2023/3. szám, márc. 4.
2023/3. szám, márc. 4.
Botos Katalin: Aggodalmak az ukrajnai háború kapcsán
A világgazdaság széttöredezik, és az együttműködés ma rosszabb, mint a hidegháború idején volt (Andrew Bacevich Foreign Affairs-ben megjelent cikke alapján)
Andrew Bacevich bostoni történészprofesszor George Kennan 1948-as tanácsára emlékeztet, miszerint: „Ne essünk a II. világháborús győzelem által hozott helyzet csapdájába. Az ország nem engedheti meg magának az altruizmus luxusát, hogy az egész világ jótevője legyen. El kell kerülni a szükségtelen háborúkat, teljesíteni az ország alapdokumentumainak követelményeit, és az amerikai emberek számára tisztességes megélhetést és jövőt kell biztosítani.” Amerika ezt a tanácsot nem fogadta meg. Az orosz-ukrán háborúba való beavatkozás egyik súlyos következménye, hogy a világgazdaság széttöredezik, és az együttműködés ma rosszabb, mint a hidegháború idején volt.
Botos Katalin: 
Aggodalmak az orosz-ukrán háború kapcsán.pdf
Magyarország a 2. világháború óta; kultúra, politika, életbölcsesség
Szinetár Miklós székfoglaló beszéde a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémián (2022. okt. 18-án, utánközlés)
Szinetár Miklós: 
Székfoglaló
rövid változat: Székfoglaló - a Fidelio cikke
A kompetenciák csapdájában
Gloviczki Zoltán: Mire való a pedagógus?
(A 2023 febr. 2-i HVG-interjú ismertetése hozzá fűzött kommentárokkal.)
A kompetenciák súlyán, fontosságán túl a tanári pálya legújabb és legnagyobb módszertani kihívása a ChatGPT. Soha nem tapasztalt súllyal jelentkezik, hogy mit és hogyan tanítsanak az iskolák. Folytatva a korábbi okfejtést: ha már ismerünk egy alapvető tételt, mondjuk azt, hogy a középkorban minden vallásos formában jelentkezett, akkor a ChatGPT lehetőv teszi, hogy megkérdezzük: mit jelent ez, mit kell érteni alatta? És megkapjuk a választ, a kért terjedelemben…. De akkor most ezzel intelligensebbek lettünk? Megspóroltuk a keresés, utánajárás fáradalmait és hamarabb jutottunk el a válaszhoz. Ezáltal több idő marad tudásunk bővítésére, fejlesztésére.
De az alapvető kérdés változatlanul az: MIT KELL KÉRDEZNÜNK?
Kiss Károly: Kompetenciák csapdájában.pdf
Jeffrey Sachs – Európa elveszítette a józan eszét!
Jeffrey Sachs a kelet-európai rendszerváltások idején a Harvard közgazdász-professzoraként aktívan részt vett a volt szocialista gazdaságok átalakításában. A nevéhez fűződik a sokkterápiás javaslat, miszerint az árak felszabadításával és privatizálással kell az átalakulást végrehajtani. (Magyarország azt nem fogadta el, a fokozatos átmenet mellett döntött.) Ezen a rövid, 8 perces videón Amerikát és Nyugat-Európát illeti erős kritikával az orosz-ukrán háborúban játszott szerepe miatt. (Urbán Iván ajánlata)
Jeffrey Sachs: Európa elvesztette a józan eszét
Gelencsér András:
Ábrándok bűvöletében. A fenntartható fejlődés korlátai
A Greenfo zöld hírlevél hívta fel nemrég a figyelmemet Gelencsér András ritkábban hallható felvetéseket tartalmazó könyvére. Megállapításai erősen eltérnek a mai, főként az üvegházhatású gázok csökkentésére, a megújuló energiákra, elektromos autókra és épületfelújításokra koncentráló főáramú klímavédelmi gondolkodástól. Közel 50 perces előadása keretében a tudós-tanár sok adattal alátámasztva ismerteti alapvető kétségeit, hogy jelenlegi tudásunk mellett a klímaváltozás megállítható. Néhány gondolat az előadásból:
Az északi sark és egyéb fagyott területek (permafroszt) rohamos olvadása megállíthatatlan. A jégtakaró alól előkerülő, megolvadt talajból a felhalmozódott szerves anyagok rothadásával rengeteg üvegházhatású metán kerül a légkörbe. A napsütés, bár szinte korlátlanul érkezik a földünkre, közvetlenül nem hasznosítható energiaforrás. A napelemek igen alacsony hatékonysággal alakítják át a napsugarakat használható energiává. Gyártásukhoz energiafaló bányászattal lehet a berendezésekhez szükséges anyagokat kinyerni, a napelemek elhelyezése pedig hatalmas felületeket igényel. Ismerteti nyersanyagforrásaink végességét, ami pár évtized múlva súlyos erőforrásválsághoz vezethet. (Pl. a műtrágyához szükséges foszfáttartalék kb. 80 év alatt kimerül.) Az eddig felhalmozódott üvegházhatású gázok kivonása erőtlen, sokkal több erdőre és hatékonyabb technológiákra lenne szükség. A súlyos helyzetért elsősorban a jelenlegi kapitalista rendszert meghatározó erőviszonyok, illetve a fogyasztói társadalom tartozik felelősséggel. Óriási a gazdaság, illetve a lakosság energiaigénye, töredékét se hasznosítjuk újra a szűkösen rendelkezésre álló anyagoknak. A szerző találó módon nevezi a modern embert homo shopience-nek. (Beliczay Erzsébet)
Gelencsér András: Ábrándok bűvöletében
Beliczay Erzsébet:
Oktatásügy a partvonalon – Hogy lehet, hogy vannak, akiket ez nem zavar?
