INFORMÁCIÓTECHNOLÓGIA
1.)Internet 2.)Tech vállalatok és szabályozásuk 3.)Chipgyártás; technológiai, gazdasági, szervezeti és szabályozási háttér
1.) Internet
NEM VÁRT FEJLEMÉNY: CHATGPT MEGÖLI A WEB-ET
(The Economist July 19th 2025 – KK)
ChatGPT-t Sam Altman és az Open AI indította útjára 2022 novemberében. Kb. 800 millióan használják. Amióta a Google-kereséshez a ChatGPT rövid áttekintést készít, a web forgalma drasztikusan csökken:
- A web forgalma tavaly havonta 15 százalékkal csökkent.
- A tudományos és oktatási oldalak tavaly elvesztették látogatóik 10 százalékát.
- A referencia-oldalak száma 15 százalékkal csökkent
- Az egészségügyi oldalak száma 31 százalékkal kevesebb.
- A Tripadvisor forgalma (mely szállodákat és tengerpartokat ajánl) egyharmaddal csökkent.
- A szegényeknek vigaszt nyújtó WebMD látogatottsága a felére apadt.
- A Wikipedia iránt érdeklődők száma tavaly 8 százalékkal mérséklődött.
Ezzel párhuzamosan csökken az interneten reklámozók száma, és így a www lassan elsorvad. Egy új üzleti modellt
kell kialakítani; pl. az AI keresőgépeinek fizetniük kell az adatgyűjtésért…
Sósné Korom Brigitta:
A tudás hatalom, az információ pénz? Kié az internet, ha az MI is olvassa?
(Vélemény, 2025-07-04, utánközlés)
Miközben egyre több tartalomszolgáltató tiltja le oldalain a robotokat, a mesterséges intelligencia fejlődése és minősége is kockán forog.
Hová vezet ez a feszültség? Kinek van joga az interneten található tudás felhasználásához? És hogyan lehet méltányos megállapodást kötni a
mesterséges intelligenciát fejlesztők, a szerzők és a felhasználók között?
A cikk bemutatja a jelenlegi helyzetet, a már megszületett megállapodásokat, az eltérő elképzeléseket, és felvázol egy olyan működőképes
megoldást is, amely minden szereplő számára elfogadható lehet.
Sósné Korom Brigitta: 
Blokkolni fogják az MI-k hozzáférését az adatokhoz
Google Chrome kontra ChatGPT:
A keresést a kérdezés váltja fel
Cikkek a mesterséges intelligenciáról
MI
Kiss Károly: Az internet hitelességéről (jegyzet)
„Az internet egyre gyorsabban pusztul és az AI kerül vele a kriptába” - írja Szabó Dániel a Portfólió.hu-n. Szerinte - más forrásokkal is alátámasztottan - az internet
ma már jelentős mértékben a ChatGPT és más chatbotok által generált hiteltelen, értéktelen, használhatatlan szövegek halmaza, gyűjteménye. Az internetet elpusztítja a MI.
Az állítás első része részben igaz. De a másodikkal nem értek egyet.
Érdeklődésem egyik területe a MI, így engem is lázba hozott a ChatGPT 2022. novemberi megjelenése. És bár sokat foglalkoztam vele, írtam róla, az eszembe sem jutott, hogy kipróbáljam. Az internetet rendszeresen használom, de mint kutató, nem vagyok kíváncsi arra, hogy egy algoritmus milyen információkat gyűjt ki, szed össze egy adatbázisból. Ugyanis a modell – működési logikájánál fogva – mindig a legtipikusabb irányba megy el. Adott esetben ez érdekes lehet egy amatőrnek, valakinek, aki általában érdeklődik egy téma iránt, de nekem, mint kutatónak, megvannak a saját szempontjaim. Ennélfogva az eredeti forrásra, az eredeti műre vagyok kíváncsi, és az internetet (vagy a könyvtárakat) használom.
Ez a jelenség, ez a probléma tehát – hogy az internet tele van hiteltelen ChatGPT-szövegekkel – kezelhető. Olyan forrást kell keresni és használni, amely hiteles, amit nem a MI generált. A ChatGPT aktivitása – remélem – odáig nem megy el, hogy egy összeállításban bibliográfiai hamisításokat kövessen el. De ha valaki egy ilyen modellt működtetne, indítana el, az ellen a szabályozó hatóságnak nyilvánvalóan fel kell lépnie, azt le kell tiltani, meg kell büntetni. (Köln, 2025. január)
Az internet jövője
Az internet kezdetben a decentralizált irányítást szolgálta, és a rendszerben részt vevők öntevékeny kapcsolatépítését segítette elő. Mára a globalizált világ egyik legkoncentráltabb hálózatává vált. Kezdetben nem volt saját memóriája – mára a hatalmas információs bázisok adatait, értesüléseit, híreit áramoltatja a felhasználók között. Veszélyt jelent a szabad sajtóra, a vélemények sokszinűségére, mert a felhasználókról készített profilok és a szűrési technikák által egyénre szabott, megszűrt információt nyújt. A koncentráltság és az óriási adatbázis lehetőséget ad a politika és a választások befolyásolására, és ez időnként meg is történik. A tech-óriások bevételének fő forrása a reklámozás – a már említett technikák felhasználásával a hirdetéseket képesek pontosan eljuttatni a megcélzott társadalmi rétegeknek és személyeknek.
