2023/4. szám, ápr. 16.

 

 


2023/4. szám, ápr. 16.


 

Fellner Ákos: Szövegbányászati változók előrejelzési lehetőségei gazdasági idősorokon és paneladatokon

(utánközlés, Statisztikai Szemle 2022 nov. 21.)

The Impact of Online Text Mining Variables on Economic Time Series and Panel Data Forecast

Tanulmányomban kísérletet teszek az online gazdasági szövegbányászat legfontosabb kérdéseinek összefoglaló bemutatására, különös tekintettel a gazdasági előrejelzésekre. Ismertetem a szófelhők és a szövegprofilok előállításának módjait, illetve az elmúlt évtized legfontosabb kutatási irányait. A tanulmány során egy egyszerű szófelhős vizsgálat (Google Trend) és egy endogén gazdasági mutató (GDP) kapcsolatával illusztrálva bemutatom az idősoros és a panelregressziós forecast lehetőségeit. Kulcsszavak: online szövegbányászat, forecast, idősoros vs panelregresszió.

The paper deals with the usage of online text mining in economic forecast modelling and in research of innovation milieu and tacit investment attitudes. Firstly the basics of online text mining algorithms and its statistical relevancies are presented, especially the uprising problem of statistical categorization of word clouds and/or textual profiles. The last part of the paper contains short research about GDP and text mining forecast models in four USA states between 2010 and 2015, focusing on the forecast accuracy of time series models and panel regressions. Keywords: online text mining, forecast, time series vs panel models

Fellner Ákos: Szövegbányászati változók előrejelzési lehetőségei

Ezt a tanulmányból vett táblázatot azért közöljük, hogy az evilági közgazdászok is kezdjenek hozzászokni: az elméletek kigondolásának ideje lejárt. A digitális világ lehetővé teszi, hogy a fejleményekből valós idejű törvényszerűségeket vonjunk le. Tehát nem kell elméleteket alkotni, majd adatokat gyűjtögetni és az idő múltával hosszas idősorokat képezni, és azáltal tesztelni az elméletet. A gazdaságpolitika, gazdasági intézkedések hatása azonnal kimutatható. Lásd erről: Instant economics / Jelenidejű közgazdaságtan: a tudományág fejlődésének új iránya. 2021. dec. 17, 6. szám. (KK)

 

 

Kiss Károly: Gorbacsov hagyatékénak hosszúra nyúlt árnyai

Gorbacsov nagy jót tett az emberiséggel, hogy a volt szovjet köztársaságokat és szocialista országokat kiszabadította a kommunista birodalom fogságából, de nagy káoszt hagyott maga után. Befejeződött a hidegháború, a volt szovjetköztársaságok (köztük az Orosz Föderáció) és a felszabadult volt szocialista országok az önálló, demokratikus fejlődés útjára léphettek. (Halász Géza-show; Ez illusztráció alapján a cím úgy is hangozhatna, hogy Gorbacsov hagyatékának hosszantartó hullám-verése)

De miközben kirántotta a birodalom tartóoszlopait, a katonai és az ideológiai pillért, semmilyen konkrét elképzelése nem volt arról, hogy a térséget hogyan szervezze újjá. A szóbanforgó országok nagyobb része a NATO-hoz csatlakozott, a maradék pedig nagyhatalmi vákuumba került. Gorbacsov egyik súlyos bűne az volt, hogy nem gondoskodott az Orosz Föderáción kívülre került 16-17 millió hazátlan orosz sorsáról. A védelmükben fellépő Oroszország most az egyes volt szovjet köztársaságokkal és szocialista országokkal megerősödött NATO-val szemben konfrontálódik. A másik pedig, hogy nem számolt azzal, hogy a nagyhatalmi vákuum az amerikai hadiipari komplexum manőverezési területévé fog válni; mely a konfliktusokat kihasználva háborút szít és provokál Oroszország meggyengítése végett.

Kiss Károly: Gorbacsov hagyatékának árnyai.pdf

Károly Kiss: The long shadow of Gorbachev's legacy.pdf

 

 

Beliczay Erzsébet – Kiss Károly:

Wir schaffen das? – súlyos bajok a német köz-oktatásban

„Nem kétséges, hogy Németországban az oktatás katasztrofális állapotban van” – állapítja meg a Spiegel. A Spiegelben megjelent cikkek nem mondják ki nyíltan, de a közölt részletekből egyértelműen levonható a következtetés, hogy a német közoktatás gondjai főként a migrációs hátterű tanulók nagy arányából származnak.

