2026/11. szám, augusztus 12.

 

Kiss Károly: Egy géniusz képzelgései
Megjegyzések Elon Musk Economist-interjújához

Ahogy a MI kapacitásai, képességei gyors ütemben fejlődnek, úgy nőnek a teljesítményéhez fűződő remények. A gazdaságban már-már csodát várnak tőle: a termelés és a termelékenység szinte korlátlan bővülését és növekedését. soha nem látott gazdagságot és bőséget. Ezeket az eufórikus jóslatokat az jellemzi, hogy nem számolnak a természeti-környezeti korlátokkal. A Föld már ma is egy kifosztott, tönkretett bolygó, amelyen önmagukat erősítő, visszafordíthatatlan folyamatok indultak el. E lelkes optimisták nem számolnak a bolygó korlátaival, az energia- és anyagigényesség végességével, a természeti környezet terhelhetőségének korlátaival.
Az Economist főszerkesztője közel 90 perces beszélgetést folytatott Elon Musk-kal. A VilágHelyzete Alternatív Média nevű hírportál július 25-én pontokba foglalta Musk fontosabb megállapításait.

Economist-beszélgetés Musk-kal: a videó
Musk megállapításai: Musk jóslatai
Kiss Károly: Egy géniusz képzelgései
(E közleményekre Urbán Iván hívta fel az Utódaink Jövője figyelmét)

 

 

Csikvári F. András:
Azonnal újra kell számolni Paks II-t!

Tíz évvel ezelőtt teljes mértékben támogattam Paks II megépítését. Energetikai mérnökként úgy láttam, hogy Magyarországnak hosszú távon szüksége lesz új, stabil alap-kapacitásra. Akkor ez számomra szinte magától értetődő volt. Most viszont elbizonytalanodtam
Csikvári F. András: Azonnal újra kell számolni Paks II-t!

 

Leel-Őssy Miklós:
Egy Soroksárnál 8-10 nap alatt felépíthető fenékgát megmenthetné Budapest ivóvízellátását

A nyugalmazott vízépítő mérnök szerint még van egy mentőöv. Egy állandó vízlépcső megépítése évekbe és irdatlan pénzbe kerülne, de a vízkatasztrófát egy gyorsan kivitelezhető fenékgáttal meg lehetne előzni. Bár Paksnál a felmelegedés miatt ez már valószínűleg nem oldaná meg a hűtési problémát, a mérnök szerint Budapestnél, Soroksár magasságában fel lehetne építeni gyorsan egyet az ivóvízbázis megmentéséért. (Polgár JulCsillag)

Leel-Őssy Miklós: Fenékgát Soroksárnál

 

Kiss Károly: Hőség és szárazság – a klímavédelem kudarca?

Május óta a Földünkön újkori történelmünk során soha nem tapasztalt hőség és szárazság van. Miközben a bolygó fényvisszaverő képessége csökken, rendkívüli mértékben nő a hőelnyelése. A tudósok döbbenten veszik észre, hogy a klímavédelmi politika hatása a visszájára fordul. A nemzetközi klímavédelmi politika sarkalatos eleme a fosszilis energiahordozók (szén, köolaj, földgáz) felhasználásának a mérséklése, mert nagyrészt annak során keletkeznek azok az égéstermékek (széndioxid és metán). amelyek üvegházhatású gázként nem engedik visszaverődni a földfelszín által elnyelt napenergiát.
Igen ám, de az ásványi energiahordozók csökkenő felhasználása során a légkörbe jutó kéndioxid mennyisége is mérséklődik, amelynek viszont fényvisszaverő hatása van. Úgy tűnik, hogy ez okozza a hőelnyelés fokozódását. (Megjegyezzük, hogy a klíma egy rendkívül összetett, komplex rendszer, és az ilyenekben az ok-okozati láncolatok nyomon követése nagyon nehéz…) De van még remény, a megoldást James Lovelock a mesterséges intelligencia segítségével megvalósuló geoengineering-ben látta…

Kiss Károly: A klímapolitika kudarca
Magyar Nemzet : Hőség, szárazság - és ami majd ezután jön

 

 

A norvégok példát mutatnak: hogyan kell használni a MI-t az iskolákban

(Balogh Judit olvasmányajánlata)

