Éghajlat és környezeti válság

(globális környezeti válság, éghajlatváltozás, hazai következmények, a nemzetközi cselekvés esélyei)

KLÍMAVITA: Klímahiszti vagy indokolt aggodalom?

Héjjas István időről-időről megírja, hogy a klímaváltozás nem emberi okokra vezethető vissza, és az ellene tett intézkedések nem csak feleslegesek, de károsak is, mert csökkentik a jólétet, terhelik a környezetet. A magyar szakirodalomban Miskolczi Ferenc és Szarka László képviselik ezt a nézetet, de felsorakozik mögéjük a Professzorok Batthyány Köre is.

Az orosz-ukrán háború kitörése óta világszerte – de különösen Európában – kifejezett ellenérzés tapasztalható a klímavédelmi intézkedésekkel szemben, mert egyes kormányok (főként a németek) a helyzetet azok bevezetésére próbálják meg felhasználni. (A hazai szűklátókörűség szülötte a „klímahiszti” kifejezés.)

Héjjas István legfrissebb tanulmánya alaposan elemzi az 1200-as évektől az 1800-as évekig tartó ún. „kis jégkorszakot”, és következtetéseit megtoldja azzal, hogy az eljövendő felmelegedéstől nem félnünk kellene, hanem örülnünk neki, mert az emberiség történetében a melegebb korszakok mindig kedvezőbbek voltak, mint a hidegek. (Na, ezt kellene beadni a sivatagos régiókban meg a trópusokon élőknek...)

Héjjas István: Kis jégkorszak és a globális melegedés.pdf

Én viszont minden ilyen alkalommal azzal riposztozok, hogy
- bizonyossággal nem állapítható meg, hogy a mostani felmelegedés mögött emberi tényezők állnak, vagy az természetes folyamat
- de az olyan pusztító következményekkel fog járni, hogy mindent meg kell tenni, hogy elkerüljük
- és – ez a legfontosabb – az ennek érdekében hozott intézkedések ugyanazok, amiket egy racionális gazdaság- és társadalompolitika érdekében kellene megtennünk. (KK)

Kiss Károly: A klímavédelmi intézkedések gazdasági és társadalmi racionalitása.pdf

A világ egy klímaszkeptikus szemével

Lóránt Károly: A nagy felismerések kora (Magyar Hírlap, 2023. dec. 6.)

Már vagy harminc éve, amióta a nemzetközi tudós közösség és a nemzetközi szervezetek arra az álláspontra helyezkedtek, hogy van klímaváltozás és az antropogén jellegű, jelennek meg olyan vélemények, melyek ezt tagadják, és ennélfogva a klímapolitikai intézkedéseket is feleslegesnek, sőt, károsnak tartják.

A legcélszerűbb álláspont szerin-tem az, hogy elismerjük, a klímaváltozás antropogén jellege nem bizonyítható minden kétséget kizáróan, de mivel a bekövetkezése semmihez sem fogható tragikus következményekkel járna, úgy járunk el, mintha lenne, minden lehetséges módon védekezünk ellene. Ezt az álláspontot az is indokolja, hogy a klímavédelmi intézkedések döntően pozitívak, számtalan gazdasági és társadalmi haszonnal járnak… Folyóiratunk már többször foglalkozott ezzel a témával; lásd az Éghajlat és környezeti válság témakör 4. pontját: Vita a klímaszkeptikusokkal. (KK)

Lóránt Károly: A nagy felsimerések kora

A 2023. évi ökokapacitás

Az USA és Kanada már márciusban kimerítette, Németország, Franciaország és Japán májusban meríti ki azt a lakosságarányosan rá jutó ökokapacitást, amit egész évben felhasználhatott volna anélkül, hogy károsítaná a földi ökoszisztémákat. A globális ökoszisztémák pusztításában az olajkitermelő öbölmenti országok járnak az élen, és természetszerűleg a gazdaságilag legkevésbé fejlettek a sereghajtók. Kína júniusban, Brazília augusztusban éri el ezt a pontot. (Der Spiegel 2023. ápr. 22.)

Faragó Tibor: Planetáris környezetünk veszélyeztetése és megmentése

Közös planetáris otthonunkat növekvő mértékben kezdte veszélyeztetni más behatások mellett a toxikus nehézfémek, a veszélyes vegyi anyagok és hulladékok által okozott környezetszennyezés, az ózonkárosító anyagok és az üvegházhatású gázok kibocsátása. A kötetben bemutatom e környezeti problémák kialakulását, felismerésük történetét, az ezekkel foglalkozó nemzetközi tudományos és politikai együttműködés fejlődését. Áttekintem a vonatkozó nemzetközi programokat és megállapodásokat, értékelem azok hatékonyságát, levonom a jövőre nézve is legfontosabbnak tartott tanulságokat. Közel ezer szakirodalmi és nemzetközi forrásra hivatkozom számos idézettel is kiegészítve. (Faragó Tibor)

elérhetőség és technikai részletek: Faragó Tibor könye.pdf

Beliczay Erzsébet:

Zöld volt a reménység – Illúziók és gyakorlat (kormányon a német zöldek)

A jelzőlámpa-koalíció az éghajlatpolitika megvalósításának esélyeit zöld lelkesedéssel, liberális eszközökkel és szociális kiegyenlítéssel kínálja fel. Az, hogy ez mégsem vezet eredményre, mindhárom párt képességének korlátait jelzi – a klíma számára pedig komoly problémát.

