Oktatás, nevelés
(milyen oktatási rendszer, milyen tárgyak oktatása készíti fel a fiatalokat a legjobban az elkövetkező évtizedekre?)
Beliczay Erzsébet – Kiss Károly:
Wir schaffen das? – súlyos bajok a német köz-oktatásban „Nem kétséges, hogy Németországban az oktatás katasztrofális állapotban van” – állapítja meg a Spiegel. A Spiegelben megjelent cikkek nem mondják ki nyíltan, de a közölt részletekből egyértelműen levonható
a következtetés, hogy a német közoktatás gondjai főként a migrációs hátterű tanulók nagy arányából származnak. Beliczay Erzsébet – Kiss Károly:
A kompetenciák csapdájában Gloviczki Zoltán: Mire való a pedagógus? (A 2023 febr. 2-i HVG-interjú ismertetése hozzá fűzött kommentárokkal.) A kompetenciák súlyán, fontosságán túl a tanári pálya legújabb és legnagyobb módszertani kihívása a ChatGPT. Soha nem tapasztalt súllyal jelentkezik, hogy mit és hogyan tanítsanak az iskolák. Folytatva a korábbi okfejtést: ha már ismerünk egy alapvető tételt, mondjuk azt,
hogy a középkorban minden vallásos formában jelentkezett, akkor a ChatGPT lehetőv teszi, hogy megkérdezzük: mit jelent ez, mit kell érteni alatta? És megkapjuk a választ, a kért terjedelemben…. De akkor most ezzel intelligensebbek lettünk? Megspóroltuk a keresés,
utánajárás fáradalmait és hamarabb jutottunk el a válaszhoz. Ezáltal több idő marad tudásunk bővítésére, fejlesztésére. De az alapvető kérdés változatlanul az: MIT KELL KÉRDEZNÜNK? Kiss Károly:
Beliczay Erzsébet: Oktatásügy a partvonalon – Hogy lehet, hogy vannak, akiket ez nem zavar? Életre szóló, csodálatos útravalót kaptam általános iskolám pedagógusaitól. Felsorolni is hosszú lenne az akkori, jórészt idősebb tanítók, tanárok oktatási és nevelési teljesítményét, lelkesedését és – az ötvenes években elkerülhetetlen politikai feszültségek kezelésében tanúsított – diplomáciai érzékét.
Több, mint száz népdal, szolmizálás, rengeteg közös éneklés a kirándulásokon, rajzszakkörök, évente színielőadások (ahol minden gyerek színpadra léphetett), miközben a matek és a magyar tanítását se hanyagolták el. Gyermekeim sajnos, akik a rendszerváltás után jártak iskolába, már jóval kevesebb rátermett pedagógussal kerültek kapcsolatba. (Ez is jelzi, hogy már az átkosban megkezdődhetett a nevelők és még más, sok empátiát és áldozatot kívánó foglalkozás elhanyagolása.) Beliczay Erzsébet:
Lannert Judit: A gyerekeink jövőjének ne a saját múltunkat képzeljük el
(utánközlés, eredeti megjelenés: g7.hu) Az oktatás a jövőről szól, a romokból érdemes nem a már elavult régit újraépíteni, hanem valami olyat, ami képes Magyarországot átvinni a 21. századba.
2025-re a legfontosabb készségek, az analitikus gondolkodás, aktív tanulás, komplex problémamegoldás, kritikai gondolkodás, kreativitás, rugalmasság, érzelmi intelligencia, és azok a kompetenciák lesznek, amelyek elősegítik a technológia irányítását és ellenőrzését, megkönnyítik a másokkal és a mesterséges intelligenciával való együttműködést.
Az oktatás többé nem arról szól, hogy a tanulókat valamire egyesével megtanítjuk; sokkal fontosabb, hogy megbízható iránytűvel és navigációs eszközökkel lássuk el őket, hogy ebben az egyre komplexebb, változékonyabb és bizonytalanabb világban megtalálják az útjukat.
Lannert Judit: Hozzászólások: Beliczay Erzsébet: egy vaskalapos megjegyzés: Pink oktatás
Az Állami Számvevőszék 40 oldalas elemzést adott ki „Pink-education” jelenség Magyarországon?! címmel, mely „a felsőfokú végzettséggel rendelkező nők túlreprezentáltságának tényezőit és gazdasági-társadalmi hatásait” vizsgálja.
Nem vitatjuk, hogy az ÁSz munkatársai mennyiben kompetensek ebben a témában, és mennyiben tartozik ez az ügy az ÁSz feladatkörébe. A téma fontos, ezért elismerés illeti azt, aki a nyilvánosság előtt vitát indít róla.
Kritikai megjegyzéseimet pirossal írtam be az anyagba. A legsúlyosabb kritika az ÁSz szerzőinek azt a megállapítását illeti, miszerint a középiskolában a tanulókat „a munkaerőpiacra kell felkészíteni”. Nem, ez súlyos tévedés; a középiskolásokat az életre kell felkészíteni! Botos Katalin: Könczey Réka egy vitacikkben fejti ki a környezeti nevelésre, és általában, a nevelésre vonatkozó nézeteit az Új Pedagógiai Szemlében:
Az egyetemek jövője bizonytalan; egyes jóslatok szerint a század közepére döntő többségük megszűnik és az online kurzusok veszik át a helyüket. Fennmaradásuk azonban létfontosságú, ők kell, hogy közvetítsék a humanizmust és az általános műveltséget egy olyan korban, melyre egyre inkább a szélsőséges specializáció, a technológia-központúság és a dehumanizáció lesz a jellemző. Kiss Károly: Felsőoktatási világtrendek Kiss Károly: Az egyetemek jövője - tanulmány Az alapítványi egyetem koncepciója nem csak politikai problémákat vet fel. A felsőoktatás piaci alapokra helyezése azt a tendenciát erősíti, hogy a kibocsátottak tudása és képzettsége minél „piacképesebb” legyen. A műszaki fejlődés legújabb eredményei viszont dehumanizációs veszélyekkel járnak, és erre az lenne a jó megoldás, ha az egyetem éppenséggel nem csak az aktuális piaci igények kielégítésére törekedne. Kiss Károly: A függetlenedésért küzdő hazai pedagógusok és oktatási intézmények jó úton járnak, de nem biztos, hogy az önkormányzati irányítás a legjobb megoldás. Mindenesetre általános tapasztalat, hogy az intézmények függetlensége és a verseny javítja az oktatás színvonalát, de nem nélkülözhető a következetes állami ellenőrzés sem. De ha a probléma mélyére akarunk leásni, azt találjuk, hogy az oktatás eredményessége elsősorban a jó tanáron múlik. Kiss Károly: Ki irányítsa az iskolát 
Súlyos bajok a német közoktatásban.pdf
Kompetenciák csapdájában.pdf
Partvonalon az oktatásügy.pdf
A gyerekeink jövőjének ne a saját múltunkat képzeljük el.pdf Sokadszor az oktatásról.pdf Zéró információ - zéró intelligencia
Pink oktatás .pdf http://upszonline.hu/index.php?article=710304013
http://kisskaroly.x3.hu/oktatas/felsooktatasi_vilagtrendek.pdf
http://kisskaroly.x3.hu/oktatas/egyetemek_jovoje_tanulmany.pdf
alapitvanyi_egyetem.pdf
http://kisskaroly.x3.hu/oktatas/ki_iranyitsa_az_iskolat.pdf