Újdonságok


Kína egyke-politikájának katasztrofális következményei
(szemlézés, Economist-cikkek alapján – Kiss Károly)

 

 

Az elmúlt évtizedek demográfiai politikája következtében a kínai népesség erősen elöregszik. A század közepére a 60 éven fölüliek száma 520 millió lesz. Ennek súlyos következményei vannak a gazdasági növekedésre (elapad a munkaerő utánpótlása), a nyugdíjrendszerre, és egyre költségesebb lesz az időseket ellátó intézmények állami finanszírozása. Továbbá: az elöregedő népességet a tömeges demencia és Alzheimer-kór fenyegeti. (Az idős népességnek máshol is hasonló egészségi problémái vannak, de Kína esetében ez egy sor ok miatt nagyobb súllyal fog jelentkezni.)

Kiss Károly: A kinai egykézés következményei.pdf

 


Botos Katalin: Az EU választások környékén…

Messze van az európai integráció az Európai Egyesült Államok ideálképétől. Márpedig ezt igyekszik elérni Brüsszel. Külpolitikában, belpolitikában egyaránt. Hazánk esetében a külpolitikai nézeteinek ránk erőltetése – minden eszközzel – , világosan mutatja, minek szeretné tartani magát.

Botos Katalin: EU-választások környékén.pdf


MI-KALEIDOSZKÓP

 

Kiterjed-e a személyiségi jogunk a hangunkra? Scarlett Johansson esete az OpenAI-jal
(Der Spiegel Nr. 22 / 25.5.2024, Andreas Bernard)

Scarlett Johansson az OpenAI virtuális asszisztensének hangjában a sajátját véli felfedezni és ezért jogi lépéseket tett. A kérdés szélesebb implikációi: Kiterjed-e a személyiségi jogunk a hangunkra? És, tágabb értelemben: Lefordítható-e egy ember digitális adattömeggé, melyet aztán kompjúterek használnak fel és tetszés szerinti figurákká, jelenségekké változtatnak át?

 

A MI következő top-modelljei. A nagy nyelvi modellek (LLMs) meghaladásához frontális áttörésekre van szükség
(The Economist April 20th 2024: AI’s next top model)

A legsúlyosabb akadály az adatbázis elégtelensége. De szükség van jobb hardverekre és jobb algoritmusokra is. A fejlesztésekbe óriási pénzeket fektetnek be. Az OpenAI a Microsofttal közösen egy 100 md dollár (!) nagyságú befektetést tervez adatbázis létrehozására. (Összevetésül: Amerika legutóbb 62 md dolláros fegyverszállítási segélyt szavazott meg Ukrajnának. A magyar GDP éves nagysága 180 md dollár.) Mindazonáltal a közeljövőben nem várható egy olyan áttörés, mint amit a ChatGPT megjelenése jelentett.

 

Beleszól-e Európa a generatív MI-k versenyébe?
(Der Spiegel Nr. 22 / 25.5.2024: Retter oder Verräter? – Alexander Demling)
 

Az elmúlt években a MI fejlesztésébe invesztált összegek Amerikában nagyjából a felét teszik ki annak, amit a világ többi része erre fordít. (Tehát úgy is mondhatjuk, hogy Amerika az összes befektetésből egyharmaddal részesedik. Európa azonban ebben a versenyben szinte sehol sincs. Két említésre méltó európai cég van: a párizsi Mistral AI és a német Aleph Alpha. Meg-alakulása után egy évvel azonban a Microsofttal kötött szerződés folytán már az amerikai cég a Mistral AI legnagyobb tőkebefektetője, és ezt az európaiak árulásnak tekintik.

Kiss Károly: MI-kaleidoszkóp 2024 június.pdf

A mesterséges intelligenciával foglalkozó, folyóiratunkban eddig megjelent cikkek, írások itt olvashatók: Az új technológiák

 


EURÓPA LEMARAD A TECHNOLÓGIAI VERSENYBEN

A globális főszereplők versenyében Európa egyre inkább lemarad.

 

 

 

 


A K+F kiadásokban már Kína is megelőzi. (Ide sorolják a szoftverfejlesztést, az IT hardverét, az autógyártást, a gyógyszeripart és biotechnológiát, az elektronikus eszközöket.)

 

 

 


A találmányok számát tekintve az elmúlt húsz évben Kína a nulláról az élre tört, megelőzte az USÁ-t is. Az EU27-ek görbéje 2010 óta stagnálást mutat, még Japán is megelőzi.

 

 

 

 

 

 


A tiszta technológiák (nap, akkugyártás, szélenergia) exportarányának tekintetében magasan Kína vezet; az EU30-ak itt jelentősen megelőzik Amerikát és Japánt is.

 

 

 

 

 

 


A kockázatitőke-finanszírozásban is USA – Kína – Európa a sorrend. (Az érintett területek: biotechnológia, MI, automatizálás-robotika, nanoanyagok, kompjútertechnológia.) Amerika különösen kiemelkedik a biotechnológiában.

 

 

 


Ha csak a MI fejlesztésébe irányuló kockázatitőke-befektetést nézzük, itt Amerika vezető szerepe kimagasló és Kína jelentősen lemarad. Említésre méltó még az Egyesült Királyság, Németország és India teljesítménye.

 

 

 


A munkatermelékenységben 2001 és 2022 között Amerika vezet Európával szemben, bár volt egy időszak (2013-2019) amikor Európa átvette a vezetést-

 

 

A diagramok forrása: Der Spiegel Nr. 21 / 18.5.2024. Ein Kontinent wird abgehängt. (Tim Bartz et al.) és Der Spiegel Nr. 19 / 4.5.2024 ( Gespräch mit Harold James)


Kiss Károly: Atlantisták korlátoltsága – levél egy régi barátnak

Dobozi Istvánnak írt levelemben mai világunk legfontosabb jellemzőiről mondok véleményt. Amerika szerintem – és mérvadó vélemények szerint – már nem demokrácia. Ezért idejétmúlt az az atlantista felfogás, hogy Amerikát mindenben követni kell. Nyugat-Európa pedig egyre jobban degenerálódik. A normalitást ma egyre inkább Kína jelenti – és hát mi, Magyarország (bármennyire is nagyképűségnek tűnik e kijelentés).

Kiss Károly: Atlantisták korlátoltsága.pdf


 

KÉRDEZZ – FELELEK

 

 

 

Botos József – Botos Katalin: Megválaszolatlan kérdések

Ebben a lassan-lassan háborúpártivá váló Európában a június 9-i EU-választások tétje óriási. De ugyanakkor önkormányzati képviselőkre is szavazunk. És számtalan olyan fontos kérdés van, melyek életünket hosszú távon, vagy éppenséggel a mindennapok során is befolyásolják… és amelyek sokszor elkerülik a politika figyelmét.

