2025. 4. szám február 27.
Az állatok védelmében
(vezércikk)
Nemrégiben (a Sárkányfogvetemény c. írásomban) – az állati viselkedést tanulmányozva – rádöbbentem, hogy egyes gonosztevők, tömeggyilkosok, politikusok „állati” jelzővel illetése rendkívül hízelgő számukra és elfogadhatatlanul inkorrekt az állatokkal szemben, mert nincs olyan állatfaj, amely még csak megközelítőleg is olyasmire ragadtatná magát, mint ami a Homo sapiens napi rutinja. (Ráadásul az etológia a háborút - jogosan - a "kulturális evolúció" termékének tekinti...)
Azóta, hogy Donald Trump tavaly bejelentette, hogy újra indul az elnökségért, nem is beszélve november 5-i győzelméről, majd január 21-i beiktatásáról, a balliberális médiumok minden elképzelhető módon támadják, becsmérlik. A Spiegel, az Economist, a Hvg (hogy csak azokat nevezzem meg, melyeket rendszeresen olvasok) megszámlálhatatlanul sok szitkozódó, gyalázó cikket jelentetett meg róla, címlapjaikon gyűlölködő és gúnyolódó Trump-ábrázolásokkal, karikatúrákkal, belül úgyszintén.
Nos, ez a sokat gúnyolt ember, a balliberális média szerint a politikai alvilág alja, a jobboldali populizmus vezéregyénisége, nemrégiben ezt mondta: „Ha én
lettem volna az elnök, az ukrajnai háború nem tört volna ki, egyetlen embernek sem kellett volna meghalnia…” [A gyengébbek kedvéért: ez utalás arra,
hogy Ukrajnát a leváltott amerikai politikai „elit” lovallta bele a háborúba.]
Gondolkozzunk el azon: a balliberális világelitnek vajon ez miért nem jutott mindmáig eszébe, hogy ez
értelmetlen háborúban férfiak százezrei halnak meg, és ez nem jó dolog? Nehogy állatoknak nevezzük őket! Az minden realitást fölülmúló, földtől elrugaszkodott
dicséret lenne esetükben.
(Életem során több száz publicisztikát írtam, melyeket én tudományos publicisztikáknak neveztem, de vezércikket még nem – ez az első próbálkozás)
(KK)
Nagyobb a baj, mint gondolnánk
Benda József szemfelnyitó nézete a demográfiai apályról
Néhány éve már tapasztalhatjuk, hogy hiába a nagy igyekezet, a kiterjedt családpolitika, a születések száma egyre csak csökken. Nemrégiben utánanéztem
és kiderült, hogy a magyar családpolitika egyáltalán nem olyan kivételes, és az anyagi ösztönzés máshol sem hozza meg az eredményeket. (Lásd erről 2024/8.
tematikus számunkat: Demográfiai Armageddon.)
Beálltam a sorba: én is azt gondoltam, hogy ezeknek a mai fiataloknak rossz az értékrendje: nem akarnak elköteleződni, a kényelmet preferálják, továbbá
sokan tanulnak tovább, ami miatt a nők kevesebb gyereket szülnek. Aztán úgy tűnt, hogy megvan a megoldás: gyerekszerető közösségeket kell kialakítani. Egyből a fejlett világban kivételesen magas izraeli
3,1-es születési arányszámra és a kibucokra gondoltam. De kiderült, hogy nem erről van szó; az izraeliek túl akarják szaporodni a palesztínokat.
Benda József sokkal mélyebben és általánosabban keresi az okokat. Szerinte a nyugati civilizációs modell a felelős a fogyó népességért; teljes kulturális és gazdasági rendszerváltozásra lenne szükség: pénzközpontú társadalom helyett családközpontú társadalomra. (Kiss Károly)
Benda József interjúja – hatoscsatorna, 2025.01.11.
Teljes civilizásciós váltásra lenne szükség
Kiss Károly: Jó reggelt, Nyugat-Európa!
(jegyzet)
2006-ban – akkori egyszemélyes folyóiratomban, a Látóhegyi Kilátóban – többször is foglalkoztam a témával. Időszerűségük miatt most ezúton is közreadom az akkori számokat:
Kiss Károly: Eurábia - 2006
TUDÁSBÁNYÁSZAT ÉS POLIHISZTORKÉPZÉS
Pokol Béla korszakos javaslatai a generatív MI felhasználására az oktatásban és a kutatásban
Az oktatási szakemberek, tanárok mindeddig adósak maradtak azzal, hogyan lehetne felhasználni a generatív MI adta új lehetőségeket az oktatásban. A figyelem középpontjában inkább az állt, hogyan lehetne elérni, hogy a tanulók, hallgatók azt ne használják fel dolgozatírás során. (Amiben eddig is volt előrehaladás: hogyan használható fel az új lehetőség a kutatásban: kutatási asszisztensként, áttekintő anyagok megírására, az előzmények szemlézésére.)
Pokol Béla jogtudós egyetemi tanár nagy horderejű javaslatokat dolgozott ki. A ChatGPT segítségével új és új tananyagokat lehet összeállítani, melybe be kell vonni a hallgatókat, tanár és diák együttes munkájáról van szó. Ez lényegesen átalakítja a mai egyetemi képzést. A szélesebb látókörű és érdeklődő hallgatók számára lehetőség nyílik egy sokkal szélesebb, átfogó tudás megszerzésére (poli-hisztorképzés). Az alapozó tudást a hallgatók így jórészt nem passzívan, előadások hallgatásával, hanem aktív tudásbányászattal szerzik meg. A személyes jelenlétet igénylő oktatás így visszaszorul a gyakorlatiasabb tárgyak elsajátítására és a szemináriumi formákra. Ez egyben a hallgatókat is szelektálja: az elméleti és a gyakorlati érdeklődés mentén. A távoktatás óhatatlanul terjedni fog.
