2026/1. Újévi szám, január 22.

 

 

 

A VILÁG 2026-BAN

The Economist: The World Ahead 2026

(Kiss Károly ismertetése)

KK: A világ2026-ban

 

 

 

Botos Katalin: A jövőnk egyedül rajtunk múlik

(Magyar Nemzet 2026 január 16. - utánközlés)

A jövőre vonatkozó várakozásokat elsősorban az élhető élet határozza meg. Év elején mindnyájan visszagondolunk a mögöttünk hagyott esztendőre, és megpróbálunk belepillantani a mostaniba. A legfontosabb mutatók tekintetében még nem lehet pontos adatokat mondani. Az OECD és az egyéb elemző források más-más becslést adnak a 2025. évi számokra, pedig már magunk mögött hagytuk az esztendőt.

Botos Katalin: A jövőnk egyedül rajtunk múlik

 

 

Kiss Károly: Valótlan világok

A nap 16 órájában aggódom. Főállású aggódó vagyok. Aggódom civilizációnk, utódaink jövőjéért. A virtuális képek, videók, világok egyre nagyobb szerepet játszanak életünkben. Félek, hogy egyre kevésbé tudunk majd különbséget tenni a képzelt, a művi és a valódi események, dolgok, jelenségek között. A valóság-érzékelés elvesztése, az identitás összezavarodása pedig katasztrofális következmény-ekkel fog járni. Különösen a fiatalok lehetnek a megtévesztés, képzelgés áldozatai. De most én lettem az, aki pedig már Szálasi idején ült (no nem bilin, még csak karon). A történet a következő...

Kiss Károly: Valótlan világok
a Mearsheimer videó szövege: Brazil - USA - Amazonia - BRICS - New World Order
a Magyar Nemzetben: Becsapós álvideó John Mearsheimerrel

 

 

Dezse-Zelenka Dóra:
A Z-generáció valóságproblémája, ami mára már a magyar politikát is átformálta

(Pesti Srácok, 2026. január 8. – utánközlés)

A késői huszonévesek, korai harmincasok, a Z generáció tagjai közül sokan már a virtuális világ polgárai (de nevezzük őket inkább a virtuális világ foglyainak). Valóságérzékelésük, valóságfelfogásuk eltorzult, nem tudnak különbséget tenni a valóság és a neten olvasható, hallható zaj (nem tartalom, hanem zaj!) között. Ők olyan fiatalok, akik sem nem akarják érteni, sem nem akarják élni a valóságot... És ugyanolyan súllyal vesznek rész egy ország sorsának eldöntésében, mint akik a valóságban élnek. Ez a politika – bármely ország politikájának – egyre súlyosabb problémájává kezd válni. (Verrasztó Zoltán)

Dezse-Zelenka Dóra: A Z-generáció valóságproblémája

 

 

Karácsony Szingapúrban
(Héjjas István jegyzete)

A 6 milliós lakosú Szingapúrban hatalmas az idegenforgalom, itt évenként akár 20 millió nyugati turista is megfordul. A legnagyobb forgalom Karácsonykor volt, amikor zsúfolásig tele voltak a luxus szállodák, a szórakozó helyek, a játékkaszinók, és a pazar áruházak.
Karácsony a kereszténység legnagyobb szakrális ünnepe. Keleten is vannak szent ünnepek, mint pl. Ramadán, Holdújév, Vészák, és még sorolhatnánk. Ezeket az ünnepeket nagyon tisztelik, és nem szennyezik be azzal, hogy zsibvásárt csinálnak belőlük. Ilyesmire csak a nyugati ember képes. A keletiek örülnek ennek, és kihasználják az ebben rejlő üzleti lehetőségeket, miközben óvják a saját szent ünnepeiket.
Annak idején Krisztus korbáccsal kergette ki a templomból a kufárokat.
Kérdés: Vajon milyen jövőre számíthat egy olyan civilizáció, amely bohócot csinál a spirituális örökségéből?

