2025. 9. szám, június 20.

 

2025/9. szám, június 20.

Lecsúszás: a szocializmus mintaországából sereghajtó

A Hvg ábrája szerint (2025. jún. 5.) a kelet-európai EU-tagországok egy főre jutó, vásárlóerőparitáson számolt GDP-jét tekintve változatlanul Csehország áll az első helyen és Litvánia, Észtország, Lengyelország és Románia követik a sorban. Magyarország – Horvátország után – a 7. a tizes listán, utána már csak Szlovákia, Lettország és Bulgária következik. Vajon hogyan lettünk a szocializmus mintaországából sereghajtók? Van-e ebben szerepe az Orbán-korszaknak? Rövid elemzés.

Kiss Károly: Mintaországból sereghajtók.pdf

 

 

Hírek a Trianon-évforduló kapcsán (Rab Irén, Ungarnreal Nr. 228. 23_2025):

A trianoni diktátumra is minden évben emlékezünk. Átkozott Trianon a címe Stoffán György írásának. A mai európai vezetők ugyanazok, akik 1920-ban voltak. Ugyanaz a gyűlölet árad felénk, ugyanannak a szellemiségnek a szolgái. Egyedül vagyunk, külső és belső ellenséggel szemben, írja a szerző. https://ungarnreal.de/trianon-verdammtes-trianon/

És semmi nem változik. Szlovákiában 2007-ben megújították a Benes-dekrétumokat, 2023-ban ismét az 1945-ös kollektív bűnösségen nyugvó földelkobzások történnek. Mikor lesz ennek a jogtalanságnak vége, amellyel nagyszüleinket, dédszüleinket alázták meg, tették hontalanná és nincstelenné, és 80 év után az utódokat még mindig sújtja? https://ungarnreal.de/zur-korrekten-bewertung-der-vergangenheit/

A kérdésre nincs választ, hiszen egy hete az Európai Bíróság véglegesen elutasította a Minority SafePack kezdeményezést, azaz az EU nem hajlandó foglalkozni a nemzeti kisebbségek ügyeivel. A hivatalos sajtóközleményt olvashatjátok itt: https://ungarnreal.de/europaeischer-gerichtshof-weist-minority-safepack-initiative-ab/

 

 

Két magyar vonatkozású könyv az Economist idei legjobb 40 listáján:

Flesh. By David Szalay. Scribner; 368 p. (A szerző Londonban élő magyar származású író)
"Drámai módon mutatja be egy férfi életének kulcsfontosságú mozzanatait: fiatalkori szexuális viszonyát egy idősebb nővel Magyarországon, nagy-britanniai multimilliomos korszakát és a bizonytalanságot egy személyes tragédiát követően. Elegáns, lecsupaszított prózája pátoszban gazdaggá teszi az elbeszélés módját."

The Last Days of Budapest. By Adam LeBor. PublicAffairs; 512 p.
"Budapest intellektuális légköre egykoron Berlin, Párizs és Bécs légkörével vetekedett. A város Európa egyik legfinomabb ízlésű kozmopolita fővárosa volt. De a második világháború után örökre megváltozott. A könyv annak állít példát, hogy egy finom, liberális társadalom milyen könnyen áldozatául eshet a kegyetlen, primitív erőknek."

The Economist June 14th 2025

VESSZEN ORBÁN?

„Dübörög alattunk a történelem” címmel jelent meg Tölgyessy Péter esszéje a HVG-ben a kormányváltás növekvő esélyeiről.