Beliczay Erzsébet: Kormányon a német zöldek.pdf

Gelencsér András:

Ábrándok bűvöletében. A fenntartható fejlődés korlátai

A Greenfo zöld hírlevél hívta fel nemrég a figyelmemet Gelencsér András ritkábban hallható felvetéseket tartalmazó könyvére. Megállapításai erősen eltérnek a mai, főként az üvegházhatású gázok csökkentésére, a megújuló energiákra, elektromos autókra és épületfelújításokra koncentráló főáramú klímavédelmi gondolkodástól. Közel 50 perces előadása keretében a tudós-tanár sok adattal alátámasztva ismerteti alapvető kétségeit, hogy jelenlegi tudásunk mellett a klímaváltozás megállítható. Néhány gondolat az előadásból:

Az északi sark és egyéb fagyott területek (permafroszt) rohamos olvadása megállíthatatlan. A jégtakaró alól előkerülő, megolvadt talajból a felhalmozódott szerves anyagok rothadásával rengeteg üvegházhatású metán kerül a légkörbe. A napsütés, bár szinte korlátlanul érkezik a földünkre, közvetlenül nem hasznosítható energiaforrás. A napelemek igen alacsony hatékonysággal alakítják át a napsugarakat használható energiává. Gyártásukhoz energiafaló bányászattal lehet a berendezésekhez szükséges anyagokat kinyerni, a napelemek elhelyezése pedig hatalmas felületeket igényel. Ismerteti nyersanyagforrásaink végességét, ami pár évtized múlva súlyos erőforrásválsághoz vezethet. (Pl. a műtrágyához szükséges foszfáttartalék kb. 80 év alatt kimerül.) Az eddig felhalmozódott üvegházhatású gázok kivonása erőtlen, sokkal több erdőre és hatékonyabb technológiákra lenne szükség. A súlyos helyzetért elsősorban a jelenlegi kapitalista rendszert meghatározó erőviszonyok, illetve a fogyasztói társadalom tartozik felelősséggel. Óriási a gazdaság, illetve a lakosság energiaigénye, töredékét se hasznosítjuk újra a szűkösen rendelkezésre álló anyagoknak. A szerző találó módon nevezi a modern embert homo shopience-nek. (Beliczay Erzsébet)

Gelencsér András: Ábrándok bűvöletében

Egy könyv és a valóság

Csányi Vilmos szerint ez a könyv megoldást kínál a klímaválságra. Obama azt mondta, hogy az aktuális kedvencei közt van. Bill Gates szerint nagyon figyelemre méltó könyv. A Csányi volt az ok, hogy megvettem.

Kim Stanley Robinson A jövő minisztériuma című könyve 2020-ban jelent meg. Műfaja sci-fi, de velünk történik a 2024 - 2050 közötti időszakban.

A könyv nagyot robbant, mert megoldásokat kínál és azt igéri, hogy 2050-re legyőzzük a klímaválságot, a Föld és az emberiség jelentősen átalakul. Megoldjuk a migráns válságot, a természet visszakapja a (fele) Földet, legyőzzük a gazdagokat, egyáltalán a kapitalizmust.

Nagyszerű könyv, zavarbaejtően gyenge könyv.

Richard Heinberg: Can Civilization Survive?

Képesek vagyunk-e a poszt-karbon jövőbe való átmenetre?

A világ jelenlegi törekvése, hogy elmozduljon a fosszilis tüzelőanyagokra való ráutaltságtól – lesz a legnagyobb, legdrágább és legbonyolultabb műszaki változás, amellyel az emberiség valaha is próbálkozott. Ha nem sikerül, az az ipari civilizáció végét jelentheti. A sikerhez óriási befektetésekre és erőfeszítésekre, valamint közös áldozatokra lesz szükség. Ez a következtetése azoknak a kulcsfontosságú, közelmúltbeli tanulmányoknak, amelyek megpróbálják modellezni a globális energiaátmenetet. A szerző az oregoni Post Carbon Institute-ban készült tanulmányok következtetéseit összegzi. (Vida Gábor olvasmány-ajánlata)

Richard Heinberg: Can Civilization Survive?