Botos József - Botos Katalin: Megválaszolatlan kérdések.pdf

 

Botos Katalin: Válasz-féle, saját kérdéseinkre

Konkrét kérdéseinkre nem külön-külön válaszokat adunk, hanem megvilágítjuk azokat a témákat, jelenségeket, melyek ismeretében megfogalmazhatók a helyes válaszok, megérthetők mindennapi gondjaink. Így tárgyaljuk a demográfiai folyamatokat, az oktatás és az egészségügy helyzetét, a humán szféra finanszírozásának gondjait és történelmi okait, a környezetvédelem és vízgazdálkodás helyzetét és végül a politikai érdekképviselet, a képviselők kiválasztásával kapcsolatos teendőket.

Botos Katalin: Válaszféle - saját kérdéseinkre.pdf


2024/6. szám, május 27.


Az új gazdasági világrend – A liberális nemzetközi rendszer lassan szétesik

(The Economist May 11th 2024, Kiss Károly ismertetése)

Azokhoz a teljesítményekhez fogható eredmények, amelyeket a liberális kapitalizmus a ’90-es és a 2000-es években elért, még nem születtek a történelemben – írja az Economist. Ezt az értékelést pontosítani kell. A liberális kapitalizmus a világkereskedelem intézménye-inek a működtetésével járult hozzá a sikerhez, de a világgazdaság fellendülésében a Kínában, korábban pedig a Dél-Koreában és a délkelet-ázsiai kistigrisekben alkalmazott aktív állami gazdaságpolitika és az államkapitalizmus is jelentős szerepet játszott.
A szétesésre utalnak az egyre gyakrabban alkalmazott szankciók, Amerika és Kína gazdaságfejlesztő támogatásai (melyek torzítják a szabad kereskedelmet), a nemzetközi kereskedelem intézményrendszerének az erodálódása és a külföldi tőkebefektetések jelentős visszaesése. A dollárnak mint elszámolási rendszernek már vannak kihívói, de a tartalékképzésben megőrizte vezető szerepét.
Az Economist csak jelenségeket tárgyal, semmilyen magyarázattal nem szolgál. Én a globális világgazdasági rendszer szétesésének fő okát abban látom, hogy Amerika minden áron meg szeretné akadályozni Kína előretörését. Amerika nem érdekelt egy olyan világban, melyben nem ő a főszereplő, egy olyan globális gazdaságban, mely elsősorban nem az ő érdekeit szolgálja.

Kiss Károly: Szétesik a liberális világgazdaság.pdf

Magyar Nemzet: A szétesés jeleit mutatja a világgazdasági rendszer


 

 

Ajánló (Hvg 2024. május 9.)

Nagy Gábor:
Hármas kétség

 

 

"Az USA az infláció-csökkentő törvény protekcionista intézkedéseivel, illetve a kínai elektromos autókra kivetett 25 százalékos dömpingvámmal, valamint az amerikai csúcstechnológia megtagadásával védekezik a hagyományos kínai termékek exportoffenzívája ellen. Kína Európa felé fordult, amely a legnagyobb kereskedelmi partnerévé vált."

 


Botos Katalin – Botos József: Reálbérek és gazdaságpolitika

 

„A reálbérek három évtizede” címmel tart a Magyar Közgazdasági Társaság internetes konferenciát. Hozzászólásunkban azonban többről, és hosszabb időszakról van szó. Mondanivalónk a bérek és a politika kapcsolatát vizsgálja, gyakorlatilag 60 évre visszamenőleg. A súlypont kétségtelenül a rendszerváltás után eltelt időszakon van, de nem lehet igazán érteni mondanivalónkat az időben mélyebb visszatekintés nélkül.

Botos Katalin - Botos József: Reálbérek és gazdaságpolitika.pdf


The curse of genius – A zsenialitás átka (ismertetés)

The Economist, March 23rd 2024: A special edition on intelligence and the brain

E válogatás az alábbi témákat tartalmazza:
- Milyen hátrányokkal jár a gyermekkori zsenialitás
- Az emberi tudás szét van szóródva az emberi agyakban. Valójában sokkal több tudás birtokosának képzeljük magunkat, mint amennyivel egyénileg rendelkezünk
- A csodagyerekek felkutatása és speciális oktatásuk
- Daniel Dennett materialista filozófus magyarázata a tudat kialakulásáról
- A MI létrehozása során kifejlesztett eljárások segítségünkre vannak az agykutatásban
- A „homo naledi” felfedezésének tudományos eredménye: a kisebb méretű agyú ősember is rendelkezett a homo sapiens tulajdonságaival
- Az emberi agy életciklusa

Kiss Károly: A zsenialitás átka.pdf


Berkes András: Angelus Novus

 

 

 

 

Akkoriban festettem (2005-ben), amikor már volt bennem annyi töltés, hogy akár meg mertem hívni ezt az angyalkát, aki – a képen láthatóan – félénken közeledik és tétova. Dolgát illetően igyekszik ZAJT csapni. Aztán amint az idő igazolta, jókor hívtam e "művészi" találkára. Később egyéb "szellemlények" is sorban álltak. Néhányukat megfestettem, mások várólistára kerültek.

 


Kiss Károly: Chipek és hajszálak - Információtechnológiai információk

 

 

← Ez áll a Moore-törvény hátterében

 

 

A hajszál 1400-szor vastagabb a 0,05 mikrométeres tranzisztornál →

 

(Az ábrák forrása: Der Spiegel Nr. 18. 27.4.2024: Die Wundermaschine - Marco Evers)

 

Ma a világ 10 legnagyobb tőkeerejű vállalata a szaud-arábiai olajcég kivételével mind amerikai; az Aramco, Warren Buffett holdingja, Elon Musk Teslája és az Eli Lilly gyógyszergyártó kivételével pedig az információtechnológia a profiljuk. Nincs köztük egyetlen egy bank sem!

Kiss Károly: Információtechnológiai információk.pdf


 

Botos Katalin: Az öntözéses mezőgazdaság szükségessége

Honmentő dédapáink áldozatos tevékeny-ségének köszönhetően a 19. században, a reformkor idején a folyamszabályozásokkal, a magyar kubikusok tiszteletre méltó munkájával 6,3 millió kat. hold mezőgazdasági termőterületet nyert az ország! Most más veszély fenyeget; a talajvíz alacsony szintje miatt a mezőgazdasági termelés egyre nehezebbé válik az Alföldön – pedig a mezőgazdasági termékek változatlanul fontos szerepet játszanak a magyar gazdaságban. Most hasonló, csak ellenkező előjelű hőstettre lenne szükség: az Alföld csatornázására.

Botos Katalin: Öntözéses mezőgazdaság.pdf

Kovács Kálmán Árpád: A magyarországi folyószabályozások országos politikai determinánsa 2. (Magyar Hírlap 2024. május 4, utánközlés)
1867–68 fordulóján a magyar kormány elé három olyan integrált csatornaépítési projekt került, amely a magyar gazdaságtörténetet akár alapjaiban is megváltoztathatta volna. Készen voltak azok a helytartótanácsi csatornázási tervek, amelyek a Tisza völgyében a hajózási célt összekötni szándékoztak a mentesített árterületek nagymérvű öntözésével. Ezek azonban nem valósultak meg, mert a reformkor utáni kormányok a vasútépítésre helyezték a hangsúlyt.
A hazai folyószabályozások terve a kiegyezés után

 


 

 

 

Kiss Károly: Gondban a kínai VW

(Spiegel-cikk ismertetése)

 

A VW-nek két közös vállalata van Kínában Ezek korábban óriási nyereséget termeltek a VW számára, 2014-2016-ban több, mint évi 5 milliárd eurót. (Összevetésül: 2022-ben a cég összes nyeresége 22,5 md euró volt.) Azóta ez fokozatosan csökken, 2023-ban 2,6 md volt, 2024-ben pedig becslések szerint 2 md alá esik.

