2024/4. szám, Húsvét
Botos Katalin: Nagyhétre
Már csak a népi vallásosság vékony szála kapcsolódik a Nagyhéthez. A Csongrádi Passió… A szertartások… Kicsiny hívő csapattal… A Húsvét a boltokban csak a bevásárlást, a konyhákban a sütés-főzést jelenti. Meg a wellness-helyek telítettségét. Hol van itt a szenvedés megdicsőülése…
Botos Katalin: Nagyhétre.pdf
A Nyugat felsőbbrendűségéről
Josephine Quinn: How the World Made the West (könyvismertetés)
A Nyugat embere meg van győződve arról, hogy az ő civilizációja, kultúrája fölötte áll a többinek, az övé a legfejlettebb. Josephine Quinn oxfordi brit történész tagadja a Nyugat felsőbbrendűségét. Fő tétele az, hogy a történelem nem osztható be, vagy választható szét különálló civilizációkra, mert ez tévútra vezet. „Nem a népek csinálják a történelmet, hanem a népek és a közöttük kialakult kapcsolatok együttesen.” Azaz: nem a civilizációk különállására, hanem együttműködésére, kapcsolataira helyezi a hangsúlyt.
Kiss Károly: A Nyugat felsőbbrendűségéről.pdf
Botos Katalin: Katonabánat. Gondolatok a háborúról
Mert „annyi bánat a szívemen, hétrét hajlott a hegyeken…” Nekem is, ha gondolkodni kezdek az emberi sorsokon. Hallgatom a reggeli híreket. Brüsszelben, Magyarország konstruktív tartózkodása mellett, elfogadták az Ukrajnának szánt segélycsomagot. Sodródunk a világméretű fegyveres konfliktusok felé. Pontosabban fogalmazva: sodornak bennünket efelé. És tehetetlenek vagyunk. Csak a szó az eszközünk. De hát „néma gyermek minden kismagyar, a nagyvilág nem érti a szavát” ( Kosztolányi). Még a magyar sem a magyart…. A közember a költőinket. Ahogy Babits tiltakozott az értelmetlen öldöklés ellen. Ahogy Ady könyörgött a győzőknek. Ahogy Gyóni Géza írt az üzérkedőkről. Ahogy a kabaré-szöveg írt a csatába menő Árva Pálról, aki elment a csatába, anélkül, hogy a szerelmet megízlelte volna. Vagy, ahogy a népdal szól a katonasorsról:
„Bajtárs, hogyha látsz elesni engemet,
szállj le lovadról, lőjj agyon engemet.
Vagy szuronyodat szegezd a mejjemnek,
ne hagyj sokáig szenvedni engemet.”
Botos Katalin: Katonabánat.pdf
Berkes András: Csodálatos halászat
Csodálatos halászat c képem azt ábrázolja, amint az Üdvözítő által kiválasztott PÉTER felesége ezt szóvá teszi: Miért mész el, egyedül maradok!
Kiss Károly: Kifulladóban a nagy amerikai kulturális forradalom?
Az elmúlt években az amerikai egyetemeken a nagy kínai kulturális forradalom retrója ment végbe. A ’60-as évek kínai egyetemistái lebegnek a szemem előtt, akik kezükben Mao ce-tung brosúrákkal hadonászva bírálták tanáraikat és kényszerítették őket megszégyenítő önkritikára és nyilatkozatok aláírására. Egy Legfelső Bírósági határozattal és DeSantis floridai kormányzó intézkedéseivel elkezdődött a kijózanodás. Írásomat azoknak ajánlom, akik Amerikát még mindig példaképüknek tekintik.
Kiss Károly: Kifulladóban a nagy amerikai kulturális forradalom.pdf
Magyar Nemzet: Ébredeznek az amerikai egyetemek
Károly Kiss: Is the great American cultural revolution suffocating?
In recent years, there has been a retro of the great Chinese Cultural Revolution in American universities. All this reminds me Chinese university students from the 1960s
waving Mao Zedong borchures in their hands and criticizing their teachers and forcing them to humiliating self-criticism. With a Supreme Court decision and the actions of
Governor DeSantis of Florida, sobriety has begun. I recommend my article to those who still see America as their role model.
Károly Kiss: Is the great American cultural revolution suffocating?.pdf
Pál Sándor Ede: ÉLETÉRZÉS/TUDATOS ÉLETVITEL ÉS A 6K MODELL
A magyar életérzéssel – beleértve sajátomat is – sokat foglalkoztam egykori vezetőként, tanárként és szociális dolgozóként egyaránt. Könyvekre, tanulmányokra, elemzésekre, mások és saját tapasztalataimra hagyatkozva meg kellett állapítanom, hogy Magyarország nem tartozik a boldog, jó életérzésű nemzetek közé. Népességünk 60-65 %-a egészségi problémákkal küszködik, stresszes nyomás alatt nem igazán jó életérzéssel éli mindennapjait. Mindennek összetett okai vannak, lehetnek: anyanyelvi elszigeteltség, történelmi viharjaink, veszteségeink és az ezekből is eredő hátrányos transzgenerációs nemzedéki átöröklődések, széthúzó nemzeti álláspontok magas ego szinttel és a többi….
Pál Sándor Ede: A 6-k modell.pdf
Hipokrita életvédelem (kisesszé)
Alabama Legfelső Bírósága 2024 februárjában furcsa ítéletet hozott: megtiltotta a mesterséges (in vitro) megtermékenyítést. Az indok: az eljárás során több petesejtet termékenyítenek meg, a legalkalmasabbat beültetik, és a megmaradtakat elpusztítják, márpedig azokat is emberi lényeknek kell tekinteni. Vajon hol van az emberi élet védelmének a határa? … És az állatoké???