„A gyerekek előbb megtanulnak gondolkodni, aztán megtanulják, hogyan gondolkodjon helyettük a gép. Norvégia megint olyat csinál, amitől Európa felkapja a fejét. Nem, most nem Haaland lőtt kapásból három gólt, és nem is a viking hagyományőrzők döntöttek úgy, hogy visszahozzák a hosszúhaj versenyt. Még csak nem is a szurkolók evezése a mai téma, hanem az oktatás. A norvégok ugyanis rájöttek, hogy a digitalizáció olyan gyorsan száguldott át az iskolákon, hogy a gyerekek már lassan a saját nevüket is ChatGPT vel íratnák le.
Facebook: Az AI a norvég iskolákban

 

Csikvári F. András: A gondolkodást nem lehet kiszervezni

A gondolkodás nem a tudás alternatívája. A gondolkodás a jól szervezett tudás működése. Ha nincs mire épülnie, nincs miből megszületnie. Az utóbbi húsz év oktatáspolitikájában sokszor elhangzott, hogy “nem a tudás fontos, az, hogy tudjuk, hol találjuk meg.” Az internet korában ez első hallásra meggyőzőnek tűnt, de ez így tévedés vagy legalábbis féligazság
Az indoklás beszédes: „a kutatások szerint a generatív MI használata megnöveli annak kockázatát, hogy a gyerekek átugorják a tanulás fontos lépéseit. Ezért előbb meg kell tanulniuk olvasni, írni és számolni, és csak ezután érdemes olyan eszközt adni a kezükbe, amely részben elvégzi helyettük ezt a szellemi munkát.”
Csikvári F. András: A gondolkodást nem lehet kiszervezni

 

Stvorecz Adrián: A mesterséges intelligencia valódi veszélye: nem kell zseninek lennie ahhoz, hogy bajt okozzon

(Origo 2026. július 21, utánközlés)

„Az emberi gondolkodás legfontosabb elemeinek egy része nem alakítható át számítógépes utasításokká. Emiatt a mesterséges intelligencia talán soha nem érheti el az emberi intelligencia szintjét. A gépi rendszerek ennek ellenére egyre nagyobb hatást gyakorolhatnak a társadalomra, kiszámíthatatlan működésük pedig komoly biztonsági kockázatokat jelenthet” – írja az Origo-cikk szerzője a bevezetőben.
Az idén jött a hír, hogy a MI oly mértékben fejlődik, hogy még ebben az évtizedben minden kognitív vonatkozásban utól fogja érni, majd lehagyja az emberit, ezért már Szuperintelligenciáról indokolt beszélni, és utána már „csak” az érzelmi intelligencia, az erkölcs, és a gépi tudat kifejlesztése marad hátra. A szerző azonban rámutat, hogy még a kognitív vonatkozásokban is jócskán vannak területek, problémák, melyeket a gép képtelen kezelni: kontextus, józan ész, intuíció, hallgatólagos tudás, a szavak nem hordozzák a fogalom teljes jelentését, stb. (Kissné Gál Ágnes)

Stvorecz Adrián: A Szuperintelligencia fogyatékosságai kognitív vonatkozásokban is számottevőek

 

A Mercedes-Benz kecskeméti gyára a cégcsoport legnagyobb európai üzeme

Ne menjünk el szó nélkül a hír mellett, hogy a mindenszarozás közepette elkészült a Mercedes-Benz kecskeméti gyárának bővítése. Ezzel ez lett a német cégcsoport legnagyobb eurőpai, világszerte pedig a második legnagyobb üzeme. Az elektromos autókat - Kínát leszámítva - minden piacra itt gyártják. A beruházás 1 md euróba került és 5000 főt foglalkoztatnak. (Hvg 2026 júl. 16 - KK)

 

 

Friedrich Klára: Csaba királyfi visszaszerzése

(olvasmányajánlat; magánkiadás, 2026, 100 old.)

