2024/6. szám, május 27.
Az új gazdasági világrend – A liberális nemzetközi rendszer lassan szétesik
(The Economist May 11th 2024, Kiss Károly ismertetése)
Azokhoz a teljesítményekhez fogható eredmények, amelyeket a liberális kapitalizmus a ’90-es és a 2000-es években elért, még nem születtek
a történelemben – írja az Economist. Ezt az értékelést pontosítani kell. A liberális kapitalizmus a világkereskedelem intézménye-inek a
működtetésével járult hozzá a sikerhez, de a világgazdaság fellendülésében a Kínában, korábban pedig a Dél-Koreában és a délkelet-ázsiai
kistigrisekben alkalmazott aktív állami gazdaságpolitika és az államkapitalizmus is jelentős szerepet játszott.
A szétesésre utalnak az egyre gyakrabban alkalmazott szankciók, Amerika és Kína gazdaságfejlesztő támogatásai (melyek torzítják a szabad
kereskedelmet), a nemzetközi kereskedelem intézményrendszerének az erodálódása és a külföldi tőkebefektetések jelentős visszaesése. A dollárnak
mint elszámolási rendszernek már vannak kihívói, de a tartalékképzésben megőrizte vezető szerepét.
Az Economist csak jelenségeket tárgyal, semmilyen magyarázattal nem szolgál. Én a globális világgazdasági rendszer szétesésének fő okát
abban látom, hogy Amerika minden áron meg szeretné akadályozni Kína előretörését. Amerika nem érdekelt egy olyan világban, melyben nem ő a
főszereplő, egy olyan globális gazdaságban, mely elsősorban nem az ő érdekeit szolgálja.
Kiss Károly: 
Szétesik a liberális világgazdaság.pdf
Magyar Nemzet: 
A szétesés jeleit mutatja a világgazdasági rendszer
Ajánló (Hvg 2024. május 9.)
Nagy Gábor:
Hármas kétség
"Az USA az infláció-csökkentő törvény protekcionista intézkedéseivel, illetve a kínai elektromos autókra kivetett 25 százalékos dömpingvámmal, valamint az amerikai csúcstechnológia megtagadásával védekezik a hagyományos kínai termékek exportoffenzívája ellen. Kína Európa felé fordult, amely a legnagyobb kereskedelmi partnerévé vált."
Botos Katalin – Botos József: Reálbérek és gazdaságpolitika
„A reálbérek három évtizede” címmel tart a Magyar Közgazdasági Társaság internetes konferenciát. Hozzászólásunkban azonban többről, és hosszabb időszakról van szó. Mondanivalónk a bérek és a politika kapcsolatát vizsgálja, gyakorlatilag 60 évre visszamenőleg. A súlypont kétségtelenül a rendszerváltás után eltelt időszakon van, de nem lehet igazán érteni mondanivalónkat az időben mélyebb visszatekintés nélkül.
Botos Katalin - Botos József: Reálbérek és gazdaságpolitika.pdf
The curse of genius – A zsenialitás átka (ismertetés)
The Economist, March 23rd 2024: A special edition on intelligence and the brain
E válogatás az alábbi témákat tartalmazza:
- Milyen hátrányokkal jár a gyermekkori zsenialitás
- Az emberi tudás szét van szóródva az emberi agyakban. Valójában sokkal több tudás birtokosának képzeljük magunkat,
mint amennyivel egyénileg rendelkezünk
- A csodagyerekek felkutatása és speciális oktatásuk
- Daniel Dennett materialista filozófus magyarázata a tudat kialakulásáról
- A MI létrehozása során kifejlesztett eljárások segítségünkre vannak az agykutatásban
- A „homo naledi” felfedezésének tudományos eredménye: a kisebb méretű agyú ősember is rendelkezett a homo sapiens
tulajdonságaival
- Az emberi agy életciklusa
Kiss Károly: A zsenialitás átka.pdf
Berkes András: Angelus Novus
Akkoriban festettem (2005-ben), amikor már volt bennem annyi töltés, hogy akár meg mertem hívni ezt az angyalkát, aki – a képen láthatóan – félénken közeledik és tétova. Dolgát illetően igyekszik ZAJT csapni. Aztán amint az idő igazolta, jókor hívtam e "művészi" találkára. Később egyéb "szellemlények" is sorban álltak. Néhányukat megfestettem, mások várólistára kerültek.