„A miniszterelnök minden elszánása ellenére hosszú ideje nem képes megtörni a kormányzását kikezdő trendeket. Valamennyi közéleti tapasztalatom arra utal, immáron komolyan számolni szükséges a lehetséges bukásával” – írja. A legfontosabb tényező szerinte az, hogy „tartósan elakadt a gazdasági növekedés; … hiányzik a folyamatos előrejutás általános érzete.”… „Ám közvetlenül nem is a hazai gazdaság és társadalom összetett folyamatai és rideg statisztikai tényei, hanem a Fidesz körüli elitek hivalkodó gazdagodásainak képei a legveszélyesebbek az Orbán-rendszer létezésére.” Felrója, hogy a kormányfó „folyamatosan alkalmazta a manipuláció, a módszeres indoktrináció, nemritkán a szabályos parasztvakítás eszközeit.”…
Figyelemre méltó megállapítása, hogy „Hazánk a hatalomváltás után is megmaradhat az egyetlen központú uralom és a kegyosztó kapitalizmus viszonyai között. Az országnak nem pusztán az Orbán-korszak személyeivel, hanem uralmi szerkezetével is szakítani kell.
Józan mértékletességgel arra int, hogy „a békés hatalomváltás évtizedes tapasztalatai alapján eljáró pártok nem cselekednek olyat politikai ellenfeleikkel szemben, amit maguk sem szeretnének elszenvedni, ha újra ellenzékbe kerülnek. Ezen krisztusi követelmény vagy a későbbi kanti kategorikus imperatívusz felidézése végképp abszurdumnak tetszik a törzsi háborúk újabban világszerte kikezdhetetlennek látszó vastörvényével szemben.”
„… ennek az ideálnak a tudata és valóságosan mindig esendő praxisa, a határok közé szorított versengés gazdasági és közéleti gyakorlata tette előbb írott alaptörvény nélkül is világelsővé Nagy-Britanniát, majd hézagos alkotmányával az Egyesült Államokat. Vezette Nyugat-Európát két világháború és megannyi erős vezető pusztításából újra élhető világhoz. A határok között tartott állandó versengés békés eszközökkel kényszeríti ki a szükséges hatalomváltást, erős késztetést ad az örökös gazdasági innovációra, valamint a hatalmi és a piaci intézmények folytonos fejlesztésére. A fájóan realista számvetés így magyar megoldásként sem tud jobbat ajánlani, mint ezen ősi keresztény tanítás lehető követését.”

Hvg, 2025. jún. 6. Dübörög a történelem

 

Kiss Károly: Miért inog meg Orbán Viktor saját tábora?

Tölgyessy Péter filozófikus-politológiai írásával szemben én konkrétabban tárgyalom egy lehetséges kormányváltozás okait.
A következő kérdést teszem fel: az Orbán-kormány megvédte a migrációtól az országot, a gender-őrülettől és az Amerikában woke-nak nevezett jelenségektől, az identitásvesztéstől. Azaz, ami konzervatív-nemzeti szempontból fontos nekünk. Jelentős gazdasági sikereket ért el, a 2010-es évek elején az IMF-recepttel szembemenve stabilizálta a gazdaságot, visszavásárolta a Horn- és Gyurcsány-kormányok idején külföldieknek eladott energetikai és közlekedési infrastuktúrát, megteremtette a teljes fogalkoztatottságot és mintaértékű szociálpolitikát folytat. És mégis, miért van az, hogy ez a se színe, se arca ellenzék most a nemzeti-konzervatív oldaltól is jelentős szavazatokat szerez.
Én azt hiszem, hogy a folyamatos NER-ezés, NER-lovagozás, korrupciózás, valamint az Európával való szembefordulás nagyrészt demagóg vádja megteszi a hatását, és sok korábbi Fidesz-hívőt is eltántorít a kormánytól. Nem látok olyan súlyos bajokat a gazdaságban, ami azt a tömeges képzetet kellene keltse, hogy lecsúsznánk, veszélyben a jövő, ami az Orbánhívők tömegeit eltántorítaná.
A kedvezőtlen helyzet fő oka tehát szerintem, hogy a kormány és Orbán Viktor nem kezelte kellő súllyal a korrupciós vádakat és az Európával való szembefordulás vádját.

Kiss Károly: Vesszen Orbán?.pdf

 

Csikvári F. András: Vesszen Orbán?
(Mi okozhatja a Fidesz népszerűségvesztését?)

Én is úgy gondolom, hogy a korrupció és az EU ellenesség a fő okok között szerepelnek. Nem értek egyet azzal, hogy a gazdasággal nincs nagyobb gond, hogy az emberek nem folyamatos lecsúszásként élik meg helyzetüket. – Ezt még a kormánypárti közgazdászok is elismerik.
Amiről Kiss Károly nem beszél: az a fojtó légkör, az az állandó ellenségkeresés és a hozzátartozó propaganda-zuhatag. Nem lehet úgy megtenni egy kilométert, hogy ne botoljál bele egy undorító plakátba, nem lehet úgy a kocsiban rádiót hallgatni, hogy félóránként ne jöjjön egy kormány-üzenet. Az értelmiség már nem tudja nem észrevenni (és úgy látszik most már tolerálni sem akarja) a folyamatos jogvesztést, az Alaptörvény és a sarkalatos törvények állandó variálását. Nem akarja tolerálni a fenyegetéseket, Szuverenitásvédelmi Hivatal-i Lánczi Tamásokat és egyéb verőembereket, a sajtójának az eltűntetését, az átláthatósági törvényt. De megválaszolásra vár, amit Kiss Károly így említ: “Az Orbán-kormány megvédte a migrációtól az országot, a gender-őrülettől és az Amerikában woke-nak nevezett jelenségektől, az identitásvesztéstől. Azaz, ami konzervatív-nemzeti szempontból fontos nekünk.” És mégis bukni látszik?

