13. szám. 2022. szept. 18.

 

 

Súlyos gazdasági visszaesés vár Európára

(Magyarország jobban teljesít)

Az Economist értékelése szerint a most kifejlődő recesszió a Rajnától Keletre fekvő országokat, Németországot, Kelet-Európát és Olaszországot fogja a legsúlyosabban érinteni, de hazánk közeljövőjét kivételesen kedvezőnek látja: „Magyarország kivétel, mert feldolgozóipara egészséges ütemben nő, az akkumulátor-gyártási befektetéseknek, az elektromos autók iránti nagy keresletnek és hosszútávú energia-szerződéseinek köszön-hetően (bár ezek némelyike hamarosan lejár)”.

Kiss Károly: A magas energiaárak miatt infláció és recesszió vár Európára.pdf

A Magyar Nemzet 2022. szeptember 12-i számában megjelent változat (illusztrációk nélkül):

Súlyos gazdasági visszaesés vár Európára
 

 

Héjjas István: A villanyáramtermelés gazdaságosságát mutató EROI-indexek

Az EROI-indexek azt mutatják meg, hogy hogyan aránylik a létesítmény élettartama során megtermelt összes energia ahhoz az energiához, amit az erőmű létrehozásához használtak fel. Különösen aktuális ennek a témának a tárgyalása ezekben az időkben, amikor az orosz-ukrán háború hatására hatalmas lendületet kapott a zöld energiatermelés.

Az EROI-indexek.pdf

Héjjas István: A villanyáram-termelés gazdaságossága.pdf

 

Ordo Iuris: Egy mozdulattal bevezetnék a gendert és a cenzúrát

Az Ordo Iuris (Intézet a Jogi Kultúráért) lengyel katolikus konzervatív szervezet arra figyelmeztet, hogy az Európai Bizottság olyan irányelv-tervezetet fogadott el, amely a gender-ideológia elfogadására kötelez, és annak bármilyen kritizálását jogilag szankcionálhatóvá teszi. A szervezet szerint ez súlyos csapás lenne a szólásszabadságra és egyértelmű előképe Orwell híres könyvében, az „1984-ben” leírt disztópiáknak, amelyek hamarosan jogszabállyá válhatnak.

Egy mozdulattal bevezetnék a gendert és a cenzúrát.pdf

 

Botos Katalin: Gyilkos gazdaság

Ferenc pápa: Ez a gazdaság öl!

Ideális esetben a pénzügyi szektor szükséges közvetítő eszköz, amely a közérdek szolgálatában állva, egyben biztosítja az egyének érdekét is. A termelési tényezők, a munka, a tőke, a föld, a természeti kincsek optimális kombinációjával eléri a gazdaság hatékony működését.

Ehhez képest azonban nagyon komoly változás következett be. A pénzügyi szektor szolgából úr lett. A hatékonyságot javító gazdasági tényezőből rablóvá vált. Elmondhatjuk, hogy ez a gazdaság, amely a mammonnak a szolgálatában áll, öl. Ferenc pápának tehát igaza van.

A tőzsdei spekulatív módszerek olyan mértékben elterjedtek, hogy a pénzügyi rendszer – közvetítő, hatékonyságjavító szerepe helyett – lehetővé teszi, hogy egyesek érdemi munka nélkül óriási vagyonokhoz jussanak. De a szabad piac, a liberális piacgazdaság nem egyenlő a tőzsdei spekulációk szabadságával!

Amerikában mindez a demokrácia de-gradálódásával jár együtt. A politikai testületek képviselői egyes gazdasági érdekek kijáróivá váltak, hiszen a kampányfinanszírozás nincs határhoz kötve. A jelenlegi jogrend a világban a pénzügyi szektort olyan hatalmi pozícióba hozta, amelyben urává vált a politikának is. A jelenlegi kapitalizmus nem a szabad versenyt és nem a közérdeket szolgálja. Az államot a big business irányítja, s így az annak érdekében szabályoz. Nem általában az állam visszaszorítását kell szorgalmaznunk, hanem az ilyen, járadékosok által uralt állam visszaszorításán kell tevékenykednünk! Mert szabályozó, közérdeket szolgáló államra nagyon is szükség van!

