Újdonságok

Csikvári F. András: Digitális ikertestvér

Csikvári F. András: Digitális ikertestvér

Botos Katalin: Nézzük meg az egészségügyi helyzetet Magyarországon!

Kelet-Közép-Európában az egészségügy részesedése a GDP-ből jelentősen alacsonyabb, mint a nyugati országokban. Az orvosi és ápolói személyzet is elmarad a kívánatos szinttől, hazánkban ez kifejezetten tragikus. Csakúgy, mint a bérszínvonal elmaradása a nemzetgazdasági átlagtól. Ugyanez igaz a születéskor várható élettartamra, és hogy 65 évesen meddig élnek még az emberek. Az elkerülhető halálesetek száma ugyancsak jóval magasabb nálunk, mint az Unióban. Súlyos probléma a dohányzás, az elhízás és az öngyilkosság. Mindezek mögött finanszírozási problémák húzódnak meg...

Botos Katalin: A hazai egészségügy.pdf

Botos Katalin: Egészségügy Európában.pdf

Kiss Károly: Megjegyzések a hazai egészségügy reformjához
Két lépés elengedhetetlennek tűnik. Az egyik az alapellátás és a kiegészítő biztosítások rendszerének bevezetése. Ez azonban garantáltan kormánybuktató tényező. A másik: hogy a magánellátók is részesei legyenek az állami biztosítási rendszernek. Ezt viszont célszerű lenne megcsinálni.

Kiss Károly: Egészségügyi rendszerreform.pdf

Az évszázad beszéde – Így jött létre a Kennedy/Trump szövetség

(Utánközés – Szakács Árpád hír/háttér csatornája, 2024. aug. 30.)

Robert F. Kennedy Jr: Megállítjuk a betegségipart!

Major Gyöngyi: A demográfia komplex problematikájának vázlata

(Utánközlés, Magyar Hírlap 2024. július 26.)

Major Gyöngyi: A demográfia komplex problematikája

Sas Tibor: A kultúra evolúciós szerepe a társadalomban

(Utánközlés: Vélemény, 2024. aug. 24.)

Amióta úgy 60-70 ezer évvel ezelőtt képessé váltunk az elvont gondolkodásra, a kulturális evolúció gyorsított pályáján haladunk. Sas Tibor leírja, hogyan is működik ez a kulturális evolúció.
Ebben a leírásban a hagyományos kulturális fogalmakat átfordítjuk evolúciós fogalmakká, és evolúciós szempontból vizsgáljuk a kulturális társadalmi viszonyokat. A való világ objektumainak, folyamatainak, struktúráinak agyunkban mentális modellek felelnek meg. A mentális modellek tették lehetővé az evolúció felgyorsulását. Nem kell száz hidat megépíteni, hogy majd „evolúciósan kiválasztódjon” az, amelyik nem fog összedőlni, és majd a jövőben akár további hidak mintájául szolgáljon, mert elég egyetlen, de jó hidat megtervezni (azaz a mentális modelljét létrehozni), és azt megvalósítani.

Sas Tibor: A kultúra evolúciós szerepe a társadalomban

2024/9. szám, augusztus 20.

Rab Irén: Magyarország és Európa

(Utánközlés, Magyar Hírlap 2024 aug. 20.)

Mai elszigeteltségünk elviseléséhez erőt ad, ha áttekintjük 1.100 éves európai történelmünket.

Rab Irén: Magyarország és Európa

Botos Katalin: Fennmaradásunk és a humán tőke

Ahhoz, hogy a magyar civilizáció ne semmisüljön meg, népességünk megmaradását, demográfiai létét biztosító társadalom- és gazdaságpolitikára van szükség. De a fogyás belátható időtávon belül mindenképpen megállíthatatlan, mert a fertilitási ráta alacsonyabb, mint 2,1. A népesség csökkenését az idősödés miatt tovább élő öregek csak ideig - óráig leplezik el. Ezért a közvetlenül előttünk álló feladat az, hogy végig gondoljuk: hogyan leszünk képesek e folyamatot lassítva, lehetőleg megállítani, de addig is, elöregedő társadalommal versenyképesen fennmaradni a jelen világgazdaságban, az elkövetkező fél évszázad alatt.
Csak akkor tudunk megmaradni, ha a humántőke bővített újratermelésére képesek leszünk. Csakis akkor, ha a modern kor követelményeinek megfelelő összetételű társadalom-szerkezet felé alakítjuk hazánk népességét.

Botos Katalin: Fennmaradásunk és a humán tőke.pdf

Kiss Károly: Félmillió ukrán él Bürgergelden Németországban

(Ismertetés, Der Spiegel Nr. 26, 2024 jún. 22. és Nr. 30, 2024. júl. 20.)

A Bürgergeld az összevont német munkanélküli és szociális segély, gyakorlatilag állampolgársági jogon járó alapjövedelem. Az ukrán menekültek ezt automatikusan, a menekültügyi eljárás nélkül kapják. Ez nagy vihart vált ki a német társadalomban, ennek tulajdonítják a hagyományos pártok katasztrofális szereplését a júliusi választásokon.

A munkanélküli segélyben és gyermekeik utáni családi pótlékban részesülők száma, millió fő; németek - külföldiek - ukránok (Der Spiegel Nr. 30 / 20.7.2024)

Kiss Károly : Bürgergeld.pdf

Major Gyöngyi: Új világ küszöbén

(Utánközlés, Magyar Hírlap 2024 aug. 7.)

Ami miatt elkerülhetetlenül elénk jön ez az új világ: a kultúrák térbeli közelsége, már-már átfedése. Az erő alkalmazása irracionálissá válik, mivel az erő elválaszt, az információ pedig összeköt. Aki elválik, az kimarad és eljelentéktelenedik. A kultúrák szelleme egyre inkább testet öltött a tudásiparban, nagy gazdasági erőforrást igénylő technológiákkal, amelyek specializációt hoztak, és a kultúrák érdekeltté váltak az egymás irányába kinyílásra, mert hatékonyabbá válnak, ha egymás képességeivel kiegészülnek, mintha egymástól elzárkóznának. Erre jött még az információtechnológia, ami akadálytalanul halad át a kultúrákon, és ha bárhol akadályoznák, az az önmegsemmisítés kockázatát hordozza.
Feltehetően a nőiség évszázadai következnek, mert a hálózati létmódban, a konnektivitás mentén szerveződő társadalmi és létstruktúrában értelemszerűen nincs mód agresszív energiák felszabadítására.

Major Gyöngyi: Új világ küszöbén

Csikvári F. András:

A digitális törvény megvéd attól, hogy bűnt kövess el

(Vélemény, 2024 aug. 7., utánközlés)

Közeleg a digitális törvények kora. Maga a törvény fogja megakadályozni, hogy elkövethesd a bűntényt vagy kihágást. Néhány példa: a kocsid eleve nem lépheti át a sebességhatárt, te hiába is akarnád, vagy a lopott fegyver használhatatlanná válik, vagy ha az orvos operáció előtt elfelejti átnézni az MRI jelentést, a rendszer nem engedi meg az operáció megkezdését… Ekkor már a techcégek és a mesterséges intelligencia kényszerítik ki a törvények betartását, nem az állam.
Elképzelhető olyan polgári (digitális) szerződés, amit maga a szerződés ellenőriz és hajt végre (mondjuk hozzáfér mindkét fél bankszámlájához és havonta átutalja az aktuális összeget)… Elképzelhető, hogy már a közeljövőben a bíró helyett első lépésben a mesterséges intelligencia ajánl fel egy döntést és ha azt a peres felek elfogadják, akkor ezzel az jogerőssé is válik.

Csikvári F. András: A digitális törvény megvéd a bűnelkövetéstől

Kiss Károly: Az intelligencia születése

(Agyunk kifejlődése, magzatok és csecsemők agyműködése, sírás és beszéd)

(A Spiegel 2024. márc. 16., 12. számában megjelent cikkek ismertetése)

Az újszülött megszületésekor egy fényes és ingerekkel teli világba kerül. Struktúrákat kell felismernie, hangokat és látványokat megkülönböztetnie. A magzatok már az anyaméhben is érzékelik a helyzetüket, megkülönböztetik a zajokat, követik anyjuk mozgását. Van érzékük a számok iránt, felismerik a családtagok hangját. Születésüktől kezdve kategóriákat képeznek, elválasztják a fontosat a lényegtelentől, és kiszűrik a rájuk zúduló ingerek tömegéből azokat, amelyek túlélésük szempontjából fontosak. Úgy alakulnak át önállótlan teremtményekből önálló, ékesszóló, humorérzékkel rendelkező, nagylelkű egyéniségekké, hogy az agyukban mindez már előre „installálva”, telepítve van. A tanulás során csak a jelenség szempontjából hasznos idegsejtek kapcsolódnak a neurális hálózathoz, a többiek elhalnak. A tanulás tehát azt jelenti, hogy a világot strukturáltabbá, átláthatóbbá, kevésbé komplexszé tesszük.

Kiss Károly : Az intelligencia születése.pdf

Fellner Ákos: Esetem a YouTube-bal

(karcolat)

Fellner Ákos: Esetem a YouTube-bal.pdf

Candace Owens amerikai republikánus-párti influencer

Kiss Károly:

Amerika arcai – az Új Jeruzsálemtől az imperialista beavatkozásokig (Atlantisták téveszméje)

Sokat töprengek azon, hogy vajon Nyugat-Európa miért nem érti meg az orosz-ukrán háború lényegét, hogy az valójában az amerikaiak háborúja az oroszok ellen, ahol a szerencsétlen ukránokat eszközként használják fel, és miért sorakozik fel Nyugat-Európa Amerika mögé. Arra jutottam, hogy a nyugati világ nem érti az amerikai rendszer lényegét, illetve abban csak az egyéni szabadságjogok szinte korlátlan érvényesülését látja.

Kiss Károly : Amerika arcai.pdf

Károly Kiss:

Faces of America – from the New Jerusalem to its imperialist interventions

(Atlanticists’ Delusion)

I wonder a lot why Western Europe does not understand the background of the Russo-Ukrainian war, that it is really a war of the USA against the Russians, where the unfortunate Ukrainians are used as tools, and why Western Europe is lining up behind America. I came to the conclusion that the Western world does not understand the essence of the American system, and sees in it only the almost unlimited realization of individual freedoms. But the USA has its obscure sides as well.

