Természettudományok

 

 

Kaslik Gyula: ELTÉRŐ VÉLEMÉNYEK A RÁKRÓL

A vezető felfogás szerint a rák kialakulása (karcinogenezis) olyan folyamat, ahol felborul a sejtosztódás normális szabályozása, és ezt a kromoszómákban véletlen hatásra létrejött mutációk okozzák. Otto Warburg, majd pedig Thomas Seyfried szerint azonban a rák úgy alakul ki, hogy a test valamely részén hypoxiás (oxigénhiányos) környezet jön létre, melynek hatására a sejtek a hagyományos, oxigént felhasználó légzésből átváltanak az ősi időkből megmaradt képességükre, a fermentációra (melynek során glükózból állítják elő a szükséges energiát). Az önjáróvá vált fermentatív energiatermelés, illetve a módosult állapotba került mitokondrium pedig a sejtosztódást szabályozatlanná, burjánzóvá, rákossá teszi.
Nagyon nem mindegy, hogy a rákkutatásra szánt milliárdokat melyik csapásirányba tereljük. Nem mindegy, hiszen a végső okot akarjuk megszüntetni, és nem a következményt kezelni. Az történik itt, mint oly sok más esetben is: van egy tudományos elmélet, ami dogmává szilárdult, és van egy feltörekvő elmélet, ami talán jobban képes magyarázni az adott jelenséget, és mégsem képes áttörni a dogmatikus rendszer építette falakat.
A rák természeti népeknél nem fordul elő. Gyors terjedésének okai egyértelműek: megváltozott táplálkozási szokásainkban keresendők. A gyanú árnyéka elősorban a telítetlen zsírsavakat nagy mennyiségben tartalmazó növényi olajokra esik.

Kaslik Gyula: Eltérő vélemények a rákról.pdf

A téma előzményei:

Fabó László: A rákkutatás váratlan, fontos eredményei.pdf

Thomas Seyfried: The SHOCKING NEW TRUTH About Cancer!

Kiss Károly: Korszakos eredmények a rák kezelésében.pdf

 

 

Korszakos eredmények a rák kezelésében (ismertetés – Der Spiegel, 2024/6. szám)

A Spiegel idei február 3-i számának ez a fő témája, három tanulmány is tárgyalja. Üzenetük: a rák túlélhető. Korábban a diagnózis felért egy halálos ítélettel, de olyan jelentős előrelépés történt e betegségek kezelésében, melynek eredményeképpen a betegek fele már életben marad, és arányuk emelkedik. Az okok egyre jobban feltárhatók, és a kezelés egyénre szabottá válik.

Kiss Károly: Korszakos eredmények a rák kezelésében.pdf

 

 

Thomas Seyfried: The SHOCKING NEW TRUTH About Cancer!

Fabó László ismertetése

Az eddigi nézetek szerint a rák genetikai meghibásodás miatt keletkezik. A sejtmagban működő DNS öröklött hibája, vagy különböző (külső kémiai, sugárzásos vagy egyéb fizikai hatásra) kialakuló genetikai mutációk miatt rendellenes, szabályozatlan, burjánzó sejtosztódás alakul ki. De a hosszú ideig tartó nukleáris (sejtmag) transzfer kísérletsorozatok eredmény-telenségéből arra következtettek, hogy a rák alapvetően nem a sejtmagi DNS-állomány genetikai mutációjának következménye! A mitokondriumok transzplantációjával folytatták a vizsgálatokat. Sokszorosan elvégezve a szabályosan, illetve hibásan működő mitokondriumok cseréjét az egészséges és burjánzó sejtek citoplazmájában, az egészséges sejtek burjánzóvá, valamint a rákosak normális működésűekké váltak! A rák a sejt mitokondriális hálózatának megváltozott működésmódja!

Fabó László: A rákkutatás váratlan, fontos eredményei.pdf

Thomas Seyfried: The SHOCKING NEW TRUTH About Cancer!

 

 

Egy új világ teremtése fehérjékből

(A generatív MI alkalmazása új fehérjék létrehozására)

A Seattle-ben működő Fehérjedizájn Intézetben semmi sem lehetetlen: parányi robotokat, biológiai kompjútereket, a rák és a klímaválság elleni anyagokat terveznek szintetikus fehérjékből. Ez lesz a megoldás az emberiség nagy problémáira?

