával, a tapasztalás és fantázia viszonyával, a teleológiával és kauzalitással, a kaotikus rendszerekkel, álom és valóság, álom és intuíció szerepével. Ha rajtam múlna, a felsőoktatás minden területén kötelezővé tennék egy ilyen témájú szemináriumot; ez nagy segítséget nyújtana a hallgatóknak, hogy megértsék, hogyan lehetséges ugyanazon témákról, jelenségekről, összefüggésekről olyan sokféle módon gondolkodni. (KK)

Héjjas István: Tudomány és logika.pdf

Kiss Károly: Közeleg a kvantum-kompjúterek korszaka

Szakértők szerint a kvantum-kompjúterek 2030-ra lesznek üzemképesek, ami azt jelenti, hogy akkortól kezdve e gépek képesek lesznek minden kódolást megfejteni. A kíbertér bűnözői és adattolvajai erre szisztematikusan készülnek: gyűjtik és lopják az adatokat, hogy majd annak idején a kvantumkompjúterekkel megfejtsék. (Ezt nevezik SNDL-nek: store now, decript later – gyűjtsd be most és fejtsd meg később.) A hivatalos oldal erre pedig kvantum-rezisztens kriptográfiai módszerek kidolgozásával készül: PQC, post quantum criptography.

A feladat hihetetlenül nagy. 2030-ra több, mint 20 milliárd eszköz védelmét kell megoldani: minden mobiltelefonét, laptopét, ipad-ét, szerverét, weboldalét, mobil-applikációét. Plusz mindazokat a rendszereket is fel kell majd frissíteni, melyeket autókba, hajókba, repülőgépekbe és az operációs infrastruktúrába építettek be. De e veszélyek mellett az új technológia által nyújtott lehetőségek is óriásira nőnek.

Kiss Károly: Kvantum kompjúterek.pdf

Károly Kiss: Quantum computers are near.pdf

Csikvári F. András: A kvantum kompjúterek alkalmazásának korlátai

Csikvári F. András: : A quantum computerek korlátai.pdf

Fellner Ákos: A migráció makrogazdasági hatása az EU-régiós övezetben végzett NARCH regressziós vizsgálattal

A migráció hatását a GDP-kibocsátására NARCH regressziós modellel vizsgáltuk. Ennek alapján kijelenthető, hogy nem jár azzal a GDP-növekedéssel, amit támogatói elvártak tőle. A migráció ugyan nem okoz számottevő GDP-visszaesést sem, de támogatása mindenképpen óvatos optimizmusra int. Azok a negatív vélemények sem igazolhatók, melyek a migrációs gazdasági hatást katasztrofálisnak értékelik az EU országaiban.

Fellner Ákos: A migráció makrogazdasági hatása.pdf

Már 2015-ben, a Németországba irányuló migráció csúcspontján készültek számítások a migráció „hasznáról”, gazdasági következményeiről, arról, hogy mikorra fog a menekültek befogadása ’beérni’, hasznot hozni a német gazdaságnak. A Német Gazdaságkutató Intézet (DIW) optimista prognózisa szerint ez már 2020 után bekövetkezik. Mások úgy vélték, hogy a DIW feltételezései mind a migránsok majdani foglalkoztatási rátáit, mind az elért képzettségi szintjüket tekintve irreálisan magasak, és ráadásul nem számolnak az oktatási költségekkel.