 

 

Kiss Károly:

Milyen évnek nézünk elébe? – Milyen lesz 2026?

A jövő év első felének kétségtelenül az Ukrajnában folyó háború lezárása lesz a fő témája. A másik meghatározó fejleményének én Kína szuper-hatalommá válását látom. Döntő jelentőségű, hogy Kína a tudományok terén is utólérte Amerikát. Izgalmas kérdés, hogy ez hogyan változtatja meg a világpolitika hatalmi erőviszonyait. Kétpólusú világ felé tartunk? Kína világhatalmi pozícióinak a megerősödése a kínai „modell” sikerét is jelenti.
Az amerikai gazdaság – a Trump beiktatását követő baljós előrejelzések ellenére – köszöni jól van. Más feszültségek kezdenek jelentkezni. A lassan szuperintelligenciává fejlődő, az ember kognitív képességeit utólérő és lehagyó mesterséges intelligencia fantasztikus eredményeket produkál, alkalmazásának számtalan területén. E sikerek elképesztő módon megnövelték a nagy tech-vállalatokba irányuló befektetéseket. De amikor majd megtörik e befektetési cunami, az visszaveti a tőzsdéket, akár összeomlást is okozhat, ami a világgazdaság visszaeséséhez vezethet. A világgazdaságban a másik veszélyt a fejlett országok eladósodása, költségvetési túlköltekezése okozhatja.
2026 legnagyobb kihívásának én azt látom, hogy a mesterséges intelligencia egyre szélesebb körű alkalmazása egyre több munkahelyet tesz feleslegessé. Az elkövetkező években világszerte 20, de a fejlett országokban 30 százalékos munkanélküliségre lehet számítani!
Mi az idén sorsdöntő választások előtt állunk. Egy lecsúszó, szétzilálódó Nyugat-Európa és az Európai Unió a föderalista törekvéseivel nem nyújt számunkra optimális feltételeket. De integrálódásunk az egységes piacba megkérdőjelezhetetlenül az EU-hoz köti hazánkat. Ezért a feladat nyilvánvaló: vissza kell térni az EU eredeti struktúrájához – ez a Fidesz-kormány fő törekvése, és az EU-ban ehhez feltehetőleg növekvő támogatást talál. De emellett érzékelni kell a kétpólusúvá váló világgazdaság és világpolitika kihívásait is. A kormány e tekintetben is jó úton jár: az amerikai és a kínai gazdasági és politikai kapcsolatok fejlesztésének útján...

Kiss Károly: Milyen lesz 2026?
a Magyar Nemzetben: A MI 2026 egyik legnagyobb kihívása

 

BŰNBEESÉS ÉS KIŰZETÉS A PARADICSOMBÓL

(A jó és a rossz tudása fájának gyümölcse)

Általában úgy rögzült a fejünkben, hogy Ádámot és Évát azért űzte ki az Úr a paradicsomból, mert – tilalma ellenére – ettek a tudás fájának gyümölcséből. Bár azt is tudjuk, hogy „a jó és a gonosz tudása fájának gyümölcséről” van szó, ezt elhessegetjük, mert ezzel a kiegészítéssel a tilalom már értelmetlennek látszik… Vajon miért tiltaná meg az Úr, hogy különbséget tudjunk tenni jó és rossz között?
Az Ótestementumból vett idézetek után Kiss Károly profán, szószerinti értelmezése következik. Abból teljesen nyilvánvalóvá válik, hogy a Genezisben leírt cselekvéssort csakis szimbolikusan lehet értelmezni. Ezután Sütő Zoltán, majd Fabó László és Kiss Endre magyarázatát ajuk közre, végül pedig Csikvári András közreműködésével megkértük ChatGPT-t is, hogy mondjon véleményt a témáról. (Azt elolvasva csak ámulunk és bámulunk... Nem a tartalmán, hiszen az nem lehet más, mint az emberiség tudása e témáról, hanem azon, hogy azt hogyan képes egy neki bemutatott vitaanyag kapcsán azonnal, és a vitaanyag érveinek, szekezetének megfelelően prezentálni.)