Kiss Károly: Chipek és hajszálak - Információtechnológiai információk
← Ez áll a Moore-törvény hátterében
A hajszál 1400-szor vastagabb a 0,05 mikrométeres tranzisztornál →
(Az ábrák forrása: Der Spiegel Nr. 18. 27.4.2024: Die Wundermaschine - Marco Evers)
Ma a világ 10 legnagyobb tőkeerejű vállalata a szaud-arábiai olajcég kivételével mind amerikai; az Aramco, Warren Buffett holdingja, Elon Musk Teslája és az Eli Lilly gyógyszergyártó kivételével pedig az információtechnológia a profiljuk. Nincs köztük egyetlen egy bank sem!
Kiss Károly: Információtechnológiai információk.pdf
Botos Katalin: Az öntözéses mezőgazdaság szükségessége
Honmentő dédapáink áldozatos tevékeny-ségének köszönhetően a 19. században, a reformkor idején a folyamszabályozásokkal, a magyar kubikusok tiszteletre méltó munkájával 6,3 millió kat. hold mezőgazdasági termőterületet nyert az ország! Most más veszély fenyeget; a talajvíz alacsony szintje miatt a mezőgazdasági termelés egyre nehezebbé válik az Alföldön – pedig a mezőgazdasági termékek változatlanul fontos szerepet játszanak a magyar gazdaságban. Most hasonló, csak ellenkező előjelű hőstettre lenne szükség: az Alföld csatornázására.
Botos Katalin: Öntözéses mezőgazdaság.pdf
Kovács Kálmán Árpád: A magyarországi folyószabályozások országos politikai determinánsa 2. (Magyar Hírlap 2024. május 4, utánközlés)
1867–68 fordulóján a magyar kormány elé három olyan integrált csatornaépítési projekt került, amely a magyar gazdaságtörténetet akár alapjaiban is megváltoztathatta volna.
Készen voltak azok a helytartótanácsi csatornázási tervek, amelyek a Tisza völgyében a hajózási célt összekötni szándékoztak a mentesített árterületek nagymérvű öntözésével. Ezek azonban
nem valósultak meg, mert a reformkor utáni kormányok a vasútépítésre helyezték a hangsúlyt.
A hazai folyószabályozások terve a kiegyezés után
Kiss Károly: Gondban a kínai VW
(Spiegel-cikk ismertetése)
A VW-nek két közös vállalata van Kínában Ezek korábban óriási nyereséget termeltek a VW számára, 2014-2016-ban több, mint évi 5 milliárd eurót. (Összevetésül: 2022-ben a cég összes nyeresége 22,5 md euró volt.) Azóta ez fokozatosan csökken, 2023-ban 2,6 md volt, 2024-ben pedig becslések szerint 2 md alá esik.
2023-ban a hazai BYD mögött a VW még a második legnagyobb autógyártó volt 10 százalékos részesedéssel (a robbanómotoros járművek gyártásában elfoglalt magas részaránya miatt), de az elektromos autók piacán már csak 3 százalékos az aránya. Megelőzi a BYD, a Tesla, az Alon, a Wuling és a Nio. A VW számára létfontosságúak kínai közös vállalatai.
Kiss Károly: Gondban a kínai VW.pdf
Kaszás Gábor kiváló összeállítása az autóiparban végbemenő változásokról:
Európa tudja, hogy Kína kezében a nyerő lapok, mégis all int mond
(Index 2024 ápr. 13. – utánközlés)
A több mint 150 ezer főt foglalkoztató magyarországi járműgyártás súlya tavaly 25,5 százalék volt a feldolgozóiparon belül. Az akkumulátorgyártással, a hozzá kapcsolódó kutatás-fejlesztéssel, az akkumulátor-újrahasznosítással, valamint a villamos berendezések gyártásával együtt a hazai ipari termelés egyharmadát adhatja 2030-ra. „A hazai ipar egyik legerősebb lába az autógyártás. Ezért fontos a 2035 utáni állapotokhoz igazítani a gyártást, hogy a későbbiekben is versenyképesek legyünk. Magyarország exportjának közel 25 százalékát az akkumulátor- és járműkivitel adja.”