E hatalmas témának több elágazása van. Az egyik a rendszerdinamika körébe tartozik: az új energia elsősorban villanyáram jellegű (főként napelemek és szélturbinák termelik) és egy olyan világban kell alkalmazni, ami a szénhidrogének használatára rendezkedett be. Emellett meg kell oldani a tárolását is, mivel kinyerése nem folyamatos és nem tetszés szerinti. Véget nem érő számítások folynak az energetikai beruházások megtérüléséről – ez az EROI-mutatók (Energy Return on Investment) kérdése; a témával 13. számunkban már foglalkoztunk – lásd Héjjas István tanulmányát. Az átmenet költségét – 30 évre számítva – globálisan 275 trillió dollárra becsülik. Kontinentális európai felfogásban ez 275 billió, azaz 275 ezer milliárd dollár. (Összevetésként: a globális GDP az elmúlt évben 104 ezer milliárd dollár volt. Amerikáé 2021-ben 23 ezer md, Kínáé 18 ezer md; a miénk 185 md.) De a legfontosabb kérdés, hogy mi veszi rá, mi kényszeríti az egyes országokat e globális változások megtételére. Ez a nemzetközi klímagyezmények, a karbonsemlegesség és a „net zéró” témája, melyekkel folyamatosan foglalkozunk – lásd Éghajlat és környezeti válság oldalunkat. A tanulmány azzal is számol, hogy az átmenetnek jelentős többlet-energia igényei is lesznek és átmenetileg nő majd a széndioxid-kibocsátás. (Kiss Károly)

Kiss Károly: Klímavédelem – vannak jó hírek is!

A klímaválság kapcsán szinte csak elkedvetlenítő, borús híreket szoktunk olvasni. Most viszont van egy nagyon jó, ígéretes fejlemény. Megtörni látszik egy régi trend, és a gazdaság energiaigénye kevésbé nő, mint a GDP. (Azaz a fajlagos energiaigény csökken.) Az elmúlt évtizedben ez 33 országra volt jellemző, elsősorban a fejlett ipari országokra, de köztük van Kína is. Ez nem föltétlenül jelenti az összes CO2-kibocsátás csökkenését, mert az nőhet is, ha a gazdasági növekedés még gyorsabb.

Már elháríthatatlan a klímakatasztrófa?

2007-ben az IPCC klímatudósai még +2 C fokos felmelegedést tartottak megengedhetőnek az ipari forradalom előtti hőmérséklethez képest. A 2015-ös párizsi megállapodás során viszont már azt rögzítették, hogy a globális hőmérséklet emelkedése nem lépheti túl a +1,5 C fokot, mert ellenkező esetben nagymértékű és visszafordíthatatlan károsodások történnek a földi klímában és a természeti környezetben.

Az ábrán azt látjuk, hogy 2050-re nullára kellene csökkenteni a CO2-kibocsájtást, ami a cím szerint megvalósíthatatlan.

Kiss Károly: Már elháríthatatlan?.pdf

Héjjas István: Földünk, az élhető bolygó

Barátunk, Héjjas István, bámulatos természettudományos felkészültséggel igyekszik bebizonyítani – immár sokadszor – , hogy a klímaváltozás divatos humbug, és a média és a környezetvédők olyan mértékben befolyásolják és manipulálják a közvéleményt, ami teljességgel kizárja bármilyen tudományos vita lehetőségét. És hogy a klímaváltozás tagadása, vagy hogy annak antropogén okai vannak, már-már a holokauszt-tagadással fölérő bűntett a mai világban. Nem lévén légkörfizikus (sem), érvelésének lényegével nem tudok vitatkozni. Azt sem értem, hogy a környezetvédők hogyan nyerhették meg ezt a csatát a világ legnagyobb hatalmú vállalataival, a kőolajkitermelő és feldolgozó-forgalmazó cégekkel szemben. De környezetgazdászként teszek néhány ellenvetést.

Íme a tanulmány: Héjjas István: Földünk, az élhető bolygó.pdf

És ezek az ellenvetéseim: Kiss Károly: Megjegyzések.pdf

2022. július 28, a túllövés napja

Már eddig a napig felhasználtuk a Föld egész évre jutó globális természeti erőforrásait. Hazánk már május 30-án elérte ezt a napot, a németek május 4-én.