Mózes I. 1. és I. 2.: Bűnbeesés

Kiss Károly: Profán, szószerinti értelmezés

 

Sütő Zoltán: Bűnbeesés

A régi időkből átöröklött metafizikai tartalmak, amelyekről eredetileg tudták, hogy nem egyebek szimbólumoknál, egyre inkább direkt értelmezést kaptak. A legnagyobb törés Krisztus kora körül állt be, amikor a szellemi kaszt kénytelen volt kipréselni magából Isten megtestesült formájának elképzelését - erre volt tömegigény. Mindazt, amit addig szellemi szimbólumként lehetett értelmezni, a tömeg tárgyi valóságában kívánta felfogni. Istent, aki szimbólum, lehúzták a Földre.
A Bibiliát érdemes forgatni, de nem olyan elvárás szerint, hogy abból megtudunk valamit Istenről, vagy a saját korunkban megvalósítható viselkedésünk szempontjából mértékadó koncepciót kaphatunk. Elmúlt korokról tudhatunk meg valamit, akár lényeges dolgokat is.
Az én személyes véleményem, hogy ez a motívum valójában az állati és az emberi létezés megkülönböztetésének szimbóluma. Vagyis, az állat olyan absztrakt értelemmel nem bír, mint az ember, akinek ebből rengeteg problémája származik. Az állat ártatlansága, lehetséges boldogsága az értelem miatt megszűnik az ember számára. Az állat kiszolgáltatottságát ugyan az értelem képes hárítani (már amennyiben), de ezért az ember súlyos árat fizet: frusztráltság a jövő miatt, lelkiismeret, önértelmezés, komplexusok.....

Sütő Zoltán: Bűnbeesés, kiűzetés

 

Fabó László: Hogyan értelmezzük a bűnbeesést és kiűzetést
Nálam párhuzamossá váltak a bibliai metaforák értelmezései és az engem már több mint harminc éve foglalkoztató, az alkalmazkodó rendszerek működését feltáró próbálkozásaim. Aki eléggé elmélyült, annak számára egyértelművé válik, hogy az Úr, az Atya minden igyekezete, szeretete az Élet védelmét célozza! Az Élet részrehajlás nélküli, állandó védelmét! Ami, szerintem a legnagyobb félreértések forrása, hogy ez a védelem az egyes élőkre csak annyiban és addig terjed ki, ameddig azok valóban szolgálják a maguk egyszemélyi életvitelével a nagy Életfolyamat tartós megmaradását!
Az egyszemélyi ember, sőt a különböző közösségek képzeteiben a jó vagy rossz megállapitások a tudásaik terjedelmétől, valamint sajátos, helyi érdekeiktől függően eltérőek és időben képlékenyen változóak. Részlegesek és kikerülhetetlenül elfogultak! Így közelítve teljesen bizonytalan és megtévesztő minden jó/rossz minősítés! A felelősen és távlatosan gondolkodó számára van abszolút jó és rossz! Ami az Életfolyamat fennmaradását szolgálja az Jó, ami nem az Rossz!
Fabó László: Bűnbeesés, kiűzetés

 

ChatGPT: ChatGPT magyarázata

 

 

Kiss Endre: Éva, az alma és mi
A bűnbeesés története a maga többszörösen feltételezett eredeti formájában elsősorban végtelen projekciós felület, egy olyan alapszövet (egyben alaptörténet), amelybe minden korszak, minden művészet és minden egyes művész, minden moralista, filozófus belevetíti a maga uralkodó képzeteit. Végtelen számú eddigi projekciót kellene felidéznünk, mindenesetre poszt-hisztorikus, posztmodern és post-truth korszakunk meglepően jól tolerálja a történetet.
Kiss Endre: Éva, az alma és mi

 

