2025. 14. szám, október 16.

 

2025/14. szám, október 16.

 

Héjjas István: Az élet energiája – Bauer Ervin nyomán

A földi élet kialakulásáről különféle elméletek vannak, legismertebb a John Maynard Smithé és Szathmáry Eörsé. De laboratóriumi körülmények között még sohasem sikerült előállítani életet. Legközelebb ehhez Craig Venter jutott 2010-ben, amikor kutatócsoportjával egy baktériumsejt genomját (örökítőanyagát) egy mesterségesen, kémiai úton előállított, teljes DNS-genommal cserélte ki, és a baktérium tovább élt. Az ember azt hinné, hogy ezáltal közelebb kerültünk az élet mesterséges előállításához. De Héjjas István – Bauer Ervin elméletére alapozva – elmagyarázza, hogy a sejt többi része nem csupán az élet „infrastruktúrája” – az élő sejt a maga teljességében „szembemegy” a fizika törvényeivel, és így az élet különlegessége, misztikuma változatlanul rejtély marad számunkra. (KK)

Héjjas István: Az élet energiája.pdf

Bauer Ervin: Elméleti biológia c. könyvének Héjjas István által írt ismertetse itt olvasható:
Héjjas István: Bauer Ervin: Elméleti biológia.pdf

 

 

Kiirtásunk módjai

(Felkai Ádám, Rakéta, 2025 / 09 / 17. - utánközlés)

A mesterséges intelligencia megjelenése, de különösen a ChatGPT 2022 augusztusi színrelépése óta folyamatosan napirenden van a téma, hogy a MI ki fog irtani minket. Az amerikai Rand Corporation átgondolta, hogy hogyan is, mi módon történhetne meg a kiirtásunk. A három legvalószínűbb változat: elsüti az összes nukleáris fegyvert, egy halálos kórokozó tömeges elterjesztésével, vagy pedig felgyorsítja a klímaváltozást üvegházhatású gázok nagytömegű előállításával.
Arról, hogy a MI – pontosabban a mostanában formálódó, fejlődő SzI (szuperintelligencia) – hogyan fogja átvenni a hatalmat, Max Tegmark Élet 3.0 c. könyvének elején olvashatunk egy egészen valószínű változatot. (Kiss Károly)

Felkai Ádám - Rand Corporation: Képes lenne-e az MI kiirtani az emberiséget?.pdf

 

 

Kémenes Bernadette: ALGORITMUSMŰVÉSZET

Feleslegessé teszi-e a mesterséges intelligencia a művészeteket?

Az algoritmusok és generatív rendszerek által a művészi szabadság önkifejezésének új dimenziói valósulhatnak meg, amelyek mind lehetőséget, mind kihívást is tartogatnak a számunkra. Az alkotás folyamata megváltozik, akár ténylegesen lenyűgöző műalkotások is születhetnek, amelyek ráadásul soha nem látott gyorsasággal készülnek el.
Ezáltal megváltozhat, vagy helyenként teljesen átértékelődhet a műértés, a szimulációs technikák, maga a művészeti piac. Egy festő, vagy zeneszerző olyan inspirációkhoz juthat, amelyeket hagyományos módon nem lehetne előidézni. Kérdés, melyik fajta modell válik hasznossá, az, amelyben mi magunk segítjük az algoritmust az alkotásban, vagy hagyjuk, hogy magától alkosson. A végső kérdés az, hogy nem teszi-e feleslegessé a mesterséges intelligencia a művészeteket?

