2025. 5. szám, március 10.

Hogyan látják az oroszok - miért támadták meg Ukrajnát?
(vezércikk - de nem újdonság: a 2022/8. számunknak ez volt a témája)

1949-ben megalakult a NATO – ez jogos lépés volt, a terjeszkedő kommun-izmussal szemben. 1955-ben válaszként létrejött a Varsói Szerződés, a kommunista országok szempontjából ez szintén indokolt volt.
1991 februárjában feloszlatták a Varsói Szerződést, és Gorbacsov, a történelem nagy balekja ezért semmit nem kért cserébe. (Nevezetesen a NATO feloszlatását.)
1991 decemberében felbomlott a Szovjetunió is. Gorbacsov történelmi érdeme, hogy függetlenséget adott a szovjet köztársaságoknak. A ’80-as évek második felében Gorbacsov és Reagan, majd Bush szinte évente találkoztak, és a fegyverzetkorlátozások mellett a német újraegyesítésről is tárgyaltak. Nyugati részről ígéret hangzott el, hogy a NATO – annak fejében, hogy Oroszország nem akadályozza meg a német Wiedervereinigungot, továbbá visszavonja atomfegyvereit a volt szovjet köztársaságokból – nem fog Kelet felé terjeszkedni…

Kiss Károly: NATO - Oroszország - Ukrajna.pdf

GLOBÁLIS DEMOGRÁFIA

Elkeseredett afrikai fiatalok
(The Economist February 22nd 2025: African youth)

2050-re a 15-24 éves fiatalok korosztálya Fekete-Afrikában lesz a legnépesebb az egész világon: létszámuk a maihoz képest megkétszereződik. Évente 12 millióan lépnek be a munkaerőpiacra, de csak kevesebb, mint egyharmad részük a foglalkoztatott. Háromnegyed részüknek viszont nincs képzettségüknek és igényeiknek megfelelő munkája. Fele részük a kivándorlást tervezi az elkövetkező években. Az iskolázottaknak ennél nagyobb aránya akar emigrálni: 37 százalékuk Amerikába, negyedrészük Európába. Az emigrációs szándék mögött nyilvánvalóan főleg egzisztenciális okok állnak, de országaik reménytelen, kiábrándító politikai helyzete is sokakat késztet a kivándorlásra. Elvileg az egyre fenyegetőbb nyugat-európai munkaerőhiánynak és a szubszaharai fiatalkori munka-nélküliségnek találkozniuk kellene, de…

Kínai öreglegények
(The Economist February 22nd 2025: Sex imbalance in China)

1979-ben Kínában – hogy csökkentsék a demográfiai nyomást – bevezették a drákói szigorúságú „egyke”-politikát. Az eredmény: egyre kevesebb lány született, és 2027-ben 100 22 és 36 év közötti nőre 119 hasonló korú férfi fog jutni. – És ez a különbség évtizedekig megmarad. Az ok: a kínai családok számára hagyományosan a fiú utód elsőrendű fontosságú. A’80-as években tömegesen elterjedtek az egészségügyi intézetekben az ultrahangos vizsgáló készülékek, amivel meg tudták állapítani az embrió nemét, és a nőneműeket gyakran abortálták.
Különösen a vidéki fiatal férfiak maradnak tömegesen nő/feleség nélkül, mert a lányok válogatnak, és a városi életmódot jobban kedvelik. Kínában szokás a menyasszony „megvásárlása” – a vételár a többszörösére emelkedett. A pótlás – illegális módon – a környező országokból történik: Mianmarból, Kambodzsából, Laoszból, Vietnámból és Thaiföldről.

Kiss Károly ismertetése: Globális demográfia.pdf

A kínai MI igazi veszélye: Miért kell Amerikának vezetnie a versenyt az open source MI fejlesztésében?

Jared Dunnmon írása a Foreign Affairs 2025. február 28-i számában (ismertetés)

A kérdés meglepő. Hát nem az lenne a logikus, hogy a MI legújabb „találmányainak” kódolását hétpecsétes titokként őrizzék? És ráadásul ez e fontos, mérvadó folyóiratban jelenik meg… Miért fontos, hogy a MI legfrissebb eredményei, a mögöttük álló kódolás mindenki számára elérhetők legyenek?
A szerző ráadásul a lehető legkompetensebb személy – a legutóbbi időkig a Pentagon Defense Innovation Unit-jának a „technikai” igazgatója volt. A témát Kínával és a DeepSeek-kel kapcsolatban tárgyalja – ami még meglepőbb: éppen a nagy vetélytárssal szemben kell feltárni a legújabb fejlesztések kódolását? (Botos Katalin olvasmány-ajánlata)

Jared Dunnmon: The Real Threat of Chinese AI.pdf
Kiss Károly ismertetése: Dunnmon cikke.pdf

Az ukrán ásványvagyon, amire Amerika szemet vetett

(Der Spiegel Nr. 10 / 1.3.2025: Beim Paten von Washington; Christian Esch und Fedir Petrov)

ritka földfémek (lítium, titán, grafit)
uránérc

nemesfémek
egyéb fémek és ércek

földgáz
kőolaj

Kommentár: Amerika/Trump követelése: 500 md dollár. Az ásványkincsekből származó bevételek egy amerikai ellenőrzés alatt álló alapba kerülnének. (Az ukrán költségvetésnek 2024-ben a szóbanforgó tételekből 1,3 md dollár bevétele volt.) Ukrajna tehát Amerikának köszönhetően a dupla vesztes sorsára jutott. Először – mivel hagyta magát belelovallni ebbe a reménytelen, értelmetlen és teljesen felesleges háborúba. (Akinek ebben csupán egy parányi kétsége is lenne, az jobb, ha nem foglalkozik politikával; Ukrajna azért akart NATO-tag lenni, hogy kivédje egy esetleges orosz támadás veszélyét; de mivel NATO-tag akart lenni, kiprovokálta az oroszok támadását.) Több százezer ukrán férfi meghalt, több, mint tíz millióan emigráltak, az ország keleti fele romokban áll. Másodszor: most olyan megállapodást akarnak vele kötni, ami a gyarmati időkben és országokra volt jellemző: a katonai segítség ellenében a gyarmatosítók bányászati jogokat kérnek. Mindezt politikai vezetőinek és sztárolt elnökének köszönheti.
Ukrajna tehát rövid időn belül Amerika két arcával is találkozott: a militarista-hadiipari lobbi Amerika-arcával és az imperialista Amerikáéval.
A helyzet azonban olyan, hogy mind Ukrajnának, mind Európának, mind a világnak ez a lehető legjobb megoldás. (KK)

Kiss Károly:
Nemzeti konzervativizmus és klímahiszti

Az utóbbi idők egyik leggyakrabban emlegetett szitokszava a „klímahiszti”. Ezzel együtt pedig kampányszerűen folyik a környezetvédők ócsárolása, lejáratása. E buzgó nemzeti konzervatívok (akik közé egyéb vonatkozásokban magamat is sorolom), gyakran az energialobbi kijáróemberei, azt igyekeznek bizonyítani, hogy egyrészt nincs is klímaváltozás, de ha lenne, akkor sem tudnánk semmit sem tenni ellene, sőt, a felmelegedés kimondottan jó, hasznos az emberiség számára. És hogy mindez csak balliberális áskálódás. - Minden egyes tételüket cáfolom.
A klímaváltozás baloldali üggyé tematizálása végtelenül korlátolt és felelőtlen dolog.

Kiss Károly: Nemzeti konzervativizmus és klímahiszti.pdf

Kanalas Cini dala:

Még mindig rólad írok dalt (feldolgozás)

Cini: Még mindig