Ezt az ún. északi modell, a korábbi svéd modell sikere bizonyította. Egy tisztességes adóztatás melletti újraelosztás mindenki javát képes szolgálni. Valójában még a tőke jövedelmezőségét is! Nem a gyorsan, mohó módon gazdagodni akarókét, de a hosszútávon gondolkodó reáltőke-tulajdonosok érdekeit feltétlenül… Nálunk ehhez a költségvetés alapos átstrukturálására lenne szükség, és a külső adósság fojtogatásától való megszabadulásra. A feladat rendkívül nehéz.

Botos Katalin: Ez a gazdaság öl!.pdf

 

 

Pink oktatás

Az Állami Számvevőszék 40 oldalas elemzést adott ki „Pink-education” jelenség Magyarországon?! címmel, mely „a felsőfokú végzettséggel rendelkező nők túlreprezentáltságának tényezőit és gazdasági-társadalmi hatásait” vizsgálja. Nem vitatjuk, hogy az ÁSz munkatársai mennyiben kompetensek ebben a témában, és mennyiben tartozik ez az ügy az ÁSz feladatkörébe. A téma fontos, ezért elismerés illeti azt, aki a nyilvánosság előtt vitát indít róla. Kritikai megjegyzéseimet pirossal írtam be az anyagba. A legsúlyosabb kritika az ÁSz szerzőinek azt a megállapítását illeti, miszerint a középiskolában a tanulókat „a munkaerőpiacra kell felkészíteni”. Nem, ez súlyos tévedés; a középiskolásokat az életre kell felkészíteni!

Botos Katalin: Pink oktatás .pdf

 

A Nagy Akku-csata

Az átlagos olvasó számára a lítiumionos akkumulátorok gyártása (mely termék az elektromos autók legfontosabb alkatrésze, „szíve”) jelentéktelen műszaki részletnek tűnik. De ha elmélyedünk e témában, meglepődve látjuk, hogy ezen kis ablakon bekukucskálva a globális világgazdaság működése, a nagy játékosok élet-halál harca tárul elénk.

Az akkulmulátorok iránti kereslet hatalmas mértékben fog nőni! Ezt a lehetőséget használja ki hazánk a kínai CATL-lal, a világ legnagyobb akkumulátorgyártójával kötött meg-állapodása egy hazai giga-befektetésről.


Kiss Károly A Nagy Akku-csata.pdf

 

 

A globális világgazdaságról – az Audi e-tron alkatrészei kapcsán

(a Der Spiegel N2. 32 / 2022: Alle Wegen führen nach China c. cikkének felhasználásával)

Az EU elsődleges reagálása az orosz-ukrán háborúra az energiafüggőség csökkentése volt. És miközben elkezdődött a beszerzési források diverzifikálása és a fogyasztás csökkentése, a nyugat-európaiak hirtelen ráébredtek, hogy a Kínától való függőségük az információ-technológia terén hasonlóan súlyos. A Spiegel szerzői felvetették egy általános deglobalizáció gondolatát, de az idő múlásával kezdik belátni, hogy ez a szándék reménytelen. Most az Audi e-tron alkatrészeinek származási ország szerinti számbavételével jutnak ugyanarra a következtetésre. (Kiss Károly)

Mennyi külföldi termék van egy Audiban?.pdf

 

Szennyvizet a talajba, ne pedig a folyókba!

Országh József elektrokémikus professzor tudományosan alapozta meg egy ősidők óta alkalmazott víz-használati és ürülékkezelési gyakorlat létjogosultságát a fejlett világban elterjedt szennyvízkezelési eljárások, túlzott vegyszerhasználat ellenében.

(Beliczay Erzsébet)

Szennyvizet a talajba, ne pedig a folyókba!.pdf

 

Botos Katalin: Nem a bíróságot kell elsöpörni (Magyar Nemzet 2022. aug. 22.)

Az emberek többségénél annyira eluralkodott az új isten, a Mammon, a tulajdon, hogy úgy tekintik, a testük is a tulajdonuk. A saját tulajdonuk, amihez másnak semmi köze nincs. Ez a tulajdon abszolutizálása. A társadalmi viszonyok eldologiasítása. Nos, ez húzódik meg az abortuszellenes törvények miatti tüntetések mögött.

