Ember-mivoltunk; értékek

az új technológiák dehumanizáló hatása
- filozófiai megítélésük
- mi lesz a Homo sapiens-szel?
- a hagyományos értékek deformálódása

 

Nemes László: A kihalás melankóliája

Imágó 2023 12(1) – utánközlés

„Az antropocén földtörténeti korszak emberének, vagy még inkább a szintetikus biológia korszakáénak – amelyben már nem csak arról van szó, hogy az ember hatást gyakorol a természetre, hanem technológiai eszközeivel tudatosan is alakítja az ökológiai folyamatokat – a halál és kihalás kérdése már-már csak elkerülhető technikai akadályként jelenik meg. A medikalizáció és a biotechnológia eltereli a figyelmünket a végességről; élet és halál nagy kérdéseit, az emberi és természeti állapotot növekvő kontroll alá igyekszünk venni. A természethez és önmagunkhoz való új metafizikai viszony kialakításához nyújt lehetőséget a filozófiai értelemben vett melankólia, olyan hangulat, beállítódás, amely alkalmassá teheti a modern embert arra, hogy a végső kérdéseken elmélkedjen. Egyre kevesebb olyan kulturális tér maradt, ahol szabadon megjelenhet az elmúlt és elmúló dolgok felett érzett bánat, merengés. A problémákra megoldásokat keresünk, ami gyakran azzal jár, hogy nem vagyunk képesek átérezni, tudatosítani, megérteni az adott helyzetet. A természet filozófiája, a környezeti etika forrása egzisztenciális tapasztalat, a természet nem rajtunk kívül létezik, nem genetikai információ, hanem velünk együtt alakuló szerves egész, ezért a természet pusztulása a mi saját veszteségünk is.” (Urbán Iván olvasmányajánata)

Nemes László: Nemes - kihalás.pdf

 

Valami Amerika

„A Kaliforniai Egyetem (San Diego) létrehozott egy főállású alkancellári posztot ’a méltányosság, sokszínűség és befogadás’ felügyeletére, amelybe beletartoznak

- a kancellári diverzitáshivatal,
- a tantestületi méltányosság társalkancellárja,
- a diverzitásügyi helyettes alkancellár,
- a tantestületi méltányossági tanácsadók,
- a végzős diverzitáskoordinátorok,
- a személyzet diverzitás-összekötője,
- az egyetemi hallgatók diverzitás-összekötője,
- a végzős egyetemi hallgatók diverzitás-összekötője,
- a diverzitásfőtiszt,
- a sokszínűségi kezdeményezések fejlesztésének igazgatója,
- az egyetemi sokszínűség és egyenlő lehetőség hivatala,
- a nemi (gender) önazonossággal és nemi (szexuális) irányultságokkal kapcsolatos témák bizottsága,
- a nők státuszának bizottsága,
- az éghajlat, kultúra és befogadás egyetemvárosi tanácsa,
- a sokszínűség tanácsa,
- a kultúrák közötti központ igazgatója,
- a leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű forrásközpont igazgatója,
- a nők központjának igazgatója.”

(Az idézet forrása: Gazdag István cikke a Magyar Demokrata 2023. ápr. 26-i számából.)

 

Roberto ASSAGIOLI: PSYCHOSYNTHESIS

Héjjas István könyvismertetése (Harper Collins, London, 1995)

Freudról mindnyájan tudjuk, hogy lelkünk, személyiségünk sajátosságait, működését sötét, állati ösztönökre vezette vissza, melyeket hol elfojtunk, hol a tudatalattiból feltörnek, és a civilizáció szeliditi meg azokat – „szublimálódnak”. E brutális, pszichoanalízisnek nevezett pszichológiával szemben jóval kevésbé ismert Assagioli pszichoszintézise. Roberto Assagioli (1888-1974) a Sigmund Freudot (1856-1939) követő pszichológusok generációjához tartozott. Azt állította, hogy a tudattalanból nem csak ősi ösztönök, hanem kreatív erők is betörhetnek a tudatba. Bemutatta, hogyan vesz részt a tudatalatti az alkotás folyamatában, mi az intuíció szerepe a kreativitásban.

Assagioli a pszichoterápiában is jól használható módszert dolgozott ki, mely az önazonosításon, az elhatárolódáson és akaratfejlesztésen alapul.