2023-ban a hazai BYD mögött a VW még a második legnagyobb autógyártó volt 10 százalékos részesedéssel (a robbanómotoros járművek gyártásában elfoglalt magas részaránya miatt), de az elektromos autók piacán már csak 3 százalékos az aránya. Megelőzi a BYD, a Tesla, az Alon, a Wuling és a Nio. A VW számára létfontosságúak kínai közös vállalatai.

Kiss Károly: Gondban a kínai VW.pdf

 

 

 

 

 

 


Kaszás Gábor kiváló összeállítása az autóiparban végbemenő változásokról:

Európa tudja, hogy Kína kezében a nyerő lapok, mégis all int mond

(Index 2024 ápr. 13. – utánközlés)

A több mint 150 ezer főt foglalkoztató magyarországi járműgyártás súlya tavaly 25,5 százalék volt a feldolgozóiparon belül. Az akkumulátorgyártással, a hozzá kapcsolódó kutatás-fejlesztéssel, az akkumulátor-újrahasznosítással, valamint a villamos berendezések gyártásával együtt a hazai ipari termelés egyharmadát adhatja 2030-ra. „A hazai ipar egyik legerősebb lába az autógyártás. Ezért fontos a 2035 utáni állapotokhoz igazítani a gyártást, hogy a későbbiekben is versenyképesek legyünk. Magyarország exportjának közel 25 százalékát az akkumulátor- és járműkivitel adja.”

Kaszás Gábor: Az autóiparban végbemenő változások

 

 

Sokatmondó üzenet (karcolat )

Ennek a szimpla kis grafikonnak számunkra nagyon sokatmondó üzenete van. A tízéves amerikai államkötvények kamata fokozatosan emelkedik, most 4,7%. (The Economist April 20th 2024)
Gazdaságpolitikánk ezekben az években nagyméretű költségvetési túlköltekezéseken alapszik. A külső finanszírozása pedig egyre drágább lesz. A Botos Katalinnal írt tanulmányunkban bemutattuk, hogy a fejlett országokban mik azok a tendenciák és okok, amik miatt a költségvetési hiányok növekedésével és fennmaradásával kell számolni, és ez a külső finanszírozás drágulását okozza számunkra is hosszú távon. (KK)

Botos Kata - Kiss Károly: Gazdaság- és társadalompolitikánk konstruktív elemzése.pdf (6-7. old.)

 

 

Kiss Károly: Holobiont / metaorganizmus (az élőlények újfajta felfogása)

(Economist-cikk ismertetése)

Az élőlények – az egysejtűektől kezdve a legkomplikáltabb szervezetekig – mikro-organizmusokkal élnek együtt (baktérium-okkal, gombákkal, archeákkal és pro-tisztákkal), melyek valamilyen funkciójukat segítik elő, valamilyen szolgáltatást végeznek számukra. Thomas Bell ezért javasolja a holobiont megnevezést (ahol a holo összességet jelent). Az újfajta felfogás tehát nem úgy tekinti az élőlényeket, mint amelyek egy megtermékenyített petesejtből fejlődnek ki, hanem mint amelyeket különféle komponensek alkotnak.

Kiss Károly: Holobiont - az élőlény újfajta felfogása.pdf

 

 

Csikvári F. András: A bevándorlók integrálása Nagy-Britanniában sikersztori

Az Economist szerint az Egyesült Királyságban a bevándorlók integrálása sikersztori, és ajánlható más országoknak is. Nagy-Britannia – anélkül, hogy észrevenné – a bevándorlók nemzetévé vált. Külföldi születésű lakóinak aránya magasabb, mint az Egyesüt Államokban. Egy másik meglepetés: a bevándoroltak nagyon jól asszimilálódnak. Ennek két döntő oka van. Az egyik a nyelv. A bevándorlók zöme már eleve angol nyelvtudással érkezik (volt angol gyarmatokról), és szivesen tanul angolul. A másik: Nagy-Britannia nem engedi be korlátlanul a migránsokat. A bevándorlók szabályosan, előzetes elbírálás után, vízummal érkeznek az országba. Azaz kiszűrik azokat, akik csupán a szociális támogatások kihasználása végett akarnak betelepedni. Így a bevándorlók zöme képzett, dolgozni akaró és tudó ember. (A Nyugat-Európát elárasztó migráns-özön – bár kisebb mértékben – Nagy-Britanniát is érinti, de ezt az angolok nem áldásként, hanem kiküszöbölendő rosszként kezelik.)

Csikvári F. András: A brit bevándorlási politika sikersztori.pdf

 

Mindennapjaink / Beliczay Erzsébet

A mesterséges intelligenica a mezőgazdaságban: a precíziós permetezés a jövő?

Borúlátó vagyok az AI gyors előretörését illetően. Az a vegyszermennyiség, amit megspórolhatunk, nem ellensúlyozza a negatívumokat, potenciális veszélyeket, de több a semminél. Nekem a "korszerű" mezőgazdaság több okból is a begyemben van. Mind a földterületek növekvő bekebelezése, mind a vegyszerezés csökkenti a beporzók egyedszámát. (Most ezt a beporzási hiányt is drónokkal kívánják ellensúlyozni.)

Beliczay Erzsébet: A precíziós premetezés a jövő?.pdf

 

E számunk éneke - Pünkösdre tekintettel - egy IX. századi gregorián:

Veni Creator Spiritus

Veni Creator Spiritus

 

 


2024/5. szám, április 25.


 

Andrea Komlosy: Work: The last 1,000 years. (A munka elmúlt ezer éve)

Botos Katalin könyvismertetése (utánközlés: Magyar Tudomány 184(2023)10, 1332–1335)

Andrea Komlosy könyve a történelem gazdasági vonatkozásait az élőmunka oldaláról mutatja be. Külön érdekessége, hogy Közép-Európából kitekintve elemzi a világtörténelmet és a világgazdaságot. A nagyobb lélegzetű világgazdasági és történeti elemzések ugyanis rendszerint nyugati, angolszász szempontból fogalmazódnak meg.
Hat nagy történelmi korszakban vizsgálja a munka fogalmát és a munkaviszonyok alakulását. A vizsgált időszak szempontjából kiemelt esztendők: 1250, 1500, 1700, 1800, 1900 és a 2000-es évek. Lényegi megállapításaival izgalmas módon járul hozzá az összehasonlító gazdaságtörténet eredményeihez. Különösen tanulságos lehet magyarországi olvasói számára a keleti uniós országok bérhelyzetének feltárása. Ez utóbbi vizsgálati területet célszerű lenne további elemzések tárgyává tenni. (A szerző magyar gyökerekkel rendelkező, bár a magyar nyelvet már nem beszélő osztrák professzor.)