Életre szóló, csodálatos útravalót kaptam általános iskolám pedagógusaitól. Felsorolni is hosszú lenne az akkori, jórészt idősebb tanítók, tanárok oktatási és nevelési teljesítményét, lelkesedését és – az ötvenes években elkerülhetetlen politikai feszültségek kezelésében tanúsított – diplomáciai érzékét. Több, mint száz népdal, szolmizálás, rengeteg közös éneklés a kirándulásokon, rajzszakkörök, évente színielőadások (ahol minden gyerek színpadra léphetett), miközben a matek és a magyar tanítását se hanyagolták el.
Gyermekeim sajnos, akik a rendszerváltás után jártak iskolába, már jóval kevesebb rátermett pedagógussal kerültek kapcsolatba. (Ez is jelzi, hogy már az átkosban megkezdődhetett a nevelők és még más, sok empátiát és áldozatot kívánó foglalkozás elhanyagolása.)
Beliczay Erzsébet: Partvonalon az oktatásügy.pdf
Robert Waldinger, Mark Schultz: The Good Life
J Mearsheimer A nagy téveszme c. könyvében (ismertetését lásd 2022. dec. 27-i, 16. számunkban) azt írja, hogy bármennyire is nagy esze van az embernek, és képes az okoskodásra, “ennek a képességnek mégis jelentős korlátai vannak, különösen akkor, amikor arra a lényeges kérdésre kell választ adni, hogy mi a jó élet. Mi határozza meg a jó életet?” Azóta elolvastam egy bonyolult esszét, mely új mesét ad elő: az evolúció elhozta a piacot, a piac a demokráciát, a demokrácia a boldogságot. (Itt a mese vége, kussoljatok már gyerekek – stílusban.) A “kis” vagy “egyszerű” emberek mindig is sejtették, hogy nem a hatalom, nem a pénz hozza el a boldogságot. A legfontosabb tényező a személyes kapcsolatok megléte, azok érzelmi minősége és az egyén maga formálta kapcsolati hálójának szorossága. Most megjelent egy könyv, ami kutatásokkal igazolja, hogy ez bizony így van. 724 ember sorsát követték 75 éven keresztül. (Robert Waldinger, Mark Schultz: The Good Life.) Hamar bestseller lett. Sajnos még nem sikerült megszerezni, de a kritikák alapján nagyon érdekes könyv lehet. Dr. Waldinger előadását „What Makes a Good Life” címmel már eddig több mint 42 millió alkalommal nézték meg.
Csíkszentmihályi szerint a boldogság feltétele, hogy minél többet azt csinálhassuk, ami örömet okoz (flow élmény). De a siker és az eredményesség is nyilvánvalóan fontos szerepet játszik életünkben; - a könyv megszerzése és elolvasása után visszatérünk a témára. Most az egyik szerző, Robert Waldinger videóját ajánljuk szives figyelmükbe. (Csikvári F. András)
R. Waldinger: The good life
Csalódás:
Harari: Oroszország Ukrajna elleni háborúja a sikeres liberális világrend elleni támadás
Yuval Noah Harari elmúlt években megjelent rendkívül izgalmas és érdekes könyvei sokunk számára azt jelentették, hogy Harari a történelem igazi értője és magyarázója. A Spiegel idei 2. számában viszont – azt kell mondjam – egy eléggé primitív álláspontot fejtett ki az orosz ukrán háborúról. (KK)
Kiss Károly: Harari az orosz-ukrán háborúról.pdf
Podmaniczky László: Okosórák, egészség és a „számszerűsített én”
Ma nem aludtam valami jól, mélyalvásban összesen csak 38 percet töltöttem, a többi alvásidő a könnyű alvás (nevezhetjük talán szendergésnek?) kategóriájába tartozott. Így aztán az összesített alvás pontszámom 73 pont lett, ami alacsonyabb, mint a felhasználók 58 %-a által elért pontszám. Reggeli után felpattantam a szobabiciklire, amivel fél órát tekertem, ügyelve arra, hogy a pulzusom 110-120 között, a kívánatosnak tartott aeorobic tartományban maradjon. Ezzel sikerült 215 kcal-t elégetnem (kb 10 %-át annak, amennyit naponta magamhoz veszek). Igen, kitalálták, mindezt az okosórám jóvoltából sikerült rögzítenem…
„A testet szenzorokkal látják el, amelyek automatikusan számokat termelnek. Még a lazításnál is a teljesítmény és a hatékonyság számít. A puszta adattömeg azonban, amely eközben felhalmozódik, nem válaszol a kérdésre: ki vagyok én? A személyiséget az értelmetlenségig adatokra bontják. Az adatok és a számok additívak, nem narratívak. Az értelem viszont a narráción alapul, az adatok az értelemnek csupán a hiányát töltik ki.”
