Ember-mivoltunk; értékek

az új technológiák dehumanizáló hatása
- filozófiai megítélésük
- mi lesz a Homo sapiens-szel?
- a hagyományos értékek deformálódása

 

Botos Katalin: A népszámlálás elé

Az Európai Unió az alapelveinek meghatározásakor nem vállalta fel a keresztény gyökereket. Európa csak a felvilágosodást és az antik kultúrát tekinti szellemi forrásának. Pedig Európa országait a közös keresztény múlt köti össze. A vallásos hit túlmegy a személy határain: az azonos valláshoz tartozó egyének hasonlóan viszonyulnak gazdasági, társadalmi kérdésekhez, a nőkhöz és az állammal szembeni kötelezettségekhez. Befolyásolja, hogy hívei mennyire befogadóak, kooperatívak, vagy mennyire vállalkozó szelleműek. A hit nem ellentéte a tudománynak, a legnagyobb természettudósok gyakorta hívők is voltak. Ezért fontos, hogy a népszámláláskor vállaljuk fel keresztény hitünket.

Botos Katalin: A népszámlálás elé.pdf

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Évtizedekkel ezelőtt egy barátom, aki az akkori Kulturális Kapcsolatok Intézetében dolgozott, hivatalos volt pekingi nagykövetségünk kulturális rendezvényére. Az állófogadáson a követség egy diplomatájával beszél-getett, amikor odajött hozzájuk egy kis kínai, meghajolt, és rákezdte: tyim-tyam-tyao.... Majd amikor befejezte, újból meghajolt, sarkonfordult és elment. – Hát ez meg mi volt? – kérdezte barátom a követségi diplomatát, aki beszélt kínaiul. – A Szeptember végén-t szavalta el…

(KK, 2022 szeptember végén)

 

 

 

Ordo Iuris: Egy mozdulattal bevezetnék a gendert és a cenzúrát

Az Ordo Iuris (Intézet a Jogi Kultúráért) lengyel katolikus konzervatív szervezet arra figyelmeztet, hogy az Európai Bizottság olyan irányelv-tervezetet fogadott el, amely a gender-ideológia elfogadására kötelez, és annak bármilyen kritizálását jogilag szankcionálhatóvá teszi. A szervezet szerint ez súlyos csapás lenne a szólásszabadságra és egyértelmű előképe Orwell híres könyvében, az „1984-ben” leírt disztópiáknak, amelyek hamarosan jogszabállyá válhatnak.

Egy mozdulattal bevezetnék a gendert és a cenzúrát.pdf

 

Botos Katalin: Nem a bíróságot kell elsöpörni (Magyar Nemzet 2022. aug. 22.)

Az emberek többségénél annyira eluralkodott az új isten, a Mammon, a tulajdon, hogy úgy tekintik, a testük is a tulajdonuk. A saját tulajdonuk, amihez másnak semmi köze nincs. Ez a tulajdon abszolutizálása. A társadalmi viszonyok eldologiasítása. Nos, ez húzódik meg az abortuszellenes törvények miatti tüntetések mögött.

 

Botos Katalin:

Miért nem megy tanárnak a mai fiatal?

(az oktatási és egészségügyi fizetések történelmi elmaradásának okai)

A modern gazdaságban a humán szféra jelentősége kulcsfontosságú. Ennek ellenére nálunk csak az elmúlt évben történt meg az egészségügyi bérek korrigálása, a pedagógusfizetések pedig még mindig elfogad-hatatlanul alacsonyak.

Az okok a szó szoros értelmében történelmiek. Visszavezethetők az 1946-os stabilizálásra és a forint bevezetésére, amikor az ár- és bérarányokat a kommunisták ideológiai preferenciái alapján alakították ki. A hetvenes-nyolcvanas években és a rendszerváltás után a korrekció a magas államadósság miatt nem történhetett meg. Uniós tagságunk során a költségvetési deficit alacsonyan tartásának szükségessége volt a korlát, és az a feltétel, hogy a fejlesztési pénzeket nem lehet bérekre költeni. Abban, hogy a kiigazítás máig nem történt meg, a mai kormány is vétkes. Legutóbb a választási kampány során kiszórt pénzek nyújtottak volna fedezetet a pedagógusbérek emelésére.

