Újdonságok


2024/2. szám, február 27.


Kiss Károly:

Ideológiai átfestés: Illiberális autokrácia helyett nemzeti konzervativizmus

Most, hogy közelednek az amerikai választások, és Trump győzelmi esélye nő, a Nyugat ideológusai rádöbbentek: mi lesz, ha győz? Akkor Amerikát, a legnagyobb nyugati demokráciát, a nyugati világ védőbástyáját is illiberális autokráciának kell majd nevezni? – Mint Orbán Magyarországát? Ezért elfogadják a jobboldal szóhasználatát – a nemzeti konzervativiznust. (Az én megítélésem szerint Amerika plutokrácia. Hiszen a képviselők a vállalkozások, tőkés érdekeltségek lefizetett kijárói. És mindez legális keretek között zajlik. „Of the people, by the people, for the people” – szegény Lincoln forog a sírjában.)

Kiss Károly: Ideológiai átfestés.pdf

 

 

Botos Kata: Egy évértékelés margójára

Miniszterelnökünk sok szempontból helytálló évértékelő beszédéből hiányoljuk, hogy nem foglalkozott a humán szférával. Ez nem sikertörténet, és a kormányt is terhelik mulasztások. De nyomatékosítani kellene, hogy a humán szféra elhanyagolása elsősorban a múlt öröksége. Több tanulmányban is felhívtuk rá a figyelmet, hogy a „nem termelő” ágazatok elhanyagolása a szocialista idők sajátos értékrendjéből ered, és ezeket a torzulásokat máig sem sikerült kiküszöbölni. A rendszerváltás idején nem került sor egy nemzetközi adósságrendezésre, így tovább kellett cipelnünk a súlyos államadósságot. Az EU-ba történő belépés után pedig már a 3 százalékos költségvetési deficit-korlát akadályozta meg a bérkiigazítást a humán szférában.
Nagyobb figyelmet kellene fordítani azoknak a hatásoknak az elhárítására is, melyeket a felmelegedés okoz a mezőgazdaságban (vízgazdálkodás, erdősítés).

Botos Kata: Egy évértékelés margójára.pdf

 

 

Segít, ha kihalunk? Ökolábnyom v. nemzeti túlélés

Simonyi Gyula és Tóth I. János vitája

(Háttérben-videó utánközlése)

Simonyi Gyula: Fel kell tennünk a kérdést: Igazán szeretne egy gyermek az adott helyzetben, országban, körülmények között megszületni? Nem egy nemzet érdekeit, nem a globális túlnépesedés és környezeti terhelés szempontjait, hanem a jövendő gyermek érdekeit kell elsődlegesnek tekintenünk. Minden egyes nap kb. 100 ezer olyan gyermek születik, akit a szülei nem akartak. A megoldás: a nőkre kell bíznunk, hogy mennyi gyermeket akarnak szülni.
Tóth I. János: Van egy vékony sáv, ahol a környezetvédelmi és társadalmi szempontok összeegyeztethetők. Vannak olyan országok, melyek a „természetes demográfiai növekedés”, és vannak olyanok, melyek a „természetes demográfiai csökkenés” állapotában vannak. A határvonal a 2,1-es születési ráta. Ez két alapvetően eltérő helyzet, születés-korlátozásról vagy támogatásról, családpolitikáról csak ezt figyelembe véve beszélhetünk…. A környezetvédelmi fenntarthatóságot még ne romboljuk le, a gazdasági és társadalmi fenntarthatóságot viszont meg kell őriznünk. Nem az önkéntes kihalás, hanem a természettel való együttélés a megoldás.

Háttérben: Segít, ha kihalunk?.pdf

 

 

EZ MÁR AZ ESZKIMÓ SZÍN?

Gazdag László morgolódásai (esszé)

A Nyugatról: Hova tűnt a Roosevelt, Churchill, Adeauer, de Gaulle, Kennedy, Erhard, Wilson, Brandt, Schmidt, Kekkonen, Palme, Mitterand, Thatcher, Reagan, Kohl által fémjelzett "nagy generáció"? Hol vannak ma bárhol is őhozzájuk fogható államférfiak- és asszonyok? Egyáltalán: hol vannak ma államférfiak- és asszonyok? Ha most sorolnám a mai neveket, elborzadnék! Miféle selejt politikai nemzedék ez a mai? De egész szellemi holdudvaruk is hasonló kaliberű!