Az a néhány billió fehérje, amit eddig az evolúció kipróbált, eltörpül amellett, ami mesterségesen előállítható (több, mint ahány atom van az Univerzumban). A természetnek ezt a végtelenül nagy teremtő erejét csapolják meg a tudósok, és építenek fel egy fehérjékből álló új világot. Ezt a generatív MI segítségével teszik.

(Werkstoff der Zukunft. Der Spiegel Nr. 38, 2023. szept. 16, Johann Grolle – Kiss Károly ismertetése)

Kiss Károly: Jövővarázslat fehérjékkel.pdf

 

Pont az evolúció-kutatásban ne lenne evolúció?

A Proceedings of the National Academy of Sciences-ben és a Nature-ben megjelent tanulmányok ismertetése

 

A PNAS-ban megjelent tanulmány szerint az evolúció sokkal álta-lánosabb törvényszerű-ségekkel bír, minthogy azt csak az élővilágra alkalmazzuk; az élettelen természetben is van evolúció. A másik kutatás (Assembly theory) célja egy közös matematikai nyelvezet megalkotása a fizikai, kémiai és biológiai jelenségek és folyamatok evolúciójá-nak leírására. (Csikvári F. András)

Csikvári F. András: Az evolúció álta-lános törvény.pdf

 

 

Rockenbauer Antal: Az anyag dominanciája és a Higgs bozon

A kozmológia egyik nyitott kérdése, hogy az univerzum létrejöttekor az ősrobbanás után miért lett domináns az anyag az antianyag felett. A jelenlegi felfogás szerint az elemirészecskék kialakulása során létrejött a protonok, neutronok és elektronok egy parányi statisztikai többlete az antianyag párjukhoz képest, melyek az annihilációs reakciókban eltüntetik az antianyagot, és a fennmaradó többlet alkotja a jelenlegi univerzumot. Rockenbauer Antal tanulmánya egy más mechanizmust javasol. A Higgs mező koncepciójából indul ki, amely a szimmetriatörés révén választ a két lehetséges anyagi világ közül, és az ennek folyamán kiválasztott elemirészecskéket tekintjük anyagi objektumoknak. Ez a felfogás elkerüli a megválaszolatlan kérdést, hogy a párkeltési folyamatban miért jönne létre eltérő mennyiségű anyagi és antianyagi részecske. Az írás rámutat az elvi lehetőségre, hogyan lehetne kísérletileg is alátámasztani a javasolt mechanizmust.

Rockenbauer Antal: Az anyag dominanciája és a Higgs-bozon.pdf

 

 

Élő és élettelen – eltűnhet-e a különbség?

Bauer Ervin: Elméleti biológia (Akadémiai Kiadó, 1967. Héjjas István könyvismertetése)

A könyv oroszul jelent meg 1935-ben, első változata pedig 1920-ban németül „A természettudományos biológia alapelvei” címmel.

Bauer Ervin könyve az élő szervezet és az élettelen szerkezet (az élet és a nem-élet) különbségeiről szól. Vajon lehet-e ennél aktuálisabb téma, amikor a tudományos vita arról folyik, hogy milyen képességekkel rendelkezik a mesterséges intelligencia, és milyen feladatokat képes ellátni. Lehet-e tudata, személyisége. A tudomány mai művelői (Ray Kurzweil, Nick Bostrom, Max Tegmark, vagy korábban Gotthard Günther filozófus) azt bizonyítják és vizionálják, hogy eltűnik az élő és az élettelen közti különbség, az életfunkciók szervetlen alapon is létrejöhetnek, sőt, ez az evolúció iránya: ember és technika összeolvadása. A szerzőről nagyon röviden: Sztálin paranoiája miatt végezték ki „a biológia Einsteinjét”, Bauer Ervint.

Héjjas István: Bauer Ervin: Elméleti biológia.pdf

 

 

Rockenbauer Antal: Megfigyelhetjük-e a sötét anyagot?

A fizika válságának mélyülő tünetei

A legújabb hírekben olvashatjuk, hogy 2023. július 1.-én felbocsátották a Kennedy Űrközpontból az Európai Űrügynökség Euclid teleszkópját, amely az univerzum eddig nem ismert úgynevezett “sötét anyagát” próbálja felderíteni. Mekkora esély van arra, hogy ez a kísérlet sikeres legyen, és egyáltalán mi is ez a sötét anyag?