Károly Kiss: Faces of America.pdf

Nagy Gábor: Csillogók közt – az Nvidia a világ harmadik legértékesebb vállalata
(Hvg 2024. jún. 27, ajánlás)

A ChatGPPT – mint a többi generatív mesterséges intelligencia is – az Nvidia H100-as grafikus processzorára (chip-jére) épül. Ez a vállalat részvényeit az egekbe röpítette, és rövid időre a világ legértékesebb vállalatává tette. (Némi korrekció után most 3.113 md $ tőzsdei értékkel a 3. helyen áll.) Az elmúlt években a Microsoft (jelenleg 3.342 md) és az Apple (3.181 md $) váltakozva állt az első helyen. Ez a nagyságrend jellemzi az Alphabetet (Google) és az Amazont is. (Ezek telephelye mind a Szilícium-völgy.) (KK)

Diósi Szilvia: A kultúra és a művészetek pozitív élettani hatásai (forrás: gmail levelezés)

„A művészeti élmények − akár alkotóként, akár szemlélőként jutunk hozzájuk − neurokémiai anyagok, hormonok és endorfinok felszabadulását váltják ki az agyunkban. Ez pedig jelentősen javítja mentális és fizikai állapotunkat, csökkenti a kortizol nevű sztresszhormon szintjét. Havonta egyetlen művészeti élmény akár tíz évvel is meghosszabbíthatja élettartamunkat.” (Ez arra emlékeztet, hogy An apple a day keeps the doctor away.) (Szegő Szilvia olvasmányajánlata)

Diósi Szilvia: Művészetek pozitív élettani hatása.pdf

NAPENERGIA PRO ÉS KONTRA

Az Economist 2024. június 22-i tanulmánya (Solar power; The sun machines) nagy optimizmussal ír a napenergiáról és várható térhódításáról. „A Nap az elkövetkező évtizedekben egy olyan világra süt majd le, ahol senkinek sem kell nélkülöznie az elektromosság áldásait, és ahol az energiához való hozzáférés természetes lesz.” „Az előnyök a termelékenység növelésével kezdődnek. Minden, amihez az emberek ma energiát használnak, kevesebbe fog kerülni – és ebbe nagyjából minden beletartozik. Aztán jönnek azok a dolgok, amelyeket az olcsó energia lehetővé tesz. Az olcsó energia képes megtisztítani a vizet, sőt, sótalanítani is. Meghajtja a mesterséges intelligencia éhes gépezetét. Otthonok és irodák milliárdjait teheti elviselhetőbbé a nyáron, amely évtizedekig egyre forróbb lesz.”
Az energiában gazdag jövő karnyújtásnyira van. A napenergia exponenciális növekedése meg fogja változtatni a világot. (Csikvári András ismertetése)

Csikvári András: Energiában gazdag jövő.pdf

Héjjas István neves mérnök és kultúrantropológus, klímatagadó, a zöld mozgalmak kérlelhetetlen bírálója. A napenergia térhódításával kapcsolatban arra hívja fel a figyelmet, hogy az elhasznált napelemek és akkumulátorok várhatóan óriási mennyiségű felgyülemlése igen súlyos egészségügyi kockázattal fog járni. „Ha ugyanis az összes villanyáramot majd tényleg napelemekkel és szélkerekekkel termeljük, miközben villany autókkal közlekedünk, és az áramot akkumulátorokban tároljuk, akkor a tönkrement napelemek, szélkerekek és akkumulátorok leselejtezése során olyan hatalmas mennyiségű kezelhetetlen tömegű egészségkárosító és rákkeltő szennyező anyag fog kikerülni a környezetbe, hogy még a csecsemők is rákosan születnek.”
Ezzel hozza összefüggésbe Kásler Miklós minapi jóslatát is, miszerint 2050-ben minden 65 év fölötti ember rákos daganatoktól fog szenvedni.

Héjjas István: A zöld energia-jövő beláthatatlan egészségi kockázatai.pdf

Kásler Miklós: 2050-ben minden 65 év fölötti ember rákos lesz

Ennek ellentmond Ray Kurzweil jóslata, aki szerint az információtechnológia gyógyászati alkalmazásának eredményeképpen 2030-tól minden évben egy évvel meghosszabbodik majd az életkorunk…

Ray Kurzweil: Az új technológiák

Botos Katalin: Kutyaköri gondolatok

(generációs kulturális szakadékok)

Soha ekkora kulturális, műveltségi szakadék nem volt az egymást követő generációk között...
Most, hogy nagyon későn vállalnak gyereket – ha egyáltalán – a fiatalok, és viszonylag hosszan élnek az idősebbek, nagyon messze kerültek a generációk egymástól. Nincs olyan átlapolódás a gyermekek – szülők – nagyszülők generációja között, amely a hagyományok átadását lehetővé tenné. Pedig, ahogy Chesterton mondta: a hagyomány a holtak demokráciája. Hogy ők is beleszólhatnak az életünkbe…
Nem kell migráció: kulturális tekintetben már itt vannak az idegenek… Olyan fogalmakat, mint haza, hazaszeretet, szabadság család, nemigen idéz a mai – jelentős részben külföldi – irodalom.

Botos Katalin: Kutyaköri gondolatok.pdf

Dugin: A világ sorsa az amerikai választásokon dől el
(Vadhajtások, 2024. jún. 20. – utánközés)

Alekszandr Dugin jelentős orosz nacionalista teoretikus, Putyin elnök tanácsadója. Ritka éleslátással elemzi Amerika két ideológiai áramlatának jellegzetességeit.
„Biden mögött a globalisták (néha ’világkormánynak’ nevezett) összetartó csoportosulása áll, amely nemcsak az amerikai mélyállam nagy részét, hanem az európai és globális liberális eliteket is egyesíti. Biden a globalizmus, vagyis az emberiségnek a liberális technokrata elitek uralma alatt történő egyesítésének projektje, céljuk a szuverén nemzetállamok eltörlése és a népek és vallások teljes összekeveredése.”
„Az amerikai Mély Állam két vektora a demokraták és a republikánusok hagyományos politikájában testesül meg. Az egyik vektor a globális dominancia és a liberalizmus bolygószintű elterjesztése (a demokraták politikája), a másik vektor pedig az USA mint nagy szuperhatalom, mint a világpolitika hegemónjának megerősítése (a republikánusok politikája).”
„A fő különbség Trump és Biden között az, hogy az előbbi a racionálisan kiszámított amerikai nemzeti érdekekre fog összpontosítani (ami a nemzetközi kapcsolatokban a realizmusnak felel meg), mégpedig az erőviszonyok és az erőforrások pragmatikus figyelembevételével. Míg a Biden mögött álló globalisták ideológiája bizonyos értelemben totalitárius és kompromisszummentes.” (Verrasztó Zoltán olvasmányajánlata)

Vadhajtások: Dugin az merikai választásokról

E számunk dala: Magyarország
Dalszöveg: Geszti Péter

Éneklik: Adriana, Balázs Fecó, Bíró Eszter, Bródy János, Charlie, Cipő, Csipa, Geszti Péter, Hegyi Barbara, Behumi Dóri, Kozma Orsi, Váczi Eszter, Keresztes Ildikó, Miklósa Erika, Novák Péter, Oláh Ibolya, Oroszlán Szonja, Pajor Tamás, Palya Bea, Péter Szabó Szilvia, Roy, Rúzsa Magdolna, Somló Tamás, Sub Bass Monster, Szikora Róbert, Szolnoki Péter, Sztevanovity Zorán, Szulák Andrea, Yorgos, Zséda

Magyarország Magyarország

2024/8. szám, július 17.

DEMOGRÁFIAI ARMAGEDDON

2024/8. számunk tematikus kiadvány, témája a hosszútávú demográfiai fejlemények és a családpolitika lehetőségei:
- A reprodukciós ráta kedvezőtlen alakulása a fejlett világban és a népességszám hosszútávú hanyatlása
- A nők mely korcsoportjai a „felelősök” a születések számának drasztikus visszaeséséért
- A születésösztönző, családpolitikai eszközökkel kapcsolatos negatív tapasztalatok
- Igazak-e azok a vészes jóslatok, melyek a nyugdíj- és társadalombiztosítási rendszerek összeomlásáról szólnak, és a gazdaság megtorpanásáról
- Az Európát fenyegető népességrobbanás a szubszaharai övezetben
- Milyen további lehetőségei vannak a hazai családpolitikának

The Economist: Elöregszik a Föld népessége
(The old world. The Economist May 25th 2024)

2064 lesz az első olyan év – évszázadok óta – amikor kevesebb gyermek fog születni, mint ahány ember meghal. 2100-ra a világ termékenységi rátája 1,7-re süllyed. Ez – az Economist szerint – a gazdasági növekedés visszaesésével és fokozódó konfliktusokkal fog járni. A nyugdíjak és az idősek egészségügyi kiadásai egyre nagyobb terhet jelentenek majd a költségvetésre és ez fokozza az eladósodást. A központi kamatláb szintje ebből a szempontból kulcsfontosságú lesz.

The Economist: Elöregszik a Föld népessége.pdf

Kína egyke-politikájának katasztrofális következményei
(szemlézés, Economist-cikkek alapján – Kiss Károly)

Az elmúlt évtizedek demográfiai politikája következtében a kínai népesség erősen elöregszik. A század közepére a 60 éven fölüliek száma 520 millió lesz. Ennek súlyos következményei vannak a gazdasági növekedésre (elapad a munkaerő utánpótlása), a nyugdíjrendszerre, és egyre költségesebb lesz az időseket ellátó intézmények állami finanszírozása. Továbbá: az elöregedő népességet a tömeges demencia és Alzheimer-kór fenyegeti. (Az idős népességnek máshol is hasonló egészségi problémái vannak, de Kína esetében ez egy sor ok miatt nagyobb súllyal fog jelentkezni.)

