2024/10. szám, október 2.

 

 

Hogyan éljünk 100 évig?
(Orvosbiológusok lázadása az öregedés ellen)

(Der Spiegel, Nr. 39 / 21.9.2024 – szemlézés)

A kutatóknak sikerült megfejteni az öregedés kulcsát. Az eddigi felfogással szemben azt állítják, hogy az öregedés nem természetes folyamat, hanem betegség – a kor előre-haladtával megjelenő betegségek sorozata. És ha az öregedést nem természetes folyamatként, hanem súlyos betegségek forrásaként fogjuk fel, akkor az orvostudomány arra koncentrálva megtalálja e betegségek gyógyításának lehetőségét. Akkor lehet kezelni, és orvosságokat felírni rá.
De abban a terület minden vezető tudósa egyetért, hogy az öregedés ellen legtöbbet mi magunk tehetünk. A legfontosabb a megfelelő étkezés és a sok mozgás, sport.

Kiss Károly: Éljünk 100 évig!.pdf

 

A biológiai óra
(Spiegel-cikk ismertetése)

Steve Horvath német származású(!) genetikus, matematikus feltalált egy olyan módszert, amivel mérhető a szervezet biológiai kora – ezáltal a tudományág nagy nemzetközi sztárja lett. „A biológiai kor a sejtjeink, szöveteink és szerveink igazi, a biokémián alapuló korát jelenti” – így szól a tudományos definíció.

Kiss Károly: A biológiai óra.pdf

 

A Draghi-jelentés: Európa kimaradt a digitális forradalomból, ezért csökken a versenyképessége

(Ismertetés, Szabó Gyula – Index – írása alapján)

Európa nagyrészt kimaradt a digitális forradalomból és az általa kiváltott termelékenységnövekedésből: az EU és az USA közötti termelékenységi különbséget valójában nagyrészt a technológiai ágazat magyarázza. A világ 50 vezető technológiai vállalata közül mindössze négy európai. A jelentés bővebben foglalkozik az energiapolitikával is – az energetikai technológiák szélesebb körének kutatását, bevezetését és használatát javasolja.
A versenyképesség növelését célzó finanszírozáshoz – a Bizottság becslései alapján – évente legalább 750-800 milliárd euró beruházásra lenne szükség, ez a tavalyi EU-s GDP 4,4-4,7 százalékának felel meg. A források előteremtéséhez közös hitelfelvételt javasol, amit feltehetően számos tagállam, köztük a magyar kormány sem támogatna. A jelentés azt is megfogalmazza, hogy Európának reagálnia kell a kevésbé stabil geopolitikai világhelyzetre, ahol a függőségek sebezhetővé tesznek, és a biztonsága érdekében a kontinens többé nem támaszkodhat másokra.

Kiss Károly: A Draghi-jelentés.pdf

Szabó Gyula ismertetése az Indexben: A Draghi jelentés

 

 

Teljesen behálózták az életünket – a digitális világ kockázatai

(Pesti Srácok.hu – utánközlés)

Nem csak a gazdaságban és pénzügyekben, az infokommunikációs technológiák, a számítógépes online rendszerek és a kiberbiztonság terén is néhány nagy cég kezében van a világ. Július 19-én Amerika-szerte technikai hibák léptek fel a Microsoft rendszereit használó számos felhasználónál a texasi Austin-ban székelő CrowdStrike biztonságtechnikai cégnél jelentkező fennakadás miatt. A probléma nem állt meg az Egyesült Államok határainál… És mit tehetünk? –Manuális autók, készpénz, helyi termelőktől vásárolt élelmiszer, gyógyszer helyett egészséges életmód, és minél kevesebb közösségi média… Analógia: a természetvédelemben is a mozaikosan összekapcsolt sok és SOKFÉLE terület biztosítja a biodiverzitást és stabilitást, nem a globalizált, egységes és nagy terület! (Verrasztó Zoltán)

Pesti Srácok: Behálózták az életünket

 

Andreas Reckwitz: A TÁRSADALOM, MINT HARCI TEREP (Gesellschaft als Kamfpzone)

(ismertetés, Der Spiegel Nr. 27 / 2124)