Magyarországról: Nyomát sem látom a brainigényes, kreativitásvezérelte, humántőke-alapú, belső erőforrásokra támaszkodó, a késő Kádár rendszer kétségtelen gazdasági eredményeit (pl.: agrárium, élelmiszergazdasági vertikum!) továbbfejlesztő haladásnak. Nyomát sem látom a modern, XXI. századi ökoszociális piacgazdaságnak, a mindenkire kiterjedő anyagi és egzisztenciális biztonságnak, helyette felépült a késő Kádár rendszer ereményeit felszámoló vadkapitalista oligarcharendszer. Ez lenne a "polgári Magyarország"?

Gazdag László: Ez már az Eszkimó szín?.pdf

 

 

Korszakos eredmények a rák kezelésében (ismertetés – Der Spiegel, 2024/6. szám)

A Spiegel idei február 3-i számának ez a fő témája, három tanulmány is tárgyalja. Üzenetük: a rák túlélhető. Korábban a diagnózis felért egy halálos ítélettel, de olyan jelentős előrelépés történt e betegségek kezelésében, melynek eredményeképpen a betegek fele már életben marad, és arányuk emelkedik. Az okok egyre jobban feltárhatók, és a kezelés egyénre szabottá válik.

Kiss Károly: Korszakos eredmények a rák kezelésében.pdf

 

 

Kiss Károly: Hogyan alkalmazzuk a mesterséges intelligenciát?

(Vajon megvalósíthatók-e Daron Acemoglu elképzelései a liberális demokráciákban?)

A mesterséges intelligencia az üzleti hasznosítása során elsősorban nem az eredeti célt, az emberek munkájának megkönnyítését szolgálja, hanem egyes munkakörök automatizálását, s így végül a MI a magasan kvalifikált munkaerő eszközévé válik. Ehhez a Szilícium Völgyben egy sajátos emberképet kreáltak: az ember megbízhatatlan, hibákat vét – a tökéletes géppel szemben (néhány zsenit kivéve). Így lett az emberi munkát segítő gép koncepciójából azt ellenőrző, felügyelő, irányító mesterséges intelligencia – amely idővel helyettesíteni fogja a tökéletlen embert.

Acemoglu azt javasolja, hogy szigorúbban kell szabályozni Google & Co., a „techbárók” tevékenységét.. De hogyan lehet annak érvényt szerezni egy liberális piacgazdaságban, amikor a fejlesztési irányokat nem központi elképzelések, hanem a cégek decentralizált profitérdeke szabja meg? Kínát hozza fel példaképnek, ahol a kormány képes befolyásolni, hogy az információtechnológiai fejlesztések iránya ne sértsen társadalmi érdekeket. Látnunk kell azonban, hogy ez csak a kínai gazdasági-politikai rendszer keretei között valósítható meg.

Kiss Károly: Hogyan alkalmazzuk a mesterséges intelligenciát?.pdf

 


Berkes András: Tivadar és én

Csontváry gyermekkoromtól tanítóm és prédikátorom, akkor amikor még nem tudtam, hogy festeni és tanítani akarok. Olyan ez, mint a MÍTOSZ, mely átsugárzik az értelmen, a gondolkodó tudatával keresi, kutatja a kapcsolatot. Aztán valahogy, véletlenül, vagy pont azért találkozik vele. Amikor a képet megfestettem, Csontváry önarcképe valahol eldugva lapult, egy képeslapról vettem át, évtizedekkel később láttam kiállítva, rosszul restaurálva. Szelle-misége korábban megjelent, mint képei, évekig Pécsre jártam, hogy ott csodálhassam öket.


 

Kiss Károly: Mit kíván az AfD?

(a jobboldali német ellenzéki párt választási programja)

(publicisztika)

Hát ez az a program, ami halálos veszélyt jelent a német demokráciára, ami miatt évek óta az AfD betiltását követelik, most pedig százezreket mozgósítanak, hogy tüntessenek ellene. Véleményem szerint itt-ott a józan észre veszélyes, de ez a többi német pártról – beleértve a kormánypártokat és az ellenzéki CDU-t – ugyanúgy elmondható.

Kiss Károly: Mit kíván az AfD?.pdf

Magyar Nemzet: A német AfD nem veszélyessebb, mint a többiek

 

 

 

A Z generáció fő hírforrása a TikTok

A hivatalos hírcsatornákon és újságokban érkező híreket felváltják azoknak a közösségi platformokon megjelenő egyéni interpretációi. Különösen a fiatalok fogékonyak arra, hogy a tárgyilagosan és szenvtelenül tálalt információk és hírek helyett azok egyéni, többnyire humorosan tálalt változatát „fogyasszák”.

