14. szám. 2022. okt. 24.
Amerika nagystratégiájának 70 éve a legfontosabb célja fenntartani azt a világrendet, ami Amerikának kedvez. Az idők változnak, a nagystratégia elemei is változnak. Ami változatlan az a cél, és hogy a nagystratégia gerincét mindig a hadsereg ereje adja. A különböző változatokba, elsősorban Obama nagystratégiájába, és a Trump-éra zavaraiba enged betekintést Hal Brands, a fiatal történész. A könyv 2018-ban íródott, két évvel Trump hatalomra jutása után, amikor még nem volt kiforrott Trump nagystratégiája, a szerző maga is kíváncsian várta a fejleményeket. A könyv politikai elemzés, aki had-vezetési, vagy hadtudományi elemzéseket várna, az ne ezt a könyvet olvassa el.
(Csikvári F. András könyvismertetése)
Hal Brands: 
Amerika nagystratégiája.pdf
Vitatéma: A háttérhatalom
A hazai közéletben Drábik János, majd Bogár László révén terjedt el az a nézet, hogy a világot egy láthatatlan háttérhatalom irányítja, mely informális, és főként a bankszféra, a pénzvilág uraiból áll. (Drábik János megfogalmazásában „szervezett magán-hatalom”.) Az alábbiakban Botos Katalin, Szegő Szilvia, Kiss Károly és Csikvári F. András vitatkozik e kérdésről.
Vitatéma: A háttérhatalom
Comments are welcome! kk[kukac]utodaink-jovoje.hu
Káosz a világgazdaságban
A költségvetések növekvő terhei az elöregedés (nyugdíj és egészségügy), a védelmi kiadások és az üvegházhatású gáz-kibocsátások közömbösítése miatt 2030-ban, a 2021-es GDP százalékos növekményében ki-fejezve. (The Economist October 8th 2022)
Az idén az EKB 1,25, a Fed pedig 3,15 százalékra emelte a kamatlábat. Az emelések az infláció megfékezését célozzák. De mind az EU, mind az USA nagyméretű költségvetési programokat indított el, és a fejlett országoknak hosszú távon fokozott költségvetési kiadásokkal kell számolniuk. (Az elöregedés, a hadiipari kiadások növekedése és a hosszútávú klímacélok elérése miatt.) Egy olyan világ jön majd tehát, amikor ugyan a központi bankok szoros pénzpolitikát folytatnak, de a deficites költségvetések elveszik annak élét.
Kiss Károly: 
Káosz a világgazdaságban.pdf (Magyar Nemzet, 2022. okt. 19.)
házi változat: Káosz a világgazdaságban
A szó veszélyes fegyver, segítségével az önazonosság nélküli ember kiszolgáltatottá válik a kommunikációs teret uralók számára. Segítségével identitásharc folytatható, kulturális diktatúra valósítható meg a narratíva kizárólagosságára való törekvés talaján.
Görög Mihály előadása a korszellemről, korunk szellemiségéről és a kommunikációs teret uraló illiberális médiáról.
Mi lesz veled, szegény Földünk?
A fenntarthatóság követelménye azt jelenti, hogy a gazdasági tevékenység és az emberi populáció mértéke nem veszélyeztetheti a természeti környezet épségét és megújuló képességét. Ezt a korlátot már régen átléptük: a ’80-as évek közepe óta nagyobb az „ökológiai lábnyomunk”, mint amire a természeti környezet megújuló képessége lehetőséget ad. Úgy élünk, mintha 1,5 Földünk lenne. Pedig csak egy van. Ha mindnyájan úgy szeretnénk élni, ahogy az amerikaiak, öt Földre lenne szükség. Mi lesz veled, szegény emberiség?
A világ népessége elérte a 8 milliárdot és a 2080-as évek-ben felthetőleg 10,4 milliárd-on tetőz, majd lassan csökken-ni fog. Kína népessége 2023-tól kezdve fog csökkenni, és India lesz a világ legnépesebb országa.
A gazdag országok születési rátája hosszú távon is változatlan marad, a szegényeké viszont folyamatosan csökken, és 2100-ra már alig lesz magasabb, mint a gazdagoké. Ennek tulajdonítható a világ népességének fenti előrejelzése. Az ábra alsó részén a születéskor várható átlagos életkor látható a gazdag és a szegény országokban. Most 20 év a különbség, 2100-ra 16-ra csökken.