„Bátorítalak és buzdítalak benneteket: őrizzétek a természetet és különös gonddal óvjátok kis-testvéreiteket, az állatokat! Nem tárgyak ők, a Szent lélek lehelt lelket őbeléjük is! Így hát az állatoknak lelkük van – és helyük a Paradicsomban!” (II. János Pál)
Kiss Károly: Hipokrita életvédelem.pdf
Túladagolás miatt 105 ezer halott (karcolat)
Az elmúlt évben Amerikában több, mint 105 ezren haltak meg kábítószer-túladagolásban. Ez több, mint a Vietnamban, Afganisztánban és Irakban elesett amerikai katonák száma. A fő felelős a fentanyl és a szintetikus opioidok, ezt követi a kokain, majd a receptre felírt opioidok, a heroin és a methadon.
Kiss Károly: Gyilkos kábítószerek.pdf
Rockenbauer Antal: Népakarat és pártakarat konfliktusa a népszavazásnál
Elvben a népszavazás a legdemokratikusabb érdek-érvényesítési forma, Magyarországon mégis szinte esélytelen érvényesíteni az országos ügydöntő népszavazást a mai szabályozás mellett. Ennek oka, hogy amikor konfliktus alakul ki a pártérdek és a közérdek között, akkor a kellő propagandagépezettel rendelkező pártok elérhetik, hogy ne legyen érvényes a szavazás. A jelenlegi szabályok szerint ugyanis többet ér a le nem adott szavazat, mint az egyértelmű állásfoglalás.
Rockenbauer Antal: Népakarat és pártakarat konfliktusa népszavazásnál.pdf
Buda László:
Hogyan hat a mesterséges intelligencia (MI) az emberek mentális egészségére és az önismereti/terápiás munkára? (utánközlés)
A mesterséges intelligencia (MI) rohamos fejlődése új távlatokat nyit az önismeret és a terápia területén egyaránt, lehetőséget adva arra, hogy az emberek szélesebb körben ismerjenek meg mentális egészségüket támogató forrásokat. Az MI képes arra, hogy értő és empatikus beszélgetőpartnerként funkcionáljon, megkönnyítve a kliensek számára a gyász, a szégyen, a bűntudat és egyéb mély lelki problémák feldolgozását. Bár az MI bevezetésével megnőhet a veszélye annak, hogy az emberek egy virtuális világba menekülnek – ami eltávolíthatja őket a valóságtól és az emberi kapcsolatoktól –, ha etikusan és tudatosan alkalmazzák, forradal-masíthatja az önismereti/ mentálhigiénés/ pszicho-terápiás munkát. - Lehet-e egy géppel őszintén beszélgetni? Hogyan tudja segíteni az MI az embert? Hogyan segíti az MI az érzelmek átélését? (Balogh Judith olvasmányajánlata)
(Megjegyzés az illusztrációkhoz: a mesterséges intelligenciát közkeletűen humanoid robotként ábrázolják; a valóságban az egy adathordozón lévő program.)
Buda László: Mesterséges intelligencia és pszichoterápia.pdf
E számunk dala: Magyarország
- Mennyi kedves arc; de Cipő, Somló Tamás, Balázs Fecó sajnos, ma már nincs köztünk
Van egy ország
2024/3. szám, március 12.
Az új katasztrófaelmélet Richard Heinberg: "Wicked problems" (Vida Gábor olvasmányajánlata) Egyre többen felismerik, hogy a jövőnkkel kapcsolatos gondokra valódi megoldás nincs. A „wicked problems” elnevezés 1973-ból származik Horst Ritteltől és
Melvin Webbertől olyan komplex problémák megnevezésére, melyek homályosak és nincs „kockázatmentes” megoldásuk. Ha az ember elolvassa azt a 10 kritériumot,
amit Rittel és Webber állított fel a „wicked” problémák beazonosítására, akkor nincs más hátra, mint a Teremtőhöz fohászkodni, hogy valahogy sikerüljön
elkerülni a klímaválságot, a fajok kihalását, az erőforrások kimerülését, vagy a mesterséges intelligenciával járó szörnyűségeket. (Én magam, szekuláris
humanista lévén, ilyenkor Madáchhoz fordulok: Ember küzdj, és bízva bízzál! – vajon mondott-e ennél bárki valaha is okosabbat?)
Richard Heinberg: Kaslik Gyula: ELTÉRŐ VÉLEMÉNYEK A RÁKRÓL
De Richard Heinberg olyan területekre is kiterjeszti katasztrófaelméletét, melyek a társadalom- és gazdaságpolitikával kapcsolatosak, és ettől kezdve
már komolytalanná válik a dolog. Mert dilemmákkal lépten-nyomon találkozunk, melyeknek nincs optimális megoldásuk, de attól még nem dől össze a világ…
(KK)
Kaslik Gyula: Eltérő vélemények a rákról.pdf
A téma előzményei:
Fabó László: A rákkutatás váratlan, fontos eredményei.pdf
Thomas Seyfried: The SHOCKING NEW TRUTH About Cancer!
Kiss Károly: Korszakos eredmények a rák kezelésében.pdf
Sütő Zoltán: Történelmi lecke fiúknak (a szellemi alávetettségről)
Az Ez itt a kérdés minapi adásában Gulyás Istvánnak nem sikerült provokálnia a meghívott neves Amerika-szakértőket. Vitaindítója kezdő kardcsapása elől ugyanis,
miszerint „Úgy tűnik, hogy a 2010-es évekig az Egyesült Államok gyakorlatilag a megoldása volt a világ problémáinak – azóta mintha a forrása lenne” a beszélgetőtársak
– ha nem is finoman, és nem is elegánsan – elhajoltak, majdnem egészen a „nincs itt kérem semmi látnivaló” íztelen és szagtalan koncepcióig.
Sütő Zoltán: Történelmi lecke.pdf
Botos Katalin: Házam és hazám.