Korunk fizikáját elárasztják az igazolhatatlan hipotézisek. A fizika arany fedezetét az elmélet és a megfigyelések összhangja kellene, hogy biztosítsa, de ez a követelmény mindinkább háttérbe szorul. Vajon sikerül valamit kiizzadni a sötét anyag létezéséről az Euclid teleszkóp megfigyeléseiből? Nagy nyomás nehezedik a fizikusokra, hogy felmutassanak valamit, hiszen a projekt költségeit valamivel indokolni kell! Magam szkeptikus vagyok a sötét anyaggal kapcsolatban, de abban reménykedni lehet, hogy a távcső nagyszerű adottsága révén feltárul majd valami váratlan, valami teljesen új az univerzum titkaiból.

Rockenbauer Antal: A sötét anyag.pdf

 

Kiss Károly: A véletlen megszelidítése

Az élet kialakulásán és az evolúción morfondírozva az embert elrettentik a csillagászati nagyságrendű valószínűt-lenségek és ily módon a véletlennek tulajdonított óriási szerep. De a véletlen megszelidíthető és a nagy valószínűt-lenségek lebonthatók, a történtek elképzelhetőkké válnak. Mindezt egy Petőfi versnek a véletlen általi megkomponálásán keresztül mutatom be. (E tíz évvel ezelőtti előadásom hozzászólás Héjjas István: Az élő Univerzum genetikai kódja c. írásához.)

Kiss Károly: A véletlen megszelidítése

 

Héjjas István: Az élő Univerzum genetikai kódja

Az univerzum genetikai kódja úgy van „megalkotva”, hogy az élet mindenütt kialakuljon, ahol ezt a körülmények lehetővé teszik, továbbá az univerzum úgy van „megalkotva”, hogy a galaxisokban létrejöjjenek olyan körülmények, amelyek lehetővé teszik az élet megjelenését. Ha pedig ez igaz, nem túlzás az „élő univerzum” megnevezés. – Írja Héjjas István, az elméleti fizika tudósa, aki széleskörű természettudományos ismeretekkel is rendelkezik. 6 oldalas esszéjében amellett érvel, hogy az Univerzum, az élet és a tudat kialakulása és működése olyan feltételekhez kötött, melyek nem lehetnek a véletlen művei. Erre utal esszéjének címe. E feltételeket úgy tekinti, mint egy élőlény DNS-ébe kódolt jellegzetességeit.

Jómagam e téren csupán laikus érdeklődő vagyok, ezért nézeteit közvetlenül nem vitathatom. Az Univerzum kialakulása meggyőződésem szerint nem tudományos kérdés, hanem a hit világába tartozik. De ami az élet és a tudat létrejöttét illeti, megemlítek néhány ismert természettudóst, akik más véleményen vannak. Az élet kialakulásáról Richard Dawkins azt vallja, hogy a kezdő lépéshez igen-igen nagyfokú véletlenre volt szükség, de miután az megtörtént, az evolúció gondoskodott a további fejlődésről. (Lásd pl. Az önző gén c. könyvét.) - Szathmáry Eörs és John Maynard Smith „A földi élet regénye” c. könyvükben számomra meggyőzően bizonyítják, hogyan alakulhatott ki „önmagától” az élet a Földön. Michio Kaku „Az elme jövője” c. könyve a tudatot mint „kontinuumot” fogja fel, számomra ugyancsak meggyőzően. Eszerint a tudat nem egy olyan szubsztancia, ami vagy megvan egy élőlényben, vagy nincs (de legfőképpen az emberben van és másban nincs), hanem aminek legkezdetlegesebb jegyei már a legegyszerűbb élő organizmusokban is megtalálhatók. A tudat „emergens jelenségként” történő felfogása is széleskörűen elterjedt a tudományos világban. Mindazonáltal Héjjas István esszéje érdekfeszítő, rendkívüli tájékozottságra valló olvasmány, mely elgondolkoztat minket az élet legnagyobb rejtélyéről, magáról az életről. (Kiss Károly)

Héjjas István: Az élő Univerzum.pdf

 

Kiss Károly: A tudat rejtélyéről – röviden

(az Economist 2023 július 1-jei számának Neuroscience – Conscious thinking c. cikke kapcsán)