Kiss Károly: A kinai egykézés következményei.pdf

The Economist: A gyermekvállalást ösztönző támogatások hatástalanságáról
(Cash for kids. Why policies to boost birth don’t work. The Economist, May 25th 2024.
Kiss Károly ismertetése és kommentálása.)

Társadalompolitikánk legfontosabb eleme a családtámogatások, a szülések ösztönzése. De az eredmények elmaradnak a várakozásoktól. Tudjuk, érezzük, hogy a családalapítás, gyermekvállalás nem csak anyagiak kérdése; a nyugati társadalmakban a korszellem azzal ellentétes. Azzal biztatjuk magunkat, hogy a családtámogatások nélkül a helyzet még rosszabb lenne, és az alacsony születési rátákat a szülőképes nők alacsony és csökkenő aránya okozza.

Az Economist május 25-i számának ez a fő témája. A cím egyértelműen utal a szerkesztőség álláspontjára: a születésösztönző támogatások nem működnek. A fejlett világban a 15-19 és a 20-24 éves korosztály születési rátája esett vissza a legnagyobb mértékben. Ennélfogva a családpolitikának az ő szülési hajlandóságukat kellene elsősorban ösztönözni. Az Economist megismétli azokat a félelmeket, amelyek – az általános felfogás szerint – egy ilyen helyzetből következnek majd: munkaerőhiány, és ezzel gazdasági visszaesés, a nagyarányú idős népesség nyugdíjának és egészségi ellátásának költségei óriási terhet jelentenek majd a költségvetésre és a társadalomra.

The Economist: A gyermekvállalási támogatások hatástalanok.pdf

Kiss Károly: Az ezüst cunami

De a fentiekkel szemben van egy pozitív forgatókönyv is. Mivel a jobb egészségi állapot miatt a 65 évesnél idősebb népesség munkaképessége jelentős mértékben kitolódik, és ők a leggyorsabban növekvő népességcsoport, ennek a rétegnek a foglalkoztatása olyan gazdasági lehetőségeket és dinamizmust tartogat, mint ami a nőknek a munkába való tömeges bevonásával történt a hetvenes években. Az elöregedés tehát nem gazdasági-költségvetési-szociális gondokkal jár; ellenkezőleg. Mindezzel együtt fogadjuk el, hogy a nyugati társadalmak – beleértve hazánkat is – ily mértékű elöregedése nemkívánatos folyamat, és tenni kell ellene valamit.

A dánok – úgy tűnik, megtalálták a megoldást. Egyrészt nem engedik, hogy a fiatalok szinte tetszés szerinti ideig elhúzzák egyetemi éveiket, másrészt kitolják a nyugdíjkorhatárt. A németek modellezték a dán mintát, és arra a következtetésre jutottak, hogy ha a fiatalok két évvel korábban kezdenek el dogozni, az idősek pedig két évvel később mennek nyugdíjba, elviselhetővé válna a nyugdíjkasszákra nehezedő nyomás. Ily módon 2050-ben a keresőképesek aránya csupán csak 6 százalékkal lenne alacsonyabb – szemben az ezen intézkedések nélküli 23 százalékos csökkenéssel.

Kiss Károly: Az ezüst cunami.pdf

Demográfiai vészhelyzet?

Kormányunk azt hirdeti – és ezt többnyire el is fogadjuk – hogy hazánk mintaszerű családpolitikát folytat, mindent megteszünk azért, hogy elég gyermek szülessen, és a népesség száma ne csökkenjen. Tudjuk, hogy ennek ellenére rosszak a demográfiai mutatóink, kevés gyermek születik, de ezt a szülőképes női korosztályok csökkenő létszámával magyarázzuk.
Az Összefogás a Gyermek- és Családbarát Magyarországért (CSAM) Szakértői Műhely ezzel szemben azt állítja, hogy a kormány családbarát politikája csupán szemfényvesztés. A Mi Hazánk állásfoglalására hivatkozik, mely szerint a jelenlegi állapot olyan súlyos, hogy ki kellene hirdetni a demográfiai vészhelyzetet… "Megtévesztő kormánypropaganda, hogy hazánk sokat költ családtámogatásokra, ugyanis az Eurostat adatai szerint a GDP százalékában vizsgálva az EU 27 tagállamának e kiadásait, messze átlag alatt költünk erre, Magyarország csak a 20."
(utánközlés)

CSAM: Demográfiai vészhelyzet?.pdf

Botos Katalin megjegyzései a fentiekhez:

Tóth I. János: A progresszió nem egyeztethető össze a 2,1-es termékenységgel

(Magyar Hírlap, 2024. július 5, utánközlés)

Tóth I. János: A progresszió nem egyeztethető össze a 2,1-es termékenységgel

Mi lesz itt 2070-ben? A szubszaharai népességszaporulat Európára zúdul a felmelegedés miatt (karcolat - KK)

2070-ben a felmelegedés miatt kb. 560 millió, a szubszaharai övezetben élő afrikai számára az élet elviselhetetlenné válik. Ebből messze a legnagyobb mértékben – 325 millióval – Nigéria részesedik majd.

(The Economist April 6th 2024)

Ez a tömeg nyilván el fog vándorolni. De az elvándorlás már azt megelőzően elkezdődik (sőt, már egy idő óta tart is). Nigéria népességét 2050-re 380, 2100-ra 550 millióra becsülik (a világ 3. legnépesebb országa lesz India és Kína után). Így hát az elvándorlásnak szinte kimeríthetetlen utánpótlása lesz…
Európa három dolgot tehet: (1) korlátlanul beengedi az elvándorlókat, (2) bezárkózik, és ekkor a migráció Dél felé, a többi afrikai országba irányul – ők emiatt komoly fejlesztésekre és segélyekre szorulnak majd, (3) amennyiben a klímaváltozás antropogén jellegű, a fejlett világnak mindent meg kell tennie, hogy azt mérsékelje… (Ez erősen vitatott tudományos téma, eldönthetetlen, emiatt úgy kell viselkednünk, mintha az antropogén jellegű lenne.)

László Tamás: A demográfiai trendforduló lehetséges kitörési pontjai

(Magyar Hírlap 2024 jún. 21, 23, 26. – utánközlés)

I. – A célzás célzása
A jelenlegi születésszámot egy 300 ezer fővel kevesebb szülőképes női korosztály érte el. Ez a családtámogatási rendszer eredménye. Nem kis eredmény! Ugyanakkor sajnálatos, hogy valamennyi szülőképes női korosztály létszáma csökken. Ez azt jelenti, hogy a demográfiai trendforduló elérése a jelenlegi rendszerben lehetetlen… Hol van mégis tartalék, ha mennyiségi tartalékkal úgy tűnik, nem rendelkezünk? Az időben, ami sokféleképpen értelmezhető, a javaslataink erről szólnak!
Nagy szükség volna a témánk szempontjából egy gyermekvállalással (sőt ezt kiterjesztve a gyermekneveléssel) kapcsolatos bizalmi index kidolgozására és bevezetésére. Ezzel lehetne mindazon tényezőket vizsgálni, amik pozitívan, illetve negatívan hatnak a gyermekvállalásra.

László Tamás: I. – A célzás célzása

II. – Életpályák mentén
Kiemelt jelentőségű kitörési pont lehetősége rejlik abban, hogy a fiatalok a jelenleginél korábban hagyják el a szülői otthont, kössenek házasságot, vállaljanak gyermeket. Ha néhány évvel hamarabb történnének mindezek, akkor a demográfiai trendforduló érdekében évente a jelenleginél többletként akár több ezer gyermek születése lenne elérhető. Cél: a szülői otthon elhagyása a 23–25, a házasságkötés a 24–27, az első gyermek vállalása a 26–28 év előtti életkorban legyen. Ehhez célzott módon át kell alakítani, illetve észszerűen ki kellene egészíteni a jelenlegi otthonteremtési támogatási rendszert.
Szintén a „pronatalista fordulat” elérését szolgálná a nők atipikus foglakoztatásának lényeges bővítése, hathatós állami részvétellel. A hat- illetve négyórás női foglalkoztatás rengeteg időt szabadíthat fel a gyermeknevelésre (csökkentené a nők kettős terhelését, elvezethet az úgynevezett „láthatatlan munka” társadalmi megbecsülésén túl a gazdasági megbecsüléshez is. A három- és többgyermekes családok számára a „hivatásos szülők életpályamodelljét” lehetne alkalmazni. Számos életpályamodellt kellene kidolgozni, amelyek összeérnek és átjárhatók.

László Tamás: II. – Életpályák mentén

III. – Mentális szempontok
Több próbálkozás volt a külföldre távozó fiatalok hazavonzásával kapcsolatban. Az eddigieknél alaposabb kutatás szükséges a fiatalok motivációjának feltérképezéséhez a külföldre távozással, az ott maradással, illetve a hazaköltözéssel kapcsolatban. Ezt megelőzően azonban szemléletváltásra is szükség van: ki kell jelenteni, hogy a nyelveket beszélő, vállalkozó kedvű fiatalok külföldi tapasztalatszerzésére az országnak szüksége van. Éspedig nemcsak a felsőoktatásban résztvevők körére kell gondolnunk, hanem a szakmagyakorlókra is.
Az önmegvalósítást szolgáló magánélettannal szemben (mellett) szükséges lenne a közösségélettan, házasságélettan és családélettan kidolgozása és bevezetése. A közösségeknek, a házasságnak, a családnak is vannak életpályái, életciklusai, mindegyik sajátos törvényszerűségekkel rendelkezik (amik nincsenek benne a köztudatban). Ne tantárgyra gondoljunk, hanem inkább egy, a különböző közösségekben, civil világban, az iskolákban, szülői, nagyszülői közösségekben könnyedén használható „kézikönyvet” kellene közreadni és számtalan fórumon terjeszteni.