Csaba királyfi a magyar őstörténet szép legendája, legalább is a hivatalos történetírásunk szerint. De Friedrich Klára, őstörténetünk és a rovásírás kiváló ismerője, számos ilyen témájú könyv és tanulmány szerzője hatalmas tárgyi tudás és korismeret alapján bebizonyítja, hogy Csaba élő személy volt. Anyja Honoria, Honorius császár lánya, apja pedig Attila. Csaba eltüntetése, a róla való emlékezet eltörlése még a római birodalomban kezdődött. A rómaiaknak szégyen volt, hogy Honoria, Nagy Theodosius unokája családjával szembeszállva kapcsolatot keresett Attilával és gyermeket is szült tőle. A magyar történetírás pedig – a kereszténység felvétele után – pogány múltunk minden emlékét és értékét igyekezett kitörölni történelmi emlékezetünkből. – Sajnos, a hivatalos magyar történetírás még mindig ezt az önsorsrontó hagyományt követi. (KK)

 

 

Kiss Károly: Egy globális gonddal kevesebb

(belátható időn belül leáll a világ népességének növekedése)

Korábban a globális környezeti problémák között emlegettük a túlnépesedést is. (A többi: éghajlatváltozás, fajok pusztulása, édesvízkészletek csökkenése, a talajok elszennyeződése, a trópusi esőerdők területének csökkenése.) Úgy tűnik, hogy a túlnépesedés már nem fog gondot okozni.
Az első jó hír az volt, hogy évtizedünk elején Kína népessége az 1,4 milliárdnál megállt, majd csökkenni kezdett (a korábbi egy gyermekes korlátozásnak, majd a gyors gazdasági fejlődésnek köszönhetően). Ekkor még úgy becsülték, hogy az 1,4 milliárdot elérő India népessége egy jó ideig növekedni fog, de a jóslat nem vált be. A teljes termékenységi ráta Indiában 1,9-re süllyedt a népesség szintentartásához szükséges 2,1-del szemben.

Kiss Károly: Megáll a globális demográfiai növekedés

 

 

Korunk Nagyasszonya
(jegyzet)

Az idei 5. számban hírt adtam róla (Korunk pátriárkája), hogy egy régi barátomnál – amikor egybegyűl a szűkebb család – 19-en vannak az asztalok körül. Most kiderült, hogy van egy hölgy-ismerősöm is, aki szintén ilyen népes családdal büszkélkedhet:
Lányától két, szintén már házas unokája és négy dédunokája van – vejével és az unokák házastársaival együtt ez tíz fő. Fia révén három unokája van, akik közül kettő már házas – ez eddig hét fő – és három dédunokája – így ezen az ágon is tizen vannak, vele együtt 21 fős a család.
Azokban a vallásos körökben, ahol megfordul, más idős embereknek is van hasonlóan nagy családja. De a társadalom egészét nézve ma már ez ritkaságszámba megy. Németországban – még nem divat, de már gyakran előfordul – egyes fiatal nők kioperáltatják a petefészküket, hogy ne kelljen a fogamzásgátlással bajlódni…(KK)

 

 

Kiss Károly: Az új bürokrácia
– botcsinálta informatikusoknak vagyunk kiszolgáltatva
(vezércikk)

A háború utáni mindegyik rendszert végigéltem – nem sok közös volt bennük. Egy kivétellel: a bürokrácia mindegyikben megkeserítette az ember életét. Amikor a digitális világ már az ügyintézésre is kezdett kiterjedni (pl. az interneten lehetett hivatalos ügyeket intézni), sokan megkönnyebbültünk: megszabadulunk a bürokráciától, a levelezéstől, a hivatalba járásoktól, otthon, kényelmesen elrendezhetjük hivatalos dolgainkat. Tévedtünk: most meg a gyakran tudálékos, fontoskodó, és az elemi logikai gondolkodás képességével sem rendelkező, a web-oldalakat szerkesztő informatikus fiatalemberek ostobaságainak vagyunk kiszolgáltatva.


