8. szám. 2022. május 10. Orosz-ukrán háború

A német szavazók nagyobb része nem támogatja a nehézfegyver-szállításokat

A német kormány annak ellenére döntött nehézfegyverek szállításáról Ukrajnának, hogy azt a szavazók 54-55 százaléka nem támogatja. (KK)
Beszédes számok.pdf

 

Az Ostpolitik kudarca?

Nem az ötven éven át sikeres, a kelet-nyugati enyhülést és együttműködést szolgáló német keleti politika vallott kudarcot; az amerikaiak és a NATO háborús doktrínája győzött.

Kiss Károly, Magyar Nemzet, 2022. április 30. Az Ostpolitik kudarca?.pdf

[Friss hír: Amerika további 32 md (!) dollár fegyverszállítással fogja segíteni Ukrajnát. E tragikus helyzetet mi sem jellemzi jobban, mint ez a mondás: Az amerikaiak az utolsó szál ukrán katonáig fogják védeni Ukrajnát.]

 

Az orosz-ukrán háború globális következményei:

- Európa az orosz energia importját amerikai palagázzal, közel-keleti olajjal és földgázzal, a megújuló energiák fokozott előállításával és atomerőművek gyorsított építésével helyettesíti.
- Ez jelentősen elő fogja segíteni a hosszútávú globális klímastabilizálási célok megvalósítását (melyek elérése amúgy eléggé bizonytalan lenne).
- Az átállás viszont súlyos gazdasági gondokat, inflációt és visszaesést okoz Európában.
- Az ukrajnai gabonaexport kiesése miatt a közel-keleti és afrikai országokban éhinség jelentkezik.
- Oroszország kiszorul Európából és erősen függő helyzetbe kerül Kínától (energia-exportja, technológia importja és a pénzügyi befektetések terén), Kína vazallusává válik.
- Amerika megerősödve kerül ki a konfliktusból: Európa és az oroszok is legyengültek.
- A világ végérvényesen kétpólusúvá válik: a sas és a sárkány maradt a csatatéren.
- Az Oroszország elleni sikeres pénzügyi szankciókból tanulva Kína vezetésével valószínűleg létrejön a dollárral szemben egy alternatív nemzetközi pénzügyi rendszer.

Az orosz-ukrán háború globális következményei
(Kiss Károly, Lugas, a Magyar Nemzet 2022. április 16-i melléklete)

 

Miután már mindenki kifejtette a véleményét az orosz-ukrán háborúról, én is szükségét érzem egy rövid elemzés megírásának. A lényeg: Oroszország agresszor, de e háború kiprovokálói, sőt, nem túlzás azt állítani, fő felelősei Amerika, a Nyugat és az ukrán nacionalizmus. Ukrajnának az is felróható, hogy nem érzékeli, stratégiai helyzetéből következően milyen politikát kellene folytatnia, nem érzékeli, hogy Amerika nagyhatalmi játékszere, és ezért súlyos árat fizet.

Kiss Károly: orosz-ukrán háború.pdf

Botos Katalin az ukrán háború kapcsán, Raghuram Rajan indiai közgazdász nyomán egy érdekes gondolatot vet fel: a fegyverzetkorlátozási megállapodások mintájára az embargók és szankciók kivetését is nemzetközileg szabályozni kellene: „gazdasági fegyverkorlátozások” formájában.

Botos Katalin: Gazdasági fegyverkorlátozások.pdf

Ajánlott elemzések:

Lásd John Mearsheimer (University of Chicago) írását az Economist web-változatában: Why the West is principally responsible for the Ukranian crisis

Jeszenszky Zsolt politikai hobbista közel másfél órás videójában nem csak a nagyhatalmi érdekek mentén elemzi az orosz-ukrán háborút, hanem korunk ideológiai-eszmei dimenzióiban is elhelyezi: Az ukrán háború okai és felelősei

Az általam áttekintett dokumentumok és videók közül a legmegrázóbb Vladimir Pozner nemzetközi újságíró 35 perces előadása a Yale-en: How the United States Created Vladimir Putin

Pozner emlékeztet az amerikaiak sorozatos szószegéseire, hogy nem fogják bővíteni a NATO-t, hogy a hidegháború végeztével nem együttműködésre, hanem hegemóniára törekedtek, hogy hogyan utasította el Amerika az oroszok jelentkezését a NATO-ba, és felajánlásukat, hogy segítenek az Afganisztán elleni hadműveletekben (mindkettő Putyin elnöksége idején történt).

Jacques Badau svájci elhárítási főtiszt, aki korábban a NATO-nak dolgozott, igen részletesen leírja az ukrán nacionalisták szerepét a konfliktus elfajulásában, mely végül az oroszok támadásához vezetett: Intervview with Jacques Badau