2024/5. szám, ápr. 25.
Andrea Komlosy: Work: The last 1,000 years. (A munka elmúlt ezer éve)
Botos Katalin könyvismertetése (utánközlés: Magyar Tudomány 184(2023)10, 1332–1335)
Andrea Komlosy könyve a történelem gazdasági vonatkozásait az élőmunka oldaláról mutatja be. Külön érdekessége, hogy Közép-Európából kitekintve elemzi
a világtörténelmet és a világgazdaságot. A nagyobb lélegzetű világgazdasági és történeti elemzések ugyanis rendszerint nyugati, angolszász szempontból fogalmazódnak meg.
Hat nagy történelmi korszakban vizsgálja a munka fogalmát és a munkaviszonyok alakulását. A vizsgált időszak szempontjából kiemelt esztendők: 1250, 1500, 1700, 1800, 1900
és a 2000-es évek. Lényegi megállapításaival izgalmas módon járul hozzá az összehasonlító gazdaságtörténet eredményeihez. Különösen tanulságos lehet magyarországi olvasói
számára a keleti uniós országok bérhelyzetének feltárása. Ez utóbbi vizsgálati területet célszerű lenne további elemzések tárgyává tenni. (A szerző magyar
gyökerekkel rendelkező, bár a magyar nyelvet már nem beszélő osztrák professzor.)
Andrea Komlosy 
Work: The last 1,000 years.pdf
Mi lesz itt 2070-ben? (karcolat)
2070-ben a felmelegedés miatt kb. 560 millió, a szubszaharai övezetben élő afrikai számára az élet elviselhetetlenné válik. Ebből messze a legnagyobb mértékben – 325 millióval – Nigéria részesedik majd.
(The Economist April 6th 2024)
Ez a tömeg nyilván el fog vándorolni. De az elvándorlás már azt megelőzően elkezdődik (sőt, már egy idő óta tart is). Nigéria népességét 2050-re 380,
2100-ra 550 millióra becsülik (a világ 3. legnépesebb országa lesz India és Kína után). Így hát az elvándorlásnak szinte kimeríthetetlen utánpótlása lesz…
Európa három dolgot tehet: (1) korlátlanul beengedi az elvándorlókat, (2) bezárkózik, és ekkor a migráció Dél felé, a többi afrikai országba irányul – ők emiatt komoly
fejlesztésekre és segélyekre szorulnak majd, (3) amennyiben a klímaváltozás antropogén jellegű, a fejlett világnak mindent meg kell tennie, hogy azt mérsékelje… (Ez erősen
vitatott tudományos téma, eldönthetetlen, emiatt úgy kell viselkednünk, mintha az antropogén jellegű lenne.) (KK)
Yann LeCun, a Meta mesterséges intelligencia fejlesztéséért felelős vezetője szerint a mostani modellek csak szövegből tanulnak, ami alapvető gátja annak, hogy elérjék az emberi
intelligencia szintjét. Szerinte a megoldást az a rendszer jelenti majd, ami a szöveg helyett videófelvételek és érzékelők alapján tanulmányozza és érti meg a fizikai világot.
Ez vezethet oda, hogy a gépek végül felülmúlják az emberi intelligenciát, ám szerinte ide csak nagyon sokára fogunk eljutni. (hvg.hu 2024 ápr. 15.)
Yann LeCun: Mikor múlja felül a MI az embert?.pdf
Bezegh András: Körforgásos gazdaság
(utánközlés: Magyar Kémikusok Lapja különszám, 2020 dec.)
A természet nem termel hulladékot. Minden élő-lény egy másiknak vagy a tápláléka, vagy a raga-dozója, elfogyasztója. Az egyensúly folyamatosan megbomlik és automa-tikusan helyreáll: egy elszaporodott fajnak az ellenségei, a fogyasztói is elszaporodnak, és fordít-va. Az emberi tevékeny-ség azonban lépten-nyomon megbontja a természet egyensúlyát, és azt nem követi auto-matikus helyreállás. Az ideális megoldás az lenne, ha a gazdaság is a természet körfolyamataihoz hasonlóan működne.
