2023/2. szám, febr. 4.
Légy részese te is a csodának!
Beszélgetések OpenAI-val és copy.ai-val
(Elkezdődött a 21. századi tudásforradalom)
Az OpenAI 2022. november 29-én tette nyilvánosan hozzáférhetővé ChatGPT-jét. (Generative Pre-trained Transformer – egy autoregresszív nyelvi modell, mely a deep learning felhasználásával emberi szöveget állít elő.) Ezáltal lehetővé vált, hogy bárki használhassa az informatika legújabb csodáját, a mesterséges intelligencia azon képességét, hogy bármilyen témában képes a meglévő tudást szintetizálni, kérdéseinkre választ adni. Az OpenAI tudásbázisa az Azure, a Microsoft felhője. A Microsoft hamarosan 10 milliárd dollárt (!) fektet be az OpenAI fejlesztésébe.
Próbálgatjuk az OpenAI-t. de még nem vonunk le következtetéseket. Sőt, még minősíteni sem merjük – de sejtésünk szerint korszakos jelentőségű lépésről – mi több – ugrásról! van szó, mely elsősorban a tudományban, a tudományos kutatásban, a tudományos eredmények publikálásában és az oktatásban okoz majd alapvető változásokat. Az Economist úgy ír róla, mint a kiadók, szerkesztőségek életének megkeserítőjéről, a házi dolgozatok koporsójába vert szögről. (2023 jan. 28, Schumpeter) Az egyik végiggondolandó probléma nyilvánvalóan a szerzőség kérdése lesz majd. Ez nem új téma, egy ideje már felmerült a mesterséges intelligenciával kapcsolatban, foglalkoztunk is vele – (lásd a 15. számunkban a Breakthrough-díjaknál). (Kiss Károly)
Kiss Károly:
Mire képes a mesterséges intelligencia?.pdf
Megjelentek olyan, széles körben – elvileg a világ bármelyik részén – elérhető internetes felületek (chat.openai.com, copy.ai), melyek emberi módon megfogalmazott kérdésekre adnak olyan válaszokat, amilyeneket eddig csak emberek tudtak adni. Ezek a felületek nem a hagyományos algoritmikus módon működnek, hanem óriási tudás- és adatbázissal a háttérben összefüggéseket keresnek és mintakövetés révén adnak válaszokat. Ráadásul, hogy még jobban hasonlítsanak hozzánk, ezek a gépek sem adják ugyanazt a választ ugyanazon kérdés ismételt feltevésekor – ahogy ezt a ChatGPT látványosan igyekszik is demonstrálni. Mi lesz ebből? – kérdezik sokan, köztük én is. A legfőbb kérdés bennem – mint valamikori egyetemi emberben – a tudás szerepének markáns átértékelése körül jelenik meg. Mi az, amit a jövőben nekünk, embereknek érdemes még megtanulnunk, és ezt hogyan lehet tanítani? (Podmaniczky László)
Podmaniczky László: A mesterséges intelligencia kísértete.pdf
Goodbye to the blank page copy.ai: 
copy.ai
copy.ai bemutatkozik: Chat GPT vagyok.pdf
Eddig volt a ChatGPT ingyenes copy.ai: Már nem ingyenes a Chat GPT
Vajon tényleg mindenhez hozzá tud szólni? Szokott-e tévedni? És elismeri-e?
Csikvári F. András: Találomra feltett kérdések.pdf
A szerelmes virsli Jonathan Stock, a Spiegel újságírója megkérte ChatGPT-t, hogy írjon forgatókönyvet két virsli kapcsolatáról, tekintettel Immanuel Kant etikájára (Der Spiegel Nr. 2 /2023) (KK)
Chat GPT: Szerelmes virslik.pdf
Vita:
Fellner Ákos: Ne misztifikáljuk a mesterséges intelligenciát! (comments are welcome!)
Fellner Ákos: Ne misztifikáljuk a MI-t!.pdf
Gitta Kutyniok: The Mathematics of Artificial Intelligence (utánközlés)
Ezt az előadást a szerző a Matematikusok 2022. évi Nemzetközi Kongresszusán tartotta. Középpontjában a „deep learning”, a mesterséges intelligencia új irányzatának a matematikai vizsgálata áll, mely a neurális hálózatok, az agyműködés mintáján alapszik, azt igyekszik utánozni. Hét matematikai kérdést nevez meg, melyek kulcsfontosságúak a MI szempontjából az expresszivitás, optimalizálás, általánostás és a megmagyarázás terén, továbbá melyek az inverz problémák és a parciális diferrenciálegyenletek vonatkozásában fontosak a MI számára: (1) Milyen szerepet játszik a mélységi megismerés? (2) A neurális hálózatok felépítésének melyik aspektusa befolyásolja a deep learninget? (3) Miért változik a sztochasztikus gradiens csökkenése jó lokális minimumokká, annak ellenére, hogy a probléma nem konvex jellegű? [itt még a kérdést sem értem] (4) A nagy neurális hálózatok illeszkedése miért nem túl szoros? (5) Miért teljesítenek jól a neurális hálózatok a nagyon magasan-dimenzionált környezetben? (6) Az adatok mely jellegzetességei ismerhetők meg „mély felépítéssel”? (7) Vajon képesek a neurális hálózatok helyettesíteni az erősen specializált numerikus algoritmusokat a természettudományban? (Fellner Ákos olvasmányajánlata)
Gitta Kutyniok: The Mathematics of Artificial Intelligence.pdf
Vida Gábor: Amióta "kilóra" mérik a tudományos teljesítményt, s társszerzőséget már hirdetéses alapon is lehet vásárolni, az AI (artificial intelligency) jelentősége megnőtt. Becsületesebb kutatók ezt a cikk szerzőségébe is beveszik, mások meg önálló hamis cikkeket iratnak vele, amit sokszor a szaklektorok (peer) sem vesznek észre.