Kínában az internetnek egy olyan rendszere alakult ki, mely teljes mértékben kiszolgálja a gazdaság digitalizációs és a politika minden civil kezdeményezést elnyomó igényeit. A digitalizációs világuralomért folyó amerikai–kínai versenyben az amerikai online óriások vezetnek, de előnyük apad. Az amerikai cégek a saját rendszereiket és szolgáltatásaikat exportálják, míg a kínai gyakorlat a helyben kialakuló hálózatok segítésére és az azokba való beépülésre törekszik. Sokak szerint a legújabb információtechnológiai újítások, a bitcoin és a blokklánc a rendszert a decentralizáció irányába vihetik, s így remény van arra, hogy az internet visszatér az eredeti elképzelésekhez, a felhasználók közötti közvetlen kapcsolatok válnak uralkodóvá.
Kiss Károly:
http://kisskaroly.x3.hu/ujtech/internet_jovoje.pdf
Fellner Ákos: Esetem a YouTube-bal
(karcolat)
Fellner Ákos: Esetem a YouTube-bal.pdf
Candace Owens amerikai republikánus-párti influencer
2.) Tech vállalatok és szabályozásuk
A magántőke bevonása az IT fejlesztésébe
Európa teljesen ki van szolgáltatva a nagy amerikai IT platformoknak. Mégis, azt látjuk, hogy miközben Amerikában 2013 óta az IT szektor fejlesztésébe bevont magántőke több, mint megduplázódott, Európában csak 20 százalékkal nőtt. (A kínai 10 százalékos adat nem mérvadó, mert Kínában az erőforrások központi, tudatos elosztása megy végbe, és az eredményeik azt igazolják, hogy az IT-szektor nem szenved tőkehiányban.)
(Der Spiegel, Nr. 33 / 8.8.2025, p. 59.)
Kínai cégek között dúl a harc a kínai mesterséges intelligencia piacért
(Vélemény, Csikvári F. András 2025-05-29, utánközlés)
Kína önmagában óriási piac, és óriási kínai cégek is vannak hozzá. Lehet, hogy már az MI-ben sem az USA a világ közepe. A Baidu, az Alibaba és a Tencent – az ország eredeti internetes óriásai, akiket együttesen BAT néven ismernek – nem az egyedüliek, akik a dominanciáért küzdenek. A Bytedance, a TikTok és annak helyi testvéralkalmazása, a Douyin mögött álló vállalat a kínai MI vezető erejévé vált. A Huawei, egy hardvergyártó, szintén beszállt az MI versenybe, akárcsak a Meituan és a Pinduoduo, két fiatalabb technológiai sztár. A végeredmény valószínűleg a dühöngő innováció időszaka lesz.
Csikvári F. András:
Kínai MI-cégek versenye
Teljesen behálózták az életünket – a digitális világ kockázatai
(Pesti Srácok.hu – utánközlés)
Nem csak a gazdaságban és pénzügyekben, az infokommunikációs technológiák, a számítógépes online rendszerek és a kiberbiztonság terén is néhány nagy cég kezében van a világ.
Július 19-én Amerika-szerte technikai hibák léptek fel a Microsoft rendszereit használó számos felhasználónál a texasi Austin-ban székelő CrowdStrike biztonságtechnikai cégnél
jelentkező fennakadás miatt. A probléma nem állt meg az Egyesült Államok határainál… És mit tehetünk? –Manuális autók, készpénz, helyi termelőktől vásárolt élelmiszer, gyógyszer
helyett egészséges életmód, és minél kevesebb közösségi média… Analógia: a természetvédelemben is a mozaikosan összekapcsolt sok és SOKFÉLE terület biztosítja a biodiverzitást és
stabilitást, nem a globalizált, egységes és nagy terület! (Verrasztó Zoltán)
Pesti Srácok: Csikvári F. András: Digitális ikertestvér Behálózták az életünket
A digitális technika erre szinte végtelen lehetőségeket nyújt. A repülőgépek motorját pl. mesterséges intelli-genciával tervezik, és az így megalkotott virtuális prototípust azzal tesztelik. Nem messze van az idő, amikor majd egészségi panaszaimmal digitális iker-testvéremet fogom leküldeni az orvoshoz, aki egy mesterséges intelligencia lesz.
Csikvári F. András:
Digitális ikertestvér
3.) Chipgyártás
Nagy Gábor: Csillogók közt – az Nvidia a világ harmadik legértékesebb vállalata
(Hvg 2024. jún. 27, ajánlás)
A ChatGPPT – mint a többi generatív mesterséges intelligencia is – az Nvidia H100-as grafikus processzorára (chip-jére) épül. Ez a vállalat részvényeit az egekbe röpítette, és rövid időre a világ legértékesebb vállalatává tette. (Némi korrekció után most 3.113 md $ tőzsdei értékkel a 3. helyen áll.) Az elmúlt években a Microsoft (jelenleg 3.342 md) és az Apple (3.181 md $) váltakozva állt az első helyen. Ez a nagyságrend jellemzi az Alphabetet (Google) és az Amazont is. (Ezek telephelye mind a Szilícium-völgy.) (KK)
Kiss Károly: Közeleg a kvantum-kompjúterek korszaka
Szakértők szerint a kvantum-kompjúterek 2030-ra lesznek üzemképesek, ami azt jelenti, hogy akkortól kezdve e gépek képesek lesznek minden kódolást megfejteni. A kíbertér bűnözői és adattolvajai erre szisztematikusan készülnek: gyűjtik és lopják az adatokat, hogy majd annak idején a kvantumkompjúterekkel megfejtsék. (Ezt nevezik SNDL-nek: store now, decript later – gyűjtsd be most és fejtsd meg később.) A hivatalos oldal erre pedig kvantum-rezisztens kriptográfiai módszerek kidolgozásával készül: PQC, post quantum criptography.