Kiss Károly jegyzete:
A Z generáció fő hírforrrása.pdf

 

 

Lendületben a nyugati világgazdaság

A SAP500, az amerikai tőzsdéken jegyzett 500 nagyvállalat részvényeinek súlyozott indexe az orosz-ukrán háború kitörése után leesett, de most még az azt megelőző csúcsot is túlszárnyalja. A Dow Jones ipari index szintén rekordot ért el a minap, nem különben a tech cégek részvényeivel kereskedő NASDAQ. A Meta (Facebook), a Microsoft és az Nvidia (chipeket gyártó világcég) részvényeinek ára az egekben szárnyal. Japánban a Nikkei 225 tőzsdeindex is rekordot ért el.
Ezzel szemben a kínai tőzsdéken és Hongkongban a részvényárfolyamok visszaestek. (Azt rebesgetik, hogy a kínai kormány esetleg részvényfelvásárlásokba kezd, hogy stabilizálja az árfolyamokat.) (The Economist January 27th 2024)

 

 

Gazdasági világbajnok: Görögország

2023-ban a világ legjobban teljesítő gazdaságai Görögország, Dél-Korea és az USA voltak az infláció, a GDP növekedése, a foglalkoztatottság és a részvényárak alakulása alapján.

2023-ban majdnem mindenki globális recesszióra számított, mivel a központi bankok emelték a kamatlábakat, hogy csillapítsák az inflációt. De nem ez történt. A GDP globális növekedése 3% lett. A munkahelyeket megőrizték, az infláció pedig elkezdett mérséklődni. A részvények értéke 20 százalékkal emelkedett. (The Economist December 23rd 2023, Ladder of divine ascent)

 

 

Podmaniczky László: Tényleg mérhető a boldogság?

Magyarország 2012-ben a 96. helyen állt az országok boldogság-sorrendjében. 2023-ban viszont óriásit léptünk előre, az 51.-ek lettünk – miközben az átlag szinte semmit sem változott. Ha így haladunk, tíz év múlva akár az első tízben is lehetünk, hogy aztán ismét mi legyünk a „legvidámabb barakk”...

A boldogság világnapja március 20-án lesz. A mostani téli időkben mi mással is zárhatnám írásomat, mint Petőfi soraival:

„Hol a boldogság mostanában?
Barátságos meleg szobában.”
(Petőfi Sándor: Téli világ)

Podmaniczky László: Tényleg mérhető a boldogság?.pdf

 

 

Kiss Károly: Idős férfiarc (kései nekrológ)

(karcolat)

A Rubicon idei januári száma Kádár időskori képével jelent meg. Ez ihlette e rövid írást, melyet csak hozzám hasonló véneknek ajánlok, valamint azoknak, akik megélték a Kádár-kort. (Comments are welcome!)

Kiss Károly: Idős férfi arca.pdf

Kard Aladár: A fénykép negatívja.pdf

Fabó László: Bosszúk sorozata.pdf

Botos Katalin: Áldozat a nemzetért.pdf

Botos Katalin: Rendszerváltástól rendszerváltásig.pdf

 

 

Botos Katalin: A humán szektorok bérviszonyai

Lemaradásuk okai, következményei, és a kívánatos kormányszerkezet

A humán szféra elhanyagolása az előző rendszerből származó örökségünk, melyet az elmúlt harminc év alatt sem tudtunk felszámolni. Az oktatás és az egészségügy miniszteri/minisztériumi szintű képviselete a kormányban nem csupán formális kérdés; fontos tényezője lenne az elmaradás felszámolásának.

Hiányolom, hogy nincs egy olyan agytröszt, egy gazdasági jellegű minisztérium, amely megfelelően, stratégiai jelleggel összehangolná a kormányzati munkát. (kép: a korábbi Gazdasági Minisztérium épülete)

Felelevenítem javaslatunkat a nyugdíjrendszer reformjára, mely hosszú távon direkt kapcsolatot teremtene a gyermekvállalás és az idős kor biztonsága között. Nyugdíjjavaslatunk összekapcsolja a három nagy rendszert: a nyugdij, az oktatás és az egészségügy rendszerét. Hiszen egészséges és képzett fiatal generációt akkor várhatunk a munkaerő-piacra, ha a két utóbbi területet nem hanyagoljuk el, sőt kiemelten fejlesztjük.