Héjjas István: "Assagioli pszichoszintézise".pdf

 

 

Elégedetlenségeink eredete: a kaszt

Caste: The Origins of Our Discontents by Isabel Wilkerson (Random House, 2020)

(Podmaniczky László könyvismertetője Kiss Károly megjegyzéseivel)

E könyv – megítélésem szerint – az új divat, a faji és nemi identitásokat hangsúlyozó kor és a cancel culture terméke. A (nem mellesleg) feketebőrű szerző azt a tételt állítja föl, hogy a mai Amerika társadalmi feszültségeinek az az alapvető oka, hogy a demográfiai adatok fényében a fehér többség részaránya csökken és belátható időn (egy-két évtizeden) belül a feketék és a latínók lesznek többségben. Ez a fenyegetettség ösztökéli a fehér „kasztot” arra, hogy egyre több erőszakos cselekményt kövessen el a szinesbőrűekkel szemben. Ez a tétel – véleményem szerint – nem állja meg a helyét. Egyrészt a „magányos merénylő” az amerikai élet gyakori figurája. A politikai szociológia ezt azzal magyarázza, hogy Amerika – gyökereinek tulajdoníthatóan – erősen individualista társadalom. Amerikában nem alakult ki a nyugat-európaihoz hasonló társadalmi kohézió (pl. nincs kötelező társadalombiztosítás, nincs a német vagy osztrák rendszerhez hasonló „Mitbestimmung”, a szakszervezetek szerepe kisebb). Továbbá: a kétpártrendszer nem teszi lehetővé azt a sokszínű vélemény- és érdekképviseletet, ami Európában kialakult. Mindennek következtében egyes – többnyire mentális problémákkal küszködő emberek frusztráltsága így jut kifezésre: a védtelen tömegekre és gyerekekre támadnak, „bekattannak”.

Nem csak erős túlzásnak, megengedhetetlen általánosításnak tartom fehér kasztról beszélni abban az Amerikában, ahol a gazdag, milliomos fehérek és a társadalom legalján álló fehérek anyagi- és státuszkülönbsége nagyobb fokú, mint Nyugat-Európában. Végül pedig, a bűnözési lajstromokat a fekete és szinesbőrű férfiak vezetik: „A 30-as éveikben járó fekete férfiak egyharmada börtönben ül! A fekete amerikaiak nyolcszor akkora valószínűséggel lesznek gyilkosság áldozatai, mint a fehérek, és hétszer akkora valószínűséggel gyilkosok.” Lásd erről publicisztikámat: Fekete Amerika és Cigánymagyarország.pdf Az ő motivációjuk nyilvánvalóan nem az, hogy a fehérek belátható időn belül kisebbségbe szorulnak… és nem is a fehér erőszakra adott válasz. Újabban gyakorta hallani olyan véleményeket, hogy Amerika oly mértékben megosztott, amely már felidézi a polgárháború veszélyét. Ez a megosztottság azonban az újkeletű hóbortokkal, a gender-mániával, a woke-kal és a cancel-culture-ral kapcsolatos. (Kiss Károly)

Podmaniczky László: Elégedetlenségeink eredete: a kaszt.pdf

 

 

Robert Waldinger, Mark Schultz: The Good Life

J Mearsheimer A nagy téveszme c. könyvében (ismertetését lásd 2022. dec. 27-i, 16. számunkban) azt írja, hogy bármennyire is nagy esze van az embernek, és képes az okoskodásra, “ennek a képességnek mégis jelentős korlátai vannak, különösen akkor, amikor arra a lényeges kérdésre kell választ adni, hogy mi a jó élet. Mi határozza meg a jó életet?” Azóta elolvastam egy bonyolult esszét, mely új mesét ad elő: az evolúció elhozta a piacot, a piac a demokráciát, a demokrácia a boldogságot. (Itt a mese vége, kussoljatok már gyerekek – stílusban.) A “kis” vagy “egyszerű” emberek mindig is sejtették, hogy nem a hatalom, nem a pénz hozza el a boldogságot. A legfontosabb tényező a személyes kapcsolatok megléte, azok érzelmi minősége és az egyén maga formálta kapcsolati hálójának szorossága. Most megjelent egy könyv, ami kutatásokkal igazolja, hogy ez bizony így van. 724 ember sorsát követték 75 éven keresztül. (Robert Waldinger, Mark Schultz: The Good Life.) Hamar bestseller lett. Sajnos még nem sikerült megszerezni, de a kritikák alapján nagyon érdekes könyv lehet. Dr. Waldinger előadását „What Makes a Good Life” címmel már eddig több mint 42 millió alkalommal nézték meg.