Ennyire nem sikerült abszolválni azt a minimális logikai képességeket igénylő szintet sem, hogy a történelemben olyan nagyhatalom még nem volt, amelyik katonai
erejét a másik ország védelme céljából állomásoztatta volna annak területén? – Vagy nem óhajtunk szabadulni attól a nosztalgiától, amit ifjúságunk hajnalán Amerika
a szabadság szimbólumaként jelentett? - Jaj annak az országnak, amelyik történészei csak ennyire képesek! Mert ez maga a szellemi alávetettség.
A hagyományról
Botos Katalin: Házam és hazám.pdf
Megörökölt gyalázat
A Megörökölt gyalázat c. film a kommunizmus áldozataival kapcsolatosan az 1945-ben meggyalázott asszonyokról szól. Közép-kelet Európában szinte minden filmdíjat elvitt. Botos József is elbeszéli benne emlékeit, aki emléktáblát, szép domborművet állított városában, Csongrádon, az áldozatok emlékére. Ez az első köztéri képzőművészeti alkotás a témáról Magyarországon, s nagyjából Európában is. A kép felirata: "És az Isten letöröl majd szemükből minten könnyet."
film: Megörökölt gyalázat
index-beszámoló: Megörökölt gyalázat
Berkes András: A baba
Műtermem ablakában ült a Baba, és a környezete - úgy véltem - akkoriban meghatározta mindössze 22 évemet. Lányom akkor született, számtalan motívum szerkesztődött ebbe a konstrukcióba, amint aztán később is, sok minden, érzelem és látvány egyszerre és együtt. Még évekig őriztem a geometriát, melyet itt fellazítanak a foltok, és a fólián lévő szöveg. A baba mögötti ablakban nem üveg van, hanem egy fólia, a Patyolat vállalat csomagolója, azért is homályosabb mint az üveg. A bal oldalon meszelés nyomok. A baba nyakában horgolt körgallér van, ruhája bársony. Ez a "hiperrealista" korszakom egyik terméke.
Freund Tamás: A művészetek által gazdagított belső világ és az információrobbanás hatásai
(előadása a Katona József Könyvtárban, 2023)
A tudomány már rengeteg bizonyítékot tárt fel arról, hogy a művészeti katartikus élmények hogyan gazdagítják belső világunkat. „A katartikus élmények dopamint
szabadít-anak fel az agy örömérzés központjában, ugyanazt a dopa-mint, amit a fajfenntartással kapcsolatos tevékenységek, evés, ivás, szexuális tevé-kenység szabadít fel” –
jegyezte meg. De szakmai sikerek, sporttevékenység vagy művészeti alkotás közben is ezt a boldogságot érezhetjük. Épp ez a katartikus, művészeti élményekhez kapcsolódó öröm
vész el, ha nem tudunk nyitottan, értő módon közelíteni a művészetek felé. Itt az oktatásnak alapvető feladata van. A zeneóra, a képzőművészet, a művészettörténet nemcsak
nyitkottá tesz, rendszeres katarzis forrásai lehetnek.
Freund Tamás:
„Ha túl sokszor van dopaminlöket, mint a kábítószer-használatnál is, akkor nem lesz elég dopaminreceptor az örömérzetközpontban, és normális, fiziológiai úton már nem jutunk
örömhöz”. Vagyis egyre fásultabbak, céltalanok, alulmotiváltak, kiüresedettek lehetünk, ahogy azt már látjuk is magunk körül: beszélgetés vagy gondolkodás helyett mindenki a
telefonját bámulja.
Persze az internetezést nem lehet betiltani, de kontrollálni kellene, és szelektálni az információk között. Az internettel vagy drogokkal kiváltott dopaminhatást, örömérzetet
egyébként tökéletesen helyettesíthetnék a művészeti élmények, a katarzis által kiváltott hasonló hatással. (Botos Katalin ajánlása)
Csikvári F. András: A társadalmi láthatatlan kéz
Vernon L. Smith és Bart J. Wilson: A közgazdaság humanizálása c. könyvének ismertetése
A szerzők emlékeztetnek, hogy két “láthatatlan kéz” van, van egy társadalmi “láthatatlan kéz” is, amiről Smith még a főművének tekintett A nemzetek gazdagsága előtt 17 évvel írt Az erkölcsi érzelmek elmélete c. könyvében. Smith azt állítja, hogy bennünk, emberekben van egy velünk született hajlam arra, hogy együtt érezzünk másokkal, és hogy ez a hajlam vezet minket a helyes és igazságos cselekedetek felé. Ez a "láthatatlan kéz" gondoskodik róla, hogy az emberek erkölcsös módon viselkedjenek, még akkor is, ha nem tudatosan törekednek erre. (A történelem fintora: Adam Smith legtöbbünk szemében mégis az a teoretikus, aki a piaci erők játékában az önzést magasztosította fel.)
Csikvari F. András: A társadalmi láthatatlan kéz.pdf
Fellner Ákos: Az okosok még okosabbak lesznek, a buták még butábbak?
- avagy jól hangzó hazugságok a tudásalapú gazdaságról
Polányi Mihály és Paul Romer óta közkeletű úgy fogalmazni, hogy a tudásvagyon közvagyon, azaz mindenki szabadon részesedhet belőle. Csak tanulni és képezni kell magunkat, és a tudással rendelkező munkavállaló vagy vállalkozó majd az összgazdasági kibocsátást növeli és mindenki boldog lesz. Azonban, ha pontosabban utána nézünk a kérdésnek láthatjuk, hogy a tudás korántsem közvagyon. A tudás ugyanúgy monopolisztikus jószág, mint a pénztőke.
Fellner Ákos: Az okosok még okosabbak lesznek, a buták még butábbak.pdf
E számunk dala
Desmond Child, Carlsson Andreas Mikael: Egy szabad országért
2024/2. szám, február 27.
