8. szám. 2022. május 10. Orosz-ukrán háború
A német szavazók nagyobb része nem támogatja a nehézfegyver-szállításokat
A német kormány annak ellenére döntött nehézfegyverek szállításáról Ukrajnának, hogy azt a szavazók 54-55 százaléka nem támogatja. (KK)
Beszédes számok.pdf
Az Ostpolitik kudarca?
Nem az ötven éven át sikeres, a kelet-nyugati enyhülést és együttműködést szolgáló német keleti politika vallott kudarcot; az amerikaiak és a NATO háborús doktrínája győzött.
Kiss Károly, Magyar Nemzet, 2022. április 30. Az Ostpolitik kudarca?.pdf
[Friss hír: Amerika további 32 md (!) dollár fegyverszállítással fogja segíteni Ukrajnát. E tragikus helyzetet mi sem jellemzi jobban, mint ez a mondás: Az amerikaiak az utolsó szál ukrán katonáig fogják védeni Ukrajnát.]
Az orosz-ukrán háború globális következményei:
- Európa az orosz energia importját amerikai palagázzal, közel-keleti olajjal és földgázzal, a megújuló energiák fokozott előállításával és atomerőművek gyorsított építésével helyettesíti.
- Ez jelentősen elő fogja segíteni a hosszútávú globális klímastabilizálási célok megvalósítását (melyek elérése amúgy eléggé bizonytalan lenne).
- Az átállás viszont súlyos gazdasági gondokat, inflációt és visszaesést okoz Európában.
- Az ukrajnai gabonaexport kiesése miatt a közel-keleti és afrikai országokban éhinség jelentkezik.
- Oroszország kiszorul Európából és erősen függő helyzetbe kerül Kínától (energia-exportja, technológia importja és a pénzügyi befektetések terén), Kína vazallusává válik.
- Amerika megerősödve kerül ki a konfliktusból: Európa és az oroszok is legyengültek.
- A világ végérvényesen kétpólusúvá válik: a sas és a sárkány maradt a csatatéren.
- Az Oroszország elleni sikeres pénzügyi szankciókból tanulva Kína vezetésével valószínűleg létrejön a dollárral szemben egy alternatív nemzetközi pénzügyi rendszer.
Az orosz-ukrán háború globális következményei
(Kiss Károly, Lugas, a Magyar Nemzet 2022. április 16-i melléklete)
Miután már mindenki kifejtette a véleményét az orosz-ukrán háborúról, én is szükségét érzem egy rövid elemzés megírásának. A lényeg:
Kiss Károly: orosz-ukrán háború.pdf
Botos Katalin az ukrán háború kapcsán, Raghuram Rajan indiai közgazdász nyomán egy érdekes gondolatot vet fel: a fegyverzetkorlátozási megállapodások mintájára az embargók és szankciók kivetését is nemzetközileg szabályozni kellene: „gazdasági fegyverkorlátozások” formájában.
Botos Katalin: Gazdasági fegyverkorlátozások.pdf
Why the West is principally responsible for the Ukranian crisis
Jeszenszky Zsolt politikai hobbista közel másfél órás videójában nem csak a nagyhatalmi érdekek mentén elemzi az orosz-ukrán háborút, hanem korunk ideológiai-eszmei dimenzióiban is elhelyezi:
Az ukrán háború okai és felelősei
Az általam áttekintett dokumentumok és videók közül a legmegrázóbb Vladimir Pozner nemzetközi újságíró 35 perces előadása a Yale-en:
How the United States Created Vladimir Putin
Pozner emlékeztet az amerikaiak sorozatos szószegéseire, hogy nem fogják bővíteni a NATO-t, hogy a hidegháború végeztével nem együttműködésre, hanem hegemóniára törekedtek, hogy hogyan utasította el Amerika az oroszok jelentkezését a NATO-ba, és felajánlásukat, hogy segítenek az Afganisztán elleni hadműveletekben (mindkettő Putyin elnöksége idején történt).
Jacques Badau svájci elhárítási főtiszt, aki korábban a NATO-nak dolgozott, igen részletesen leírja az ukrán nacionalisták szerepét a konfliktus elfajulásában, mely végül az oroszok támadásához vezetett:
Intervview with Jacques Badau