6. szám. 2021. december 17.
Embey-Isztin Antal geológus „Mi lesz veled Földanya?”
c. írása a Lépcső c. folyóirat 2020 Húsvéti számában (5-8. old.) (Botos Katalin olvasmány-ajánlata)
A „klímaszkeptikusok” érvelése általában a légköri folyamatok elemzésén, azok összetevőinek súlyán alapul. Ez azonban – egy komplex, kaotikus rendszerről lévén szó – számomra nem meggyőző (mint ahogy a klímatudósok döntő része számára sem). Meggyőzőbbnek tűnik az érvelés, amikor a felmelegedés jelenségét földtörténeti skálán vizsgálják, és az okokat kizárásos alapon keresik. Az ebből adódó következtetés: ilyen rövid idő alatt végbemenő, ilyen jelentős változást még nem észleltek a földtörténet során; és ami most más, mint korábban volt, az az üvegházhatású gázok feldúsulása. Az okok tehát közvetettek, de meggyőzőbbek, mint az analitikus vizsgálat eredményei, mivel a kaotikus komplex rendszerekben a változások oka – per definitionem – nem mutatható ki meggyőzően. (KK)
Az emberi faj kipusztulása elkerülhetetlen?
Henry Gee: A (Very) Short History of Life on Earth
https://www.scientificamerican.com/article/humans-are-doomed-to-go-extinct/
Az emberi faj kipusztulása elkerülhetetlen?
Milyen lesz 2022?
A dán Saxo Bank közreadta a következő évre szóló szokásos, meghökkentő előrejelzéseit:
Alkotmányos válság Amerikában, még ennél is pusztítóbb infláció, megoldás az öregedés problémájára – Tényleg ilyen lesz 2022? (Portfolio, Beke Károly) (Botos Katalin olvasmány-ajánlata)
Milyen lesz 2022?
Koonin, a GWPF és a GCIG
Nonstop, digitális, jövőorientált folyóiratunk egyik legfontosabb témája a klímaváltozás. Tárgyilagosságra törekszünk, ezért időről-időre közreadjuk azokat a színvonalas forrásokat,
tanulmányokat is, amelyek a hivatalos klímatudománnyal és klímapolitikával ellentétesek. Ennek jegyében hívjuk fel a figyelmet Steven E. Koonin 2021. novemberi, az IPCC 6. jelentéséről szóló előadására a GWPF (Global Warming Policy Foundation) éves ülésén
https://www.youtube.com/watch?v=6Tz1MiX1p5I
írott előadás: Steve-Koonin-2021-GWPF-Lecture.pdf
az előadás magyarul: GWPF_2021_KOONIN_HUNGARIAN.pdf
Fontosabb kritikus megállapításai az IPCC 6. jelentéséről: koonin_kritikaja.pdf
(Az IPCC 6. jelentésének ismertetését lásd aug. 24-i bejegyzésünknél)
A Global Climate Intelligence Group korábbi, magyarra lefordított előadásai: klimapolitikai-eloadasok-londonbol-magyarul
Vagy mégsem? (maradt meg a remény?)
az Economist illusztrációja egy héttel a Glasgow-i klímacsúcs után; mi az esélye annak, hogy a század végére a globális hőmérséklet emelkedését sikerül az ipari forradalom előtti szinthez képest +1,5 C alatt tartani (lásd Koch Anna korábbi összegzését)
Éghajlatváltozás és egészség
A Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézetének hírlevele
Klímaváltozás és egészség 7. sz. Hírlevél
Data analysis és instant economics
Empirikus forradalom és valós idejű forradalom a közgazdaságtanbanA közgazdaságtanban az elmúlt évtizedekben már nem születtek új elméletek. A tudományág az empíriára koncentrált: a valóságban lejátszódó folyamatokat magyarázza. Úgy is mondhatnánk, hogy természetes kísérleteket folytatott: bizonyos változások miért igen, vagy miért nem az elvárt következményekkel jártak. Ezt az irányzatot ismerte el a Nobel-bizottság idei döntése: a díjazottak a data analysis műfajában alkottak figyelemreméltót.
Az idei közgazdasági Nobel-díjasok.pdf
Fellner Ákos esszéje
Ez irányzat folytatásának tekinthetjük, hogy kialakulóban 
van az instant economics. A valós idejű adatok elérhetősége forradalmasítja a közgazdaságtant. Az alapvető adatokra, statisztikákra, melyekkel a közgazdászok dolgoznak, nem kell egy évig, sőt hónapokig sem várni, azok nagy része „valós idejű”, vagy a big data-ból kibányászható. Eljött az instant economics korszaka.
A jelenidejű közgazdaságtan.pdf
Kiss Károly ísmertetése
Glasgow-i klímaegyezmény: megmaradt a remény
A cél, hogy 2100-ra a globális hőmérséklet emelkedése ne haladja meg a +1,5 C fokot. Az EU tagországai és a fejlett országok ennek érdekében 2050-re karbonsemlegességet vállaltak. A fejlődő országok viszont jelentős technikai és pénzügyi támogatásra szorulnának....
A glasgow-i klímaegyezmény.pdf
Koch Anna összegzése
(A karbonsemlegességről lásd előző, aug. 24-i bejegyzéseinket: Net Zero, az IPCC 6. jelentése, vagy pedig az Éghajlat és környezeti válság témánál)
David C. Kortent még abból az időből ismerjük, amikor 1995-ben megjelent a When Corporations Rule the World c. könyve (melyet magyarra is lefordítottak). Később a környezetügyet karolta fel és Living Economies Forum címmel honlapot indított. Ezúttal ajánlott rövid írásában pontokba szedve érvel amellett, hogy miért a kevesebb fogyasztás lenne a megoldás a környezeti- és klímaválságra. (Vida Gábor)
When Less is More
A mesterséges intelligenciáról - haladóknak John Brockman neves new-yorki kulturális menedzser, aki minden évben feltesz egy aktuális kérdést és megkérdezi arról a világ legnevesebb tudósait. 2016-ban a mesterséges intelligenciára vonatkozott a kérdés, és a válaszokat a 2019-ben kiadott Possible Minds – 25 Ways of Looking at AI kötet tartalmazza. (Megjelent a Valóság 2021. novemberi számában)
A mesterséges intelligenciáról - haladóknak.pdf
Kiss Károly elemző könyvismertetése.
John Brockman: Possible Minds
What if? Mi lenne, ha?
(Képzelgések a jövőről)
The Economist 2020
Ebben az összeállításban az Economist tavalyi, 2020-as jövőjóslatait adjuk közre. Mivel az időhorizont általában a több évtizedes jövő, az egy éves késés mit sem árt honlapunk jövőorientáltságának.
what_if_2020.pdf
Koch Anna ismertetése
(Az idei What if? az október 2-i bejegyzés alatt olvasható)
Élet egy 3 Celsius-fokkal melegebb világban
Jelenleg a világ 2,7 Celsius-fok körüli felmelegedés felé tart. Kibocsátáscsökkentési buzgalom ide vagy oda, egy 3 Celsius-fokkal melegebb világ még akkor is megvalósulhat, ha minden jól alakul. Mindez rendkívül pusztító hatással lenne az egész bolygóra.
(Lásd augusztus 24-i bejegyzésünket is az IPCC 6. jelentéséről)
Koch Anna írása
Plusz 3 fokos világ.pdf
(az Economist humora: a "safe place" az illiberális bal újbeszélje szerint olyan biztonságos helyet jelent, ahol nincs faji és nemi megkülönböztetés...)