László Tamás: III. – Mentális szempontok

Botos Katalin: Javaslatok a demográfiai vészhelyzet elkerülésére

A volt európai KGST-országokban még a nyugati liberalizmus által vezérelt folyamatoknál is erősebben jelentkezik a társadalom elöregedése. A társadalomra kényszerített, anorganikus közösségi szemlélet után feltörő individualizmus itt még erőteljesebben mutatkozott meg, mint Nyugaton… Ha nem akarok gyereket tehernek a nyakamra venni, hát nem akarok. Szabad vagyok, nem?
A gyermekvállalás visszaeséséhez az is hozzájárult, hogy ezek az országok súlyos átalakulási, un. transzformációs válság terheit voltak kénytelenek hordozni. A civilizáltabb, ámde szegény országok jellemzője lett a gyermekvállalás radikális csökkenése. Így a társadalom Kelet-Európában egyre előnytelenebb szerkezetű lett: kevés fiatal, sok idős. Nem a mindent elborító vörös lobogók, hanem az egyre őszebb lakosság tűnik szembe a látogatónak…
A magyar rendszer nemcsak pénzbeli direkt támogatásokat nyújt a családoknak, hanem számos, közvetettebb módon is segíti a gyermekvállalást és nevelést. Ha csak a közvetlen pénzügyi támogatásokat néznénk, meglehetősen kedvezőtlen helyen lennénk Európában. Az adókedvezmények, hitelkedvezmények és egyéb támogatási formák hazánkat élenjáróvá teszik a területen. Van azonban néhány fontos kérdés, amelyben a kormányzat mindeddig nem lépett, s ez probléma. Elsősorban a lakáskérdést említjük. Másodikként a képzést, továbbá, a gyermek-alapú nyugdíjrendszer módosítását emelnénk ki. S végül fontos kérdésnek tartjuk a magyar társadalom lelkiállapotát, erkölcsi normáinak lazulását.
Úgy véljük, hogy egy olyan társadalmi hozzáállás nélkül, amely utódaink jövőjével törődik, és az erkölcsi normák emelését fontosnak tartja, nem lehet eredményt elérni a demográfiai trendek megváltoztatása terén. Még jelentősebb anyagi eszközök ráfordításával sem.

Botos Katalin: Javaslatok a demográfiai vészhelyzet elkerülésére.pdf

Konklúziók:

- A fejlett világban megállíthatatlanul csökken a termékenységi ráta – a lakosság azonos szintű reprodukcióját biztosító 2,1-ről 1,6-ra. Tény
- A jelenség mögött elsősorban a fiatal, 19 év alatti nők szülési hajlandóságának drasztikus csökkenése áll. Így van
- A továbbtanuló, értelmiségi pályára lépő nők többnyire megszülik tervezett gyermekeiket (kettőt), de a harmadikra már nem kerül sor, kifutnak az időből. Ezt milyen statisztikából láttad?

„Ma a főiskolát [college] végzett 24 éves amerikai nők átlagosan 2,2 gyermeket szeretnének szülni, nagyjából annyit, mint a korábbi generációk. Most egy kicsit később születnek meg a gyermekeik mint korábban; az első 30 éves korukban; 2000-ben 28 évesen szültek először... Az elmaradás ugyanaz lesz, mint az előző generációknál, átlagosan 0,25 gyermek…” (The Economist, May 25th 2024, Putting a price on them.)

- A mögöttes okok társadalompszichológiai jellegűek: a fiatalok óvakodnak a hosszútávú elkötelezettségtől. Ez sokkal fontosabb, mint amennyire tárgyaljuk.
- A családpolitikai eszközöknek rendkívül korlátoltak a lehetőségei; elsősorban a fiatalabb, nem továbbtanuló nőknél hatnak. Igaz. De a módszerek változtatása azért valamit segíthetne.
- De vannak még e téren tartalékok, kipróbálásra váró módszerek; pl. Botos Katalin és Botos József javaslata, hogy a nyugdíjakat a felnevelt gyermekek számához kell kötni. Nemcsak a gyerekszám fontos, hanem a befektetési szemlélet, tehát, hogy a gyerekek tovább-taníttatása is szempont legyen! S a mi javaslatunk fontos társadalmi igazságtalanságot korrigálna! A gyermek - közjószág...
- Ha a népességcsökkenés folyamata nem is állítható meg, a gazdasági következmények kezelhetők. Eltúlzottak azok a félelmek, melyek a nyugdíjkasszák összeomlását és súlyos gazdasági bajokat vizionálnak. Az életkor meghosszabbodásával az egészségben eltöltött évek is hosszabbak lesznek, és a nyugdíjkorhatár jelentősen kitolható. Nem gondolom, hogy célravezető a korhatár kitolás. Az ugyan igaz, hogy tovább élünk, és idős korban is vágyunk hasznosságra, de a társadalmi átlag a teljes munkaidős munkavállalást – nálunk – aligha fogja bírni.. Az egészségben töltött évek számának növekedése erősen kétes. Lehet, hogy világjelenség, de differenciálni kell régiónként.... Aki akar, természetesen dolgozhasson tovább – ha lépést tartott a kor követelményeivel. Erre érdemes ösztönözni. Fontos lenne az értelmes időeltöltésre alkalmassá tevő képességeket tanítani az iskolában, a bölcsész-ismeretek felértékelése, a művészeti oktatás, a civil élet kis köreinek a fejlesztése, a fenntarthatósággal kapcsolatos, nem feltétlenül versenypiaci munkatevékenységek lehetővé tétele (ami vidéken komoly lehetőségeket rejt magában, de a nagyvárosokban nehezebb lesz, bár nem lehetetlen...) Életmód lakástípusok változtatására van szükség
- A fentiek ismeretében némileg másképpen kell tekintenünk a migrációra. A hosszútávú demográfiai fejlemények miatt elkerülhetetlen a bevándorlók befogadása, de nem korlátlanul, és szelektíven, differenciáltan. Ezzel egyetértek, de nem érzékelteti azt a hatalmas nyomást, ami jelentkezni fog a fejlődők felől... Aminek hogyan tudunk ellenállni? És itt kellene arra utalni, hogy a kevesebb lélekszám – ha annak magasabb a kvalifikációja –, az utóbbi miatt kevesebb ember is elég lehet... Nem jó a „fogyás" de valószínűleg elkerülhetetlen. Azért a (magyar) civilizációs közösség megőrzése nagyobb hangsúlyt kell kapjon annál, mint ahogy az összefoglalóban a "kezelhető" szó kifejezi... Kérdés persze, hogy az innováció milyen mértékű lesz.. Mindenesetre, akkor nem csupán a járulékra lehet alapozni a nyugdíjat, hanem az egyéb adóztatásra is kell számolni.

(Kiss Károly – Botos Katalin)

2024/7. szám, július 7.

Kurzweil hajmeresztő jóslatai
(Filantropikum, 2023 márc. 27. – utánközlés)

Ray Kurzweil az információtechnológia legnagyobb alakja, aki e tudományágat filozófiai mélységekben műveli. Azt jósolja, hogy 2030-ra képesek leszünk „minden évben több mint egy évvel meghosszabbítani a várható élettartamunkat”, és körülbelül 15 éven belül nanobotok lesznek a véráramunkban, hibajavításokat végeznek a szervezetünkben, és összekapcsolják az agyunkat a számítástechnikai felhővel. Amikor pedig ezt elérjük, képesek leszünk videókat küldeni egymásnak közvetlenül az agyunkból, de biztonsági másolatot is készíthetünk az emlékeinkről.
A szingularitástól (ember és információtechnológia összeolvadásától) szerinte nem kell félnünk, hiszen az végső soron „Istenhez hasonlóvá teszi az embert”.
(Pósa Gábor olvasmányajánlata)

Ray Kurzweil: Az új technológiák

Kína egyke-politikájának katasztrofális következményei
(szemlézés, Economist-cikkek alapján – Kiss Károly)

Az elmúlt évtizedek demográfiai politikája következtében a kínai népesség erősen elöregszik. A század közepére a 60 éven fölüliek száma 520 millió lesz. Ennek súlyos következményei vannak a gazdasági növekedésre (elapad a munkaerő utánpótlása), a nyugdíjrendszerre, és egyre költségesebb lesz az időseket ellátó intézmények állami finanszírozása. Továbbá: az elöregedő népességet a tömeges demencia és Alzheimer-kór fenyegeti. (Az idős népességnek máshol is hasonló egészségi problémái vannak, de Kína esetében ez egy sor ok miatt nagyobb súllyal fog jelentkezni.)

Kiss Károly: A kinai egykézés következményei.pdf

Botos Katalin: Az EU választások környékén…

Messze van az európai integráció az Európai Egyesült Államok ideálképétől. Márpedig ezt igyekszik elérni Brüsszel. Külpolitikában, belpolitikában egyaránt. Hazánk esetében a külpolitikai nézeteinek ránk erőltetése – minden eszközzel – , világosan mutatja, minek szeretné tartani magát.

Botos Katalin: EU-választások környékén.pdf

MI-KALEIDOSZKÓP

Kiterjed-e a személyiségi jogunk a hangunkra? Scarlett Johansson esete az OpenAI-jal
(Der Spiegel Nr. 22 / 25.5.2024, Andreas Bernard)

Scarlett Johansson az OpenAI virtuális asszisztensének hangjában a sajátját véli felfedezni és ezért jogi lépéseket tett. A kérdés szélesebb implikációi: Kiterjed-e a személyiségi jogunk a hangunkra? És, tágabb értelemben: Lefordítható-e egy ember digitális adattömeggé, melyet aztán kompjúterek használnak fel és tetszés szerinti figurákká, jelenségekké változtatnak át?

A MI következő top-modelljei. A nagy nyelvi modellek (LLMs) meghaladásához frontális áttörésekre van szükség
(The Economist April 20th 2024: AI’s next top model)

A legsúlyosabb akadály az adatbázis elégtelensége. De szükség van jobb hardverekre és jobb algoritmusokra is. A fejlesztésekbe óriási pénzeket fektetnek be. Az OpenAI a Microsofttal közösen egy 100 md dollár (!) nagyságú befektetést tervez adatbázis létrehozására. (Összevetésül: Amerika legutóbb 62 md dolláros fegyverszállítási segélyt szavazott meg Ukrajnának. A magyar GDP éves nagysága 180 md dollár.) Mindazonáltal a közeljövőben nem várható egy olyan áttörés, mint amit a ChatGPT megjelenése jelentett.

