2026/7. szám

 

2026/7. szám, május 25.

 

Paks II. problémái

(Szabó M. István: Fék nélkül. Hvg, 2026 május 2. cikkének felhasználásával – KK)

A beruházás jelenleg azért áll, mert az Oroszországgal szembeni szankciók miatt a Siemens nem tudja leszállítani a reaktort irányító és szabályozó informatikai rendszert. A német beszállító kínaira cserélése nem opció az EU adatbiztonsági politikája miatt. Alternatíva viszont nincs; más potenciális beszállítók nem szándékoznak együttműködni az oroszokkal.
Az eredeti 12,5 md eurós beruházási költség 14,7 md euróra emelkedett. Ebből 10 md orosz hitel. De a Rosszatom által épített más beruházások példája azt mutatja, hogy a végső ár akár 20-22, vagy 25 md is lehet. Az Orbán-kormány eddig több, mint 700 md forintot költött a beruházásra. A Rosszatom 8-10 év alatt képes egy erőművet felépíteni.
Az előirányzatok szerint Paks II. a magyar villamosenergia-igény 35-40 százalékát fogja kielégíteni.

 

 

Botos Katalin: Amit az egészségügyről nem tudunk

A szerző egy roppant fontos tényre világít rá. Az általános hiedelem szerint az egészségügy el lett hanyagolva, nemzetközi összehasonlításban is keveset, csak a GDP 7 százalékát költjük rá. Igen ám, de a nemzetközi összevetések alapjául szolgáló Eurostat eltér a hazai statisztikáktól. Nálunk pl. kiszervezték a kórházak fenntartását, és ez az Eurostatban nem eégszségügyi kiadásként jelenik meg. Az összes egészségügyre fordított állami kiadást figyelembe véve 10,2 százalék az ágazat részaránya!
Amit viszont tudunk az egészségügyről, de mintha nem becsülnénk kellőképpen: az elmúlt időszakban történt meg a hálapénz következetes felszámolása.

Botos Katalin: A hazai egészségügy nemzetközi összehasonlításban

 

 

Gazdaságunk helyzete és prognózis az év végéig

(Hvg 2026 május 7, Farkas Zoltán)

…„A Tisza-párt eddig főként kiadásnövelő és bevételcsökkentő tervekkel állt elő. … Ez nem lesz jutalomjáték az új pénzügyminiszternek.” A GDP 6-6,5 százalékát kitevő államháztartási hiányra lehet számítani. A gazdaság fő hajtóereje a bizalom lehet. Ugyanakkor az erős forint inkább fékezi a gazdaságot. A GDP növekedését mégis 1,5-2 százalékra becsülik, ami az európai élvonalba emeli Magyarországot... (Ez talán mégis arra utal, hogy az előző kormány gazdaságpolitikája nem volt teljesen elhibázott. KK)

HVG - Farkas Zoltán: Fékek és egyensúlyok

 

 

LONGEVITY

"Mindenkinek azt javaslom, hogy tegyen meg mindent, hogy a következő tíz évet túlélje, mert ha a következő tíz évet viszonylag jó egészségben túléli, akkor én komolyan azt gondolom, hogy a határ a csillagos ég, mert közvetlenül fogunk tudni hatni az öregedési folyamatokra, úgyhogy ezt a kis időt kell még kihúzni."
Ezek Duda Ernő, a Magyar Biotechnológiai Szövetség elnökének biztató szavai, melyekkel az MTA Jövőkutatás az orvoslásban és az élettudományokban c. 2026 ápr. 10-én tartott előadását zárta le.
A számtalan, hiheteltenül izgalmas megállapítás között hallható az is, hogy az amerikai gyógyszerhatóság engedélyt adott ki az öregedést megakadályozó gyógyszerek ki-kísérletezésére, ami alapvető szemléletváltozást jelent: az öregedést immár nem természetes folyamatnak, hanem betegségnek tekintik. (KK)
Duda Ernő: Longevity

A konferencia teljes programja itt látható: Jövőkutatás az orvoslásban és az élettudományokban

 

 

Kémenes Bernadette: Dolog. A küldetésedet éled?