Csikvári F. András: Vesszen Orbán?.pdf

 

Leáll a világ autógyártása? – globális pánik, miután Kína korlátozta a ritkaföldfémek exportját

Kína áprilisban döntött úgy, hogy felfüggeszti a ritkaföldfémek és a hozzájuk kapcsolódó mágnesek széles körének exportját – először az USÁ-ba, majd más országokba is. 2023-ban a világon Kína adta a nehéz ritkaföldfémek feldolgozásának 99 százalékát. E nyersanyagok létfontosságúak az autó-, félvezető- és repülőgépiparban, azaz a hadiiparban is., valamint az orvosi eszközök gyártásában. Az érintett ágazatokat a leállás fenyegeti.
A lépés világszerte felborította az autógyártók, a repülőgépgyártók, a félvezetőgyártó vállalatok és a katonai beszállítók számára kulcsfontosságú ellátási láncokat, ami arra késztette a németországi, amerikai és indiai ipari csoportokat, hogy felszólítsák a politikusokat: lobbizzanak Pekingnél a gyors megoldás érdekében.

A fejleményekről sok forrás beszámol:

Világgazdaság: Leáll a ritkaföldfémek kínai exportja

Index: Kína korlátozza a ritkaföldfémek exportját

Angst vor der Rohstoffkrise. Der Spiegel Nr. 24 / 7.6.2025

 

 

Kaszás Gábor:
Kijött az „akkumulátorbiblia” – így nem lesz szemétdomb Magyarország
(Index, 2025. június 4, utánközlés)

Az akkumulátoripar a magyar gazdaság egyik legfontosabb ágazatává vált, a GDP 5,5 százalékát adja, ami a jövőben 10–11 százalékra is emelkedhet. 2023-ra már az európai akkumulátorpiac negyedét adta a magyar kapacitás. Az EU új akkumulátorrendelete jelentős változásokat hozott, új újrahasznosítási arányokat és követelményeket ír elő. Az iparág kulcskérdése az, hogy miként kezeljük a gyártásból származó és a felhasználás során keletkező hulladékokat. A Magyar Akkumulátor Szövetség Újrahasznosítás Munkacsoportja által készített tanulmány átfogó képet nyújt minderről.
2030 után előreláthatólag hat akkumulátorcella-gyár fog aktívan működni hazánkban. Ez várhatóan új hulladéktípusok megjelenését is jelenti, amelyek kezelésére a jelenlegi hulladékkezelő rendszer nincs teljesen felkészülve.
Három hulladéktípus, köztük a különböző leselejtezett akkumulátorok és NMP-bázisú vizes hulladékok esetében a hazai kezelőkapacitás már 2023-ban is megközelítette határait. A 2030 utáni időszakra készített előrejelzések alapján ezekben a kategóriákban jelentős kapacitásbővítés válik szükségessé. Erre egyszerre jelenthet megoldást a jelenlegi egyetlen, működési engedéllyel rendelkező hulladékkezelő kapacitásának fejlesztése, vagy a cellagyártók figyelmének felhívása arra, hogy a gyártási hulladék kezeléséhez – hazai feldolgozói kapacitás hiányában – külföldi feldolgozó kapacitását szükséges igénybe venniük.
A tanulmány egyik célja cáfolni az akkumulátoripart ért környezetvédelmi vádakat. Megmutatja, hogy az akkumulátoripar nem változtatja szemétdombbá Magyarországot. (Verrasztó Zoltán)

Kaszás Gábor: Akku-biblia

 

 