Vida Gábor: Mennyire és mivel veszélyezteti az ember az őt éltető környezetet?
vida_2020_mennyire.pdf

Vida Gábor: Csökkenő biodiverzitás, növekvő gazdaság. Meddig?
vida_csokkeno_biodiverzitas.pdf

A specializálódás a tudományban előnyökkel jár, de végsősoron hátrányos, mert nem vagyunk képesek a komplex rendszereket a maguk bonyolultságában felfogni és kezelni. Erre a legtragikusabb példa a klímaválság.
Vida Gábor: Szétszabdalt tudomány, komplex problémák

1.) Nemzetközi környezetvédelmi egyezmények

Háború – energiakrízis – klímavédelem

Az orosz-ukrán háború és az európai országok válasza az orosz energiaimport korlátozására rendkívül kritikus energiaellátási helyzetet idézett elő. Mindez akkor történik, amikor a klímakatasztrófa egyre fenyegetőbb veszélye miatt a világ országai radikális, hosszútávú intézkedéseket hoztak a fosszilis energiák felhasználásának csökkentésére, a CO2-semlegességre (net zero) és a megújuló energiák fejlesztésére.

Koch Anna elemzése az online Economist június 25-i számának felhasználásával készült: „How to fix the world’s energy emergency without wrecking the environment”

Gyulai Iván: Környezet és társadalom közös jövője: az ENSZ Környezet és Fejlődés Konferenciáján elfogadott "Feladatok a XXI. századra" című program áttekintése és megvalósításának első eredményei. FFB, 1994 Miskolc.

A net zero (kibocsátás-közömbösítés) problémája

A legújabb klímavédelmi egyezmények kapcsán egyre nagyobb súllyal jelentkezik a net zero problémája: az ühg-k kibocsátói a jelenlegi kibocsátást egy majdani, jövőbeli kompenzálással akarják közömbösíteni. Ennek leggyakoribb formája az erdősítésre, vagy a légköri széndioxid kinyerésének valamilyen technológiájára tett ígéret.

Ez a téma uralja az ENSZ novemberi, glasgowi klímavédelmi konferenciájának előké­szüle­teit. A cél változatlanul a hosszútávú hőmérséklet-emelkedés 1,5 C fok alatt tartása, melyet a 2015-ös párizsi konferencián határoztak el. A kibocsátások következő évtizedeken belüli „kinettó­zására” tett ígéretet több, mint 100 ország, köztük az USA, Kína és az EU. (Kína 2060-ra ígéri a net zero-t.) Neves klímaszakértők, köztük az IPCC korábbi elnöke azonban ezt az ipar és a kormányok által felállított csapdának, rászedésnek tartják.

A fő kifogás: A net zero a műszaki megoldások mindenhatóságába vetett hitet erősíti és elvonja a figyelmet a cselekvés sürgősségéről. Valójában a „szennyezz most, fizess később” elv megvalósítását jelenti, és menlevelet ad azoknak az ágazatoknak, ahol a széndioxid-kibocsátás technológiai csökkentése nehezen valósítható meg.

Bp, 2021. jún. 18.

Kiss Károly

(a témára Vida Gábor hívta fel a figyelmemet; a Yale Environment 360 elemzése itt olvas­ható:
https://e360.yale.edu/features/net-zero-emissions-winning-strategy-or-destined-for-failure)

A net zero-nak nevezett nagy globális vállalkozás megvalósítása, miszerint több, mint száz ország 2060-ra eléri a zéró ühg-kibocsájtás állapotát, igen súlyos feladatokkal jár. Az Economist 2021. június 2-i számának fő témája e globális feladat beruházási követelményeinek a megvizsgálása. A finanszírozás és a befektetési igények mellett a bányászat, az ellátási láncok és az engedélyezések terén is komoly leküzdendő akadályok jelentkeznek.

netzero_beruhazasi_gondok.pdf
Koch Anna ismertetése

Glasgow-i klímaegyezmény: megmaradt a remény

A cél, hogy 2100-ra a globális hőmérséklet emelkedése ne haladja meg a +1,5 C fokot. Az EU tagországai és a fejlett országok ennek érdekében 2050-re karbonsemlegességet vállaltak. A fejlődő országok viszont jelentős technikai és pénzügyi támogatásra szorulnának....

A glasgow-i klímaegyezmény.pdf
Koch Anna összegzése

(A karbonsemlegességről lásd előző bejegyzéseinket: Net Zero, az IPCC 6. jelentése, vagy pedig az Éghajlat és környezeti válság témánál)

Vagy mégsem? (maradt meg a remény?)

az Economist illusztrációja egy héttel a Glasgow-i klímacsúcs után; mi az esélye annak, hogy a század végére a globális hőmérséklet emelkedését sikerül az ipari forradalom előtti szinthez képest +1,5 C alatt tartani (lásd Koch Anna korábbi összegzését)

2021 környezetvédelmi győzelmei

Az év legjelentősebb eseménye a novemberi glasgow-i klímacsúcs volt. Nem hozta meg ugyan azt az áttörést, ami a globális klímaváltozás megállításához szükséges lenne, de nyitva hagyta a további előrehaladáshoz szükséges „kapukat”. (Lásd erről összefoglalónkat a december 17-i bejegyzések között.)