Andrea Komlosy Work: The last 1,000 years.pdf

 

 

Mi lesz itt 2070-ben? (karcolat)

2070-ben a felmelegedés miatt kb. 560 millió, a szubszaharai övezetben élő afrikai számára az élet elviselhetetlenné válik. Ebből messze a legnagyobb mértékben – 325 millióval – Nigéria részesedik majd.

(The Economist April 6th 2024)

Ez a tömeg nyilván el fog vándorolni. De az elvándorlás már azt megelőzően elkezdődik (sőt, már egy idő óta tart is). Nigéria népességét 2050-re 380, 2100-ra 550 millióra becsülik (a világ 3. legnépesebb országa lesz India és Kína után). Így hát az elvándorlásnak szinte kimeríthetetlen utánpótlása lesz…
Európa három dolgot tehet: (1) korlátlanul beengedi az elvándorlókat, (2) bezárkózik, és ekkor a migráció Dél felé, a többi afrikai országba irányul – ők emiatt komoly fejlesztésekre és segélyekre szorulnak majd, (3) amennyiben a klímaváltozás antropogén jellegű, a fejlett világnak mindent meg kell tennie, hogy azt mérsékelje… (Ez erősen vitatott tudományos téma, eldönthetetlen, emiatt úgy kell viselkednünk, mintha az antropogén jellegű lenne.) (KK)

 

 

Yann LeCun, a Meta mesterséges intelligencia fejlesztéséért felelős vezetője szerint a mostani modellek csak szövegből tanulnak, ami alapvető gátja annak, hogy elérjék az emberi intelligencia szintjét. Szerinte a megoldást az a rendszer jelenti majd, ami a szöveg helyett videófelvételek és érzékelők alapján tanulmányozza és érti meg a fizikai világot. Ez vezethet oda, hogy a gépek végül felülmúlják az emberi intelligenciát, ám szerinte ide csak nagyon sokára fogunk eljutni. (hvg.hu 2024 ápr. 15.)

Yann LeCun: Mikor múlja felül a MI az embert?.pdf

 

 

Bezegh András: Körforgásos gazdaság

(utánközlés: Magyar Kémikusok Lapja különszám, 2020 dec.)

A természet nem termel hulladékot. Minden élő-lény egy másiknak vagy a tápláléka, vagy a raga-dozója, elfogyasztója. Az egyensúly folyamatosan megbomlik és automa-tikusan helyreáll: egy elszaporodott fajnak az ellenségei, a fogyasztói is elszaporodnak, és fordít-va. Az emberi tevékeny-ség azonban lépten-nyomon megbontja a természet egyensúlyát, és azt nem követi auto-matikus helyreállás. Az ideális megoldás az lenne, ha a gazdaság is a természet körfolyamataihoz hasonlóan működne.

Bezegh András: Körforgásos gazdaság.pdf

 

 

 

 

Sajnos, az utóbbi években elakadt a felzárkózásunk

(Hvg 2024 ápr. 4.)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ebbe az indiszkrét, gusztustalan Magyar Péter-ügybe jóizlésű ember nem üti bele az orrát. - Vagy mégsem csak magánügyről lenne szó? Thürmer Gyula véleménye (utánközlés)

Thürmer Gyula: A Magyar Péter-ügy háttere.pdf

 

 

Gazdasági potenciál, hadikiadás, fegyverexport (karcolat)

(The Economist October 28th 2023 és March 16th 2024)

Akinek kétségei lennének, hogy miért védi oly elszántan Amerika a békét és a demokráciát a világ minden táján, ha kell, fegyveres beavatkozással is – és erre állandóan szükség van – az pillantson e diagramokra. Amerika a világ GDP-jének a 25 százalékát állítja elő, a katonai kiadásokban 36 százalékkal, a fegyverexportban pedig 42 százalékkal részesedik.


A MESTERSÉGES INTELLIGENCIA: HALÁLOS VESZÉLY VAGY ANTROPOLÓGIAI ÖSSZETEVŐNK?

E kiterjedt vitából most néhány kompetens, köztük szélsőséges véleményt idézünk. Stephen Hawkingét, Mo Gawdat-ét, aki korábban a Google egyik vezetője volt, Ray Kurzweil-ét, aki az informatika filozófiai művelésének talán legnagyobb alakja és Bernard Stiegler kortárs francia filozófusét.

Kiss Károly: Halálos veszély vagy antropológiai összetevő?.pdf

 

Stephen Hawking:

A mesterséges intelligencia létrehozása az emberiség történelmének legnagyobb eseménye. De sajnos, lehet, hogy ez lesz a legutolsó, hacsak nem tanuljuk meg, hogy hogyan kerüljük el a kockázatokat. Az egyre fejlettebb MI uralma alá hajthat bennünket oly módon, amit el sem tudunk képzelni. A szuperintelligens MI lehet a legjobb dolog, ami velünk történik, de lehet a legrosszabb is. Előre kell gondolkodnunk, terveznünk, mert lehet, hogy csak egy esélyünk lesz. Jövőnk versenyfutás az általunk létrehozott technológiák és azok felhasználása között. Tegyünk róla, hogy győzzön az emberi bölcsesség.

Stephen Hawking: AI could spell end of the human race

Stephen Hawking: Creating AI Could Be the Biggest & Last Event in Human History

 

Mo Gawdat:

A MI az emberiséget érő valaha volt legnagyobb kihívás. Nem az eljövendő 20-30 évben, hanem a következő néhány évben. Csak addig lesz szabályozható, amíg okosabb nem lesz nálunk. Teljesen megváltoztatja, felforgatja majd az életünket.

Mo Gawdat: AI is more dangerous than climate change

 

Ray Kurzweil:

Ray Kurzweil informatikus-filozófus nem lát ilyen veszélyt…. Ő a „szingularitás” hirdetője: amikor a kulturális evolúció pályáján haladó ember megalkotja a „technológiát”, majd összeolvad vele. Ez azonban nem lesz „kötelező”. Példabeszédeiből kitűnik, hogy mint ahogy nem szűnt meg minden egysejtű és baktérium, amikor kialakultak a többsejtű élőlények, úgy a „hagyományos” homo sapiens előtt is meg lesz a választás lehetősége. (Ugyanezen a véleményen van James Lovelock is.)