Kiss Károly:
Ideológiai átfestés: Illiberális autokrácia helyett nemzeti konzervativizmus
Most, hogy közelednek az amerikai választások, és Trump győzelmi esélye nő, a Nyugat ideológusai rádöbbentek: mi lesz, ha győz? Akkor Amerikát, a legnagyobb nyugati demokráciát, a nyugati világ védőbástyáját is illiberális autokráciának kell majd nevezni? – Mint Orbán Magyarországát? Ezért elfogadják a jobboldal szóhasználatát – a nemzeti konzervativiznust. (Az én megítélésem szerint Amerika plutokrácia. Hiszen a képviselők a vállalkozások, tőkés érdekeltségek lefizetett kijárói. És mindez legális keretek között zajlik. „Of the people, by the people, for the people” – szegény Lincoln forog a sírjában.)
Kiss Károly: Ideológiai átfestés.pdf
a Magyar Nemzetben megjelent változat: Nicsak, az Economsit komolyan veszi a nemzeti konzervatiivizmust.pdf
Botos Kata: Egy évértékelés margójára
Miniszterelnökünk sok szempontból helytálló évértékelő beszédéből hiányoljuk, hogy nem foglalkozott a humán szférával. Ez nem sikertörténet, és a kormányt is terhelik mulasztások.
De nyomatékosítani kellene, hogy a humán szféra elhanyagolása elsősorban a múlt öröksége. Több tanulmányban is felhívtuk rá a figyelmet, hogy a „nem termelő”
ágazatok elhanyagolása a szocialista idők sajátos értékrendjéből ered, és ezeket a torzulásokat máig sem sikerült kiküszöbölni. A rendszerváltás idején nem
került sor egy nemzetközi adósságrendezésre, így tovább kellett cipelnünk a súlyos államadósságot. Az EU-ba történő belépés után pedig már a 3 százalékos
költségvetési deficit-korlát akadályozta meg a bérkiigazítást a humán szférában.
Nagyobb figyelmet kellene fordítani azoknak a hatásoknak az elhárítására is, melyeket a felmelegedés okoz a mezőgazdaságban (vízgazdálkodás, erdősítés).
Botos Kata: Egy évértékelés margójára.pdf
Segít, ha kihalunk? Ökolábnyom v. nemzeti túlélés
Simonyi Gyula és Tóth I. János vitája
(Háttérben-videó utánközlése)
Simonyi Gyula: Fel kell tennünk a kérdést: Igazán szeretne egy gyermek az adott helyzetben, országban, körülmények között megszületni?
Nem egy nemzet érdekeit, nem a globális túlnépesedés és környezeti terhelés szempontjait, hanem a jövendő gyermek érdekeit kell
elsődlegesnek tekintenünk. Minden egyes nap kb. 100 ezer olyan gyermek születik, akit a szülei nem akartak. A megoldás: a nőkre kell
bíznunk, hogy mennyi gyermeket akarnak szülni.
Tóth I. János: Van egy vékony sáv, ahol a környezetvédelmi és társadalmi szempontok összeegyeztethetők. Vannak olyan országok, melyek
a „természetes demográfiai növekedés”, és vannak olyanok, melyek a „természetes demográfiai csökkenés” állapotában vannak. A határvonal
a 2,1-es születési ráta. Ez két alapvetően eltérő helyzet, születés-korlátozásról vagy támogatásról, családpolitikáról csak ezt figyelembe
véve beszélhetünk…. A környezetvédelmi fenntarthatóságot még ne romboljuk le, a gazdasági és társadalmi fenntarthatóságot viszont meg kell
őriznünk. Nem az önkéntes kihalás, hanem a természettel való együttélés a megoldás.
Háttérben: Segít, ha kihalunk?.pdf
EZ MÁR AZ ESZKIMÓ SZÍN?
Gazdag László morgolódásai (esszé)
A Nyugatról: Hova tűnt a Roosevelt, Churchill, Adeauer, de Gaulle, Kennedy, Erhard, Wilson, Brandt, Schmidt, Kekkonen, Palme, Mitterand, Thatcher, Reagan, Kohl által fémjelzett "nagy generáció"? Hol vannak ma bárhol is őhozzájuk fogható államférfiak- és asszonyok? Egyáltalán: hol vannak ma államférfiak- és asszonyok? Ha most sorolnám a mai neveket, elborzadnék! Miféle selejt politikai nemzedék ez a mai? De egész szellemi holdudvaruk is hasonló kaliberű!
Magyarországról: Nyomát sem látom a brainigényes, kreativitásvezérelte, humántőke-alapú, belső erőforrásokra támaszkodó, a késő Kádár rendszer kétségtelen gazdasági eredményeit (pl.: agrárium, élelmiszergazdasági vertikum!) továbbfejlesztő haladásnak. Nyomát sem látom a modern, XXI. századi ökoszociális piacgazdaságnak, a mindenkire kiterjedő anyagi és egzisztenciális biztonságnak, helyette felépült a késő Kádár rendszer ereményeit felszámoló vadkapitalista oligarcharendszer. Ez lenne a "polgári Magyarország"?
Gazdag László: Ez már az Eszkimó szín?.pdf
Korszakos eredmények a rák kezelésében (ismertetés – Der Spiegel, 2024/6. szám)
A Spiegel idei február 3-i számának ez a fő témája, három tanulmány is tárgyalja. Üzenetük: a rák túlélhető. Korábban a diagnózis felért egy halálos ítélettel, de olyan jelentős előrelépés történt e betegségek kezelésében, melynek eredményeképpen a betegek fele már életben marad, és arányuk emelkedik. Az okok egyre jobban feltárhatók, és a kezelés egyénre szabottá válik.
Kiss Károly: Korszakos eredmények a rák kezelésében.pdf
Kiss Károly: Hogyan alkalmazzuk a mesterséges intelligenciát?
(Vajon megvalósíthatók-e Daron Acemoglu elképzelései a liberális demokráciákban?)
