Oktatás, nevelés
(milyen oktatási rendszer, milyen tárgyak oktatása készíti fel a fiatalokat a legjobban az elkövetkező évtizedekre?)
Bajban vagyunk – rosszak az oktatási eredményeink
Az oktatási eredményeink többnyire rosszabbak az európai uniós átlagnál; ráadásul a tíz évvel ezelőtti helyzethez képest tovább romlottak.
A korai iskolaelhagyók aránya nálunk 11,6 %, az EU-ban 9,5 %.
A felsőfokú végzettségűek arányát tekintve az őket követő korcsoportban csak Romániát előzzük meg. Ráadásul miközben az EU átlaga töretlenül emelkedik, nálunk
2015 óta stagnálás, 2021 után pedig visszaesés van.
A legalább középfokú végzettséggel rendelkezők aránya a középiskolát követő korcsoportban: egyedül itt vagyunk valamivel jobbak az európai átlagnál.
(Feltűnő, hogy Németország mindhárom esetben a sereghajtók között van. Ezt a bevándorló családokból származó gyerekek magas aránya okozza.)
A diagramok forrása: Riba István: Szamárpadban Európában. (Hvg, 2025. márc. 20.)
Jánossy Ferenc óta tudjuk, hogy egy gazdaság növekedési, fejlődési potenciálját hosszú távon elsősorban munkaerejének képzettsége, kvalitásai határozzák meg. A fenti adatokat látván nem nagyon reménykedhetünk abban, hogy belátható időn belül felzárkózunk az európai átlaghoz. – Van viszont egy szempont, ami a mesterséges intelligencia alkalmazásának előrehaladásával egyre fontosabb lesz. Nevezetesen: miközben a MI fejlődése intellektuális téren szinte határtalan, motorikusan eléggé korlátozott. Tehát a mozgást igénylő folyamatokban az emberi munkaerő belátható időn belül csak kevéssé lesz helyettesíthető. Ennélfogva ha Magyarország a szakképzés terén előnyöket szerez, az hosszútávú gazdasági fejlődése szempontjából meghatározó lehet. (KK)
TUDÁSBÁNYÁSZAT ÉS POLIHISZTORKÉPZÉS
Pokol Béla korszakos javaslatai a generatív MI felhasználására az oktatásban és a kutatásban
Az oktatási szakemberek, tanárok mindeddig adósak maradtak azzal, hogyan lehetne felhasználni a generatív MI adta új lehetőségeket az oktatásban. A figyelem középpontjában inkább az állt, hogyan lehetne elérni, hogy a tanulók, hallgatók azt ne használják fel dolgozatírás során. (Amiben eddig is volt előrehaladás: hogyan használható fel az új lehetőség a kutatásban: kutatási asszisztensként, áttekintő anyagok megírására, az előzmények szemlézésére.)
Pokol Béla jogtudós egyetemi tanár nagy horderejű javaslatokat dolgozott ki. A ChatGPT segítségével új és új tananyagokat lehet összeállítani, melybe be kell vonni a hallgatókat, tanár és diák együttes munkájáról van szó. Ez lényegesen átalakítja a mai egyetemi képzést. A szélesebb látókörű és érdeklődő hallgatók számára lehetőség nyílik egy sokkal szélesebb, átfogó tudás megszerzésére (poli-hisztorképzés). Az alapozó tudást a hallgatók így jórészt nem passzívan, előadások hallgatásával, hanem aktív tudásbányászattal szerzik meg. A személyes jelenlétet igénylő oktatás így visszaszorul a gyakorlatiasabb tárgyak elsajátítására és a szemináriumi formákra. Ez egyben a hallgatókat is szelektálja: az elméleti és a gyakorlati érdeklődés mentén. A távoktatás óhatatlanul terjedni fog.
Pokol Béla: 
Polihisztorképzés
Pokol Béla: Tudásbányászat
A sor végén kullogunk
(Der Spiegel Nr. 47 / 16.11.2024: Viel Geld für nichts. (Carlotta Böttcher et al.)
Azon 8. ösztályosok aránya (%), akik naponta legalább egyszer használnak digitális eszközöket az iskolai órákon - 2023-as adatok
Sajnos, a 27 európai uniós tag és még néhány más ország rangsorában szinte az utolsó helyen állunk
Az első függőleges vonal az EU-átlag, a második a nemzetközi átlag
Kiss Károly:
PISA itt – PISA ott. Rossz hazai és német eredmények
Az érthető, hogy miért csúsztak le a németek (a bevándorlók gyerekeinek növekvő aránya miatt) – de mi magyarázza a mi rossz eredményeinket? Vigasz-e rá, hogy az egész OECD-csoport (azaz a fejlett országok) lecsúszik?
Kiss Károly: 
PISA itt - PISA ott.pdf
Beliczay Erzsébet – Kiss Károly:
Wir schaffen das? – súlyos bajok a német köz-oktatásban „Nem kétséges, hogy Németországban az oktatás katasztrofális állapotban van” – állapítja meg a Spiegel. A Spiegelben megjelent cikkek nem mondják ki nyíltan, de a közölt részletekből egyértelműen levonható
a következtetés, hogy a német közoktatás gondjai főként a migrációs hátterű tanulók nagy arányából származnak. Beliczay Erzsébet – Kiss Károly:
A kompetenciák csapdájában Gloviczki Zoltán: Mire való a pedagógus? (A 2023 febr. 2-i HVG-interjú ismertetése hozzá fűzött kommentárokkal.) A kompetenciák súlyán, fontosságán túl a tanári pálya legújabb és legnagyobb módszertani kihívása a ChatGPT. Soha nem tapasztalt súllyal jelentkezik, hogy mit és hogyan tanítsanak az iskolák. Folytatva a korábbi okfejtést: ha már ismerünk egy alapvető tételt, mondjuk azt,
hogy a középkorban minden vallásos formában jelentkezett, akkor a ChatGPT lehetőv teszi, hogy megkérdezzük: mit jelent ez, mit kell érteni alatta? És megkapjuk a választ, a kért terjedelemben…. De akkor most ezzel intelligensebbek lettünk? Megspóroltuk a keresés,
utánajárás fáradalmait és hamarabb jutottunk el a válaszhoz. Ezáltal több idő marad tudásunk bővítésére, fejlesztésére. De az alapvető kérdés változatlanul az: MIT KELL KÉRDEZNÜNK? Kiss Károly:
Blamini: egy kreatív játék Súlyos bajok a német közoktatásban.pdf
Kompetenciák csapdájában.pdf
(Balogh Judit Anikó ajánlata)
Blamini: Egy kreatív játék
Beliczay Erzsébet:
Oktatásügy a partvonalon – Hogy lehet, hogy vannak, akiket ez nem zavar?
Életre szóló, csodálatos útravalót kaptam általános iskolám pedagógusaitól. Felsorolni is hosszú lenne az akkori, jórészt idősebb tanítók, tanárok oktatási és nevelési teljesítményét, lelkesedését és – az ötvenes években elkerülhetetlen politikai feszültségek kezelésében tanúsított – diplomáciai érzékét. Több, mint száz népdal, szolmizálás, rengeteg közös éneklés a kirándulásokon, rajzszakkörök, évente színielőadások (ahol minden gyerek színpadra léphetett), miközben a matek és a magyar tanítását se hanyagolták el.
Gyermekeim sajnos, akik a rendszerváltás után jártak iskolába, már jóval kevesebb rátermett pedagógussal kerültek kapcsolatba. (Ez is jelzi, hogy már az átkosban megkezdődhetett a nevelők és még más, sok empátiát és áldozatot kívánó foglalkozás elhanyagolása.)
Beliczay Erzsébet: Partvonalon az oktatásügy.pdf
Lannert Judit: A gyerekeink jövőjének ne a saját múltunkat képzeljük el
(utánközlés, eredeti megjelenés: g7.hu)
Az oktatás a jövőről szól, a romokból érdemes nem a már elavult régit újraépíteni, hanem valami olyat, ami képes Magyarországot átvinni a 21. századba. 2025-re a legfontosabb készségek, az analitikus gondolkodás, aktív tanulás, komplex problémamegoldás, kritikai gondolkodás, kreativitás, rugalmasság, érzelmi intelligencia, és azok a kompetenciák lesznek, amelyek elősegítik a technológia irányítását és ellenőrzését, megkönnyítik a másokkal és a mesterséges intelligenciával való együttműködést. Az oktatás többé nem arról szól, hogy a tanulókat valamire egyesével megtanítjuk; sokkal fontosabb, hogy megbízható iránytűvel és navigációs eszközökkel lássuk el őket, hogy ebben az egyre komplexebb, változékonyabb és bizonytalanabb világban megtalálják az útjukat.
Lannert Judit: A gyerekeink jövőjének ne a saját múltunkat képzeljük el.pdf
Hozzászólások:
Beliczay Erzsébet: Sokadszor az oktatásról.pdf
egy vaskalapos megjegyzés: Zéró információ - zéró intelligencia
Pink oktatás
Az Állami Számvevőszék 40 oldalas elemzést adott ki „Pink-education” jelenség Magyarországon?! címmel, mely „a felsőfokú végzettséggel rendelkező nők túlreprezentáltságának tényezőit és gazdasági-társadalmi hatásait” vizsgálja. Nem vitatjuk, hogy az ÁSz munkatársai mennyiben kompetensek ebben a témában, és mennyiben tartozik ez az ügy az ÁSz feladatkörébe. A téma fontos, ezért elismerés illeti azt, aki a nyilvánosság előtt vitát indít róla. Kritikai megjegyzéseimet pirossal írtam be az anyagba. A legsúlyosabb kritika az ÁSz szerzőinek azt a megállapítását illeti, miszerint a középiskolában a tanulókat „a munkaerőpiacra kell felkészíteni”. Nem, ez súlyos tévedés; a középiskolásokat az életre kell felkészíteni!
Botos Katalin: Pink oktatás .pdf
Könczey Réka egy vitacikkben fejti ki a környezeti nevelésre, és általában, a nevelésre vonatkozó nézeteit az Új Pedagógiai Szemlében:
http://upszonline.hu/index.php?article=710304013
Az egyetemek jövője bizonytalan; egyes jóslatok szerint a század közepére döntő többségük megszűnik és az online kurzusok veszik át a helyüket. Fennmaradásuk azonban létfontosságú, ők kell, hogy közvetítsék a humanizmust és az általános műveltséget egy olyan korban, melyre egyre inkább a szélsőséges specializáció, a technológia-központúság és a dehumanizáció lesz a jellemző.
Kiss Károly: Felsőoktatási világtrendek
http://kisskaroly.x3.hu/oktatas/felsooktatasi_vilagtrendek.pdf
Kiss Károly: Az egyetemek jövője - tanulmány
http://kisskaroly.x3.hu/oktatas/egyetemek_jovoje_tanulmany.pdf
Az alapítványi egyetem koncepciója nem csak politikai problémákat vet fel. A felsőoktatás piaci alapokra helyezése azt a tendenciát erősíti, hogy a kibocsátottak tudása és képzettsége minél „piacképesebb” legyen. A műszaki fejlődés legújabb eredményei viszont dehumanizációs veszélyekkel járnak, és erre az lenne a jó megoldás, ha az egyetem éppenséggel nem csak az aktuális piaci igények kielégítésére törekedne.
Kiss Károly:
alapitvanyi_egyetem.pdf
A függetlenedésért küzdő hazai pedagógusok és oktatási intézmények jó úton járnak, de nem biztos, hogy az önkormányzati irányítás a legjobb megoldás. Mindenesetre általános tapasztalat, hogy az intézmények függetlensége és a verseny javítja az oktatás színvonalát, de nem nélkülözhető a következetes állami ellenőrzés sem. De ha a probléma mélyére akarunk leásni, azt találjuk, hogy az oktatás eredményessége elsősorban a jó tanáron múlik.
Kiss Károly: Ki irányítsa az iskolát
http://kisskaroly.x3.hu/oktatas/ki_iranyitsa_az_iskolat.pdf