Beliczay Erzsébet – Kiss Károly: Súlyos bajok a német közoktatásban.pdf

 

 

Democracy Report 2022

A göteborgi székhelyű V-Dem Institute éves elemző jelentése

A közvélemény alakulása nem sok jóval kecsegtet, a göteborgi székhelyű V-Dem Institute most közzé tett, Democracy Report 2022 című, éves elemző jelentése az autokráciák elszomorító elfogadottságát mutatja ki. (Kard Aladár kommentárja)

V-Dem: Democracy Report 2022

Kard Aladár: "V-Dem Democracy Report 2022".pdf

 

 


 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A nagy költők versei nem csak az adott pillanatnak szólnak (Botos Katalin)

 

 

 

Roberto ASSAGIOLI: PSYCHOSYNTHESIS

Héjjas István könyvismertetése (Harper Collins, London, 1995)

Freudról mindnyájan tudjuk, hogy lelkünk, személyiségünk sajátosságait, működését sötét, állati ösztönökre vezette vissza, melyeket hol elfojtunk, hol a tudatalattiból feltörnek, és a civilizáció szeliditi meg azokat – „szublimálódnak”. E brutális, pszichoanalízisnek nevezett pszichológiával szemben jóval kevésbé ismert Assagioli pszichoszintézise. Roberto Assagioli (1888-1974) a Sigmund Freudot (1856-1939) követő pszichológusok generációjához tartozott. Azt állította, hogy a tudattalanból nem csak ősi ösztönök, hanem kreatív erők is betörhetnek a tudatba. Bemutatta, hogyan vesz részt a tudatalatti az alkotás folyamatában, mi az intuíció szerepe a kreativitásban.

Assagioli a pszichoterápiában is jól használható módszert dolgozott ki, mely az önazonosításon, az elhatárolódáson és akaratfejlesztésen alapul.

Héjjas István: "Assagioli pszichoszintézise".pdf

 

Uri Geller:

Open letter to Prime Minister Rishi Sunak and the government of Great Britain

"As a British citizen I am deeply concerned that your decision to supply depleted uranium munitions to Ukraine could have CATASTROPHIC CONSEQUENCES both for the people of the UK and Ukraine itself. I know you are rightly trying to help the Ukrainians BUT I have an ominous feeling that this could backfire BADLY. You are playing with fire. ...I used my powers to get Russia to sign the nuclear arms reduction treaty in 1987 but it is up to you to chart the course of history now for the good of all mankind. Take heed of Putin's warnings and halt the munitions before it is too late!" (Forrás: Urbán Iván)

Uri Geller: "Open letter to Sunak".pdf

(Megjegyzés: A britek harciasságára, de inkább felelőtlenségére és korlátoltságára utal, hogy a dicstelen politikai pályát befutó Liz Truss még külügyminisztersége idején kijelentette, hogy ő nem félne megnyomni a gombot, ha arra kerülne sor. – De mindez nem enyhíti Putyin felelősségét atomháborús fenyegetéseiért, és az amerikaiakét, akik kiprovokálták ezt a háborút, és a nyugat-európaiakét, akik szintén felelősök a konfliktus kialakulásában és elhúzódásában. – KK)

 

Botos Katalin: „A bankszabályozás… te ostoba!”

Botos Katalin a Silicon Valley Bank csődje kapcsán – Antonio Foglia elemzését felhasználva – rámutat az amerikai bankszabályozás hibájára: az értékpapírokat névértéken, és nem piaci értéken tartják nyilván…. Továbbá: az idők folyamán a pénzügyi összeomlásokat megszigorítások követték, majd idővel ezeken mindig lazítottak. A mostani bankcsődök is beleillenek e folyamatba. (Botos Katalin az Antall-kormány bankfelügyeleti minisztere volt, így értékelése hiteles eligazítást ad a jelenlegi helyzet megértéséhez.)

Botos Katalin: "A bankszabályozás... te ostoba".pdf

Lásd továbbá a Magyar Nemzet április 1-i számában megjelent cikket:

Botos Katalin: Talpon maradni a bankvilág viharaiban

 

 

Elégedetlenségeink eredete: a kaszt

Caste: The Origins of Our Discontents by Isabel Wilkerson (Random House, 2020)

(Podmaniczky László könyvismertetője Kiss Károly megjegyzéseivel)

