15. szám. 2022. nov. 27.
Nobel-díjak és a Breakthrough díj
A 2022-es természettudományos Nobel-díjasok
Az orvosi kategóriában Svante Pääbo kapta a díjat a „kihalt homininok genomjával és az emberi evolúcióval kapcsolatos felfedezéseiért”.
A fizikai kategóriában (megosztva) Alain Aspect, John F. Clauser és Anton Zeilinger kapták a díjat „az összegabalyodott fotonokkal végzett kísérleteik, a Bell-egyenlőtlenségek megsértésének megállapítása és az úttörő kvantuminformáció-tudományhoz való hozzájárulásuk” miatt.
A kémiai kategóriában pedig Carolyn R. Bertozzi, Morten Meldal és K. Barry Sharpless kapták (megosztva) a díjat a „kattintáskémia és a bioortogonális kémia” fejlesztése terén elért eredményeikért.
Mindhárom kategóriáról összeállítottam egy-egy részletesebb ismertetést, elsősorban arra fókuszálva, hogy egyáltalán megérthessük, mivel is foglalkoztak a díjazottak. Bevallom, hogy – főleg a fizikai és a kémiai díjak esetében – elég sok olvasásra volt szükségem a megértéshez, ami valószínűleg még így is csak felszínes maradt. Arra a kérdésre is megpróbálok válaszolni, hogy mi a közös vonásuk a díjaknak, pontosabban a díjak mögött megjelenő eredményeknek. Még általánosabban, voltaképpen az a kérdés, hogy a természettudomány mely irányait „jelzi vissza” a Bizottság, mint elismert irányokat.
A három díj mögötti kutatásokat tanulmányozva talán az „eljárás” szó lehet az, amire mindhárom eset ráhúzható. Miért is? Az orvosi díj esetében Svante Pääbo felfedezése mögött voltaképpen a korábban felfedezett DNS-hez kötődő ismereteink alkalmazása történt meg egy nagyon akkurátusan végrehajtott eljárás keretében, ahol régen kihalt neandervölgyiek maradványait szekvenálták nagyjából ugyanúgy, ahogy azt a most élőkkel teszik. A fizikai díj esetében megint egy kísérletes eljárás kellett ahhoz, hogy végre helyre tegyék az Einstein óta fennálló bizonytalanságot, ami a kvantumokat övezte. A kémiai esetében pedig végképp az eljáráson van a hangsúly, hiszen a díjazottak annak a módját találták ki, hogy miképpen lehet különböző molekulákat mesterségesen egymáshoz kapcsolni.
Mi e tudományos eredmények gyakorlati alkalmazásának igénye és lehetősége? Az orvosi esetében ez abban nyilvánul meg, hogy az archaikus gének hatással vannak a ma élő emberekre, így azáltal, hogy tudjuk, honnan is származunk, többet tudunk génjeink viselkedéséről. A fizikai esetében nem kérdés a gyakorlati alkalmazás, annak ellenére, hogy a kvantummechanika a legelvontabb tudomány mindhárom közül. A kvantum számítógépekről sokan úgy beszélnek, hogy ez alapozza majd meg a jövő információ technológiáját, így talán mindennapi éltünknek is „kézzelfogható” részévé válnak a kvantumok. A kémiai esetében pedig maga a kutatás is már a gyakorlati alkalmazást szolgálta, hiszen éppen az volt a célja, hogy a gyakorlatban (vegyészetben, gyógyszergyártásban) hatékonyan (gyorsan és olcsón) alkalmazható módszereket fejlesszenek ki új vegyületek létrehozására.
A harmadik dolog, ami közös vonásként megjelenik, az a mikrovilág dominanciája. A fizikai esetében ez nyilvánvaló, de a másik két esetben sem lépünk ki a molekulák méret-tartományából. Igencsak érvényesnek érzem mindazt, amit Heisenberg „A rész és az egész” című munkájában leírt. Ma is mindent (az „egészet”) szeretnénk megérteni, de ehhez (úgy tűnik) csak a részek megértésén keresztül vezet út. (Podmaniczky László)
Podmaniczky László: 
Orvosi Nobel-díj 2022.pdf
A Breakthrough díjat 2012-ben alapították főként a Silicon Valley milliárdosai és még néhány más, a digitális világból ismert nagyság; ez a Nobel-díj konkurrense. A díj 3 millió dollár jutalommal jár, mely a Nobel-díj háromszorosa.
Karikó Katalint és Drew Weissmant a Breakthrough díj odaítélésével kárpótolták az elmaradt Nobelért, legújabb kitüntetettjei kapcsán pedig egy fogas kérdés vetődik fel: Díjazható-e a mesterséges intelligencia?
Kiss Károly:
Antara Haldar: Libertarian Lettuce [Liberális saláta] Ez a rövid, érdekes kis cikk azoknak az elméleti közgazdászoknak szól, akiket érdekel, hogy ki volt a szellemi ihletője a csúfos bukást szenvedett Liz Truss és Kwasi Kwarteng elképzeléseinek.
Tanulság: nem csak Liz Truss és Kwasi Kwarteng voltak rosszkor és rossz helyen; az általuk választott gazdaságelméleti megoldás sem illett az adott helyzethez.