A mesterséges intelligencia az üzleti hasznosítása során elsősorban nem az eredeti célt, az emberek munkájának megkönnyítését szolgálja, hanem egyes munkakörök automatizálását, s így végül a MI a magasan kvalifikált munkaerő eszközévé válik. Ehhez a Szilícium Völgyben egy sajátos emberképet kreáltak: az ember megbízhatatlan, hibákat vét – a tökéletes géppel szemben (néhány zsenit kivéve). Így lett az emberi munkát segítő gép koncepciójából azt ellenőrző, felügyelő, irányító mesterséges intelligencia – amely idővel helyettesíteni fogja a tökéletlen embert.
Acemoglu azt javasolja, hogy szigorúbban kell szabályozni Google & Co., a „techbárók” tevékenységét.. De hogyan lehet annak érvényt szerezni egy liberális piacgazdaságban, amikor a fejlesztési irányokat nem központi elképzelések, hanem a cégek decentralizált profitérdeke szabja meg? Kínát hozza fel példaképnek, ahol a kormány képes befolyásolni, hogy az információtechnológiai fejlesztések iránya ne sértsen társadalmi érdekeket. Látnunk kell azonban, hogy ez csak a kínai gazdasági-politikai rendszer keretei között valósítható meg.
Kiss Károly: Hogyan alkalmazzuk a mesterséges intelligenciát?.pdf
Berkes András: Tivadar és én
Csontváry gyermekkoromtól tanítóm és prédikátorom, akkor amikor még nem tudtam, hogy festeni és tanítani akarok. Olyan ez, mint a MÍTOSZ, mely átsugárzik az értelmen, a gondolkodó tudatával keresi, kutatja a kapcsolatot. Aztán valahogy, véletlenül, vagy pont azért találkozik vele. Amikor a képet megfestettem, Csontváry önarcképe valahol eldugva lapult, egy képeslapról vettem át, évtizedekkel később láttam kiállítva, rosszul restaurálva. Szelle-misége korábban megjelent, mint képei, évekig Pécsre jártam, hogy ott csodálhassam öket.
Kiss Károly: Mit kíván az AfD?
(a jobboldali német ellenzéki párt választási programja)
(publicisztika)
Hát ez az a program, ami halálos veszélyt jelent a német demokráciára, ami miatt évek óta az AfD betiltását követelik, most pedig százezreket mozgósítanak, hogy tüntessenek ellene. Véleményem szerint itt-ott a józan észre veszélyes, de ez a többi német pártról – beleértve a kormánypártokat és az ellenzéki CDU-t – ugyanúgy elmondható.
Kiss Károly: Mit kíván az AfD?.pdf
Magyar Nemzet: A német AfD nem veszélyessebb, mint a többiek
A Z generáció fő hírforrása a TikTok
A hivatalos hírcsatornákon és újságokban érkező híreket felváltják azoknak a közösségi platformokon megjelenő egyéni interpretációi. Különösen a fiatalok fogékonyak arra, hogy a tárgyilagosan és szenvtelenül tálalt információk és hírek helyett azok egyéni, többnyire humorosan tálalt változatát „fogyasszák”.
Kiss Károly jegyzete:
A Z generáció fő hírforrrása.pdf
Lendületben a nyugati világgazdaság
A SAP500, az amerikai tőzsdéken jegyzett 500 nagyvállalat részvényeinek súlyozott indexe az orosz-ukrán háború kitörése után leesett,
de most még az azt megelőző csúcsot is túlszárnyalja. A Dow Jones ipari index szintén rekordot ért el a minap, nem különben a tech cégek
részvényeivel kereskedő NASDAQ. A Meta (Facebook), a Microsoft és az Nvidia (chipeket gyártó világcég) részvényeinek ára az egekben szárnyal.
Japánban a Nikkei 225 tőzsdeindex is rekordot ért el.
Ezzel szemben a kínai tőzsdéken és Hongkongban a részvényárfolyamok visszaestek. (Azt rebesgetik, hogy a kínai kormány esetleg
részvényfelvásárlásokba kezd, hogy stabilizálja az árfolyamokat.) (The Economist January 27th 2024)
Gazdasági világbajnok: Görögország
2023-ban a világ legjobban teljesítő gazdaságai Görögország, Dél-Korea és az USA voltak az infláció, a GDP növekedése, a foglalkoztatottság és a részvényárak alakulása alapján.
2023-ban majdnem mindenki globális recesszióra számított, mivel a központi bankok emelték a kamatlábakat, hogy csillapítsák az inflációt. De nem ez történt. A GDP globális növekedése 3% lett. A munkahelyeket megőrizték, az infláció pedig elkezdett mérséklődni. A részvények értéke 20 százalékkal emelkedett. (The Economist December 23rd 2023, Ladder of divine ascent)
Podmaniczky László: Tényleg mérhető a boldogság?
Magyarország 2012-ben a 96. helyen állt az országok boldogság-sorrendjében. 2023-ban viszont óriásit léptünk előre, az 51.-ek lettünk – miközben az átlag szinte semmit sem változott. Ha így haladunk, tíz év múlva akár az első tízben is lehetünk, hogy aztán ismét mi legyünk a „legvidámabb barakk”...
A boldogság világnapja március 20-án lesz. A mostani téli időkben mi mással is zárhatnám írásomat, mint Petőfi soraival:
„Hol a boldogság mostanában?
Barátságos meleg szobában.”
(Petőfi Sándor: Téli világ)
Podmaniczky László: Tényleg mérhető a boldogság?.pdf
Kiss Károly: Idős férfiarc (kései nekrológ)
(karcolat)
A Rubicon idei januári száma Kádár időskori képével jelent meg. Ez ihlette e rövid írást, melyet csak hozzám hasonló véneknek ajánlok, valamint azoknak, akik megélték a Kádár-kort. (Comments are welcome!)