Kaszás Gábor: Az autóiparban végbemenő változások
Sokatmondó üzenet (karcolat )
Ennek a szimpla kis grafikonnak számunkra nagyon sokatmondó üzenete van. A tízéves amerikai államkötvények kamata fokozatosan emelkedik, most 4,7%. (The Economist
April 20th 2024)
Gazdaságpolitikánk ezekben az években nagyméretű költségvetési túlköltekezéseken alapszik. A külső finanszírozása pedig egyre drágább lesz. A Botos Katalinnal
írt tanulmányunkban bemutattuk, hogy a fejlett országokban mik azok a tendenciák és okok, amik miatt a költségvetési hiányok növekedésével és fennmaradásával kell számolni, és ez
a külső finanszírozás drágulását okozza számunkra is hosszú távon. (KK)
Botos Kata - Kiss Károly: Gazdaság- és társadalompolitikánk
konstruktív elemzése.pdf (6-7. old.)
Kiss Károly: Holobiont / metaorganizmus (az élőlények újfajta felfogása)
(Economist-cikk ismertetése)
Az élőlények – az egysejtűektől kezdve a legkomplikáltabb szervezetekig – mikro-organizmusokkal élnek együtt (baktérium-okkal, gombákkal, archeákkal és pro-tisztákkal), melyek valamilyen funkciójukat segítik elő, valamilyen szolgáltatást végeznek számukra. Thomas Bell ezért javasolja a holobiont megnevezést (ahol a holo összességet jelent). Az újfajta felfogás tehát nem úgy tekinti az élőlényeket, mint amelyek egy megtermékenyített petesejtből fejlődnek ki, hanem mint amelyeket különféle komponensek alkotnak.
Kiss Károly: Holobiont - az élőlény újfajta felfogása.pdf
Csikvári F. András: A bevándorlók integrálása Nagy-Britanniában sikersztori
Az Economist szerint az Egyesült Királyságban a bevándorlók integrálása sikersztori, és ajánlható más országoknak is. Nagy-Britannia – anélkül, hogy észrevenné – a bevándorlók nemzetévé vált. Külföldi születésű lakóinak aránya magasabb, mint az Egyesüt Államokban. Egy másik meglepetés: a bevándoroltak nagyon jól asszimilálódnak. Ennek két döntő oka van. Az egyik a nyelv. A bevándorlók zöme már eleve angol nyelvtudással érkezik (volt angol gyarmatokról), és szivesen tanul angolul. A másik: Nagy-Britannia nem engedi be korlátlanul a migránsokat. A bevándorlók szabályosan, előzetes elbírálás után, vízummal érkeznek az országba. Azaz kiszűrik azokat, akik csupán a szociális támogatások kihasználása végett akarnak betelepedni. Így a bevándorlók zöme képzett, dolgozni akaró és tudó ember. (A Nyugat-Európát elárasztó migráns-özön – bár kisebb mértékben – Nagy-Britanniát is érinti, de ezt az angolok nem áldásként, hanem kiküszöbölendő rosszként kezelik.)
Csikvári F. András: A brit bevándorlási politika sikersztori.pdf
Mindennapjaink / Beliczay Erzsébet
A mesterséges intelligenica a mezőgazdaságban: a precíziós permetezés a jövő?
Borúlátó vagyok az AI gyors előretörését illetően. Az a vegyszermennyiség, amit megspórolhatunk, nem ellensúlyozza a negatívumokat, potenciális veszélyeket, de több a semminél. Nekem a "korszerű" mezőgazdaság több okból is a begyemben van. Mind a földterületek növekvő bekebelezése, mind a vegyszerezés csökkenti a beporzók egyedszámát. (Most ezt a beporzási hiányt is drónokkal kívánják ellensúlyozni.)
Beliczay Erzsébet: A precíziós premetezés a jövő?.pdf
E számunk éneke - Pünkösdre tekintettel - egy IX. századi gregorián:
Veni Creator Spiritus