2023/7. szám, júnus 19.

 

 

 


2023/7. szám, június 19.


Kiss Károly: A munkába lépő Z generáció elvárásai

(viták a négynapos munkahétről Németországban)

Még nem is olyan régen, ha egy fiatal munkára jelentkezett, jövendő munkáltatója ismertette vele, hogy milyen követelményeknek kell megfelelnie, és számbavette képzettségét, tudását, tapasztalatait. Külföldi üzletemberektől azt hallom, hogy változott a helyzet: most a munkát kereső fiatal sorolja el az elvárásait, és faggatja jövendő munkáltatóját, mit tud neki nyújtani. Korábban még az érdekelte, hogy milyen gyorsan építheti fel karrierjét, és mennyit fog keresni. Most már azon van a hangsúly, hogy munkája mennyire segíti hozzá az élet élvezetéhez. A „work-life-balance” lett a kulcsszó. Ez új fejleményt a Németországban lejátszódó eseményekkel mutatom be.

Kiss Károly: A Z generáció elvárásai.pdf

Kiss Károly (Magyar Nemzet) : a Z generáció különös elvárásai

 

 

Bencsik Gábor: A migránsok befogadásának németországi gazdasági háttere (utánközlés)

A nagy népességcsere

„Morálisan elfogadható-e, hogy a nyugat a saját munkaerőhiányát a fejletlenebb országok leg-mozgékonyabb, legképzettebb, leginkább vállalkozó kedvű, leginkább munkaképes fiataljainak az elcsábításával akarja orvosolni? Rendben van-e, hogy a Nyugat a nyersanyagok után most a munkaerőt fölözi le a fejlődő világból? Életképes-e az a világrend, amelyben az országok egy csoportja tartósan a többiek humán erőforrásának ki-zsákmányolására rendezkedik be, arra alapozza a jólétét?” „A bevándorlók vajon képesek lesznek-e arra a termelékenységre, amire az őshonos európaiak? Tudják-e majd reprodukálni a híres német precizitást? …Az 1950-es, 1960-as évek német gazdasági csodája, a Wirtschaftswunder mögött a német munkások kiemelkedő teljesítménye állt. Amögött viszont az évszázadok alatt kialakult munkakultúra. …Az ilyesmit egyének ugyan elsajátíthatják, népes, saját kultúrájukat magukkal hozó közösségek viszont csak nehezen és lassan.”

 

Nem csak a terrorizmusnak vannak áldozatai – a terrorizmus elleni harc is követel áldozatokat – mégpedig nem is keveset

PAX AMERICANA: 4,6 MILLIÓ HALOTT

Az amerikai ikertornyok elleni, 2001. szeptember 11-i támadásnak közel 3000 halálos áldozata volt. George W. Bush elrendelte a terrorizmus elleni háborút, melynek során megtámadták, ill. katonai műveleteket hajtottak végre Afganisztánban, Irakban, Pakisztánban, Szíriában, Libanonban, Szomáliában és Jemenben. A Rhode Island-i Brown University kutatói kiszámolták, hogy mennyi közvetlen és közvetett halálos áldozattal jártak e beavatkozások. Közvetett áldozatnak tekintik azokat, akik a háború miatt kialakult szegénységben, éhezésben, betegségekben, vagy menekülés során ill. lelki trauma miatt pusztultak el. Ezek száma 3,6-3,7 millió között van. Minimum 937 ezren haltak meg közvetlenül a harcok során, köztük 387 ezer civil. Amerikai oldalon 7000 katona a veszteség. Továbbá: a poszttramuás stressz következtében átlagosan minden órában öngyilkos lesz egy amerikai veterán. (Der Spiegel, Nr. 22 / 27.5.2123)

A nyolc éven át tartó vietnámi háború halálos áldozatainak számát 800 ezer és 3 millió közöttire becsülik, és 58 ezer amerikai katona halt meg. (Wikipedia)

 

A nagy digitális platformokat a horribilis bírságok sem tántorítják el a trösztellenes és adatvédelmi törvények megszegésétől (The Economist May 27th 2023)