(Lásd: A szingularitás küszöbén. Amikor az emberiség meghaladja a biológiát; Ad Astra, Bp., 2013)
(Lovelock Novacene c. könyvének ismertetését lásd az "Új technológiák" témánál, a Mesterséges intelligenciánál)

 

Bernard Stiegler:

Stiegler szerint a technikát antropológiai alkotóelemnek kell tekinteni. Az ember véletlenszerű önmozgás, az evolúció eredménye, melyből hiányzik a lényeg; és a lényeget éppen a „technicitás” adja. Az ember az egyetlen olyan élőlény, mely mesterségesen kialakult tulajdonságokkal rendelkezik, a technika nélkül nem vált volna emberré. Stiegler az eszközhasználatot tartja alapvető fontosságúnak, felelevenítve a marxi hagyományt. Sőt, ezt tekinti az ember lényegének. Ebből a felfogásból az következik, hogy az ember által létrehozott mesterséges intelligencia nem valami külső rossz, külső fenyegetés, hanem éppenséggel emberi mivoltunk lényegéhez tartozik.

Kiss Károly: A technika eszköz vagy emberi lényegünk?.pdf


Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

Féltett kincsünk: anyanyelvünk, magyarságunk hordozója, lelke. Tudjuk, hogy más nyelvekkel összehasonlítva különösen a mozgást kifejező igékben végtelenül gazdag. De ennyire? – Hallgassuk meg Gyimóthy Gábor versét… – ki gondolta volna? (Bolya István olvasmány-ajánlata)

Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

Gyimóthy Gábor honlapja: Gyimóthy

 


Berkes András: A ravaszdi szeretői

 

 

 

A ravaszdinak több élete, a festő számára több alakja is van. Ami nem teljesen "érthető" miért róka, vagy hasonló? 50 évesen magam is megtapasztaltam a ravaszság alakjait, férfiként a nőben, a társban. A szerelemben, melynek csalafinta volta úgy hatott rám, hogy szinte megzavarta a színérzékemet is, a tónusokat telt "tömör" szinekre váltottam. Megjelenik a fekete, melyet a "szakma" nem tekint színnek, és gyakran a fehér. Expresszív korszakom kedves emlékei lettek. Ma már megnyugtatnak, ilyen is volt!


 

Szentes Tamás: Elszalasztott lehetőség


Néhány kérdés és megjegyzés Botos Katalin “Katonabánat. Gondolatok a háborúról” című
és Gazdag László “Már az eszkimó szín?” c. írása kapcsán

A rendszerváltás idején nagyon nagy hibát követtek el a „rendszerváltó”, illetve hatalomra kerülő politikusok az által, hogy Nagy Imre és kormánya végakaratával ellentétben, azt feledve vagy megtagadva, és a kedvező nemzetközi körülmények ellenére is elmulasztották hazánk semlegességét törvénybe iktatni és ahhoz az ENSZ jóváhagyását, illetve garanciáját kérelmezni. (A még Gorbacsov-vezette Szovjetunió is elfogadta volna azt, a Nyugat meg így honorálhatta volna az 56-os forradalmunkat és a rendszerváltást megelőző vasfüggöny-lebontást.)
Ha az 1990-es évek elején hazánk semleges országgá vált volna, akkor erre nemcsak valóban büszkék lehetnénk most, hanem akkor létrejött volna egy olyan nyugat-keleti semleges blokk (Svájc, Ausztia és Magyarország) Közép-Európában, amelyhez minden bizonnyal Lengyelország és példája nyomán alighanem Csehország és Szlovákia is csatlakozott volna, és így a már semleges Svédországgal és Finnországgal együtt egy észak-déli semleges zóna is kialakulhatott volna. Ez biztosíthatta volna Európában a tartós békét.
Utólag persze könnyű bölcsnek lenni, de azért a tanulságot levonni, nevezetesen a fegyverkezés és háborús konfliktusok ellenében, valamint az általános, különösen a hadászati leszerelés, a demilitarizáció és semlegesítés vonatkozásában még nem késő! A „Si vis pacem para bellum!” legfeljebb csak a múltban igazolhatta, többnyire akkor is apologetikus módon, a fegyverkezést, de ma már ez lenne a helyes jelszó: „Si vis pacem, para pacem!”.
(Botos Katalin írása húsvéti, Gazdag Lászlóé pedig idei 2. számunkban jelent meg)

Szentes Tamás: Elszalasztott lehetőség.pdf

 

A gyógyítás jövője: folyamatos gyógyszerszedés helyett egyszeri génterápia

(A génszerkesztés a súlyos betegségek gyógyításának szolgálatában)

(A Spiegel interjúja Jennifer Doudnával – Nr. 51, 2023)

2012-ben egy olyan felfedezés történt, amely a génmódosítást technikailag szinte pofon-egyszerűvé és az előző gyakorlathoz képest összehasonlíthatatlanul pontosabbá tette. Ezt a kívülállóknak teljességgel érthetetlen CRISPR/Cas9 szó-rövidítésű módszernek nevezik, mely Jennifer Doudna és Emmanuelle Charpentier amerikai kutatók nevéhez fűződik. Ma már a géneket úgy szabdalják és ragasztgatják össze, mint ahogy egy film-rendező összevágja a felvételekből a kész filmet, vagy ahogy egy szerkesztő a word-ben átjavítja a kéziratot. Az új eljárást ennek megfelelően génszerkesztésnek nevezik, s a szakma a teremtés mámorában él.
A módszer lehetővé tenné, hogy pl. az emberi embrió génállományát a szülők kívánsága szerint módosítsák, annak megfelelően, amilyen tulajdonságokkal a szülők szeretnék felruházni megszületendő gyermeküket. De – hál’istennek – tudományos közmegegyezés van, hogy a „csíravonalba” nem szabad belenyúlni, azaz olyan genetikai változtatásokat nem szabad végrehajtani, melyek öröklődnének. – Mert milyen is lenne az ideális ember? Aszociális, mint a legtöbb zseni? Vagy a férfiak kékszemű, szőkehajú izomkolosszusok? A változatosság kiszűrése fajunk degenerálódásához vezetne… Ehelyett Doudna és a szakterület vezető tudósai arra koncentrálnak, hogy a módszert a tömeges betegségek, mint amilyen az Alzheimer és a rák gyógyítására használják fel.

Kiss Károly: A gyógyítás jövője.pdf

 

 

Bezegh András: Üzenet a mérnököknek

(Utánközlés. Mérnök Újság, 2024 március)

Az éghajlati és ökológiai változások arra kényszerítik a mérnököket, hogy újraértékeljék eddigi tevékenységüket, és innovatív megoldásokat találjanak az új kihívások kezelésére. Megnövekedett az igény a környezetbarát tervezési gyakorlatok iránt, a mérnökök igyekeznek csökkenteni projektjeik környezeti hatását. Az ellátási láncok természeti katasztrófák, vagy nemzetközi feszültségek által okozott megszakadása miatt újragondolják bizonyos anyagoktól és alkatrészektől való függőségüket. Hosszútávon rugalmasan kell tervezniük a kiszámíthatatlan éghajlati események miatt. Proaktív megközelítést kell alkalmazniuk a kockázatok csökkentése végett. Megújuló anyagokat kell felhasználniuk és az energiafogyasztást csökkentő technikákat.

Bezegh András: Üzenet a mérnököknek.pdf

 

 

A németeket egyre inkább idegesíti, hogy miért nem dolgozik a bevándorolók többsége?