Kiss Károly: Idős férfi arca.pdf
Kard Aladár: A fénykép negatívja.pdf
Fabó László: Bosszúk sorozata.pdf
Botos Katalin: Áldozat a nemzetért.pdf
Botos Katalin: Rendszerváltástól rendszerváltásig.pdf
Botos Katalin: A humán szektorok bérviszonyai
Lemaradásuk okai, következményei, és a kívánatos kormányszerkezet
A humán szféra elhanyagolása az előző rendszerből származó örökségünk, melyet az elmúlt harminc év alatt sem tudtunk felszámolni. Az oktatás és az egészségügy miniszteri/minisztériumi szintű képviselete a kormányban nem csupán formális kérdés; fontos tényezője lenne az elmaradás felszámolásának.
Hiányolom, hogy nincs egy olyan agytröszt, egy gazdasági jellegű minisztérium, amely megfelelően, stratégiai jelleggel összehangolná a kormányzati munkát. (kép: a korábbi Gazdasági Minisztérium épülete)
Felelevenítem javaslatunkat a nyugdíjrendszer reformjára, mely hosszú távon direkt kapcsolatot teremtene a gyermekvállalás és az idős kor biztonsága között. Nyugdíjjavaslatunk összekapcsolja a három nagy rendszert: a nyugdij, az oktatás és az egészségügy rendszerét. Hiszen egészséges és képzett fiatal generációt akkor várhatunk a munkaerő-piacra, ha a két utóbbi területet nem hanyagoljuk el, sőt kiemelten fejlesztjük.
Botos Katalin: A humán szektor és a kívánatos kormányzati szerkezet.pdf
E számunk dala
Farkasházi Réka: Valahol egy lány (Illés Lajos - Bródy János) Valahol egy lány
2024/1. SZÁM, JANUÁR 22.
Kiss Károly:
PISA itt – PISA ott. Rossz hazai és német eredmények
Az érthető, hogy miért csúsztak le a németek (a bevándorlók gyerekeinek növekvő aránya miatt) – de mi magyarázza a mi rossz eredményeinket? Vigasz-e rá, hogy az egész OECD-csoport (azaz a fejlett országok) lecsúszik?
Kiss Károly: PISA itt - PISA ott.pdf
Thomas Seyfried: The SHOCKING NEW TRUTH About Cancer!
Fabó László ismertetése
Az eddigi nézetek szerint a rák genetikai meghibásodás miatt keletkezik. A sejtmagban működő DNS öröklött hibája, vagy különböző (külső kémiai, sugárzásos vagy egyéb fizikai hatásra) kialakuló genetikai mutációk miatt rendellenes, szabályozatlan, burjánzó sejtosztódás alakul ki. De a hosszú ideig tartó nukleáris (sejtmag) transzfer kísérletsorozatok eredmény-telenségéből arra következtettek, hogy a rák alapvetően nem a sejtmagi DNS-állomány genetikai mutációjának következménye! A mitokondriumok transzplantációjával folytatták a vizsgálatokat. Sokszorosan elvégezve a szabályosan, illetve hibásan működő mitokondriumok cseréjét az egészséges és burjánzó sejtek citoplazmájában, az egészséges sejtek burjánzóvá, valamint a rákosak normális működésűekké váltak! A rák a sejt mitokondriális hálózatának megváltozott működésmódja!
Fabó László: A rákkutatás váratlan, fontos eredményei.pdf
Thomas Seyfried: The SHOCKING NEW TRUTH About Cancer!
Csikvári F. András: A migrációról
Megjelent az Economist karácsonyi számában egy cikk a migrációról, Hogyan lehet méregteleníteni a migrációs politikát? - címmel. Átfutottam, felbosszantott, hogy hogyan lehet erről ilyen felületesen írni. Elkezdtem lefordítani és közben rájöttem, hogy itt nem felületességről van szó, hanem megpróbálják eladni a migrációt, mint egy pozitív dolgot, mint egy nagy lehetőséget a Nyugati világ számára. A cikk összemosta a legális, a fogadó ország számára is előnyös migrációt azzal, amikor tömegek illegálisan és kéretlenül beáramlanak egy országba. Természetesen a szerző szót sem ejt olyan dolgókról, mint a gettósodás, az importált terrorizmus vagy az iszlám térhódításának a veszélyeiről. A fordítást elküldtem Kiss Károlynak, azzal a megjegyzéssel, hogy haragszom erre a cikkre.
Kiss Károly válasza: ez a cikk nagyon gyenge, így, eredeti formájában ne adjuk közre. Inkább írjál egy kritikát róla, meg írd meg a saját véleményed a témáról.
Csikvári F. András: A migrációról.pdf
The Economist: How to detoxify migration
Lentner Csaba:
2024 nem a gazdasági növekedés, hanem a pénzügyi egyensúly helyreállításának éve lesz
(interjújának rövid ismertetése)
Lentner Csaba az utóbbi hetekben erősen bírálta a kormány (pontosabban a kormány Nagy Márton által alakított) gazdaságpolitikáját. Arra a riporteri kérdésre,
hogy nem azért kritizálja-e most Nagy Mártont, amiért annak idején Matolcsynak szobrot akart állítani, azt válaszolta, hogy a 2010-es években más volt a nemzetközi
pénzügyi helyzet, a nagy nyugati központi bankok a gazdasági növekedést stimulálták.
Ezen a ponton Lentner Csaba megállapítása megegyezik azzal a nézettel, amelyet a Botos Katalinnal tavaly októberben írt, „Gazdaság- és társadalompolitikánk konstruktív bírálata” c. tanulmányunkban megfogalmaztunk. Nevezetesen: A kormány expanzív gazdaságpolitikáját a kedvező nemzetközi kamatkörnyezet tette lehetővé. Ez azonban nagy valószínűséggel meg fog változni. És a magas nemzetközi kamatok igen megdrágítják majd annak a gazdaságpolitikának az árát, amely a növekedést súlyos költségvetési deficit árán éri el.