Veszélybe került a Nyugat politikai-kulturális alap-konszenzusa. A különféle érdekek és létformák közötti konfliktust elméletileg civilizáltan és az erre szolgáló intézmények segítségével oldják fel. Az elmúlt tíz évben azonban a politikai vitatér a legtöbb nyugati országban harci tereppé vált, ahol csak győztesek és vesztesek vannak. Sőt: áldozatok és tettesek. Mindennek hátterében az az átalakulás áll, hogy a viszonylag homogén ipari társadalom szolgáltatói társadalommá alakult és jelentősen megnőttek az anyagi és pozicionális különbségek.
A neves szociológus szerző igen figyelemre méltó megállapításaival csak egy vonatkozásban vitázom: az általa tárgyalt jelenségek nem a jobboldali populizmus következményei, hanem azok miatt erősödött az fel. - De ez annyira nyilvánvaló, hogy feltételezem, megállapítását a megfelelési kényszer váltotta ki. (Kiss Károly)

Reckwitz: A társadalom mint harci terep.pdf

 

Martin Wolf: The crisis of democratic capitalism

(az Economist könyvismertetése nyomán)

Martin Wolf a Financial Times neves pénzügyi szemleírója. A Penguin Pressnél megjelent, 500 oldalas könyvében eléggé bárgyú módon magyarázza a fejlett nyugati országok válságát: a gyenge gazdasági teljesítménnyel, és az elitek hibáival. Odáig megy, hogy a helyzetet a ’30-as évek németországi fejleményeihez hasonlítja, melyek a nácizmus megjelenéséhez vezettek. Ennél sokkal meggyőzőbb Andreas Reckwitz magyarázata.

Kiss Károly: Wolf válságmagyarázata.pdf

 

Tízes lista – YouTube: Hány kormányt buktatott meg az Egyesült Államok?

Az USA csak a hidegháború alatt 72 alkalommal segített egy hatalmon lévő kormány megdöntésében. A második világháború és 2001 között a világon 248 fegyveres konfliktus robbant ki, amiből 201-ben vett részt.

Hány kormányt buktatott meg az Egyesült Államok?

 

 

Ugrin Emese: LENGYELORSZÁG KÖZÉPHATALMI AMBÍCIÓI

(A lengyel-magyar érdekkülönbségek az orosz-ukrán háború és a keletközép-európai régió jövőjének megítélésében)

Egyre világosabbá válik, hogy a magyar-lengyel kormányzati ellentétek fókuszában az orosz-ukrán konfliktusnál sokkal fontosabb kérdés, a regionális befolyásszerzés áll. A lengyelek a három tenger kezdeményezés élére állva szeretnének középhatalommá válni. Hitük szerint erre területi nagyságuk, népességük, egyre erősödő katonai potenciáljuk, valamint gazdaságuk mérete szolgáltat jogot.
Varsó a régióban a „gyengülő” Németország szerepét szeretné átvenni. E politika legfőbb indoklását pedig az orosz veszélyben találja meg. A ruszofóbia ugyanis nem csak a balti államokat és Ukrajnát köti össze Lengyelországgal, hanem biztosítja az európai politikai elit támogatását is.
Milyen más alternatíva áll rendelkezésére Varsónak ahhoz, hogy európai középhatalommá válhasson? Az északi régióhoz való csatlakozás? Közép és hosszú távon az északi vagy skandináv régióban igen nehéz gazdasági vezető szerephez jutni. A lengyeleknek ma ezért „élet-halál” kérdés az ukrán háború; pontosabban Ukrajna bevonása a lengyel befolyási övezetbe a lengyel középhatalmi elképzelések kulcsfontosságú kérdése.
Mindig csak a kínai selyemútról beszélünk, és nem látjuk, vagy nem akarjuk látni azt a pókhálót, amit a selyemút mentén Oroszország szövöget. Mivel ez a pókháló rendkívül fontos a közép-ázsiai országok számára is, hiszen e nélkül teljes elszigeteltségben maradnának a globális ellátási útvonalaktól (vagyis a fejlődés lehetőségétől), várhatóan a régi orosz birodalom minden fajta ideológia és katonai erőszak nélkül, tisztán érdekalapon meg fog erősödni és önálló globális régiót fog alkotni. Az ukrán háború ad értelmet az EU-ban lemosolygott, a korábban feleslegesnek ítélt északi-tengeri fejlesztéseknek. Sőt most kap értelmet Putyin közelkelti és afrikai politikája is. Nem Európa szigeteli el Oroszországot, hanem Oroszország szigeteli el Európát. Minden jel arra mutat, hogy Oroszország és az eurázsiai régió megkerülhetetlen tényezővé válik a jövő globális ellátási rendszerében. (Verrasztó Zoltán olvasmányajánlata)