A most közzétett anyagban Koch Anna összegyűjtötte azokat a kisebb eredményeket, amelyeket a környezetvédők, vagy egy-egy környezettudatos kormány vagy vállalat az egyes országokban elértek. Ezek azt a reményt táplálják, hogy hosszú távon talán mégis csak sikerül elkerülni a globális katasztrófát.

2021 környezetvédelmi győzelmei

2.) Nemzetközi szervezetek környezetvédelmi jelentései és értékelései

Az IPCC idei április jelentése nagyon borús képet fest a klímapolitikáról. Ha igaz az, hogy a klímaváltozás okai alapvetően antropogén jellegűek – márpedig a klímatudósok döntő része ezt vallja – akkor szörnyű jövő vár az utódainkra:

“Az első Angyal azért trombitála, és lőn kő eső, és tűz vérrel elegy, és vetteténec az földre, és az élő fáknac harmad réße meg ége, és minden zöldellő fű meg ßárada.” (Ianosnac Ielenese VIII/7.)

Koch Anna ismertetése: Az IPCC 2022 áprilisi jelentese.pdf

Nem sokan tudják, hogy a legutóbbi jégkorszak idején a Föld átlagos felszíni hőmérséklete csak 7-8 fokkal volt alacsonyabb a mainál. A legtöbb ember, amikor azt hallja, hogy a földfelszín átlaghőmérséklete már több, mint 1 fokkal magasabb, mint az ipari forradalom előtt volt, és az emelkedést 1,5 foknál mindenképpen meg kell állítani, arra gondol: ugyan már, mi az az 1-2 fok! Mi van akkor, ha nyáron 1-2 fokkal melegebb van? – Pedig ha a változás minden évszakra, és az egész glóbuszra kiterjed, ilyen óriási lehet a hatása. Ha 7-8 fokkal hidegebb van, beáll a jégkorszak; és ha néhány fokkal melegebb…??? Ráadásul e változások önerősítő, kumulatív jellegűek. Ha olvad a sarki jégtakaró, a földfelszín hővisszaverő képessége csökken, a légkör melegebb lesz, a sarki jég még tovább olvad. A melegebb nyarak miatt elkezdtek olvadni a Sarkkörön túli permafroszt szibériai és kanadai mocsarak, és a légkörbe kerül az azokban befagyott metán, aminek az üvegházhatása sokszorosa a széndioxidnak; erősödik a felmelegedés, a mocsarak még tovább olvadnak... A felmelegedés már a világtengerek hőmérsékletére is hatással van → a tengerfenéken lerakódott, a szerves anyagok bomlásából képződött nagymennyiségű metán is elkezdett „szivárogni” → a légkörbe kerülve ez tovább fokozza a felmelegedést →…..

Szóval nagy bajban vagyunk.

Koch Anna az éghajlatváltozásban legilletékesebb szervezet, az IPCC, az Éghajlat­változással Foglalkozó Kormányközi Testület legújabb, 6. jelentését ismerteti.
ipcc_hatodik_jelentes.pdf
ipcc_report_nr6.pdf

A Guardian úgy kommentálja a jelentést, hogy az emberiség precedens nélküli, vissza­fordíthatatlan változásokat okoz a klímában:
https://www.theguardian.com/science/2021/aug/09/humans-have-caused-unprecedented-and-irreversible-change-to-climate-scientists-warn

Nemzetközi szervezetek legutóbbi beszámolói az éghajlatváltozásról és a globális környezeti problémákról: Koch Anna összegzése
bolygonk_veszhelyzetben.pdf

The State of our Planet. A Summary by Anna Koch, based on the recent environmental reports and evaluations of international organizations
state_of_planet.pdf

Az ENSZ főtitkárának 2020. dec. 2-i beszéde a globális környezeti- és éghajlatváltozásról:
The State of the Planet

A UNEP (az ENSz Környezetvédelmi programja) 2019-es beszámolója:
https://www.unep.org/annualreport/2019/index.php

GEO 6 –Global Environment Outlook; a UNEP 6. globális elemzése (2019):
https://www.unep.org/global-environment-outlook

GEO 6 – State of the Global Environment:
https://www.unep.org/resources/assessment/part-state-global-environment

Green Facts: State of the Environment (2005 és 2021 közötti anyagok):
https://www.greenfacts.org/en/digests/state-of-the-environment.htm

Columbia University: State of the Planet (2021-es anyagok):
https://blogs.ei.columbia.edu/category/ecology/

A légszennyezés egészségi hatásai. Az OECD 2020-as Health at a Glance: Europe 2020 c. jelentését Botos Katalin ismerteti.

A Covid-járvány hatásait a légszennyezettség súlyosbítja. Mutatói Kelet-Közép Európában magasabbak, mint Nyugat-Európában. Ez az alacsonyabb gazdasági fejlettségi szintre vezethető vissza és összefügg a fosszilis energiák nagyobb arányú felhasználásával.