Beleszól-e Európa a generatív MI-k versenyébe?
(Der Spiegel Nr. 22 / 25.5.2024: Retter oder Verräter? – Alexander Demling)
 

Az elmúlt években a MI fejlesztésébe invesztált összegek Amerikában nagyjából a felét teszik ki annak, amit a világ többi része erre fordít. (Tehát úgy is mondhatjuk, hogy Amerika az összes befektetésből egyharmaddal részesedik. Európa azonban ebben a versenyben szinte sehol sincs. Két említésre méltó európai cég van: a párizsi Mistral AI és a német Aleph Alpha. Meg-alakulása után egy évvel azonban a Microsofttal kötött szerződés folytán már az amerikai cég a Mistral AI legnagyobb tőkebefektetője, és ezt az európaiak árulásnak tekintik.

Kiss Károly: MI-kaleidoszkóp 2024 június.pdf

A mesterséges intelligenciával foglalkozó, folyóiratunkban eddig megjelent cikkek, írások itt olvashatók: Az új technológiák

EURÓPA LEMARAD A TECHNOLÓGIAI VERSENYBEN

A globális főszereplők versenyében Európa egyre inkább lemarad.

A diagramok forrása: Der Spiegel Nr. 21 / 18.5.2024. Ein Kontinent wird abgehängt. (Tim Bartz et al.) és Der Spiegel Nr. 19 / 4.5.2024 ( Gespräch mit Harold James)

Kiss Károly: Atlantisták korlátoltsága – levél egy régi barátnak

Dobozi Istvánnak írt levelemben mai világunk legfontosabb jellemzőiről mondok véleményt. Amerika szerintem – és mérvadó vélemények szerint – már nem demokrácia. Ezért idejétmúlt az az atlantista felfogás, hogy Amerikát mindenben követni kell. Nyugat-Európa pedig egyre jobban degenerálódik. A normalitást ma egyre inkább Kína jelenti – és hát mi, Magyarország (bármennyire is nagyképűségnek tűnik e kijelentés).

Kiss Károly: Atlantisták korlátoltsága.pdf

KÉRDEZZ – FELELEK

Botos József – Botos Katalin: Megválaszolatlan kérdések

Ebben a lassan-lassan háborúpártivá váló Európában a június 9-i EU-választások tétje óriási. De ugyanakkor önkormányzati képviselőkre is szavazunk. És számtalan olyan fontos kérdés van, melyek életünket hosszú távon, vagy éppenséggel a mindennapok során is befolyásolják… és amelyek sokszor elkerülik a politika figyelmét.

Botos József - Botos Katalin: Megválaszolatlan kérdések.pdf

Botos Katalin: Válasz-féle, saját kérdéseinkre

Konkrét kérdéseinkre nem külön-külön válaszokat adunk, hanem megvilágítjuk azokat a témákat, jelenségeket, melyek ismeretében megfogalmazhatók a helyes válaszok, megérthetők mindennapi gondjaink. Így tárgyaljuk a demográfiai folyamatokat, az oktatás és az egészségügy helyzetét, a humán szféra finanszírozásának gondjait és történelmi okait, a környezetvédelem és vízgazdálkodás helyzetét és végül a politikai érdekképviselet, a képviselők kiválasztásával kapcsolatos teendőket.

Botos Katalin: Válaszféle - saját kérdéseinkre.pdf

E számunk dalai: Cseh Tamás örökzöldek

Karom kitárva (2012 Emlékest)

Karom kitárva

2024/6. szám, május 27.

Az új gazdasági világrend – A liberális nemzetközi rendszer lassan szétesik

(The Economist May 11th 2024, Kiss Károly ismertetése)

Azokhoz a teljesítményekhez fogható eredmények, amelyeket a liberális kapitalizmus a ’90-es és a 2000-es években elért, még nem születtek a történelemben – írja az Economist. Ezt az értékelést pontosítani kell. A liberális kapitalizmus a világkereskedelem intézménye-inek a működtetésével járult hozzá a sikerhez, de a világgazdaság fellendülésében a Kínában, korábban pedig a Dél-Koreában és a délkelet-ázsiai kistigrisekben alkalmazott aktív állami gazdaságpolitika és az államkapitalizmus is jelentős szerepet játszott.
A szétesésre utalnak az egyre gyakrabban alkalmazott szankciók, Amerika és Kína gazdaságfejlesztő támogatásai (melyek torzítják a szabad kereskedelmet), a nemzetközi kereskedelem intézményrendszerének az erodálódása és a külföldi tőkebefektetések jelentős visszaesése. A dollárnak mint elszámolási rendszernek már vannak kihívói, de a tartalékképzésben megőrizte vezető szerepét.
Az Economist csak jelenségeket tárgyal, semmilyen magyarázattal nem szolgál. Én a globális világgazdasági rendszer szétesésének fő okát abban látom, hogy Amerika minden áron meg szeretné akadályozni Kína előretörését. Amerika nem érdekelt egy olyan világban, melyben nem ő a főszereplő, egy olyan globális gazdaságban, mely elsősorban nem az ő érdekeit szolgálja.

Kiss Károly: Szétesik a liberális világgazdaság.pdf

Magyar Nemzet: A szétesés jeleit mutatja a világgazdasági rendszer

Ajánló (Hvg 2024. május 9.)

Nagy Gábor:
Hármas kétség

"Az USA az infláció-csökkentő törvény protekcionista intézkedéseivel, illetve a kínai elektromos autókra kivetett 25 százalékos dömpingvámmal, valamint az amerikai csúcstechnológia megtagadásával védekezik a hagyományos kínai termékek exportoffenzívája ellen. Kína Európa felé fordult, amely a legnagyobb kereskedelmi partnerévé vált."

Botos Katalin – Botos József: Reálbérek és gazdaságpolitika

„A reálbérek három évtizede” címmel tart a Magyar Közgazdasági Társaság internetes konferenciát. Hozzászólásunkban azonban többről, és hosszabb időszakról van szó. Mondanivalónk a bérek és a politika kapcsolatát vizsgálja, gyakorlatilag 60 évre visszamenőleg. A súlypont kétségtelenül a rendszerváltás után eltelt időszakon van, de nem lehet igazán érteni mondanivalónkat az időben mélyebb visszatekintés nélkül.

Botos Katalin - Botos József: Reálbérek és gazdaságpolitika.pdf

The curse of genius – A zsenialitás átka (ismertetés)

The Economist, March 23rd 2024: A special edition on intelligence and the brain

E válogatás az alábbi témákat tartalmazza:
- Milyen hátrányokkal jár a gyermekkori zsenialitás
- Az emberi tudás szét van szóródva az emberi agyakban. Valójában sokkal több tudás birtokosának képzeljük magunkat, mint amennyivel egyénileg rendelkezünk
- A csodagyerekek felkutatása és speciális oktatásuk
- Daniel Dennett materialista filozófus magyarázata a tudat kialakulásáról
- A MI létrehozása során kifejlesztett eljárások segítségünkre vannak az agykutatásban
- A „homo naledi” felfedezésének tudományos eredménye: a kisebb méretű agyú ősember is rendelkezett a homo sapiens tulajdonságaival
- Az emberi agy életciklusa

Kiss Károly: A zsenialitás átka.pdf

Berkes András: Angelus Novus

Akkoriban festettem (2005-ben), amikor már volt bennem annyi töltés, hogy akár meg mertem hívni ezt az angyalkát, aki – a képen láthatóan – félénken közeledik és tétova. Dolgát illetően igyekszik ZAJT csapni. Aztán amint az idő igazolta, jókor hívtam e "művészi" találkára. Később egyéb "szellemlények" is sorban álltak. Néhányukat megfestettem, mások várólistára kerültek.

Kiss Károly: Chipek és hajszálak - Információtechnológiai információk

← Ez áll a Moore-törvény hátterében

A hajszál 1400-szor vastagabb a 0,05 mikrométeres tranzisztornál →

(Az ábrák forrása: Der Spiegel Nr. 18. 27.4.2024: Die Wundermaschine - Marco Evers)

Ma a világ 10 legnagyobb tőkeerejű vállalata a szaud-arábiai olajcég kivételével mind amerikai; az Aramco, Warren Buffett holdingja, Elon Musk Teslája és az Eli Lilly gyógyszergyártó kivételével pedig az információtechnológia a profiljuk. Nincs köztük egyetlen egy bank sem!

Kiss Károly: Információtechnológiai információk.pdf

Botos Katalin: Az öntözéses mezőgazdaság szükségessége

Honmentő dédapáink áldozatos tevékeny-ségének köszönhetően a 19. században, a reformkor idején a folyamszabályozásokkal, a magyar kubikusok tiszteletre méltó munkájával 6,3 millió kat. hold mezőgazdasági termőterületet nyert az ország! Most más veszély fenyeget; a talajvíz alacsony szintje miatt a mezőgazdasági termelés egyre nehezebbé válik az Alföldön – pedig a mezőgazdasági termékek változatlanul fontos szerepet játszanak a magyar gazdaságban. Most hasonló, csak ellenkező előjelű hőstettre lenne szükség: az Alföld csatornázására.

Botos Katalin: Öntözéses mezőgazdaság.pdf

Kovács Kálmán Árpád: A magyarországi folyószabályozások országos politikai determinánsa 2. (Magyar Hírlap 2024. május 4, utánközlés)
1867–68 fordulóján a magyar kormány elé három olyan integrált csatornaépítési projekt került, amely a magyar gazdaságtörténetet akár alapjaiban is megváltoztathatta volna. Készen voltak azok a helytartótanácsi csatornázási tervek, amelyek a Tisza völgyében a hajózási célt összekötni szándékoztak a mentesített árterületek nagymérvű öntözésével. Ezek azonban nem valósultak meg, mert a reformkor utáni kormányok a vasútépítésre helyezték a hangsúlyt.
A hazai folyószabályozások terve a kiegyezés után

Kiss Károly: Gondban a kínai VW

(Spiegel-cikk ismertetése)

A VW-nek két közös vállalata van Kínában Ezek korábban óriási nyereséget termeltek a VW számára, 2014-2016-ban több, mint évi 5 milliárd eurót. (Összevetésül: 2022-ben a cég összes nyeresége 22,5 md euró volt.) Azóta ez fokozatosan csökken, 2023-ban 2,6 md volt, 2024-ben pedig becslések szerint 2 md alá esik.

