2024/11. szám, október 28.
2024/11. szám, október 28.
Veszélyeztetett fajok (diagram)
Miközben a környezetvédő, vagy zöld minősítés kezd szitokszóvá válni, ne feledkezzünk meg arról, hogy tönkretesszük az élővilágot. Egy bármily parányi, jelentéktelennek tűnő élőlény kipusztítása is olyan változásokat indíthat el a bioszférában (ez a mi életterünk is), mely beláthatatlan következményekkel járhat! (KK)Szágópálmák, kétéltűek, zátonyt építő korallok, rákok, emlősök, hüllők, madarak veszélyeztetett aránya, százalékban; összességében az ismert fajok 28 százaléka veszélyeztetett! (Der Spiegel 2024 szept. 14, 94. old.)
Nobel programozóknak, fehérjehajtogatásért
David Baker, John Jumper és Demis Hassabis az idei kémiai Nobel-díjasok
(Kiss Károly)
Ezzel a témával már többször foglalkoztunk; amikor a MI felhasználásával szinte végtelenné tágítják az adott területen a biokémia lehetőségeit. Jumper és
Hassabis a Breakthrough-díj 2021-es kitüntetettjei voltak, és mint ahogy az az elmúlt években történni szokott, a Breakthorugh után jön a Nobel. (Karikó Katalin
és Drew Weissman 2022-ben kapott Breakthrough díjat.)
A dolog pikantériája, hogy a kitüntetettek IT és MI szakemberek, nem tanult vegyészek. (Ez történt a fizikai Nobel-díj esetében is.)
Egy új világ teremtése fehérjékből
Szabad a nemválasztás Németországban!
(karcolat – Der Spiegel 2024. szept. 14.)
A november 1-től életbe lépő törvény becslések szerint kb. 15 ezer embert fog érinteni a 84 millióból - 10 ezerből 1,8-at. (Ez túlzásnak tűnik, ugyanis a korábbi,
ilyen jellegű bár igaz, eléggé bürokratikus törvények adta lehetőségekkel csak néhány ezren éltek.) 14 éven felüliekre vonatkozik, de a kiskorúaknál szülői
beleegyezésre van szükség. Az eddigi férfi vagy nő helyett további három kategória választható: transznemű, interszexuális és nembináris. Az elbírálásra három
hónapot kell várni (meggondolási idő), és egy esetleges újabb változtatásra (visszaváltoztatásra) csak egy év után van lehetőség. A nem-mel együtt a keresztnevet
is meg kell változtatni. A törvény vitája során az ellenzők arra hivatkoztak, hogy a bűnözők nemük és nevük megváltoztatásával elkerülhetik az igazság-szolgáltatást,
továbbá a hátsó szándékkal magukat nőnek valló férfiak visszaélhetnek ezzel a lehetőséggel. A sport terén adódó visszaélésekről a cikk nem tesz említést. (KK)
Bardócz Zsuzsa: Élelmünk az életünk
Podmaniczky László hozzászólása a Magyarok XI. Világkongresszusán, 2024. VIII. 15-én a professzor asszony által tartott
előadáshoz
Vajon el tudná-e látni élelemmel a világ népességét a hagyományos, kisüzemi mezőgazdaság? És valóban mindenki egyetért azzal, hogy „az iparilag előállított,
nagyüzemi élelmiszerek nyilvánvalóan ártanak az egészségnek”? Ha ez így van, akkor 2021-ben a világ mezőgazdasági területeinek miért csak 1,6 százaléka állt
ökológiai művelés alatt, és az EU átlagában sem több, mint 10 % (nálunk kb. 6 % és 2027-re szeretnénk elérni a 10 %-ot).
Podmaniczky László: Bardócz Zsuzsa előadása: Csikvári F. András Acemogluról, az új közgazdasági Nobel-díjasok egyikéről
Mindenkinek kötelezően ajánlom Acemoglu és Robinson Miért buknak el nemzetek? c. könyvét, aki ilyen kérdésekkel akar foglalkozni.
