2025. 2. szám február 6.

 

2025/2. szám, február 6.

EGY KIS ANTROPOLÓGIA: GYILKOLÁS ÉS KULTÚRA

(Vita az emberi természetről)

 

Kiss Károly: A sárkányfogvetemény – Vajon honnan ered az emberi gonoszság?

(Konrad Lorenz gondolatainak nyomában)

Konrad Lorenz „Salamon király gyűrűjét” olvasom. Humanizmus? Kultúra? – A fenét! Sárkányfogvetemények vagyunk! Bármilyen ádáz harc is alakul ki két hím állat között, a vége az, hogy a legyőzött vagy megfutamodik, vagy behódol: felkínálja magát a másiknak, hogy ölje meg. A győztes pedig – bármilyen szivesen is megtenné – gyilkos ösztönét legyőzi a még erősebb beleívódott evolúciós gátlás: fajtársadat márpedig megölni nem szabad!

Freud a kultúrát úgy definiálja, hogy az állati ösztöneink szublimálása, megszelidítése. Például: a nyers szexuális aktust az embernél hosszas udvarlás előzi meg… Kár, hogy az öreg Sigmund idejében még nem művelték az etológiát. Ha olvasta volna – de egyszerűen csak megfigyelte volna – hogy pl. az egyes madarak hímjei mit meg nem tesznek, hogy meghódítsák a tojó szívét, nem mondott volna ilyen badarságot. Ha tárgyilagosak akarunk lenni, akkor azt kell mondjuk, hogy az emberi kultúra valójában annak az állati gátlásnak a gátlástalan felszabadítása, hogy márpedig fajtársadat megölni nem szabad!
A továbbiakban szószerint idézem Lorenz leírását két kankutya, majd két hím farkas összecsapásáról.

Kiss Károly: A sárkányfogvetemény.pdf

 

Botos Katalin: Kain gyermekei vagyunk

Teológus ugyan nem vagyok, de magamnak én is feltettem ezt a kérdést már korábban, hiszen ez felvetődik minden gondolkodó emberben...

Az Isten képére és hasonlatosságára teremtett személy ártatlan ösztönlény. De miután evett a Tudás fájáról tudata lett, rendelkezett azzal a képességgel is, hogy a jót és a rosszat meg tudta különböztetni... Az Isten szabad akaratot adott, s ránk bízta, hogy megtartjuk-e parancsát: ne együnk a fa gyümölcséből… Ezzel nem azt akarta elérni, hogy buták maradjunk, hanem, hogy dönthessünk arról: betartjuk-e kérését, vagy nem. De sajnos, mivel tudatosan jónak lenni áldozatokkal is járhat, az ember, az immár tudatos lény, hajlamos a kevésbé nehéz utat választani. Így Kain – az egyszerűbb élet kedvéért – irigységből, megölte Ábelt. Mi Kain gyermekei vagyunk mindnyájan!...

Botos Katalin: Kain gyermekei.pdf

 

Kard Aladár: Még hogy Sapiens – micsoda eufémizmus!

Tökéletesen egyetértek Kiss Károllyal – ez a felismerés számomra is elszomorító. Fajunk, bár minden alap nélkül, igen eufémisztikus módon, Sapiensnek merészelte minősíteni önmagát, sajnálatos módon az evolúció eddig ismeretlen mélységébe süllyedt. Az idézett jelenségek egyaránt jelentkeznek az individualizmus korában bolygónk minden szegletében, ahol az anyagi és verbális technológiák tudományos alapossággal kidolgozott eszközeivel egyre mélyülő gyűlölettel uszítják egymásra az embereket a hatalom megszerzése és megtartása érdekében a kialakult helyzetet kihasználó törtetők. Ezt a globális katasztrófát némileg enyhíti a kisközösségekben még fellelhető humanoid nézetek ápolása, de félek, hogy napjaik már meg vannak számlálva és a Lorenz-féle felismerések is lassanként kihunynak az elvakult hatalmasok könyörtelen kereszttüzében. Bizakodom, hogy kis közösségünk még sokáig nyújthat némi vigaszt eltorzult antropocén korszakunkban az emberségre vágyó sapiensek számára.