2023-ban a hazai BYD mögött a VW még a második legnagyobb autógyártó volt 10 százalékos részesedéssel (a robbanómotoros járművek gyártásában elfoglalt magas részaránya miatt), de az elektromos autók piacán már csak 3 százalékos az aránya. Megelőzi a BYD, a Tesla, az Alon, a Wuling és a Nio. A VW számára létfontosságúak kínai közös vállalatai.

Kiss Károly: Gondban a kínai VW.pdf

Kaszás Gábor kiváló összeállítása az autóiparban végbemenő változásokról:

Európa tudja, hogy Kína kezében a nyerő lapok, mégis all int mond

(Index 2024 ápr. 13. – utánközlés)

A több mint 150 ezer főt foglalkoztató magyarországi járműgyártás súlya tavaly 25,5 százalék volt a feldolgozóiparon belül. Az akkumulátorgyártással, a hozzá kapcsolódó kutatás-fejlesztéssel, az akkumulátor-újrahasznosítással, valamint a villamos berendezések gyártásával együtt a hazai ipari termelés egyharmadát adhatja 2030-ra. „A hazai ipar egyik legerősebb lába az autógyártás. Ezért fontos a 2035 utáni állapotokhoz igazítani a gyártást, hogy a későbbiekben is versenyképesek legyünk. Magyarország exportjának közel 25 százalékát az akkumulátor- és járműkivitel adja.”

Kaszás Gábor: Az autóiparban végbemenő változások

Sokatmondó üzenet (karcolat )

Ennek a szimpla kis grafikonnak számunkra nagyon sokatmondó üzenete van. A tízéves amerikai államkötvények kamata fokozatosan emelkedik, most 4,7%. (The Economist April 20th 2024)
Gazdaságpolitikánk ezekben az években nagyméretű költségvetési túlköltekezéseken alapszik. A külső finanszírozása pedig egyre drágább lesz. A Botos Katalinnal írt tanulmányunkban bemutattuk, hogy a fejlett országokban mik azok a tendenciák és okok, amik miatt a költségvetési hiányok növekedésével és fennmaradásával kell számolni, és ez a külső finanszírozás drágulását okozza számunkra is hosszú távon. (KK)

Botos Kata - Kiss Károly: Gazdaság- és társadalompolitikánk konstruktív elemzése.pdf (6-7. old.)

Kiss Károly: Holobiont / metaorganizmus (az élőlények újfajta felfogása)

(Economist-cikk ismertetése)

Az élőlények – az egysejtűektől kezdve a legkomplikáltabb szervezetekig – mikro-organizmusokkal élnek együtt (baktérium-okkal, gombákkal, archeákkal és pro-tisztákkal), melyek valamilyen funkciójukat segítik elő, valamilyen szolgáltatást végeznek számukra. Thomas Bell ezért javasolja a holobiont megnevezést (ahol a holo összességet jelent). Az újfajta felfogás tehát nem úgy tekinti az élőlényeket, mint amelyek egy megtermékenyített petesejtből fejlődnek ki, hanem mint amelyeket különféle komponensek alkotnak.

Kiss Károly: Holobiont - az élőlény újfajta felfogása.pdf

Csikvári F. András: A bevándorlók integrálása Nagy-Britanniában sikersztori

Az Economist szerint az Egyesült Királyságban a bevándorlók integrálása sikersztori, és ajánlható más országoknak is. Nagy-Britannia – anélkül, hogy észrevenné – a bevándorlók nemzetévé vált. Külföldi születésű lakóinak aránya magasabb, mint az Egyesüt Államokban. Egy másik meglepetés: a bevándoroltak nagyon jól asszimilálódnak. Ennek két döntő oka van. Az egyik a nyelv. A bevándorlók zöme már eleve angol nyelvtudással érkezik (volt angol gyarmatokról), és szivesen tanul angolul. A másik: Nagy-Britannia nem engedi be korlátlanul a migránsokat. A bevándorlók szabályosan, előzetes elbírálás után, vízummal érkeznek az országba. Azaz kiszűrik azokat, akik csupán a szociális támogatások kihasználása végett akarnak betelepedni. Így a bevándorlók zöme képzett, dolgozni akaró és tudó ember. (A Nyugat-Európát elárasztó migráns-özön – bár kisebb mértékben – Nagy-Britanniát is érinti, de ezt az angolok nem áldásként, hanem kiküszöbölendő rosszként kezelik.)

Csikvári F. András: A brit bevándorlási politika sikersztori.pdf

Mindennapjaink / Beliczay Erzsébet

A mesterséges intelligenica a mezőgazdaságban: a precíziós permetezés a jövő?

Borúlátó vagyok az AI gyors előretörését illetően. Az a vegyszermennyiség, amit megspórolhatunk, nem ellensúlyozza a negatívumokat, potenciális veszélyeket, de több a semminél. Nekem a "korszerű" mezőgazdaság több okból is a begyemben van. Mind a földterületek növekvő bekebelezése, mind a vegyszerezés csökkenti a beporzók egyedszámát. (Most ezt a beporzási hiányt is drónokkal kívánják ellensúlyozni.)

Beliczay Erzsébet: A precíziós premetezés a jövő?.pdf

E számunk éneke - Pünkösdre tekintettel - egy IX. századi gregorián:

Veni Creator Spiritus

Veni Creator Spiritus

2024/5. szám, április 25.

Andrea Komlosy: Work: The last 1,000 years. (A munka elmúlt ezer éve)

Botos Katalin könyvismertetése (utánközlés: Magyar Tudomány 184(2023)10, 1332–1335)

Andrea Komlosy könyve a történelem gazdasági vonatkozásait az élőmunka oldaláról mutatja be. Külön érdekessége, hogy Közép-Európából kitekintve elemzi a világtörténelmet és a világgazdaságot. A nagyobb lélegzetű világgazdasági és történeti elemzések ugyanis rendszerint nyugati, angolszász szempontból fogalmazódnak meg.
Hat nagy történelmi korszakban vizsgálja a munka fogalmát és a munkaviszonyok alakulását. A vizsgált időszak szempontjából kiemelt esztendők: 1250, 1500, 1700, 1800, 1900 és a 2000-es évek. Lényegi megállapításaival izgalmas módon járul hozzá az összehasonlító gazdaságtörténet eredményeihez. Különösen tanulságos lehet magyarországi olvasói számára a keleti uniós országok bérhelyzetének feltárása. Ez utóbbi vizsgálati területet célszerű lenne további elemzések tárgyává tenni. (A szerző magyar gyökerekkel rendelkező, bár a magyar nyelvet már nem beszélő osztrák professzor.)

Andrea Komlosy Work: The last 1,000 years.pdf

Mi lesz itt 2070-ben? (karcolat)

2070-ben a felmelegedés miatt kb. 560 millió, a szubszaharai övezetben élő afrikai számára az élet elviselhetetlenné válik. Ebből messze a legnagyobb mértékben – 325 millióval – Nigéria részesedik majd.

(The Economist April 6th 2024)

Ez a tömeg nyilván el fog vándorolni. De az elvándorlás már azt megelőzően elkezdődik (sőt, már egy idő óta tart is). Nigéria népességét 2050-re 380, 2100-ra 550 millióra becsülik (a világ 3. legnépesebb országa lesz India és Kína után). Így hát az elvándorlásnak szinte kimeríthetetlen utánpótlása lesz…
Európa három dolgot tehet: (1) korlátlanul beengedi az elvándorlókat, (2) bezárkózik, és ekkor a migráció Dél felé, a többi afrikai országba irányul – ők emiatt komoly fejlesztésekre és segélyekre szorulnak majd, (3) amennyiben a klímaváltozás antropogén jellegű, a fejlett világnak mindent meg kell tennie, hogy azt mérsékelje… (Ez erősen vitatott tudományos téma, eldönthetetlen, emiatt úgy kell viselkednünk, mintha az antropogén jellegű lenne.) (KK)

Yann LeCun, a Meta mesterséges intelligencia fejlesztéséért felelős vezetője szerint a mostani modellek csak szövegből tanulnak, ami alapvető gátja annak, hogy elérjék az emberi intelligencia szintjét. Szerinte a megoldást az a rendszer jelenti majd, ami a szöveg helyett videófelvételek és érzékelők alapján tanulmányozza és érti meg a fizikai világot. Ez vezethet oda, hogy a gépek végül felülmúlják az emberi intelligenciát, ám szerinte ide csak nagyon sokára fogunk eljutni. (hvg.hu 2024 ápr. 15.)

Yann LeCun: Mikor múlja felül a MI az embert?.pdf

Bezegh András: Körforgásos gazdaság

(utánközlés: Magyar Kémikusok Lapja különszám, 2020 dec.)

A természet nem termel hulladékot. Minden élő-lény egy másiknak vagy a tápláléka, vagy a raga-dozója, elfogyasztója. Az egyensúly folyamatosan megbomlik és automa-tikusan helyreáll: egy elszaporodott fajnak az ellenségei, a fogyasztói is elszaporodnak, és fordít-va. Az emberi tevékeny-ség azonban lépten-nyomon megbontja a természet egyensúlyát, és azt nem követi auto-matikus helyreállás. Az ideális megoldás az lenne, ha a gazdaság is a természet körfolyamataihoz hasonlóan működne.

Bezegh András: Körforgásos gazdaság.pdf

Sajnos, az utóbbi években elakadt a felzárkózásunk

(Hvg 2024 ápr. 4.)