Kémenes Bernadette: Algoritmusművészet.pdf

 

 

Kiss Károly:
Boldogtalan fiatalok – Mi történt a boldogság U-görbéjével?
(The Economist August 30: Teenage angst – ismertetés és kommentár)

Hagyományosan úgy tartják, hogy az emberek többsége fiatal és idős korában boldog, az élet középső szakaszában pedig gondterhelt (házasság, anyagi gondok, munkahelyi problémák gyötrik). Ezt a boldogság ún. U-görbéjével írják le. Ez egy időtlen, kultúrákon átívelő stabil trendnek látszott, de az utóbbi években megváltozott: a boldogtalanság (aggodalom és elkeseredés) 20-25 éves korban tetőzik, és azután folyamatosan javul a helyzet. – De az is elképzelhető, hogy perspektívában nem fog javulni. Ezek a trendek nem csak Amerikában, hanem világszerte jelentkeznek.
Az okokat kutatók vitatják, de számomra egyértelmű: a mértéktelen okostelefon-használat és a social média áll a háttérben.

Kiss Károly: Boldogtalan fiatalok.pdf

 

 

 

A kínaiak uralják az elektromos autók piacát

A világ tíz legnagyobb elektromos-autó gyártójának új eladásai 2020 és 2024 között

Az amerikai Teslán, a német VW-n és BMW-n és a koreai Hyunday-on kívül a többi elektromosautó-gyártó mind kínai. A kínai cégek együttes gyártása kétszerese a nem-kínaiakénak. Különösen szembetűnő a BYD gyors növekedése. (KK)

(Der Spiegel Nr. 36 / 29.8.2025: Das Hoffnungsmobil. (Alexander Demmling et al.)

 

 

Kiss Károly: A szuperintelligencia és a korlátlan gazdasági növekedés ígérete
(The Economist July 26th 2025 – ismertetés és kommentár):

A szuperintelligencia (ÁMI), az embert kognitív vonatkozásokban fölülmúló digitális csoda létrejötte már csak néhány év kérdése. Még számtalan fogyatékossága van, sok az alkalmazása körüli bizonytalanság, de az IT megszállottjai, őrültjei már a világ GDP-jének 20-30 százalékos évi növekedését várják az alkalmazásától néhány éven belül.
Egyesek azzal riogatnak, hogy az ÁMI ki fogja irtani az emberiséget. Ezzel szemben a fő veszélynek én azt látom, hogy tömeges munkanélküliséget fog okozni és az általa generált gyors gazdasági növekedés még súlyosabb terhet jelent majd a bioszférára és természeti környezetünkre (azaz természetes létfeltételeinkre), amelyben már amúgy is visszafordíthatatlan károsodásokat okoztunk.

Kiss Károly: Szuperintelligencia és korlátlan gazdasági növekedés.pdf

 

 

Csikvári F. András:

Vibe-kódolás: a programozás új korszaka?

A vibe-kódolás lényege, hogy a programozó nem feltétlenül írja meg kézzel a kódot, hanem természetes nyelven leírja, mit szeretne, és egy AI – például egy nagy nyelvi modell – generálja, elkészíti a működő kódot. A fejlesztő így inkább irányítja a folyamatot, mintsem minden sort maga írna meg. (Ez a hír azoknak való, akik kódolnak, programoznak, azaz web-oldalakat szerkesztenek, képesek a világhálóra feltenni anyagokat. Az elnevezés félrevezető, a „vibe” hangulatot jelent.)

Vélemény online: A programozás új korszaka

 

 

Oroszország és a Nyugat
(stratégiai áttekintés – KK)


A 2004-es csatlakozások után pedig:

 

 

 

 

 

 

A kérdés az, hogy miután feloszlatták a Varsói Szerződést, felbomlott a KGST, szétesett a Szovjetunió és a szovjet csapatok kivonultak a volt NDK-ból
- Miért maradt fenn a NATO?
- Miért bővült a NATO folyamatosan a volt szocialista országokkal?
- Majd pedig a volt balti szovjet-köztársaságokkal?
Ha Oroszország mindenről lemondott és demokratizálódott, ki ellen védi a NATO a Nyugatot? Kína ellen?
És miért nem elégedett meg ezzel a Nyugat, miért akarta még Ukrajnát is bevonni a NATO-ba? Miért akarta Oroszországot teljesen megszégyeníteni és elszigetelni?

