3. szam. 2021. szeptember 14.

 

 

Biológiai holokauszt

A Homo sapiens, ez a fantasztikus teremtmény, akinek az agya az Univerzum legnagyobb csodája, és aki által a világmindenség önmagára ismer, gyalázatos dolgokat művel a saját bolygóján, a Földön, ahol kialakult a szerves élet, és ahol ő maga is megszületett. Elveszi és tönkreteszi a többi élőlény életterét és biológiai holokausztot hajt végre. A hozzávetőlegesen 14 millió fajból eddig már 1 milliót kipusztítottunk. A globális ökoszisztéma egy rendkívül bonyolult rendszer, minden fajnak megvan benne a saját szerepe, az egyes fajok egymásnak életfeltételei – akár mint táplálék, akár lakóhelyként. Ha az egyik kipusztul, megzavarja az életnek ezt az összefonódását, ezt az összetett szövedékét és instabilitást okoz. Márpedig a mi életterünk a bioszféra. Annak bármilyen zavara, insta­bilitása a mi életfeltételeinket veszélyezteti. Ezt nevezzük fenntarthatóságnak, ill. a fenntarthatóság hiányának – és amely az utóbbi években a szélsőséges időjárási jelenségekben nyilvánul meg, melyet az esőerdők pusztítása okoz.

A bioszféra nem csak táplál minket és lakhelyünkül szolgál. Nem csak hasznos anyagok és energia forrása számunkra. Az ún. „bioszféra-szolgáltatások” életünk létfeltételei. Ilyenek a természetes üvegházhatás (a bioszféra nélkül a Föld felszíni átlaghőmérséklete 15 fok helyett mínusz 18 fok lenne), a „csapadék-szolgáltatás”, a széndioxid-többlet kivonása a légkörből, az erdők helyi hőmérsékletet temperáló hatása, a mocsarak mérséklik az áradásokat, a talaj tisztítja a vizet, és elnyeli az ember által okozott szennyezéseket, és még sok minden más. A biodiverzitás csökkenése e „bioszféra-szolgáltatásokat”, azaz létfeltételeinket veszélyezteti.

Az Economist 2021. június 19-i számában megjelent Technology Quarterly témája a veszélyeztetett biodiverzitás. Koch Anna ismertetése ezt foglalja össze:
veszelyben_a_biodiverzitas.pdf
biodiversity_in_danger.pdf

A Sas és a Sárkány versengése: Az Egyesült Államok és Kína között gazdasági hidegháború folyik. Ez azonban más, mint annak idején az orosz-amerikai. Az amerikai és a kínai gazdaság össze van fonódva; miközben az üzleti körök akarják az együttműködést, a kormányok megpróbálják fékezni azt. Megbízható előrejelzések szerint a kínai gazdaság 10-15 éven belül minden fontosabb vonatko­zásban lekörözi az amerikait. Vajon milyen lesz a világ az amerikai imperializmus nélkül? Kiss Károly elemzése.

A Válasz online-ban megjelent változat:
https://www.valaszonline.hu/2021/08/30/egyesult-allamok-kina-gazdasag-it-versenges-kiss-karoly/
Házilagos változat illusztrációkkal:
 sas_sarkany_sajat.pdf

Lovelock kiborgjai: Hogyan menti meg a hiperintelligencia a Földet?
James Lovelock with Bryan Appleyard: Novacene – The Coming Age of Hyperintelligence c. könyvének ismertetése (The MIT Press, 2019, 139 p)

Lovelock könyve egyszerre okoz reményt és csalódást. Reményt, hogy a mai mesterséges intelligenciákból kifejlődő kiborgok képesek lesznek megmenteni Gaiá-t, az általunk tönkretett földi ökoszisztémákat. És csalódást, hogy a földi élet folytatói kozmikus időtávon nem mi leszünk, hanem a kiborgok. (KK)
lovelock_novacene.pdf

 

R. Simanowski: Átadható-e a hatalom a mesterséges intelligenciának?

Roberto Simanowski német kultúr- és média-filozófus. A 2021. november 13-i Spiegelben megjelent esszéje – Lovelock Novacene c. könyve kapcsán – azt a kérdést fejtegeti, hogy átadható-e a hatalom a mesterséges intelligenciának, ha az képes megmenteni a Földet. Az írás címe: Alle Macht den Maschinen (azaz: Minden hatalmat a gépeknek), a következő kiegészítéssel: Ha az emberiség eléggé értelmes lenne, sorsát a mesterséges intelligenciára bízná. (KK)
Simanowski_mesterséges_intelligencia.pdf

Fellner Ákos a magyar gazdaság közeljövőjének esélyeit elemzi. Vitára ingerlő írásában mindent egy lapra tesz fel: jövőnk azon múlik, hogy bevezetjük-e az általános alap­jövedelmet, avagy sem.
fellner_cimkek_fogsagaban.pdf

Botos Katalin az általános alapjövedelemmel szemben azt javasolja, hogy helyette olyan, társadalmilag hasznos tevékenységeket kellene megfizetni, mint a nők családon belüli gyermeknevelése:
botos_megjegyzesek_alapjov.pdf