(Der Spiegel Nr. 12 / 16.3.2024)

2020-ban a 2013 és 2016 közötti bevándorlási hullámmal érkező 18 és 65 év közötti (azaz munkaképes korú) bevándorló férfiak 55,1 százaléka munkanélküli volt! – Miközben a bevándorlás mellett hangoztatott legfontosabb érv a munkaerőhiány. (KK)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

E számunk dala:

Andelic Jonathan JOTA: Elhiszem még

Hol van a kéz

 

 

 


2024/4. szám, Húsvét


Botos Katalin: Nagyhétre

Már csak a népi vallásosság vékony szála kapcsolódik a Nagyhéthez. A Csongrádi Passió… A szertartások… Kicsiny hívő csapattal… A Húsvét a boltokban csak a bevásárlást, a konyhákban a sütés-főzést jelenti. Meg a wellness-helyek telítettségét. Hol van itt a szenvedés megdicsőülése…

Botos Katalin: Nagyhétre.pdf

 

A Nyugat felsőbbrendűségéről
Josephine Quinn: How the World Made the West (könyvismertetés)

A Nyugat embere meg van győződve arról, hogy az ő civilizációja, kultúrája fölötte áll a többinek, az övé a legfejlettebb. Josephine Quinn oxfordi brit történész tagadja a Nyugat felsőbbrendűségét. Fő tétele az, hogy a történelem nem osztható be, vagy választható szét különálló civilizációkra, mert ez tévútra vezet. „Nem a népek csinálják a történelmet, hanem a népek és a közöttük kialakult kapcsolatok együttesen.” Azaz: nem a civilizációk különállására, hanem együttműködésére, kapcsolataira helyezi a hangsúlyt.

Kiss Károly: A Nyugat felsőbbrendűségéről.pdf

 

 

Botos Katalin: Katonabánat. Gondolatok a háborúról

Mert „annyi bánat a szívemen, hétrét hajlott a hegyeken…” Nekem is, ha gondolkodni kezdek az emberi sorsokon. Hallgatom a reggeli híreket. Brüsszelben, Magyarország konstruktív tartózkodása mellett, elfogadták az Ukrajnának szánt segélycsomagot. Sodródunk a világméretű fegyveres konfliktusok felé. Pontosabban fogalmazva: sodornak bennünket efelé. És tehetetlenek vagyunk. Csak a szó az eszközünk. De hát „néma gyermek minden kismagyar, a nagyvilág nem érti a szavát” ( Kosztolányi). Még a magyar sem a magyart…. A közember a költőinket. Ahogy Babits tiltakozott az értelmetlen öldöklés ellen. Ahogy Ady könyörgött a győzőknek. Ahogy Gyóni Géza írt az üzérkedőkről. Ahogy a kabaré-szöveg írt a csatába menő Árva Pálról, aki elment a csatába, anélkül, hogy a szerelmet megízlelte volna. Vagy, ahogy a népdal szól a katonasorsról:

„Bajtárs, hogyha látsz elesni engemet,
szállj le lovadról, lőjj agyon engemet.
Vagy szuronyodat szegezd a mejjemnek,
ne hagyj sokáig szenvedni engemet.”

 

Botos Katalin: Katonabánat.pdf

 

 


Berkes András: Csodálatos halászat

 

 

 

 

 

Csodálatos halászat c képem azt ábrázolja, amint az Üdvözítő által kiválasztott PÉTER felesége ezt szóvá teszi: Miért mész el, egyedül maradok!

 

 


Kiss Károly: Kifulladóban a nagy amerikai kulturális forradalom?

Az elmúlt években az amerikai egyetemeken a nagy kínai kulturális forradalom retrója ment végbe. A ’60-as évek kínai egyetemistái lebegnek a szemem előtt, akik kezükben Mao ce-tung brosúrákkal hadonászva bírálták tanáraikat és kényszerítették őket megszégyenítő önkritikára és nyilatkozatok aláírására. Egy Legfelső Bírósági határozattal és DeSantis floridai kormányzó intézkedéseivel elkezdődött a kijózanodás. Írásomat azoknak ajánlom, akik Amerikát még mindig példaképüknek tekintik.

Kiss Károly: Kifulladóban a nagy amerikai kulturális forradalom.pdf

Magyar Nemzet: Ébredeznek az amerikai egyetemek

Károly Kiss: Is the great American cultural revolution suffocating?
In recent years, there has been a retro of the great Chinese Cultural Revolution in American universities. All this reminds me Chinese university students from the 1960s waving Mao Zedong borchures in their hands and criticizing their teachers and forcing them to humiliating self-criticism. With a Supreme Court decision and the actions of Governor DeSantis of Florida, sobriety has begun. I recommend my article to those who still see America as their role model.

Károly Kiss: Is the great American cultural revolution suffocating?.pdf

 

 

Pál Sándor Ede: ÉLETÉRZÉS/TUDATOS ÉLETVITEL ÉS A 6K MODELL

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A magyar életérzéssel – beleértve sajátomat is – sokat foglalkoztam egykori vezetőként, tanárként és szociális dolgozóként egyaránt. Könyvekre, tanulmányokra, elemzésekre, mások és saját tapasztalataimra hagyatkozva meg kellett állapítanom, hogy Magyarország nem tartozik a boldog, jó életérzésű nemzetek közé. Népességünk 60-65 %-a egészségi problémákkal küszködik, stresszes nyomás alatt nem igazán jó életérzéssel éli mindennapjait. Mindennek összetett okai vannak, lehetnek: anyanyelvi elszigeteltség, történelmi viharjaink, veszteségeink és az ezekből is eredő hátrányos transzgenerációs nemzedéki átöröklődések, széthúzó nemzeti álláspontok magas ego szinttel és a többi….

Pál Sándor Ede: A 6-k modell.pdf

 

 

Hipokrita életvédelem (kisesszé)

Alabama Legfelső Bírósága 2024 februárjában furcsa ítéletet hozott: megtiltotta a mesterséges (in vitro) megtermékenyítést. Az indok: az eljárás során több petesejtet termékenyítenek meg, a legalkalmasabbat beültetik, és a megmaradtakat elpusztítják, márpedig azokat is emberi lényeknek kell tekinteni. Vajon hol van az emberi élet védelmének a határa? … És az állatoké???

„Bátorítalak és buzdítalak benneteket: őrizzétek a természetet és különös gonddal óvjátok kis-testvéreiteket, az állatokat! Nem tárgyak ők, a Szent lélek lehelt lelket őbeléjük is! Így hát az állatoknak lelkük van – és helyük a Paradicsomban!” (II. János Pál pápa)

Kiss Károly: Hipokrita életvédelem.pdf

 

 

Túladagolás miatt 105 ezer halott (karcolat)

 

 

Az elmúlt évben Amerikában több, mint 105 ezren haltak meg kábítószer-túladagolásban. Ez több, mint a Vietnamban, Afganisztánban és Irakban elesett amerikai katonák száma. A fő felelős a fentanyl és a szintetikus opioidok, ezt követi a kokain, majd a receptre felírt opioidok, a heroin és a methadon.