A kialakult helyzet megértéséhez alapvető fontosságú Máthé Áron írása (Huszárvágás 2022 február 1): "Egy centit sem kelet felé" - mit ígértek a NATO országok vezetői 1990-ben?

továbbá: Kiss Károly: Oroszország és a Nyugat.pdf

 

 

Kiss Károly: Orbán Viktor kötcsei beszédéről – tárgyilagosan

(Vélemény, 2025. szept. 19 - utánközlés)

Vélemény online: OV beszédéről - tárgyilagosan

 

 

Botos Katalin: Ne forgassuk fel az adórendszert!
(Magyar Nemzet 2025 szept. 13.)

Ha egy politikai kampányötlet szerint többen kerülnének a magasabb adósávba, az ilyen tervezet nem támogatandó. A forgalmiadó-emelés hoz a költségvetésbe többletet, különösen, ha kisebb jövedelmű rétegeknél a jövedelemadózás következtében több pénz marad. Ez politikailag pozitív, hiszen a kecske és a káposzta dilemma jól oldódik meg. A lakosság jobban él, többet fogyaszt, a költségvetésbe meg több elosztható forgalmiadó-bevétel kerül.

Magyar Nemzet:: Ne forgassuk fel az adórendszert

 

 

Kiss Károly:
Zöldek öröme: az EU Bíróság döntése Paks 2-ről (kommentár)

A Greenfo info 2025/37. számából kiderül, hogy szerkesztői az atomenergiával kapcsolatban egy elavult, kártékony álláspontot képviselnek, másrészt a zöld ügyet kormányellenes propagandaként igyekeznek felhasználni. Örülnek, hogy az EU Bírósága jogerősen jogszabályellenesnek minősítette, hogy a magyar kormány támogatja a Paks 2 beruházást. Ugyanakkor egy másik ügyben „az EU Bírósága klímabarátként hagyta jóvá az atomenergiát és a földgázt”. (Paks 2 ügyében a bíróságnak nem környezetvédelmi, hanem versenypolitikai kifogásai voltak.)

Kiss Károly: Atomvita.pdf
Greenfo info 2025/37. szám: Greenfo info

 

 

Konyha vagy karrier? Újra divat háziasszonynak lenni? Német vita a nők társadalmi szerepéről

(Der Spiegel Nr. 34 / 14.8.2025 – szemlézés, KK)

Egy ideje a főállású háziasszonyok sikeresek a szociális médiában. Arról írnak, hogy mennyire egyszerűbb háziasszonynak lenni. Ez a jelenség aggasztja a Spiegel szerkesztőit – miért választják a nők újból a konyhát a karrier helyett? Ez a fő témája a fenti lapszámnak.
Sok nő valójában nem hagyományos háziasszonyságra vágyik, csak szembe akar szállni azzal a választási lehetőséggel, hogy konyha vagy karrier. Újból az otthon után vágyakoznak. Valójában több otthonosságra vágynak.
Sok középosztálybeli nő gondolta úgy, hogy a karrier és a család összeegyeztethető – ez az uralkodó felfogás a második világháború óta. De egy „Momfluencerin” szerint ez illúzió, a kettő nem egyez-tethető össze. Ráadásul a család és a hivatás összeegyeztetésének feladata egyoldalún női problémává vált.
A német háziasszony képét sokan a nemzeti szocializmus örökségének tartják, de valójában a háború utáni demokratikus társadalom építette ki az antiegalitárius családmodellt. A férfi a családban támogatást és elismerést kap. Ő itt egy kis világ fölött uralkodik, amely megfelel „a természet rendjének”.
A munkaképes korú (15 és 65 év közötti) nők 65, a férfiak 84 százaléka dolgozik Németországban. A szociálpolitika még mindig azokat a nőket jutalmazza, akik otton maradnak. Karin Prien családügyi miniszter az otthonhoz ragaszkodás trendjét aggodalommal figyeli. A családpolitika nem egyértelmű. A nőket be kell hozni a munka világába, viszont azt jutalmazzák, ha a nő otthon marad.