 

Csikvári András: Az ember az egyetlen teremtmény, amely krumpliból körtepálinkát tud főzni

Első olvasásra nekem az jutott eszembe, hogy sok faj van a gerincesek, de még emlősök között is, amelyik megöli a fajtársát (oroszlán, bizonyos majmok). Tehát nem hiszem, hogy a tudat alapvető szerepet játszana. Az állatvilág egyébként rendkívül színes példákat produkál.

Nemrég feltettem egy kérdést, hogy mi különbözteti meg az embert minden mástól; a sziklától a növénytől, az állatoktól. Én négy dolgot gondoltam (sorrend érdektelen):
- az ember bármilyen hülyeséghez, fikcióhoz képes tömegesen csatlakozni
- az ember tud gondolkodni a jövőn
- az ember kulturális mintái alapján ugyanarra a környezeti kihívásra másképpen reagálhat; arra a hírre, hogy jön a jégeső: a vallásos körmenetet szervez, aki boszorkányságnak tartja, az boszorkány-üldözésbe kezd, a harmadik mondjuk egyszerűen csak biztosítást köt
- az ember tudatos eszköz fejlesztéseivel felgyorsítja az evolúciót, nincs kiszolgáltatva az evolúció véletlenszerű megoldásainak, pontosabban azok eljövetelének.
A barátaim rögtön szétszedték az egészet. A nyertes megjegyzés az volt, hogy az ember az egyetlen teremtmény, aki krumpliból körtepálinkát tud főzni. Félek, hogy a te vitaindítód is hasonló sorsra jut.

 

Kaslik Gyula:

Sárkányfog vetemény lennénk? Honnan ered az emberi gonoszság?

(Gondolatok Kiss Károly írásához)

Konrad Lorenz egyedi megfigyelései nem általánosíthatók. Szerintem nincs olyan evolúciós parancs, hogy „Márpedig fajtársadat megölni nem szabad!”. Sok ezzel ellentétes példát lehet felhozni az állatvilágból. Ebből következően az emberi lét legnagyobb problémája sem e parancs megszegéséből, azaz a tudatos és tömeges gyilkolásból ered. Az emberiség jelenlegi állapota, az a polikrízis, amiben élünk, a világunk minden problémájának, akár a bennünk élő gonosznak a megragadása is, ugyanoda vezethető vissza: a gondolkodásunk helytelen voltára
A fő baj az, hogy nincs megfelelő világképünk. A meglévő analitikus és materialista. A világ azonban nem ilyen elvek szerint működik. A lét ügye csak az EGÉSZ-ből kiindulva tárható fel. Az EGÉSZ-et kell kiindulási alapnak tekinteni, és ebbe kell beillesztenünk a RÉSZ-t. A világ szellemi és egységes egész. Fennmaradásunk érdekében mindennél fontosabb lenne, hogy megalkossunk egy működő világképet, amire kultúrát lehet alapozni és építeni, ami illeszkedik a valósághoz, és segít beleilleszteni az emberi létezést a mindenség egészébe.

Kaslik Gyula: A gonozsságról.pdf

 

Sas Tibor: Miért ölik egymást az emberek?

A kulturális evolúciónk eredménye a gondolkodás. Az pedig lehetővé teszi a tervezést és a prevenciót. A másik ember megölése a kulturális evolúciónk eredménye, mert arra akkor kerül sor, ha veszélyben érezzük élet-feltételeinket, erőforrásaink kisajátítását mások, más emberek által. Az állat esetében tehát a gyilkolás ösztönös jellegű, az embernél viszont a kulturális evolúció teszi lehetővé.

Sas Tibor: Miért ölik az emberek egymást?