Kiss Károly:
A magyar egészségügy a szocialista eszme túlélésétől szenved

Miközben megtagadjuk a kommunista és a szocialista múltat, az egészségügyben – demagóg módon – ragaszkodunk annak elveihez, életben tartásához. Az a kormány, amelyik rászánja magát, és leszámol e téveszmével, nagy kockázatot vállal, elveszítheti a hatalmat. De a realitások előbb-utóbb a választókat is meg kell győzzék.
Az elmúlt 15 év azt bizonyítja, hogy a csupán állami keretek között működő egészségügy nem lehet sikeres, szükség van a magántőke masszív bevonására, szabad utat kell nyitni a magánérdekeltségnek. A műszaki fejlődés forradalmasítja a gyógyászatot és a gyógyszeripart. Ez a fejlődés igen tőkeigényes és költségrobbanást okoz. Az elöregedő társadalmak amúgy is egyre többet kell költsenek az egészségügyre és a nyugdíjakra.

Miközben számtalan megoldást találhatunk, egyvalamit nem tudunk kikerülni: az alapcsomag és a kiegészítő biztosítások rendszerét. Ezek nélkül nem építhető ki egy jól működő egészségügyi rendszer. Emellett természetesen lehetővé kell tenni a magánbiztosítók működését is. Én a német egészségügyi rendszert tartom ideálisnak. De döbbenetes, hogy még e rendszerben is a magán-betegeknek is átlagosan egy hónapot kell várniuk... Az állami rendszer biztosítottainak meg két-három hónapot...

Kiss Károly: Szocializmus az egészségügyben.pdf

 

 

Nosztalgia
(szösszenet)

Egy 9 éves kisfiú (unokám játszótársa) egy kölni lakóparkban jegyzetfüzettel és tollal a kezében sorra megkérdezi az arra haladókat, hogy egyetértenek-e az AfD betiltásával. Megnézem az eredményt: a sok igen-kereszt mellett néhány „neutrál”-válasz, „nem” egy sem. Engem írjál fel a nem-ek közé, mondom.

Kisiskolás koromban a Rákosi-rendszerben egy mező-városban laktunk a szüleimmel. Állandóan felvonultunk, valakit-valamit éltettünk és időnként kórusban skandáltuk: „Aki most a járdán áll, az ellenséggel lepaktál.” (KK)

 

 

Csikvári F. András: Megvan a megoldás?

(Reflexió Major Gyöngyi: Mesterséges intelligencia, fenntarthatóság és antropológiai kihívások – avagy van-e versenyképesség a homo oeconomicus önközpontúságán túl? c. tanulmányára, mely a Kulturális identitás a glokalizáció korában című, Szécsi Gábor és Tóth I. János által szerkesztett könyvben jelent meg. Utánközlés a Véleményből)

Major Gyöngyi érvelése szerint kultúránkat, civilizációnkat a férfias értékek dominanciája romba dönti. A megoldás az lenne, ha a nők által nagyobb súllyal képviselt együttműködés és empátia nagyobb szerephez jutna életünkben. Furcsállom, hogy ezt a feladatot a közgazdászokra testálná: “Pillanatig nem lehet kérdéses, hogy a közgazdaságtannak valami hasonlóval kell szembesülnie, mint a fizikának a 20. század elején, s talán a fizikusok érezhettek valami hasonlót, amikor a kialakult gondolati rendszerük alapjait rengette meg egy teljesen új élmény.” Szerintem pedig nem ugyanaz a két helyzet, a fizikusoknak meg kellett érteni és leírni, amit láttak, a közgazdászoknak meg itt egy új világot kellene teremteniük. (Nem nekik való feladat.)

Csikvári F. András: Megvan a megoldás?

 

 

Emancipáció
(karcolat)

Amióta Charlie meghalt a Két pasi meg egy kicsi-ben, új szelek fújnak az amerikai filmiparban. A hollywoodi stúdiókat megbízottak látogatják, és gondoskodnak róla, hogy a készülő filmekben megfelelő szerephez jussanak a feketék és a nők. Egy detektívfilmben a rendőrfőnök lehetőleg fekete legyen, de ha nő, az még jobb. A divat átterjedt a civil szférára is.
Nem vagyok a nők ellensége, sőt. De egyes esetekben nagyon erőltetettnek látszik az egyenjogúsítás. Három képet közlök:

 

 

 

 

 