A feladat hihetetlenül nagy. 2030-ra több, mint 20 milliárd eszköz védelmét kell megoldani: minden mobiltelefonét, laptopét, ipad-ét, szerverét, weboldalét, mobil-applikációét. Plusz mindazokat a rendszereket is fel kell majd frissíteni, melyeket autókba, hajókba, repülőgépekbe és az operációs infrastruktúrába építettek be. De e veszélyek mellett az új technológia által nyújtott lehetőségek is óriásira nőnek.
Kiss Károly: Kvantum kompjúterek.pdf
Károly Kiss: Quantum computers are near.pdf
Csikvári F. András: A kvantum kompjúterek alkalmazásának korlátai
Csikvári F. András: : A quantum computerek korlátai.pdf
Kiss Károly: Chipek és hajszálak - Információtechnológiai információk
← Ez áll a Moore-törvény hátterében
A hajszál 1400-szor vastagabb a 0,05 mikrométeres tranzisztornál →
(Az ábrák forrása: Der Spiegel Nr. 18. 27.4.2024: Die Wundermaschine - Marco Evers)
Tűhegyen táncoló tündérek (Gordon Moore-ra emlékezünk)
Moore (az Intel egyik alapítója) 1965-ben – visszatekintve az előző tíz évre – megállapította, hogy az integrált áramkörök komponensei minden évben megduplázódtak. (Később egy szilícium-lapkán integrálható tranzisztorok számáról beszéltek.) Erre tekintettel azt jósolta, hogy ez a tendencia továbbra is fennmarad. – És mivel igaza lett, a megfigyelést elnevezték Moore-törvénynek, és a jövőre nézve is igaznak tekintették. 1975-ben a megfigyelését kétévenkénti megduplázódásra módosította. (A „hétköznapi” informatikában ez úgy terjedt el, hogy a számítógépek teljesítménye évente, ill. kétévente megduplázódik.)
2023 márc. 24-én, 94 éves korában halt meg.
Kiss Károly: A nekrológ folytatása.pdf
Yann LeCun, a Meta mesterséges intelligencia fejlesztéséért felelős vezetője szerint a mostani modellek csak szövegből tanulnak, ami alapvető gátja annak, hogy elérjék az emberi
intelligencia szintjét. Szerinte a megoldást az a rendszer jelenti majd, ami a szöveg helyett videófelvételek és érzékelők alapján tanulmányozza és érti meg a fizikai világot.
Ez vezethet oda, hogy a gépek végül felülmúlják az emberi intelligenciát, ám szerinte ide csak nagyon sokára fogunk eljutni. (hvg.hu 2024 ápr. 15.)
Yann LeCun: Mikor múlja felül a MI az embert?.pdf
A kínai MI igazi veszélye: Miért kell Amerikának vezetnie a versenyt az open source MI fejlesztésében?
Jared Dunnmon írása a Foreign Affairs 2025. február 28-i számában (ismertetés)
A kérdés meglepő. Hát nem az lenne a logikus, hogy a MI legújabb „találmányainak” kódolását hétpecsétes titokként őrizzék? És ráadásul ez e fontos, mérvadó
folyóiratban jelenik meg… Miért fontos, hogy a MI legfrissebb eredményei, a mögöttük álló kódolás mindenki számára elérhetők legyenek?
A szerző ráadásul a lehető legkompetensebb személy – a legutóbbi időkig a Pentagon Defense Innovation Unit-jának a „technikai” igazgatója volt. A témát Kínával és a DeepSeek-kel kapcsolatban tárgyalja – ami még meglepőbb: éppen a nagy vetélytárssal szemben kell feltárni a legújabb fejlesztések kódolását? (Botos Katalin olvasmány-ajánlata)
Jared Dunnmon: The Real Threat of Chinese AI.pdf
Kiss Károly ismertetése: Dunnmon cikke.pdf
VITA A MESTERSÉGES INTELLIGENCIA TOVÁBB-FEJLESZTÉSÉRŐL
Az amerikai Fei-Fei Li szerint, akit a szakma vizionáriusának tartanak, a generatív MI a világ nyelvi leképzése. Ezen túl kell lépni,
és a MI fejlődésének következő szakasza az lesz, amikor a világot a maga képi valóságában és mozgásában sikerül megragadni.
(Nézeteit az Utódaink Jövője idei újévi számában ismertettük részletesen.)
Kiss Károly: Előretekintés 2025-re.pdf
Bérczi Szaniszló ezzel nem ért egyet. Szerinte a gondolkodás, a beszéd, a látás egymástól elválaszthatatlan, a világ „leképzése” nem
darabolható fel nyelvi és képi dimenziókra. Ezért a MI fejlesztésének következő szakasza az lesz, de legalább is az kellene legyen –
amennyiben az teljességre törekszik – amikor e három funkciót képes lesz együttesen kezelni.
Bérczi Szaniszló: A MI továbbfejlesztése.pdf
A MI további fejlesztésének két alapvető irányzata lehet: elősegíti a munkánkat, vagy helyettesít minket. Miért lenne szükség a MI olyan fejlesztésére, mely
teljes mértékben megegyezik az emberével, mely a kulturális és biológiai evolúció ugyanazon útját járja be, amit az ember? Hiszen a Homo
sapiens már ki lett találva!
Bérczi Szaniszló: Az MI-t tekinthetjük egy új világ-megközelítésnek
Csikvári F. András: Az MI intelligenciája, kreativitása, tudata
A gép kreativitása alatt azt értjük, ha a gép létrehoz valami olyan újat, alkotást, ami a programozója által nem visszafejthető. Ezt nevezték el Lovelace-tesztnek.
