2025. 8. szám, május 29.
2025/8. szám, május 29.
Botos Katalin:
Kényszerpályán – a rendszerváltozás előzményei
(A közelmúlt gazdaságtörténete - múltról a jövőért)
Sokan és sokat írtak már a magyar rendszerváltoztató folyamatokról, évekről, úgy vélem mégis kevesen értik, hogy pontosan miben rejlettek a
meghatározó jelentőségű gazdasági problémák. Széleskörű azóta is a csalódás: a rendszerváltás nem azt hozta, amit vártunk… De ma sem világos sokak
számára, hogy milyen kényszerpályán voltunk 1990-ben. Bár tudni vélik, mégsem igazán értik, milyen szerepe volt a külkereskedelemnek, a pénzügyeknek,
legfőképpen a külföldi eladósodásnak a rendszerváltozáshoz vezető folyamatokban. Népszerű könyvek, tényfeltárások ugyan megjelentek a közelmúltban a
könyvpiacon, de a gazdasági problémák nagyságrendjére mégsincs elegendő magyarázat.
A rendszerváltáskor az öröklött terhek valóban rendkívül nyomasztóak voltak. Az összeomló szocialista gazdálkodás belülről, a Szovjetunió megroppanása
és szétesése kívülről, további nehézségeket zúdított ránk. Azt tapasztaltuk, hogy Nyugaton nem értik (talán nem is akarták érteni) Kelet-Európa nehézségeit,
amelyeket valójában Jalta és az évtizedeken át gyakorolt szocialista gazdaságvezetés okozott. A volt szocialista országok mindegyike hasonló helyzetben volt,
de mi egyenesen megbénultunk az eladósodás miatt.
Botos Katalin: 
A rendszerváltás előzményei.pdf
Eltűnhetnek a legismertebb borok a boltok polcairól
Lendvai András, Index, 2025.05.25. (utánközlés)
A klímaváltozás már nemcsak a gleccserek olvadásában vagy a nyarak egyre elviselhetetlenebb forróságában érhető tetten, hanem a borospoharunkban is. Európa legendás borvidékein csendes forradalom zajlik: a szőlő gyorsabban érik, az ízek megváltoznak, a jól ismert karakterek pedig lassan eltűnnek. A kutatók egyértelműen kimutatták: a világ legismertebb borvidékei, különösen Franciaország, Spanyolország és Olaszország területein, már most is súlyos hőterhelés alatt állnak. Ez a változás nem a távoli jövő fenyegetése, már most érezhető a szőlőkben, az ízekben. A világ legismertebb borai nem pusztán italok: kultúrák, történelmek, tájak és évszázadok ízeit hordozzák magukban. (Verrasztó Zoltán)
Lendvai András: 
A klímaváltozás hatása a borokra
Szólásszabadság Európában
(jegyzet)
Ez az Economist 2025 május 17-i számának címlaptémája. A vezércikket olvasva az ember már várja, hogy mikor kezdik el
simpfelni Magyarországot – nem csalódunk, mindjárt a második bekezdésben ez olvasható: „Az Európai Unióban messze a legnagyobb mértékben Magyország
korlátozza a szólásszabadságot, ahol a kormány tönkretette, vagy megszüntette a legtöbb független sajtóterméket.” Kíváncsi lennék, ki az, aki Magyarországon
nem tudja nyilvánosan elmondani a véleményét; ne lennének megfelelő számban olyan médiumok, amelyek helyt adnak az ellenzéki véleményeknek? Ez a megállapítás
abszurd.
Különösen az, amikor a részletes cikkben azt olvassuk, hogy „1990-ben a németek több, mint 80 százaléka érezte úgy, hogy szabadon elmondhatja a véleményét
– most kevesebb, mint a fele véli így”. Vajon nálunk mekkora ez az arány – valószínűleg elhanyagolható mértékű. (Személyesen én azt kifogásolom, hogy az
állami tévécsatornák nem semlegesek, túlteng bennük a kormánypártiság.) (Kiss Károly)
A Simion-paradoxon: Román nacionalista bot az európai konzervatív küllők közt
(Susánszky Mátyás, PestiSrácok, 2025-05-22, utánközlés)
A szélsőséges temetőgyalázó George Simion felbukkanása a konzervatív táborban komoly diplomáciai és nemzetközi politikai problémákat okozott már eddig is,
és fog okozni a jövőben. Az AUR 2024-es felvétele az ECR-be (az európai konzervatívok szövetségébe) arculcsapás volt a Fidesz számára. A Fidesz azonban ügyesen
politizált, megalapította a Patrióták Európáért új frakciót, ami mindjárt a harmadik legnépesebb frakcióvá nötte ki magát. Az AUR azzal, hogy az ECR-be történő
felvételével lényegében a körön belülre került, egyik természetes gátja a két részre szakadt konzervatív frakció összefogásának. A másik a háború megítélése.
