10. szám. 2022. július 11.
Jack Welch a sztármenedzser és a kapitalizmus megrontója
Jack Welch, a GE korábbi legendás elnök-vezérigazgatója már több mint 20 éve átadta a stafétabotot az utódainak. Azóta mind műve, a GE, mind az ő megítélése, romokban hever. David Gelles könyve élesen bírálja azt a fajta vállalatvezetést, melynek elsődleges célja a vállalat tőzsdei értékének a növelése volt, mindenféle foglalkoztatási és társadalmi következmény figyelembe vétele nélkül, és amit Jack Welch űzött a legmagasabb szinten. Személyének megismerése azért is aktuális, mert annak idején az ő irányításával vásárolták fel a Tungsramot, majd fosztották ki, most pedig a vállalat felszámolása folyik.
Csikvári F. András könyvismertetése
Welch a sztármenedzser és a kapitalizmus megrontój.pdf
Az „új függetlenség” – Nyugat-Európa törekvése a gazdasági autarkiára
Miközben Nyugat-Európa beláthatatlan gondokat okoz magának azzal, hogy függetlenedni akar az orosz gáz- és olajszállításoktól, csak most kezd tudatosulni, hogy a kínai technológiától és a kínai piacoktól való függőség legalább akkora mértékű, és legalább akkora gondokat okozhat a jövőben.
E problémahalmazt érzékelve egyes teoretikusok új elmélet kidolgozásába kezdtek: a globalizáció végéről, sőt, megfordulásáról, deglobalizációról beszélnek; egy olyan világot vizionálnak, amelyben a nemzetállamok minél nagyobb gazdasági önállóságra törekszenek. Vajon van-e ennek az elképzelésnek realitása? A technológia globálissá válása közepette lehet-e minél nagyobb gazdasági önállóságra törekedni?
Írásom polémia a Spiegel 2022. június 25-i számában megjelent sokszerzős, „Die ära der Deglobalisierung” c. tanulmánnyal. A Spiegelesek bemutatják, hogy a Nyugat – konkrétan a német gazdaság – mennyire össze van fonódva a kínaival, és ebből arra következtetnek, hogy ez veszélyes, egészségtelen dolog, gazdasági autarkiára kell törekedni. Számomra azonban ez az összefonódottság éppen annak bizonyítéka, hogy az autarkia már a múlté, a deglobalizációs törekvések reménytelenek.
Kiss Károly Deglobalizációs tévhit.pdf
A jelen infláció – aktuális és történelmi okok
Napjainkban látványos infláció megy végbe. Hát igen, háború van, mely energiaválsággal párosul. De eszébe jut-e bárkinek is, hogy pl. a mai bérkövetelések részben még a világháborút, a kommunista átalakulást követő társadalmi- és bértorzulásokra vezethetők vissza, melyek még mindig nem lettek korrigálva?
Botos Katalin tanulmánya
Infláció - háborús és történelmi okok.pdf
Háború – energiakrízis – klímavédelem
Az orosz-ukrán háború és az európai országok válasza az orosz energiaimport korlátozására rendkívül kritikus energiaellátási helyzetet idézett elő. Mindez akkor történik, amikor a klímakatasztrófa egyre fenyegetőbb veszélye miatt a világ országai radikális, hosszútávú intézkedéseket hoztak a fosszilis energiák felhasználásának csökkentésére, a CO2-semlegességre (net zero) és a megújuló energiák fejlesztésére.
Koch Anna elemzése az online Economist június 25-i számának felhasználásával készült: „How to fix the world’s energy emergency without wrecking the environment”
Háború - energiakrízis - klímavédelem.pdf
Michael Hudson:
Destiny of Civilization: Finance Capitalism, Industrial Capitalism and Socialism
A “rent-seeking” (járadékos), a reálgazdaságra rátelepedő kapitalizmus bírálata a baloldal örökzöld témája. De Hudson könyve a kritikán kívül olyan javaslatokat, megoldásokat is tartalmaz, amikre még azok is felfigyelnek, akik számára a mai kapitalizmus minden rendszerek legjobbika.
Csikvári F. András könyvajánlata:
A járadékos kapitalizmus megreformálása.pdf
Az orosz-ukrán háború nukleáris kockázata
Putyin atomfenyegetése megnöveli a nukleáris kockázatot. Meggyengült a nukleáris tabu, megnőtt a taktikai (a harctéren közvetlenül bevethető) nukleáris fegyverek használatának esélye, és nehezebbé vált a nukleáris fegyverek elterjedésének nemzetközi korlátozása. (KK)
Nukleáris kockázat.pdf
X, Y, Z, α – Generációk
A generációkat a történelmi eseményekhez, korokhoz kapcsolódva szoktuk megkülönböztetni. Az információtechnológia „berobbanása” óta azonban az a csoportképző ismérv, hogy a fiatalok milyen információtechnológiai eszközök megjelenése idején születtek, és hogyan viszonyulnak hozzájuk. Steigervald Krisztián „Generációk harca – Hogyan értsük meg egymást?” c., 2020-ban megjelent könyvének kritikai ismertetése. (KK)
Az információtechnológia generációi.pdf
Christian Felber: A közjó gazdasága
Közhely, hogy a mai kapitalista gazdasági rendszer növekedése fenntarthatatlan. Christian Felber egy olyan önmagában megálló kapitalista gazdálkodási rendszerre tesz javaslatot, amelyben nem a profit és a növekedés az elsődleges szempont, hanem az úgynevezett közjó és emellett, pontosabban ezután kell profitábilisnak lenni a vállalkozásnak. Várható volt, hogy a kelet-európai rendszerváltozások után jelentkező értelmiségiek olyan ötleteket találnak ki, melyek részben visszavezetnek a megbukott rendszerhez. A könyv alapvetően - a szerző állítása ellenére - utópisztikus és az általa javasolt néhány megoldás súlyosabb problémára vezet, mint amit orvosolni szándékozott. Javaslata a vállalatok társadalmi-gazdasági felelőssége irányzatnak a megengedhetetlenül eltúlzott változata. Mindezek ellenére javaslom a könyv megismerését, mert az alapgondolat is eredeti és néhány javasolt változtatás is megfontolást érdemel.
Csíkvári F. András ismertetése.
Christian Felber: A közjó gazdasága.pdf
Van Isten! Magyar-angol 4:0!
Kumarappa, az ökológiai gazdaságtan indiai atyja
A környezetgazdaságtanról, ökológiai gazdaságtanról a hozzáértőknek Ernst Schumacher (A kicsi szép), Herman Daly (Steady State Economics) vagy Dennis Meadows (Limits to Growth) jut az eszébe. De hallott-e már valaki az indiai Kumarappáról? Pedig az ő nézetei alapozták meg az említett diszciplínákat, és Schumacher elmélete is Kumarappáénak a továbbfejlesztése. Ezt természetesnek kell vennünk, hiszen a távol-keleti filozófiák és vallások – szemben a nyugatiakkal – ember és természet egységén, összetartozásán alapulnak.
Botos Katalin írása
Kumarappa.pdf