Az egyes országok népesség-aránya jelentősen megváltozik majd. A legnagyobb növekedés Fekete-Afrikában, a legnagyobb csökkenés pedig Európában következik be. 2100-ban Nigéria 546 milliós népessége alig marad majd el Európáétól (587 millió). Etiópiáé annyi lesz, mint most az USÁ-é, a Kongói Köztársaságnak pedig több, mint hatszor annyi lakosa lesz, mint Német-országnak. [Az Etiópiára vonatkozó előrejelzés szerintem téves: Kelet-Afrikát, Afrika "szarvát" már hosszú ideje sújtja a krónikus szárazság, melyet a klíma-változásnak tulajdonítanak, és a térségből jelentős migráció indult el.]
Forrás:
Der Spiegel Nr. 39 / 24.9.2022. Zwei Menschen mehr pro Sekunde. (Marco Evers)
A témáról jó áttekintést ad Illényi Balázs cikke a Hvg-ben: Nyolcmilliárdos kérdés. (2022. okt. 6.)
Lélegzetelállító látvány, ahogy az interneten „valós időben” figyelhetjük a születések számát, a demográfiai folyamatokat:
Worldometers (a születések számlálója szemmel láthatólag gyorsabban pörög, mint a halálozásoké)
A fenntarthatóság koncepciójának tudományos kifejtése web-oldalunk Fenntartható fejlődés című oldalán található meg.
Kiss Károly
Major Gyöngyi: Paradigmaváltás kényszerében
(Magyar Hírlap 2022. október 11.)
Major Gyöngyi közgazdász-filozófus szerint az új technológiák (az információtechnológia és a mesterséges intelligencia) alapjaiban változtatják meg azokat a feltételeket, melyek közepette a gazdálkodás folyik, és hamarosan - ha a biotechnológia alkalmazásának várható hatásaival is számolunk - ember-mivoltunkat is érinthetik. Ezért a közgazdaságtannak új paradigmára van szüksége. Fejtegetése Matolcsy György gondolatainak a továbbgondolása, melyek az augusztusban Szegeden tartott Közgazdász Vándorgyűlésen hangzottak el.
Major Gyöngyi: VándorReflex
George Friedman: Vihar a csönd előtt
Csikvári F. András könyvismertetése
Ez a könyv magyar szempontból sem nem különösebben érdekes, sem nem fontos. Miniszterelnökünk ajánlotta figyelmünkbe Tusványoson. Kizárólag az USÁ-ról szól, az intézményi felépítettség legfontosabb jellegzetességeinek múltjáról és várható jövőjéről, és úgyszintén társadalmi-gazdasági fejlődésének szakaszairól. George Friedman előrejelzése szerint az elkövetkező évek azért lesznek fontosak, mert ekkor fog egybeesni egy nagy és egy kis szakaszhatár. Jóslata szerint 2028-ig fokozódnak, akár háborúba is torkollhatnak a feszültségek, de azt követően gondtalan fejlődés vár Amerikára. (Minket, és a világot elsősorban az érdekelne, hogy a Friedman által előrejelzett változások hogyan hatnak majd Amerika világpolitikai, világgazdasági pozícióira.)
Csikvári F. András: Vihar a csönd előtt.pdf
Önmagukért beszélő ábrák (The Economist September 24th 2022)
Oroszország az Európa által visszautasított tengeri olajszállításainak 75 százalékát el tudja máshol adni. Szeptemberben a tavalyihoz képest napi fél millió hordóval több olajat ad el.
Ha az Északi áramlat nem indul újra, Európa az idén összességében 90 md m3 gázt fog kapni Oroszországtól. – Emiatt 60-70 md m3 hiány fog keletkezni.
Posztkeresztény értékrend
Hosszú évszázadokon át Jézus élete volt a legismertebb történetünk, ő volt mindnyájunk számára a hivatkozási pont. De a második világháború óta a második világháború lett az. A filmipar és az írók még ma is ontják a második világháborús történeteket. Előtte Jézus volt az abszolút jó, azóta Hitler és a nácizmus az abszolút gonosz.
Alec Ryrie vallástörténész: Veszélyes világháborús rajongás.