Ugrin Emese: A lengyelek globális stratégiája.pdf

 

 

Major Gyöngyi: Nőiség és demográfia

(utánközlés, Magyar Hírlap 2024 szept. 10.)

„Kisfiúk! Nem lehet, hogy ennek az egész technikai őrületnek nincs egyéb értelme, mint mikor karácsonyra megkapjátok a játékvasutat? – Ó, hát játszadozzatok! Aranyosak vagytok. Az életről azonban, ami szép és komoly dolog, nem sokat tudtok.”
„Nemcsak kisvasút van, meg tőzsde, meg marsi kolónia, meg transzhumanizmus, hanem mi is itt vagyunk, nők, akiket mindez nem érdekel… Ha eddig nem tűnt volna fel, mi nők vagyunk az emberiség fele…”
„Az a világ, amit ti csináltatok, nincs tovább. Például azért nincs tovább, mert nekünk nem kell. Abba a világba mi nem szülünk gyermeket. Az élethez egészen más dolgok kellenek, mint amiért ti rajongtok. Élet pedig akkor lesz, ha mi is akarjuk. És ha tényleg élni akartok, akkor majd jöttök, és kérdezni fogtok. Minket fogtok kérdezni. Mert egyébként mi hallgatunk. Nem okoskodunk, hanem viseljük az életet.”

Major Gyöngyi: Nőiség és demográfia

Kommentár a maszkulin világhoz: Ez az általánosítás szerintem túlzó. A szerző megfeledkezik azokról, akiket Németh László „a fészken ülő hímek fajtájának” nevez. (Magamat is ide sorolom.) Világunk valóban sok vonatkozásban a maszkulin elvek szerint működik. De sok a kivétel is. Pl. a jóléti állam, a szociális piacgazdaság, a törekvés az esélyegyenlőségre, a kötelező társadalombiztosítás. A szolidaritás és szeretet nem kizárólag női tulajdonságok. A feminin-maszkulin szembeállítás helyett én a verseny és együttműködés kettősét használnám. A csak a szolidaritásra épülő társadalomban elveszne a hatékonyság, amely nem elhanyagolható szempont. Mondok egy környezetvédelmi példát. A környezetet úgy is lehet védeni, ha csökkentjük a természeti erőforrások felhasználását és terhelését, de úgy is, ha egységnyi erőforrásból – a hatékonyság javításával – több végterméket állítunk elő. És hogy a férfiak sodorják végveszélybe a világot? Ez a műszaki fejlődés megítélésének kérdése: mennyire autonóm folyamat és mennyire tartható kézben. Az érdeklődő olvasó szives figyelmébe ajánlom erről szóló tanulmányomat:
Kiss Károly: Kinek a kezében van a sorsunk? – Technofilozófia
Mic vogmuc 1. szám, 49-61. old.

Botos Katalin: Az élet-igenlő női bölcsesség
Mi vezethet az élet-igenlő női bölcsesség érvényre jutására az emberi társadalomban? Hol igazolódik, hogy az anyai gondoskodás szeretet-alapú, és nem pénzen megvásárolható árucikk? Hogy a pusztán piaci mechanizmus helyett – vagy mellett – működő, szolgálaton alapuló szeretet-gazdaság alapja valóban a nők értéken kezelése, kettős hivatásuk megbecsülése, tisztelete? S hogyan oldható meg, hogy ezt ne maguk a nők akadályozzák meg eltorzuló személyiségükkel?
Botos Katalin kommentárja.pdf

E számunk fényképe: Zelenszkij aláír

Zelenszkij, Josh Shapiro pennsylvaniai kormányzó-val együtt ellátogatott egy lőszergyárba, amely tüzér-ségi lövedékeket szállít Ukrajnának és aláírták azokat a bombákat, amiket aztán Oroszországra fognak kilőni. (VilagHelyzete)

 

 

 

 

MEGVAN A MEGOLDÁS A DEMOGRÁFIAI APÁLYRA!