Ebbe az indiszkrét, gusztustalan Magyar Péter-ügybe jóizlésű ember nem üti bele az orrát. - Vagy mégsem csak magánügyről lenne szó? Thürmer Gyula véleménye (utánközlés)

Thürmer Gyula: A Magyar Péter-ügy háttere.pdf

Gazdasági potenciál, hadikiadás, fegyverexport (karcolat)

(The Economist October 28th 2023 és March 16th 2024)

Akinek kétségei lennének, hogy miért védi oly elszántan Amerika a békét és a demokráciát a világ minden táján, ha kell, fegyveres beavatkozással is – és erre állandóan szükség van – az pillantson e diagramokra. Amerika a világ GDP-jének a 25 százalékát állítja elő, a katonai kiadásokban 36 százalékkal, a fegyverexportban pedig 42 százalékkal részesedik.

A MESTERSÉGES INTELLIGENCIA: HALÁLOS VESZÉLY VAGY ANTROPOLÓGIAI ÖSSZETEVŐNK?

E kiterjedt vitából most néhány kompetens, köztük szélsőséges véleményt idézünk. Stephen Hawkingét, Mo Gawdat-ét, aki korábban a Google egyik vezetője volt, Ray Kurzweil-ét, aki az informatika filozófiai művelésének talán legnagyobb alakja és Bernard Stiegler kortárs francia filozófusét.

Kiss Károly: Halálos veszély vagy antropológiai összetevő?.pdf

Stephen Hawking:

A mesterséges intelligencia létrehozása az emberiség történelmének legnagyobb eseménye. De sajnos, lehet, hogy ez lesz a legutolsó, hacsak nem tanuljuk meg, hogy hogyan kerüljük el a kockázatokat. Az egyre fejlettebb MI uralma alá hajthat bennünket oly módon, amit el sem tudunk képzelni. A szuperintelligens MI lehet a legjobb dolog, ami velünk történik, de lehet a legrosszabb is. Előre kell gondolkodnunk, terveznünk, mert lehet, hogy csak egy esélyünk lesz. Jövőnk versenyfutás az általunk létrehozott technológiák és azok felhasználása között. Tegyünk róla, hogy győzzön az emberi bölcsesség.

Stephen Hawking: AI could spell end of the human race

Stephen Hawking: Creating AI Could Be the Biggest & Last Event in Human History

Mo Gawdat:

A MI az emberiséget érő valaha volt legnagyobb kihívás. Nem az eljövendő 20-30 évben, hanem a következő néhány évben. Csak addig lesz szabályozható, amíg okosabb nem lesz nálunk. Teljesen megváltoztatja, felforgatja majd az életünket.

Mo Gawdat: AI is more dangerous than climate change

Ray Kurzweil:

(Lásd: A szingularitás küszöbén. Amikor az emberiség meghaladja a biológiát; Ad Astra, Bp., 2013)
(Lovelock Novacene c. könyvének ismertetését lásd az "Új technológiák" témánál, a Mesterséges intelligenciánál)

Bernard Stiegler:

Stiegler szerint a technikát antropológiai alkotóelemnek kell tekinteni. Az ember véletlenszerű önmozgás, az evolúció eredménye, melyből hiányzik a lényeg; és a lényeget éppen a „technicitás” adja. Az ember az egyetlen olyan élőlény, mely mesterségesen kialakult tulajdonságokkal rendelkezik, a technika nélkül nem vált volna emberré. Stiegler az eszközhasználatot tartja alapvető fontosságúnak, felelevenítve a marxi hagyományt. Sőt, ezt tekinti az ember lényegének. Ebből a felfogásból az következik, hogy az ember által létrehozott mesterséges intelligencia nem valami külső rossz, külső fenyegetés, hanem éppenséggel emberi mivoltunk lényegéhez tartozik.

Kiss Károly: A technika eszköz vagy emberi lényegünk?.pdf

Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

Féltett kincsünk: anyanyelvünk, magyarságunk hordozója, lelke. Tudjuk, hogy más nyelvekkel összehasonlítva különösen a mozgást kifejező igékben végtelenül gazdag. De ennyire? – Hallgassuk meg Gyimóthy Gábor versét… – ki gondolta volna? (Bolya István olvasmány-ajánlata)

Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

Gyimóthy Gábor honlapja: Gyimóthy

Berkes András: A ravaszdi szeretői

A ravaszdinak több élete, a festő számára több alakja is van. Ami nem teljesen "érthető" miért róka, vagy hasonló? 50 évesen magam is megtapasztaltam a ravaszság alakjait, férfiként a nőben, a társban. A szerelemben, melynek csalafinta volta úgy hatott rám, hogy szinte megzavarta a színérzékemet is, a tónusokat telt "tömör" szinekre váltottam. Megjelenik a fekete, melyet a "szakma" nem tekint színnek, és gyakran a fehér. Expresszív korszakom kedves emlékei lettek. Ma már megnyugtatnak, ilyen is volt!

Szentes Tamás: Elszalasztott lehetőség

A rendszerváltás idején nagyon nagy hibát követtek el a „rendszerváltó”, illetve hatalomra kerülő politikusok az által, hogy Nagy Imre és kormánya végakaratával ellentétben, azt feledve vagy megtagadva, és a kedvező nemzetközi körülmények ellenére is elmulasztották hazánk semlegességét törvénybe iktatni és ahhoz az ENSZ jóváhagyását, illetve garanciáját kérelmezni. (A még Gorbacsov-vezette Szovjetunió is elfogadta volna azt, a Nyugat meg így honorálhatta volna az 56-os forradalmunkat és a rendszerváltást megelőző vasfüggöny-lebontást.)
Ha az 1990-es évek elején hazánk semleges országgá vált volna, akkor erre nemcsak valóban büszkék lehetnénk most, hanem akkor létrejött volna egy olyan nyugat-keleti semleges blokk (Svájc, Ausztia és Magyarország) Közép-Európában, amelyhez minden bizonnyal Lengyelország és példája nyomán alighanem Csehország és Szlovákia is csatlakozott volna, és így a már semleges Svédországgal és Finnországgal együtt egy észak-déli semleges zóna is kialakulhatott volna. Ez biztosíthatta volna Európában a tartós békét.
Utólag persze könnyű bölcsnek lenni, de azért a tanulságot levonni, nevezetesen a fegyverkezés és háborús konfliktusok ellenében, valamint az általános, különösen a hadászati leszerelés, a demilitarizáció és semlegesítés vonatkozásában még nem késő! A „Si vis pacem para bellum!” legfeljebb csak a múltban igazolhatta, többnyire akkor is apologetikus módon, a fegyverkezést, de ma már ez lenne a helyes jelszó: „Si vis pacem, para pacem!”.
(Botos Katalin írása húsvéti, Gazdag Lászlóé pedig idei 2. számunkban jelent meg)

Szentes Tamás: Elszalasztott lehetőség.pdf

A gyógyítás jövője: folyamatos gyógyszerszedés helyett egyszeri génterápia

(A génszerkesztés a súlyos betegségek gyógyításának szolgálatában)

(A Spiegel interjúja Jennifer Doudnával – Nr. 51, 2023)

2012-ben egy olyan felfedezés történt, amely a génmódosítást technikailag szinte pofon-egyszerűvé és az előző gyakorlathoz képest összehasonlíthatatlanul pontosabbá tette. Ezt a kívülállóknak teljességgel érthetetlen CRISPR/Cas9 szó-rövidítésű módszernek nevezik, mely Jennifer Doudna és Emmanuelle Charpentier amerikai kutatók nevéhez fűződik. Ma már a géneket úgy szabdalják és ragasztgatják össze, mint ahogy egy film-rendező összevágja a felvételekből a kész filmet, vagy ahogy egy szerkesztő a word-ben átjavítja a kéziratot. Az új eljárást ennek megfelelően génszerkesztésnek nevezik, s a szakma a teremtés mámorában él.
A módszer lehetővé tenné, hogy pl. az emberi embrió génállományát a szülők kívánsága szerint módosítsák, annak megfelelően, amilyen tulajdonságokkal a szülők szeretnék felruházni megszületendő gyermeküket. De – hál’istennek – tudományos közmegegyezés van, hogy a „csíravonalba” nem szabad belenyúlni, azaz olyan genetikai változtatásokat nem szabad végrehajtani, melyek öröklődnének. – Mert milyen is lenne az ideális ember? Aszociális, mint a legtöbb zseni? Vagy a férfiak kékszemű, szőkehajú izomkolosszusok? A változatosság kiszűrése fajunk degenerálódásához vezetne… Ehelyett Doudna és a szakterület vezető tudósai arra koncentrálnak, hogy a módszert a tömeges betegségek, mint amilyen az Alzheimer és a rák gyógyítására használják fel.

Kiss Károly: A gyógyítás jövője.pdf

Bezegh András: Üzenet a mérnököknek

(Utánközlés. Mérnök Újság, 2024 március)

Az éghajlati és ökológiai változások arra kényszerítik a mérnököket, hogy újraértékeljék eddigi tevékenységüket, és innovatív megoldásokat találjanak az új kihívások kezelésére. Megnövekedett az igény a környezetbarát tervezési gyakorlatok iránt, a mérnökök igyekeznek csökkenteni projektjeik környezeti hatását. Az ellátási láncok természeti katasztrófák, vagy nemzetközi feszültségek által okozott megszakadása miatt újragondolják bizonyos anyagoktól és alkatrészektől való függőségüket. Hosszútávon rugalmasan kell tervezniük a kiszámíthatatlan éghajlati események miatt. Proaktív megközelítést kell alkalmazniuk a kockázatok csökkentése végett. Megújuló anyagokat kell felhasználniuk és az energiafogyasztást csökkentő technikákat.

Bezegh András: Üzenet a mérnököknek.pdf

A németeket egyre inkább idegesíti, hogy miért nem dolgozik a bevándorolók jelentős része?

