2026/8. szám
2026/8. szám, június 17.
Kiss Károly:
Apokaliptikus jövő: a tömeges munkanélküliség réme
Fél évvel ezelőtt az Economist mérvadó forrásokra (pl. az IMF-re) hivatkozva azt jósolta, hogy a fejlett nyugati
országokban a MI széleskörű alkalmazása 20-30 százalékos munkanélküliséget fog okozni, még ebben az évtizedben. A
témával a Spiegel 2025/41. száma is címlapsztoriként foglalkozott. Aztán – mintha elfeledkeztek volna róla. De az
Economist május 16-i számában újra visszatért a témára, szintén a címoldalon.
A gazdaságpolitikának csak igen korlátozott lehetőségei vannak a helyzet orvoslására. Az általános alapjövedelem
bevezetése megoldást adna arra, hogy mindenkinek legyen miből megélnie, de a háttérben egy súlyos, emberi mivoltunkkal
kapcsolatos probléma rejlik: vajon életszükségletünk-e a munka?
Kiss Károly: 
A tömeges munkanélküliség réme
Greenfo info 2026/24
...................Természet-helyreállítás Magyarországon: közös ügy, helyi feladat
Botos Katalin: Jeles nők dicsérete
(Kairosz kiadó 2026)
Minden nő számára lehetséges maradandót alkotni; hiszen az élet tovább vitelénél nagyobb csoda nincsen! De
azért az csodálatos, hogy egyes nők milyen hatalmas akaraterővel törtek pályájuk során a csúcsra. S az meg
különösen elismerendő, ha mindkét területen, a családban és a hivatásban is helyt álltak.
Ajánlom ezt a kicsiny kötetet mindkét nembeli embertársamnak. Férfiaknak, hogy emeljenek kalapot e nők előtt;
nőknek meg azért, hogy elhiggyék: minden lehetséges... Számukra is!
Botos Katalin:
Jeles nők dícsérete
Vajda Zoltán: Preventív medicína
Az USA statisztikai adatai szerint az amerikai rákbetegségek mintegy 40 %-a vagy a kövérséggel, vagy az ahhoz
vezető rossz táplálkozási kultúrával függ össze. A dohányzás abbahagyása mellett ez lenne az egyik legegyszerűbb
rákmegelőzési stratégia, azaz a kövérséghez vezető életstílus megváltoztatása.
Jobban ismert az elhízásnak a keringési betegségekkel (szívinfarktus, stroke, mélyvénás trombózis) való
asszociációja. Az is közhely, hogy a túlsúly idő előtt tönkreteszi a bokát, a térdet, a csípőt. A túlsúly
kialakulásában a globális élelmiszeripar bűnös felelősséget visel.
Vajda Zoltán:
Preventív medicina
Hát mégis Bős-Nagymaros kellene nekünk?
Utólag nem igazolódik az a mozgalom, mely a rendszerváltás egyik kikényszerítője volt?
Héjjas István a szárazság elleni megoldást a Dunán építendő vízlépcsőkben látja
(Toll és Igazság 2026.06.01.)
Héjjas István: Hét Balaton vize tűnt el a magyar talajokból
Tímár Gábor: Vízmegtartásos túlélés
ZÖLDhírek máj.31./ Fwd: Greenfo info 2026/22 (Balogh Judit Anikó)
Craig Venter (1946-2026)
A genetika az egyik terület, ahol az információtechnológia csodákra képes: a 3,2 milliárd nukleotidpárt tartalmazó emberi kromoszómával való manipulálást, variálást, és ezzel az öröjkletes tulajdonságok meg-változtatását. Creig Venter ennek volt a nagymestere. A Human Genom Projecttel párhuzamosan az emberi genom szekvenálásának gyorsított módszerét dolgozta ki (ő volt az, aki szabadalmaztatni akarta az emberi genomot). Megalkotta az első szintetikus baktériumot és útjára indította a Longevity-t, az élet meghosszabbításának programját. (KK)
Június 4, a nemzeti összetartozás napja
Jelenczki István: Üzenet a hazának
Elöregedett német orvostársadalom
Kiss Károly: Milyen szerepet játszik a technika az életünkben? Mit tartanak erről az
egyes filozófiai irányzatok?