Bármennyire is becsüljük a magyar kormány családpolitikáját, az nem vezet több gyerekszüléshez – a termékenységi ráta továbbra is csökken. (A haszna az, hogy a gyermeket vállaló fiatal házasok ne kerüljenek rosszabb anyagi helyzetbe – ami egyébként nem kevés.) Ezt igazolják a nemzetközi tapasztalatok is. A megoldás: gyermekszerető, a gyermekekkel törődő közösségek kialakítása; hogy a szülők azt érezzék és tapasztalják, hogy a gyermek nem csupán egyéni-családi ügy, a gyermek közösségi „projekt”.

 

Erről számol be a következő cikk:
Németh Tamás: Demográfiai sikertörténetek – A közösség a kulcs?
(utánközlés, Magyar Hírlap 2024 szept. 11.)
Németh Tamás: Demográfiai sikertörténetek

 

Botos Katalin: Ahol a gyermek mások számára is fontos lesz, ott kezdődik a társadalom gyógyulása
Botos Katalin kommentárja.pdf

Az érdeklődő olvasó szives figyelmébe ajánljuk 2024/8. tematikus számunkat:
Demográfiai Armageddon (lásd a kék mezőben >)

 

 

Csikvári F. András: Digitális ikertestvér

A műszaki életben fontos szerepe van a modellépítés-nek: azon próbálják ki a konstrukció életképességét.
A digitális technika erre szinte végtelen lehetőségeket nyújt. A repülőgépek motorját pl. mesterséges intelli-genciával tervezik, és az így megalkotott virtuális prototípust azzal tesztelik. Nem messze van az idő, amikor majd egészségi panaszaimmal digitális iker-testvéremet fogom leküldeni az orvoshoz, aki egy mesterséges intelligencia lesz.

Csikvári F. András: Digitális ikertestvér

 

 

Botos Katalin: Nézzük meg az egészségügyi helyzetet Magyarországon!

Kelet-Közép-Európában az egészségügy részesedése a GDP-ből jelentősen alacsonyabb, mint a nyugati országokban. Az orvosi és ápolói személyzet is elmarad a kívánatos szinttől, hazánkban ez kifejezetten tragikus. Csakúgy, mint a bérszínvonal elmaradása a nemzetgazdasági átlagtól. Ugyanez igaz a születéskor várható élettartamra, és hogy 65 évesen meddig élnek még az emberek. Az elkerülhető halálesetek száma ugyancsak jóval magasabb nálunk, mint az Unióban. Súlyos probléma a dohányzás, az elhízás és az öngyilkosság. Mindezek mögött finanszírozási problémák húzódnak meg...

Botos Katalin: A hazai egészségügy.pdf

Botos Katalin: Egészségügy Európában.pdf

Kiss Károly: Megjegyzések a hazai egészségügy reformjához
Két lépés elengedhetetlennek tűnik. Az egyik az alapellátás és a kiegészítő biztosítások rendszerének bevezetése. Ez azonban garantáltan kormánybuktató tényező. A másik: hogy a magánellátók is részesei legyenek az állami biztosítási rendszernek. Ezt viszont célszerű lenne megcsinálni.

Kiss Károly: Egészségügyi rendszerreform.pdf

 

Az évszázad beszéde – Így jött létre a Kennedy/Trump szövetség

(Utánközés – Szakács Árpád hír/háttér csatornája, 2024. aug. 30.)