Elgondolkodtató/elkeserítő az AUR washingtoni sikere is.
Kemény időszak következik az új román kormányra, mivel az ország súlyos gazdasági problémákkal küzd. Mind a pártok, mind a román elnök hibái, az emberek
elégedetlensége csak még inkább az AUR népszerűségét növeli majd. Ezen a választáson lehet, hogy Nicusor Dan nyert, de George Simion meg nem vesztett.
(Verrasztó Zoltán)
Susánszky Mátyás: A Simion-paradoxon
Hősök napja (szösszenet)
Hivatalosságok megkoszorúzták a Hősök napján a két világháborús emléket városainkban. Egy 16000 fős városkában köznapi szereplő, városi polgár csak kettő volt jelen. Egy idős történelemtanárnő, és a város egy (dísz)polgára, akinek nagyapja az első, édesapja a második világháborúban veszett oda. Hogyan lehetne ez ünnepségeket vonzóvá tenni? (Botos Katalin)
Botos Katalin: Hősök napja.pdf
Verrasztó Zoltán:
Kínai technikai bravúr: a tórium-alapú sóolvadékos atomreaktor
Kína üzembe helyezte a világ első tórium alapú sóolvadékos atomreaktorát (TMSR-LF1) a Góbi-sivatagban. A kísérleti reaktor 2024 júniusában érte el teljes
teljesítményét, és 2024 októberében ismét történelmet írt azzal, hogy leállás nélkül újratöltötték benne az üzemanyagot – ez globális újdonság a nukleáris
technológiában.
Ez a reaktor tóriumot használ urán helyett, így biztonságosabb és gazdaságosabb. Olvadt sót használ üzemanyag-hordozóként és hűtőközegként is. Ez a
kialakítás lehetővé teszi a reaktor számára, hogy magasabb hőmérsékleten és alacsonyabb nyomáson működjön, ami drasztikusan csökkenti a leolvadások kockázatát,
és kevesebb hosszú élettartamú radioaktív hulladékot termel.
Verrasztó Zoltán: Tórium alapú atomreaktor.pdf
Tórium alapú kínai atomreaktor
Kiss Károly:
Hova vezet Trump gazdaságpolitikája?
Az április 26-i Economist vezércikke azzal a címmel jelent meg, hogy már csak 1.361 nap van hátra, mivel letelt Donald Trump elnökségének első száz napja.
A lap Amerika gazdaságának katasztrofális jövőjét vetíti előre. Elképzelhetőnek tartja, hogy a részvénypiac összeomlik, sőt, azt a kötvénypiac összeomlása
is követheti; ha a dollár leértékelődik, Amerika már nem lesz kívánatos hely a befektetők számára. Az állampapírok több, mint fele magánbefektetők tulajdonában
van, és jövőre 9 billió (ezer milliárd) dollár államadósságot kell refinaszírozni.
Úgy gondolom, hogy ezt a borús jövőt az Economist Trumppal szembeni éles szembenállása mondatja. Az amerikai a világ leghatalmasabb, legerősebb gazdasága,
nagy befolyású üzletemberekkel, üzleti körökkel, szektorokkal. Ezek meg fogják találni annak a módját, hogy megvásárolt képviselőiken keresztül a törvényhozásban
gátat vessenek a gazdaságpolitika kedvezőtlen irányainak. Trump kezdeti lendületét az táplálja, amiért megválasztották. Az amerikai szavazóknak elegük lett a
mindent behálózó LMBTQ-nyomulásból és az ellenőrizetlen migrációból. (A gazdaság kimondottan jó állapotban volt.) Ha viszont emelkedik majd az infláció,
esetleg nő a munkanélküliség, a választói hangulat is Trump ellen fog fordulni.
Kiss Károly: Amerika gazdasági perspektívái.pdf
Botos Katalin: Karórák
Csak néhány napja, hogy dübörögtek a tankok a Vörös Téren, a Győzelem Napján.
Szörnyű győzelem volt 1945-ben...
