16. szám. 2022. december 27.

 

 


16. szám. 2022. dec. 27.


 

Évértékelés

Botos Katalin: Év végéhez közeledve.pdf

 

Kiss Károly: A hazai inflációról.pdf

 

 

 

(hvg 2022. dec. 15.)

 

 

 

 

Tocqueville a demokrácia természetéről

Churchill időnként cinikusan nyilatkozott a demokráciáról: ”Akinek illúziói vannak a demokrácia iránt, az beszélgessen el öt percet egy átlagos szavazóval.” Vagy: ”A demokrácia a legrosszabb kormányzási módszer, nem számítva az összes többit, amit időről időre kipróbálnak.” Ezeket a kijelentéseket hajlamosak vagyunk humorizálásnak tekinteni, bár érezzük, hogy „van bennük valami”. Alexis de Tocqueville (1805-1859) viszont döbbenetes dolgokat mond a demokráciáról... A többség zsarnoksága? - Tocquelle-i világban élünk!

Botos Katalin: Tocqueville a demokráciáról.pdf

 

Kiss Károly: Klímavédelem – vannak jó hírek is!

A klímaválság kapcsán szinte csak elkedvetlenítő, borús híreket szoktunk olvasni. Most viszont van egy nagyon jó, ígéretes fejlemény. Megtörni látszik egy régi trend, és a gazdaság energiaigénye kevésbé nő, mint a GDP. (Azaz a fajlagos energiaigény csökken.) Az elmúlt évtizedben ez 33 országra volt jellemző, elsősorban a fejlett ipari országokra, de köztük van Kína is. Ez nem föltétlenül jelenti az összes CO2-kibocsátás csökkenését, mert az nőhet is, ha a gazdasági növekedés még gyorsabb.

Kiss Károly: Jó hír a klímavédelemben.pdf

 

Botos Katalin: Hogyan monetizálja Amerika a deficitet (Münchhausen báró esete)

Hogyan tartsuk be a magunk hozta szabályokat, ha tulajdonképpen a helyzet azok megszegésére kényszerítene? Pénzügytanban azt tanultuk, hogy az állami pénzteremtés veszélyes, mert inflációt okozhat. Jöttek a válságok: a kormányzati intézkedésekre a pénz a költségvetésekben nem elég. Hogyan teremtsen pénzt e célra az állam? Adósodjon el? Az USA-ban az állampapírok vásárlása forrást jelenthet. Világszerte veszik a Treasury papírjait. Természetesen, azért ez kamatfizetésbe kerül. Ha a Fed venné meg, olcsóbban megúszható. A Fed non profit intézmény, szabályozása olyan, hogy hasznát a költségvetésnek kell befizetnie. Így egy speciális intézményen keresztül, valójában egy megnövelt jegybanki mérleggel, kvázi pénzkibocsátást tesz lehetővé az államnak. Ennek a monetáris-fiskális kapcsolatnak a megvilágítását Ellen Brown amerikai pénzügyi szakértő leírásából értettem meg.

Botos Katalin: Hogyan monetizálja Amerika a deficitet.pdf

 

Botos Katalin: Hudson ismét

Michael Hudson: Destiny of Civilization: Finance Capitalism, Industrial Capitalism or Socialism (2022)

Hudson könyvét Csikvári F. András fedezte fel számunkra (lásd 10. számunkban.) Botos Katalin előző elemzésében (11. szám) Hudson elméletének azokat az elemeit ismertette, melyek a szocializmus és a kapitalizmus újfajta, mai felfogására vonatkoznak. (Ennek pikantériája, hogy Hudson a mai világban értelmezett kapitalizmusát és szocializmusát is Marxra vezeti vissza.) Botos Katalin mostani elemzése Hudson hatalmas gazdaságtörténeti ismereteiből azokat a szálakat ragadja ki, melyeknek a mai, modern gazdaságokban is van érvényük, relevanciájuk – beleértve hazánkat, a magyar gazdaságot is. Ugyanakkor rámutat Hudsonnak a kínai rendszerrel szembeni elfogultságaira.

Botos Katalin: Hudson ismét.pdf

 

2023-ban a kiszámíthatatlanság lesz a világ fő jellemzője

Az Economist szokásos év végi különszáma áttekinti 2023 várható legfontosabb fejleményeit, eseményeit életünk minden területén. Ebből válogattam ki, szemezgettem az alábbiakat:

- Áttekintés
- Fokozódó feszültség a fiskális és monetáris politikák között
- Mérsékelten magas energiaárak
- Nem kell kiütni Oroszországot, elég a pontozásos győzelem
- Kétségek Kína további gyors fejlődése iránt
- Klímamenekültek és éhezés Afrikában
- A nagyreményű hidrogén
- Milyen idők jönnek a technológiai cégekre?
- Kipukkant a kriptobuborék
- Lesz-e Kína digitális pénzéből nemzetközi fizetőeszköz?
- Metaverzumi csodák
- Az SNDL és a poszt-kvantum kriptográfia
- A pszichedelikus gyógyszerek elterjednek a közhasználatban
- (Az Economist tárgyilagosságáról)