(Gyergyószentmiklós, 2026, magánkiadás, 81 old.)

E kis kötet igen hasznos, gyakorlati életviteli tanácsokat ad: hogyan találjuk meg életünk értelmét, és hogyan kövessük azt mindennapjaink során. A szerző felkészültségét kulturális és vizuális antropológiai, pedagógiai és filozófiai tanulmányai alapozták meg, szakdolgozatát neuro-integral coachingból írta. Mindezt a gyakorlatban is hasznosítja, pszichoterapeutaként, „coachingol”. (KK)

Kémenes Bernadette: Dolog. A küldetésedet éled?

 

 

Kiss Károly:
Az eltűnt MNB-alapítványi vagyonok nyomában

Az elmúlt években az ellenzék folyamatosan napirenden tartotta az MNB-alapítványok óriási tőkeveszteségének ügyét – 500 md forint nagyságú összegről van szó – azt állítva, hogy azt a „Matolcsy-klán” lopta ki, szisztematikus fosztogatással. Úgy tűnik, hogy a vád megalapozott.

Forrásaim: az AI alapú internetes keresés és
Brückner Gergely: „Matolcsyék a METU-nál megalkották az állami pénzből meggazdagodás legarcátlanabb receptjét” című, a Telex, 2026 május 8-i számában megjelent cikke:
Brückner Gergely: Matolcsyék megalkották...

Kiss Károly: Eltúnt MNB alapítványi vagyonok

 

 

Választási utóhangok – a Fidesz-kormány hibáiról, a korrupcióról és a propagandáról

Botos Katalin, Kard Aladár és Pindarosz jegyzetei: Választási utóhangok

 

 


Kiss Károly: Bukás 16 sikeres év után
(szubjektív értékelés)

Az április 30-i Hvg egy döbbenetes diagrammot közölt. A Medián felmérése azt mutatja, hogy a választók fele (49 százaléka) szerint a korrupció miatt bukott meg a Fidesz-kormány! Ezt a tiszások kétharmada állítja, de még a fideszesek 18 százaléka is! (Ebből jön ki a 49 százalékos átlag.) Tehát volt egy kormányunk, mely a patrióta értékek világszerte elismert legjobb képviselője és megvalósítója volt, de arra nem volt képes, hogy figyelje és komolyan vegye, mit gondolnak róla „az emberek”.

(Elhangzott a Látóhegyi Politikai Vitakörben:) Bukás 16 sikeres év után

 

 

Botos Katalin: Hazám, keresztény Európa

A Fidesz-kormány nagyarányú választási veresége részben annak tulajdonítható, hogy a választók nagyobb része számára a konzervatív keresztény értékek már nem fontosak. Egy olyan modern Európához akarnak csatlakozni, amely nem akar tudni a keresztény gyökerekről. Ez az elvallástalanodás nem valamiféle szekuláris humanizmusnak nyitott teret, hanem utat engedett egy fanatikus másik vallás terjedésének.

Kezdetben „csak” a posztmodern emberideál és társadalmi berendezkedés térhódításának, amit Toynbee emberimádásnak nevezett, az ember istenítésének, mind az individuális embert, mind az absztrakt eszméket értve ezen... Ez azonban nem zárja ki, hogy egy másik vallás követői átvegyék az uralmat Európában, és a szó szoros értelmében, kiszorítsák a keresztény kultúrát a kontinensről. A szekuláris Európa - közös nyelv híján - nem tud adni európai identitást. Lehet, egyeseknek igen. De széles néptömegeknek nem. Nincs, ami igazán kulturálisan összekötne.