3.) Klímatudomány, klímapolitika

Héjjas István: A villanyáramtermelés gazdaságosságát mutató EROI-indexek

Az EROI-indexek azt mutatják meg, hogy hogyan aránylik a létesítmény élettartama során megtermelt összes energia ahhoz az energiához, amit az erőmű létrehozásához használtak fel. Különösen aktuális ennek a témának a tárgyalása ezekben az időkben, amikor az orosz-ukrán háború hatására hatalmas lendületet kapott a zöld energiatermelés.

Az EROI-indexek.pdf

Héjjas István: A villanyáram-termelés gazdaságossága.pdf

Kerekes Sándor – Mátay Mónika: Nem ergodikus és vad problémák a közpolitikában! (Szabad Piac 2022/1.)

A globális környezeti problémák (éghajlatváltozás, fajok tömeges pusztulása, vizek elszennyeződése, stb.) bekövetkezésének ideje igen bizonytalan. Rendkívül összetett rendszerekről lévén szó, a bizonytalanságot a káoszelmélettel szoktuk magyarázni. Nevezetesen: a kaotikus rend-szerekben az ok-oksági kapcsolatok nehezen követhetők, és így a következmények is nehezen állapíthatók meg. (Ezért javasolta a United Nations Framework Convention of Climate Change 1992-ben az „elővigyázatosság” elvét: ha valaminek a bekövetkezése nagyon valószínű, akkor mindent meg kell tennünk az elhárítás érdekében.) Kerekes Sándor és Mátay Mónika tanulmánya e bizonytalanságok vizsgálatát új megközelítésbe helyezi: a nem ergodikus jelenségek körébe. (Amikor a bizonytalanság radikális, a változások diszkontinuusak és az okok és következmények között nagyon jelentős az időeltolódás. Az okfejtés – a két szerző szakterületének megfelelően – történelmi és a természeti környezettel kapcsolatos.) A tervezhető jövő illúziójával Samuelson számolt le a közgazdaságtanban. Ugyanezt most Kerekes Sándor és Mátay Mónika teszi meg a hazai környezetgazdaságtanban. (Az eredmény azonban nem változott, most is az elővigyázatosság elvét kell követnünk.) (KK)

Nem ergodikus és vad problémák a közpolitikában

Antal Z. László: Klímaparadoxonok. L’Harmattan, 2014.
http://real.mtak.hu/19977/1/antal_klimaparadoxonok_tordeltkiado.pdf
(A klímaváltozás elleni harc társadalmi-szociológiai vonatkozásai, e tevékenység lokális és települési dimenziója)

Klíma-modellezők Nobel díja

2021 Physics Nobel laureates Klaus Hasselmann, Giorgio Parisi and Syukuro Manabe.
Climate modellers and theorist of complex systems share physics Nobel (nature.com)

Three researchers have won the 2021 Nobel Prize in Physics for their work on describing complex physical systems — including foundational research that created a pioneering mathematical model of Earth’s climate and predicted that increasing levels of carbon dioxide in Earth’s atmosphere would raise global temperatures.

Manabe, now at Princeton University in New Jersey, showed in the 1960s how increased levels of carbon dioxide in Earth’s atmosphere lead to increased temperatures at the surface, and developed early mathematical models of the planet’s climate. Around a decade later, Hasselmann, at the Max Planck Institute for Meteorology in Hamburg, Germany, built on this work to create a model linking weather and climate.

Parisi’s research looks at underlying disorder and fluctuations and predicts emerging behaviour. The link between his work and that of Manabe and Hasselmann is that fluctuations are key for predictability.

Asked if the Nobel committee was sending a message to world leaders with the award, Göran Hansson, secretary-general of the Royal Swedish Academy of Sciences in Stockholm, which awards the prize, said: “What we are saying is that the modelling climate is solidly based in physical theory and solid physics.” He added: “Global warming is resting on solid science. That is the message.” (Vida Gábor)

Egy nagyszerű kincsesbánya annak eldöntésére, hogy melyik ország és milyen arányban felelős a légkör megnövekedett CO₂ mennyiségéért, azaz a globális felmelegedésért:
https://www.carbonbrief.org/analysis-which-countries-are-historically-responsible-for-climate-change

Magyarország nincs benne, csak a legnagyobb kibocsájtók. Sokoldalú, kritikus elemzés a bizonytalanságok jelzésével. (Vida Gábor)

A klímavédelem nem technikai kérdés

A Post Carbon Institute tanulmánya:
The Only Long-Range Solution to Climate Change - Post Carbon Institute

A klímavédelem nem technikai kérdés; nem csak arról van szó, hogy az ipari forradalom idején történelmi hibát vétettünk, mert rossz energiahordozót választottunk, és most a fosszilis energiák felhasználásáról át kell térnünk a megújulókra, a légkörből pedig el kell távolítani a felesleges CO₂-t. És hogy le kell győznünk a fosszilis­energia-lobbit, és a megújuló energiák előállítóit kell támogatnunk. Többről van szó.