Számtalan példa bizonyítja, hogy a számítógép megfelel e követelménynek.
(Ada Lovelace) Úgy tűnik, hogy utolsó mentsvárként marad a tudat, a gépnek nincs tudata. Itt is felmerülnek definiciós kérdések, hogy mit is nevezzünk tudatnak, meg persze
gyakorlatias kérdések is, hogy milyen vizsgálatokkal bizonyítjuk, hogy valami tudatos-e vagy sem. Én semmi kizáró okot nem látok, hogy ne hozhassunk létre vagy ne
jöjjön létre tudatos gép. Ez akkor is igaz, ha nem fog teljesen egyezni a mi tudatunkkal, tudatosságunkkal, mert mi biológia alapról jöttünk létre.
Csikvári F. András: Kiss Károly: A DeepSeek szindróma; Kína lekörözi a Szilíciumvölgyet?
(Gazdasági rendszerek harca)
„Hatalmasat zuhantak az amerikai technológiai cégek részvényei, miután a DeepSeek kínai vállalat modelljeiről kiderült, hogy ugyanolyan, vagy jobb teljesítményt
nyújtanak, mint a kategóriájában eddig vezető amerikai OpenAI fejlesztése, a ChatGPT. Az MI chipek gyártásában élenjáró Nvidia részvényeinek árfolyama 17 százalékkal
esett, 593 milliárd dollárt (!) tüntetve el a cég háromezer milliár dollárt meghaladó piaci értékéből. Az eddig szinte ismeretlen DeepSeek ingyenes applikációját már
többen töltötték le az USÁ-ban, mint a ChatGPT-t.
Kiss Károly: Trump bejelentette: 500 milliárd dollár az MI-re
Csikvári F. András:
Bal-liberális a Chat-GPT? A válasz igen
(Vélemény 2024-11-10; utánközlés)
Az alábbiakban egy viszonylag hosszú beszélgetést találtok a Chat GPT-vel arról, hogy miért tűnik ő bal-liberálisnak. Miben különbözne egy orosz, kínai vagy indiai nyelvi modell
a Chat-GPT-től? Lehetne-e a világnak egyetlen közös Chat-GPT-je? Hogyan kezeli azt, ha a kérdező más véleményen van, mint ő?
Csikvári F. András: Csikvári F. András:
A Moravec paradoxon és a robotok evolúciója
A Moravec-paradoxon a mesterséges intelligencia és a robotika kutatóinak meglepő felfedezése. A hagyományos feltételezésektől eltérően a magas szintű
gondolkodás nagyon kicsi számítási teljesítményt vesz igénybe, az alacsony szintű szenzomotoros készségek ellenben óriási számítási erőforrásokat igényelnek.
A paradoxont először Hans Moravec fogalmazta meg az 1980-as években. (Hans Peter Moravec osztrák származású, az USA-ban dolgozó komputer tudós volt.)
Csikvári F. András: Fellner Ákos:
A matematika eddig ismeretlen területére lépünk – Új utakon a MI
(Telex 2024. október 12 – utánközlés; eredeti forrás: Matteo Wong, The Atlantic)
Terence Tao az UCLA matematikaprofesszora, a „matematika Mozartja”. A vele készült interjúban kifejti, hogy a MI eddigi, nagyobb figyelmet kiváltó generációi
– a mindenható ChatGPT-t is beleértve – nem a matematikai gondolkodás alkalmazására lettek kifejlesztve, hanem nyelvi modelleken és statisztikai valószínűségeken
alapulnak.
Telex: Fellner Ákos: Teljesen behálózták az életünket – a digitális világ kockázatai
(Pesti Srácok.hu – utánközlés)
Nem csak a gazdaságban és pénzügyekben, az infokommunikációs technológiák, a számítógépes online rendszerek és a kiberbiztonság terén is néhány nagy cég kezében van a világ.
Július 19-én Amerika-szerte technikai hibák léptek fel a Microsoft rendszereit használó számos felhasználónál a texasi Austin-ban székelő CrowdStrike biztonságtechnikai cégnél
jelentkező fennakadás miatt. A probléma nem állt meg az Egyesült Államok határainál… És mit tehetünk? –Manuális autók, készpénz, helyi termelőktől vásárolt élelmiszer, gyógyszer
helyett egészséges életmód, és minél kevesebb közösségi média… Analógia: a természetvédelemben is a mozaikosan összekapcsolt sok és SOKFÉLE terület biztosítja a biodiverzitást és
stabilitást, nem a globalizált, egységes és nagy terület! (Verrasztó Zoltán)
Pesti Srácok: Csikvári F. András: Digitális ikertestvér Csikvári F. András: Csikvári F. András: A digitális törvény megvéd attól, hogy bűnt kövess el (Vélemény, 2024 aug. 7., utánközlés) Közeleg a digitális törvények kora. Maga a törvény fogja megakadályozni, hogy elkövethesd a bűntényt vagy kihágást. Néhány példa: a kocsid eleve
nem lépheti át a sebességhatárt, te hiába is akarnád, vagy a lopott fegyver használhatatlanná válik, vagy ha az orvos operáció előtt elfelejti
átnézni az MRI jelentést, a rendszer nem engedi meg az operáció megkezdését… Ekkor már a techcégek és a mesterséges intelligencia kényszerítik ki a
törvények betartását, nem az állam.