Bezegh András: 
Körforgásos gazdaság.pdf
Sajnos, az utóbbi években elakadt a felzárkózásunk
(Hvg 2024 ápr. 4.)
Ebbe az indiszkrét, gusztustalan Magyar Péter-ügybe jóizlésű ember nem üti bele az orrát. - Vagy mégsem csak magánügyről lenne szó? Thürmer Gyula véleménye (utánközlés)
Thürmer Gyula: A Magyar Péter-ügy háttere.pdf
Gazdasági potenciál, hadikiadás, fegyverexport (karcolat)
(The Economist October 28th 2023 és March 16th 2024)
Akinek kétségei lennének, hogy miért védi oly elszántan Amerika a békét és a demokráciát a világ minden táján, ha kell, fegyveres beavatkozással is – és erre állandóan szükség van – az pillantson e diagramokra. Amerika a világ GDP-jének a 25 százalékát állítja elő, a katonai kiadásokban 36 százalékkal, a fegyverexportban pedig 42 százalékkal részesedik.
A MESTERSÉGES INTELLIGENCIA: HALÁLOS VESZÉLY VAGY ANTROPOLÓGIAI ÖSSZETEVŐNK?
E kiterjedt vitából most néhány kompetens, köztük szélsőséges véleményt idézünk. Stephen Hawkingét, Mo Gawdat-ét, aki korábban a Google egyik vezetője volt, Ray Kurzweil-ét, aki az informatika filozófiai művelésének talán legnagyobb alakja és Bernard Stiegler kortárs francia filozófusét.
Kiss Károly: Halálos veszély vagy antropológiai összetevő?.pdf
Stephen Hawking:
A mesterséges intelligencia létrehozása az emberiség történelmének legnagyobb eseménye. De sajnos, lehet, hogy ez lesz a legutolsó, hacsak nem tanuljuk meg, hogy hogyan kerüljük el a kockázatokat. Az egyre fejlettebb MI uralma alá hajthat bennünket oly módon, amit el sem tudunk képzelni. A szuperintelligens MI lehet a legjobb dolog, ami velünk történik, de lehet a legrosszabb is. Előre kell gondolkodnunk, terveznünk, mert lehet, hogy csak egy esélyünk lesz. Jövőnk versenyfutás az általunk létrehozott technológiák és azok felhasználása között. Tegyünk róla, hogy győzzön az emberi bölcsesség.
Stephen Hawking: AI could spell end of the human race
Stephen Hawking: Creating AI Could Be the Biggest & Last Event
in Human History
Mo Gawdat:
A MI az emberiséget érő valaha volt legnagyobb kihívás. Nem az eljövendő 20-30 évben, hanem a következő néhány évben. Csak addig lesz szabályozható, amíg okosabb nem lesz nálunk. Teljesen megváltoztatja, felforgatja majd az életünket.
Mo Gawdat: AI is more dangerous than climate change
Ray Kurzweil:
Ray Kurzweil informatikus-filozófus nem lát ilyen veszélyt…. Ő a „szingularitás” hirdetője: amikor a kulturális evolúció pályáján haladó ember megalkotja a „technológiát”, majd összeolvad vele. Ez azonban nem lesz „kötelező”. Példabeszédeiből kitűnik, hogy mint ahogy nem szűnt meg minden egysejtű és baktérium, amikor kialakultak a többsejtű élőlények, úgy a „hagyományos” homo sapiens előtt is meg lesz a választás lehetősége. (Ugyanezen a véleményen van James Lovelock is.)(Lásd: A szingularitás küszöbén. Amikor az emberiség meghaladja a biológiát; Ad Astra, Bp., 2013)
(Lovelock Novacene c. könyvének ismertetését lásd az "Új technológiák" témánál, a Mesterséges intelligenciánál)
Bernard Stiegler:
Stiegler szerint a technikát antropológiai alkotóelemnek kell tekinteni. Az ember véletlenszerű önmozgás, az evolúció eredménye, melyből hiányzik a lényeg; és a lényeget éppen a „technicitás” adja. Az ember az egyetlen olyan élőlény, mely mesterségesen kialakult tulajdonságokkal rendelkezik, a technika nélkül nem vált volna emberré. Stiegler az eszközhasználatot tartja alapvető fontosságúnak, felelevenítve a marxi hagyományt. Sőt, ezt tekinti az ember lényegének. Ebből a felfogásból az következik, hogy az ember által létrehozott mesterséges intelligencia nem valami külső rossz, külső fenyegetés, hanem éppenséggel emberi mivoltunk lényegéhez tartozik.