Csikvári F. András:
Botos Katalin: Aktuális agrár-problémák
A jövő szempontjából az egyik legfontosabb téma a magyar mezőgazdaság. Magyarországot földrajzi adottságai
különösen érzékennyé teszik a klímaváltozára. A fokozódó szárazság és csapadékhiány miatt
újra kell gondolni a talajművelést és a vízgazdálkodást... A vízgazdálkodás folyamatosan
napirenden lévő téma (bár lényeges előrehaladás nem történik), az viszont kevéssé ismert, hogy a talajművelésben is
új eljárást kell meghonosítani.
Botos Katalin: Hogyan lett Magyarország az EU leg-kövérebb országa?
A világot tekintve az egészséges oldalon Japán áll az élen (4 százalék az elhízott felnőttek aránya), míg
az USÁ-ban 42 százalék – nálunk 30 százalék az arányuk. Japánban az elhízott emberre úgy tekintenek, mint aki nem tud
uralkodni magán. Amerikában a kövérek bárminemű leszólása a társadalmi diszkriminálás vádját veti fel.
Kiss Károly: Közvélemény, tájékozottság, demokrácia
„A dolgozó nép okos gyülekezete”… Ha valamilyen csoda folytán költőnk feltámadna, vagy összefutnék
vele a másvilágban, vajon ma is ez lenne a véleménye? – Látván a sok tiktokoló, instagramozó,
mobilnyomogató embert, főként a fiatalokat,,,?
Kiss Károly: Botos Katalin: Itt a kánikula!
(A szárazság kapcsán szembesülünk elhibázott agrárpolitikánk következményeivel)
Az agráriumból 30 év alatt csaknem fél millió munkavállaló távozott. Nyugdíjba mentek, munkanélküliek
lettek, vagy lassan a szolgáltatási szektor felszívta őket. De, aki otthon maradt, vidéken, az is abbahagyta
a vesződést a kiskerti termeléssel. Minden kapható volt a nagy multi élelmiszerláncokban, amelyek gombamód
szaporodtak... A krumpli 80 %-ban import! Nem tudjuk kielégíteni a hazai szükségleteket olyan termékekből,
amelyek hungarikumoknak számítanak!
Botos Katalin: Vörösödő világ
A térkép remekül szemlélteti az elmúlt negyedszázadban a világgazdaságban lezajló legfontosabb változást:
2000-ben még alig volt olyan ország, amelyiknek nem az USA volt a legfontosabb kereskedelmi partnere. Ma már
nagyítóval kell keresni, hogy melyiknek nem Kínával a legnagyobb a külkereskedelmi for-galma...(KK)
(Forrás: Hvg 2026 májua 21, 27. old.)
Vajda Zoltán:
Hozzászólás Duda Ernőnek a “Longevity” témájában az MTA-n tartott előadásához
Előző, 2026/7. számunkban közöltük Duda Ernőnek a Longevity témakörébe tartozó, az MTA-n elhangzott
előadását, mely lelkesen sorolta, hogy milyen nagyszerűek az orvostudomány és a genetika kilátásai az
öregkori betegségek kezelésében és az öregedés késleltetésében. Orvos-tanár szerzőnk lehűti a lelkesedést,
és felsorolja azokat a kétségeket, melyek az eredményeket illetik és akadályokat, melyek még e tudományág
előtt állnak. (KK)
Vajda Zoltán: Képzőművészeti melléklet:
Oxána Bódis -
"A múlt titkai és a jövő rejtélyei" sorozatából:
Égi küldöttek
Vészjósló híreket olvasunk a hazai orvosok elöregedéséről. Különösen a háziorvosi helyek
betöltését fenyegeti a hiány... És mit látunk? Németországban - ahová a mi fiatal orvosaink (és a többi
középeurópai is) tömegesen ki-vándorolnak, hasonló a helyzet. Az orvosk közel egynegyede 60 év fölötti.
Különösen a háziorvosok korosak: majdnem minden ötödik 65 fölötti...