Kiss Károly: Interjú Lentner Csabával.pdf
24.hu: Lentner Csaba Nagy Mártonról
Botos Kata - Kiss Károly: Konstruktív kormánykritika
A Murdoch-birodalom: A világ legnagyobb médiavállalkozása
Médiumai:
Fox Corporation:(Der Spiegel Nr. 48 / 25.11.2023)
Szathmáry Géza:
ÉLJEN A CYBERCSAPDA VAGY HURRÁ: CYBERTALANSÁG??
Szathmáry Gézának már vannak emlékei a második világháborúról, azt kisgyerekként élte meg. Nem csoda, hogy nagyon nincs ínyére ez a mai cybervilág. (Általában elmondható:
a digitális eszközök elfogadottsága és az életkor fordított arányban áll egymással.) De belátja, hogy eltüntethetőségének nincs semmiféle esélye. Egy egészségesen realista
viszonyulásra lenne szükség. De mi orientálja ennek megtalálását? Egy magasabb rendű etika, ami hite szerint nem lehet más, nem lehet célravezetőbb, mint a bibliai keresztyénség
releváns tételei, amelyeket a fiatalokkal el kell fogadtatni. Ironikus írása végén javaslatokat tesz: hogyan kellene a kisgyerekek életébe bevezetni a hightech használatát.
Szathmáry Géza: Cybercsapda vagy cybertalansag.pdf
Kiss Károly: Német – francia gazdasági versengés Németországban most (2024 január) zűrzavaros állapotok uralkodnak. A németek hagyományos európai gazdasági vezető szerepét a franciák veszik át. De azért ne temessük még a
németeket! A jelenlegi bajok többnyire abból származnak, hogy a kormányra került zöldek olyan intézkedéseket vezetnek be, amelyekkel a társadalom többsége szemben áll. De a német
gazdaság fundamentumai változatlanul nagyon erősek. Példának hozom fel a külföldi tőke legutóbbi németországi befektetéseit a chip-gyártásban.
Kiss Károly: Francia-német gazdasági versengés.pdf
Hátborzongató élmény:
Gáll Péter rekonstruálta az 1190-es évekből származó, tehát több mint 800 éves HALOTTI BESZÉD ÉS KÖNYÖRGÉS korabeli hangzását:
Gáll Péter: A halotti beszéd eredeti hangzása
A szöveg és a hangzás értelmezésének műhelymunkája pedig itt olvasható:
Világhálós oldal
Barni. Kanalas Cini noteszfirkája
KLÍMAVITA: Klímahiszti vagy indokolt aggodalom?
Héjjas István időről-időről megírja, hogy a klímaváltozás nem emberi okokra vezethető vissza, és az ellene tett intézkedések nem csak feleslegesek, de károsak is, mert csökkentik a jólétet, terhelik a környezetet. A magyar szakirodalomban Miskolczi Ferenc és Szarka László képviselik ezt a nézetet, de felsorakozik mögéjük a Professzorok Batthyány Köre is.
Az orosz-ukrán háború kitörése óta világszerte – de különösen Európában – kifejezett ellenérzés tapasztalható a klímavédelmi intézkedésekkel szemben, mert egyes kormányok (főként a németek) a helyzetet azok bevezetésére próbálják meg felhasználni. (A hazai szűklátókörűség szülötte a „klímahiszti” kifejezés.)
Héjjas István legfrissebb tanulmánya alaposan elemzi az 1200-as évektől az 1800-as évekig tartó ún. „kis jégkorszakot”, és következtetéseit megtoldja azzal, hogy az eljövendő felmelegedéstől nem félnünk kellene, hanem örülnünk neki, mert az emberiség történetében a melegebb korszakok mindig kedvezőbbek voltak, mint a hidegek. (Na, ezt kellene beadni a sivatagos régiókban meg a trópusokon élőknek...)
Héjjas István: Kis jégkorszak és a globális melegedés.pdf
Én viszont minden ilyen alkalommal azzal riposztozok, hogy
- bizonyossággal nem állapítható meg, hogy a mostani felmelegedés mögött emberi tényezők állnak, vagy az természetes folyamat
- de az olyan pusztító következményekkel fog járni, hogy mindent meg kell tenni, hogy elkerüljük
- és – ez a legfontosabb – az ennek érdekében hozott intézkedések ugyanazok, amiket egy racionális gazdaság- és társadalompolitika érdekében kellene megtennünk. (KK)
Kiss Károly: A klímavédelmi intézkedések gazdasági és társadalmi racionalitása.pdf
Egy új világ teremtése fehérjékből
(A generatív MI alkalmazása új fehérjék létrehozására) A Seattle-ben működő Fehérjedizájn Intézetben semmi sem lehetetlen: parányi robotokat, biológiai kompjútereket, a rák és a klímaválság elleni anyagokat terveznek szintetikus
fehérjékből. Ez lesz a megoldás az emberiség nagy problémáira? Az a néhány billió fehérje, amit eddig az evolúció kipróbált, eltörpül amellett, ami mesterségesen előállítható (több, mint ahány atom van az Univerzumban).
A természetnek ezt a végtelenül nagy teremtő erejét csapolják meg a tudósok, és építenek fel egy fehérjékből álló új világot. Ezt a generatív MI segítségével teszik.
Kiss Károly: Jövővarázslat fehérjékkel.pdf
E számunk dala
Zóra (Kollár-Klemencz László) : Iszom a bort
2023 Karácsonyi szám
Milyen lesz a világ 2024-ben?
Milyennek látja a jövő évet az Economist, a világ vezető balliberális agyközpontja?
Amint a The Word Ahead 2024 c. mellékletet tartalmazó 2023. nov. 14-i Economist címlapján is láthatjuk, Trump sötét profilja árnyat vet a fél világra – valószínű megválasztását világméretű katasztrófának, és egyben a jövő év legfontosabb eseményének tartják. – Hát nem furcsa, hogy a világ vezető balliberális agyközpontja ennyire fél, sőt, retteg az amerikai nép demokratikus döntésétől? – E több mint 100 oldalas mellékletet négy téma köré csoportosítva ismertetem:
- Világgazdasági és világpolitikai fejlemények
- Az egyes térségek helyzete
- Átmenet egy karbonsemleges világba
- Mesterséges intelligencia, digitális forradalom.