Kiss Károly: A technika eszköz vagy emberi lényegünk?.pdf
Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke
Féltett kincsünk: anyanyelvünk, magyarságunk hordozója, lelke. Tudjuk, hogy más nyelvekkel összehasonlítva különösen a mozgást kifejező igékben végtelenül gazdag. De ennyire? – Hallgassuk meg Gyimóthy Gábor versét… – ki gondolta volna? (Bolya István olvasmány-ajánlata)
Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke
Gyimóthy Gábor honlapja: Gyimóthy
Berkes András: A ravaszdi szeretői
A ravaszdinak több élete, a festő számára több alakja is van. Ami nem teljesen "érthető" miért róka, vagy hasonló? 50 évesen magam is megtapasztaltam a ravaszság alakjait, férfiként a nőben, a társban. A szerelemben, melynek csalafinta volta úgy hatott rám, hogy szinte megzavarta a színérzékemet is, a tónusokat telt "tömör" szinekre váltottam. Megjelenik a fekete, melyet a "szakma" nem tekint színnek, és gyakran a fehér. Expresszív korszakom kedves emlékei lettek. Ma már megnyugtatnak, ilyen is volt!
Szentes Tamás: Elszalasztott lehetőség
Néhány kérdés és megjegyzés Botos Katalin “Katonabánat. Gondolatok a háborúról” című
és Gazdag László “Már az eszkimó szín?” c. írása kapcsán
A rendszerváltás idején nagyon nagy hibát követtek el a „rendszerváltó”, illetve hatalomra kerülő politikusok az által, hogy Nagy Imre és kormánya
végakaratával ellentétben, azt feledve vagy megtagadva, és a kedvező nemzetközi körülmények ellenére is elmulasztották hazánk semlegességét törvénybe iktatni
és ahhoz az ENSZ jóváhagyását, illetve garanciáját kérelmezni. (A még Gorbacsov-vezette Szovjetunió is elfogadta volna azt, a Nyugat meg így honorálhatta volna
az 56-os forradalmunkat és a rendszerváltást megelőző vasfüggöny-lebontást.)
Ha az 1990-es évek elején hazánk semleges országgá vált volna, akkor erre nemcsak valóban büszkék lehetnénk most, hanem akkor létrejött volna egy olyan
nyugat-keleti semleges blokk (Svájc, Ausztia és Magyarország) Közép-Európában, amelyhez minden bizonnyal Lengyelország és példája nyomán alighanem Csehország
és Szlovákia is csatlakozott volna, és így a már semleges Svédországgal és Finnországgal együtt egy észak-déli semleges zóna is kialakulhatott volna.
Ez biztosíthatta volna Európában a tartós békét.
Utólag persze könnyű bölcsnek lenni, de azért a tanulságot levonni, nevezetesen a fegyverkezés és háborús konfliktusok ellenében, valamint az általános,
különösen a hadászati leszerelés, a demilitarizáció és semlegesítés vonatkozásában még nem késő! A „Si vis pacem para bellum!” legfeljebb csak a múltban
igazolhatta, többnyire akkor is apologetikus módon, a fegyverkezést, de ma már ez lenne a helyes jelszó: „Si vis pacem, para pacem!”.