Az ausztrál David Chalmers, a ma élő tudat-kutatók leghíresebbje 1998-ban fogadást kötött Christof Koch-hal, egy szintén híres tudat-kutatóval arról, hogy szerinte a tudomány 25 éven belül sem lesz képes megállapítani a tudat ún. neurális korrelátumait (azaz mely agysejtek generálják a tudatot). A 25 év lejárt, ő nyert. (Ő egyébként azt a nézetet vallja, hogy a tudat az anyaghoz és az energiához hasonló univerzális szubsztancia, mindenütt jelen van a kozmoszban, és az emberi agy képes arra, hogy – mintegy interfészként – rákapcsolódjon.) Pedig a tudat-kutatásnak ez a könnyebbik problémája: milyen neurális mechanizmus vezet a tudatos gondolkodáshoz. A nehezebb pedig az ún. „kváliák” kérdése: mitől válik ugyanazon külső inger vagy jelenség szubjektív felfogássá, tapasztalattá.

Kiss Károly: A tudat rejtélyéről - röviden.pdf

 

Dr. Héjjas István: A bioenergetika és az univerzális mező

A bioenergetika körébe sorolt diagnosztikai és terápiás eljárásokat az emberiség évezredek óta alkalmazza, eredményességük számos területen összemérhető a modern orvoslással. Bemutatjuk, hogy az ilyen terápiák működésének értelmezéséhez paradigma váltásra van szükség, és felvázolunk egy ilyen elméleti modellt. Ehhez felhasználjuk Bauer Ervin biológia elméletét, a kvantumfizika egyes eredményeit, a kvantummező elméletből leszűrhető következtetéseket, továbbá Dénes Tamás által az organikus rendszerekre kidolgozott multistruktúra elméletet. Bemutatjuk, hogy az ilyen terápiák hatásmechanizmusának értelmezéséhez a négy alapvető kölcsönhatás egyesítésével megalkotható egyesített mező-elméletet indokolt kiegészíteni egy ötödik komponenssel, amely létrehozza a világban törvényszerűen jelenlévő biológiai élet és tudatosság jelenségét.

Héjjas István: Bioenergetika és univerzális mező.pdf

 

 

Podmaniczky László: 20 éve ismerjük a humán genomot

A kvantumfizika egyik megalapozója, Erwin Schrödinger agyában született meg a gondolat, hogy az élő szervezetek egy program, egy genetikai kód szerint fejlődnek ki, melyet egy molekula tárol. E hatalmas, a sejtmagba bezsúfolódó molekula, a DNS kettős spirálját (mely kiteregetve másfél-két méter hosszú) Watson és Crick fedezte fel 1953-ban. A 15 évesre tervezett és az amerikai szövetségi költségvetésből finanszírozott Humán Genom Program 1990-ben kezdődött el, azzal a céllal, hogy meghatározza az emberi DNS teljes nukleotid-sorrendjét. E hatalmas vállalkozás 2003-ra hozta meg gyümölcseit, előttünk áll a program, mely megfejti egyes tulajdonságaink, működésünk, életünk molekuláris titkait. (A baj csak az, hogy a genetikai kódok csupán a DNS 2%-át teszik ki – vajon mire szolgál a maradék 98% ? - az evolúció nem hoz létre felesleges dolgokat...) A felfedezés lehetővé teszi a genomunkba való beavatkozást, mely számtalan, gyógyászati előnnyel járhat, de beláthatatlan veszélyeket is hordoz magában.

Podmaniczky László: 20 éve ismerjük a humán genomot.pdf

A génszerkesztés lehetőségeiről és veszélyeiről lásd: Kiss Károly: Génszerkesztés

 

Nobel-díjak és a Breakthrough díj

A 2022-es természettudományos Nobel-díjasok

Az orvosi kategóriában Svante Pääbo kapta a díjat a „kihalt homininok genomjával és az emberi evolúcióval kapcsolatos felfedezéseiért”.

A fizikai kategóriában (megosztva) Alain Aspect, John F. Clauser és Anton Zeilinger kapták a díjat „az összegabalyodott fotonokkal végzett kísérleteik, a Bell-egyenlőtlenségek megsértésének megállapítása és az úttörő kvantuminformáció-tudományhoz való hozzájárulásuk” miatt.