Csikvári F. András: Fellner Ákos: Esetem a YouTube-bal (karcolat) Fellner Ákos: Candace Owens amerikai republikánus-párti influencer
MI-KALEIDOSZKÓP Kiterjed-e a személyiségi jogunk a hangunkra? Scarlett Johansson esete az OpenAI-jal
Scarlett Johansson az OpenAI virtuális asszisztensének hangjában a sajátját véli felfedezni és ezért jogi lépéseket tett. A kérdés szélesebb
implikációi: Kiterjed-e a személyiségi jogunk a hangunkra? És, tágabb értelemben: Lefordítható-e egy ember digitális adattömeggé, melyet aztán
kompjúterek használnak fel és tetszés szerinti figurákká, jelenségekké változtatnak át?
A MI következő top-modelljei. A nagy nyelvi modellek (LLMs) meghaladásához frontális áttörésekre van szükség
A legsúlyosabb akadály az adatbázis elégtelensége. De szükség van jobb hardverekre és jobb algoritmusokra is. A fejlesztésekbe óriási pénzeket
fektetnek be. Az OpenAI a Microsofttal közösen egy 100 md dollár (!) nagyságú befektetést tervez adatbázis létrehozására. (Összevetésül: Amerika
legutóbb 62 md dolláros fegyverszállítási segélyt szavazott meg Ukrajnának. A magyar GDP éves nagysága 180 md dollár.) Mindazonáltal a közeljövőben
nem várható egy olyan áttörés, mint amit a ChatGPT megjelenése jelentett.
Beleszól-e Európa a generatív MI-k versenyébe?
Az elmúlt években a MI fejlesztésébe invesztált összegek Amerikában nagyjából a felét teszik ki annak, amit a világ többi része erre fordít.
(Tehát úgy is mondhatjuk, hogy Amerika az összes befektetésből egyharmaddal részesedik. Európa azonban ebben a versenyben szinte sehol sincs. Két
említésre méltó európai cég van: a párizsi Mistral AI és a német Aleph Alpha. Meg-alakulása után egy évvel azonban a Microsofttal kötött szerződés
folytán már az amerikai cég a Mistral AI legnagyobb tőkebefektetője, és ezt az európaiak árulásnak tekintik.
Kiss Károly: A mesterséges intelligenciával foglalkozó, folyóiratunkban eddig megjelent cikkek, írások itt olvashatók:
Kiss Károly: Hozzászólás.pdf
Az MI-t tekinthetjük egy új világ-megközelítésnek, amely a máig felhúzott alapokon, az áttekintési sebesség formájában hoz létre új gondolat-rendezési
tartományokat. Ezt a „szavakon”, a beszélt nyelvek fogalmain át teszi. Amikor Fei-Fei Li az eddigi MI-módszert tovább akarja fejleszteni a képek segítségével
átgondolt jelenségvilág-megközelítésre, olyan dolgot kezd el, amit a korai ember már megtett. A korai ember a közlés fejlesztése során lényegében képrendező
munkát is végzett. Ennek nyomán fejlődött ki a mai beszélt nyelvek sokasága.
Hozzászólás Kiss Károly leveléhez.pdf
Az MI intelligenciája, kreativitása, tudata
A kínai cég azt állítja, hogy 6 millió dollárba sem került a betanításához szükséges számítógépes kapacitás, ami töredéke az amerikai appokénak. Ám több szakértő
is kétségeit hangoztatta a kínai vállalat költségeit illetően, és azt sem tudni, nem használ-e az amerikai szankciók miatt számára tilalmas Nvidia chipet. A tőzsdei
zuhanás más ágazatokra és Európától Japánig több börzére is kihatott.
Úgy tűnik, a DeepSeek megingatta az amerikai technológiai szektor legyőzhetetlenségének mítoszát. illetve megkérdőjelezte az ágazatba irányuló több száz milliárd
dolláros befektetés értelmét és Amerika vélt előnyét az MI-fejlesztésekben.” (Hvg. 2025. jan. 30.)
Gazdasági rendszerek harca.pdf
Cikkek a mesterséges intelligenciáról
MI
”Nyugati” adatbázison tanították be, és ennek az adatbázisnak a túlnyomó része kötődik a liberális demokratikus értékekhez. A válaszaiban – különösen az első válaszban, mikor
még nem ismeri a kérdező preferenciáit – az általa semlegesnek gondolt irányba fordul. Egészen bizonyos, hogy az orosz, kínai vagy indiai nyelvi modell más válaszokat adna, pusztán
azért, mert más adatforrásokon tanították be őket, nekik más lenne a “semleges” irány. Egy a teljes világot tükröző nyelvi modell lehet, hogy nem is tudna rövid és értelmes
válaszokat adni. Végül, ő a kérdezővel nem keresi a konfrontációt, nem kívánja meggyőzni a kérdezőt, pusztán információkat nyújt a szélesebb megértéshez.
Bal-liberális a Chat GPT?
A Moravec-paradoxon
Tao és kollégái viszont már olyan, ún. „érvelő” modelleken dolgoznak, amelyek képesek lesznek az emberhez hasonló problémamegoldásra. Ez az újfajta matematika,
amely a tudás ismeretlen területeit tárhatja fel, lényegét tekintve emberi marad, ugyanakkor elfogadja, hogy az emberek és a gépek nagyon különböző erősségekkel
rendelkeznek, ezekre pedig úgy kell tekintenünk, mint amelyek inkább kiegészítik egymást, mintsem egymással versengenek.
Ez lényeges változást hozhat a MI megítélésében, hiszen eddig egyre inkább úgy tekintettünk rá, mint amely felvált, helyettesít minket, elveszi a munkánkat.