Csíkszentmihályi szerint a boldogság feltétele, hogy minél többet azt csinálhassuk, ami örömet okoz (flow élmény). De a siker és az eredményesség is nyilvánvalóan fontos szerepet játszik életünkben; - a könyv megszerzése és elolvasása után visszatérünk a témára. Most az egyik szerző, Robert Waldinger videóját ajánljuk szives figyelmükbe. (Csikvári F. András)

R. Waldinger: The good life

 

Botos Katalin: A népszámlálás elé

Az Európai Unió az alapelveinek meghatározásakor nem vállalta fel a keresztény gyökereket. Európa csak a felvilágosodást és az antik kultúrát tekinti szellemi forrásának. Pedig Európa országait a közös keresztény múlt köti össze. A vallásos hit túlmegy a személy határain: az azonos valláshoz tartozó egyének hasonlóan viszonyulnak gazdasági, társadalmi kérdésekhez, a nőkhöz és az állammal szembeni kötelezettségekhez. Befolyásolja, hogy hívei mennyire befogadóak, kooperatívak, vagy mennyire vállalkozó szelleműek. A hit nem ellentéte a tudománynak, a legnagyobb természettudósok gyakorta hívők is voltak. Ezért fontos, hogy a népszámláláskor vállaljuk fel keresztény hitünket.

Botos Katalin: A népszámlálás elé.pdf

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Évtizedekkel ezelőtt egy barátom, aki az akkori Kulturális Kapcsolatok Intézetében dolgozott, hivatalos volt pekingi nagykövetségünk kulturális rendezvényére. Az állófogadáson a követség egy diplomatájával beszél-getett, amikor odajött hozzájuk egy kis kínai, meghajolt, és rákezdte: tyim-tyam-tyao.... Majd amikor befejezte, újból meghajolt, sarkonfordult és elment. – Hát ez meg mi volt? – kérdezte barátom a követségi diplomatát, aki beszélt kínaiul. – A Szeptember végén-t szavalta el…

(KK, 2022 szeptember végén)

 

 

 

Ordo Iuris: Egy mozdulattal bevezetnék a gendert és a cenzúrát

Az Ordo Iuris (Intézet a Jogi Kultúráért) lengyel katolikus konzervatív szervezet arra figyelmeztet, hogy az Európai Bizottság olyan irányelv-tervezetet fogadott el, amely a gender-ideológia elfogadására kötelez, és annak bármilyen kritizálását jogilag szankcionálhatóvá teszi. A szervezet szerint ez súlyos csapás lenne a szólásszabadságra és egyértelmű előképe Orwell híres könyvében, az „1984-ben” leírt disztópiáknak, amelyek hamarosan jogszabállyá válhatnak.

Egy mozdulattal bevezetnék a gendert és a cenzúrát.pdf

 

Botos Katalin: Nem a bíróságot kell elsöpörni (Magyar Nemzet 2022. aug. 22.)

Az emberek többségénél annyira eluralkodott az új isten, a Mammon, a tulajdon, hogy úgy tekintik, a testük is a tulajdonuk. A saját tulajdonuk, amihez másnak semmi köze nincs. Ez a tulajdon abszolutizálása. A társadalmi viszonyok eldologiasítása. Nos, ez húzódik meg az abortuszellenes törvények miatti tüntetések mögött.

 

Botos Katalin:

Miért nem megy tanárnak a mai fiatal?

(az oktatási és egészségügyi fizetések történelmi elmaradásának okai)

A modern gazdaságban a humán szféra jelentősége kulcsfontosságú. Ennek ellenére nálunk csak az elmúlt évben történt meg az egészségügyi bérek korrigálása, a pedagógusfizetések pedig még mindig elfogad-hatatlanul alacsonyak.