Kiss Károly: Gyilkos kábítószerek.pdf

 

 

 

Rockenbauer Antal: Népakarat és pártakarat konfliktusa a népszavazásnál

Elvben a népszavazás a legdemokratikusabb érdek-érvényesítési forma, Magyarországon mégis szinte esélytelen érvényesíteni az országos ügydöntő népszavazást a mai szabályozás mellett. Ennek oka, hogy amikor konfliktus alakul ki a pártérdek és a közérdek között, akkor a kellő propagandagépezettel rendelkező pártok elérhetik, hogy ne legyen érvényes a szavazás. A jelenlegi szabályok szerint ugyanis többet ér a le nem adott szavazat, mint az egyértelmű állásfoglalás.

Rockenbauer Antal: Népakarat és pártakarat konfliktusa népszavazásnál.pdf

 

 

Buda László:

Hogyan hat a mesterséges intelligencia (MI) az emberek mentális egészségére és az önismereti/terápiás munkára? (utánközlés)

A mesterséges intelligencia (MI) rohamos fejlődése új távlatokat nyit az önismeret és a terápia területén egyaránt, lehetőséget adva arra, hogy az emberek szélesebb körben ismerjenek meg mentális egészségüket támogató forrásokat. Az MI képes arra, hogy értő és empatikus beszélgetőpartnerként funkcionáljon, megkönnyítve a kliensek számára a gyász, a szégyen, a bűntudat és egyéb mély lelki problémák feldolgozását. Bár az MI bevezetésével megnőhet a veszélye annak, hogy az emberek egy virtuális világba menekülnek – ami eltávolíthatja őket a valóságtól és az emberi kapcsolatoktól –, ha etikusan és tudatosan alkalmazzák, forradal-masíthatja az önismereti/ mentálhigiénés/ pszicho-terápiás munkát. - Lehet-e egy géppel őszintén beszélgetni? Hogyan tudja segíteni az MI az embert? Hogyan segíti az MI az érzelmek átélését? (Balogh Judith olvasmányajánlata)

(Megjegyzés az illusztrációkhoz: a mesterséges intelligenciát közkeletűen humanoid robotként ábrázolják; a valóságban az egy adathordozón lévő program.)

Buda László: Mesterséges intelligencia és pszichoterápia.pdf

 

E számunk dala: Magyarország

 

 

- Mennyi kedves arc; de Cipő, Somló Tamás, Balázs Fecó sajnos, ma már nincs köztünk

Van egy ország

 

 

 


2024/3. szám, március 12.


Az új katasztrófaelmélet

Richard Heinberg: "Wicked problems" (Vida Gábor olvasmányajánlata)

Egyre többen felismerik, hogy a jövőnkkel kapcsolatos gondokra valódi megoldás nincs. A „wicked problems” elnevezés 1973-ból származik Horst Ritteltől és Melvin Webbertől olyan komplex problémák megnevezésére, melyek homályosak és nincs „kockázatmentes” megoldásuk. Ha az ember elolvassa azt a 10 kritériumot, amit Rittel és Webber állított fel a „wicked” problémák beazonosítására, akkor nincs más hátra, mint a Teremtőhöz fohászkodni, hogy valahogy sikerüljön elkerülni a klímaválságot, a fajok kihalását, az erőforrások kimerülését, vagy a mesterséges intelligenciával járó szörnyűségeket. (Én magam, szekuláris humanista lévén, ilyenkor Madáchhoz fordulok: Ember küzdj, és bízva bízzál! – vajon mondott-e ennél bárki valaha is okosabbat?)
De Richard Heinberg olyan területekre is kiterjeszti katasztrófaelméletét, melyek a társadalom- és gazdaságpolitikával kapcsolatosak, és ettől kezdve már komolytalanná válik a dolog. Mert dilemmákkal lépten-nyomon találkozunk, melyeknek nincs optimális megoldásuk, de attól még nem dől össze a világ… (KK)

Richard Heinberg: Wicked problems

 

Kaslik Gyula: ELTÉRŐ VÉLEMÉNYEK A RÁKRÓL

A vezető felfogás szerint a rák kialakulása (karcinogenezis) olyan folyamat, ahol felborul a sejtosztódás normális szabályozása, és ezt a kromoszómákban véletlen hatásra létrejött mutációk okozzák. Otto Warburg, majd pedig Thomas Seyfried szerint azonban a rák úgy alakul ki, hogy a test valamely részén hypoxiás (oxigénhiányos) környezet jön létre, melynek hatására a sejtek a hagyományos, oxigént felhasználó légzésből átváltanak az ősi időkből megmaradt képességükre, a fermentációra (melynek során glükózból állítják elő a szükséges energiát). Az önjáróvá vált fermentatív energiatermelés, illetve a módosult állapotba került mitokondrium pedig a sejtosztódást szabályozatlanná, burjánzóvá, rákossá teszi.
Nagyon nem mindegy, hogy a rákkutatásra szánt milliárdokat melyik csapásirányba tereljük. Nem mindegy, hiszen a végső okot akarjuk megszüntetni, és nem a következményt kezelni. Az történik itt, mint oly sok más esetben is: van egy tudományos elmélet, ami dogmává szilárdult, és van egy feltörekvő elmélet, ami talán jobban képes magyarázni az adott jelenséget, és mégsem képes áttörni a dogmatikus rendszer építette falakat.
A rák természeti népeknél nem fordul elő. Gyors terjedésének okai egyértelműek: megváltozott táplálkozási szokásainkban keresendők. A gyanú árnyéka elősorban a telítetlen zsírsavakat nagy mennyiségben tartalmazó növényi olajokra esik.

Kaslik Gyula: Eltérő vélemények a rákról.pdf

A téma előzményei:

Fabó László: A rákkutatás váratlan, fontos eredményei.pdf

Thomas Seyfried: The SHOCKING NEW TRUTH About Cancer!

Kiss Károly: Korszakos eredmények a rák kezelésében.pdf

 

 

Sütő Zoltán: Történelmi lecke fiúknak (a szellemi alávetettségről)

Az Ez itt a kérdés minapi adásában Gulyás Istvánnak nem sikerült provokálnia a meghívott neves Amerika-szakértőket. Vitaindítója kezdő kardcsapása elől ugyanis, miszerint „Úgy tűnik, hogy a 2010-es évekig az Egyesült Államok gyakorlatilag a megoldása volt a világ problémáinak – azóta mintha a forrása lenne” a beszélgetőtársak – ha nem is finoman, és nem is elegánsan – elhajoltak, majdnem egészen a „nincs itt kérem semmi látnivaló” íztelen és szagtalan koncepcióig.
Ennyire nem sikerült abszolválni azt a minimális logikai képességeket igénylő szintet sem, hogy a történelemben olyan nagyhatalom még nem volt, amelyik katonai erejét a másik ország védelme céljából állomásoztatta volna annak területén? – Vagy nem óhajtunk szabadulni attól a nosztalgiától, amit ifjúságunk hajnalán Amerika a szabadság szimbólumaként jelentett? - Jaj annak az országnak, amelyik történészei csak ennyire képesek! Mert ez maga a szellemi alávetettség.