Kaja Kallas észt miniszterelnök, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője
Annette Lehnigk-Emden, a Budeswehr fegyverkezési és információtechnikai főnöke
Saskia Eskens, Németország korábbi hadügyminisztere

Csupán ránézésre, úgy tűnik, hogy e hölgyeket elsősorban nem alkalmasságuk alapján jelölték e pozíciókba. Hímsoviniszta lennék? – Nem hiszem. (Kiss Károly)

 

 

Sötétség Napkeletről: Kína bármikor lelőheti a napelemeket bárhol a világon
(Pesti Srácok 2025-05-17, utánközlés)

Érdekes felfedezést tettek egy amerikai napelemfarmon. Mint kiderült, nem mindig biztonságos ha minden eszközünket egy olyan országban állítanak elő, amivel gazdasági konfliktusunk van. Kína ugyanis hagyott némi ajándékot a nyugatra eladott napkollektorokban, mégpedig egy úgynevezett kill switch rendszert, vagyis akkor kapcsolják ki őket, amikor akarják. (Verrasztó Zoltán olvasmányajánlata)

Pesti Srácok: Kínai napelemek biztonsági kockázata

 

Kínai cégek között dúl a harc a kínai mesterséges intelligencia piacért
(Vélemény, Csikvári F. András 2025-05-29, utánközlés)

Kína önmagában óriási piac, és óriási kínai cégek is vannak hozzá. Lehet, hogy már az MI-ben sem az USA a világ közepe. A Baidu, az Alibaba és a Tencent – az ország eredeti internetes óriásai, akiket együttesen BAT néven ismernek – nem az egyedüliek, akik a dominanciáért küzdenek. A Bytedance, a TikTok és annak helyi testvéralkalmazása, a Douyin mögött álló vállalat a kínai MI vezető erejévé vált. A Huawei, egy hardvergyártó, szintén beszállt az MI versenybe, akárcsak a Meituan és a Pinduoduo, két fiatalabb technológiai sztár. A végeredmény valószínűleg a dühöngő innováció időszaka lesz.

Csikvári F. András: Kínai MI-cégek versenye

 

 

Megtévesztő számok Ukrajna tervezett EU-tagsága kapcsán

Az International Centre for Defense and Security számításai szerint a kelet-középeurópai EU-tagországok költségvetési egyenlege az EU viszonylatában Ukrajna felvétele következtében csak egészen kis mértékben romlana. (Szabó Yvette az ukrán csatlakozásról. Hvg, 2025. márc. 13.)

A 2022-es egyenleghez képest (millió euróban):

Csehországé: 2.648 → 2.139
Magyarországé: 4.220 → 4.031
Lengyelországé:11.141 → 10.357
A költségek elsősorban a fejlett tagországokat terhelnék.

Ez tévedés! (Vagy megtévesztés.) Minden ország nemzeti termékének azonos hányadát fizeti be a közös költségvetésbe. Ez nem aszerint történik, hogy a kevésbé fejlett tagországoknak mekkorák a támogatási igényeik. A lényeg: hogyan oszlanak el a közös források a kevésbé fejlettek között.

Szabó Yvette, akinek a cikkéből ezeket a számokat átvettem ezzel a mondattal zárja írását: „az Orbán-kormánynak 15 év alatt sem sikerült felkészítenie az országot egy ilyen versenyhelyzetre”. (No comment) (kommentelő: Kiss Károly

A tényleges pénzügyi következményeket lásd előző, 8. számunkban: Az Ukrajna-képlet

Kiss Károly: Megteveszto szamok.pdf

 

 

Kristóf Tamás – Nováky Erzsébet: Jövőkutatás az innovációért
(Akadémiai Kiadó, 2025, ismertetés)

A könyv nem a jövőt vetíti előre. Témája a jövőkutatás tudománya, összegzi és kritikai szemlélettel értékeli a releváns szakirodalmat. Hogyan fejlődött a nemzetközi gyakorlatban és Magyarországon az elmúlt évtizedekben és felvázolja a tudományos jövőkutatás várható irányait. Az első részben számbaveszi a jövőorientált gondolkodás irodalmát, a tudomány kronológiai fejlődését és módszertani megújulásait. A másodikban ismert jövőkutatók legfontosabb publikációit és megállapításait mutatja be. (Csikvári F. András)

Kristóf - Nováky: Jövőkutatás az innovációért