Kiss Károly: Német számítások a bevándorlók hasznáról

Nemes László: A kihalás melankóliája

Imágó 2023 12(1) – utánközlés

„Az antropocén földtörténeti korszak emberének, vagy még inkább a szintetikus biológia korszakáénak – amelyben már nem csak arról van szó, hogy az ember hatást gyakorol a természetre, hanem technológiai eszközeivel tudatosan is alakítja az ökológiai folyamatokat – a halál és kihalás kérdése már-már csak elkerülhető technikai akadályként jelenik meg. A medikalizáció és a biotechnológia eltereli a figyelmünket a végességről; élet és halál nagy kérdéseit, az emberi és természeti állapotot növekvő kontroll alá igyekszünk venni. A természethez és önmagunkhoz való új metafizikai viszony kialakításához nyújt lehetőséget a filozófiai értelemben vett melankólia, olyan hangulat, beállítódás, amely alkalmassá teheti a modern embert arra, hogy a végső kérdéseken elmélkedjen. Egyre kevesebb olyan kulturális tér maradt, ahol szabadon megjelenhet az elmúlt és elmúló dolgok felett érzett bánat, merengés. A problémákra megoldásokat keresünk, ami gyakran azzal jár, hogy nem vagyunk képesek átérezni, tudatosítani, megérteni az adott helyzetet. A természet filozófiája, a környezeti etika forrása egzisztenciális tapasztalat, a természet nem rajtunk kívül létezik, nem genetikai információ, hanem velünk együtt alakuló szerves egész, ezért a természet pusztulása a mi saját veszteségünk is.” (Urbán Iván olvasmányajánata)

Nemes László: Nemes - kihalás.pdf

Podmaniczky László: 20 éve ismerjük a humán genomot

A kvantumfizika egyik megalapozója, Erwin Schrödinger agyában született meg a gondolat, hogy az élő szervezetek egy program, egy genetikai kód szerint fejlődnek ki, melyet egy molekula tárol. E hatalmas, a sejtmagba bezsúfolódó molekula, a DNS kettős spirálját (mely kiteregetve másfél-két méter hosszú) Watson és Crick fedezte fel 1953-ban. A 15 évesre tervezett és az amerikai szövetségi költségvetésből finanszírozott Humán Genom Program 1990-ben kezdődött el, azzal a céllal, hogy meghatározza az emberi DNS teljes nukleotid-sorrendjét. E hatalmas vállalkozás 2003-ra hozta meg gyümölcseit, előttünk áll a program, mely megfejti egyes tulajdonságaink, működésünk, életünk molekuláris titkait. (A baj csak az, hogy a genetikai kódok csupán a DNS 2%-át teszik ki – vajon mire szolgál a maradék 98% ? - az evolúció nem hoz létre felesleges dolgokat...) A felfedezés lehetővé teszi a genomunkba való beavatkozást, mely számtalan, gyógyászati előnnyel járhat, de beláthatatlan veszélyeket is hordoz magában.

Podmaniczky László: 20 éve ismerjük a humán genomot.pdf

A génszerkesztés lehetőségeiről és veszélyeiről lásd: Kiss Károly: Génszerkesztés

E számunk zenéjének a HAIR utolsó, megrázó képsorát és annak kísérő dalát választottuk: amikor Berger katona-barátját, Bukowskit helyettesítve bemasírozik az őket a vietnámi frontra szállító gép belsejébe, majd pedig hippy barátai az elesett katonák temetőjének végtelen sorokban sorakozó síremlékei között gyászolják. A Bergert alakító Treat Williams 2023. június 12-én halt meg, 71 éves korában.

Hair: Let the Sunshine in

• 2023/8. szám. július 18.
• 2023/7. szám. június 19.
• 2023/6. szám. május 23.
• 2023/5. szám. május 2.
• 2023/4. szám. ápr. 16.
• 2023/3. szám. márc. 4.
• 2023/2. szám. febr. 4.
• 2023/1. szám. jan. 27.
• 16. szám. 2022. dec. 27.
• 15. szám. 2022. nov. 27.
• 14. szám. 2022. okt. 24.
• 13. szám. 2022. szeptember 18.
• 12. szám. 2022. augusztus 13.
• 11. szám. 2022. július 30.
• 10. szám. 2022. július 11.
• 9. szám. 2022. június 11.
• 8. szám. 2022. május 10.
• 7. szám. 2022. február 28.
• 6. szám. 2021. december 17.
• 5. szám. 2021. november 9.
• 4. szám, 2021. október 2.
• 3. szám, 2021. szeptember 14.
• 2. szám, 2021. augusztus 24.
• 1. szám, 2021. július 25.