Sütő Zoltán: Történelmi lecke.pdf

 

 

Botos Katalin: Házam és hazám.
A hagyományról

Ház, házasság, haza, hagyomány. Ezek identitásunk meghatározó elemei. És ezeket akarják most el-venni tőlünk… A haza sem térbeli fogalom csupán. A haza az azonos identitással bíró emberek közös-sége, és ez az azonosság átível téren és időn. Ezért végtelen fontos a hagyományok tisztelete.

Botos Katalin: Házam és hazám.pdf

 

 

Megörökölt gyalázat

A Megörökölt gyalázat c. film a kommunizmus áldozataival kapcsolatosan az 1945-ben meggyalázott asszonyokról szól. Közép-kelet Európában szinte minden filmdíjat elvitt. Botos József is elbeszéli benne emlékeit, aki emléktáblát, szép domborművet állított városában, Csongrádon, az áldozatok emlékére. Ez az első köztéri képzőművészeti alkotás a témáról Magyarországon, s nagyjából Európában is. A kép felirata: "És az Isten letöröl majd szemükből minten könnyet."

film: Megörökölt gyalázat

index-beszámoló: Megörökölt gyalázat

 


Berkes András: A baba

Műtermem ablakában ült a Baba, és a környezete - úgy véltem - akkoriban meghatározta mindössze 22 évemet. Lányom akkor született, számtalan motívum szerkesztődött ebbe a konstrukcióba, amint aztán később is, sok minden, érzelem és látvány egyszerre és együtt. Még évekig őriztem a geometriát, melyet itt fellazítanak a foltok, és a fólián lévő szöveg. A baba mögötti ablakban nem üveg van, hanem egy fólia, a Patyolat vállalat csomagolója, azért is homályosabb mint az üveg. A bal oldalon meszelés nyomok. A baba nyakában horgolt körgallér van, ruhája bársony. Ez a "hiperrealista" korszakom egyik terméke.

 


Freund Tamás: A művészetek által gazdagított belső világ és az információrobbanás hatásai

(előadása a Katona József Könyvtárban, 2023)

A tudomány már rengeteg bizonyítékot tárt fel arról, hogy a művészeti katartikus élmények hogyan gazdagítják belső világunkat. „A katartikus élmények dopamint szabadít-anak fel az agy örömérzés központjában, ugyanazt a dopa-mint, amit a fajfenntartással kapcsolatos tevékenységek, evés, ivás, szexuális tevé-kenység szabadít fel” – jegyezte meg. De szakmai sikerek, sporttevékenység vagy művészeti alkotás közben is ezt a boldogságot érezhetjük. Épp ez a katartikus, művészeti élményekhez kapcsolódó öröm vész el, ha nem tudunk nyitottan, értő módon közelíteni a művészetek felé. Itt az oktatásnak alapvető feladata van. A zeneóra, a képzőművészet, a művészettörténet nemcsak nyitkottá tesz, rendszeres katarzis forrásai lehetnek.
„Ha túl sokszor van dopaminlöket, mint a kábítószer-használatnál is, akkor nem lesz elég dopaminreceptor az örömérzetközpontban, és normális, fiziológiai úton már nem jutunk örömhöz”. Vagyis egyre fásultabbak, céltalanok, alulmotiváltak, kiüresedettek lehetünk, ahogy azt már látjuk is magunk körül: beszélgetés vagy gondolkodás helyett mindenki a telefonját bámulja.
Persze az internetezést nem lehet betiltani, de kontrollálni kellene, és szelektálni az információk között. Az internettel vagy drogokkal kiváltott dopaminhatást, örömérzetet egyébként tökéletesen helyettesíthetnék a művészeti élmények, a katarzis által kiváltott hasonló hatással. (Botos Katalin ajánlása)

Freund Tamás: Művészetek, belső világ, információrobbanás.pdf

 

 

Csikvári F. András: A társadalmi láthatatlan kéz

Vernon L. Smith és Bart J. Wilson: A közgazdaság humanizálása c. könyvének ismertetése

A szerzők emlékeztetnek, hogy két “láthatatlan kéz” van, van egy társadalmi “láthatatlan kéz” is, amiről Smith még a főművének tekintett A nemzetek gazdagsága előtt 17 évvel írt Az erkölcsi érzelmek elmélete c. könyvében. Smith azt állítja, hogy bennünk, emberekben van egy velünk született hajlam arra, hogy együtt érezzünk másokkal, és hogy ez a hajlam vezet minket a helyes és igazságos cselekedetek felé. Ez a "láthatatlan kéz" gondoskodik róla, hogy az emberek erkölcsös módon viselkedjenek, még akkor is, ha nem tudatosan törekednek erre. (A történelem fintora: Adam Smith legtöbbünk szemében mégis az a teoretikus, aki a piaci erők játékában az önzést magasztosította fel.)

Csikvari F. András: A társadalmi láthatatlan kéz.pdf

 

 

Fellner Ákos: Az okosok még okosabbak lesznek, a buták még butábbak?

- avagy jól hangzó hazugságok a tudásalapú gazdaságról

Polányi Mihály és Paul Romer óta közkeletű úgy fogalmazni, hogy a tudásvagyon közvagyon, azaz mindenki szabadon részesedhet belőle. Csak tanulni és képezni kell magunkat, és a tudással rendelkező munkavállaló vagy vállalkozó majd az összgazdasági kibocsátást növeli és mindenki boldog lesz. Azonban, ha pontosabban utána nézünk a kérdésnek láthatjuk, hogy a tudás korántsem közvagyon. A tudás ugyanúgy monopolisztikus jószág, mint a pénztőke.

Fellner Ákos: Az okosok még okosabbak lesznek, a buták még butábbak.pdf

 

E számunk dala

 

Desmond Child, Carlsson Andreas Mikael: Egy szabad országért

 


TANULMÁNY

Botos Kata - Kiss Károly:

Gazdaság- és társadalom-politikánk konstruktív elemzése

A Fidesz-kormány 2010 óta folytatott sikeres gazdaságpolitikája inflációs robbanásba torkollott. Ennek nem annyira az orosz-ukrán háború az oka, hanem az, hogy hosszú időn át kedvező volt a nemzetközi "kamatkörnyezetet", és azt a kormány jól kihasználta, de az a háború és több más tényező hatására megváltozott. Az infláció legfontosabb, bár nem kizárólagos magyarázó tényezője a devizahiány. A gazdaságpolitikát most át kell szabni, az új feltételekhez kell igazítani.

Botos Kata - Kiss Károly: Gazdaság- és társadalompolitikánk konstruktív elemzése.pdf

Hozzászólások:

Szentes Tamás: Futólagos megjegyzések a konstruktív kormánykritikához.pdf

Kiss Károly: Válasz Szentes Tamás észrevételeire.pdf

Botos Katalin: Sorközi megjegyzések Szentes Tamásnak.pdf