Ez a váltás lemondást követel a fogyasztói társadalom polgáraitól. Le kell mondani a felfokozott mobilitásról, a szüntelen vásárlásokról, a pazarlásról, a megszokott komfortról. Ezzel egy időben növekedés-orientált, globalizált gazdasági tevékenységünkről is. A megújuló energiák ugyanis nem állnak majd olyan olcsón és bőségesen rendelkezésre, mint a fosszilisek.

De amiről lemondunk, azok valójában a fogyasztói társadalom káros szokásai, torzult értékei. Amit kapunk helyettük: több szabadidő a családra, művelődésre, szórakozásra, egészséges időtöltésre.

(A tanulmány egy energetikai üzem sűrű füstöt okádó kéményének képével kezdődik. Megnyugtatásul a kritiku­soknak: tudjuk, hogy a CO₂ színtelen, szagtalan gáz; a füstfelhőnek része, de a füst nem a CO₂.)

Mintha valami elindult volna…

A világ a glasgowi klímacsúcs lázában ég. A két vezető világlap, az Economist és a Spiegel október 30-i számai jórészt ilyen témákkal foglalkoznak. Akármire is jutnak a klímatudósok, az egyetlen elfogadható álláspont, hogy mindent meg kell tennünk a klímaváltozás ellen; még akkor is, ha tudományosan nem lenne 100 százalékig bizonyított, hogy az antropogén eredetű. Mert mit veszthetünk azzal, ha kevesebbet autózunk és közlekedünk, kevesebb felesleges holmit vásárolunk, kevesebb műanyagot állítunk elő, lebontjuk a túlcentralizált struktúrákat és kevésbé irtjuk a természetet? – Nyugodtabb életet, több szabadidőt és egészségesebb környezetet nyerhetünk. Szóval nincs vesztenivalónk! A környezet- és klímavédelem érdekében hozott intézkedések nem áldozatok. Ha nem fenyegetne a klímaváltozás veszélye, akkor is ugyanazt kellene tennünk.
Bp, 2021. nov. 9.
(KK)

Mintha valami elindult volna....pdf

Élet egy 3 Celsius-fokkal melegebb világban

Jelenleg a világ 2,7 Celsius-fok körüli felmelegedés felé tart. Kibocsátáscsökkentési buzgalom ide vagy oda, egy 3 Celsius-fokkal melegebb világ még akkor is megvalósulhat, ha minden jól alakul. Mindez rendkívül pusztító hatással lenne az egész bolygóra.
(Lásd augusztus 24-i bejegyzésünket is az IPCC 6. jelentéséről)
Koch Anna írása

Plusz 3 fokos világ.pdf

(az Economist humora: a "safe place" az illiberális bal újbeszélje szerint olyan biztonságos helyet jelent, ahol nincs faji és nemi megkülönböztetés...)

A Stern jelentés

A 2006-ban készült 700 oldalas Stern-jelentés azt elemzi, hogy mibe kerülne a felmelegedés 2,7 C fok alatt tartása és mit vesztünk, ha erre nem lennénk képesek: a megelőzés a világ GDP-jének évi 1 százalékába kerülne az elkövetkező évtizedekben, míg a nem cselekvés évi 5-20 százalékának elvesztésével járna az idők végeztéig. A vesztesek elsősorban a sivatagos vidékek és a trópusok szegény országai és népei lennének.

Kiss Károly: A Stern-jelentés.pdf

4.) Vita a klímaszkeptikusokkal

A nemzetközi tudományos világ, a nemzetközi szervezetek és az egyes országok által is széles körben elfogadott nézet szerint a klímaváltozást az üvegházhatású gázok légköri feldúsulása okozza. Régóta bizonyított tény, hogy a széndioxid, a metán, a dinitrogénoxid, az ózon és a halogénezett szénhidrogének üvegházhatású gázok. Az ipari forradalom óta a szén és a szénhidrogének nagymértékű elégetése és felhasználása folyik, és ezeknek a gázoknak a légköri koncentrációja meredeken emelkedik. A széndioxidé 280 ppm-ről 419-re, a metáné 750 ppb-ről 1.888-ra nőtt. A föld klímája egyértelműen melegszik, és az utóbbi egy-két évtizedben már a tengervíz hőmérséklete is mérhetően emelkedik. A tudósok döntő többsége szerint e két jelenség között egyértelmű ok-okozati kapcsolat van.