Új utakon a MI
Új utakon a MI.pdf
Behálózták az életünket
A digitális technika erre szinte végtelen lehetőségeket nyújt. A
repülőgépek motorját pl. mesterséges intelli-genciával tervezik, és az így megalkotott virtuális prototípust azzal tesztelik. Nem messze van az idő, amikor majd egészségi
panaszaimmal digitális iker-testvéremet fogom leküldeni az orvoshoz, aki egy mesterséges intelligencia lesz.
Digitális ikertestvér
Elképzelhető olyan polgári (digitális) szerződés, amit maga a szerződés ellenőriz és hajt végre (mondjuk hozzáfér mindkét fél bankszámlájához
és havonta átutalja az aktuális összeget)… Elképzelhető, hogy már a közeljövőben a bíró helyett első lépésben a mesterséges intelligencia ajánl fel
egy döntést és ha azt a peres felek elfogadják, akkor ezzel az jogerőssé is válik.
A digitális törvény megvéd a bűnelkövetéstől
Esetem a YouTube-bal.pdf
(Der Spiegel Nr. 22 / 25.5.2024, Andreas Bernard)
(The Economist April 20th 2024: AI’s next top model)
(Der Spiegel Nr. 22 / 25.5.2024: Retter oder Verräter? – Alexander Demling)
MI-kaleidoszkóp 2024 június.pdf
Az új technológiák
A MESTERSÉGES INTELLIGENCIA: HALÁLOS VESZÉLY VAGY ANTROPOLÓGIAI ÖSSZETEVŐNK?
E kiterjedt vitából most néhány kompetens, köztük szélsőséges véleményt idézünk. Stephen Hawkingét, Mo Gawdat-ét, aki korábban a Google egyik vezetője volt, Ray Kurzweil-ét, aki az informatika filozófiai művelésének talán legnagyobb alakja és Bernard Stiegler kortárs francia filozófusét.
Kiss Károly: Halálos veszély vagy antropológiai összetevő?.pdf
Stephen Hawking:
A mesterséges intelligencia létrehozása az emberiség történelmének legnagyobb eseménye. De sajnos, lehet, hogy ez lesz a legutolsó, hacsak nem tanuljuk meg, hogy hogyan kerüljük el a kockázatokat. Az egyre fejlettebb MI uralma alá hajthat bennünket oly módon, amit el sem tudunk képzelni. A szuperintelligens MI lehet a legjobb dolog, ami velünk történik, de lehet a legrosszabb is. Előre kell gondolkodnunk, terveznünk, mert lehet, hogy csak egy esélyünk lesz. Jövőnk versenyfutás az általunk létrehozott technológiák és azok felhasználása között. Tegyünk róla, hogy győzzön az emberi bölcsesség.
Stephen Hawking: AI could spell end of the human race
Stephen Hawking: Creating AI Could Be the Biggest & Last Event
in Human History
Mo Gawdat:
A MI az emberiséget érő valaha volt legnagyobb kihívás. Nem az eljövendő 20-30 évben, hanem a következő néhány évben. Csak addig lesz szabályozható, amíg okosabb nem lesz nálunk. Teljesen megváltoztatja, felforgatja majd az életünket.
Mo Gawdat: AI is more dangerous than climate change
Ray Kurzweil:
Ray Kurzweil informatikus-filozófus nem lát ilyen veszélyt…. Ő a „szingularitás” hirdetője: amikor a kulturális evolúció pályáján haladó ember megalkotja a „technológiát”, majd összeolvad vele. Ez azonban nem lesz „kötelező”. Példabeszédeiből kitűnik, hogy mint ahogy nem szűnt meg minden egysejtű és baktérium, amikor kialakultak a többsejtű élőlények, úgy a „hagyományos” homo sapiens előtt is meg lesz a választás lehetősége. (Ugyanezen a véleményen van James Lovelock is.)(Lásd: A szingularitás küszöbén. Amikor az emberiség meghaladja a biológiát; Ad Astra, Bp., 2013)
(Lovelock Novacene c. könyvének ismertetését lásd az "Új technológiák" témánál, a Mesterséges intelligenciánál)
Kurzweil hajmeresztő jóslatai
(Filantropikum, 2023 márc. 27. – utánközlés)
Ray Kurzweil az információtechnológia legnagyobb alakja, aki e tudományágat filozófiai mélységekben műveli. Azt jósolja, hogy 2030-ra képesek
leszünk „minden évben több mint egy évvel meghosszabbítani a várható élettartamunkat”, és körülbelül 15 éven belül nanobotok lesznek a
véráramunkban, hibajavításokat végeznek a szervezetünkben, és összekapcsolják az agyunkat a számítástechnikai felhővel. Amikor pedig ezt elérjük,
képesek leszünk videókat küldeni egymásnak közvetlenül az agyunkból, de biztonsági másolatot is készíthetünk az emlékeinkről.
A szingularitástól (ember és információtechnológia összeolvadásától) szerinte nem kell félnünk, hiszen az végső soron „Istenhez hasonlóvá
teszi az embert”.