A Szilícium-völgy óriásai a nyugati világban olyan monopolhelyzetet élveznek, hogy bármit megengedhetnek maguknak. Számtalanszor megsértik a trösztellenes szabályozást és az EU adatvédelmi törvényeit. (Pl. felhasználóik adatait gátlástalanul eladják, kiszolgáltatják.) A Bizottság, és különösen a mindenkori, az egységes piac működéséért felelős biztos óriási bírságokat ró ki rájuk. Ezek alkalmanként elérhetik a százmillió eurós nagyságrendet is – sőt, néhány esetben még a milliárd (ezer millió) eurót is felülmúlták – , de ez nekik meg sem kottyan. Amint a diagramból látjuk, a büntetések a hirdetésekből származó óriási profitjuknak csak néhány százalékát teszik ki. (KK)

 

Botos Katalin: Pénzügyi ismeretterjesztés

Az amerikai és svájci bankcsődök, a világgazdasági bizonytalanság és a nemzetközi pénzügyi rendszer átrendeződése korszakában fontos, hogy tisztában legyünk a bankvilág működési elveivel és alapfogalmaival: likviditás, szolvencia, prudencia. Írásom a pénzügyi ismeretterjesztés jegyében született.

Botos Katalin: Pénzügyi alapfogalmak.pdf

 

 

Héjjas István: Tudományos elméletek logikai megalapozottsága

Nincs olyan tudományterület, tantárgy, amelyben ne lennének különféle, egymásnak ütköző nézetek, vélemények. (Beleértve a természettudományokat is – és talán még az egzakt matematikát is.) Héjjas István briliáns, rövid tanulmánya rámutat, hogy ez ellentétek mögött másfajta logikák, másfajta gondolkodás áll. (Egy másik alapvető tényező – különösen a társadalomtudományok esetében – hogy eltérő értékeket vallunk.) Ahhoz, hogy az ellentétes felfogásokat könnyebben megértsük, ismernünk kell e felfogások mögötti gondolkodásmódot, logikát.

 

(Kurt Gödel, a "nemteljességi tétel" megfogalmazója)

Tisztában kell lennünk a racionális és irracionális gondolkodással, a két- és többálapotú logikával, Gödel rendszerkonzisztenciájával, az ok és okozat kapcsolatával, a tapasztalás és fantázia viszonyával, a teleológiával és kauzalitással, a kaotikus rendszerekkel, álom és valóság, álom és intuíció szerepével. Ha rajtam múlna, a felsőoktatás minden területén kötelezővé tennék egy ilyen témájú szemináriumot; ez nagy segítséget nyújtana a hallgatóknak, hogy megértsék, hogyan lehetséges ugyanazon témákról, jelenségekről, összefüggésekről olyan sokféle módon gondolkodni. (KK)

Héjjas István: Tudomány és logika.pdf

 

Kiss Károly: Közeleg a kvantum-kompjúterek korszaka

Szakértők szerint a kvantum-kompjúterek 2030-ra lesznek üzemképesek, ami azt jelenti, hogy akkortól kezdve e gépek képesek lesznek minden kódolást megfejteni. A kíbertér bűnözői és adattolvajai erre szisztematikusan készülnek: gyűjtik és lopják az adatokat, hogy majd annak idején a kvantumkompjúterekkel megfejtsék. (Ezt nevezik SNDL-nek: store now, decript later – gyűjtsd be most és fejtsd meg később.) A hivatalos oldal erre pedig kvantum-rezisztens kriptográfiai módszerek kidolgozásával készül: PQC, post quantum criptography.

A feladat hihetetlenül nagy. 2030-ra több, mint 20 milliárd eszköz védelmét kell megoldani: minden mobiltelefonét, laptopét, ipad-ét, szerverét, weboldalét, mobil-applikációét. Plusz mindazokat a rendszereket is fel kell majd frissíteni, melyeket autókba, hajókba, repülőgépekbe és az operációs infrastruktúrába építettek be. De e veszélyek mellett az új technológia által nyújtott lehetőségek is óriásira nőnek.

Kiss Károly: Kvantum kompjúterek.pdf

Károly Kiss: Quantum computers are near.pdf

 

Csikvári F. András: A kvantum kompjúterek alkalmazásának korlátai

Csikvári F. András: : A quantum computerek korlátai.pdf

 

Fellner Ákos: A migráció makrogazdasági hatása az EU-régiós övezetben végzett NARCH regressziós vizsgálattal

A migráció hatását a GDP-kibocsátására NARCH regressziós modellel vizsgáltuk. Ennek alapján kijelenthető, hogy nem jár azzal a GDP-növekedéssel, amit támogatói elvártak tőle. A migráció ugyan nem okoz számottevő GDP-visszaesést sem, de támogatása mindenképpen óvatos optimizmusra int. Azok a negatív vélemények sem igazolhatók, melyek a migrációs gazdasági hatást katasztrofálisnak értékelik az EU országaiban.