Nekem igazi szemléletformáló volt, és ráadásul igazán szórakoztató is, történelmi példák sokaságával bizonyítja azt az alapállítását, hogy a befogadó intézményrendszer
fejlődést hoz, a kizáró intézményrendszer – egy szűk réteg kívételével – lecsúszást okoz. Ez magyarázza a különbséget mondjuk Észak és Dél-Korea között vagy a mexikói
amerikai határ által kettévágott kis város, Nogales két fele között. Nem a klíma, nem a bőrszín, nem a vallás… és nem semmi egyéb más.
Csikvári F. András: E számunk festménye
C51N05: Garden I
Dr. Héjjas István:
A bioenergetika és az univerzális mező
A bioenergetika körébe sorolt diagnosztikai és terápiás eljárásokat az emberiség évezredek óta alkalmazza, eredményességük számos területen összemérhető a modern
orvoslással. Bemutatjuk, hogy az ilyen terápiák működésének értelmezéséhez paradigmaváltásra van szükség, és felvázolunk egy ilyen elméleti modellt. Ehhez felhasználjuk
Bauer Ervin biológia elméletét, a kvantumfizika egyes eredményeit, a kvantum-mező elméletből leszűrhető következtetéseket, továbbá Dénes Tamás által az organikus
rendszerekre kidolgozott multistruktúra elméletet.
(A Szerkesztő figyelmeztetése: ez az olvasmány erősen önbizalom-romboló hatású. Csak az vágjon bele, akinek bőven van belőle.)
Héjjas István: Kiss Károly – Verrasztó Zoltán:
Aki most kimarad, az lemarad. A hazai akkugyártás kérdőjelei
A magyar gazdaság fontos ágazata az autógyártás. Mivel az EU 2035-től be fogja tiltani a hagyományos meghajtású autók gyártását, kiemelt jelentőségű az átállás
az elektromos autókra. Ezek legfontosabb eleme, „motorja” pedig a lítiumos akkumulátor. A gazdaságpolitika természetes törekvése, hogy az itt gyártott autókhoz az
akkumulátorok is itt készüljenek, már csak azért is, mert az akkumulátorgyártást a jövő technológiájának, stratégiai fontosságúnak tekintjük.
A kínai akkugyártók hazai beruházásaival szemben azonban a közvélemény – különösen akik lakóhelyét a beruházás érinti – gyanakvó, sőt, ellenséges. A technológia
valóban veszélyes. Felfokozott hangulat alakult ki, elsősorban az ellenzék és a környezetvédők tiltakozásának hatására. Vajon indokolt-e a félelem, az óvatosság, sőt,
az elutasítás? És e kritikus helyzetben jól működik-e a környezetvédelem hatósági intézményrendszere? Elemzésünk azt mutatja, hogy a környezetvédelmi hatóságok
kormányhivatalokba rendezése következtében problémák adódtak, de úgy tűnik, hogy ezt egy friss kormányrendelet meg fogja oldani.
Kiss Károly - Verrasztó Zoltán: Kaslik Gyula: Megjegyzések az öregedés biológiájához
(hozzászólás az előző, 10. számunkban tárgyalt témához)
Az élet és halál problémaköre a létezés alapkérdése. Aki a halálhoz vezető utat, azaz az öregedést nem természetes folyamatnak, hanem betegségnek tekinti, az az
én felfogásom szerint egy teljesen félreértelmezett valóságban él, és beleesett a tudás illúziójának csapdájába.
Kaslik Gyula: Major Gyöngyi: Publicitás és reflexió. Vita a demográfiáról
(Magyar Hírlap, 2024. szept. 24. – utánközlés)
A Magyar Hírlapban a demográfiai válságról és annak megoldási lehetőségeiről folyó eszmecsere megmutatta, hogy a publicitásnak a társadalmi párbeszédben még mindig – és
ugyanúgy, mint korábban – megvan a mással ki nem váltható problématudatosítási funkciója.