Botos Katalin: A humán szektor és a kívánatos kormányzati szerkezet.pdf

 

E számunk dala

 

Farkasházi Réka: Valahol egy lány (Illés Lajos - Bródy János) Valahol egy lány

 


2024/1. SZÁM, JANUÁR 22.


 

Kiss Károly:

PISA itt – PISA ott. Rossz hazai és német eredmények

Az érthető, hogy miért csúsztak le a németek (a bevándorlók gyerekeinek növekvő aránya miatt) – de mi magyarázza a mi rossz eredményeinket? Vigasz-e rá, hogy az egész OECD-csoport (azaz a fejlett országok) lecsúszik?

Kiss Károly: PISA itt - PISA ott.pdf

 

 

Thomas Seyfried: The SHOCKING NEW TRUTH About Cancer!

Thomas Seyfried: The SHOCKING NEW TRUTH About Cancer!

Fabó László ismertetése

Az eddigi nézetek szerint a rák genetikai meghibásodás miatt keletkezik. A sejtmagban működő DNS öröklött hibája, vagy különböző (külső kémiai, sugárzásos vagy egyéb fizikai hatásra) kialakuló genetikai mutációk miatt rendellenes, szabályozatlan, burjánzó sejtosztódás alakul ki. De a hosszú ideig tartó nukleáris (sejtmag) transzfer kísérletsorozatok eredmény-telenségéből arra következtettek, hogy a rák alapvetően nem a sejtmagi DNS-állomány genetikai mutációjának következménye! A mitokondriumok transzplantációjával folytatták a vizsgálatokat. Sokszorosan elvégezve a szabályosan, illetve hibásan működő mitokondriumok cseréjét az egészséges és burjánzó sejtek citoplazmájában, az egészséges sejtek burjánzóvá, valamint a rákosak normális működésűekké váltak! A rák a sejt mitokondriális hálózatának megváltozott működésmódja!

Fabó László: A rákkutatás váratlan, fontos eredményei.pdf

Thomas Seyfried: The SHOCKING NEW TRUTH About Cancer!

 

 

Csikvári F. András: A migrációról

Megjelent az Economist karácsonyi számában egy cikk a migrációról, Hogyan lehet méregteleníteni a migrációs politikát? - címmel. Átfutottam, felbosszantott, hogy hogyan lehet erről ilyen felületesen írni. Elkezdtem lefordítani és közben rájöttem, hogy itt nem felületességről van szó, hanem megpróbálják eladni a migrációt, mint egy pozitív dolgot, mint egy nagy lehetőséget a Nyugati világ számára. A cikk összemosta a legális, a fogadó ország számára is előnyös migrációt azzal, amikor tömegek illegálisan és kéretlenül beáramlanak egy országba. Természetesen a szerző szót sem ejt olyan dolgókról, mint a gettósodás, az importált terrorizmus vagy az iszlám térhódításának a veszélyeiről. A fordítást elküldtem Kiss Károlynak, azzal a megjegyzéssel, hogy haragszom erre a cikkre.

Kiss Károly válasza: ez a cikk nagyon gyenge, így, eredeti formájában ne adjuk közre. Inkább írjál egy kritikát róla, meg írd meg a saját véleményed a témáról.

Csikvári F. András: A migrációról.pdf

The Economist: How to detoxify migration

 

Lentner Csaba:

2024 nem a gazdasági növekedés, hanem a pénzügyi egyensúly helyreállításának éve lesz

(interjújának rövid ismertetése)

Lentner Csaba az utóbbi hetekben erősen bírálta a kormány (pontosabban a kormány Nagy Márton által alakított) gazdaságpolitikáját. Arra a riporteri kérdésre, hogy nem azért kritizálja-e most Nagy Mártont, amiért annak idején Matolcsynak szobrot akart állítani, azt válaszolta, hogy a 2010-es években más volt a nemzetközi pénzügyi helyzet, a nagy nyugati központi bankok a gazdasági növekedést stimulálták.