Nem a bíróságot kell elsöpörni!
 

Székesfehérvár – Köln 2:1 (Köln, 2022. aug. 25, 45 ezer néző előtt)

 

 

Kard Aladár: Az orosz fasizmusról
(előzetes anyag)

Alexander Dugin, Putyin leggyakrabban idézett élő teoretikusa kifejti, hogy Ukrajnának nincs létjogosultsága az „Eurázsia-birodalom”-má fejlődő Nagy-Oroszország mellett, és szerinte a közös eurázsiai kontinentális állam, az egyesítő univerzális moszkvai eszme tervének Ukrajnában is 11 millió potenciális híve van. E nagyhatalmi törekvések és az orosz rendszer sajátosságainak ismeretében csupán formális kérdés, hogy minek is nevezzük azt.


Kard Aladár: Az orosz fasizmusról.pdf

 

Orosz fasizmus?

Fascism in Russia. A dark state. Ez a címe/témája az Economist július 30-i számában a „briefing” rovatnak, mely a fontos, aktuális jelenségekről szokott alapos tájékoztatást adni. A cikk Timothy Snyder, a Yale történészének a New York Times-ban megjelent írásán alapszik.

Az Economist a világ legszínvonalasabb hetilapja. Ez a „briefing” viszont méltatlan hozzá. Oroszország fasisztának bélyegzése erőltetett és zagyvaságokon alapul. Elég lett volna önkényuralmi és antidemokratikus rendszernek nevezni. Így viszont egy apologetikus írás született, melynek az a funkciója, hogy igazolja az orosz támadás kiprovokálásának a jogosságát, és elhitesse, hogy az orosz invázióra akkor is sor került volna, ha Amerika, a NATO és Nyugat-Európa minden előzetes megegyezést és ígéretet betart és Ukrajna megadja az orosz kisebbségnek az alapvető jogokat és nem üldözi őket.

A téma kapcsán illene alapvető fogalmakkal tisztában lenni. Így pl. a liberális demokrácia – konzervatív demokrácia – autokrata rendszer – diktatúra – fasizmus fokozatokkal. Vagy: hazaszeretet/patriótizmus – nacionalizmus [Illyés: „a hazaszeretet jogféltés, a nacionalizmus jogsértés” – micsoda lapidáris bölcsesség!] – sovinizmus – rasszizmus – fasizmus lépcsőzetességgel. A Yale történésze azonban – a fogalmi tisztázás halvány képessége nélkül – hetet-havat összehordott. Beállt a sorba, hogy ő se maradjon ki az oroszokat elítélő állásfoglalók közül – sőt, még rá is tett egy lapáttal. Az Economist pedig mindezt átvette.


Kiss Károly: Orosz fasizmus?.pdf

 

 

Botos Katalin:

Miért nem megy tanárnak a mai fiatal?

(az oktatási és egészségügyi fizetések történelmi elmaradásának okai)

A modern gazdaságban a humán szféra jelentősége kulcsfontosságú. Ennek ellenére nálunk csak az elmúlt évben történt meg az egészségügyi bérek korrigálása, a pedagógusfizetések pedig még mindig elfogad-hatatlanul alacsonyak.

Az okok a szó szoros értelmében történelmiek. Visszavezethetők az 1946-os stabilizálásra és a forint bevezetésére, amikor az ár- és bérarányokat a kommunisták ideológiai preferenciái alapján alakították ki. A hetvenes-nyolcvanas években és a rendszerváltás után a korrekció a magas államadósság miatt nem történhetett meg. Uniós tagságunk során a költségvetési deficit alacsonyan tartásának szükségessége volt a korlát, és az a feltétel, hogy a fejlesztési pénzeket nem lehet bérekre költeni. Abban, hogy a kiigazítás máig nem történt meg, a mai kormány is vétkes. Legutóbb a választási kampány során kiszórt pénzek nyújtottak volna fedezetet a pedagógusbérek emelésére.

Botos Katalin: Oktatás - egészségügy - bérek.pdf