E könyv – megítélésem szerint – az új divat, a faji és nemi identitásokat hangsúlyozó kor és a cancel culture terméke. A (nem mellesleg) feketebőrű szerző azt a tételt állítja föl, hogy a mai Amerika társadalmi feszültségeinek az az alapvető oka, hogy a demográfiai adatok fényében a fehér többség részaránya csökken és belátható időn (egy-két évtizeden) belül a feketék és a latínók lesznek többségben. Ez a fenyegetettség ösztökéli a fehér „kasztot” arra, hogy egyre több erőszakos cselekményt kövessen el a szinesbőrűekkel szemben. Ez a tétel – véleményem szerint – nem állja meg a helyét. Egyrészt a „magányos merénylő” az amerikai élet gyakori figurája. A politikai szociológia ezt azzal magyarázza, hogy Amerika – gyökereinek tulajdoníthatóan – erősen individualista társadalom. Amerikában nem alakult ki a nyugat-európaihoz hasonló társadalmi kohézió (pl. nincs kötelező társadalombiztosítás, nincs a német vagy osztrák rendszerhez hasonló „Mitbestimmung”, a szakszervezetek szerepe kisebb). Továbbá: a kétpártrendszer nem teszi lehetővé azt a sokszínű vélemény- és érdekképviseletet, ami Európában kialakult. Mindennek következtében egyes – többnyire mentális problémákkal küszködő emberek frusztráltsága így jut kifezésre: a védtelen tömegekre és gyerekekre támadnak, „bekattannak”.

Nem csak erős túlzásnak, megengedhetetlen általánosításnak tartom fehér kasztról beszélni abban az Amerikában, ahol a gazdag, milliomos fehérek és a társadalom legalján álló fehérek anyagi- és státuszkülönbsége nagyobb fokú, mint Nyugat-Európában. Végül pedig, a bűnözési lajstromokat a fekete és szinesbőrű férfiak vezetik: „A 30-as éveikben járó fekete férfiak egyharmada börtönben ül! A fekete amerikaiak nyolcszor akkora valószínűséggel lesznek gyilkosság áldozatai, mint a fehérek, és hétszer akkora valószínűséggel gyilkosok.” Lásd erről publicisztikámat: Fekete Amerika és Cigánymagyarország.pdf Az ő motivációjuk nyilvánvalóan nem az, hogy a fehérek belátható időn belül kisebbségbe szorulnak… és nem is a fehér erőszakra adott válasz. Újabban gyakorta hallani olyan véleményeket, hogy Amerika oly mértékben megosztott, amely már felidézi a polgárháború veszélyét. Ez a megosztottság azonban az újkeletű hóbortokkal, a gender-mániával, a woke-kal és a cancel-culture-ral kapcsolatos. (Kiss Károly)

Podmaniczky László: Elégedetlenségeink eredete: a kaszt.pdf

 

Kiss Károly: A véletlen megszelidítése

Az élet kialakulásán és az evolúción morfondírozva az embert elrettentik a csillagászati nagyságrendű valószínűt-lenségek és ily módon a véletlennek tulajdonított óriási szerep. De a véletlen megszelidíthető és a nagy valószínűt-lenségek lebonthatók, a történtek elképzelhetőkké válnak. Mindezt egy Petőfi versnek a véletlen általi megkomponálásán keresztül mutatom be. (E tíz évvel ezelőtti előadásom hozzászólás Héjjas István: Az élő Univerzum genetikai kódja c. írásához.)

Kiss Károly: A véletlen megszelidítése

 

Héjjas István: Az élő Univerzum genetikai kódja

Az univerzum genetikai kódja úgy van „megalkotva”, hogy az élet mindenütt kialakuljon, ahol ezt a körülmények lehetővé teszik, továbbá az univerzum úgy van „megalkotva”, hogy a galaxisokban létrejöjjenek olyan körülmények, amelyek lehetővé teszik az élet megjelenését. Ha pedig ez igaz, nem túlzás az „élő univerzum” megnevezés. – Írja Héjjas István, az elméleti fizika tudósa, aki széleskörű természettudományos ismeretekkel is rendelkezik. 6 oldalas esszéjében amellett érvel, hogy az Univerzum, az élet és a tudat kialakulása és működése olyan feltételekhez kötött, melyek nem lehetnek a véletlen művei. Erre utal esszéjének címe. E feltételeket úgy tekinti, mint egy élőlény DNS-ébe kódolt jellegzetességeit.