A kémiai kategóriában pedig Carolyn R. Bertozzi, Morten Meldal és K. Barry Sharpless kapták (megosztva) a díjat a „kattintáskémia és a bioortogonális kémia” fejlesztése terén elért eredményeikért.

Mindhárom kategóriáról összeállítottam egy-egy részletesebb ismertetést, elsősorban arra fókuszálva, hogy egyáltalán megérthessük, mivel is foglalkoztak a díjazottak. Bevallom, hogy – főleg a fizikai és a kémiai díjak esetében – elég sok olvasásra volt szükségem a megértéshez, ami valószínűleg még így is csak felszínes maradt. Arra a kérdésre is megpróbálok válaszolni, hogy mi a közös vonásuk a díjaknak, pontosabban a díjak mögött megjelenő eredményeknek. Még általánosabban, voltaképpen az a kérdés, hogy a természettudomány mely irányait „jelzi vissza” a Bizottság, mint elismert irányokat.

A három díj mögötti kutatásokat tanulmányozva talán az „eljárás” szó lehet az, amire mindhárom eset ráhúzható. Miért is? Az orvosi díj esetében Svante Pääbo felfedezése mögött voltaképpen a korábban felfedezett DNS-hez kötődő ismereteink alkalmazása történt meg egy nagyon akkurátusan végrehajtott eljárás keretében, ahol régen kihalt neandervölgyiek maradványait szekvenálták nagyjából ugyanúgy, ahogy azt a most élőkkel teszik. A fizikai díj esetében megint egy kísérletes eljárás kellett ahhoz, hogy végre helyre tegyék az Einstein óta fennálló bizonytalanságot, ami a kvantumokat övezte. A kémiai esetében pedig végképp az eljáráson van a hangsúly, hiszen a díjazottak annak a módját találták ki, hogy miképpen lehet különböző molekulákat mesterségesen egymáshoz kapcsolni.

Mi e tudományos eredmények gyakorlati alkalmazásának igénye és lehetősége? Az orvosi esetében ez abban nyilvánul meg, hogy az archaikus gének hatással vannak a ma élő emberekre, így azáltal, hogy tudjuk, honnan is származunk, többet tudunk génjeink viselkedéséről. A fizikai esetében nem kérdés a gyakorlati alkalmazás, annak ellenére, hogy a kvantummechanika a legelvontabb tudomány mindhárom közül. A kvantum számítógépekről sokan úgy beszélnek, hogy ez alapozza majd meg a jövő információ technológiáját, így talán mindennapi éltünknek is „kézzelfogható” részévé válnak a kvantumok. A kémiai esetében pedig maga a kutatás is már a gyakorlati alkalmazást szolgálta, hiszen éppen az volt a célja, hogy a gyakorlatban (vegyészetben, gyógyszergyártásban) hatékonyan (gyorsan és olcsón) alkalmazható módszereket fejlesszenek ki új vegyületek létrehozására.

A harmadik dolog, ami közös vonásként megjelenik, az a mikrovilág dominanciája. A fizikai esetében ez nyilvánvaló, de a másik két esetben sem lépünk ki a molekulák méret-tartományából. Igencsak érvényesnek érzem mindazt, amit Heisenberg „A rész és az egész” című munkájában leírt. Ma is mindent (az „egészet”) szeretnénk megérteni, de ehhez (úgy tűnik) csak a részek megértésén keresztül vezet út. (Podmaniczky László)

Podmaniczky László: Orvosi Nobel-díj 2022.pdf

Kémiai Nobel-díj 2022.pdf

Fizikai Nobel-díj 2022.pdf

 

 

 

A Breakthrough díjat 2012-ben alapították főként a Silicon Valley milliárdosai és még néhány más, a digitális világból ismert nagyság; ez a Nobel-díj konkurrense. A díj 3 millió dollár jutalommal jár, mely a Nobel-díj háromszorosa. Karikó Katalint és Drew Weissmant a Breakthrough díj odaítélésével kárpótolták az elmaradt Nobelért, legújabb kitüntetettjei kapcsán pedig egy fogas kérdés vetődik fel: Díjazható-e a mesterséges intelligencia?

Kiss Károly: Díjazható-e a mesterséges intelligencia?.pdf