(Pósa Gábor olvasmányajánlata)
Ray Kurzweil: Az új technológiák
Csikvári F. András – Kiss Károly
SZÍNE ÉS FONÁKJA
Tapasztalataink ChatGPT-vel
Csikvári – Kiss: Szine és fonákja.pdf
1.) Mesterséges intelligencia
Buda László:
Hogyan hat a mesterséges intelligencia (MI) az emberek mentális egészségére és az önismereti/terápiás munkára? (utánközlés)
A mesterséges intelligencia (MI) rohamos fejlődése új távlatokat nyit az önismeret és a terápia területén egyaránt, lehetőséget adva arra, hogy az emberek szélesebb körben ismerjenek meg mentális egészségüket támogató forrásokat. Az MI képes arra, hogy értő és empatikus beszélgetőpartnerként funkcionáljon, megkönnyítve a kliensek számára a gyász, a szégyen, a bűntudat és egyéb mély lelki problémák feldolgozását. Bár az MI bevezetésével megnőhet a veszélye annak, hogy az emberek egy virtuális világba menekülnek – ami eltávolíthatja őket a valóságtól és az emberi kapcsolatoktól –, ha etikusan és tudatosan alkalmazzák, forradal-masíthatja az önismereti/ mentálhigiénés/ pszicho-terápiás munkát. - Lehet-e egy géppel őszintén beszélgetni? Hogyan tudja segíteni az MI az embert? Hogyan segíti az MI az érzelmek átélését? (Balogh Judith olvasmányajánlata)
(Megjegyzés az illusztrációkhoz: a mesterséges intelligenciát közkeletűen humanoid robotként ábrázolják; a valóságban az egy adathordozón lévő program.)
Buda László: Mesterséges intelligencia és pszichoterápia.pdf
Aczél Balázs: Mikor jó a kutatónak a mesterséges intelligencia?
Előadás a Pszichológia és mesterséges intelligencia: Új kihívások, új lehetőségek c. MTA konferencián, 2023. november 23-án, a Magyar Tudomány Ünnepén
Mi alapján lehet eldönteni, hogy a kutató, a hallgató használhatje-e a mesterséges intelligenciát? Milyen új készségek szükségesek ehhez? – A jövőben nem kell, hogy minden kutatást ember végezzen… Milyen szabályai vannak a „felelős” mesterséges-intelligencia-használatnak?
MTA-konferencia:
Légy részese te is a csodának!
Beszélgetések OpenAI-val és copy.ai-val
(Elkezdődött a 21. századi tudásforradalom)
Az OpenAI 2022. november 29-én tette nyilvánosan hozzáférhetővé ChatGPT-jét. (Generative Pre-trained Transformer – egy autoregresszív nyelvi modell, mely a deep learning felhasználásával emberi szöveget állít elő.) Ezáltal lehetővé vált, hogy bárki használhassa az informatika legújabb csodáját, a mesterséges intelligencia azon képességét, hogy bármilyen témában képes a meglévő tudást szintetizálni, kérdéseinkre választ adni. Az OpenAI tudásbázisa az Azure, a Microsoft felhője. A Microsoft hamarosan 10 milliárd dollárt (!) fektet be az OpenAI fejlesztésébe.
Próbálgatjuk az OpenAI-t. de még nem vonunk le következtetéseket. Sőt, még minősíteni sem merjük – de sejtésünk szerint korszakos jelentőségű lépésről – mi több – ugrásról! van szó, mely elsősorban a tudományban, a tudományos kutatásban, a tudományos eredmények publikálásában és az oktatásban okoz majd alapvető változásokat. Az Economist úgy ír róla, mint a kiadók, szerkesztőségek életének megkeserítőjéről, a házi dolgozatok koporsójába vert szögről. (2023 jan. 28, Schumpeter) Az egyik végiggondolandó probléma nyilvánvalóan a szerzőség kérdése lesz majd. Ez nem új téma, egy ideje már felmerült a mesterséges intelligenciával kapcsolatban, foglalkoztunk is vele – (lásd a 15. számunkban a Breakthrough-díjaknál). (Kiss Károly)
Kiss Károly: Mire képes a mesterséges intelligencia?.pdf
Megjelentek olyan, széles körben – elvileg a világ bármelyik részén – elérhető internetes felületek (chat.openai.com, copy.ai), melyek emberi módon megfogalmazott kérdésekre adnak olyan válaszokat, amilyeneket eddig csak emberek tudtak adni. Ezek a felületek nem a hagyományos algoritmikus módon működnek, hanem óriási tudás- és adatbázissal a háttérben összefüggéseket keresnek és mintakövetés révén adnak válaszokat. Ráadásul, hogy még jobban hasonlítsanak hozzánk, ezek a gépek sem adják ugyanazt a választ ugyanazon kérdés ismételt feltevésekor – ahogy ezt a ChatGPT látványosan igyekszik is demonstrálni. Mi lesz ebből? – kérdezik sokan, köztük én is. A legfőbb kérdés bennem – mint valamikori egyetemi emberben – a tudás szerepének markáns átértékelése körül jelenik meg. Mi az, amit a jövőben nekünk, embereknek érdemes még megtanulnunk, és ezt hogyan lehet tanítani? (Podmaniczky László)
Podmaniczky László: A mesterséges intelligencia kísértete.pdf
Goodbye to the blank page copy.ai: copy.ai
copy.ai bemutatkozik: Chat GPT vagyok.pdf
Eddig volt a ChatGPT ingyenes copy.ai: Már nem ingyenes a Chat GPT
Vajon tényleg mindenhez hozzá tud szólni? Szokott-e tévedni? És elismeri-e?
Csikvári F. András: Találomra feltett kérdések.pdf
Vida Gábor: Amióta "kilóra" mérik a tudományos teljesítményt, s társszerzőséget már hirdetéses alapon is lehet vásárolni, az AI (artificial intelligency) jelentősége megnőtt. Becsületesebb kutatók ezt a cikk szerzőségébe is beveszik, mások meg önálló hamis cikkeket iratnak vele, amit sokszor a szaklektorok (peer) sem vesznek észre.