(Der Spiegel Nr. 12 / 16.3.2024)

2020-ban a 2013 és 2016 közötti bevándorlási hullámmal érkező 18 és 65 év közötti (azaz munkaképes korú) bevándorló férfiak 20,1 százaléka munkanélküli volt! – Miközben a bevándorlás mellett hangoztatott legfontosabb érv a munkaerőhiány. (KK)

E számunk dala:

Andelic Jonathan JOTA: Elhiszem még

Hol van a kéz

2024/4. szám, Húsvét

Botos Katalin: Nagyhétre

Már csak a népi vallásosság vékony szála kapcsolódik a Nagyhéthez. A Csongrádi Passió… A szertartások… Kicsiny hívő csapattal… A Húsvét a boltokban csak a bevásárlást, a konyhákban a sütés-főzést jelenti. Meg a wellness-helyek telítettségét. Hol van itt a szenvedés megdicsőülése…

Botos Katalin: Nagyhétre.pdf

A Nyugat felsőbbrendűségéről
Josephine Quinn: How the World Made the West (könyvismertetés)

A Nyugat embere meg van győződve arról, hogy az ő civilizációja, kultúrája fölötte áll a többinek, az övé a legfejlettebb. Josephine Quinn oxfordi brit történész tagadja a Nyugat felsőbbrendűségét. Fő tétele az, hogy a történelem nem osztható be, vagy választható szét különálló civilizációkra, mert ez tévútra vezet. „Nem a népek csinálják a történelmet, hanem a népek és a közöttük kialakult kapcsolatok együttesen.” Azaz: nem a civilizációk különállására, hanem együttműködésére, kapcsolataira helyezi a hangsúlyt.

Kiss Károly: A Nyugat felsőbbrendűségéről.pdf

Botos Katalin: Katonabánat. Gondolatok a háborúról

Mert „annyi bánat a szívemen, hétrét hajlott a hegyeken…” Nekem is, ha gondolkodni kezdek az emberi sorsokon. Hallgatom a reggeli híreket. Brüsszelben, Magyarország konstruktív tartózkodása mellett, elfogadták az Ukrajnának szánt segélycsomagot. Sodródunk a világméretű fegyveres konfliktusok felé. Pontosabban fogalmazva: sodornak bennünket efelé. És tehetetlenek vagyunk. Csak a szó az eszközünk. De hát „néma gyermek minden kismagyar, a nagyvilág nem érti a szavát” ( Kosztolányi). Még a magyar sem a magyart…. A közember a költőinket. Ahogy Babits tiltakozott az értelmetlen öldöklés ellen. Ahogy Ady könyörgött a győzőknek. Ahogy Gyóni Géza írt az üzérkedőkről. Ahogy a kabaré-szöveg írt a csatába menő Árva Pálról, aki elment a csatába, anélkül, hogy a szerelmet megízlelte volna. Vagy, ahogy a népdal szól a katonasorsról:

„Bajtárs, hogyha látsz elesni engemet,
szállj le lovadról, lőjj agyon engemet.
Vagy szuronyodat szegezd a mejjemnek,
ne hagyj sokáig szenvedni engemet.”

Botos Katalin: Katonabánat.pdf

Berkes András: Csodálatos halászat

Csodálatos halászat c képem azt ábrázolja, amint az Üdvözítő által kiválasztott PÉTER felesége ezt szóvá teszi: Miért mész el, egyedül maradok!

Kiss Károly: Kifulladóban a nagy amerikai kulturális forradalom?

Az elmúlt években az amerikai egyetemeken a nagy kínai kulturális forradalom retrója ment végbe. A ’60-as évek kínai egyetemistái lebegnek a szemem előtt, akik kezükben Mao ce-tung brosúrákkal hadonászva bírálták tanáraikat és kényszerítették őket megszégyenítő önkritikára és nyilatkozatok aláírására. Egy Legfelső Bírósági határozattal és DeSantis floridai kormányzó intézkedéseivel elkezdődött a kijózanodás. Írásomat azoknak ajánlom, akik Amerikát még mindig példaképüknek tekintik.

Kiss Károly: Kifulladóban a nagy amerikai kulturális forradalom.pdf

Magyar Nemzet: Ébredeznek az amerikai egyetemek

Károly Kiss: Is the great American cultural revolution suffocating?
In recent years, there has been a retro of the great Chinese Cultural Revolution in American universities. All this reminds me Chinese university students from the 1960s waving Mao Zedong borchures in their hands and criticizing their teachers and forcing them to humiliating self-criticism. With a Supreme Court decision and the actions of Governor DeSantis of Florida, sobriety has begun. I recommend my article to those who still see America as their role model.

Károly Kiss: Is the great American cultural revolution suffocating?.pdf

Pál Sándor Ede: ÉLETÉRZÉS/TUDATOS ÉLETVITEL ÉS A 6K MODELL

A magyar életérzéssel – beleértve sajátomat is – sokat foglalkoztam egykori vezetőként, tanárként és szociális dolgozóként egyaránt. Könyvekre, tanulmányokra, elemzésekre, mások és saját tapasztalataimra hagyatkozva meg kellett állapítanom, hogy Magyarország nem tartozik a boldog, jó életérzésű nemzetek közé. Népességünk 60-65 %-a egészségi problémákkal küszködik, stresszes nyomás alatt nem igazán jó életérzéssel éli mindennapjait. Mindennek összetett okai vannak, lehetnek: anyanyelvi elszigeteltség, történelmi viharjaink, veszteségeink és az ezekből is eredő hátrányos transzgenerációs nemzedéki átöröklődések, széthúzó nemzeti álláspontok magas ego szinttel és a többi….

Pál Sándor Ede: A 6-k modell.pdf

Hipokrita életvédelem (kisesszé)

Alabama Legfelső Bírósága 2024 februárjában furcsa ítéletet hozott: megtiltotta a mesterséges (in vitro) megtermékenyítést. Az indok: az eljárás során több petesejtet termékenyítenek meg, a legalkalmasabbat beültetik, és a megmaradtakat elpusztítják, márpedig azokat is emberi lényeknek kell tekinteni. Vajon hol van az emberi élet védelmének a határa? … És az állatoké???

„Bátorítalak és buzdítalak benneteket: őrizzétek a természetet és különös gonddal óvjátok kis-testvéreiteket, az állatokat! Nem tárgyak ők, a Szent lélek lehelt lelket őbeléjük is! Így hát az állatoknak lelkük van – és helyük a Paradicsomban!” (II. János Pál pápa)

Kiss Károly: Hipokrita életvédelem.pdf

Túladagolás miatt 105 ezer halott (karcolat)

Az elmúlt évben Amerikában több, mint 105 ezren haltak meg kábítószer-túladagolásban. Ez több, mint a Vietnamban, Afganisztánban és Irakban elesett amerikai katonák száma. A fő felelős a fentanyl és a szintetikus opioidok, ezt követi a kokain, majd a receptre felírt opioidok, a heroin és a methadon.

Kiss Károly: Gyilkos kábítószerek.pdf

Rockenbauer Antal: Népakarat és pártakarat konfliktusa a népszavazásnál

Elvben a népszavazás a legdemokratikusabb érdek-érvényesítési forma, Magyarországon mégis szinte esélytelen érvényesíteni az országos ügydöntő népszavazást a mai szabályozás mellett. Ennek oka, hogy amikor konfliktus alakul ki a pártérdek és a közérdek között, akkor a kellő propagandagépezettel rendelkező pártok elérhetik, hogy ne legyen érvényes a szavazás. A jelenlegi szabályok szerint ugyanis többet ér a le nem adott szavazat, mint az egyértelmű állásfoglalás.

Rockenbauer Antal: Népakarat és pártakarat konfliktusa népszavazásnál.pdf

Buda László:

Hogyan hat a mesterséges intelligencia (MI) az emberek mentális egészségére és az önismereti/terápiás munkára? (utánközlés)

A mesterséges intelligencia (MI) rohamos fejlődése új távlatokat nyit az önismeret és a terápia területén egyaránt, lehetőséget adva arra, hogy az emberek szélesebb körben ismerjenek meg mentális egészségüket támogató forrásokat. Az MI képes arra, hogy értő és empatikus beszélgetőpartnerként funkcionáljon, megkönnyítve a kliensek számára a gyász, a szégyen, a bűntudat és egyéb mély lelki problémák feldolgozását. Bár az MI bevezetésével megnőhet a veszélye annak, hogy az emberek egy virtuális világba menekülnek – ami eltávolíthatja őket a valóságtól és az emberi kapcsolatoktól –, ha etikusan és tudatosan alkalmazzák, forradal-masíthatja az önismereti/ mentálhigiénés/ pszicho-terápiás munkát. - Lehet-e egy géppel őszintén beszélgetni? Hogyan tudja segíteni az MI az embert? Hogyan segíti az MI az érzelmek átélését? (Balogh Judith olvasmányajánlata)

(Megjegyzés az illusztrációkhoz: a mesterséges intelligenciát közkeletűen humanoid robotként ábrázolják; a valóságban az egy adathordozón lévő program.)

Buda László: Mesterséges intelligencia és pszichoterápia.pdf

E számunk dala: Magyarország

- Mennyi kedves arc; de Cipő, Somló Tamás, Balázs Fecó sajnos, ma már nincs köztünk

Van egy ország

• 2024/8. szám, júl. 17.
• 2024/7. szám, júl. 7.
• 2024/6. szám, máj. 27.
• 2024/5. szám, ápr. 25.
• 2024/4. szám, Húsvét
• 2024/3. szám, márc. 12.
• 2024/2. szám, febr. 27.
• 2024/1. szám, jan. 22.

2023 év számai

2023 Karácsonyi szám
2023/11. szám. nov. 25.
2023/Botos-Kiss-tanulmány
2023/10. szám. szept. 13.
2023/9. szám. aug. 17.
2023/8. szám. július 18.
2023/7. szám. június 19.
2023/6. szám. május 23.
2023/5. szám. május 2.
2023/4. szám. ápr. 16.
2023/3. szám. márc. 4.
2023/2. szám. febr. 4.
2023/1. szám. jan. 27.

2022 év számai

16. szám. 2022. dec. 27.
15. szám. 2022. nov. 27.
14. szám. 2022. okt. 24.
13. szám. 2022. szeptember 18.
12. szám. 2022. augusztus 13.
11. szám. 2022. július 30.
10. szám. 2022. július 11.
9. szám. 2022. június 11.
8. szám. 2022. május 10.
7. szám. 2022. február 28.

2021 év számai

6. szám. 2021. december 17.
5. szám. 2021. november 9.
4. szám, 2021. október 2.
3. szám, 2021. szeptember 14.
2. szám, 2021. augusztus 24.
1. szám, 2021. július 25.