Fellner Ákos: A migráció makrogazdasági hatása.pdf

Már 2015-ben, a Németországba irányuló migráció csúcspontján készültek számítások a migráció „hasznáról”, gazdasági következményeiről, arról, hogy mikorra fog a menekültek befogadása ’beérni’, hasznot hozni a német gazdaságnak. A Német Gazdaságkutató Intézet (DIW) optimista prognózisa szerint ez már 2020 után bekövetkezik. Mások úgy vélték, hogy a DIW feltételezései mind a migránsok majdani foglalkoztatási rátáit, mind az elért képzettségi szintjüket tekintve irreálisan magasak, és ráadásul nem számolnak az oktatási költségekkel.

Kiss Károly: Német számítások a bevándorlók hasznáról

 

 

Nemes László: A kihalás melankóliája

Imágó 2023 12(1) – utánközlés

„Az antropocén földtörténeti korszak emberének, vagy még inkább a szintetikus biológia korszakáénak – amelyben már nem csak arról van szó, hogy az ember hatást gyakorol a természetre, hanem technológiai eszközeivel tudatosan is alakítja az ökológiai folyamatokat – a halál és kihalás kérdése már-már csak elkerülhető technikai akadályként jelenik meg. A medikalizáció és a biotechnológia eltereli a figyelmünket a végességről; élet és halál nagy kérdéseit, az emberi és természeti állapotot növekvő kontroll alá igyekszünk venni. A természethez és önmagunkhoz való új metafizikai viszony kialakításához nyújt lehetőséget a filozófiai értelemben vett melankólia, olyan hangulat, beállítódás, amely alkalmassá teheti a modern embert arra, hogy a végső kérdéseken elmélkedjen. Egyre kevesebb olyan kulturális tér maradt, ahol szabadon megjelenhet az elmúlt és elmúló dolgok felett érzett bánat, merengés. A problémákra megoldásokat keresünk, ami gyakran azzal jár, hogy nem vagyunk képesek átérezni, tudatosítani, megérteni az adott helyzetet. A természet filozófiája, a környezeti etika forrása egzisztenciális tapasztalat, a természet nem rajtunk kívül létezik, nem genetikai információ, hanem velünk együtt alakuló szerves egész, ezért a természet pusztulása a mi saját veszteségünk is.” (Urbán Iván olvasmányajánata)

Nemes László: Nemes - kihalás.pdf

 

 

Podmaniczky László: 20 éve ismerjük a humán genomot

A kvantumfizika egyik megalapozója, Erwin Schrödinger agyában született meg a gondolat, hogy az élő szervezetek egy program, egy genetikai kód szerint fejlődnek ki, melyet egy molekula tárol. E hatalmas, a sejtmagba bezsúfolódó molekula, a DNS kettős spirálját (mely kiteregetve másfél-két méter hosszú) Watson és Crick fedezte fel 1953-ban. A 15 évesre tervezett és az amerikai szövetségi költségvetésből finanszírozott Humán Genom Program 1990-ben kezdődött el, azzal a céllal, hogy meghatározza az emberi DNS teljes nukleotid-sorrendjét. E hatalmas vállalkozás 2003-ra hozta meg gyümölcseit, előttünk áll a program, mely megfejti egyes tulajdonságaink, működésünk, életünk molekuláris titkait. (A baj csak az, hogy a genetikai kódok csupán a DNS 2%-át teszik ki – vajon mire szolgál a maradék 98% ? - az evolúció nem hoz létre felesleges dolgokat...) A felfedezés lehetővé teszi a genomunkba való beavatkozást, mely számtalan, gyógyászati előnnyel járhat, de beláthatatlan veszélyeket is hordoz magában.

Podmaniczky László: 20 éve ismerjük a humán genomot.pdf

A génszerkesztés lehetőségeiről és veszélyeiről lásd: Kiss Károly: Génszerkesztés

 

E számunk zenéjének a HAIR utolsó, megrázó képsorát és annak kísérő dalát választottuk: amikor Berger katona-barátját, Bukowskit helyettesítve bemasírozik az őket a vietnámi frontra szállító gép belsejébe, majd pedig hippy barátai az elesett katonák temetőjének végtelen sorokban sorakozó síremlékei között gyászolják. A Bergert alakító Treat Williams 2023. június 12-én halt meg, 71 éves korában.

Hair: Let the Sunshine in

br />