Ezen a ponton Lentner Csaba megállapítása megegyezik azzal a nézettel, amelyet a Botos Katalinnal tavaly októberben írt, „Gazdaság- és társadalompolitikánk konstruktív bírálata” c. tanulmányunkban megfogalmaztunk. Nevezetesen: A kormány expanzív gazdaságpolitikáját a kedvező nemzetközi kamatkörnyezet tette lehetővé. Ez azonban nagy valószínűséggel meg fog változni. És a magas nemzetközi kamatok igen megdrágítják majd annak a gazdaságpolitikának az árát, amely a növekedést súlyos költségvetési deficit árán éri el.

Kiss Károly: Interjú Lentner Csabával.pdf

24.hu: Lentner Csaba Nagy Mártonról

Botos Kata - Kiss Károly: Konstruktív kormánykritika

 

 

A Murdoch-birodalom: A világ legnagyobb médiavállalkozása

Médiumai:

Fox Corporation:
-Fox network tv-adó
-Fox News, Fox Sports kábel-tévék
-egyebek

News Coroporation:
-újságok: The Times, New York Post
-The Wall Street Journal
-könyvkiadó: HarperCollins
-streaming: Foxtel (Ausztrália)
-ingatlan üzlet: realtor.com

Éves forgalom: 25 md dollár
(Összevetésül: Microsoft 218 md, Meta 127 md)
A család vagyona: 17 md dollár

 

(Der Spiegel Nr. 48 / 25.11.2023)

 

 

Szathmáry Géza:

ÉLJEN A CYBERCSAPDA VAGY HURRÁ: CYBERTALANSÁG??

Szathmáry Gézának már vannak emlékei a második világháborúról, azt kisgyerekként élte meg. Nem csoda, hogy nagyon nincs ínyére ez a mai cybervilág. (Általában elmondható: a digitális eszközök elfogadottsága és az életkor fordított arányban áll egymással.) De belátja, hogy eltüntethetőségének nincs semmiféle esélye. Egy egészségesen realista viszonyulásra lenne szükség. De mi orientálja ennek megtalálását? Egy magasabb rendű etika, ami hite szerint nem lehet más, nem lehet célravezetőbb, mint a bibliai keresztyénség releváns tételei, amelyeket a fiatalokkal el kell fogadtatni. Ironikus írása végén javaslatokat tesz: hogyan kellene a kisgyerekek életébe bevezetni a hightech használatát.

Szathmáry Géza: Cybercsapda vagy cybertalansag.pdf

 

 

Kiss Károly:

Német – francia gazdasági versengés

Németországban most (2024 január) zűrzavaros állapotok uralkodnak. A németek hagyományos európai gazdasági vezető szerepét a franciák veszik át. De azért ne temessük még a németeket! A jelenlegi bajok többnyire abból származnak, hogy a kormányra került zöldek olyan intézkedéseket vezetnek be, amelyekkel a társadalom többsége szemben áll. De a német gazdaság fundamentumai változatlanul nagyon erősek. Példának hozom fel a külföldi tőke legutóbbi németországi befektetéseit a chip-gyártásban.

Kiss Károly: Francia-német gazdasági versengés.pdf

(The Economist November 18th 2023)

 

 

Hátborzongató élmény:

Gáll Péter rekonstruálta az 1190-es évekből származó, tehát több mint 800 éves HALOTTI BESZÉD ÉS KÖNYÖRGÉS korabeli hangzását:

 

 

 

 

 

Gáll Péter: A halotti beszéd eredeti hangzása

 

 

A szöveg és a hangzás értelmezésének műhelymunkája pedig itt olvasható:

Világhálós oldal

 

 

 

 

 

 

 

 

Barni. Kanalas Cini noteszfirkája


 

KLÍMAVITA: Klímahiszti vagy indokolt aggodalom?

Héjjas István időről-időről megírja, hogy a klímaváltozás nem emberi okokra vezethető vissza, és az ellene tett intézkedések nem csak feleslegesek, de károsak is, mert csökkentik a jólétet, terhelik a környezetet. A magyar szakirodalomban Miskolczi Ferenc és Szarka László képviselik ezt a nézetet, de felsorakozik mögéjük a Professzorok Batthyány Köre is.

Az orosz-ukrán háború kitörése óta világszerte – de különösen Európában – kifejezett ellenérzés tapasztalható a klímavédelmi intézkedésekkel szemben, mert egyes kormányok (főként a németek) a helyzetet azok bevezetésére próbálják meg felhasználni. (A hazai szűklátókörűség szülötte a „klímahiszti” kifejezés.)