Multimillion-dollar trade in paper authorships alarms publishers (nature.com)
Abstracts written by ChatGPT fool scientists (nature.com)
ChatGPT listed as author on research papers: many scientists disapprove (nature.com)
Táplálkozás és agyműködés (The Economist, 2022. Karácsony)
Beliczay Erzsébet ismertetője
Az ősember az elejtett vaddisznót nyársra tűzve megsütötte, és hozzá az asszonyok bogyókat, ehető zöld leveleket gyűjtögettek. Sok ezer éven keresztül, elődeink hormonmentes húsokat, vegyszermentes – erjesztéssel, savanyítással, szárítással tartósított – zöldségeket, gyümölcsöket fogyasztottak. Mára a fejlett világban a lakosság jelentős része egészségtelenül táplálkozik, melyen nem sokat segít az étrendkiegészítők évi 150 milliárd dollár fölötti globális forgalma sem. (Test Dinan professzor, a corki egyetemről, „Étrendkiegészítő Wild West” -nek nevezte a fejlett világot.) A táplálékok agyunkra gyakorolt hatásairól és az egészséges táplálkozásra vonatkozó kutatások szükségességéről szól az Economist 2022. karácsonyi számában megjelent cikk.
Beliczay Erzsébet:
Étkezésünk kapcsolata mentális egészségünkkel.pdf
Bob Lloyd: One Hundred Years of Insanity:
The dangers of growth, nuclear war, climate change and peak oil; driven by propaganda and on the road to tyranny
(könyvismertetés)
A szerző az emberiség létét fenyegető legfontosabb veszélyeknek a klímaváltozást és a nukleáris háború lehetőségét tekinti, és közel ilyen súlyúnak az energiaforrások kimerülését. Ezek szerinte a gazdasági növekedés iránti véget nem érő ragaszkodásunkra vezethetők vissza. A könyv újdonsága, hogy e problémákat a fizikai tudományok, a pszichológia, a politikatudomány és a társadalomtudományok egymásbafűződő komplex rendszerében elemzi és kívánja megoldani. E megközelítést rendszerdinamikának nevezik. Módszertanilag ez azt igényli, hogy meg kell találni ez eltérő tudományágak között a megfelelő kapcsolódási pontokat. Jay Forrester, e módszer egyik képviselője szerint ez azért is nehéz, mert e kapcsolódási pontok gyakran ellentétesek az intuícióinkkal. Az elmúlt évtizedekben a világpolitika és a neoliberális közgazdaságtan megnehezítették, sőt, lehetetlenné tették ez eltérő tudományágak megfelelő összekapcsolását, és a világ nem a fő problémák megoldása, hanem azok kiélesedése felé haladt. (Vida Gábor olvasmányajánlata)
Bob Lloyd: One Hundred Years of Insanity
Botos Katalin: Keresztény közgazdaságtan
Az emberek jó közgazdászok. Keresik, miből lehet megélni, s hol tudják legolcsóbban beszerezni, ami kell, szükségleteik kielégítéséhez. Jó mikro-közgazdászok… De arról, hogy a makro-világban, országosan, s a nemzetközi gazdaságban, milyen törvényszerűségek vannak, keveset tudnak. Pedig nagy hatással van mindez az életükre. Hivatásomnak azt tekintem, hogy egy kicsit megvilágítsam ezeket a körülményeket, és a keresztény vallás szellemében interpretáljam azokat.
A könyv a Mária Rádióban tartott ismeretterjesztő célú előadásaimból válogat; kereskedelmi forgalomba nem kerül, igényelhető – esetleg némi támogatás fejében – a Kiadótól, a Mária rádiótól. (Botos Katalin)
Botos Katalin: Keresztény közgazdaságtan.pdf
MINDENNAPJAINK (Beliczay Erzsébet rovata)
(Az élelmiszer-ársapka táplálkozási hátrányai; Kvassay Jenő vízgazdálkodási útmutatása; Az egészségügy megbecsülésének hiánya európai jelenség; Petőfi 200; Zöldítsük városainkat)
Beliczay Erzsébet: Mindennapjaink 2023. január.pdf