Multimillion-dollar trade in paper authorships alarms publishers (nature.com)
Abstracts written by ChatGPT fool scientists (nature.com)
ChatGPT listed as author on research papers: many scientists disapprove (nature.com)
A Breakthrough díjat 2012-ben alapították főként a Silicon Valley milliárdosai és még néhány más, a digitális világból ismert nagyság; ez a Nobel-díj konkurrense. A díj 3 millió dollár jutalommal jár, mely a Nobel-díj háromszorosa.
Karikó Katalint és Drew Weissmant a Breakthrough díj odaítélésével kárpótolták az elmaradt Nobelért, legújabb kitüntetettjei kapcsán pedig egy fogas kérdés vetődik fel: Díjazható-e a mesterséges intelligencia?
Kiss Károly:
Science world luminary John Brockman assembles twenty-five of the most important scientific minds, people who have been thinking about the field artificial intelligence for most of their careers, for an unparalleled round-table examination about mind, thinking, intelligence and what it means to be human. "Artificial intelligence is today's story--the story behind all other stories. It is the Second Coming and the Apocalypse at the same time: Good AI versus evil AI." --John Brockman (Kiss Károly elemző ismertetése) Díjazható-e a mesterséges intelligencia?.pdf
A mesterséges intelligenciáról - haladóknak.pdf
Kiss Károly elemző könyvismertetése.(Megjelent a Valóság 2021. novemberi számában)
John Brockman: Possible Minds
Lovelock legutolsó, 2019-ben megjelent könyve a Novacene címet viseli. (MIT, Cambridge Massachusetts, London) Az idős tudós ebben a globális környezeti problémák megoldását a mainál sokkal fejlettebb, önállósuló mesterséges intelligenciától várja, mégpedig azon módszerekkel, melyeket ma a geoengineering körébe sorolunk.
Szemben a tudós társadalomra jellemző félelmekkel és fenntartásokkal azt vizionálja, hogy a természetes emberi és a mesterséges intelligencia együttműködése, szövetsége képes lesz megoldani az előttünk tornyosuló globális környezeti problémákat.
Lovelock kiborgjai: Hogyan menti meg a hiperintelligencia a Földet?
James Lovelock with Bryan Appleyard: Novacene – The Coming Age of Hyperintelligence c. könyvének ismertetése (The MIT Press, 2019, 139 p)
Lovelock könyve egyszerre okoz reményt és csalódást. Reményt, hogy a mai mesterséges intelligenciákból kifejlődő kiborgok képesek lesznek megmenteni Gaiá-t, az általunk tönkretett földi ökoszisztémákat. És csalódást, hogy a földi élet folytatói kozmikus időtávon nem mi leszünk, hanem a kiborgok. (KK)
lovelock_novacene.pdf
R. Simanowski: Átadható-e a hatalom a mesterséges intelligenciának? Roberto Simanowski német kultúr- és média-filozófus. A 2021. november 13-i Spiegelben megjelent esszéje – Lovelock Novacene c. könyve kapcsán – azt a kérdést fejtegeti, hogy átadható-e a hatalom a mesterséges intelligenciának, ha az képes megmenteni a Földet. Az írás címe: Alle Macht den Maschinen (azaz: Minden hatalmat a gépeknek), a következő kiegészítéssel: Ha az emberiség eléggé értelmes lenne, sorsát a mesterséges intelligenciára bízná. (KK) Az intelligencia nem számítási kapacitás kérdése. A mesterséges intelligencia (MI) nem vetélytársunk, csupán a társunk lesz.
Simanowski_mesterséges_intelligencia.pdf
Kate Darling könyvének ismertetése (KK)
Kiss Károly: A mesterséges intelligenciáról - halandóknak. (megjelent a Valóság 2019. decemberi számában)
MI - halandóknak.pdf
Az emberiséget fenyegető globális veszélyekkel foglalkozó szervezetek, csoportok:
vilagmegmentok.pdf
HVG - technofórum - MI
A HVG 2021 decemberi technofóruma a mesterséges intelligenciáról
(Csikvári András ajánlata)
Jövőnk vagy végzetünk?
E rövid tanulmányban a mesterséges intelligencia három alapvető kérdését tárgyalom: (1) fölülmúlhatja-e az emberit, (2) uralkodhat-e fölöttünk és (3) veszélyezteti-e ember-mivoltunkat. Megjelent Az új női perspektíva című, most (2021 decemberében) indult folyóirat legelső számában.
Kiss Károly
Jövőnk vagy végzetünk?
Szathmáry Géza:
ÉLJEN A CYBERCSAPDA VAGY HURRÁ: CYBERTALANSÁG?? Szathmáry Gézának már vannak emlékei a második világháborúról, azt kisgyerekként élte meg. Nem csoda, hogy nagyon nincs ínyére ez a mai cybervilág. (Általában elmondható:
a digitális eszközök elfogadottsága és az életkor fordított arányban áll egymással.) De belátja, hogy eltüntethetőségének nincs semmiféle esélye. Egy egészségesen realista
viszonyulásra lenne szükség. De mi orientálja ennek megtalálását? Egy magasabb rendű etika, ami hite szerint nem lehet más, nem lehet célravezetőbb, mint a bibliai keresztyénség
releváns tételei, amelyeket a fiatalokkal el kell fogadtatni. Ironikus írása végén javaslatokat tesz: hogyan kellene a kisgyerekek életébe bevezetni a hightech használatát.
Szathmáry Géza: 
Cybercsapda vagy cybertalansag.pdf