Héjjas István legfrissebb tanulmánya alaposan elemzi az 1200-as évektől az 1800-as évekig tartó ún. „kis jégkorszakot”, és következtetéseit megtoldja azzal, hogy az eljövendő felmelegedéstől nem félnünk kellene, hanem örülnünk neki, mert az emberiség történetében a melegebb korszakok mindig kedvezőbbek voltak, mint a hidegek. (Na, ezt kellene beadni a sivatagos régiókban meg a trópusokon élőknek...)

Héjjas István: Kis jégkorszak és a globális melegedés.pdf

Én viszont minden ilyen alkalommal azzal riposztozok, hogy
- bizonyossággal nem állapítható meg, hogy a mostani felmelegedés mögött emberi tényezők állnak, vagy az természetes folyamat
- de az olyan pusztító következményekkel fog járni, hogy mindent meg kell tenni, hogy elkerüljük
- és – ez a legfontosabb – az ennek érdekében hozott intézkedések ugyanazok, amiket egy racionális gazdaság- és társadalompolitika érdekében kellene megtennünk. (KK)

Kiss Károly: A klímavédelmi intézkedések gazdasági és társadalmi racionalitása.pdf

 

 

Egy új világ teremtése fehérjékből

(A generatív MI alkalmazása új fehérjék létrehozására)

A Seattle-ben működő Fehérjedizájn Intézetben semmi sem lehetetlen: parányi robotokat, biológiai kompjútereket, a rák és a klímaválság elleni anyagokat terveznek szintetikus fehérjékből. Ez lesz a megoldás az emberiség nagy problémáira?

Az a néhány billió fehérje, amit eddig az evolúció kipróbált, eltörpül amellett, ami mesterségesen előállítható (több, mint ahány atom van az Univerzumban). A természetnek ezt a végtelenül nagy teremtő erejét csapolják meg a tudósok, és építenek fel egy fehérjékből álló új világot. Ezt a generatív MI segítségével teszik.

(Werkstoff der Zukunft. Der Spiegel Nr. 38, 2023. szept. 16, Johann Grolle – Kiss Károly ismertetése)

Kiss Károly: Jövővarázslat fehérjékkel.pdf

 

 

E számunk dala

Zóra (Kollár-Klemencz László) : Iszom a bort

 

 

 

 


2023 Karácsonyi szám


 

Milyen lesz a világ 2024-ben?

Milyennek látja a jövő évet az Economist, a világ vezető balliberális agyközpontja?

Amint a The Word Ahead 2024 c. mellékletet tartalmazó 2023. nov. 14-i Economist címlapján is láthatjuk, Trump sötét profilja árnyat vet a fél világra – valószínű megválasztását világméretű katasztrófának, és egyben a jövő év legfontosabb eseményének tartják. – Hát nem furcsa, hogy a világ vezető balliberális agyközpontja ennyire fél, sőt, retteg az amerikai nép demokratikus döntésétől? – E több mint 100 oldalas mellékletet négy téma köré csoportosítva ismertetem:

- Világgazdasági és világpolitikai fejlemények

- Az egyes térségek helyzete

- Átmenet egy karbonsemleges világba

- Mesterséges intelligencia, digitális forradalom.

(A MI kiemelését nem kell magyarázni; ugyanakkor más csúcstechnológiák –pl. a genetika, génsebészet – terén most nem várható ilyen, áttörés jellegű újdonságok születése.)

Kiss Károly: Milyen lesz a világ 2024-ben?.pdf

 

 

Botos Katalin: Elvesztett illúziók... Rendszerváltás, vagy rendszerváltozás?

Botos Kata a nemzetközi pénzügyek elismert szakértőjeként, banki tapasztalattal is rendelkező kutatóként csöppent az Antall-kormányba az MDF 1990-es választási győzelme után. Nemrég megjelent életrajzi kötetében olyan részletességgel ismerhetjük meg az első demokratikus kormány előtt álló gazdasági feladatokat, dilemmákat, hogy az még az akkori idők tanúinak is sok újdonsággal szolgál. (Én magam annak idején a szocialista gazdaságok kutatója voltam, a rendszerváltások gazdaságtanával különösen elmélyülten foglalkoztam, de mégis, csak most, 30 évvel később, az ő könyve nyomán világosodtam meg. – A kötetet az idei 6. számunkban ismertettük: https://utodaink-jovoje.hu/2023-6szam.php ) Képes összeállítása a rendszerváltás előtti időket, majd a kormányban töltött éveit eleveníti fel. (Kiss Károly)

Botos Kata: Elvesztett illúziók.pdf

 

Aczél Balázs: Mikor jó a kutatónak a mesterséges intelligencia?

