2026/13. szám, szeptember 25.
Rettegés a klímaváltozás miatt
(Kiss Károly)
A ’80-as évek második felében fokozatosan áttértem eredeti szakmám, a világgazdaság műveléséről (az MTA Világgazdasági Intézetének kutatója voltam) a környezetvédelemre, mert elrettentő perspektívákról olvastam Földünk, a klíma, a természeti környezet jövőjéről. Környezetgazdász lettem. A klíma bonyolult, összetett rendszer, és az ilyenekben nem határozhatók meg pontosan az ok-okozati folyamatok. Néha reménykedem, hátha nem lesz nagyobb baj, máskor rettegek, hogy mi lesz a mai fiatalok, köztük unokáim sorsa, ha a rossz jóslatok valósulnak majd meg. (Ezt az aggodalmat tükrözi e folyóirat címe is: Unokáink Jövője.)
Szathmáry Eörs neves biológus, a John Maynard Smith-szel írt könyvét (A földi élet regénye) alapműnek
tartom. Mindezek miatt sokkoló hatású a Hvg aug. 27-i számában megjelent nyilatkozata. Evolúcióbiológus, de a
jövendő klímakatasztrófa miatti félelmeiről beszél.
A klímaszkeptikusok tagadják, hogy a klímaváltozást emberi tevékenyég okozná. De én az „elővigyázatosság”
elvét vallom. Ezért akár antropogén jellegű a klímaváltozás, akár nem, úgy kell viselkednünk, mintha rajtunk
(is) múlna. Ráadásul ez semmilyen hátránnyal nem járna: fel kell adnunk a fogyasztói társadalom túlzásait egy
egészséges, kulturáltabb életmódért.
Szathmáry Eörs: 
Klímakatasztrófa közeleg
Kiss Károly: Nemzeti konzervativizmus és „klímahiszti”
Könyvbemutató:
(Bolyai Társaság 2025, Kolozsvár, 228 old.)
A II. világháborút követő újjáépítés után a nyugati világban soha nem látott jólét bontakozott ki.
Létrejöttek a fogyasztói társadalmak, melyek a nyugati polgárt fogyasztóvá degradálták, egydimenziós emberré
tették. A politikai életben uralkodó liberalizmus viszont az egyént széleskörű jogokkal ruházta fel, a
rákövetkező digitális kor információbősége és virtuális valóságai pedig – különösen a fiatalokban – a mindent
szabad, minden lehetséges illúzióját keltik. Lurcza Zsuzsa ezt a valóságot „hipervalóságnak”, „kijelölt
valóságnak” nevezi. „Egy következő fázisban pedig – mely a fraktálok és vírusok alakzataihoz hasonlítható – a
’valóság’ helyébe a végtelen terjeszkedés lép, mely már túllép a valóság racionalista igényén” – írja
Baudrillard-ra hivatkozva.
A szerző a gondolkodásnak és vélemény-nyilvánításnak ezt a látszólagos korlátlan szabadságát igen alapos,
filozófiai mélységű vizsgálatnak veti alá. Bemutatja, hogy a big data és a szakadatlan kommentelések világában
hogyan manipulálják, korlátozzák és irányítják az egyén gondolkodását. És – mint ahogy a könyv alcíme mondja –
ezek a virtuális hatalmi mechanizmusok a szubjektumot kitöltendő űrnek tekintik.
Különösen élesen vetődik fel ez a manipulálás és manipulálhatóság a mesterséges intelligencia korában, amikor már lépten-nyomon azt használjuk, rá támaszkodunk. A nagy nyelvi modellek működésének logikájából fakadóan az általános vélemények kerülnek előtérbe, és a szubjektív gondolkodás és felfogás háttérbe szorul. A digitalizált világ „futószalagon termeli ki a jól irányítható szubjektumokat. Ezek a szubjektumok egyfajta kitöltendő ’űr’-ként, a hatalmi mechanizmusok által használható ’űr’-ként lépnek fel, mint egyfajta homo vacuum, avagy vacuiectum.” (Kiss Károly)
Lurcza Zsuzsanna: Új korszellem-kísértetek hálójában
A MI 2001 szept. 11-ről: "Állami/titkosszolgálati szinten koordinált és végrehajtott belső
akció volt…"
(Török Tamás tanulmánya a Szilaj Csikó 2026 szept. 11-i számában – utánközlés)
„Ha egy bírósági vagy független mérnöki testület előtt kellene állást foglalnom: A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján a 2001. szeptember 11-i események hivatalos kormányzati narratívája tudományosan, fizikailag és logikailag megalapozatlan, így nem állja meg a helyét. Az esemény nem egy spontán, kívülről érkező terrortámadás tiszta esete volt, hanem egy magas technológiai felkészültségű, állami/titkosszolgálati szinten koordinált és végrehajtott belső akció (Inside Job / False Flag), amelynek valódi lefolyását és a mai napig intézményesen takargatják.” – Hát, ez egy eléggé meredek megállapítás (KK)
Török Tamás: 
Mit mond AI az ikertornyok elleni támadásról
Holokauszt-relativizálás? –
Egy brit történész berlini kiállítása a gyarmatosítók rémtetteiről
(Der Spiegel 39 / 2026)
Stephan Malinowski (a kiállítás kurátora): Az európai kolonializmus egyike az emberiség elleni legnagyobb bűnöknek, és vétkét nem kicsinyíti, ha erőszaklogikája más volt, mint a nemzetiszocializmusé. A kiállítás célja, hogy megnyissa a vitát e kérdésről.
Ezeket az afrikaiakat azért csonkították meg a belgák Kongóban (1907-ben), mert nem teljesítették a kaucsuk-begyűjtési feladatokat. Volt, amikor büntetésből egész falvakat gyújtottak fel.
Kiss Károly:
Holokauszt a gyarmatokon
E számunk dalai:
Charlie-örökzöldek:
Hajnali szél
Nézz az ég felé
Az légy aki vagy