(Der Spiegel 20 / 2026, S. 87)
EMBER ÉS TECHNIKA A DIGITÁLIS KORBAN -
VITA AZ EMBERI LÉNYEGRŐL
Eddigi történelmünk során a technika eszköz volt. De most több annál. A digitális technika – alkotótársunk,
beszélgetőpartnerünk, felvált minket, sőt, helyettesít a szellemi munkában, fizikailag is alkotórészünkké válik.
Megváltozik-e emberi lényegünk, mivoltunk a digitális korban? És egyáltalán, mi az? Miben rejlik? Más emberek
lettünk-e, leszünk-e? Anyagi és szellemi képességeink hihetetlenül megnőttek. De mi magunk megváltoztunk-e?
Megváltoztak-e alapvető erkölcsi értékeink?
Marx és Stiegler szerint a munkavégzés, a technika a fő antropológiai komponensünk; vagy mégsem? Mégis csak a
humánum, az együttérzés, az empátia, a segítőkészség az alapvető „antropológiai komponenseink”? És ezek honnan származnak?
– AZ EVOLÚCIÓBÓL! A TECHNOLÓGIA MÉGIS CSAK ESZKÖZ?
Kiss Károly:
Ember és technika a digitális korban
A harmadik lutheri kulturális forradalom
(megjegyzések Kiss Károly tételéhez)
Kétségtelen, hogy mindhárom jelenség – Luther fordítása, az internet, és a mai AI-eszközök – ugyanabba az irányba
mutat: a hozzáférés demokratizálása felé. Luther a szöveghez való hozzáférést tette tömegessé, az internet az információhoz
való hozzáférést, az AI pedig a kreatív eszközökhöz való hozzáférést. Mindhárom csökkenti a közvetítők hatalmát: papok,
szerkesztők, szakmai kapuőrök. És mindhárom új társadalmi rétegeket emel be a kulturális térbe.
Ebben az értelemben a metafora működik: valóban egy újabb „kapunyitás” zajlik. Csakhogy a kapunyitás még nem forradalom.
Ami most zajlik, az nem harmadik lutheri forradalom, hanem a kulturális termelés iparosodása. A kreatív eszközök olcsók
és gyorsak lettek. Ez nem kisebb dolog, csak más. A reformáció a gondolkodás módját alakította át. A mai technológiai
hullám a gyártás módját.
Csikvári F. András:
A harmadik lutheri kulturális forradalom
A amezőgazdaságban intenzív öntözésre és a talajművelés megváltoztatására van szükség
Ebben a videóban nem az az újdonság, hogy a lakosság elhízása mekkora terhet tesz az egészségügy büdzséjére,
hanem az. hogy a lakossági elhízás mögött milyen rossz kulturális preferenciák, és milyen óriási élelmiszeripari
lobbiérdekek állnak. Pozitív, hogy megemlíti a Fidesz kormány 2017-es rendeletét az iskolai menzákról,
a chipsadóról és hogy ez miért nem vált be. Nem kell baloldalinak lenni, hogy az ember belássa, a szabályozatlan
kapitalizmus milyen károkat tud okozni. (Vajda Zoltán)
YouTube Tízes Lista: Elhíztunk
Közvélemény, tájékozottság, demokrácia
Magyar Nemzet: Harmadik lutheri kulturális forradalom
Az EU mag-országainak soha nem volt szívügye a csatlakozók profitábilis agrártermelésének lehetővé tétele.
Nem akartak a maguk számára konkurenciát. A keleti piacok viszont, fizetésképtelenség miatt, csaknem megszűntek...
Annak is szerepe volt az agrárium visszaesésében, hogy a kárpótlással megvalósuló földprivatizáció apró területeket
hozott létre, a korábban kialakított nagygazdaságokból. Látszik, hogy milyen komplex feladat egy hatékony,
az agráriumnak és a vidék gazdaságának megfelelő gazdaságpolitika kidolgozása!
Itt a kánikula!
Mégsem olyan biztató az öregedés elleni génterápia?
Génterápia az öregedés ellen?