Írása a BBC History 2022. szeptemberi számában olvasható. (KK)
Botos Katalin: A népszámlálás elé
Az Európai Unió az alapelveinek meghatározásakor nem vállalta fel a keresztény gyökereket. Európa csak a felvilágosodást és az antik kultúrát tekinti szellemi forrásának. Pedig Európa országait a közös keresztény múlt köti össze. A vallásos hit túlmegy a személy határain: az azonos valláshoz tartozó egyének hasonlóan viszonyulnak gazdasági, társadalmi kérdésekhez, a nőkhöz és az állammal szembeni kötelezettségekhez. Befolyásolja, hogy hívei mennyire befogadóak, kooperatívak, vagy mennyire vállalkozó szelleműek. A hit nem ellentéte a tudománynak, a legnagyobb természettudósok gyakorta hívők is voltak. Ezért fontos, hogy a népszámláláskor vállaljuk fel keresztény hitünket.
Botos Katalin: A népszámlálás elé.pdf
Lannert Judit: A gyerekeink jövőjének ne a saját múltunkat képzeljük el
(utánközlés, eredeti megjelenés: g7.hu)
Az oktatás a jövőről szól, a romokból érdemes nem a már elavult régit újraépíteni, hanem valami olyat, ami képes Magyarországot átvinni a 21. századba. 2025-re a legfontosabb készségek, az analitikus gondolkodás, aktív tanulás, komplex problémamegoldás, kritikai gondolkodás, kreativitás, rugalmasság, érzelmi intelligencia, és azok a kompetenciák lesznek, amelyek elősegítik a technológia irányítását és ellenőrzését, megkönnyítik a másokkal és a mesterséges intelligenciával való együttműködést. Az oktatás többé nem arról szól, hogy a tanulókat valamire egyesével megtanítjuk; sokkal fontosabb, hogy megbízható iránytűvel és navigációs eszközökkel lássuk el őket, hogy ebben az egyre komplexebb, változékonyabb és bizonytalanabb világban megtalálják az útjukat.
Lannert Judit: A gyerekeink jövőjének ne a saját múltunkat képzeljük el.pdf
Hozzászólások:
Beliczay Erzsébet: Sokadszor az oktatásról.pdf
egy vaskalapos megjegyzés: Zéró információ - zéró intelligencia
Lipcse, 2022. szept. 23: Magyarország – Németország 1:0
Mi az igazság az Oroszország elleni szankciók hatásáról?
A figyelem középpontjában az áll, hogy Oroszország hogyan képes a nyugati szankciók miatt kieső kőolaj- és földgáz-exportját máshol eladni, és a magas energiaárak miatt mennyi többlet-bevétele keletkezik. Az elemzések a szankciók pillanatnyi, idei hatásaira koncentrálnak: az energiaárak emelkedése miatt bekövetkező dolláresőt az európaiakat fenyegető tél viszontagságaival állítják szembe. A szankciók lényeges hatása azonban a nyugati hightech és lowtech termékek oroszországi exportjának korlátozása is, mely fennakadásokat okoz az orosz gazdaságban. A legjelentősebb veszteség pedig az, hogy a jól képzett, fiatal IT-szakértők tömegesen hagyják el az országot – bár ez nem a szankciók, hanem a háború következménye. Közép- és hosszútávon a szankciók súlyos gondokat fognak okozni Oroszországnak, a várt sokkhatása helyett inkább hanyatlás fog bekövetkezni.
Kiss Károly: Mi az igazság az Oroszország elleni szankciók hatásáról?.pdf
Évtizedekkel ezelőtt egy barátom, aki az akkori Kulturális Kapcsolatok Intézetében dolgozott, hivatalos volt pekingi nagykövetségünk kulturális rendezvényére. Az állófogadáson a követség egy diplomatájával beszél-getett, amikor odajött hozzájuk egy kis kínai, meghajolt, és rákezdte: tyim-tyam-tyao.... Majd amikor befejezte, újból meghajolt, sarkonfordult és elment. – Hát ez meg mi volt? – kérdezte barátom a követségi diplomatát, aki beszélt kínaiul. – A Szeptember végén-t szavalta el…
(KK, 2022 szeptember végén)
A Lourdes-i Szent Pius templom
A képen a világ legnagyobb katedrálisa látható, a 25.000 hívőt befogadó Szent Pius templom. De nem ám a háttérben lévő tornyos templom az, hanem a hatalmas, füves, ovális terület alatti barlang-létesítmény. Pierre Vágó, magyar származású francia építész-zseni alkotása.