Botos Katalin: Oktatás - egészségügy - bérek.pdf
 


 

Lovelock legutolsó könyve 2019-ben jelent meg: Novacene címmel (társszerző Bryan Appleyard). Alcíme: The coming Age of Hyperintelligence. Kurzweilhez és Bostromhoz hasonlóan Lovelock is hisz az Univerzum evolúciójában. De míg az említettek – Neumann nyomán – a szingularitást (ember és gép összeolvadását) vallják, Lovelock úgy gondolja, hogy a mesterséges intelligen­ciából kifejlődő, öntudattal rendelkező kiborgok és a Homo sapiens külön lényként fognak élni. Elképzelése szerint a kiborgok és a Homo sapiens együttműködése fogja meg­menteni Gaiát, a földi ökoszisztémákat, a földi élet lehető­ségét.
 

 

Botos Katalin: Hogyan hat a posztmodern a fiatalok párválasztására
parkapcsolat_es_posztmodern.pdf

Botos Katalin: Fizikusok. Természettudomány és vallás. Az atombomba megteremtésén dolgozó német tudósok, Heisenberg és társainak tevékenysége és vallásos hite
botos_k_fizikusok.pdf

 

Mire gondol a katona, amikor menetel, vagy harcol? Milyen eszmék, ideálok lebegnek előtte? Mire büszke, mitől fél? … a szemben állók ugyanarra vágynak: hazamenni a szeretett lányhoz, a családjukhoz. És ugyanarra büszkék, hogy fagyban – hőségben, minden körülmények között helytállnak. … A katonadalok többsége a béke utáni vágyat sugallja. … Sokan készek hazájukért az életüket áldozni. De sokan csak az értelmetlen pusztulásuk miatti szomorúságot éneklik meg. Botos Katalin tanulmánya katonadalok feldolgozása ered­ményeképpen született meg. A harcokban megmutatkozó emberi érzelmek ember-mivoltunk fontos oldalát világítják meg..
patosz_es_hosiesseg.pdf

Botos Katalin azon kesereg, hogy a mai tömegfogyasztásra szánt művészetekben elkorcsosodnak az érzelmek. A régi klasszikus zenét állítja ezzel szembe, de szép és nemes érzelmeket megszólító és kiváltó példákat is talál a mai pop-kultúrában és abban bízik, hogy ezek kerekednek majd felül.
botos_erzelmek_iskolaja.pdf

 

Az új német "család-modell"

Az új német kormány koalíciós megállapodásának visszatetsző fejezete a család intézményének újradefiniálása. Eszerint a család két vagy több ember „felelősség-közössége” lesz. Az embernek az a benyomása, mintha a ’68-as hippi-kommunák újraélesztése folyna. És ebben ráadásul a zöldek járnak az élen – más visszataszító elkép-zelésekkel együtt.

(A képen a német ’68-asok 1. számú Kommunája látható.)

Kiss Károly írása: Az új német "családmodell"

 

 

X, Y, Z, α – Generációk

A generációkat a történelmi eseményekhez, korokhoz kapcsolódva szoktuk megkülönböztetni. Az információtechnológia „berobbanása” óta azonban az a csoportképző ismérv, hogy a fiatalok milyen információtechnológiai eszközök megjelenése idején születtek, és hogyan viszonyulnak hozzájuk. Steigervald Krisztián „Generációk harca – Hogyan értsük meg egymást?” c., 2020-ban megjelent könyvének kritikai ismertetése. (KK)
Az információtechnológia generációi.pdf