Pokol Béla: Polihisztorképzés
Pokol Béla: Tudásbányászat
Google Chrome kontra ChatGPT:
A keresést a kérdezés váltja fel
Cikkek a mesterséges intelligenciáról
MI
Kiss Károly: Német irreál (karcolat)
Az AfD-t megalakulása óta szélsőjobbozzák, nácizzák, megpróbálják elszigetelni, az Alkot-mánybírósággal törvényen kívül helyeztetni, tűzfalat vonni köréje.
Tüntetnek ellene, össztüzet zúdítanak rá. Miért is?
A bevándorlásellenessége miatt. Holott ez az egyetlen ésszerű politikai követelése. Az összes többi viszont kétes értékű elképzelés. (Lásd erről 2024
februári írásomat: 
Mit kíván az AfD?.pdf
A müncheni merénylea után Scholz bekeményített. Kijelentette, hogy ez a cselekmény nagyon súlyos következményekkel járhat: még az is elképzelhető, hogy az afgán merénylőt (akit már egyszer kiutasítottak Németországból), most megint felkérik, hogy távozzon. Nancy Fraser belügyminiszter pedig nyomatékosította főnöke kijelentését. Megismételte, hogy az afgán merénylőt akár még ki is utasíthatják Németországból…
VITA A MESTERSÉGES INTELLIGENCIA TOVÁBB-FEJLESZTÉSÉRŐL
Az amerikai Fei-Fei Li szerint, akit a szakma vizionáriusának tartanak, a generatív MI a világ nyelvi leképzése. Ezen túl kell lépni,
és a MI fejlődésének következő szakasza az lesz, amikor a világot a maga képi valóságában és mozgásában sikerül megragadni.
(Nézeteit az Utódaink Jövője idei újévi számában ismertettük részletesen.)
Kiss Károly: Előretekintés 2025-re.pdf
Bérczi Szaniszló ezzel nem ért egyet. Szerinte a gondolkodás, a beszéd, a látás egymástól elválaszthatatlan, a világ „leképzése” nem
darabolható fel nyelvi és képi dimenziókra. Ezért a MI fejlesztésének következő szakasza az lesz, de legalább is az kellene legyen –
amennyiben az teljességre törekszik – amikor e három funkciót képes lesz együttesen kezelni.
Bérczi Szaniszló: A MI továbbfejlesztése.pdf
A MI további fejlesztésének két alapvető irányzata lehet: elősegíti a munkánkat, vagy helyettesít minket. Miért lenne szükség a MI olyan fejlesztésére, mely
teljes mértékben megegyezik az emberével, mely a kulturális és biológiai evolúció ugyanazon útját járja be, amit az ember? Hiszen a Homo
sapiens már ki lett találva!
Bérczi Szaniszló: Az MI-t tekinthetjük egy új világ-megközelítésnek
Botos Katalin: A mustármag reménye
Az evangelizáció munkájából mind nagyobb részt kell vállalni, laikus keresztényként is. Nem puszta szolgáltatást várni az egyháztól, tevékenyen kapcsolódni
egymáshoz. Közösségeket szervezni, a keresztény kultúrát minden formájában támogatni, terjeszteni. (Leonardo: Keresztelő Szt. János)
Megmutatni, hogy a modern tudomány és a hit nem ellentéte egymásnak, hanem kiegészítője. Fontos, hogy a magunk területén a lehető legmagasabb szakmai
igényességgel teljesítsük hétköznapi feladatainkat, hivatásunkat. Akkor lehetünk mások számára is hiteles példák. Nem a szavak teszik a keresztényt, hanem
tettei mutatják meg őt.
Botos Katalin: A palimpszeszt-jelenség (Dawkins legújabb könyvéről)
Aki annak idején elolvasta Dawkins első könyvét, Az önző gént, majd az azután következőket (csak néhányat említek): - A hódító gént, A vak órásmestert, Az isteni téveszmét, a Folyam az édenkertbőlt, a Gyertyaláng a sötétbent,
Kiss Károly: Lesz még rosszabb; Geszti Péter: Rapülők Hé, soha ne félj, hogy oda sodor a szél, ahol jó!
Kiss Károly: Hozzászólás.pdf
Az MI-t tekinthetjük egy új világ-megközelítésnek, amely a máig felhúzott alapokon, az áttekintési sebesség formájában hoz létre új gondolat-rendezési
tartományokat. Ezt a „szavakon”, a beszélt nyelvek fogalmain át teszi. Amikor Fei-Fei Li az eddigi MI-módszert tovább akarja fejleszteni a képek segítségével
átgondolt jelenségvilág-megközelítésre, olyan dolgot kezd el, amit a korai ember már megtett. A korai ember a közlés fejlesztése során lényegében képrendező
munkát is végzett. Ennek nyomán fejlődött ki a mai beszélt nyelvek sokasága.
Hozzászólás Kiss Károly leveléhez.pdf
(A keresztény ember feladata ma) Mustármag.pdf
(The Economist November 2nd 2024: The theory of evolution. A tale of two biologists)
az az evolúciós elmélet szerelmese lett, mint én is. Úgy érezte, hogy feltárulnak előtte az élet titkai. Legújabb, 19. könyve:
The Genetic Book of the Dead.
Vajon mi újat tud még mondani a 83 éves idős mester, aki életét ennek az egy témának szentelte? A palimpszeszt-jelenség.pdf
Lesz még rosszabb