(Botos Katalin írása húsvéti, Gazdag Lászlóé pedig idei 2. számunkban jelent meg)
Szentes Tamás: Elszalasztott lehetőség.pdf
A gyógyítás jövője: folyamatos gyógyszerszedés helyett egyszeri génterápia
(A génszerkesztés a súlyos betegségek gyógyításának szolgálatában)
(A Spiegel interjúja Jennifer Doudnával – Nr. 51, 2023)
2012-ben egy olyan felfedezés történt, amely a génmódosítást technikailag szinte pofon-egyszerűvé és az előző gyakorlathoz képest összehasonlíthatatlanul
pontosabbá tette. Ezt a kívülállóknak teljességgel érthetetlen CRISPR/Cas9 szó-rövidítésű módszernek nevezik, mely Jennifer Doudna és Emmanuelle Charpentier
amerikai kutatók nevéhez fűződik. Ma már a géneket úgy szabdalják és ragasztgatják össze, mint ahogy egy film-rendező összevágja a felvételekből a kész filmet,
vagy ahogy egy szerkesztő a word-ben átjavítja a kéziratot. Az új eljárást ennek megfelelően génszerkesztésnek nevezik, s a szakma a teremtés mámorában él.
A módszer lehetővé tenné, hogy pl. az emberi embrió génállományát a szülők kívánsága szerint módosítsák, annak megfelelően, amilyen tulajdonságokkal a szülők
szeretnék felruházni megszületendő gyermeküket. De – hál’istennek – tudományos közmegegyezés van, hogy a „csíravonalba” nem szabad belenyúlni, azaz olyan
genetikai változtatásokat nem szabad végrehajtani, melyek öröklődnének. – Mert milyen is lenne az ideális ember? Aszociális, mint a legtöbb zseni? Vagy a
férfiak kékszemű, szőkehajú izomkolosszusok? A változatosság kiszűrése fajunk degenerálódásához vezetne… Ehelyett Doudna és a szakterület vezető tudósai
arra koncentrálnak, hogy a módszert a tömeges betegségek, mint amilyen az Alzheimer és a rák gyógyítására használják fel.
Kiss Károly: A gyógyítás jövője.pdf
Bezegh András: Üzenet a mérnököknek
(Utánközlés. Mérnök Újság, 2024 március)
Az éghajlati és ökológiai változások arra kényszerítik a mérnököket, hogy újraértékeljék eddigi tevékenységüket, és innovatív megoldásokat találjanak az új kihívások kezelésére. Megnövekedett az igény a környezetbarát tervezési gyakorlatok iránt, a mérnökök igyekeznek csökkenteni projektjeik környezeti hatását. Az ellátási láncok természeti katasztrófák, vagy nemzetközi feszültségek által okozott megszakadása miatt újragondolják bizonyos anyagoktól és alkatrészektől való függőségüket. Hosszútávon rugalmasan kell tervezniük a kiszámíthatatlan éghajlati események miatt. Proaktív megközelítést kell alkalmazniuk a kockázatok csökkentése végett. Megújuló anyagokat kell felhasználniuk és az energiafogyasztást csökkentő technikákat.
Bezegh András: Üzenet a mérnököknek.pdf
A németeket egyre inkább idegesíti, hogy miért nem dolgozik a bevándorolók többsége?
(Der Spiegel Nr. 12 / 16.3.2024)
2020-ban a 2013 és 2016 közötti bevándorlási hullámmal érkező 18 és 65 év közötti (azaz munkaképes korú) bevándorló férfiak 55,1 százaléka munkanélküli volt! – Miközben a bevándorlás mellett hangoztatott legfontosabb érv a munkaerőhiány. (KK)
E számunk dala:
Andelic Jonathan JOTA: Elhiszem még