Szakács Árpád, aki e beszédet lefordította és közreadta, joggal nevezi az évszázad beszéd-ének. Robert F. Kennedy Jr, Kennedy elnök unokaöccse így értékeli a mai Amerikát: „Októberben kiléptem ebből a pártból, mert drámaian eltávolodott azoktól az alapvető értékektől, amelyekben felnőttem. A Demok-rata Párt a háború, a cenzúra, a korrupció, a Big Pharma [gyógyszermultik], a Big Tech [pl. Google, Facebook, Microsoft, Apple, és a megfigyelőállam létrehozásában érdekelt minden nagy tech cég], a Big Ag [agrármultik] és a Big Money [pl. BlackRock, StateStreet, Vanguard] politikai képviseletévé vált. Amikor az előválasztás eltörlésével a demokráciát feladták, hogy elrejtsék a hivatalban lévő elnök kognitív hanyatlását, kiléptem a pártból és függetlenként indultam.”
Ezt mi, Amerikáról kritikusan gondolkodó megfigyelők is tudjuk, így látjuk. De ami váratlan és döbbenetes: Kennedy beszédének nagy részében az amerikaiak, és főleg a gyerekek kritikus egészségi állapotáról beszél, ami az élelmiszeriparnak és a gyógyszeriparnak tulajdonítható. Ez késztette arra, hogy a Demokrata Pártot elhagyva független jelöltként induljon, majd pedig arra, hogy a republikánus Donald Trumppal szövetkezzen. Beszédének címe: Megállítjuk a betegségipart! (BK-KK)

Robert F. Kennedy Jr: Megállítjuk a betegségipart!

 

 

Major Gyöngyi: A demográfia komplex problematikájának vázlata

(Utánközlés, Magyar Hírlap 2024. július 26.)

Jelenleg a demográfiai problémának kizárólag globális felvetése tekinthető érdeminek. A föld egészét figyelembe véve a túlnépesedési és népességfogyási tendenciák egyszerre vannak jelen, és ezek egymással összefüggenek, egymásra hatnak, meghatározva azoktól a létezési körülményektől, melyek alakítják a jelenséget értelmező tudatformákat.
A globális koncepciójú vizsgálatban ma lehetetlen figyelmen kívül hagyni a modernitás hatását az embernek, mint fizikai erőforrásnak a leértékelődésére, a társadalomnak a természeti működéstől való elszakadására, a deszakralizálódásra, a funkcionális nemi szerepek megváltozására, az individualizmus térhódítására, majd a posztmodernben a kultúra olyan individualizációjára, melyben a személy önértelmezése társadalmi támasz hiányában, magára maradva, totális bizonytalanságba süllyed, s éppen ezért bármilyen torzulásra hajlamos, kiszolgáltatva így önmagát minden vonatkozásban tőle távol eső hatalmi érdekeknek.
Mivel a modernitás óta a hatalom forrása kizárólag a materializált értelmezésű gazdaság, a spontán hatalmi érdekeknek törvényszerűen esik áldozatul a demográfiai egyensúly. Ebből a szempontból pedig egyértelmű, hogy fenntartható demográfiai egyensúly csakis úgy vethető fel, amennyiben mód nyílhat a demográfia problémájának értelmezésén és a megoldás tervezésén a gazdasági érdekektől és módszertantól függetlenítve dolgozni.

Major Gyöngyi: A demográfia komplex problematikája

 

Sas Tibor: A kultúra evolúciós szerepe a társadalomban

(Utánközlés: Vélemény, 2024. aug. 24.)

Amióta úgy 60-70 ezer évvel ezelőtt képessé váltunk az elvont gondolkodásra, a kulturális evolúció gyorsított pályáján haladunk. Sas Tibor leírja, hogyan is működik ez a kulturális evolúció.
Ebben a leírásban a hagyományos kulturális fogalmakat átfordítjuk evolúciós fogalmakká, és evolúciós szempontból vizsgáljuk a kulturális társadalmi viszonyokat. A való világ objektumainak, folyamatainak, struktúráinak agyunkban mentális modellek felelnek meg. A mentális modellek tették lehetővé az evolúció felgyorsulását. Nem kell száz hidat megépíteni, hogy majd „evolúciósan kiválasztódjon” az, amelyik nem fog összedőlni, és majd a jövőben akár további hidak mintájául szolgáljon, mert elég egyetlen, de jó hidat megtervezni (azaz a mentális modelljét létrehozni), és azt megvalósítani.

Sas Tibor: A kultúra evolúciós szerepe a társadalomban

 

E számunk dala:

Sting - The Police: Roxanne

A ma - október 2-án - született Sting egyik legismertebb, 1978-ból való dala.

Sting Roxanne