A technika társadalma

(ideológiai és tudati fejlemények, jövőjóslás, társadalmi folyamatok, szerkezeti és foglalkoztatási változások, jövedelemkülönbségek, a kultúra és szórakozás világtrendjei)

 

 

A Z generáció fő hírforrása a TikTok

A hivatalos hírcsatornákon és újságokban érkező híreket felváltják azoknak a közösségi platformokon megjelenő egyéni interpretációi. Különösen a fiatalok fogékonyak arra, hogy a tárgyilagosan és szenvtelenül tálalt információk és hírek helyett azok egyéni, többnyire humorosan tálalt változatát „fogyasszák”.

Kiss Károly jegyzete:
A Z generáció fő hírforrrása.pdf

 

Korunkban a technika válik a legfontosabb társadalmi kérdéssé

A történelem legsúlyosabb problémája – a szó szoros értelmében a legutóbbi évekig – a nép és az uralkodó, a tömegek és az elnyomók, a nép és vezetői antagonizmusa, de legalább is konfliktusa volt. Erre ajánlott a Földet sarkában kifordítani kívánó megoldást az 1848-as Kommunista Kiáltvány. Németh László már 1933-ban figyelmeztetett, hogy az elosztás forradalma helyett a minőség forradalmára van szükség, ez azonban még – különösen Magyarországon – túl korai volt. (Illyés Puszták népéből tudjuk, hogy a két világháború közti Magyarországon még itt-ott fennmaradt a feudalizmus, annak is a Leibeigenschaft formája: az egyik földesúr pl. elcserélte kocsisát a másik agarára.) Még jó fél évszázadnak kellett eltelnie, hogy a szocialista kísérlet megbukjon. A nyugat-európai szociáldemokrácia és szocializmus a dolgozók, alkalmazottak és a tőke együtt­működését választotta (jóléti állam, Sozialmarktwirtschaft, szakszervezetek, Mitbestim­mung), a legutóbbi időkig. Mostanra azonban az osztályellentétek elcsitultak (bár a vagyoni különbségek nem), az osztályharc kiment a divatból. Így a nyugateurópai baloldal (és az amerikai is) a dolgozók és munkavál­lalók szószólójának szerepét felcserélte a kisebbségekére (nemzeti, vallási, faji, nemi).

A nyelvfilozófus-antropológus Noam Chomsky az ember önmegvalósításának legsú­lyosabb akadályát nem a kizsákmányolásban, hanem az egyre „élesedő” munkamegosz­tásban látja, mert az elnyomja a kreativitást. (Language and Mind, 1968). Ez – mint tapasztaljuk – egyre inkább előtérbe kerülő probléma.

Az internet és a számítógépek megjelenése, a DNS szekvenálása óta beléptünk az exponenciálisan növekvő műszaki fejlődés meredeken felívelő szakaszába. Az elnyomás, a társadalmi és vagyoni egyenlőtlenségek háttérbe szorulnak, a „technológia”, annak kezelése és hatásai jelentik az elsődleges problémát. (Leszámítva a legelmaradottabb, szegény országok csoportját.)

 

A műszaki fejlődés exponenciális jellegéről Ray Kurzweil nyújtja a legátfogóbb elemzést: The Singularity is coming, 2005. (Magyarul: A szingularitás küszöbén, 2013, web: https://hu.wikipedia.org/wiki/­A_szingularit%C3%A1s_k%C3%BCsz%C3%B6b%C3%A9n

 

 

 

Pokol Béla A mesterséges intelligencia társadalma c. könyve (Kairosz, 2018) a MI társadalom-átalakító hatásait elemzi.

Milyen hordereje van annak, hogy az eddigiekben csak az emberi értelemből összegződő társadalmi értelmi struktúrákat most felerősíti és kiegészíti a gépi intelligencia? Különösen ha feltételezzük, hogy a gépi értelem perspektivikusan az emberi fölé fog kerekedni, és önszerveződővé válik, elszakad az emberi értelemtől és irányítástól.

Nicolai Hartmann munkái az ontológiai létrétegek egymás utáni létrejöttét vizsgálják. Pokol Béla ebbe az elméleti keretbe ágyazva elemzi: mennyiben jelenti majd egy újabb létréteg létrejöttét, ha a MI a jövőben önszerveződővé válik. Vajon ez a természeti és társadalmi valóság evolúciójának egy újabb nagy ugrása lesz? És hogyan hat majd a társadalomra, ha a munkák egyre szélesebb körét robotok és algoritmusok fogják végezni?

Az emberiséget fenyegető globális veszélyekkel foglalkozó szervezetek, csoportok:
vilagmegmentok.pdf

Jövőkutatás

Matthias Horx a német nyelvterület legismertebb jövőkutatója. Az a rögeszméje, hogy a jövőt mi, egyének és a társadalom konstruáljuk, a fejünkben képződik, az valósul meg, amit a jövőről gondolunk. Ezzel szemben én egyre inkább úgy látom, hogy a műszaki fejlődés szinte önálló életet él, determinálja a jövőnket, az valósít meg (vagy tesz tönkre) minket.
15 ½ Regeln für die Zukunft című könyvének ismertetése (Econ, Berlin 2019) – KK.
horx-jovoszabalyok.pdf

Tudományfilozófia

A tudományos forradalmak mikroökonómiája

Fellner Ákos esszéje:
fellner_bourdieu.pdf

 

David Deutsch oxfordi fizikus, a kvantumkompjúter szellemi atyja. Úgy véli, hogy a 18. századi felvilágosodással az emberi tudás soha véget nem érő robbanása kezdődött el, és ha lemondunk a haladásról, az biztos út a hanyatláshoz. Ez ellentétes azzal a széleskörűen vallott felfogással (lásd pl. Martin Rees nézeteit), hogy a műszaki fejlődés civilizációnk pusztulásához fog vezetni, és bizonyára voltak már más civilizációk is az Univerzumban, melyek a műszaki haladásnak estek áldozatul.

(interjú a Spiegel 2022. ápr. 2-i számában)

Kiss Károly ismertetése:
Feltétlen hit a haladásban.pdf