VITA A FŐÁLLÁSÚ ANYASÁGRÓL

Kaszás Gábor: Ezért nem születnek meg a jövő magyarjai – a demográfiai válság valódi okai (Index, 2025.12.31. – utánközlés)

A demográfiai válság nem egyik napról a másikra alakult ki, és nem is kizárólag magyar probléma. A születésszám történelmi mélypontja már nemcsak népesedési kérdés, hanem a gazdaság, a társadalmi együttműködés és a jövőbeli életminőség szempontjából is fordulópont – hangsúlyozta Indexnek adott interjújában Benda József demográfus-szociológus. Csak egy-egy elemmel – például pénzbeli ösztönzőkkel – nem lehet megoldani a népesedési válságot. Átfogó, rendszerszintű szemléletre van szükség, ami a családpolitikai, adózási, gazdasági és társadalmi tényezőket egyaránt integrálja. A demográfiai fordulathoz új társadalmi szerződésre van szükség, ami a gyermeknevelést nem magánügyként, hanem nemzeti prioritásként kezeli. A legfőbb megoldás a főállású szülőség társadalmi elismerése, a gyermeknevelés teljes értékű munkaként elfogadása jelenthetné.
Kaszás Gábor: Interjú Benda Józseffel

Kommentár: Az Utódaink Jövője tavaly július 17-i, 2024/8. tematikus számát e témának szenteltük. Megállapítottuk, hogy a fejlett világban (Izrael kivételével) a reprodukciós ráta egyetlen egy országban sem éri el a népesség szintentartásához szükséges 2,1-es mutatót. Annak ellenére, hogy egyes országok rendkívüli erőfeszítéseket tesznek e cél érdekében. Sajnos, ezt igazolja a mi példánk is.
A fenti interjúban Benda József a megoldást a „főállású szülőségben”, „a gyermeknevelés teljes értékű munkaként való elfogadásában” látja. Véleményem szerint ez a javaslat a következő problémákat veti fel. A főállású szülő státuszában lévő nők lemondanának arról, hogy a gyermeknevelés mellett más társadalmilag hasznos tevékenységet folytassanak, ill. ilyen státuszt, állást is betöltsenek. (Ők a populáció egynegyedét teszik ki.) Másrészt mi ösztönözné azokat a nőket a gyermekvállalásra, akik számára fontos az a társadalmi szerep, vagy professzionális munkakör, amit ellátnak? Ha bevezetnék a főállású szülői státuszt, akkor feleslegessé válna a bölcsődei és óvodai hálózat igen költséges fenntartása. Ez viszont tovább súlyosbítaná azoknak a nőknek a helyzetét, akik nem „főállású anyaként” vállalnának gyermeket.
Benda József a kérdés gyökerét abban látja, hogy a gazdaság öncélú, nem a társadalom érdekeit szolgálja. Emellett én továbbra is azt tartom fő oknak, hogy a nők családi és társadalmi-gazdasági szerepvállalásának ütközése megoldhatatlan problémának tűnik.
(Kiss Károly)

Botos Katalin kommentárja
Vajon van-e a gyermeknevelésnél hasznosabb „társadalmilag hasznos” tevékenység? Az a nő tehát, aki a főállású anyaságra adja a fejét, nem áldozatot vállal, nem lemond a karrierjéről, hanem a társadalom számára a lehető leghasznosabb tevékenységet végzi. Az ilyen életpálya a gyermekek felnevelése után az idős szülők gondozásával is folytatódhat… Felmerül még a finanszírozás kérdése. Joggal feltételezhető, hogy az ilyen családok teljesen elköltik jövedelmüket, tehát a költségvetés általuk nagyobb ÁFA-bevételhez jut. A gyermekintézményeket viszont továbbra is fenn kell tartani, hogy a gyermekek mellett munkát vállaló nők életét megkönnyítsük.
Botos Katalin: Főállású anyaság
a Magyar Nemzetben: Helyeslem a főállású anyaságot

 

 

Újévi köszöntő: Adjon az Isten minden jót