2023/8. szám, július 18.
Botos Katalin: Az én házam az én váram
Mi minden következik abból, ha nem csupán lakásunk van, lakunk valahol, hanem otthonunk: életformánk, „családi állapotunk”, hogy van-e társunk, utódaink száma (és hogy egyáltalán vannak-e), viszonyunk, kapcsolatunk szüleinkkel. Az amerikai-nyugati értékrend az otthon képletes lerombolásával atomizálja, uniformizálja a társadalmat. Emberi mivoltunknak azonban nélkülözhetetlen „kelléke” az otthon. Mert végül is „azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne”.
Botos Katalin: 
Az én házam az én váram.pdf
Bojár Gábor a matematikáról (Facebook-bejegyzés utánközlése)
A Bojár Gábor által alaptott Graphisoft szoftverfejlesztő cég olyan sikeres volt, hogy még az amerikai piacon is helytállt. Az alapító ezt a páratlanul fejlett hazai matematikai kultúrának tulajdonítja. Kérdése: Miért hanyatlott le ez a nemzeti közkincs a rendszerváltás után? Sokan abban látják ennek okát, hogy műszaki tudományos és matematikai kultúránkhoz nem társul elegendő menedzsment- és üzleti tudás. De nem ez a fő ok. Az az igazi baj, hogy a kincset érő oktatási kultúránk mára elolvadt.
A mai digitális kultúrának olyan jelentősége van, amit még Neuman János sem látott előre. Magyarország jobban tenné, ha a kétségtelenül fontos akkumulátorgyárak helyett a matematika-tanításba invesztálna, és felélesztené annak hazai hagyományát. Ma az ipari forradalomnál sokkal jelentősebb informatikai forradalomban az lehet győztes, aki világtengerek helyett a cyber-térben tud jól hajózni. A cyber-tér meghódítására alkalmas „hajóhad” pedig az informatika alapját jelentő matematika magas színtű oktatása. Az lehet most a győztes, akinek ebben vannak erős hagyományai. (Botos Katalin olvasményajánlata)
Bojár Gábor: A matematikáról.pdf
Kiss Károly: A tudat rejtélyéről – röviden
(az Economist 2023 július 1-jei számának Neuroscience – Conscious thinking c. cikke kapcsán)
Az ausztrál David Chalmers, a ma élő tudat-kutatók leghíresebbje 1998-ban fogadást kötött Christof Koch-hal, egy szintén híres tudat-kutatóval arról, hogy szerinte a tudomány 25 éven belül sem lesz képes megállapítani a tudat ún. neurális korrelátumait (azaz mely agysejtek generálják a tudatot). A 25 év lejárt, ő nyert. (Ő egyébként azt a nézetet vallja, hogy a tudat az anyaghoz és az energiához hasonló univerzális szubsztancia, mindenütt jelen van a kozmoszban, és az emberi agy képes arra, hogy – mintegy interfészként – rákapcsolódjon.) Pedig a tudat-kutatásnak ez a könnyebbik problémája: milyen neurális mechanizmus vezet a tudatos gondolkodáshoz. A nehezebb pedig az ún. „kváliák” kérdése: mitől válik ugyanazon külső inger vagy jelenség szubjektív felfogássá, tapasztalattá.
Kiss Károly: A tudat rejtélyéről - röviden.pdf
Csikvári F. András: A fenntartható Pogátsa
Pogátsa Zoltán könyvéről - az Újnépszabadságban megjelent recenzió utánközléseAz ismertetett ökológiai és klíma-problémák ismertek, a javasolt megoldás viszont kétségeket támaszt. Nevezetesen: a Modern Monetáris Elmélet szerint a deficit egy államháztartásban nem központi kérdés, az állam a saját pénzéből annyit nyomtathat, amennyit csak akar, ha azt jó célra fordítja. – Szerinte ily módon lehetne finanszírozni a zöld átállás költségeit.
Csikvári F. András: 
A fenntartható Pogátsa
Kiss Károly: Rabszolgakereskedelem 2.0
Egy olyan összetett, globális problémával állunk szemben, amikor a fejlett világ demográfiai apálya a szegény országok népességrobbanásával találkozik; amikor a klímakatasztrófát előidéző országok az attól leginkább szenvedő térségek menekült-áradatát váltják ki, és amikor a szegény országok iparosításának eredményeire a világpiacon már nem lenne elegendő kereslet. A megoldást a szegény országok nagyságrendekkel nagyobb támogatása és a helyi, az önellátást fokozó, környezetbarát területfejlesztés jelentené.
Kiss Károly: Rabszolgakereskedelem 2.0.pdf
Magyar Nemzet: A migráció újkori rabszolga-kereskedelem
Rockenbauer Antal: Megfigyelhetjük-e a sötét anyagot?
A fizika válságának mélyülő tünetei
Rockenbauer Antal: A sötét anyag.pdf
Héjjas István: Eljött 1984?
Megvalósul Orwell világa? Az információtechnológia, a digitális kor, a mesterséges intelligencia beteljesítik Orwell jóslatát?