(A MI kiemelését nem kell magyarázni; ugyanakkor más csúcstechnológiák –pl. a genetika, génsebészet – terén most nem várható ilyen, áttörés jellegű újdonságok születése.)
Kiss Károly: Milyen lesz a világ 2024-ben?.pdf
Botos Katalin: Elvesztett illúziók... Rendszerváltás, vagy rendszerváltozás?
Botos Kata a nemzetközi pénzügyek elismert szakértőjeként, banki tapasztalattal is rendelkező kutatóként csöppent az Antall-kormányba az MDF 1990-es választási győzelme után. Nemrég megjelent életrajzi kötetében olyan részletességgel ismerhetjük meg az első demokratikus kormány előtt álló gazdasági feladatokat, dilemmákat, hogy az még az akkori idők tanúinak is sok újdonsággal szolgál. (Én magam annak idején a szocialista gazdaságok kutatója voltam, a rendszerváltások gazdaságtanával különösen elmélyülten foglalkoztam, de mégis, csak most, 30 évvel később, az ő könyve nyomán világosodtam meg. – A kötetet az idei 6. számunkban ismertettük: https://utodaink-jovoje.hu/2023-6szam.php ) Képes összeállítása a rendszerváltás előtti időket, majd a kormányban töltött éveit eleveníti fel. (Kiss Károly)
Botos Kata: Elvesztett illúziók.pdf
Aczél Balázs: Mikor jó a kutatónak a mesterséges intelligencia?
Előadás a Pszichológia és mesterséges intelligencia: Új kihívások, új lehetőségek c. MTA konferencián, 2023. november 23-án, a Magyar Tudomány Ünnepén
Mi alapján lehet eldönteni, hogy a kutató, a hallgató használhatje-e a mesterséges intelligenciát? Milyen új készségek szükségesek ehhez? – A jövőben nem kell, hogy minden kutatást ember végezzen… Milyen szabályai vannak a „felelős” mesterséges-intelligencia-használatnak?
MTA-konferencia:
https://www.youtube.com/watch?v=kcGUtnAo7ys 1:23-tól kezdve
Botos Katalin: Európai gondok
Versenyképesség integrált monetáris és dez-integrált fiskális politika mellett?
Úgy tűnik, hogy Amerika felhagy eddigi piacgazdasági doktrínájával és elérkezett a szocialista gazdasághoz – legalább is, amolyan kínai módra... Hatalmas költségvetési összegekkel támogatja az egyes iparágakat. De mivel Európa – közös fiskális politika híján – nem képes versenyezni sem a kínai államkapitalizmussal, sem a változóban lévő amerikai gazdaságpolitikával – további térvesztés és lemaradás vár rá.
Botos Kata: Európai gondok.pdf
Utánközlés:
A világ egy klímaszkeptikus szemével
Lóránt Károly: A nagy felismerések kora (Magyar Hírlap, 2023. dec. 6.)
Már vagy harminc éve, amióta a nemzetközi tudós közösség és a nemzetközi szervezetek arra az álláspontra helyezkedtek, hogy van klímaváltozás és az antropogén jellegű, jelennek meg olyan vélemények, melyek ezt tagadják, és ennélfogva a klímapolitikai intézkedéseket is feleslegesnek, sőt, károsnak tartják.
A legcélszerűbb álláspont szerin-tem az, hogy elismerjük, a klímaváltozás antropogén jellege nem bizonyítható minden kétséget kizáróan, de mivel a bekövetkezése semmihez sem fogható tragikus következményekkel járna, úgy járunk el, mintha lenne, minden lehetséges módon védekezünk ellene. Ezt az álláspontot az is indokolja, hogy a klímavédelmi intézkedések döntően pozitívak, számtalan gazdasági és társadalmi haszonnal járnak… Folyóiratunk már többször foglalkozott ezzel a témával; lásd az Éghajlat és környezeti válság témakör 4. pontját: Vita a klímaszkeptikusokkal. (KK)
Lóránt Károly: A nagy felsimerések kora
Kommentálás: Megjegyzések OV svájci előadásához, melyet a Weltwoche ünnepségén tartott
Miniszterelnökünk beszédei igazi intellektuális csemegék: mind elemzései mélységét, mind iránymutatását, jövőbelátását tekintve. 2023. nov. 22-i előadásának témája: Európa elvesztette önrendelkezési képességét. Amit erről mondott, azzal alapvetően egyetértek. de két tekintetben fenntartásaim vannak.
Kiss Károly: OV svájci előadása.pdf
E számunk dala
Cliff Richard: Mistletoe and Wine
TANULMÁNY
Botos Kata - Kiss Károly:
Gazdaság- és társadalom-politikánk konstruktív elemzése
A Fidesz-kormány 2010 óta folytatott sikeres gazdaságpolitikája inflációs robbanásba torkollott. Ennek nem annyira az orosz-ukrán háború az oka, hanem az, hogy hosszú időn át kedvező volt a nemzetközi "kamatkörnyezetet", és azt a kormány jól kihasználta, de az a háború és több más tényező hatására megváltozott. Az infláció legfontosabb, bár nem kizárólagos magyarázó tényezője a devizahiány. A gazdaságpolitikát most át kell szabni, az új feltételekhez kell igazítani.
Botos Kata - Kiss Károly: Gazdaság- és társadalompolitikánk konstruktív elemzése.pdf
Hozzászólások:
Szentes Tamás: Futólagos megjegyzések a konstruktív kormánykritikához.pdf
Kiss Károly: Válasz Szentes Tamás észrevételeire.pdf
Botos Katalin: Sorközi megjegyzések Szentes Tamásnak.pdf