5. szám. 2021. november 9.
Mintha valami elindult volna…
A világ a glasgowi klímacsúcs lázában ég. A két vezető világlap, az Economist és a Spiegel október 30-i számai jórészt ilyen témákkal foglalkoznak.
Akármire is jutnak a klímatudósok, az egyetlen elfogadható álláspont, hogy mindent meg kell tennünk a klímaváltozás ellen; még akkor is, ha tudományosan nem lenne 100 százalékig bizonyított, hogy az antropogén eredetű. Mert mit veszthetünk azzal, ha kevesebbet autózunk és közlekedünk, kevesebb felesleges holmit vásárolunk, kevesebb műanyagot állítunk elő, lebontjuk a túlcentralizált struktúrákat és kevésbé irtjuk a természetet? – Nyugodtabb életet, több szabadidőt és egészségesebb környezetet nyerhetünk. Szóval nincs vesztenivalónk! 
A környezet- és klíma-védelem érdekében hozott intézkedések nem áldozatok. Ha nem fenyegetne a klímaváltozás veszélye, akkor is ugyanazt kellene tennünk.
Bp, 2021. nov. 9.
(KK)
Mintha valami elindult volna....pdf
1956, 2021
Szeretettel, csak úgy, személyes üzenetként... Bár talán volna benne valami szélesebb körre tartozó mondanivaló is... Botos Katalin megemlékezése 1956-ról
Megemlékezés 1956-ról
1956, 2021.pdf
Európa és az Európai Unió jövője
Vajon a földrajzi egységen kívül beszélhetünk-e egységes Európáról? És mennyiben járul hozzá az Európai Unió Európa egységesítéséhez?
Botos Katalin esszéje
Európa és az Európai Unió jövője.pdf
Szélsőbalos kulturális forradalom az USÁ-ban Amerikában – az egyetemekről kiindulva – olyan szélsőbalos kulturális forradalom dühöng, mely a ’60-as évek végén lezajlott nagy kínai kulturális forradalomra emlékeztet. Sajnos, az egyenlőségpárti identitáspolitika átterjed Nyugat-Európára is. Amikor az EU bírálja hazánkat, ennek elemei keverednek egyes jogos észrevételekkel. Klíma-modellezők Nobel díja 2021 Physics Nobel laureates Klaus Hasselmann, Giorgio Parisi and Syukuro Manabe. Three researchers have won the 2021 Nobel Prize in Physics for their work on describing complex physical systems — including foundational research that created a pioneering mathematical model of Earth’s climate and predicted that increasing levels of carbon dioxide in Earth’s atmosphere would raise global temperatures.
Manabe, now at Princeton University in New Jersey, showed in the 1960s how increased levels of carbon dioxide in Earth’s atmosphere lead to increased temperatures at the surface, and developed early mathematical models of the planet’s climate. Around a decade later, Hasselmann, at the Max Planck Institute for Meteorology in Hamburg, Germany, built on this work to create a model linking weather and climate.
Parisi’s research looks at underlying disorder and fluctuations and predicts emerging behaviour. The link between his work and that of Manabe and Hasselmann is that fluctuations are key for predictability. Asked if the Nobel committee was sending a message to world leaders with the award, Göran Hansson, secretary-general of the Royal Swedish Academy of Sciences in Stockholm, which awards the prize, said: “What we are saying is that the modelling climate is solidly based in physical theory and solid physics.” He added: “Global warming is resting on solid science. That is the message.” (Vida Gábor)
Egy nagyszerű kincsesbánya annak eldöntésére, hogy melyik ország és milyen arányban felelős a légkör megnövekedett CO2 mennyiségéért, azaz a globális felmelegedésért: Magyarország nincs benne, csak a legnagyobb kibocsájtók. Sokoldalú, kritikus elemzés a bizonytalanságok jelzésével. (Vida Gábor)
amerika_illiberalis_bal.pdf
Kiss Károly elemzése
Climate modellers and theorist of complex systems share physics Nobel (nature.com)
https://www.carbonbrief.org/analysis-which-countries-are-historically-responsible-for-climate-change