Kiss Károly ismertetése: 2023 - kiszámíthatatlan világ.pdf

 

 

Csikvári F. András: Mint chipben a tenger – a Biden törvény és a Kína-ellenes szankciók

Ahogy életünk egyre nagyobb részét szövi át a digitalizáció, úgy válnak egyre fontosabbá az információtechnológia legfontontosabb hardver elemei, a félvezetők és mikroprocesszorok, azaz chipek. Ahogy az elmúlt évtizedekben az energia, és főként az olaj volt a világgazdaság legfontosabb terméke, ahhoz hasonlóan most a chipek veszik át ezt a szerepet. Egy Audi e-tronban pl. több, mint 6000 chip van beépítve, ezek működtetik 175 vezérlő egységét. Olyan évtized(ek)nek nézünk elébe, amikor ezen a piacon az elsőségért óriási harc fog kibontakozni az Egyesült Államok és Kína között. Egyelőre az USA még lépéselőnyben van, de a most meghozott intézkedései mutatják, hogy tudatában van, hogy Kína veszélyesen közel került hozzájuk. A század közepétől, már várhatóan életünk minden területét a mesterséges intelligencia fogja irányítani; hogy itt ki ér be a célba, az is jelentős mértékben a chip fejlesztésben fog eldőlni.

Csikvári F. András: Mint chipben a tenger... .pdf

 

 

Kiss Károly: Miközben Kína világuralomra tör, Amerikára hanyatlás vár?

(Civilizációk harca?)

Kína a gazdaság volumenét tekintve megközelíti Amerikát, és a világgazdasági és műszaki fejlettség legfontosabb vonatkozásaiban már utól is érte. Ez a szédületes kínai felzárkózás sajátos modelljének, a tervgazdaság és a piacgazdaság kombinációjának köszönhető, melyet egy autokrata politikai rendszer működtet.

A kínai sikerek kétségbe vonják a közgazdaságtan alaptételét, alapvető paradigmáját, miszerint a gazdasági fejlődés legfontosabb feltétele az egyén szabadsága. Szélesebb értelemben pedig: az európai kultúra legnagyobb eredményei mind az individualizáció, a személyes szabadság talaján születtek meg. A kínai polgár viszont inkább alattvaló. Kína gazdasági sikere fogas, társadalomfilozófiai és gazdaságelméleti kérdést vet fel – joggal beszélhetünk a civilizációk harcáról. (Ráadásul egyes előrejelzések az amerikai gazdaság és társadalom hanyatlását vetítik előre a század közepére.)

Kiss Károly: Civilizációk harca? Sárga veszedelem.pdf

 

 

Csikvári F. András: Woke – a bolsevizmus kísértete járja be újra...

A nagyon harsány és erőszakos, afroamerikai fajvédő jellemvonásokat is hordozó mozgalom képviselői immár nemcsak a bőrszínalapú politikai, társadalmi megkülönböztetés ellen küzdenek, hanem elsősorban a történelmi múlt és a fehér (európai keresztény) gyarmatosítók mindennemű szellemi és tárgyi kulturális öröksége ellen (a nagy történelmi személyiségektől a sakkfigurákon és meséken keresztül, a katolikus „túlzottan fehér” szentekig) emelik fel szavukat. A woke-ságban a kisebbségi identitáspolitika, az áldozati kultúra összes aspektusa megjelenik.

Csikvári F. András: Woke - a kommunizmus kísértete... .pdf

 

John J. Mearsheimer: A nagy téveszme – Liberális álmok és nemzetközi realitások

Csikvári F. András könyvismertetése

A könyv témája az Egyesült Államok külpolitikájának elméleti háttere, különösen az 1990 utáni időszakot vizsgálva. Mearsheimer professzor szerint három izmus a meghatározó a külkapcsolatokban: a liberalizmus, a nacionalizmus és a realizmus. Ő realista, de hangsúlyozza, hogy a liberális demokrácia a legjobb politikai rend. Nem tökéletes, de messze felülmúlja a versenytársakat. A nemzetközi politika területén azonban a liberalizmus végtelen bajok forrása, és ez az oka, hogy ő a realizmust ajánlja a külkapcsolatokban. Tisztában van azonban azzal, hogy az amerikai külpolitikai elit szinte teljes mértékben – és pártállástól függetlenül – elkötelezett liberális.

John J. Mearsheimer: A nagy téveszme.pdf

 

A Mindennapjaink rovatban Beliczay Erzsébet a lakások felesleges túlfűtéséről, az egészséges táplálkozásról, az álló gépkocsik motorjának felesleges járatásáról és a többnyelvűség hasznáról értekezik.

Beliczay Erzsébet: Mindennapjaink 2022 november 30.pdf