Botos Katalin: Hazám, keresztény Európa

 

 

A hazai egészségügy – belülről

E cikk orvos-tanár szerzője arra figyelmeztet, hogy az egészségügyi kiadásoknak a nemzeti termékhez mért aránya nem fejezi ki megbízhatóan az ágazat teljesítményét. Emellett figyelembe kell venni, hogy az milyen biztosítási-finanszírozási modellben működik, a gyógyszerkassza hogyan gazdálkodik a pénzével és milyenek az egészségügy minőségét mutató paraméterek (életben maradási esélyhányados, csecsemő halandóság, a megelőzhető betegségek aránya, kórházban elkapott betegségek). E mutatók és a kiadások összevetése ad megbízható képet az ágazat teljesítményéről és hatékonyságáról.
Egy populáció egészségi állapota függ az iskolázottságtól (ez sokkal előbbre való mint a jövedelem), az orvosi és szakszemélyzet szaktudásától és hogy a kormányzat milyen jelentőséget tulajdonít a közegészségügynek. A magyar lakosság egészségi állapotának mutatóit lerontja a cigány népesség nagy aránya.
A tanulmányt nemzetközi összehasonlító egészségügyi statisztikák egészítik ki, melyek értő elemzése azt mutatja, hogy a magyar népesség és az egészségügy állapota nem olyan rossz, mint ahogy azt sokan vélik. (Pindarosz)

A hazai egészségügy - belülről
Health indicators

 

 

Pál Sándor Ede: Világunk szellemi hídjai

(Könyv Guru 2026 - könyvajánló)

Pál Sándor Ede könyve különleges, eredeti alkotás. Úgy mutaja be a fő világvallásokat, hogy az azok hazánkban élő hívőivel készített interjúkat illeszt közbe. A zsidó vallás, hinduizmus, taoizmus, buddhizmus, kereszténység és az iszlám mellett az ateizmusra és a spiritualizmusra is kitér. E vallásokat és szellemi irányzatokat a szerző 57 gondosan gyűjtött különleges élettörténettel illusztrálja, melyek betekintést nyújtanak e különböző hitű, velünk együtt élő emberek belső világába.
A nem európai és nem hazai vallások követői és a vallástalanok így nem távoli idegenként vagy szellemi ellenfélként jelennek meg, hanem olyan emberekként, akikkel együtt utazunk a villamoson vagy vásárolunk a közértben, találkozunk velük mindennapjaink során, intézzük közös ügyeinket.
Ez a szerkesztés kiválóan szolgálja a könyv címében szereplő szándékot, a hídépítést, a megértést és együttműködést a különböző vallások és híveik között. (KK)

 

 

Botos Katalin: Emlékmorzsák
(szösszenet)

A napokban találkozót tartott néhány, 1962-ben végzett polgár. Lehet számolni: ma már 87-88 éves emberekről van szó. Évenként összejönnek az utóbbi időben, számolgatják: még hányan vagyunk meg... Nyugdíjasként, politikáról nemigen beszélnek; az 1956 utáni nemzedékről van szó.

Botos Katalin szösszenete: Emlékmorzsák

 

 

Gyorsuló idő – fokozódó eseménytelenség

Nálunk:
- 1945-48: koalíciós idők (3 év)
- 1948-56: kommunista diktatúra (8 év)
- 1956-63: forradalom és megtorlás (7 év)
- 1963-90: konszolidáció és piaci szocializmus (27 év)
- 1990-2026: demokrácia (36 év)

A háború utolsó évében születtem. Visszatekintve az elmúlt 82 évre érdekes különbséget vélek felfedezni. Miközben nálunk fokozódó eseménytelenség játszódik le, a világban változatlanul zavaros, háborús a helyzet. (Persze az összevetés akkor lenne korrekt, ha hazánkat más országokkal hasonlítanánk össze.)

A világban:..............

Kiss Károly jegyzete: Gyorsuló idő

 

 

Képzőművészeti melléklet:

Oxána Bódis -

"A múlt titkai és a jövő rejtélyei" sorozatából:

Kódolt kövek