Botos Katalin: Karórák.pdf
Kiss Károly:
A CSODÁLATOS VIKINGEK
(Egy kis történelem)
Számomra a vikingek/normanok mindig is rejtélyt jelentettek, máig csodálatom tárgyai: hogy ez a kis skandináv nép milyen jelentős szerepet játszott Európa történelmének formálásában. Az egyik történet: Anglia meghódítása és kulturális arculatának megszabása. De Oroszországot is a vikingek alapították meg. Ennek a normanokkal / vikingekkel foglalkozó kis áttekintésnek az apropója: a Spiegel 2025. április 12-i számában megjelent cikk, mely a Schleswigben (a német-dán határ mentén) folyó ásatásokról szól. Miről árulkodnak a hatalmas kiterjedésű, ezer évvel ezelőtti viking kikötő, Haithabu feltárása során előkerült, rendkívül gazdag leletek és sírok? Kik voltak, hogyan éltek a vikingek / varégok / normanok?
Kiss Károly: A csodálatos vikingek.pdf
Dr. Héjjas István: Kétségek a klímaelmélet körül
A Fekete István Szabadegyetemen 2025. ápr. 17-én tartott előadás
Dr. Héjjas István: Kétségek a hivatalos klímaelmélet körül
A klímaváltozásról folyó vitákról lásd folyóiratunk Témák: „Éghajlat és környezeti válság” c. oldalait
Világgazdasági körkép – borús kilátások
(az Economist 2025 ápr. 26-i száma alapján – KK)
Ricardo óta tudjuk, hogy ha minden ország azt termeli, amihez a legjobbak az adottságai, amiben pedig mások jobbak, azt importálja, akkor mindenki jól jár: a külkereskedelem kölcsönösen előnyös. Ezeket az előnyöket veszélyeztetik most Donald Trump játszadozásai a vámtarifákkal; az egyes országok, a gazdasági szereplők elbizonytalanodtak. Az IMF 3,3 százalékról 2,8 százalékra módosította a világ GDP-jének várható idei növekedésére vonatkozó előrejelzését. Emögött az áll, hogy a nagy országok gazdasági növekedése mind kisebb lesz a korábban vártnál. Amerikáé 1,8, az euró-övezeté 0,8 százalék, Németországban nem lesz gazdasági növekedés. Kínában viszont az még mindig 4 százalékos.
Kiss Károly: Borús világgazdasági kilátások .pdf
Botos Katalin:
Európa kettős szorításban – Ukrajnáról közgazdász szemmel
Az előadás az egymással ütköző nagyhatalmi érdekszférák szempontjából elemzi az Ukrajna körül kialakult helyzetet. Milyen érdekei játszanak szerepet az USÁ-nak, Kínának, Európának és Oroszországnak e háborúban, ill. az azt követő rendezésben. (Az előadás érdemi része a 3. perctől kezdődik.)
Botos Katalin: Európa kettős szorításban - Ukrajnáról közgazdász szemmel
Kiss Károly: Az EU – Ukrajna képlet
Az átlagnál magasabb GDP/fővel rendelkező országok nettó befizetők, az átlag alattiak nettó kedvezményezettek. Ha Ukrajna EU-tag lesz, a fejlett országok
befizetésén ez nem változtat, az átlag alattiaktól viszont az agrártámogatások nagy része Ukrajnához fog kerülni. Az elöregedő fejlettek egyre nagyobb
munkaerő-hiányát az ukrán munkaerő-kínálat meg fogja oldani, nem kell majd a kockázatos bevándorlásra hagyatkozni. Az ukrán termőföld, az ásványkincsek
és a nagy piac további kedvező lehetőségeket nyújtanak számukra. Az átlagos fejlettségi szint alatti tagok számára viszont az ukrán belépés csak
hátrányokkal jár majd. Ami érthetetlen, miért csak a magyarok tiltakoznak ellene – a többiek ennyire gyávák lennének?
Magyarország számára a kárpátaljai magyarság miatt Ukrajna felvétele rendkívül kényes kérdés. Kormányunknak talán tapintatosabban kellene kezelni ezt az ügyet.
És Ukrajnát nem ellenségként kezelni.
Ukrajna felvétele viszont immár elkerülhetetlenül napirendre tűzné az EU intézményi (kétsebességű integráció) és döntéshozatali (a tagállami vétó kiiktatása) reformját.
Csikvári F. András: Kis moduláris atomerőművek
(utánközlés, Vélemény 2025. 05. 05.)
A jövő mindenképpen az SMR-eké, még akkor is ha távlatilag (elméletileg) napenergiából bőven elegendő mennyiség áll rendelkezésre.
A tiszta, megbízható és fenntartható energiaforrások iránti kereslet folyamatosan növekszik, és a kis moduláris reaktorok megoldást kínálnak a hálózati
stabilitási kihívásoknak is, miközben megfelelnek a dekarbonizáció és az energiaellátás biztonsága iránti igénynek.
Csikvári F. András: Kis moduláris atomerőművek