Major Gyöngyi: Keith Hayward: Infantilised: How Our Culture Killed Adulthood (Infantilizáltak: Hogyan ölte meg kultúránk a felnőttkort)
(könyvismertetés, egy Economist-recenzió fel-használásával - Kiss Károly)
A szerző – egy koppenhágai egyetem kriminológusa – azt állítja, hogy a mai fiatalok kevésbé érettek, mint a korábbi generációk voltak, és ezért a nyugati kultúra a felelős.
(Az „adult” szó mintájára megalkotta a „kidult”, „kidulting” – gyermekfelnőtt, gyermekként felnőtté váló – szavakat.) Egyetemi oktatóként lépten-nyomon azt tapasztalta, hogy a
18 éves fiatalok még nem érettek a felnőttkor küszöbén és félve tekintenek „a felnőtt autonómia idegen világára”.
Kiss Károly: 1944 a szégyen éve
Bartal Csaba úrnak,a Múlt-Kor főszerkesztőjének
Tisztelt Főszerkesztő Úr, legújabb – 2024 őszi – , a szégyenletes 1944-es évre emlékező számuk bevezetőjében Ön ezt írja: „Félmillió honfitársunkról mondtunk le részben tétlen
szemlélőként, részben aktív közreműködőként”. Ez – véleményem szerint – egy felelőtlen mondat.
Kiss Károly: Én Horthyt és a korszakot így értékelem: E számunk dala Dés László - Tóth Vera:
Bardócz Zsuzsa írása tanulságos egészen addig, amíg a tudós „bőrében” marad. Ez igaz a szermaradvány-koktélokról vagy a húspótlási alternatívákról (műhús, rovarhús,
sejttenyésztett hús) szóló, az élelmiszer-analitika szakterületén leírt mondataira. Amikor azonban kilép innen és megpróbálja a felvetett problémák okait is megtalálni,
nos, akkor már egy egészen más szerepet játszik, a konteó-hívők leegyszerűsítő megközelítését hívja segítségül. Bár, voltaképpen ez is tanulságos, sosem gondoltam volna,
hogy egyszer „első kézből” lesz lehetőségem ezzel találkozni.
Élelmünk az életünk.pdf
Bardócz 1-4
Acemogluról
Bemutatjuk, hogy az ilyen terápiák hatásmechanizmusának értelmezéséhez a négy alapvető kölcsönhatás egyesítésével megalkotható egyesített mezőelméletet indokolt
kiegészíteni egy ötödik komponenssel, amely létrehozza a világban törvényszerűen jelenlévő biológiai élet és tudatosság jelenségét.
A bioenergetika és az univerzális mező.pdf
Aki kimarad, az lemarad.pdf
A feltárt módszerek, amelyekkel növelhető mind az élettartam, mind az egészségben megélt évek száma, elgondolkodtatóak. Vajon a kényelmünk és biztonságunk köré
szőtt társadalmi mítosz egészségtelen életkörülményeket teremt számunkra? Vajon a fizikai munka, a nélkülözés, az éhezés, a fázás, a lemondás, az élvezetek megtagadása,
azaz a valamilyen szinten megvalósított aszketizmus az EGÉSZSÉG-es? A szervezetünk erre lett teremtve, számára ez a normális, ez a „komfortzóna”?
Megjegyzesek az öregedés biológiájához.pdf
Az élet több, mint egzakt funkcionalitás, racionalitás. Azonban sajnos ma már a demográfiai kérdéskör is csak ebben az utóbbi, egynemű értelmezésben merül fel.
Számoszlopokról, racionalitásról beszélünk, miközben a létezés kiüresedéséről kellene vitatkoznunk.
Publicitás és reflexió
Infantilisek-e a mai fiatalok?.pdf
Bartal Csaba részére.pdf
Horthy-portré. Megjegyzések Horthy emkékirataihoz
Botladozva