Előadás a Pszichológia és mesterséges intelligencia: Új kihívások, új lehetőségek c. MTA konferencián, 2023. november 23-án, a Magyar Tudomány Ünnepén

Mi alapján lehet eldönteni, hogy a kutató, a hallgató használhatje-e a mesterséges intelligenciát? Milyen új készségek szükségesek ehhez? – A jövőben nem kell, hogy minden kutatást ember végezzen… Milyen szabályai vannak a „felelős” mesterséges-intelligencia-használatnak?

MTA-konferencia:

https://www.youtube.com/watch?v=kcGUtnAo7ys 1:23-tól kezdve

 

 

Botos Katalin: Európai gondok

Versenyképesség integrált monetáris és dez-integrált fiskális politika mellett?

Úgy tűnik, hogy Amerika felhagy eddigi piacgazdasági doktrínájával és elérkezett a szocialista gazdasághoz – legalább is, amolyan kínai módra... Hatalmas költségvetési összegekkel támogatja az egyes iparágakat. De mivel Európa – közös fiskális politika híján – nem képes versenyezni sem a kínai államkapitalizmussal, sem a változóban lévő amerikai gazdaságpolitikával – további térvesztés és lemaradás vár rá.

Botos Kata: Európai gondok.pdf

 

Utánközlés:

A világ egy klímaszkeptikus szemével

Lóránt Károly: A nagy felismerések kora (Magyar Hírlap, 2023. dec. 6.)

Már vagy harminc éve, amióta a nemzetközi tudós közösség és a nemzetközi szervezetek arra az álláspontra helyezkedtek, hogy van klímaváltozás és az antropogén jellegű, jelennek meg olyan vélemények, melyek ezt tagadják, és ennélfogva a klímapolitikai intézkedéseket is feleslegesnek, sőt, károsnak tartják.

A legcélszerűbb álláspont szerin-tem az, hogy elismerjük, a klímaváltozás antropogén jellege nem bizonyítható minden kétséget kizáróan, de mivel a bekövetkezése semmihez sem fogható tragikus következményekkel járna, úgy járunk el, mintha lenne, minden lehetséges módon védekezünk ellene. Ezt az álláspontot az is indokolja, hogy a klímavédelmi intézkedések döntően pozitívak, számtalan gazdasági és társadalmi haszonnal járnak… Folyóiratunk már többször foglalkozott ezzel a témával; lásd az Éghajlat és környezeti válság témakör 4. pontját: Vita a klímaszkeptikusokkal. (KK)

Lóránt Károly: A nagy felsimerések kora

 

Kommentálás: Megjegyzések OV svájci előadásához, melyet a Weltwoche ünnepségén tartott

Miniszterelnökünk beszédei igazi intellektuális csemegék: mind elemzései mélységét, mind iránymutatását, jövőbelátását tekintve. 2023. nov. 22-i előadásának témája: Európa elvesztette önrendelkezési képességét. Amit erről mondott, azzal alapvetően egyetértek. de két tekintetben fenntartásaim vannak.

Kiss Károly: OV svájci előadása.pdf

 

 

 

E számunk dala

Cliff Richard: Mistletoe and Wine

 

 


TANULMÁNY

Botos Kata - Kiss Károly:

Gazdaság- és társadalom-politikánk konstruktív elemzése

A Fidesz-kormány 2010 óta folytatott sikeres gazdaságpolitikája inflációs robbanásba torkollott. Ennek nem annyira az orosz-ukrán háború az oka, hanem az, hogy hosszú időn át kedvező volt a nemzetközi "kamatkörnyezetet", és azt a kormány jól kihasználta, de az a háború és több más tényező hatására megváltozott. Az infláció legfontosabb, bár nem kizárólagos magyarázó tényezője a devizahiány. A gazdaságpolitikát most át kell szabni, az új feltételekhez kell igazítani.

Botos Kata - Kiss Károly: Gazdaság- és társadalompolitikánk konstruktív elemzése.pdf

 

Hozzászólások:

Szentes Tamás: Futólagos megjegyzések a konstruktív kormánykritikához.pdf

Kiss Károly: Válasz Szentes Tamás észrevételeire.pdf

Botos Katalin: Sorközi megjegyzések Szentes Tamásnak.pdf