Az okok a szó szoros értelmében történelmiek. Visszavezethetők az 1946-os stabilizálásra és a forint bevezetésére, amikor az ár- és bérarányokat a kommunisták ideológiai preferenciái alapján alakították ki. A hetvenes-nyolcvanas években és a rendszerváltás után a korrekció a magas államadósság miatt nem történhetett meg. Uniós tagságunk során a költségvetési deficit alacsonyan tartásának szükségessége volt a korlát, és az a feltétel, hogy a fejlesztési pénzeket nem lehet bérekre költeni. Abban, hogy a kiigazítás máig nem történt meg, a mai kormány is vétkes. Legutóbb a választási kampány során kiszórt pénzek nyújtottak volna fedezetet a pedagógusbérek emelésére.

Botos Katalin: Oktatás - egészségügy - bérek.pdf
 


 

Lovelock legutolsó könyve 2019-ben jelent meg: Novacene címmel (társszerző Bryan Appleyard). Alcíme: The coming Age of Hyperintelligence. Kurzweilhez és Bostromhoz hasonlóan Lovelock is hisz az Univerzum evolúciójában. De míg az említettek – Neumann nyomán – a szingularitást (ember és gép összeolvadását) vallják, Lovelock úgy gondolja, hogy a mesterséges intelligen­ciából kifejlődő, öntudattal rendelkező kiborgok és a Homo sapiens külön lényként fognak élni. Elképzelése szerint a kiborgok és a Homo sapiens együttműködése fogja meg­menteni Gaiát, a földi ökoszisztémákat, a földi élet lehető­ségét.
 

 

Botos Katalin: Hogyan hat a posztmodern a fiatalok párválasztására
parkapcsolat_es_posztmodern.pdf

Botos Katalin: Fizikusok. Természettudomány és vallás. Az atombomba megteremtésén dolgozó német tudósok, Heisenberg és társainak tevékenysége és vallásos hite
botos_k_fizikusok.pdf

 

Mire gondol a katona, amikor menetel, vagy harcol? Milyen eszmék, ideálok lebegnek előtte? Mire büszke, mitől fél? … a szemben állók ugyanarra vágynak: hazamenni a szeretett lányhoz, a családjukhoz. És ugyanarra büszkék, hogy fagyban – hőségben, minden körülmények között helytállnak. … A katonadalok többsége a béke utáni vágyat sugallja. … Sokan készek hazájukért az életüket áldozni. De sokan csak az értelmetlen pusztulásuk miatti szomorúságot éneklik meg. Botos Katalin tanulmánya katonadalok feldolgozása ered­ményeképpen született meg. A harcokban megmutatkozó emberi érzelmek ember-mivoltunk fontos oldalát világítják meg..
patosz_es_hosiesseg.pdf

Botos Katalin azon kesereg, hogy a mai tömegfogyasztásra szánt művészetekben elkorcsosodnak az érzelmek. A régi klasszikus zenét állítja ezzel szembe, de szép és nemes érzelmeket megszólító és kiváltó példákat is talál a mai pop-kultúrában és abban bízik, hogy ezek kerekednek majd felül.
botos_erzelmek_iskolaja.pdf

 

Az új német "család-modell"

Az új német kormány koalíciós megállapodásának visszatetsző fejezete a család intézményének újradefiniálása. Eszerint a család két vagy több ember „felelősség-közössége” lesz. Az embernek az a benyomása, mintha a ’68-as hippi-kommunák újraélesztése folyna. És ebben ráadásul a zöldek járnak az élen – más visszataszító elkép-zelésekkel együtt.

(A képen a német ’68-asok 1. számú Kommunája látható.)

Kiss Károly írása: Az új német "családmodell"

 

 

X, Y, Z, α – Generációk

A generációkat a történelmi eseményekhez, korokhoz kapcsolódva szoktuk megkülönböztetni. Az információtechnológia „berobbanása” óta azonban az a csoportképző ismérv, hogy a fiatalok milyen információtechnológiai eszközök megjelenése idején születtek, és hogyan viszonyulnak hozzájuk. Steigervald Krisztián „Generációk harca – Hogyan értsük meg egymást?” c., 2020-ban megjelent könyvének kritikai ismertetése. (KK)
Az információtechnológia generációi.pdf