Mondok egy példát. A bank, ahol a pénzemet tartom (az országban az egyik legnagyobb, de lehet, hogy a legnagyobb) megváltoztatta az ügyfeleknek szóló digitális felületét. Belépek, meg akarom nézni a folyószámlám forgalmát. Számtalan lehetőséget felkínál (pl. árucsoportok szerint mutatja ki a kiadásaimat), de a folyószámlám forgalmát sehol sem találom. Bemegyek a legközelebbi bankfiókba, sorszámot húzok, kivárom a sorom, de az ügyintéző kisasszony sem tudja. Hát akkor ki tudja? – kérdezem. Van a fióknál egy hölgy, aki ezt meg tudja mutatni, de hozzá előjegyzést kell kérni. A következő hétre kapok időpontot.
Most már megkapom a kért információt: a sok lehetőség közül a fogaskerékre kell rákattintani (amely „a beállítások – settings – , a rendszerkonfiguráció vagy a karbantartás univerzális szimbóluma” – mondja az AI – én is így tudtam, ezért eszembe sem jutott itt keresni), és itt, eldugva van a ”Dokumentumok” – azon belül találom a folyószámlám forgalmát… - vajon hogy kerül ide, milyen logikai megfontolásból tették ide a web-oldal szerkesztői?
Vagy nézzük a MÁV-ot. Beírom a keresőbe: MÁV menetrend Budapest-Miskolc és online jegyvásárlás. Már tíz perce kattintgatok a felkínált lehetőségekre, de még egyik sem jött elő. Vajon milyen beteges logika az, ami előhozza az összes Miskolc-környéki települést, csak éppen Miskolc pályaudvarát, a Tiszait nem mutatja...?
Nem ismerem az informatikusképzés hátterét. Valószínűleg olyan tömeges a weboldalak szerkesztése iránti igény, hogy az iskolarendszer nem tudja kielégíteni; a vállalatok, hivatalok szükségmegoldáshoz folyamodnak; azokat a ki-tudja-milyen képzettségű háttérrel rendelkező fiatalokat kénytelenek alkalmazni, akik ezt vállalják. De azt is el tudom képzelni, hogy a hivatalos képzés nem megfelelő. Ha rajtam múlna, a matematikának és az elemi logikának sokkal nagyobb súlyt adnék benne.

 

 

Ágoston Csaba: Azbesztügy: ej, mi a kő, velünk élő középkor?

Magyar Kémikusok Lapja, 2026 július-augusztus (olvasmány-ajánlat)

A szerző átfogó áttekintést ad az azbesztügy környezeti és jogi vonatkozásairól.
„Nem joghézag, hanem helytelen joggyakorlat miatt szennyeződik Nyugat-Magyarország. Az azbeszttartalmú kőanyag felhasználása új típusú szennyezést jelent, mely elsősorban kültéren létesített diffúz kibocsátó felületekhez, nem épületekhez köthető. Ha el kívánjuk érni a célt, mely felé eddig haladtunk, akkor a szennyezett kőanyagok nem maradhatnak lakókörnyezetben beépített építőanyagként, ezek szakszerű eltávolítása, a lakókörnyezet szervezett azbesztmentesítése szükséges.” (Verrasztó Zoltán)

Ágoston Csaba: Azbesztügy

 

Principles for Dealing with the Changing World Order by Ray Dalio

(Oliver Reindl videó-ajánlata)

Ez a háromnegyed órás angol nyelvű, feliratos élvezetes rajzfilm Ray Dalio 2021-ben megjelent könyvének összefoglalója. Az AI ezt írja a könyvről:
Ez Ray Dalio 2021-ben megjelent sikerkönyve, amely az elmúlt 500 év legnagyobb birodalmainak felemelkedését és bukását vizsgálja meg. A legendás befektető, Ray Dalio szerint a történelem ciklikusan ismétlődik, és a világ jelenleg egy újabb globális hatalmi átrendeződés küszöbén áll.
Miért aktuális most a könyv? Dalio arra figyelmeztet, hogy az Amerikai Egyesült Államok jelenleg a hanyatló szakasz végén jár, miközben Kína gyors ütemben emelkedik fel mint közvetlen globális kihívó. A szerző szerint az alábbi három jelenség együttes jelenléte – amelyre legutóbb az 1930–1945 közötti időszakban volt példa – egyértelműen a világrend közeledő változását jelzi: (1) Hatalmas adósságok felhalmozódása és agresszív pénznyomtatás. (2) Extrém vagyoni és politikai megosztottság az országokon belül. (3) Egy új, felemelkedő világhatalom nyílt kihívása a meglévő vezető hatalommal szemben.

Ray Dalio: Changing world order
Ray Dalio - AI: Változó világrend

 

E számunk kulturális mellékletei:

44 fénykép nevezetes történelmi személyiségről, helyekről és eseményekről (Verrasztó Zoltán)

Verrasztó Z: Történelmi fényképek

 

Országút vigyél haza

A 100 Folk Celsius Amerikában is sikeres, country-zenét játszó hazai együttes, itthon főként gyerekdalairól ismert (Paff, a bűvös sárkány). De nekem az Országút, vigyél haza! a kedvencem…. (A közös éneklést a pályatársakkal egy nő szólója teszi lúdbőrözően emlékezetessé.) (KK)
Száz Folk Celsius: Országút vigyél haza - finálé