Héjjas István: Orwell víziója.pdf
Csikvári F. András: Az autózás jövője
Érdekes időszak előtt állunk, egyrészt megváltozik a hajtásrendszer – a többségi vélemény szerint belsőégésű motorok helyett a villanyhajtás lesz a jellemző –, másrészt jön az önvezető autók kora, és nem utolsó sorban nagy változás várható a feltörekvő országok mobilizációjában. Az e-autókra való átmenet a klímavédelem jegyében történik. A közúti közlekedés az egyik legnagyobb ühg-kibocsátó, ezért sürgető az átállás az e-autókra – bár a kérdés még nem eldöntött, új, klímabarát üzemanyag kifejlesztéséről szólnak a legújabb hírek. A mesterséges intelligencia pedig lehetővé teszi az önvezető autók elterjedését.
Csikvári F. András: Az autózás jövője.pdf
Csak tiszta, hazai forrásból
Interjú Lóránt Károllyal: Hogyan lehet kompenzálni az EU által visszatartott pénzeket és van-e realitása a „huxit”-nak (Demokrata, 2023. 06. 28., utánközlés)
- a magyar gazdaságnak át kell állni az uniós forrás nélküli létre
- hosszú távon az ország fejlesztését alapvetően hazai erőre kell alapozni
- a hiányzó EU-s pénzt nem szabad külső hitelekkel pótolni
- növelni kell a belső megtakarítást
- egyensúlyban kell tartani a fizetési mérleget
- fokozni kell a külfölditőke-behozatalt; az jobb, mint az EU-s pénzek
- a feldolgozóiparban (különösen az élelmiszeriparban) arra kell törekedni, hogy a feldolgozást minél nagyobb arányban hazai cégek végezzék, és így a profit itthon maradjon
- a kilépés nem reális alternatíva; többek között azért nem, mert a nem európai-uniós külföldi cégek azért jönnek Magyarországra, hogy ezáltal elérjék az EU egységes piacát
Lóránt Károly: Csak tiszta, hazai forrásból
RÉSEK A NYUGAT ÚJ ÉRTÉKRENDJÉN
Évek óta özönlenek Amerikából a gender, az LMBTQ, a woke, a cancel culture, a BLM körébe tartozó hírek, melyek a hagyományosan gondolkodó emberek számára az amerikai társadalom degenerálódását jelentik. De szerencsére ezek nem az egész Amerikát jellemzik, hanem főként a keleti és a nyugati partvidéket. A hallgatag Észak-Nyugat, Közép és Dél a hagyományos értékrendet vallja. (KK)
Abortusz (sötétkék legális, piros tilos, színárnyalatok: vegyes szabályozás)
Kiskorúak nemváltoztató kezelése
(sötétkék legális, piros tilos, színárnyalatok: vegyes szabály-ozás)
Könyvek betiltása iskolákban és könyvtárakban 2022 július és december között (sötétkék: nem fordult elő, piros: több, mint 200 eset, árnyalatok: 1 és 200 között)
(Der Spiegel Nr. 25 / 17.6.2023)
Árva László: A gyors gazdasági növekedés gazdaságon kívüli okai és következményei
(utánközlés a TIT honlapjáról)
A gazdasági növekedés az ipari forradalmat követően rendkívüli módon felgyorsult. Ennek a hitelezés az oka. – A keresztény, zsidó és muzulmán hitelezés története és gyakorlata.
Árva László: A gyors gazdasági növekedés okairól.pdf
Botos Katalin – Csikvári F. András – Kiss Károly:
A vallások szerepe az ökológiai katasztrófa elhárításában
(vita Botos Katalin: Világvallások és a gazdaság c. könyve kapcsán)
Elegendőek-e a nemzetközi közösség törekvései a klímaváltozás és az ökológiai katasztrófa megállítására? Sikerülhet-e a törekvés az uralkodó gazdaságelméletek, gazdaságpolitikák talaján? Vagy ehhez egy új világnézet és erkölcsi rendszer szükséges? Esetleg egy új vallás? Vagy a régiek is megteszik (megtennék)?
Botos - Csikvári - Kiss: A vallások és az ökológiai katasztrófa.pdf
Jeffrey Sachs: Az orosz-ukrán háborút Amerika gőgje és arroganciája váltotta ki
(a Hír tv interjúja Sachs-szal)
Sachs sokadszor fejti ki az orosz-ukrán háborúról vallott nézeteit, miszerint azt Amerika és a NATO keleti terjeszkedése okozza. Azzal az állításával viszont nem értek egyet, hogy mindennek hátterében Amerika gőgje és arroganciája áll. Az indíték sokkal konkrétabb és megfoghatóbb: az amerikai hadiipari komplexum és egyes más ágazatok (főként a gázipar) érdekeiről van szó. De kétségtelen, hogy emellett a liberális amerikai értelmiség is háborúpárti. Ők azon az alapon állnak, hogy a nyugati liberális piacgazdaság és annak politikai berendezkedése a létező világok legjobbika, és ennélfogva Amerika morális kötelessége, hogy a világ minden részén ezt a rendszert terjessze és támogassa – a szó szoros értelmében bármi áron. És ha az arrogancia mögé nézünk, talán az is megemlíthető, hogy egyes történészek szerint a homo sapiens legvérengzőbb fajtája az angolszászok (lásd az észak-amerikai indiánok kiirtását, vagy a brit birodalom kiépítése során elkövetett tömeges kegyetlenkedéseket, és a hitleri fasizmus semmihez sem fogható népirtását). (KK)
Geffrey Sachs: Jeffrey Sachs nem kertel
E számunk dala: Kaleo: Way Down We Go |  |