A libertariánusok éjjeliőr-állam koncepciója sohasem valósult meg, s ezt csak alátámasztja az ilyen kormányzást megkísérlő brit miniszterelnök kudarca. (Botos Katalin ajánlata) Antara Haldar:
Már elháríthatatlan a klímakatasztrófa?
Díjazható-e a mesterséges intelligencia?.pdf
Libertarian lettuce 
2007-ben az IPCC klímatudósai még +2 C fokos felmelegedést tartottak megengedhetőnek az ipari forradalom előtti hőmérséklethez képest. A 2015-ös párizsi megállapodás során viszont már azt rögzítették, hogy a globális hőmérséklet emelkedése nem lépheti túl a +1,5 C fokot, mert ellenkező esetben nagymértékű és visszafordíthatatlan károsodások történnek a földi klímában és a természeti környezetben.
Az ábrán azt látjuk, hogy 2050-re nullára kellene csökkenteni a CO2-kibocsájtást, ami a cím szerint megvalósíthatatlan.
Kiss Károly: Már elháríthatatlan?.pdf
Friedrich Ebert Stiftung: Magyarország értéktérképe 2022
Bíró-Nagy András - Szászi Áron - Varga Attila:
Magyarország értéktérképe 2022.pdf
Balogh Judit Anikó:
Összegző megjegyzések.pdf
Kiss Károly:
Jobb vagy bal? - Értékrendünkben a nemzeti a vízválasztó.pdf
Héjjas István: Földünk, az élhető bolygó
Barátunk, Héjjas István, bámulatos természettudományos felkészültséggel igyekszik bebizonyítani – immár sokadszor – , hogy a klímaváltozás divatos humbug, és a média és a környezetvédők olyan mértékben befolyásolják és manipulálják a közvéleményt, ami teljességgel kizárja bármilyen tudományos vita lehetőségét. És hogy a klímaváltozás tagadása, vagy hogy annak antropogén okai vannak, már-már a holokauszt-tagadással fölérő bűntett a mai világban. Nem lévén légkörfizikus (sem), érvelésének lényegével nem tudok vitatkozni. Azt sem értem, hogy a környezetvédők hogyan nyerhették meg ezt a csatát a világ legnagyobb hatalmú vállalataival, a kőolajkitermelő és feldolgozó-forgalmazó cégekkel szemben. De környezetgazdászként teszek néhány ellenvetést.
Íme a tanulmány: Héjjas István: Földünk, az élhető bolygó.pdf
És ezek az ellenvetéseim: Kiss Károly: Megjegyzések.pdf
Forrás: 24.HU – 2022. ápr. 19. Vitéz F. Ibolya – D. Kovács Ildikó: Mennyi uniós támogatást bukhat el Magyarország? Mennyi támogatást.pdf
Megjegyzések:
- A nemzeti hozzájárulás a GNI arányában történik.
- A kohéziós alapokból mindazon országok kapnak támogatást, melyek egy főre jutó nemzeti jövedelme nem éri el az uniós átlag 90 százalékát. (Ez „ellenszolgáltatásként” fogható fel annak fejében, hogy a belépő kevésbé fejlett országok megnyitották piacaikat a fejlett országok vállalatai előtt.)
- Az agrártámogatások függetlenek a fejlettségi szinttől.
(KK)
Orbán Balázs: Magyarország stratégiája 2030-ig
„Szeretnénk az évtized végére Közép-Európán belül jelentős súlyt, egyfajta régiós középhatalmi státuszt elérni. Ez azt jelentené, hogy jelentős mértékben képesek vagyunk saját régiónk fejlődését befolyásolni, biztonságát garantálni, a saját térségünkben lévő más szereplőkkel jól együttműködni, azokat szövetségbe szervezni, a változó világrendben boldogulni, egyensúlyozni, érdeket érvényesíteni és a régión kívüli szövetségi rendszereket létrehozni és működtetni.”
Miniszterelnökünk esze, Orbán Balázs nyilatkozata a Demokrata 2022. október 19-i számában. – De előtte még túl kell élni ezt az évet, megszerezni a hiányzó 3.000 md forintot – ha nem az EU-tól, akkor a pénzpiacokról, vagy Kínától… (KK)
A Mindennapjaink rovat témái: Egyre több az autista gyerek. Valójában nem a számuk növekszik, hanem a sajátos tünetegyüttest korábban nem mindig ismerték fel. Az autizmus nem gyógyítható, az ilyen gyerekekhez türelem és empátia szükséges – mint ahogy a felnőttek között is arra lenne szükség, valamennyi kapcsolatunkban. Másik kommentárom azt emeli ki, hogy hiába tudjuk évtizedek óta, hogy a gazdasági növekedés tönkreteszi a természetes környezetünket, helyette fejlődésre és minőségi változásra lenne szükség, a politikai élet és a gazdaság vezető figurái még mindig nincsenek ezzel tisztában, a növekedést hajszolják. Végül az új technológiák, a mesterséges intelligencia veszélyeire hívom fel a figyelmet.
Beliczay Erzsébet: Mindennapjaink, 15. szám.pdf