Jómagam e téren csupán laikus érdeklődő vagyok, ezért nézeteit közvetlenül nem vitathatom. Az Univerzum kialakulása meggyőződésem szerint nem tudományos kérdés, hanem a hit világába tartozik. De ami az élet és a tudat létrejöttét illeti, megemlítek néhány ismert természettudóst, akik más véleményen vannak. Az élet kialakulásáról Richard Dawkins azt vallja, hogy a kezdő lépéshez igen-igen nagyfokú véletlenre volt szükség, de miután az megtörtént, az evolúció gondoskodott a további fejlődésről. (Lásd pl. Az önző gén c. könyvét.) - Szathmáry Eörs és John Maynard Smith „A földi élet regénye” c. könyvükben számomra meggyőzően bizonyítják, hogyan alakulhatott ki „önmagától” az élet a Földön. Michio Kaku „Az elme jövője” c. könyve a tudatot mint „kontinuumot” fogja fel, számomra ugyancsak meggyőzően. Eszerint a tudat nem egy olyan szubsztancia, ami vagy megvan egy élőlényben, vagy nincs (de legfőképpen az emberben van és másban nincs), hanem aminek legkezdetlegesebb jegyei már a legegyszerűbb élő organizmusokban is megtalálhatók. A tudat „emergens jelenségként” történő felfogása is széleskörűen elterjedt a tudományos világban. Mindazonáltal Héjjas István esszéje érdekfeszítő, rendkívüli tájékozottságra valló olvasmány, mely elgondolkoztat minket az élet legnagyobb rejtélyéről, magáról az életről. (Kiss Károly)

Héjjas István: Az élő Univerzum.pdf

 

László Ervin: A tudat forradalma

(Csikvári F. András könyvismertetése)

A tudat forradalma nagyszerű beszélgetés korunk három nagy gondolkodója, László Ervin tudományfilozófus, Stanislav Grof, a transzperszonális pszichológia megalapítója és Peter Russell matematikus teoretikus között. A könyv ezt az 1996-ban egy hétvégén lezajlott beszélgetést tárja elénk. László Ervin tagja volt a Római Klubnak. Foglalkozott a biológiai és fizikai fejlődés kérdésével, az emberi és társadalmi fejlődés elméletével. A Római Klub számára készített egy tervezetet arról, mi legyen a kormányok, közösségek, üzletemberek feladata az 1970-es és 80-as években. Eme óriási munkában százharmincan vettek részt a világ számos országából. A három beszélgető partner arra a következtetésre jut, hogy minden problémánk gyökere tudati eredetű és ennek megfelelően a megoldást is a tudatunk módosításában kell keresni. (Csikvári F. András)

Csikvári F. András: László Ervin a tudat forradalmáról.pdf

Az ökológiai közgazdaságtan művelőinek körében ismertek Ernst Schumacher nézetei is, miszerint a fogyasztás-orientált nyugati civilizáció képtelen mérsékelni környezetpusztító hatásait, ahhoz buddhista gondolkodásra lenne szükség. E tudósok világnézetével szemben a marxista történelemfilozófia a termelőerők (munkaerő és technológia) és a termelési viszonyok (tulajdonviszonyok és vállalkozási formák) dialektikájával magyarázza az emberi történelmet. Az új technológiák, a mesterséges intelligencia megjelenésének korában ezek embert, társadalmat és történelmet formáló hatásai különösen erőteljesek, és kétségeket támasztanak a tudat primátusát hangsúlyozó történelem-felfogással szemben – bármennyire is kívánatos lenne az. De az is kétségtelen, hogy túlélésünket csak a tudat forradalma biztosíthatja. (Kiss Károly)

 

Alvajárásban haladunk egy kevésbé biztonságos jövő felé

Kompetens vélemények a mai világgazdaságról

(Kristalina Georgieva, David Beasly, David Malpass és az Economist 2023. febr. 18-i száma)

„A jelenlegi geopolitikai széttördelődés egy új hidegháború szellemét idézi fel, mely a világot gazdasági blokkokra szabdalja szét, és amelynek az ára dollárbilliókat fog kitenni az elvesztett termelékenység formájában. … Mindenkinek érdekében áll a nemzetközi együttműködés sürgős megerősítése.”

"… Egy guatemalai vagy hondurasi gyerek eltartása az amerikai határ mentén egy menekülttáborban heti 4000 [!] dollárba kerül, miközben a szülőföldjükön hetente és gyerekenként 1-2 dollárból megvalósíthatók olyan programok, melyek eredményeként nem fognak éhezni.”

Kiss Károly: Alvajárásban.pdf

 

A Mindennapjaink rovatban Beliczay Erzsébet arról ír, hogy a népbetegséggé vált elhízás ellen újabban nem egészséges életmódot és táplálkozást, hanem gyógyszereket javasolnak. A növényeink beporzását végző méhek és más rovarok tömeges pusztulását pedig nem a kevesebb vegyszerhasználattal próbálják megelőzni, hanem drónok által végzett beporzást javasolnak.

Beliczay Erzsébet: Az elhízás ellenszerei.pdf

Beliczay Erzsébet: Beporzók napja.pdf

 

 

http://utodaink-jovoje.hu/kepek/counting_stars.mp4



E számunk zenéje: Counting Stars. Philip Reindl gitárral kíséri zenetanárát: