Oktatás, nevelés

(milyen oktatási rendszer, milyen tárgyak oktatása készíti fel a fiatalokat a legjobban az elkövetkező évtizedekre?)

 

Lannert Judit: A gyerekeink jövőjének ne a saját múltunkat képzeljük el

(utánközlés, eredeti megjelenés: g7.hu)

Az oktatás a jövőről szól, a romokból érdemes nem a már elavult régit újraépíteni, hanem valami olyat, ami képes Magyarországot átvinni a 21. századba. 2025-re a legfontosabb készségek, az analitikus gondolkodás, aktív tanulás, komplex problémamegoldás, kritikai gondolkodás, kreativitás, rugalmasság, érzelmi intelligencia, és azok a kompetenciák lesznek, amelyek elősegítik a technológia irányítását és ellenőrzését, megkönnyítik a másokkal és a mesterséges intelligenciával való együttműködést. Az oktatás többé nem arról szól, hogy a tanulókat valamire egyesével megtanítjuk; sokkal fontosabb, hogy megbízható iránytűvel és navigációs eszközökkel lássuk el őket, hogy ebben az egyre komplexebb, változékonyabb és bizonytalanabb világban megtalálják az útjukat.

Lannert Judit: A gyerekeink jövőjének ne a saját múltunkat képzeljük el.pdf

Hozzászólások:

Beliczay Erzsébet: Sokadszor az oktatásról.pdf

egy vaskalapos megjegyzés: Zéró információ - zéró intelligencia

 

 

Pink oktatás

Az Állami Számvevőszék 40 oldalas elemzést adott ki „Pink-education” jelenség Magyarországon?! címmel, mely „a felsőfokú végzettséggel rendelkező nők túlreprezentáltságának tényezőit és gazdasági-társadalmi hatásait” vizsgálja. Nem vitatjuk, hogy az ÁSz munkatársai mennyiben kompetensek ebben a témában, és mennyiben tartozik ez az ügy az ÁSz feladatkörébe. A téma fontos, ezért elismerés illeti azt, aki a nyilvánosság előtt vitát indít róla. Kritikai megjegyzéseimet pirossal írtam be az anyagba. A legsúlyosabb kritika az ÁSz szerzőinek azt a megállapítását illeti, miszerint a középiskolában a tanulókat „a munkaerőpiacra kell felkészíteni”. Nem, ez súlyos tévedés; a középiskolásokat az életre kell felkészíteni!

Botos Katalin: Pink oktatás .pdf

 

Könczey Réka egy vitacikkben fejti ki a környezeti nevelésre, és általában, a nevelésre vonatkozó nézeteit az Új Pedagógiai Szemlében:
http://upszonline.hu/index.php?article=710304013

Az egyetemek jövője bizonytalan; egyes jóslatok szerint a század közepére döntő többségük megszűnik és az online kurzusok veszik át a helyüket. Fennmaradásuk azonban létfontosságú, ők kell, hogy közvetítsék a humanizmust és az általános műveltséget egy olyan korban, melyre egyre inkább a szélsőséges specializáció, a technológia-központúság és a dehumanizáció lesz a jellemző.

Kiss Károly: Felsőoktatási világtrendek
http://kisskaroly.x3.hu/oktatas/felsooktatasi_vilagtrendek.pdf

Kiss Károly: Az egyetemek jövője - tanulmány
http://kisskaroly.x3.hu/oktatas/egyetemek_jovoje_tanulmany.pdf

Az alapítványi egyetem koncepciója nem csak politikai problémákat vet fel. A felsőoktatás piaci alapokra helyezése azt a tendenciát erősíti, hogy a kibocsátottak tudása és képzettsége minél „piacképesebb” legyen. A műszaki fejlődés legújabb eredményei viszont dehumani­zá­ciós veszélyekkel járnak, és erre az lenne a jó megoldás, ha az egyetem éppenséggel nem csak az aktuális piaci igények kielégítésére törekedne.

Kiss Károly:
alapitvanyi_egyetem.pdf

A függetlenedésért küzdő hazai pedagógusok és oktatási intézmények jó úton járnak, de nem biztos, hogy az önkormányzati irányítás a legjobb megoldás. Mindenesetre általános tapasztalat, hogy az intézmények függetlensége és a verseny javítja az oktatás színvonalát, de nem nélkülözhető a következetes állami ellenőrzés sem. De ha a probléma mélyére akarunk leásni, azt találjuk, hogy az oktatás eredményessége elsősorban a jó tanáron múlik.

Kiss Károly: Ki irányítsa az iskolát
http://kisskaroly.x3.hu/oktatas/ki_iranyitsa_az_iskolat.pdf