Tudni kell, hogy a széndioxid a légkörnek csak a 0,04 (!) százalékát teszi ki, és a legnagyobb hatású üvegházi gáz a vízgőz, vízpára. Egyes tudósok tagadják, hogy a felmelegedést az ühg-k feldúsulása okozza, de érvelésük csak idáig tart, magyarázatot a jelenségre nem adnak és azt a szakma nem fogadja el. Mint környezetgazdász, én már régóta azon a véleményen vagyok, hogy ha kiderülne, hogy a klímaváltozást mégsem az üvegházhatású gázok okozzák (de akkor mi?), a szénhidrogének kitermelése, feldolgozása és felhasználása olyan rengeteg környezeti kárt okoz, és a fogyasztói társadalom elfajzásában ez energiahordozók olyan fontos szerepet játszanak, hogy felhasználásuk lényeges mérséklése akkor is indokolt lenne.

KK

A témáról Héjjas István és Kiss Károly vitázik:
hejjas_kk_vita.pdf
A vitában hivatkozott Miskolczi tanulmány itt is elérhető: 2014-miskolczi.pdf
 
Vida Gábor hozzászólása:
vida_gabor_klimatagadok.pdf

Koonin, a GWPF és a GCIG

Nonstop, digitális, jövőorientált folyóiratunk egyik legfontosabb témája a klímaváltozás. Tárgyilagosságra törekszünk, ezért időről-időre közreadjuk azokat a színvonalas forrásokat, tanulmányokat is, amelyek a hivatalos klímatudománnyal és klímapolitikával ellentétesek. Ennek jegyében hívjuk fel a figyelmet Steven E. Koonin 2021. novemberi, az IPCC 6. jelentéséről szóló előadására a GWPF (Global Warming Policy Foundation) éves ülésén

https://www.youtube.com/watch?v=6Tz1MiX1p5I

írott előadás: Steve-Koonin-2021-GWPF-Lecture.pdf

az előadás magyarul:
GWPF_2021_KOONIN_HUNGARIAN.pdf

Fontosabb kritikus megállapításai az IPCC 6. jelentéséről:
koonin_kritikaja.pdf

(Az IPCC 6. jelentésének ismertetését lásd aug. 24-i bejegyzésünknél)

A Global Climate Intelligence Group korábbi, magyarra lefordított előadásai:
klimapolitikai-eloadasok-londonbol-magyarul

Embey-Isztin Antal geológus „Mi lesz veled Földanya?”

c. írása a Lépcső c. folyóirat 2020 Húsvéti számában (5-8. old.) (Botos Katalin olvasmány-ajánlata)

A „klímaszkeptikusok” érvelése általában a légköri folyamatok elemzésén, azok összetevőinek súlyán alapul. Ez azonban – egy komplex, kaotikus rendszerről lévén szó – számomra nem meggyőző (mint ahogy a klímatudósok döntő része számára sem). Meggyőzőbbnek tűnik az érvelés, amikor a felmelegedés jelenségét földtörténeti skálán vizsgálják, és az okokat kizárásos alapon keresik. Az ebből adódó következtetés: ilyen rövid idő alatt végbemenő, ilyen jelentős változást még nem észleltek a földtörténet során; és ami most más, mint korábban volt, az az üvegházhatású gázok feldúsulása. Az okok tehát közvetettek, de meggyőzőbbek, mint az analitikus vizsgálat eredményei, mivel a kaotikus komplex rendszerekben a változások oka – per definitionem – nem mutatható ki meggyőzően. (KK)

Mi lesz veled Földanya?

5.) A hazai környezet állapota

Ángyán József anyagai az intenzív mezőgazdálkodás okozta környezetszennyezésről (a talaj károsodásáról és az élelmiszerek károsanyag-tartalmáról)

Ángyán J. (szerk.): Agroökológiai hatások a kukoricatermesztésben. (Az agroökológiai körzetek és a területi fejlesztés) KJK, 1987.

Levegő Munkacsoport: Budapest és a magyar nagyvárosok légszennyezettsége

6.) Környezetbarát gyakorlat

Szennyvizet a talajba, ne pedig a folyókba!

Országh József elektrokémikus professzor tudományosan alapozta meg egy ősidők óta alkalmazott víz-használati és ürülékkezelési gyakorlat létjogosultságát a fejlett világban elterjedt szennyvízkezelési eljárások, túlzott vegyszerhasználat ellenében.

(Beliczay Erzsébet)

Zöld támadás az ExxonMobil ellen (The Economist May 29th 2021)
exxonmobil.pdf

Témák:

• Helyünk a bioszférában
• Éghajlat és környezeti válság
• Fenntartható fejlődés
• Vidék–város–nagyvilág
• Globális folyamatok, előre­jel­zések
• Gazdaság és gazdaságtan
• A technika társadalma
• Az új technológiák
• Digitális gazdaság
• Eszmék és ideológiák
• Jóléti politika
• Oktatás, nevelés
• Ember-mivoltunk; értékek
• Természettudományok
• Mindennapjaink