Podmaniczky László: A számszerűsített én.pdf
A szovjet hagyaték: 16-17 millió hazátlan orosz
A Szovjetunió leépítése során elkövetett legnagyobb hiba az volt, hogy nem gondoskodtak a volt tagköztársaságokban élő orosz nemzetiségű lakosság sorsáról: feltételül kellett volna szabni számukra a területi, de legalább is kulturális autonómiát. – Részben ide vezethető vissza a mai orosz ukrán háború. A Nyugat pedig – újkeletű identitáspolitikája révén – teljesen érzéketlenné vált a nemzeti-ségi kérdések iránt.
Kiss Károly: 16-17 millió hazátlan orosz.pdf
Kiss Károly: The Soviet legacy: 16-17 milllion stateless Russians.pdf
a Magyar Nemzetben megjelent változat: A szovjet hagyaték
Fellner Ákos:
A makroökonómiai válság-előrejelzés lehetőségei szövegbányászatilag specifikált random panelregressziós modellekkel (Külgazdaság, 2022/11-12.)
A gazdaságiválság-előrejelzést két klasszikus nézet jellemzi. Az egyik szerint válságelőrejelzésre az idősoros modellek a legalkalmasabbak, a másik szerint a legerősebb válságszignál a fogyasztói árindex, illetve a különböző befektetői bizalmi indexek változása. Ez a tanulmány magyar példán keresztül mutatja be a szövegbányászati módszerekkel specifikált random hatású panelmodell (REPR) működését amellett érvelve, hogy a modell hibatagjainak értékei jóval pontosabb összefüggések feltárását teszik lehetővé panelregresszió használatával, mint idősoros modellek alkalmazásával, illetve válságszignálok esetén sokkal fontosabb a külkereskedelmi árindexek monitorozása, mint a fogyasztói árindexé vagy a befektetői bizalmi indexé.
Fellner Ákos: Válságelőrejelzés panelregressziós modellekkel.pdf
Egy könyv és a valóság
Csányi Vilmos szerint ez a könyv megoldást kínál a klímaválságra. Obama azt mondta, hogy az aktuális kedvencei közt van. Bill Gates szerint nagyon figyelemre méltó könyv. A Csányi volt az ok, hogy megvettem.
Kim Stanley Robinson A jövő minisztériuma című könyve 2020-ban jelent meg. Műfaja sci-fi, de velünk történik a 2024 - 2050 közötti időszakban.
A könyv nagyot robbant, mert megoldásokat kínál és azt igéri, hogy 2050-re legyőzzük a klímaválságot, a Föld és az emberiség jelentősen átalakul. Megoldjuk a migráns válságot, a természet visszakapja a (fele) Földet, legyőzzük a gazdagokat, egyáltalán a kapitalizmust.
Nagyszerű könyv, zavarbaejtően gyenge könyv.
Csikvári F. András recenziója: A Jövő Minisztériuma.pdf
Dr. Héjjas István: A bioenergetika és az univerzális mező
A bioenergetika körébe sorolt diagnosztikai és terápiás eljárásokat az emberiség évezredek óta alkalmazza, eredményességük számos területen összemérhető a modern orvoslással. Bemutatjuk, hogy az ilyen terápiák működésének értelmezéséhez paradigma váltásra van szükség, és felvázolunk egy ilyen elméleti modellt. Ehhez felhasználjuk Bauer Ervin biológia elméletét, a kvantumfizika egyes eredményeit, a kvantummező elméletből leszűrhető következtetéseket, továbbá Dénes Tamás által az organikus rendszerekre kidolgozott multistruktúra elméletet. Bemutatjuk, hogy az ilyen terápiák hatásmechanizmusának értelmezéséhez a négy alapvető kölcsönhatás egyesítésével megalkotható egyesített mező-elméletet indokolt kiegészíteni egy ötödik komponenssel, amely létrehozza a világban törvényszerűen jelenlévő biológiai élet és tudatosság jelenségét.
Héjjas István: Bioenergetika és univerzális mező.pdf
E számunk zenéje:
Bruce Springsteen: Dream Baby Dream
Nézzétek ezeket az arcokat, ezeket a tekinteteket, vagy nézzetek önmagatokra. Kiléptünk a racionalitásból; az irracionális, a metafizika, a transzcendentális szférájában vagyunk - mert e zene által a transzcendentálissal, a megérthetetlennel, a felfoghatatlannal kommunikálunk.
Kiss Károly: A zene misztériuma; kalandozások a metafizika világában.pdf
br />